What is the EJN (in civil and commercial matters)?

The European Union's wide variety of national legal systems and this diversity, together with new Union legislation, has led to a need to provide support and information through a specific network to authorities dealing with cross-border cases. These cases may cover business, consumer or employment disputes, divorce, child custody or succession issues. The Network brings together national authorities responsible for assisting local courts and was set up to facilitate judicial and legal cooperation between Member States. The EJN (in civil and commercial matters) was established by Council Decision 2001/470/EC of 28 May 2001 and started operating on 1 December 2002. This legal basis was modified once in 2009 (the consolidated version is available here). All Member States except Denmark participate in the EJN (in civil and commercial matters).

Have a look at the EJN's infographic!

The objectives of EJN (in civil and commercial matters)

Since its inception, the EJN (in civil and commercial matters) has been an important tool for providing support for the implementation of EU civil justice instruments in daily legal practice. The EJN (in civil and commercial matters) facilitates and supports relations between national judicial authorities through contact points in each Member State and thereby helps to facilitate cross-border cases. This cooperation between authorities aims to provide help for people involved in cross-border civil and commercial judicial cases.

Who are the EJN (in civil and commercial matters) members?

There are more than 500 members of the Network who fall under the five categories mentioned below. Each Member State has at least one contact point.

The Network is composed of

• contact points designated by Member States;
• bodies and central authorities specified in Union law or in international instruments whereby Member States are party, or in domestic law relating to judicial cooperation in civil and commercial matters;
• liaison magistrates with responsibilities for cooperation in civil and commercial matters;
• other judicial or administrative authorities responsible for judicial cooperation in civil and commercial matters whose membership is deemed to be useful by the Member State;
• professional associations representing legal practitioners directly involved in the application of Union law and international instruments in civil and commercial matters at national level in the Member States

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Kapcsolattartó pontok és a hálózat belga tagjai

Belgiumban kettő kapcsolattartó pont került kijelölésre. Egyikőjük a Semmítőszék (Cour de cassation) egyik bírája, aki a bírák hálózatának kapcsolatait koordinálja; a másik a Szövetségi Igazságügyi Közszolgálat (Service public fédéral Justice) köztisztviselője, aki a polgári ügyek nemzetközi jogi együttműködési osztályánál dolgozik.

Emellett a belga hálózat jelenleg 15 bírót foglal magában, akik a 2001/470/EK tanácsi határozat 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében tagjai a hálózatnak. A Fellebbviteli Bíróság (cour d’appel) valamennyi feladatkörére három vagy négy bírót jelöltek ki, akik mindannyian családjogra, kereskedelmi jogra vagy eljárásjogra szakosodtak. Ezek a bírák különböző szintű bíróságokon dolgoznak (Fellebbviteli Bíróság, elsőfokú bíróságok (tribunaux de première instance), kereskedelmi bíróságok (tribunaux de commerce) és békebíróságok (justices de paix)).

A fent említett határozat 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében a Hivatalvezetők Nemzeti Tanácsának (Conseil national des greffiers en chef) egy képviselője is a belga hálózat tagja.

Belgium a jogi szakma négy képviselőjét is kijelölte hálózati tagnak, a 2. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerint: a közjegyzők egy képviselőjét, a bírósági végrehajtók egy képviselőjét és két képviselőt az ügyvédi kamarákból (egyik a francia és a német nyelvű kamarákat, a másik pedig a flamand kamarákat képviseli).

A számos különböző rendelet (2201/2003/EK rendelet, 4/2009/EK rendelet, 1393/2001/EK rendelet stb.) értelmében kijelölt különböző központi hatóságokkal is együttműködés áll fenn.

Az Európai Fogyasztói Központ belga szekciójával is kialakult a kapcsolat.

A hálózat üzemeltetésének módja

A kommunikáció nagy része elektronikus levelezés útján történik. Az Európai Bizottságtól és különösen a Főtitkárságról érkező információt főként a kapcsolattartó pontok egyikén keresztül juttatják el a tagoknak. A tagok a hálózati megbeszélésekben a témától függően vesznek részt. Emellett évente egyszer megrendezik a hálózathoz tartozó belga bírák találkozóját is.

A tagokat rendszeresen felkérik arra, hogy a lehető legszélesebb körben adják át az új szabályozásokról szóló információkat, vagy arra, hogy kollégáikhoz kérdőíveket juttassanak el. Általában véve az Európai Bizottság által közzétett dokumentáció és a hasznos internet linkek széles körben terjesztésre kerülnek a bíróságokon. Továbbá néhány hálózati tag részt vesz az európai szabályozásról szóló hírlevél (Eur-alert!) közzétételében.

Együttműködés alakult ki az Igazságügyi Képzési Intézettel, lehetővé téve, hogy az intézet által szervezett képzéseken a kapcsolattartó pontok és a tagok előadást tarthassanak a legfrissebb európai szabályozásról és különösen a polgári és kereskedelmi ügyek európai és nemzetközi jogi együttműködési rendelkezéseiről.

A specifikus kérdések – így a külföldi jog tartalmához, vagy a határon átnyúló hatással járó eljárások fejleményeihez kapcsolódó kérdések – kezelése tekintetében a kapcsolatfelvétel elsődlegesen e-mailben történik, egyrészt a belga kapcsolattartó pont és a belga bíró között, aki a folyamatban lévő eljárás részeként az ügyet kivizsgálta, másrészt az érintett tagállamok kapcsolattartó pontjai között.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Nemzeti Igazságügyi Hálózat

A Bolgár Köztársaságban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Nemzeti Igazságügyi Hálózat (a továbbiakban: Nemzeti Hálózat) jogi keretét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Vissh sadeben savet) 2018. március 13-i határozatával elfogadott működési szabályzat (Pravila za deynostta) határozza meg, amely felváltotta a 2014. december 11-i határozattal elfogadott és a 2015. március 19-i határozattal módosított szabályzatot.

A Nemzeti Hálózat célja az igazságügyi hatóságok számára szükséges segítségnyújtás a jogsegély iránti kérelmek hatékony elkészítésében, továbbításában és teljesítésében, valamint a bolgár bíróságok által folytatott nemzetközi jogi együttműködésről szóló statisztikák gyűjtése és tárolása, valamint együttműködés az Európai Igazságügyi Hálózat és más hasonló intézmények kapcsolattartóival.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói kollégiuma (Sadiyska kolegiya) felelős a Nemzeti Hálózat működéséért, a nemzeti és nemzetközi projektekben való részvételéért, valamint a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatban feladatokat ellátó valamennyi nemzeti vagy nemzetközi intézménnyel és szervezettel folytatott együttmûködéséért. A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács nemzetközi kapcsolatokért és protokollért felelős igazgatósága (Direktsiya Mezhdunarodna deynost i protokol) segíti és koordinálja a Hálózat tagjai, a nemzeti kapcsolattartók és a bírói kollégium közötti információcserét. A Nemzeti Hálózat módszertani útmutatóit és működésének koordinálását a bírói kollégium biztosítja az értékelési és pályázatelbírálási bizottságon (Komisiya po atestiraneto i konkursite) keresztül.

Kiegészítés

A Nemzeti Hálózat tagjának olyan kerületi, tartományi vagy fellebbviteli bíró jelentkezhet, aki megfelel a szakmai alkalmasság, erkölcsi integritás, idegennyelvtudás stb. tekintetében meghatározott feltételeknek. Pályázati eljárás után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói kollégiuma határozatában öt évre nevezi ki a Nemzeti Hálózat bíráit. A Nemzeti Hálózat az egyes fellebbviteli kerületek legfeljebb hét bírájából és a szófiai fellebbviteli kerület legfeljebb 15 bírájából áll. A kifejezetten meghatározott esetekben a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói kollégiuma – az értékelési és pályázatelbírálási bizottság javaslatára – indokolással ellátott határozatával megszünteti a Hálózatban betöltött tagságot.

Kapcsolattartó pontok

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói kollégiuma – az értékelési és pályázatelbírálási bizottság javaslata alapján – kapcsolattartókat jelöl ki a Hálózat tagjai közül az alábbiak szerint: egy kapcsolattartó pontot a polgári ügyek és egy kapcsolattartó pontot a kereskedelmi ügyek tekintetében öt évre.

