Kis értékű követelések

1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése

A nemzeti jogban két különleges eljárás van a kis értékű követelésekre (az 1998. szeptember 1-jei, 269/98. sz. törvényerejű rendelet alapján):

• a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás, amely egy gyors és egyszerűsített nyilatkozattételi eljárást jelent (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében található eljárási szabályok [Regime dos Procedimentos] 1–5. cikke),
• a fizetési meghagyás, amely arra szolgál, hogy a végrehajtható okirat jogerejével ruházza fel a kis összegű tartozás nem teljesítésével kapcsolatos követelést (a 269/98. sz. törvényerejű rendelet mellékletében található eljárási szabályok 7–22. cikke).

1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték

Mindkét fent említett különleges eljárás alkalmazható, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:

• pénzügyi kötelezettségről van szó (a tartozást készpénzben kell kiegyenlíteni),
• ez a kötelezettség szerződésen alapul,
• az érintett összeg nem haladja meg a 15 000 eurót.

1.2 Az eljárás alkalmazása

A kérelmező választhat az 1. kérdésre adott válaszban körülírt eljárások közül.

1.3 Nyomtatványok

A szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás esetében a kereseti kérelmet és az ellenkérelmet nem szükséges eljárási iratban előadni, más szóval a beadványokat nem kell számozott pontokra tagolni. Ha a kereseti kérelmet és az ellenkérelmet jogi képviselő nyújtja be, azokat elektronikus úton kell megküldeni a bíróság informatikai támogató rendszere által e célra biztosított speciális formanyomtatványon, kivéve, ha a képviselő jogos indokra hivatkozva mellőzi a rendszer használatát. Ha a kérelmet és az ellenkérelmet a felek maguk nyújtják be, a speciális formanyomtatványt nem szükséges használni, és e beadványok a bíróságnak ajánlott postai küldeményként vagy fax útján is megküldhetők.

A fizetési meghagyás iránti kérelmet speciális formanyomtatványon kell benyújtani, amely a Fizetési meghagyásos eljárás – Citius Portal (mj.pt) oldalon érhető el. E formanyomtatvány használata kötelező, függetlenül attól, hogy azt a fél közvetlenül vagy képviselő útján nyújtja be.

A fizetési meghagyásra vonatkozó formanyomtatványt, ha azt a jogi képviselő nyújtja be, a bíróság informatikai támogató rendszerén keresztül elektronikusan kell megküldeni (kivéve, ha a képviselő jogos indokra hivatkozva mellőzi a rendszer használatát). A fizetési meghagyásra vonatkozó formanyomtatvány papír alapon is benyújtható, ha azt közvetlenül a fél nyújtja be.

1.4 Segítségnyújtás

A jogi segítségnyújtási rendszer mindkét eljárásban alkalmazandó (például jogi képviselő kijelölése, a jogi képviselő díjazásának megfizetése, az eljárási illetékek és más hasonló díjak megfizetése – a bírósághoz fordulásról szóló, 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény [Lei de acesso aos tribunais] szerint).

Ezzel a témával kapcsolatban részletesebb információért kérjük tekintse meg a Költségmentesség c. tájékoztatót.

1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok

A szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás esetében a bizonyítékok bemutatása a következőképpen történik:

• A bizonyítékot a tárgyaláson terjesztik elő.
• Ha a követelés összege nem haladja meg az 5000 eurót, az egyes felek legfeljebb három tanú meghallgatását kérhetik. Minden más esetben legfeljebb öt tanú meghallgatása kérhető. Egy fél bizonyítandó tényenként egyik esetben sem kérhet három tanú meghallgatásánál többet.
• A legfeljebb 5000 euró perértékű ügyekben, ha a felek nem hatalmaztak meg jogi képviselőt, vagy a jogi képviselő nem jelent meg, a tanúk kikérdezését a bíró végzi.
• A szakértői bizonyítékot mindig egyetlen szakértő szolgáltatja.
• A bíró további bizonyítást írhat elő, ha az a megfelelő döntéshozatalhoz elengedhetetlen. Ilyen esetekben a bíró az általa megfelelőnek ítélt időpontban felfüggesztheti a tárgyalást, és annak folytatására időpontot tűz ki. A határozatot harminc napon belül meg kell hozni.

