A hálózatról

A nemzeti hálózati kapcsolattartó pontokként az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi igazságügyi együttműködéssel foglalkozó részlegének két tanácsadója működik, akik a központi szerv képviseleti feladatait is ellátják. A kapcsolattartó pontok fő feladatai a következők:

• biztosítják, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben a helyi igazságügyi hatóságok általános információkat kapjanak az igazságügyi együttműködésre irányuló közösségi és nemzetközi jogi eszközökről;
• a többi kapcsolattartót és hatóságokat, valamint saját tagállamuk helyi igazságügyi hatóságait ellátják mindazokkal az információkkal, amelyekre a tagállamoknak a zavartalan igazságügyi együttműködéshez szükségük lehet, segítséget nyújtva számukra az igazságügyi együttműködésre irányuló, teljesíthető megkeresések megfogalmazásában, valamint a legmegfelelőbb közvetlen kapcsolatok kialakításában;
• bármely olyan információt biztosítanak, amely elősegíti egy másik tagállam valamely közösségi vagy nemzetközi jogi eszköz alapján alkalmazandó jogának alkalmazását;
• megoldást keresnek az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresésekkel kapcsolatban esetlegesen felmerült nehézségekre;
• az adott tagállamban elősegítik az igazságügyi együttműködésre irányuló megkeresések feldolgozásának összehangolását, különösen, amikor az érintett tagállam igazságügyi hatóságaitól származó több megkeresést is egy másik tagállamban kell teljesíteni;
• a hálózat weboldalán keresztül általánosságban hozzájárulnak a nyilvánosság tájékoztatásához az Európai Unióban a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről, a vonatkozó közösségi és nemzetközi jogi eszközökről és a tagállamok nemzeti jogáról, külön utalással az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogára;
• közreműködnek a hálózat üléseinek megszervezésében, és részt vesznek azokon;
• segítséget nyújtanak a nyilvánosságnak szánt információk összeállításában és naprakészen tartásában;
• gondoskodnak a hálózat tagjai közötti, nemzeti szintű koordinációról;
• kétévente jelentést tesznek a tagok tevékenységeikről – ideértve adott esetben a hálózat bevált gyakorlatait is – amelyet a hálózat tagjainak ülésén terjesztenek elő, külön felhívva a figyelmet a hálózat lehetséges tökéletesítésére.

A hálózatot összekötő bíró a Harju Megyei Bíróság bírája, aki Észtországot a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által létrehozott bírói hálózatban is képviseli. Az összekötő bíró feladata a bírósági tisztviselők tájékoztatása az Európai Unió polgári és kereskedelmi jogáról, valamint a különböző jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatainak megosztása a hálózattal.

A hálózat tevékenységeit szakmai szövetségekre kiterjesztő, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló második határozat (polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat) hatályba lépésekor 2011-ben a következő szervek váltak Észtországban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat tagjaivá:

• a végrehajtókat és csődbiztosokat képviselő Észt Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara;
• az ügyvédeket és közjegyzőket képviselő Észt Ügyvédi Kamara.

Az üléséken a Végrehajtói és Csődbiztosi Kamarát a foglalkozási és szakmai szövetségek különböző képviselői, míg az Észt Ügyvédi Kamarát rendszerint annak igazgatója képviseli. A szakmai szövetségek a következőkért felelnek:

• tapasztalat- és információcsere a közösségi és nemzetközi jogi eszközök hatékony és gyakorlati alkalmazását illetően;
• közreműködés az adatlapok készítésében és napra késszé tételében;
• a szakmai szövetségek részvétele a fontos üléseken.

A tárgyalt témától függően a kapcsolattartó pont a tapasztalataik megosztása céljából más nemzeti szakértőket is meghív a hálózati ülésekre. Az üléseken például részt vettek az összekötő bírón kívül más bírók, más minisztériumok és a Közjegyzői Kamara képviselői, a Legfelsőbb Bíróság tanácsadói, a Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselői, a Tartui Egyetem tantestületének tagjai stb.