Feladatok

– A Nemzeti Hálózat tagjai segítséget nyújtanak a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat vagy más jogi együttműködési hálózat nemzeti kapcsolattartó pontjainak és a nemzeti bíráknak a nemzetközi jogi együttműködés terén.

– E segítségnyújtás részeként a Nemzeti Hálózat tagjai kötelesek tájékoztatni, tanácsot adni, – szükség esetén – koordinációs és más tevékenységeket végezni a nemzetközi jogi együttműködés megkönnyítése érdekében az illetékes bolgár igazságügyi hatóságok joghatóságával összhangban. A Nemzeti Hálózat tagjai a nemzetközi és az európai jogszabályokkal összhangban kötelesek segítséget nyújtani, ha azt a nemzeti bíró, ügyész, nyomozási bíró vagy a hatáskörrel rendelkező központi nemzeti hatóság képviselője kéri.

– A Nemzeti Hálózat tagjai elősegítik a nemzetközi jogi együttműködés területén a képzés megszervezését abban a kerületben, amelynek területén ellátják a feladataikat.

– A Nemzeti Hálózat tagjai elősegítik a nemzetközi jogi együttműködést a bírák számára abban a fellebbviteli kerületben, amelyért felelősek.

– A Nemzeti Hálózat tagjai tanulmányokat készítenek az európai és a nemzeti ítélkezési gyakorlatról, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködés változásairól, továbbá népszerűsítik és terjesztik ezeket a tanulmányokat.

– A Nemzeti Hálózat tagjai negyedévente összeállítják az érintett fellebbviteli kerület beszámolóit a közösségi és a nemzetközi jog, valamint a nemzetközi jogi együttműködés alkalmazásával kapcsolatban, és megküldik ezeket a beszámolókat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács által fenntartott naprakész és frissülő adatbázisnak, továbbá megküldik a nemzeti kapcsolattartó pontoknak az uniós jog alkalmazásával kapcsolatban a fellebbviteli kerület bíróságai által polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmazott bírósági okiratok elektronikus változatát az előírt adatbázis fenntartása érdekében.

– Emellett ellátnak további, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói kollégiuma által meghatározott feladatokat, ha szükség van tájékoztatásra, vizsgálat lefolytatására, képzésre vagy más, a nemzetközi jogi együttműködéssel kapcsolatos tevékenység elvégzésére.

– A Nemzeti Hálózat tagjai naprakész adatbázist vezetnek az elérhetőségekről (e-mail-címek, egyéb levelezési címek, telefonszámok), valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatáról, amelyet közzétesznek a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács honlapján a „Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes igazságügyi hálózat” szakaszban.

– A Nemzeti Hálózat egyes tagjai az adott fellebbviteli kerületben látják el feladataikat.

– A Nemzeti Hálózat tagjai évente, februárban ülést tartanak, amelyen elfogadják a Hálózat előző naptári évre vonatkozó beszámolóját; a beszámolót a nemzeti kapcsolattartó pont állítja össze a tagok által január 15-ig benyújtott éves beszámolók alapján.

– A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjainak időszakos ülését követően a résztvevők jelentést nyújtanak be a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács bírói kollégiumához, amelyet közzétesznek a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács honlapján, a „Nemzetközi együttműködés, Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat” szakaszban a tevékenységük nyilvánosságának biztosítása érdekében.

Az Európai Igazságügyi Hálózatnak a Cseh Köztársaságban jelenleg hat kapcsolattartó pontja van: öt a Cseh Köztársaságban az Igazságügyi Minisztériumban és egy Brüsszelben (a Cseh Köztársaság Európai Unió mellett működő Állandó Képviseletén).

Az Európai Igazságügyi Hálózat Cseh Köztársaságban található kapcsolattartó pontjai a többi uniós tagállamban található kapcsolattartó pontokkal kommunikálnak, kezelik a más országok törvényeiről tájékoztatást kérő bíróságoktól és közjegyzőktől érkező megkereséseket és a kérések kezelésével kapcsolatos emlékeztetőket, különösen a bizonyításfelvételről szóló 1206/2001/EK rendelet és az iratkézbesítésről és más ügyekről szóló 1393/2007/EK rendelet alapján.

Az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról polgári és kereskedelmi ügyekben című 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat alapján a Cseh Köztársaság 2004-ben a polgári és kereskedelmi ügyekben való együttműködés céljából létrehozta az Belső Igazságügyi Hálózatot (a továbbiakban: a Hálózat), amely polgári és kereskedelmi ügyekben felelős a Cseh Köztársaságnak az Európai Igazságügyi Hálózatban való tényleges részvételének biztosításáért.

A Hálózat tagjai közé bírák, a Cseh Ügyvédi Kamara képviselői, a Cseh Közjegyzői Kamara képviselői, a Cseh Végrendeleti Végrehajtók Kamarájának képviselői, a Gyermekek Nemzetközi Jogvédő Hivatalának képviselői, az Európai Fogyasztói Központ képviselői, a Károly Egyetem Jogi Karának képviselői, valamint az Igazságügyi Minisztérium kijelölt alkalmazottai tartoznak.

A Hálózat tagjai részt vesznek különösen az Európai Igazságügyi Hálózat polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos tevékenységeiben és az azokból fakadó feladatok ellátásában, valamint az Európai Unió Tanácsa és a Bizottság munkacsoportjainak és bizottságainak polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos tevékenységeiben. A Hálózat tagjai véleményezik az Európai Közösségek tervezett jogszabályait és más, a polgári és kereskedelmi ügyekben való igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos javaslatokat.

Jelenleg a Hálózatnak körülbelül 130 tagja van. Az Igazságügyi Minisztérium évente egyszer a Hálózat valamennyi tagját összehívó ülést szervez. Az ülés napirendje aktuális témákat foglal magában, különösen az Európai Igazságügyi Hálózattal, az európai igazságügyi portál működésével és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezeken az üléseken a Hálózat tagjai egyedülálló lehetőséget kapnak a személyes találkozásra és az uniós eszközök alkalmazása során szerzett gyakorlati tapasztalataik egymással való megosztására.

Az Európai Igazságügyi Hálózat keretei között készült kézikönyveket és más kiadványokat kiosztják a Hálózat tagjai között.

A Hálózat tagjai informálisan e-mailben levelezhetnek. A Hálózatnak saját e-mail címlistája van, amely segítségével a Hálózat tagjai kérdéseket küldhetnek és tapasztalatokat oszthatnak meg. Ezen a kommunikációs csatornán keresztül az Igazságügyi Minisztérium gyorsan tájékoztatni tudja a Hálózat tagjait az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos hírekről.

Németország szövetségi szerkezete miatt az EIH (Európai Igazságügyi Hálózat) szövetségi kapcsolattartó központján kívül minden egyes tartományban van kapcsolattartó központ. A szövetségi kapcsolattartó központ a Szövetségi Igazságügyi Hivatal (Bundesamt für Justiz) keretében működik. Az adott tartomány szervezeti felépítésétől függően a tartományi kapcsolattartó központok vagy bíróságokon (Bajorország – müncheni regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht München), Bréma – brémai regionális bíróság (Landgericht Bremen), Hamburg – hamburgi helyi bíróság (Amtsgericht Hamburg), Hessen – Frankfurt am Main-i regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Frankfurt am Main), Alsó-Szászország – cellei regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Celle), Észak-Rajna-Vesztfália – düsseldorfi regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Düsseldorf), és Szászország – drezdai regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht Dresden)), vagy pedig a tartomány Igazságügyi Minisztériumában (Landesjustizministerium) találhatóak. Németországban így összesen 17 EIH kapcsolattartó központ működik. A szövetségi kapcsolattartó központ – a beérkező és kimenő kérelmek megválaszolása mellett – az országos hálózat koordinálásáért és olyan rendezvények megszervezéséért felel, mint például az Igazságszolgáltatás Európai Napja, illetve az EIH német tagjainak ülései.

A feladatok elosztása a tartományi kapcsolattartó központok és a szövetségi kapcsolattartó központ között, egy belső mechanizmus alapján történik: A szövetségi kapcsolattartó központ válaszol minden, a német polgári vagy kereskedelmi joggal, illetve a bírósági szervezettel kapcsolatos megkeresésre. A konkrét eljárásokra vonatkozó megkeresésekkel azonban főszabály szerint az a tartományi kapcsolattartó központ foglalkozik, ahol az ügy folyamatban van. Mindazonáltal valamennyi német kapcsolattartó központ azonos jogállással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy a 17 központ közül bármelyiket bármilyen típusú kérdéssel meg lehet keresni, és szükség esetén a szövetségi kapcsolattartó központ is segítséget nyújthat a konkrét eljárásokkal kapcsolatban. A feladatok e belső elosztása biztosítja, hogy a megkereséssel mindig a szakmailag a témához legközelebb álló kapcsolattartó központ foglalkozzon.

