Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Kis értékű követelések esetében nincs külön eljárás. A kis értékű követeléseket a békebíróság (giudice di pace) tárgyalja.

Az általános szabály az, hogy a békebíróságon folytatott eljárásoknak a lehető legegyszerűbben kell lezajlaniuk (polgári perrendtartás 316–318. szakasza).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

A békebírók a legfeljebb 5 000 EUR értékű ingóságokkal kapcsolatos jogviták terén rendelkeznek hatáskörrel, kivéve, ha a törvény kifejezetten másként rendelkezik.

A közúti és vízi közlekedési balesetekkel kapcsolatos kártérítési kereseteket is a békebíró tárgyalja, feltéve, hogy a kereset értéke nem haladja meg a 20 000 EUR-t.

A perértéktől függetlenül a békebíró tárgyalja valamennyi alábbi ügyet:

• fa és sövény ültetésére vonatkozó, a törvény, rendelet vagy szokás által megállapított határvonalak kijelölése és távolságok betartása;
• társasházi szolgáltatások köre és igénybevétele;
• lakások tulajdonosai vagy lakói közötti viszonyok a füst, füstgázok, hő, zaj, rezgés és a normális szintet meghaladó egyéb ártalmak tekintetében;
• nyugdíj vagy jóléti juttatások késedelmes fizetése után járó kamat vagy járulékos költségek.

A 2016. április 28-i 57. sz. törvénnyel az olasz parlament felhatalmazást adott a kormánynak a tiszteletbeli bírói rendszer megreformálására. A felhatalmazás arra is vonatkozik, hogy kiterjesszék a tiszteletbeli bírák hatáskörét, az általuk tárgyalt ügyek felső értékhatárának 5 000 EUR-ról 30 000 EUR-ra, illetve közlekedési balesetben okozott kár vagy sérülés miatti kártérítési ügyben 50 000 EUR-ra történő emelésével. A felhatalmazást még nem hajtották végre, így az új rendelkezések még nem alkalmazandók.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A békebírónál indított keresetek kijelölt tárgyaláson való megjelenésre felszólító idézéssel (citazione) indulnak. A követelés szóban is előterjeszthető, ebben az esetben a békebíró jegyzőkönyvben rögzíti, hogy a felperes kijelölt tárgyaláson való megjelenésre felszólító idézést küld az alperesnek (a polgári perrendtartás 316. szakasza). A kérelemben meg kell nevezni a bíróságot és a feleket, valamint meg kell jelölni a tényeket és az ügy tárgyát. Az idézés kézbesítése és a békebíróság előtt való megjelenés közötti határidő fele a bírósági (tribunale) eljárásban alkalmazandó határidőnek, azaz 45 nap (polgári perrendtartás 318. szakasza). Az első tárgyaláson a békebíró saját belátása szerint kérdezi ki a feleket, és kísérletet tesz a békéltetésre: ha ez sikeres, akkor az így elért megállapodást jegyzőkönyvben rögzítik. Ha a megállapodásra tett kísérlet nem vezet eredményre, a békebíró felkéri a feleket, hogy követelésük, ellenkérelmük és kifogásaik alátámasztásához részletesen fejtsék ki a tényeket, valamint terjesszenek be iratokat és bármilyen egyéb bizonyítékot. Ha a feleknek az első tárgyaláson tanúsított magatartása fényében így tűnik szükségesnek, a békebíró egyetlen alkalommal új tárgyalást tűz ki, hogy lehetővé tegye további bizonyítékok felvételét és benyújtását. A felek által benyújtott iratokat fel lehet venni az ügy aktájába és meg lehet őrizni addig, amíg az ügyet el nem bírálják.

1.3 Nyomtatványok

Nincsenek külön formanyomtatványok.

1.4 Segítségnyújtás

Amennyiben a perérték nem haladja meg az 1 100 EUR-t, a felek saját magukat is képviselhetik a békebíró előtt (a polgári perrendtartás 82. szakasza); lásd a „Hogyan lehet bírósághoz fordulni?” című tájékoztatót.

