Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

Lettországban 2018. január 15-én léptek hatályba a polgári eljárásról szóló törvény módosításai, amelyek a „kis értékű követelések” szavakat az „egyszerűsített eljárásra tartozó ügyek” szavakkal váltották fel.

A bíró írásbeli kérelem alapján egyszerűsített eljárást indít, ha a tartozás tőkeösszege, illetve tartásdíj behajtására irányuló követelés esetén a kifizetések teljes összege a követelés benyújtásának napján nem haladja meg a 2500 EUR-t. Tartásdíj behajtására irányuló követelés esetén a kifizetések teljes összegét gyermekenként külön kell számítani. (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 250.¹⁹ cikkének (2) bekezdése).

Az egyszerűsített eljárást a polgári perrendtartás 30.³ fejezet 250.¹⁸–250.^27A cikkei, valamint az 54.¹. fejezet 440.¹–440.¹² cikkei szabályozzák.

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Az egyszerűsített eljárás kizárólag pénz és tartásdíj behajtására alkalmazható (a polgári eljárásról szóló törvény 35. cikke (1) bekezdésének 1. és 3. pontja).

Az egyszerűsített eljárásra a nemzeti jogban alkalmazandó rendelkezések nem vonatkoznak a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 2007. július 11-i 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyszerűsített eljárásra tartozó követelésekre, az elsőfokú bíróság határozatai elleni jogorvoslati eljárás kivételével.

A kérelemért állami illeték (valsts nodeva) fizetendő az alábbiak szerint (a polgári perrendtartásról szóló törvény 34. cikke (1) bekezdésének 1. pontja):

a) 2134 EUR perértékig az illeték a követelt összeg 15%-a, de legalább 70 EUR;

b) 2135 EUR és 7114 EUR közötti perérték esetén az illeték 320 EUR, továbbá a követelt összeg 2134 EUR feletti részének 4%-a.

Gyermek vagy szülő tartásdíjának behajtására irányuló igény esetén nem kell állami illetéket fizetni.

1.2 Az eljárás alkalmazása

Az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyek tárgyalása során a bíróság az általános bírósági eljárást követi az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyekre vonatkozóan a polgári perrendtartásban előírt kivételek szerint. A bíró az egyszerűsített eljárást írásbeli kérelemre indítja meg.

A bíró nem vizsgálja az egyszerűsített eljárás iránti kérelmet, ha a kérelem nem a Minisztertanács által jóváhagyott minta szerint készült.

Ebben az esetben a bíró indokolással ellátott határozatban közli, hogy nem vizsgálja meg a kérelmet, a határozatot megküldi a kérelmezőnek, és határidőt tűz a hiánypótlásra. A határidő a határozat közlésétől számított legalább 20 nap. A bíró határozata ellen az ítélet kihirdetésétől számított 10 napon belül, vagy ha az egyén lakóhelye Lettországon kívül van, az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.

1.3 Nyomtatványok

A kérelmet és a kérelmezetti észrevételeket az egyszerűsített eljárásra alkalmazandó nyomtatványokról szóló, 2018. május 29-i 305. sz. kormányrendeletben (Ministru kabinets) előírt nyomtatványoknak megfelelően kell elkészíteni. A kormányrendelet mellékleteiben az alábbi nyomtatványok szerepelnek:

1. Kérelem pénz behajtására irányuló egyszerűsített eljárásra (1. melléklet);

2. Kérelem tartásdíj behajtására irányuló egyszerűsített eljárásra (2. melléklet);

3. Nyilatkozat pénzbehajtásra irányuló egyszerűsített eljárás tárgyában (3. melléklet);

4. Nyilatkozat a tartásdíj behajtására irányuló egyszerűsített eljárás iránti kérelem tárgyában (4. melléklet).

A kérelmező és a kérelmezett adatain kívül az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyek kérelem formanyomtatványán a következő adatokat kell megadni:

