Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 A kis értékű követelésekre vonatkozó speciális eljárás létezése
Igen, létezik a kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárás.
1.1 Az eljárás alkalmazási köre, küszöbérték
A kis értékű követelésekre vonatkozó külön eljárást a rendes elsőfokú bíróság (a kerületi bíróság, azaz tingsrätt) akkor alkalmazza, ha a felperes követelése egy bizonyos küszöbértéknél alacsonyabb. A küszöbérték jelenleg (2019-től) 23 250 SEK. A küszöbérték nem jogszabályban megállapított összeg, hanem az árak alakulásához igazodó ún. alapösszeg alapján kerül kiszámításra.
1.2 Az eljárás alkalmazása
Az eljárás alkalmazásának lehetősége nem korlátozódik bizonyos ügytípusokra, például a fogyasztói jogvitákra. A vonatkozó feltételek a következők: az ügynek polgári ügynek kell lennie, a perértéknek pedig a küszöbértéknél alacsonyabbnak kell lennie. Az eljárás családjogi ügyekben nem alkalmazható.
1.3 Nyomtatványok
A kis értékű követelések európai eljárásának megindítására szolgáló formanyomtatvány elérhető a Svéd Nemzeti Bírósági Hivatal (Domstolsverket) weboldalán.
1.4 Segítségnyújtás
Az eljárás megindításával kapcsolatban a kerületi bíróságok nyújtanak segítséget. A hatóságokat jogszabályban előírt általános szolgáltatási kötelezettség terheli. E kötelezettség azt jelenti, hogy az emberek telefonon vagy személyesen is megkereshetik a kerületi bíróságot, és ott általános tájékoztatást kaphatnak a megfelelő eljárásokról és szabályokról. A bírói tanács elnöke szintén köteles gondoskodni arról, hogy az érintett vitás kérdéseket tisztázzák, és hogy a felek az ügy előkészítése során – az ügy jellegétől függően – megjelöljék, mire kívánnak hivatkozni az ügyben. A gyakorlatban a bíró kiegészítő kérdések és megjegyzések útján látja el feladatát.
1.5 A bizonyításfelvételre vonatkozó szabályok
A kis értékű jogvitákra nem vonatkoznak külön szabályok. Vagyis mind szóbeli, mind írásbeli bizonyítékok benyújtására lehetőség van. Az írásbeli tanúvallomás csak különleges helyzetekben megengedett. A polgári perek keretében lefolytatott bizonyításra vonatkozó svéd jogszabályokról itt talál további tájékoztatást.
1.6 Írásbeli eljárás
A bíróság pusztán írásbeli eljárás útján is ítéletet hozhat. Ezt a lehetőséget akkor alkalmazzák, ha az ügy vizsgálata szempontjából nincs szükség szóbeli eljárásra, vagy ha egyik fél sem kérelmezi a szóbeli eljárást.
1.7 Az ítélet tartalma
A kis értékű ügyekben történő ítélethozatalra nem vonatkoznak külön szabályok. Az alábbiak valamennyi polgári eljárásra, így a kis értékű ügyekben hozott ítéletekre is érvényesek. Az ítéletet írásban kell meghozni, és annak külön részekre bontva az alábbi információkat kell tartalmaznia: a bíróság neve, az ítélethozatal dátuma és helye, a felek és képviselőik vagy ügyvédeik neve, az ítélet rendelkező része, az érintett felek állításai, beadványai és az azok alapjául szolgáló körülmények, valamint az ítélet indokolása, ideértve az arra vonatkozó információkat, hogy az ügyben mi nyert bizonyítást.
1.8 A költségek megtérítése
A kis értékű ügyek legfontosabb jellemzői a költségekre vonatkozó különös szabályok. A pernyertes fél csak a következő költségek megtérítésére jogosult: adott bíróságon alkalmanként egyórányi jogi tanácsadás, valamint a bírósági tárgyalással kapcsolatos kereseti illeték, utazási és ellátási költségek, a tanúktól beszerzett bizonyítékok költségei, valamint az iratok lefordításának költségei. E költségek megtérítését akkor ítélik meg a pernyertes fél részére, ha a költségeket indokoltan, jogainak érvényesítése céljából igényli. A jogi képviselők díjazását tehát legfeljebb egyórányi jogi tanácsadásnak megfelelő összegig térítik meg.
1.9 Fellebbezési lehetőség
Az alacsonyabb fokú bíróság által hozott ítélet ellen magasabb fokú bíróságnál lehet fellebbezni.
A fellebbezést először engedélyezni kell ahhoz, hogy a fellebbviteli bíróság (hovrätt) megvizsgálhassa a kerületi bíróság által hozott ítéletet. A fellebbezés csak akkor engedélyezhető, ha a fellebbezés magasabb fokú bíróság általi vizsgálata a jogalkalmazás szempontjából fontos, ha indokolt a kerületi bíróság által meghozott döntés megváltoztatása, vagy ha a fellebbezésnek egyéb különös okai vannak. A kerületi bíróság által hozott ítélettel szemben fellebbezni kívánó félnek a fellebbezést írásban kell benyújtania, és azt a kerületi bíróságnak az ítélethozatalt követő három héten belül meg kell kapnia.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.