A kapcsolattartó központokon kívül az (EU) 2019/1111 rendelet (Brüsszel IIb. rendelet) hatálya alá tartozó területen négy bíró segíti a német bíróságok munkáját. Az ő feladatkörüket is egy belső mechanizmus alapján osztják meg a tartományok között. Külföldről érkező megkeresés esetén a négy bíró bármelyikével fel lehet venni a kapcsolatot. A megkereséseket szükség esetén azonnal a megfelelő bíróhoz irányítják, a figyelembe véve a belső ügyelosztás mellett a bírók nyelvi készségeit, különleges szakértelmét és a konkrét üggyel kapcsolatos tapasztalatát.

Emellett a francia Igazságügyi Minisztériumban német összekötő tisztviselő felel a német–francia jogsegélyért. Amennyiben problémák merülnek fel egyes ügyekben a Franciaországból érkező, jogsegély iránti megkeresésekkel kapcsolatban, vagy ha francia jogszabályok tartalmát kell meghatározni, a kapcsolattartó pontokon keresztüli szokásos út mellett a német összekötő tisztviselőtől is kérhető segítség.

A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozatnak a legutóbb a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által módosított 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében Németország az EIH tagjának jelölte ki a Szövetségi Ügyvédi Kamarát (Bundesrechtsanwaltskammer), a Szövetségi Közjegyzői Kamarát (Bundesnotarkammer), a Szabadalmi Ügyvivői Kamarát (Patentanwaltskammer), a Német Ügyvédi Egyesületet (Deutscher Anwaltverein), a Német Bírósági Végrehajtók Szövetségét (Deutscher Gerichtsvollzieher Bund e.V.) és a Német Bírósági Titkárok Szövetségét (Bund Deutscher Rechtspfleger).

Németországban ezenkívül az EIH tagjai közé tartoznak a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló (EU) 2020/1784 rendeletben (az iratkézbesítésről szóló rendelet), valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló (EU) 2020/1783 rendeletben (a bizonyításfelvételről szóló rendelet) meghatározott központi szervek is. Ezek a központi szervek és a tartományi igazságügyi apparátusok látják el a bíróságokat a polgári jogi segítségnyújtással kapcsolatos naprakész információkkal. További intézkedéseket is bevezetnek, valamint támogatják a bíróságokat az iratok kézbesítésében és a bizonyításfelvételben a külföldi vonatkozással rendelkező ügyekben. Emellett az EIH tagjai közé tartozik az (EU) 2019/1111 rendelet (Brüsszel IIb. rendelet) szerinti központi hatóság és a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a tartási kötelezettségekről szóló rendelet) szerinti központi hatóság is.

A németországi EIH-ra vonatkozó további információkért, valamint a kapcsolattartók listájáért tekintse meg a Szövetségi Igazságügyi Hivatal weboldalát (http://www.bundesjustizamt.de/ejnzh).

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

A hálózatról - Észtország

A nemzeti hálózati kapcsolattartó pont az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködéssel foglalkozó Részlegének két tanácsadója, akik a központi szerv képviseleti feladatait is ellátják. A kapcsolattartó pontok fő feladatai a következők:

• annak biztosítása, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben a helyi igazságügyi hatóságok általános információkat kapjanak az igazságügyi együttműködésre irányuló uniós és nemzetközi jogi eszközökről;
• a többi kapcsolattartó és hatóságok, valamint saját tagállamuk helyi igazságügyi hatóságai ellátása mindazokkal az információkkal, amelyekre a tagállamoknak a zavartalan igazságügyi együttműködéshez szükségük lehet, segítséget nyújtva számukra az igazságügyi együttműködésre irányuló, megvalósítható igények megfogalmazásában, valamint a legmegfelelőbb közvetlen kapcsolatok kialakításában;
• bármely olyan információ biztosítása, amely elősegíti egy másik tagállam valamely uniós vagy nemzetközi jogi eszköz alapján alkalmazandó jogának alkalmazását;
• megoldás keresése az igazságügyi együttműködésre irányuló igényekkel kapcsolatban esetlegesen felmerült nehézségekre;
• az adott tagállamban az igazságügyi együttműködésre irányuló igények feldolgozása összehangolásának elősegítése, különösen, amikor az érintett tagállam igazságügyi hatóságaitól származó több megkeresést is egy másik tagállamban kell teljesíteni;
• a hálózat weboldalán keresztül általánosságban hozzájárulás a nyilvánosság tájékoztatásához az Európai Unióban az igazságügyi együttműködésről polgári és kereskedelmi ügyekben, a vonatkozó uniós és nemzetközi jogi eszközökről és a tagállamok nemzeti jogáról, külön utalással az igazságszolgáltatáshoz való jogra;
• közreműködés a hálózat üléseinek megszervezésében, és azokon való részvétel;
• segítségnyújtás a nyilvánosságnak szánt információk összeállításában és napra készen tartásában;
• gondoskodás a hálózat tagjai közötti, nemzeti szintű koordinációról;
• félévente jelentéstétel tevékenységeikről – ideértve adott esetben a hálózat bevált gyakorlatait is – amelyet a hálózat tagjainak ülésén terjesztenek elő, külön felhívva a figyelmet a hálózat lehetséges tökéletesítésére.

A hálózatot összekötő bíró a Viru Megyei Bíróság bírája, aki Észtországot a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia által létrehozott bírósági hálózatban is képviseli. Az összekötő bíró feladata a bírósági tisztviselők tájékoztatása az Európai Unió polgári és kereskedelmi jogáról, valamint a különböző jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatainak megosztása a hálózattal.

A hálózat tevékenységeit szakmai szövetségekre kiterjesztő, a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló második határozat (polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat) hatályba lépésekor 2011-ben a következő szervek váltak Észtországban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat tagjaivá:

• a végrehajtókat és csődbiztosokat képviselő Észt Végrehajtói és Csődbiztosi Kamara;
• az ügyvédeket és közjegyzőket képviselő Észt Ügyvédi Kamara.

Az első szakmai szervezetet különböző foglalkozási és szakmai testületek képviselik az üléseken, az adott témától függően, és 2022-ben egy konkrét kontaktszemély is kijelölésre került.

Az Észt Ügyvédi Kamarát az igazgató képviseli.

A szakmai szövetségek képviselői a következőkért felelnek:

• tapasztalat- és információcsere az uniós és nemzetközi jogi eszközök hatékony és gyakorlati alkalmazását illetően;
• közreműködés az adatlapok készítésében és napra késszé tételében;
• a szakmai szövetségek részvétele a releváns üléseken.

A tárgyalt témától függően a kapcsolattartó pont a tapasztalataik megosztása céljából más nemzeti szakértőket is meghív a hálózati ülésekre. Az üléseken például részt vettek az összekötő bírón kívül más bírók, más minisztériumok és a Közjegyzői Kamara képviselői, a Legfelsőbb Bíróság tanácsadói, a Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselői, a Tartui Egyetem tantestületének tagjai stb.