1. Azon kerületi vagy városi bíróság (rajona (pilsētas) tiesa) neve, ahova a kérelmet benyújtják, a felek olyan szerződéses megállapodása hiányában, hogy bármely vitát más fórum előtt kell rendezni; valamely személy ellen a bejelentett lakóhelye szerint, jogi személy esetében a székhelye szerint illetékes bíróságon lehet kérelmet benyújtani (ha a követelés a jogi személy fióktelepének vagy kirendeltségének tevékenységével függ össze, a kérelmet be lehet nyújtani a fióktelep vagy kirendeltség helye szerint illetékes bírósághoz is).
   Az illetékes, és ennélfogva a nyomtatványon feltüntetendő bíróságra vonatkozó információk a következő internetes portálon érhetők el: https://www.tiesas.lv/, ezen belül a Tiesas („Bíróságok”), Tiesu darbības teritorijas („Bíróságok illetékessége”) menüpontban.
2. Ha a kérelmező érdekeit egy másik személyen keresztül szeretné képviseltetni a bíróság előtt, fel kell tüntetni a kérelmező képviselőjének adatait. Ahhoz, hogy egy másik személy a bíróság előtt képviselőként eljárhasson, meghatalmazást (pilnvara) kell készíteni, amelyet közjegyzővel kell hitelesíttetni, és azt fel kell tüntetni a képviselet jogalapjáról szóló rovatban. Ha a képviselő ügyvéd (zvērināts advokāts), a képviseletet ügyvédi meghatalmazással (orderis) kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie).
3. A követelés tárgya: a nyomtatványon fel kell tüntetni a vitatott jogokat, valamint a kérelmező és a kérelmezett közötti jogviszonyt, amelynek fennállása vagy fenn nem állása megerősítésének érdekében a kérelmező a bírósághoz fordul, kérelmezve, hogy a bíróság védje meg a jogszabályban védett jogait vagy érdekeit.
4. A követelés összege kiszámításának módja: az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyek kérelem formanyomtatványán fel kell tüntetni a tőketartozást, azaz a kamatok és kötbérek nélküli tartozást, emellett a kötbért, a szerződés vagy jogszabály alapján esedékes kamatot, és mindezek összegét.
5. A nyomtatványon fel kell tüntetni a kérelmező követelésének alapjául szolgáló tényeket és az azokat alátámasztó bizonyítékokat, a követelés konkrét jogszabályi alapját, végül a kérelmező által a bíróságtól kért intézkedést.
6. A kérelmet a kérelmezőnek vagy a képviselőjének, illetve ha a bíróság előírja, mindkettőnek együttesen kell aláírnia. A kérelemhez csatolni kell azt igazoló iratokat, hogy a jogszabályban előírt, az ügy előzetes, bíróságon kívüli kivizsgálásával kapcsolatos eljárásokat lefolytatták, valamint a követelés alapjául szolgáló tényeket alátámasztó iratokat.

1.4 Segítségnyújtás

A polgári eljárásról szóló törvény nem tartalmaz konkrét rendelkezéseket az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyekkel kapcsolatos jogi segítségnyújtásra. Egyszerűsített eljárásra tartozó ügyekben lehetőség van a képviseletre.

Ha a kérelmező úgy kívánja, hogy érdekeit más személy képviselje a bíróság előtt, és a kérelmet a képviselő nyújtja be, a kérelemben fel kell tüntetni a képviselő családi és utónevét, személyi azonosítószámát, a bírósággal való kapcsolattartásra szolgáló címét, illetve ha a képviselő jogi személy, a nyilvántartási számát és székhelyét. Bármely természetes személy lehet képviselő polgári eljárásban, ha betöltötte 18. életévét, nem áll gondnokság alatt, és nem vonatkozik rá a polgári eljárásról szóló törvény 84. szakaszában meghatározott egyik korlátozás sem. Ha a bíróságon más személy jár el képviselőként, közjegyző által hitelesített meghatalmazást kell készíteni. A kérelmező a bíróság előtt szóbeli kérelemmel képviselőt jelölhet ki, amit a tárgyalási jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Jogi személy képviselőjének írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie, vagy azt igazoló iratokkal, hogy ő a jogi személy képviseletére külön felhatalmazás nélkül jogosult tisztségviselő. Ha a képviselő ügyvéd (zvērināts advokāts), a képviseletet ügyvédi meghatalmazással (orderis) kell megerősíteni, és ha az ügyvéd valamelyik fél nevében jár el, írásbeli meghatalmazással kell rendelkeznie (amelyet ebben az esetben nem kell közjegyzőnek hitelesítenie). Ha valamely személy képviselőt állít maga helyett, a szükséges iratokat az adott személyt a meghatalmazással összhangban képviselő személynek kell benyújtania a bírósághoz, és neki kell azokat aláírnia.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A bizonyításfelvételre a polgári eljárásról szóló törvény általános rendelkezései irányadók. Ennek megfelelően az egyszerűsített eljárásban bizonyíték lehet a felek vagy harmadik személyek észlelése, a tanúvallomás, az okirati bizonyíték és a szakértői vélemény.