Minden más esetben a feleknek ügyvéd segítségét kell igénybe venniük. A békebíró azonban az ügy jellege és hatálya alapján, az adott fél szóbeli kérésére vagy más módon engedélyezheti valamely fél számára, hogy saját képviseletében eljáró peres félként lépjen fel.

A bíró ellenőrzi, hogy a felek megtettek-e a bíróságon való megjelenésükhöz szükséges minden lépést, és szükség esetén felkéri őket, hogy az általa hiányosnak ítélt iratokat egészítsék ki vagy az alaki követelményeknek megfelelően nyújtsák be.

Ha a bíró az ügyvédnek adott meghatalmazásban hibát talál, határidőt szab a feleknek a hiba orvoslására. Ha a hibát határidőn belül orvosolják, a kérelmet az alaki követelményeknek megfelelőnek tekintik, és annak anyagi jogi és eljárásjogi hatásai az első értesítés napjától érvényesek (a polgári perrendtartás 182. szakasza).

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyítás felvételére vonatkozó szabályok ugyanazok, mint a rendes bírósági eljárásban (lásd a „Bizonyításfelvétel” című részt).

1.6 Írásbeli eljárás

Nincs külön rendelkezés a pusztán írásbeli eljárásra, mivel a békebírók kötelesek a feleket meghallgatni és megegyezésre törekedni.

1.7 Az ítélet tartalma

A rendes bírósági eljárás szabályai alkalmazandók általában.

A rendszer megreformálására adott felhatalmazás kiterjed arra, hogy a tiszteletbeli bírók jogi normákra való külön hivatkozás nélkül „ex aequo et bono” (méltányossági alapon) elbírálhassák a legfeljebb 2 500 EUR értékig terjedő ügyeket.

Ez a lehetőség jelenleg a békebírók számára áll nyitva, az 1 100 EUR-t meg nem haladó ügyértékű ügyekben.

1.8 A költségek megtérítése

Van-e korlátozás a költségtérítésre vonatkozóan? Ha igen, milyen mértékű?

A költségek megítélésére vonatkozó döntések a szokásos szabályokon alapulnak, amelyek szerint a vesztes félnek kell megfizetnie a költségeket. Ugyanakkor a felek mindegyike maga viseli saját költségeit abban az esetben, ha mindkét felet elmarasztalják, vagy valamely más indokolt okból kifolyólag.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A méltányossági alapon hozott ítéletek (sentenze di equità, az 1 100 EUR ügyértéket nem meghaladó jogvitákban) szabályait 2006-ban módosították: az ilyen ítéletekkel szemben csak akkor lehet fellebbezni, ha megsértették az eljárási szabályokat, az alkotmányjogot vagy a közösségi jogot, vagy a per tárgyára vonatkozó elveket.

E rendelkezések a 2006. március 2. után hozott valamennyi ítéletre vonatkoznak (a 2006/40. sz. törvényerejű rendelet 27. cikke).

Az ezen időpont előtt hozott méltányossági ítéletekkel szemben a Semmítőszéken lehet fellebbezni (a törvényben megállapított határidőn belül) kizárólag az alkotmányjogi, közösségi vagy eljárási szabályok, vagy az ügy érdemére irányadó elvek megsértése miatt, vagy ha az eredeti ítéletből hiányzik a megfelelő indokolás. A békebíró által közigazgatási bírságok tekintetében hozott ítéleteket csak a Semmítőszékhez benyújtott rendkívüli fellebbezéssel lehet megtámadni.

Valamennyi egyéb békebírói ítélet ellen megengedett a fellebbezés.

Lásd az Igazságszolgáltatási rendszer, Hatáskör és illetékesség, valamint a Hogyan lehet bírósághoz fordulni? című tájékoztatót.

Vonatkozó mellékletek

Polgári perrendtartás