Kapcsolattartó pontok

Írországban két kapcsolattartó pontot jelöltek ki. Egy kapcsolattartó pontot a kerületi és körzeti bíróságok, egyet pedig a magasabb szintű bíróságok, vagyis a High Court (Felsőbíróság), a Court of Appeal (Fellebbviteli Bíróság) és a Supreme Court (Legfelsőbb Bíróság) tekintetében. A kapcsolattartó pontok szorosan együttműködnek és együtt dolgoznak a hálózattal kapcsolatos ügyekben. Írország kapcsolattartó pontjai a Bírósági Szolgálatnál találhatóak Dublinban. Bár külön hatáskörrel rendelkeznek, az említett kapcsolattartó pontok munkája átfedést mutat egymással, és a kapcsolattartó pontok kizárólagosan felelnek a hálózatért a hozzájuk tartozó igazgatóságok tekintetében. Az Európai Igazságügyi Hálózaton (EIH) keresztül érkezett megkereséseket a hatásköri szempontból érintett kapcsolattartó ponthoz kell irányítani. A kapcsolattartó pontok külön irodákban működnek, azonban a Dublinban található Courts Service of Ireland (Írország Bírósági Szolgálata) igazgatóságainak keretein belül. A hálózattal kapcsolatos munka egyéb feladatokkal is párosul. A kapcsolattartó pont a hálózattal kapcsolatos ügyek intézése során azonban más kollégáktól is kérhet segítséget vagy támogatást. A kapcsolattartó pontok e-mail, telefon vagy személyes találkozók útján rendszeres kapcsolatot tartanak az írországi EIH hálózat tagjaival, beleértve a központi hatóságokat; a Legfelsőbb Bíróság és a Felsőbíróság működésért felelős igazgatót (Director of Operations Supreme and High Court) és a bírósági szolgálat reformjáért és fejlesztéséért felelős igazgatót (Director of Reform and Development in the Courts Service) (a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti tagok); és az Igazságügyért és Jogalkotási Reformért Felelős Minisztérium (Department of Justice and Law Reform) tisztviselőit (a 2. cikk (1) bekezdésének d) pontja szerinti tagok). A kapcsolattartó pontok szintén rendszeres kapcsolatban állnak az igazságszolgáltatás részéről kijelölt taggal az EIH-t érintő fejleményekkel összefüggésben.

Az EIH működése Írországban

Írországban nincsen hivatalos nemzeti hálózat. Az egyes politikák területeinek szakértőiből létezik egy hálózat, és a kapcsolattartó pont ide fordulhat a felmerült kérdések megválaszolása érdekében.

A kapcsolattartó pont szorosan együttműködik az írországi hálózatba tágabb értelemben tartozó tagokkal, ideértve számos bírót, akik az egyes konkrét jogterületeken különös szaktudással rendelkeznek vagy akiknek feladata a nemzetközi kapcsolattartás. A kapcsolattartó pontokhoz e-mailben lehet fordulni. A kapcsolattartó pont gondoskodik róla, hogy a hálózat aktuális üléseit megelőzően konzultáljanak az érintett szakpolitikai, közigazgatási vagy igazságügyi szakértőkkel, valamint hogy az ülések emlékeztetői és a vonatkozó cselekvési pontok megfelelően terjesztésre kerüljenek.

A kapcsolattartó pont szintén rendszeres kapcsolatot tart az Igazságügyi Minisztériummal a szakpolitikai kérdések tekintetében, és a központi hatósággal a családi tartással és határokon átnyúló ügyekkel kapcsolatban.

Tájékoztatás

Az EIH-nak nincsen önálló nemzeti honlapja Írországban. Információk a Bírósági Szolgálat honlapján keresztül érhetőek el, valamint Írország egyes minisztériumainak meglévő internetes oldalain. A kapcsolattartó pont másokkal, valamint egyéb minisztériumokkal együttműködve biztosít hozzáférést a különböző információforrásokhoz az EIH tagállamai és az EIH részére.

A hálózat struktúrája

A kapcsolattartók száma: Huszonkét kapcsolattartó kijelölésére került sor. Közülük tizenkilencen a nemzeti hálózat részét képező bírák, akik ezzel párhuzamosan bírói feladataikat is ellátják. Hárman az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi minisztérium, pontosabban pedig a polgári és büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködési osztály tisztviselői, mely utóbbi (a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi hágai egyezményt kiegészítő) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet („Brüsszel IIa” rendelet), a 4/2009/EK tanácsi rendelet (tartási kötelezettségek) és a 2003/8/EK irányelv (költségmentesség) szerinti központi hatóságként, valamint az 1206/2001/EK tanácsi rendelet (bizonyításfelvétel) és az 1393/2007/EK rendelet (bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítése) szerinti központi szervként jár el.

A nemzeti hálózat: Központosított struktúrájú informális nemzeti hálózat létrehozására került sor, amelynek fő alkotóelemei a központi hatóság, athéni bírák és a jogi szakmák (az ügyvédek, a bírósági végrehajtók és a közjegyzők szövetségeinek) három képviselője. A polgári és büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködési osztály felelős az Európai Igazságügyi Hálózat munkájának nyomon követéséért és Görögország EIH-n belüli kötelezettségeire tekintettel a kapcsolattartók munkájának nemzeti szintű koordinációjáért, valamint az uniós e-igazságügyi portálon közzétett tartalomért. A hálózat nemzeti kapcsolattartói az adatlapok elkészítésében, Görögországnak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos uniós jogszabályokról szóló hivatalos tájékoztatóinak naprakésszé tételében, az EIH-től vagy más uniós szervektől származó kérdőívek kitöltésében, valamint más kapcsolattartók vagy uniós hatóságok főként az uniós jogszabályok görögországi végrehajtásával kapcsolatos kérdései megválaszolásának folyamatában működnek közre.

Rendszerint évente kettő–négy alkalommal rendszeres találkozókra kerül sor, amelyeket a polgári és büntetőügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködési osztály koordinál. A találkozók célja a vélemény-, tapasztalat- és információcsere. A napirend többnyire az EIH európai szintű ülésein megvitatott kérdésekre, az uniós jogszabályok (rendeletek és irányelvek) nemzeti szintű végrehajtása során esetlegesen felmerülő kérdésekre és Görögország EIH-n belüli és e-igazságügyi portállal kapcsolatos – fent már említett – kötelezettségeire összpontosít.

Az információk nyilvánosság részére történő terjesztése

Az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi minisztérium honlapja külön foglalkozik az EIH-val. Jelenleg zajlik a honlap korszerűsítése annak érdekében, hogy az teljes körű és egyértelmű tájékoztatást adjon az EIH szerepéről és hasznosságáról a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos uniós jogszabályokat illetően.

Nemzeti szinten a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos uniós jogszabályokra vonatkozó információ terjesztésére az EIH nyomtatott anyagainak terjesztése, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területét érintő uniós jogalkotási fejleményekről és azok belföldi hatásairól tartott szemináriumok, valamint egynapos rendezvények (a nemzeti hálózat tagjai ezeken olykor vezérszónokként vesznek részt) Athénban és más görögországi városokban történő megszervezése útján kerül sor. E rendezvények megtartására az igazságügyi minisztérium, valamint az ország különböző kamaráinak, a nemzeti bíróiskola, az állami jogi tanács, polgári jogi és kereskedelmi jogi szövetségek stb. védnöksége alatt kerül sor.

Emellett az Igazságszolgáltatás Európai Napja egynapos rendezvény célja, hogy figyelmeztető jelzésként szolgáljon az európai jogi szakemberek számára, és párbeszédet indítson az uniós jogalkotási kezdeményezések előrehaladásáról; e rendezvény megtartására az utóbbi években csaknem minden évben sor került az igazságügyi, átláthatósági és emberi jogi minisztérium védnöksége alatt.

Az EIH működése Spanyolországban

Az Eurojust spanyol nemzeti tagjának jogállására, a joghatósági összeütközésekre, a nemzetközi igazságügyi együttműködési hálózatokra és a spanyol igazságügyi minisztérium külföldre kiküldött személyzetére vonatkozó szabályozásról szóló, 2015. július 7-i 16/2015. sz. törvény 33. cikke alapján a nemzetközi igazságügyi együttműködési hálózatok spanyol kapcsolattartó pontjainak – létrehozásuk szabályai alapján történő – kijelölése és felmentése Spanyolországban az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik.

Olyan személyek jelölhetők ki, akik a nemzetközi jogi együttműködés területén bizonyítottan tapasztalattal és – szükség szerint – megfelelő angol vagy francia nyelvtudással rendelkeznek, valamint legalább a bíróság, az ügyészség (Ministerio Fiscal) és az igazságügyi minisztérium képviseletét biztosítják. A fenti célból az általános igazságügyi tanács (Consejo General del Poder Judicial) és a főügyész (Fiscal General del Estado) feladata, hogy javaslatot tegyen az igazságügyi miniszter részére a releváns szakmák kapcsolattartó pontjainak kijelölésére és felmentésére vonatkozóan. A kapcsolattartói jogállás megszűnik, amint az érintett személy felhagy a kijelölésére javaslatot tevő intézménynél végzett tevékenységével. Erről értesíteni kell az igazságügyi minisztériumot, amely tájékoztatja a hálózat titkárságát.