1.6 Írásbeli eljárás

A bíró az egyszerűsített eljárást írásbeli kérelemre indítja meg. A kérelmet és a formanyomtatványt megküldik a kérelmezettnek észrevételezésre; a kérelmezettnek a kérelem elküldésétől számított 30 napon belül kell benyújtania észrevételeit. Az ügy körülményeitől és jellegétől függően a kérelemhez csatolt iratok is megküldhetők a kérelmezettnek. A bíróság arról is tájékoztatja a kérelmezettet, hogy ha nem tesz észrevételt, az nem akadályozza az ügy elbírálását, valamint arról, hogy a kérelmezett kérheti a bírósági tárgyalást.

Amikor a bíróság megküldi az iratokat a feleknek, ismerteti eljárási jogaikat, tájékoztatja őket az ügyet elbíráló bíróság összetételéről, és kifejti, hogy a felek miként emelhetnek kifogást valamely bíróval szemben. A polgári eljárásról szóló törvény eljárási jogokat biztosít a felek számára az ügy tárgyalásra való előkészítését illetően; e jogokat az ügy elbírálására kitűzött napot megelőzően legkésőbb hét nappal gyakorolhatják.

A kérelmezett észrevételeit a Minisztertanács által jóváhagyott sablon használatával nyújthatja be. A sablon az egyszerűsített eljárásban alkalmazandó formanyomtatványokról szóló, 2018. május 29-i 305. számú kormányrendelet mellékleteiben szereplő nyomtatványok egyike. A kérelmezettnek észrevételeiben a következő adatokat kell megadnia:

1. a bíróság neve, ahova az észrevételt benyújtják;
2. a kérelmező családi és utóneve, személyi azonosító száma, bejelentett lakcíme, ennek hiányában a kérelmező tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye;
3. a kérelmezett családi és utóneve, személyi azonosító száma és bejelentett lakóhelye vagy bármely más bejelentett címe, ennek hiányában a tényleges lakóhelye; jogi személy esetében annak neve, nyilvántartási száma és székhelye; emellett a kérelmezett más kapcsolattartási címet is megadhat a bíróságnak;
4. az ügyszám és a követelés tárgya;
5. nyilatkozat arról, hogy teljes egészében vagy részben elismeri-e a követelést;
6. a követeléssel szembeni kifogásai, azok indokai és az azok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések;
7. a követeléssel szembeni kifogásaikat alátámasztó bizonyítékok;
8. bizonyítékok bemutatására irányuló kérelmek;
9. a kérelmezett kéri-e az eljárási költségek megtérítését;
10. a kérelmezett kéri-e az ügy vitelével kapcsolatos költségek megtérítését; ehhez fel kell tüntetnie az összeget és mellékelnie az azt alátámasztó iratokat;
11. a kérelmezett kéri-e, hogy az ügyet bírósági tárgyaláson bírálják el;
12. bármely más körülmény, amelyet a kérelmezett lényegesnek tart az ügy elbírálása szempontjából;
13. bármilyen más kérelem;
14. az észrevételhez csatolt iratok listája;
15. az észrevételek megszövegezésének időpontja és helye.

A kérelmezett a kérelem számára történő megküldésétől számított 30 napon belül ellenkérelemmel élhet, ha:

1. az eredeti kérelemben és az ellenkérelemben foglalt követelések kölcsönösen beszámíthatók;
2. az ellenkérelem elfogadása egyúttal kizárja azt, hogy a bíróság helyt adjon az eredeti kérelemben foglalt követelések teljes egészének vagy egy részének;
3. az ellenkérelem és a kérelem összefügg, és az ügy gyorsabban és pontosabban elintézhet a kettő együttes vizsgálatával. Az ügy elbírálására az egyszerűsített eljárás szerint kerül sor, ha az ellenkérelem tárgya is egyszerűsített eljárásra tartozó követelés, azaz a megengedhető felső határon belül marad, és a kérelmet az ügytípusnak megfelelően szerkesztik meg.

Ha az ellenkérelem tárgyát képező összeg meghaladja az egyszerűsített eljárásra vonatkozó felső határt, vagy ha az ellenkérelem nem pénz vagy tartásdíj behajtására irányul, a bíróság az ügyet a rendes bírósági eljárás szerint bírálja el.