A fizetési meghagyásra a következő szabályok vonatkoznak:

• Nincs szükség bizonyításra, ha a fizetési meghagyással szemben az értesített alperes nem terjeszt elő ellentmondást, amely esetben az illetékes bírósági tisztviselő a következő záradékkal látja el a fizetési meghagyást – „Ez a dokumentum jogerős”.
• Ha a fizetési meghagyás ellen ellentmondást terjesztenek elő, azt a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás formájában fogják vizsgálni, és az erre vonatkozó bizonyításfelvételi eljárás lesz irányadó.
• Ha az alperes értesítése lehetetlennek bizonyul, a fizetési meghagyást a felperes ilyen irányú kérelmére rendes eljárásban vizsgálják; ellenkező esetben a bírósági tisztviselő visszaküldi a fizetési meghagyást a felperesnek.

1.6 Írásbeli eljárás

A teljes eljárás írásban történik, ha az alperest értesítették és nem terjesztett elő ellentmondást a fizetési meghagyással szemben.

A tanú, ha a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás során bizonyítékot kell benyújtania, e kötelezettségének írásban is eleget tehet, ha a tényekről a feladatai ellátásának eredményeképpen szerzett tudomást.

Ilyen esetben a tanúvallomás írásban történik, azt a tanú keltezéssel és aláírásával látja el, valamint megjelöli az érintett eljárást, az ismert tényeket és azt, hogy milyen okból ismeri e tényeket.

1.7 Az ítélet tartalma

Amennyiben a szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás során tárgyalást tartanak, a határozatot szóban hirdetik ki, és arról diktálás útján átirat készül, amelyben az indokolást röviden ismertetik.

Ha a fizetési meghagyást helybenhagyják, ilyen értelemben vett határozatot nem hoznak, a bírósági tisztviselő mindössze záradékkal látja el a végrehajtható okiratot.

1.8 A költségek megtérítése

A pernyertes fél jogi költségeit a pervesztes fél viseli a pervesztesség mértékén alapuló csúszó skála szerint. Ily módon a pernyertes fél következő költségei térülhetnek meg részben vagy egészben: a már kifizetett bírósági illetékek; a fél részéről olyan bizonyíték előállításával összefüggésben felmerült költség, amely bizonyítékot nem e fél kérte, illetve amelyet nem használtak fel; a bírósági végrehajtónak fizetett díjazás és az említett bírósági végrehajtó részéről felmerült kiadások (pl. ha az idézést a bírósági végrehajtó kézbesítette az alperesnek); az ügyvéd megbízási díja és az említett ügyvéd részéről felmerült kiadások.

A megtérítendő összegeket magyarázó feljegyzésben kell megjelölni. Ezt a feljegyzést a költségtérítésre jogosult félnek a határozat jogerőre emelkedésétől számított öt napon belül kell megküldenie a bíróság, a pervesztes fél és – adott esetben – a bírósági végrehajtó részére.

A magyarázó feljegyzés a következő információkat tartalmazza:

• a fél neve, az ügyszám, a jogi képviselő vagy a bírósági végrehajtó neve,
• a fél által bírósági illetékként kifizetett összegek megjelölése,
• azon összegek megjelölése, amelyeket a fél a bírósági végrehajtó részéről előzőleg felmerült kiadások után fizetett,
• a jogi képviselőnek vagy a bírósági végrehajtónak fizetett összegek megjelölése,
• a várt összeg feltüntetése.

Fő szabály szerint, jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában, közvetlenül a pervesztes fél viseli a pernyertes fél költségeit.

1.9 Fellebbezési lehetőség

A szerződésből eredő pénzügyi kötelezettségek teljesítése iránti speciális eljárás során hozott határozat a fellebbviteli bíróságnak benyújtott fellebbezés útján megtámadható, feltéve, hogy a szóban forgó összeg meghaladja az 5000 eurót, és a vitatott, 2500 euró perértéket meghaladó határozat hátrányos a kérelmezőre nézve.

Ez a rendes fellebbezés. A nemzeti jogszabályok a rendkívüli jogorvoslatot is lehetővé teszik és szabályozzák.

A fizetési meghagyás esetében a bíróhoz kell benyújtani a fizetési meghagyás iránti kérelem bírósági tisztviselő által történő elutasításával, valamint a végrehajtási záradék kibocsátásának bírósági tisztviselő által történő megtagadásával szembeni kifogást.

Hasznos internetcímek:

• az 1998. szeptember 1-jei, 269/98. sz. törvényerejű rendelet;
• az Igazságügyi Minisztérium Citius portálja;
• a bírósághoz fordulásról szóló, 2004. július 29-i 34/2004. sz. törvény.

Figyelmeztetés

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. A vonatkozó hatályos jogi szövegeket is végig kell olvasni, mivel lehetnek bennük olyan módosítások, amelyeket a jelen tájékoztató még nem tartalmaz.