A nemzetközi igazságügyi együttműködési hálózatok spanyol kapcsolattartó pontjai olyan aktív közvetítők, amelyek feladata a különböző államok igazságügyi hatóságai közötti együttműködést előmozdítása. Az illetékes spanyol hatóságok, valamint az összes többi kapcsolattartó pont rendelkezésére állnak és tájékoztatják őket az igazságügyi együttműködés fejlesztéséhez szükséges jogi és gyakorlati információkról. A spanyol kapcsolattartó pontoknak évente továbbítaniuk kell a tevékenységükre vonatkozó statisztikai adatokat azon intézmény részére, amelyhez tartoznak.

Kapcsolattartó pontok

Spanyolországban a hálózati kapcsolattartó pontok az igazságügyi minisztériumban, az általános igazságügyi tanácsban és a főügyészség hivatalában (Fiscalía General del Estado) találhatók. Jelenleg 8 kapcsolattartó pont működik, amelyek a következőképpen oszlanak meg:

• az igazságügyi minisztérium által kinevezett 6 kapcsolattartó pont: 2 a nemzetközi jogi együttműködés aligazgatóságán (Subdirección General de Cooperación Jurídica Internacional) és 4 bírósági hivatalvezető (Letrados de la Administración de la Justicia);
• az általános igazságügyi tanács által kinevezett 1 kapcsolattartó pont,
• a főügyész által kinevezett 1 kapcsolattartó pont.

Központi hatóság

Spanyolországban a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés területén az igazságügyi minisztériumnak a nemzetközi jogi együttműködésért és az emberi jogokért felelős főigazgatósága (Dirección General de Cooperación Jurídica Internacional, Relaciones con las Confesiones y Derechos Humanos) a központi hatóság.

Összekötő bírák

Spanyolországban már létezik egy olyan jogi rendelkezés, amely előírja, hogy az Európai Unió valamely tagállamának kiemelkedő jelentőségű összekötő bírái legyenek az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartói, és a 2015. július 7-i 16/2015. sz. törvény 34. cikke alapján kapcsolattartóként járjanak el. Ez a jogállás az összekötő bírói jogállás megszűnésekor megszűnik. Spanyolország a következő országokban nevezett ki összekötő bírót: az Egyesült Királyság és Írország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada, Marokkó, valamint a Belga Királyság, a Holland Királyság és a Luxemburgi Nagyhercegség.

Az igazságügyi együttműködésért felelős egyéb igazságügyi vagy közigazgatási hatóságok

Spanyolországban a következő, nemzetközi jogi együttműködésért felelős belső eljárások vannak érvényben:

• Az általános igazságügyi tanács keretében működő, nemzetközi igazságügyi együttműködés spanyol igazságügyi hálózatának (Red Española de Cooperación Judical Internacional, REJUE), célja, hogy támogassa a spanyol igazságügyi szerveket igazságügyi tevékenységük végzése során az általuk küldött vagy kapott igazságügyi együttműködési megkeresések benyújtása vagy teljesítése tekintetében, valamint hogy segítse az igazságügyi együttműködési hálózat többi tagját. A nemzetközi igazságügyi együttműködés spanyol igazságügyi hálózatának tagjai az e hálózatban való tagságukat összeegyeztethetik az Európai Igazságügyi Együttműködési Hálózatban viselt tagságukkal. Ennek megfelelően a nemzetközi igazságügyi együttműködés spanyol igazságügyi hálózatának (polgári tagozat) spanyol bírái egyben a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat tagjai is, ami feladataik ellátása során megkönnyíti a hálózat más országaiban működő társaikkal való kapcsolattartást.
• A nemzetközi jogi együttműködés ügyészi hálózatát (Red de Fiscales de Cooperación Jurídica Internacional), 2002-ben azzal a céllal hozták létre, hogy minden főügyészi hivatalban nemzetközi jogi együttműködésre szakosodott szolgáltatást biztosítsanak.
• E hálózat ügyészei, akik a nemzetközi együttműködés szakértői, hozzájárulnak ahhoz, hogy biztosítsák a gyors és hatékony nemzetközi igazságügyi segítségnyújtást, valamint annak irányítását és célba juttatását.
• A bírósági hivatalvezetők hálózata (Red de Letrados de la Administración de Justicia, RECILAJ) egy nemzeti szintű koordinációs rendszer, amelyet 2010-ben az igazságügyi minisztérium hozott létre. E rendszer bírósági hivatalvezetőkből áll, akik nemzetközi jogi együttműködésre szakosodtak, és támogatást nyújtanak a különböző igazságügyi hivatalok (Oficinas Judiciales) részére a nemzetközi jogi együttműködéssel kapcsolatos beadványok és kérdések megválaszolásában.

Szakmai szervezetek

Spanyolországban a következő, jogi szakembereket képviselő szakmai szervezetek működnek, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésről szóló uniós aktusok és más nemzetközi jogi eszközök alkalmazásához:

• a közjegyzők általános tanácsa (Consejo General del Notariado);
• a spanyol ügyvédek általános tanácsa (Consejo General de la Abogacía Española);
• az ingatlan- és cégnyilvántartást vezetők spanyol szövetsége (Colegio de Registradores de la Propiedad y Mercantiles de España);
• a jogi képviselők általános spanyol tanácsa (Consejo General de Procuradores de España).

Információk a hálózatról

A spanyol igazságügyi minisztérium – amely tájékoztatást nyújt a nemzetközi jogi együttműködésről és a nemzetközi igazságügyi segítségnyújtásról – a honlapján a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat honlapjára mutató linket szerepeltet, amely a következő címen érhető el: Cooperación Jurídica Internacional (mjusticia.gob.es)

A spanyol Általános Igazságszolgáltatási Tanács a https://www.poderjudicial.es/cgpj/es/Temas/Redes-Judiciales/Otras-redes-judiciales/Red-Judicial-Europea-Civil-y-Mercantil/ weboldalán tájékoztatást nyújt a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatról, valamint ugyanitt a Polgári és Kereskedelmi Ügyek Európai Igazságügyi Atlaszára és az európai igazságügyi portálra mutató hivatkozások is megtalálhatók.

A főügyészi hivatal a weboldalán tájékoztatást nyújt a polgári és kereskedelmi ügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózatról.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A hálózatról - Franciaország

Franciaországban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat bírákból, ügyvédekből (avocats), közjegyzőkből és bírósági végrehajtókból (commissaires de justice) áll. A hálózat azonban minden olyan jogi szakma számára nyitott, amely érdeklődik iránta, különösen ha azok a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatban részt vesznek az uniós jog végrehajtásában (bírósági tisztviselők (greffiers), a bírósági hivatalok vezetői (directeurs des services des greffes), a kereskedelmi bíróságok bírái és tisztviselői).

A hálózat kialakítása óta a francia kapcsolattartó mindig az Igazságügyi Minisztérium polgári ügyekkel foglalkozó igazgatóságán dolgozó bíró volt (Direction des affaires civiles et du Sceau du Ministère de la justice). Ez a bíró pontosabban a kölcsönös segítségnyújtással, a nemzetközi magánjoggal és az uniós joggal foglalkozó osztályon (Département de l’entraide, du droit international privé et européen – DEDIPE) dolgozik, amelyet a polgári és kereskedelmi ügyekkel kapcsolatban több nemzetközi együttműködési megállapodás tekintetében is központi hatóságként jelöltek ki. A kapcsolattartó a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos gyakorlati szakértelemmel és a határokon átnyúló ügyekben felmerülő akadályok elhárításában nyújt segítséget a francia szakembereknek és a hálózat más uniós tagállamokból származó tagjainak.

A francia hálózat nemzeti és helyi szinten szerveződik. Tehát minden francia fellebbviteli bíróságon, valamint a Semmítőszéken (Cour de cassation) kijelölnek egy „előadó bírót”. Feladata, hogy elősegítse a helyi együttműködést, és hogy tájékoztassa a bírói kart a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés eszközeinek végrehajtásáról, különösen az uniós jogról. A Fellebbviteli Bíróságokon és a Semmítőszéken dolgozó előadó bírák emellett tájékoztathatják a nemzeti kapcsolattartót az európai jogszabályok alkalmazásának nehézségeiről. A nemzeti kapcsolattartó pedig továbbítja a szóban forgó nehézségekre vonatkozó információkat a hálózat Európai Bizottságnál működő titkárságának.