Ha a felek nem kérik az ügy bírósági tárgyaláson történő elbírálását, és a bíróság szerint nem szükséges a tárgyalás, az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyeket írásbeli eljárásban bírálják el, a feleket pedig megfelelő időben értesítik arról, hogy a sommás ítélet mely napon lesz elérhető be az online rendszerben. A sommás ítélet online rendszerben elérhetőségének napja minősül az ítélethozatal időpontjának. A bíróság a rendes bírósági eljárásnak megfelelően tárgyaláson tárgyalja az ügyet, ha a fél indokolt kérelmet nyújtott be, és a bíróság szükségesnek tartja az ügy tárgyaláson történő tárgyalását. A bíróság az ügyet hivatalból is elbírálhatja az ügyet tárgyaláson. Ha valamely személy lakóhelye vagy tartózkodási helye nem Lettországban van, és a címe ismert, a bírósági iratok kiküldése és kézbesítése a Lettországra kötelező nemzetközi jog vagy az európai uniós jog szerint történik, beleértve a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletet is.

1.7 Az ítélet tartalma

Egyszerűsített eljárásra tartozó ügyekben a bíróság sommás ítéletet hoz. A sommás ítéletet az ítélet tartalmára vonatkozó általános követelményeknek megfelelően (a polgári perrendtartásról szóló törvény 193. cikke) kell meghozni, a leíró rész kivételével, amely csak a kérelem tárgyát, a jogszabályokat, a fél által hivatkozott jogszabályokat és rendelkezéseket, valamint a kérelmet és az ítélet indokolását tartalmazza, amely csak azt a jogszabályt tükrözi, amelyre a bíróság az ítéletet alapította.

A bíróság egyszerűsített eljárásra tartozó ügyben teljes ítéletet hoz (az ítélet tartalmára vonatkozó általános követelményeknek megfelelően), ha a fél írásbeli kérelmet nyújt be az ítélet megszövegezésére. A kérelmet a bírósághoz a sommás ítélet kihirdetésétől (az a nap, amelyen a sommás ítélet elérhető az online rendszerben) számított 10 napon belül kell benyújtani. A bíróság saját kezdeményezésére is hozhat teljes ítéletet. A bíróság az ítélet megszövegezése iránti kérelem benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 20 napon belül szövegezi meg a teljes ítéletet. A teljes ítélet online rendszerben elérhetőségének napja minősül az ítélethozatal időpontjának.

1.8 A költségek megtérítése

Az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyekre a bírósági költségek megfizetésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

Ítélethozatal esetében a pervesztes felet kötelezik a pernyertes fél minden eljárási költségének (az állami illeték és az eljárás költsége) megfizetésére. Ha a kérelemnek csak részben adnak helyt, a kérelmezett a kérelmező bírósági költségeit csak azon követelések tekintetében köteles megfizetni, amelyeknek helyt adtak, a kérelmezőnek pedig az elutasított követelések arányában meg kell fizetnie a kérelmezett eljárási költségeit. Ha a kérelmező eláll a kérelemtől, meg kell térítenie a kérelmezett eljárási költségeit. Ebben az esetben a kérelmezettnek nem kell megtérítenie a kérelmező eljárási költségeit. Ha azonban a kérelmező azért áll el a kérelemtől, mert a kérelmezett a kérelem benyújtását követően önként teljesíti a kérelmet, a bíróság a kérelmező kérésére kötelezheti a kérelmezett a kérelmező bírósági költségének megfizetésére.

Hasonlóan, ha a bíróság a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, a kérelmezett kérelmére elrendeli, hogy a kérelmező térítse meg a kérelmezett eljárási költségeit.

Ha a kérelmező mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, a kérelmezett kötelezhető az eljárási költségek államnak való megfizetésére abban az arányban, amelyben a kérelemnek helyt adtak.

Minden járulékos követelésért 70 EUR biztosítékot kell fizetni. Ha a bíróság a megtámadott ítéletet részben vagy egészben megsemmisíti vagy módosítja, a biztosítékot vissza kell téríteni. Ha a fellebbezést elutasítják, a biztosítékot nem térítik vissza.

1.9 Fellebbezési lehetőség

Az első fokú bíróság ítéletével szemben fellebbezés (apelācija) nyújtható be az alábbi esetekben:

• a bíróság helytelenül értelmezett vagy alkalmazott valamely anyagi jogi szabályt, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
• a bíróság eljárásjogi szabálysértést követett el, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el;
• a bíróság a tényállást helytelenül állapította meg, vagy helytelenül értékelt valamely bizonyítékot, vagy helytelen jogi értékelést adott az ügy körülményeiről, és ezért az ügyet nem megfelelően bírálta el.

