A hálózatról

A kapcsolattartó pont

Portugália kijelölte a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját. A kapcsolattartó pont a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Conselho Superior da Magistratura) által versenyeztetéses eljárás (concurso) alapján kijelölt bíró.

A nemzeti hálózat

A nemzeti hálózat a következőkből áll: a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén hozott uniós jogi eszközökben, más nemzetközi jogi eszközökben – amelyeknek Portugália részes fele – vagy nemzeti jogi rendelkezésekben meghatározott központi hatóságok; a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén felelős közigazgatási hatóságok; valamint a szakmai szövetségek, amelyek a polgári és kereskedelemi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi és uniós jogi aktusok alkalmazásában közvetlenül részt vevő jogi szakembereket képviselik.

A nemzeti hálózatban nincsenek összekötő bírák vagy szakértők.

A hálózat nemzeti tagjai

A kapcsolattartó ponton kívül az országos hálózat a következő tizenhárom tagból áll:

• Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direcção-Geral da Política de Justiça),
• Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça),
• Büntetés-végrehajtási Szolgálatok és Visszailleszkedés Főigazgatósága (Direcção-Geral de Reinserção e Serviços Prisionais),
• Nyilvántartási és Közjegyzői Intézet (Instituto dos Registos e do Notariado, I.P.),
• Igazságügyi Pénz- és Eszközgazdálkodási Intézet (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça, I.P.),
• Békebírók Tanácsa (Conselho dos Julgados de Paz),
• Társadalombiztosítási Intézet (Instituto de Segurança Social, I.P.),
• Áldozatvédelmi Bizottság (Comissão de Protecção às Vítimas de Crimes),
• a Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatában részt vevő bíró,
• Ügyvédi Kamara (Ordem dos Advogados),
• Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Szövetsége (Ordem dos Solicitadores e dos Agentes de Execução),
• Közjegyzői Kamara (Ordem dos Notários),
• Legfőbb Ügyészség (Procuradoria-Geral da República).

Központi hatóságok

A fentiekben felsorolt tagok közül a következők központi hatóságok vagy olyan hatóságok, amelyek hatásköre kiterjed egyes, az uniós jogban előírt feladatok ellátására:

Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság – Igazságügyi Minisztérium:

• 4/2009/EK rendelet (2008. december 18.),
• (EU) 2020/1784 rendelet (2020. november 25.),
• (EU) 2020/1783 rendelet (2020. november 25.),
• 1965. évi Hágai Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről,
• 1970. évi Hágai Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről,
• 2007. évi Hágai Egyezmény a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról,
• 1956. évi New York-i Egyezmény a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában;

Büntetés-végrehajtási Szolgálatok és Visszailleszkedés Főigazgatósága – Igazságügyi Minisztérium

• (EU) 2019/1111 rendelet (2019. június 25.),
• 1980. évi Hágai Egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól,
• 1996. évi Hágai Egyezmény a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról;

Nyilvántartási és Közjegyzői Intézet – Igazságügyi Minisztérium

• 650/2012/EK rendelet (2012. július 4.);

Társadalombiztosítási Intézet – Szolidaritási és Szociális Biztonsági Minisztérium

• 2003/8/EK irányelv (2003. január 27.);

Áldozatvédelmi Bizottság – Igazságügyi Minisztérium

• 2004/80/EK irányelv (2004. április 29.);

Legfőbb Ügyészség

• 2000. évi Hágai Egyezmény a felnőttek nemzetközi védelméről.

A nemzeti hálózat koordinálása nem hierarchikus rendszerben

Portugáliában a nemzeti hálózat felépítése nem hierarchikus. A kapcsolattartó pont által biztosított koordináció a nemzeti tagok közötti önkéntes együttműködésen alapszik. A nemzeti tagok rendszeresen részt vesznek a kapcsolattartó pont által szervezett negyedéves üléseken. Amikor az uniós jog alkalmazása módosítást tesz szükségessé a nemzeti rendszerben, kizárólag az érintett nemzeti tagok részvételével ülést szerveznek.

A hálózatban nincsenek szakértők. Amennyiben egy kérdés szakértők véleményét igényli, a kapcsolattartó pont önkéntes és nem hivatalos alapon a legmegfelelőbb nemzeti hatóságot felkéri az együttműködésre. A kapcsolattartó pont minden nemzeti tagot rendszeresen arra ösztönöz, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés során, a kompetenciája és feladatköre által meghatározott területeken működjön együtt.