A többi szakma képviselői a nemzeti képviseleti szerveiken keresztül tagjai a hálózatnak, és így vesznek részt annak tevékenységében:

–  A bírósági végrehajtókat (commissaires de justice, korábbi nevükön huissiers de justice) az Igazságügyi Tisztviselők Nemzeti Kamarája (Chambre nationale des commissaires de justice, CNCJ) képviseli.

–   Az ügyvédeket az Ügyvédi Kamarák Nemzeti Tanácsa (Conseil national des barreaux – CNB) és a Délégation des barreaux de France (DBF), a Francia Ügyvédi Kamarák brüsszeli küldöttsége képviseli. A DBF weboldalán található „Polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat” fül teljes körű tájékoztatást nyújt az ügyvédek hálózatának franciaországi részvételéről.

–  A közjegyzőket a Legfelsőbb Közjegyzői Tanács (Conseil supérieur du notariat – CSN) képviseli.

Az uniós országokban dolgozó francia összekötő bírák szintén a hálózat részét képezik, akárcsak a polgári és kereskedelmi együttműködési megállapodások alkalmazására kijelölt központi hatóságok (például az Európa-ügyi és Külügyminisztérium tartásdíjak behajtásával foglalkozó hivatala).

Az Európai Bizottság Jogérvényesülés programja által támogatott CLUE („Connaître la législation de l’Union européenne” – az uniós jogszabályok megismerése) projekt keretében Franciaországban több lépést is tettek a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat ismertségének növelése érdekében.

Az elmúlt években a CLUE I projekt lehetővé tette a következők megvalósítását: növelte az igazságügyi együttműködés és az uniós jogi eszközök láthatóságát (havi hírlevél terjesztése, a hálózatról szóló videó és a minisztérium intranetén belüli külön weboldal révén); továbbá előmozdította a helyes gyakorlatok szakemberek közötti megosztását (a nemzetközi magánjog családjogi ágáról szóló képzési szemináriumok és a Fellebbviteli Bíróság előadó bírái számára elkészített gyakorlati útmutató révén). Az új CLUE II projekt – amely 2021 februárjában indult – ugyanezt az irányvonalat követi: további törekvéseket fogalmazott meg (több szeminárium, több témakör és az uniós jog terjesztésére szolgáló több eszköz), és kifejezésre juttatta a bevált módszerek más nemzeti hálózatokkal történő megosztására irányuló szándékot.

A francia hálózat tagjai évente egyszer Párizsban találkoznak annak érdekében, hogy áttekintsék a hálózat tevékenységeit, és hogy megvitassák a polgári és kereskedelmi ügyekre vonatkozó uniós jog alakulását.

További információk a francia hálózatról a justice.gouv.fr weboldalon találhatók.

A Horvát Köztársaságban két kapcsolattartó tevékenykedik a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében.

A kapcsolattartók a Horvát Köztársaság igazságügyi és közigazgatási minisztériumának európai ügyekkel, nemzetközi és igazságügyi együttműködéssel, illetve korrupció elleni fellépéssel foglalkozó igazgatóságán, valamint a polgári ügyekben nyújtott nemzetközi jogsegéllyel és a polgári ügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködéssel foglalkozó osztályán dolgoznak.

A fent említett osztályon a kapcsolattartókat számos tisztviselő segíti, miáltal a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (EIH) keretében zajló munka ellátására ténylegesen a polgári ügyekben nyújtott nemzetközi jogsegéllyel és a polgári ügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködéssel foglalkozó osztály csapatmunkája révén kerül sor, amely munkát az osztályhoz tartozó egyéb tevékenységek mellett látják el.

Jóllehet Horvátországban nem létezik hivatalos nemzeti hálózat, a kapcsolattartók együttműködnek a bírákkal, valamint az igazságügyi minisztérium és az egyéb illetékes hatóságok többi szakértőjével, jogász professzorokkal, közjegyzőkkel és különböző jogterületek más szakértőivel és szakembereivel. A munkaügyi, nyugdíjügyi, családügyi és szociálpolitikai minisztérium szintén közreműködik a hálózat működtetésében, és néhány rendelet szerinti központi hatóságként tevékenyen részt vesz a hálózat Európai Bizottság által szervezett ülésein. A hálózat minden olyan érdeklődő jogi szakember előtt nyitva áll, aki részt kíván venni az európai jogi eszközök horvátországbeli alkalmazásában.

A kommunikációra Horvátországban elektronikus levelek és telefon útján, az ülésekre pedig szükség szerint kerül sor.

A más tagállambeli kapcsolattartókkal a kommunikáció elektronikus levelezés útján folyik, és a hálózat kapcsolattartói, valamint más tagjai rendszeresen részt vesznek az EIH Európai Bizottság által szervezett ülésein.

Mivel egyes rendeletek tekintetében az igazságügyi és közigazgatási minisztérium a központi hatóság, a kapcsolattartók ellátják a központi hatóság feladatait, tudakozódnak, és (szükség szerint bírákkal, valamint más szakemberekkel és szakértőkkel együttműködve) megválaszolják más tagállamok kapcsolattartóinak kérdéseit, eljuttatják a Bizottsághoz a kért adatokat, és megteszik az információknak az Európai Bizottság vonatkozó portáljain való közzétételéhez szükséges intézkedéseket. A kapcsolattartók terjesztik az Európai Bizottság kiadványait a bíróságok, a lakosság és más célcsoportok között, és folyamatosan dolgoznak a hálózat láthatóságának növelésén.

Kapcsolat: EJNcontact@mpu.hr

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A hálózatról - Olaszország

Az olasz igazságügyi hálózat az olasz igazságügyi minisztériumban, az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Ügyi és Igazságügyi Együttműködési Főigazgatóságának Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Irodájában kapott helyet.

Jelenleg öt kapcsolattartó pont működik.

A kapcsolattartó pontok állandó kapcsolatban állnak a Hálózat többi tagjával, amelyekkel együttműködnek az együttműködés iránti megkeresések feldolgozásában és az e-igazságügyi portálon való közzétételre szánt gyakorlati tájékoztatók elkészítésében.

Az olasz hálózat többi tagjai a következők:

– A Fiatalkorú Bűnözés és Szociális Jogok Főosztálya (Dipartimento per la giustizia minorile e di comunità),

– az automatizált informatikai rendszerek főigazgatósága (Direzione generale per i sistemi informativi automatizzati, az e-igazságügyi portál kapcsolattartó pontja),

– a bírósági iratok kézbesítésének központi hatósága,

– az országos ügyvédi kamara tanácsa (Consiglio Nationale Forense), valamint

– az olasz közjegyzői tanács (Consiglio Italiano del Notariato).

Az EIH kapcsolattartó pontjai kapcsolatban állnak

– az igazságügyi akadémiával (Scuola Superiore della Magistratura),

– az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC Net) olaszországi részlegével,

– a belső piaci információs rendszer olaszországi részével, továbbá

– a kapcsolattartó pontok számára tanácsadást nyújtó Pietro Franzina szakértővel, a Sacro Cuore Katolikus Egyetem nemzetközi magánjogi professzorával.

A Hálózat olaszországi tagjai főszabály szerint évente egyszer találkoznak.

A kapcsolattartó pontok a határokon átnyúló ügyekkel foglalkozó bíróságok és igazságügyi tisztviselők számára nyújtanak segítséget.

A Bizottság által küldött összes kiadványt (tájékoztató füzetek, összefoglalók stb.) szétosztják a bíróságok, az igazságügyi tisztviselők és az érintett felek között.

A kapcsolattartó pontok esetenként fogadják a más tagállamokból igazságügyi képzés keretében Olaszországba látogató küldöttségeket.

További információt a Hálózatra vonatkozóan az Igazságügyi Minisztérium honlapján találhat: https://www.giustizia.it/giustizia/it/mg_2_1_2_1.wp?previsiousPage=mg_14_7

A polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés szempontjából legfontosabb rendeletekkel foglalkozó hatóságok jegyzéke:

– a 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet;

– a jogi segítségnyújtásról szóló 2003/8/EK irányelv.