Ha az egyszerűsített eljárásra tartozó ügyről írásbeli eljárásban határoztak, az ítélet megfellebbezésére nyitva álló határidő (20 nap) az ítélet megszövegezésének napjától indul.

A polgári eljárásról szóló törvényben meghatározott pontokon felül az ítélet hibáját állító fellebbezésben fel kell tüntetni a következőket:

• az elsőfokú bíróság mely anyagi jogi szabályt értelmezett vagy alkalmazott helytelenül, vagy mely eljárásjogi szabályt sértett meg, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására;
• az elsőfokú bíróság mely ténymegállapításai nem helytállóak, melyek a helytelenül értékelt bizonyítékok, miből derül ki, hogy az ügy körülményeinek jogi értékelése hibás, és ez milyen hatással volt az ügy elbírálására.

Az elsőfokú bíróság bírája dönt arról, hogy a fellebbezést el kell-e bírálni, és határidőt tűz ki a fellebbezőnek hiánypótlásra, ha a fellebbezés nem felel meg a polgári perrendtartás követelményeinek, vagy jogszabályban meghatározott esetekben a fellebbezés és a hozzá csatolt iratok fordítását nem csatolták a fellebbezéshez. Ha a hiányokat a határidőn belül pótolják, a fellebbezést azon a napon benyújtottnak kell tekinteni, amikor azt először előterjesztették. Ellenkező esetben úgy kell tekinteni, mintha azt be sem nyújtották volna, és visszaküldik a fellebbezés benyújtójának.

Ha a fellebbezés nincs aláírva, vagy ha azt arra nem jogosult személy terjesztette elő, vagy ha nem fizették meg a fellebbezési illetéket (a fellebbezési illeték számítási alapja az elsőfokú bíróság által megállapított perérték), a bíróság nem fogadja be a fellebbezést, és visszaküldi azt a fellebbezőnek. A fellebbezés befogadását elutasító határozatot nem lehet megtámadni.

Miután a fellebbviteli bíróság bírája meggyőződött a fellebbezés benyújtására irányadó eljárás betartásáról, a fellebbezés beérkezésétől számított 30 napon belül határoz a fellebbezési eljárás megindításáról.

Ha legalább egy lehetséges fellebbezés ok fennáll, a bíró határozatot hoz a fellebbezési eljárás megindításáról, haladéktalanul értesíti a feleket, feltüntetve az írásbeli észrevételek előterjesztésére nyitva álló határidőt.

Ha a fellebbezés tárgyában határozathozatalra kijelölt bíró álláspontja szerint a fellebbezési eljárást el kell utasítani, a fellebbezési eljárás megindításának kérdését három bíróból álló tanács dönti el.

Ha a három bíró közül legalább az egyik úgy véli, hogy a fellebbezési eljárás megindításának legalább egy lehetséges oka fennáll, a bírák határoznak a fellebbezési eljárás megindításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket.

Ha a bírák egyhangú álláspontja szerint a fellebbezési eljárás megindításának egyik indoka sem áll fenn, határoznak a fellebbezési eljárás megindításának elutasításáról, és erről haladéktalanul értesítik a feleket. Ezt a határozatot ügydöntő határozat (rezolūcija) formában hozzák meg, amelyet nem lehet megtámadni.

A felek a fellebbviteli bíróság eljárás megindításáról szóló értesítéstől számítva 20 napon belül írásbeli észrevételeket tehetnek a fellebbezésre.

A fellebbezési eljárás megindításáról szóló értesítést követően a fél 20 napon belül nyújthat be csatlakozó fellebbezést. A csatlakozó fellebbezés beérkezését követően a bíróság azt másolatban megküldi a többi félnek.

Az egyszerűsített eljárásra tartozó fellebbezések elbírálásra írásbeli eljárásban történik; a feleket kellő időben értesítik arról, hogy az ítélet mikor lesz online elérhető, továbbá tájékoztatják őket a bíróság összetételéről és arról, hogy joguk van kifogást emelni valamely bíró ellen. Az ítélet azon a napon tekintendő elfogadottnak, amikor az ítélet az online rendszerben elérhető. Ha azonban a bíróság szükségesnek ítéli, az egyszerűsített eljárásra tartozó ügy tárgyaláson is elbírálható.

A fellebbviteli bíróság ítélete ellen megsemmisítési eljárása nem kezdeményezhető, és az ítélet kihirdetésével, illetve írásbeli elbírálás esetén megszövegezésének napján jogerőssé válik.