Az olasz központi hatóság mindkét esetben:

Ministry of Justice (igazságügyi minisztérium)

Igazságszolgáltatási Főosztály (Dipartimento Affari di Giustizia)

Nemzetközi Kapcsolatok és Igazságügyi Együttműködés Főigazgatósága – 1. számú (Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési) Iroda (Direzione Generale degli Affari internazionali e della Cooperazione Giudiziaria),

Via Arenula 70,

00186 Roma

Tel.: +39 06 68852633, +39 06 68852180

E-mail: cooperation.dginternazionale@giustizia.it

az iratkézbesítésről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

Az olasz központi hatóság:

A Római Fellebbviteli Bíróság mellett működő Központi Végrehajtói Iroda (Ufficio Unico degli Ufficiali Giudiziari presso la Corte d’Appello di Roma)

Viale Giulio Cesare, 52

00192 Roma

Tel.: +39 06 328361

Fax: +39 06 328367933

– a 2003. november 27-i 2201/2003/EK tanácsi rendelet (Brussels IIa)

– a tartásról szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet

Az olasz központi hatóság:

Igazságügyi Minisztérium (Ministero della Giustizia)

– A Fiatalkorú Bűnözés és Szociális Jogok Főosztálya (Dipartimento per la giustizia minorile e di comunità),

Via Damiano Chiesa, 24

00136 Roma

Tel.: +39 06 68188 535/331/326

Fax: +39 06 68808085

E-mail: autoritacentrali.dgmc@giustizia.it

Cipruson a hálózatot nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölésével hozták létre. Jelenleg hat (6) nemzeti kapcsolattartó pont működik: egy bíró, a Ciprusi Köztársaság Jogi Irodájának két ügyvédje, az Igazságügyi és Közrendészeti Minisztérium két tisztviselője (egy jogi és egy közigazgatási tisztviselő), valamint a Ciprusi Ügyvédi Kamara egy tagja.

Az Igazságügyi és Közrendészeti Minisztérium nemzeti kapcsolattartó pontjai látják el a hat nemzeti kapcsolattartó ponttal kapcsolatos koordinációs feladatokat. A hálózatból érkezett kérdés vagy információ iránti megkeresés, illetve egy másik tagállam nemzeti kapcsolattartó egysége részéről érkezett megkeresés esetén az Igazságügyi és Közrendészeti Minisztérium nemzeti kapcsolattartó egységei gondoskodnak a megkeresés továbbításáról, valamint egyeztetnek a többi nemzeti kapcsolattartó egységgel annak érdekében, hogy eldöntsék, melyik ciprusi hatóságot vagy ügynökséget indokolt kijelölni a megkeresés intézésére vagy a kért információ megküldésére.

A nemzeti kapcsolattartó pont és a központi hatóság képviseletének feladatait az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Együttműködési Főosztálya (Tieslietu ministrijas Starptautiskās sadarbības departments) látja el.

A kapcsolattartók fő feladatai:

– biztosítják, hogy a helyi igazságügyi hatóságok általános tájékoztatást kapjanak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós vagy nemzetközi jogi eszközökről; biztosítják továbbá a tagállamok igazságügyi hatóságai közti sikeres együttműködéshez szükséges információk rendelkezésére bocsátását, ezáltal hozzásegítve őket ahhoz, hogy a jogsegély iránti végrehajtható kérelmeket készítsenek;

– megoldást keresnek olyan problémákra, amelyek az igazságügyi együttműködés iránti megkeresések kapcsán esetlegesen felmerülhetnek;

– a hálózat honlapjának használatával segítik a nyilvánosság tájékoztatását az Európai Unión belüli igazságügyi együttműködésről a polgári és kereskedelmi ügyekben, valamint a kapcsolódó uniós és nemzetközi jogi eszközökről;

– együttműködnek a hálózati találkozók megszervezésében, valamint részt vesznek azokon;

– segítséget nyújtanak a nyilvánosságnak szánt információk összeállításában és naprakészen tartásában;

– biztosítják a hálózat tagjai közti együttműködést országos szinten.

A tárgyalt témától függően a kapcsolattartó más intézmények szakértőit is meghívja, hogy osszák meg tapasztalataikat a hálózati találkozókon. Ilyen találkozók keretében a kapcsolattartónál látogatást tett például számos bíró, az igazságügyi minisztérium különböző feladatköröket ellátó képviselői, közjegyzők, bejegyzett mediátorok, a Tartási Kötelezettségek Garanciaalapjának képviselői (Uzturlīdzekļu garantijas fonds), a Bírósági Végrehajtók Kamarájának képviselői (Tiesu izpildītāju padome), valamint tudományos dolgozók.

2023. január 11-én az Igazságügyi Minisztérium és az Európai Bizottság megkötötték „Az EIH-n belüli litván nemzeti igazságügyi együttműködési hálózat kapacitásának megerősítése” (Stiprināt Latvijas Nacionālā tiesiskās sadarbības tīkla kapacitātes Eiropas Tiesiskās sadarbības tīkla ietvaros) (az LVJUCO projekt) elnevezésű projekt megvalósítására irányuló szerződést. A projekt elősegíti az illetékes hatóságok közötti igazságügyi együttműködést, és növeli a nemzeti igazságügyi hálózat közvélemény általi ismertségét.

Polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó személye az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Csoportjában dolgozó jogász, aki egyben a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területét szabályozó európai uniós jogi aktusokkal összefüggésben is ellátja a központi vagy illetékes hatóság feladatkörét. Emellett a kapcsolattartó személy a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén is lát el feladatokat mind az európai uniós jogi aktusok, mind pedig a két- és a többoldalú nemzetközi szerződések összefüggésében, továbbá részt vesz az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság keretei között működő, polgári jogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportok munkájában.

Nem létesült Litvániában olyan nemzeti igazságügyi struktúra, amely egységes keretbe foglalja a nemzeti hálózat tagjait. A hálózattal kapcsolatos együttműködés és kommunikáció általában eseti alapon szerveződik, és e-mailben zajlik.

Az Európai Bizottság által a hálózat üléseivel és más, a hálózat tevékenységével összefüggő kérdésekkel kapcsolatban küldött információk az Igazságügyi Minisztérium kijelölt hálózati kapcsolattartó személyéhez futnak be, aki ezeket a kérdés természetétől, illetve az ülés tárgyától függően továbbítja az illetékes nemzeti hatóságokhoz vagy bíróságokhoz (a Bíróságok Nemzeti Igazgatási Hivatalán keresztül). Ez biztosítja, hogy a hálózattal kapcsolatos információk és kérdések eljussanak a megfelelő szervezethez.

A kapcsolattartó személy és az illetékes nemzeti hatóságok és bíróságok képviselői szükség szerint összeköttetésben maradnak egymással, és nemcsak e-mailben, hanem telefonon is egyeztetnek a problémákról. A más országok kapcsolattartó személyei által küldött megkeresésekre a kapcsolattartó személy vagy maga válaszol, vagy pedig válaszadás céljából továbbítja őket az illetékes hatósághoz; a kapcsolattartó személy ilyenkor koordinációs feladatokat lát el annak érdekében, hogy a válasz eljusson a megkeresést küldő kollégához. Mindemellett a kapcsolattartó személy segíti a bíróságokat a többi tagállammal folytatott együttműködés területén a tevékenységük kapcsán felmerülő gyakorlati kérdések megválaszolásában, és a szükséges információk beszerzése céljából eligazítja a bíróságok képviselőit és a feleket az e-igazságügyi portál használatát illetően.

Litvániában a rendeletben meghatározott feladatok ellátásáért felelős tagok és/vagy központi hatóságok a következők: az Igazságügyi Minisztérium (és annak érintett szervezeti egységei), az összekötő bírák, a Bíróságok Nemzeti Igazgatási Hivatala, az Állami Jogsegélyszolgálat, az Állami Gyermekvédelmi és Örökbefogadási Szolgálat, a Litván Bírósági Végrehajtói Kamara, a Litván Közjegyzői Kamara, valamint az Állami Társadalombiztosítási Alap mažeikiai hivatala.

Luxemburgban a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (a továbbiakban: a hálózat) kapcsolattartói és tagjai a következők:

Kapcsolattartó pontok

– A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, 5. cikke (2) bekezdésének a)–c) pontjában, valamint 5. cikkének (3) és (4) bekezdésében előírt „igazságügyi együttműködési” feladatokat az ügyészségen (Parquet Général) a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt kapcsolattartó pont látja el.

Az ügyészségen szolgálatot teljesítő bíró foglalkozik a hálózaton belül benyújtott információkérésekkel és igazságügyi együttműködés iránti megkeresésekkel.

Az ügyészség kapcsolattartó pontja központi hatóságként is működik, különösen a 4/2009/EK rendelet és a gyermektartás és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. évi hágai egyezmény keretében.

– A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének b) pontjában, 5. cikke (2) bekezdésének d)–e) pontjában, 5. cikkének (3) és (4) bekezdésében, valamint 14., 15. és 18. cikkében előírt igazgatási feladatokat az Igazságügyi Minisztériumban kijelölt kapcsolattartó pont látja el.

Az Igazságügyi Minisztérium kapcsolattartó pontja felel az adminisztratív nyomon követésért, a koordinációért és a kommunikációért az Európai Bizottsággal, konkrétabban a hálózat titkárságával és a hálózat nemzeti szintű tagjaival.

A hálózat nemzeti tagjai:

– A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat 2. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján kijelölt szakértők.

– A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló, 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 2. és 5a. cikke alapján kijelölt szakmai szövetségek.

• Végrehajtók (huissiers de justice), akiket a Luxemburgi Nagyhercegség Végrehajtói Kamarája (Chambre des huissiers de justice) képvisel.
• Ügyvédek (avocats), akiket a Luxemburgi Ügyvédi Kamara (Barreau de Luxembourg) és a Diekirch-i Ügyvédi Kamara (Barreau de Diekirch) képvisel.
• Közjegyzők (notaires), akiket a Luxemburgi Nagyhercegség Közjegyzői Kamarája (Chambre des notaires) képvisel.

Kapcsolattartás a kapcsolattartópontok és a hálózat tagjai között:

Luxemburg nem rendelkezik hivatalos nemzeti szintű hálózattal.

A hálózat tagjai a megvitatandó napirendi pontok alapján kapnak meghívást a hálózat üléseire.

A hálózat tagjai és a kapcsolattartó pontok közötti információcserére és koordinációra elektronikus kommunikációs eszközök vagy telefon útján kerül sor.

Magyarországon kapcsolattartóként az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya tevékenykedik, a főosztályon belül pedig több munkatárs is ellát, más feladatok mellett, ezzel kapcsolatos feladatokat.

Központi hatóságként a Hálózat tagja az Igazságügyi Minisztérium (Nemzetközi Magánjogi Főosztály) és a Belügyminisztérium. Egyéb igazságügyi szervként az Országos Bírósági Hivatal, szakmai szervezetként a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar tagja még a Hálózatnak. A tagok képviselői a Hálózat ülésein rendszeresen részt vesznek, függően természetesen az ülések napirendjétől.

Magyarországon nincs formalizált belső hálózata a Hálózat magyar tagjainak. Amennyiben az szükséges, eseti alapon történik a tagok közötti együttműködés.

Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztálya által összeállított, az EU-n belüli és harmadik államokkal folytatott polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos gyakorlati információkat tartalmazó anyagok elérhetők ide kattintva.

Máltán jelenleg három (3) EJN kapcsolattartó létezik. Az e kapcsolattartók közötti koordinációt az a tény biztosítja, hogy az említett kapcsolattartók ugyanabban az irodában tevékenykednek, és folyamatosan együttműködnek egymással a máltai hálózat működéséből származó valamennyi ügyben. A kapcsolattartók kiépített együttműködési rendszerekkel rendelkeznek egymás között, ami nagyobb hatékonyságot garantál a hálózat működésében, különösen azokban az esetekben, amikor információt kérő magánügyvédeknek kell tájékoztatást adni.

A nemzeti hálózatról

• Jogsegélykérelmek

A jogsegélyek területén a továbbító és a fogadó hatóság a jogsegélyügyek tanácsnoka, aki a máltai Valletta város Republic Street-i polgári bíróságának nyilvántartásából dolgozik.

• Az iratok kézbesítése

A vallettai St. George’s Square-en a The Palace épületében székelő Legfőbb Ügyészség a központi hatóság, amely mind továbbító, mind fogadó intézményként működik az iratok kézbesítése tekintetében. Ez a szervezet felel az igénylési nyomtatványok küldéséért és a külföldi továbbító intézményektől származó kézbesítendő iratok érkeztetéséért, mely dokumentumok aztán továbbításra kerülnek egy kijelölt személyhez a bíróságon kézbesítésre, az iratok kézbesítésére vonatkozó máltai eljárási törvényeknek megfelelően.

Az iratok kézbesítésében végzett tevékenységének részeként a Legfőbb Ügyészség továbbító és/vagy fogadó intézményi minőségében a kérelmezőkkel és/vagy azok jogi képviselőivel is együttműködik a kézbesítés alatt.

• Kis értékű követelések

Az e területen hatáskörrel rendelkező fórum a kis értékű követelések bírósága, amely a vallettai bíróságon működik. Az e bíróság határozatai ellen benyújtott fellebbezéseket a fellebbviteli bíróságon (alsóbb szintű hatáskörrel) tárgyalják, amely szintén a vallettai bíróságon működik.

Az egyes ügyekben illetékes hatóság annak a személynek a lakhelyétől függ, akivel szemben a végrehajtást követelik. A Magisztrátusi Bíróság (Málta) és a Magisztrátusi Bíróság (Gozo) rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási ügyekben, valamint a 23. cikk céljaira is a kis értékű követelések bíróságára vonatkozó törvény 10. cikkének (4) bekezdése alapján (a máltai törvénytár 380. fejezete).

• Bizonyításfelvétel

A központi szerv a vallettai Legfőbb Ügyészség.

A megkeresett bíróságok a következők:

1. A polgári bíróságok, első kollégiumok
2. A polgári bíróság családjogi csoportja
3. Magisztrátusi Bíróság (Málta)
4. Magisztrátusi Bíróság (Gozo) (felsőbb szintű hatáskörrel) vagy (alsóbb szintű hatáskörrel)

A bíróságok hatáskörébe tartozik a kérelmek végrehajtása, amelyeket a a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködéséről szóló, 1206/2001/EK tanácsi rendelet alapján nyújtottak be.

A holland kapcsolattartók és a Hálózat holland tagjai

Hollandiában központi kapcsolattartó kijelölésére került sor a Nemzetbiztonsági és Igazságügyi Minisztériumban. A joghatósági ügyeket illetően is sor került egy kapcsolattartó kinevezésére.

A kapcsolattartók mellett a szabadfoglalkozású jogászok (ügyvédek, közjegyzők és végrehajtók) szakmai szövetségei is tagjai a Hálózatnak.

Különböző rendeletek (többek között a 2201/2003/EK rendelet, a 4/2009/EK rendelet és az 1393/2001/EK rendelet) alapján a központi hatóságok szintén tagjai a Hálózatnak.

Az Európai Bizottsággal (jelen esetben a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat titkárságával) rendszerint a központi kapcsolattartón keresztül zajlik a kommunikáció. Ez biztosítja, hogy az esetleges információk és kérdések eljussanak a megfelelő hatósághoz.

A kapcsolattartók és a tagok – különösen a központi hatóságok – gyakran érintkeznek közvetlenül is egymással és a más tagállambeli kapcsolattartókkal és tagokkal.

A napirend függvényében a tagok meg vannak hívva a Hálózat üléseire.

A holland kapcsolattartók és tagok éves ülést is tartanak. Ezen ülés lehetőséget kínál a Hálózat tevékenységeinek megvitatására és azon területek megvizsgálására, amelyeken javítható a kölcsönös kommunikáció.

Ausztria a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium I.9. osztályán létrehozott egy központi kapcsolattartó pontot, amely intézi a külföldi kapcsolattartó pontok által a hálózaton keresztül küldött jogi tartalmú megkereséseket, különböző koordinációs és szervezeti feladatokat lát el, szervezi és szerkeszti az osztrák bejegyzéseket az európai igazságügyi portálon közzétett hálózati adatlapok tekintetében.

Ezenfelül a négy regionális felsőbíróság (Oberlandesgericht) illetékességi területe tekintetében két-két bírót jelöltek ki kapcsolattartó pontként (hármat-hármat a bécsi és a linzi illetékességi területre). Segítséget és támogatást nyújtanak a külföldi kapcsolattartó pontoknak és az osztrák bíróságoknak a határokon átnyúló igazságügyi együttműködéssel érintett egyedi ügyekben (például abban az esetben, ha nehézségek merülnek fel a határokon átnyúló bizonyításfelvétellel vagy iratkézbesítéssel kapcsolatban). Ilyen esetekben a külföldi kapcsolattartó pontoknak az érintett helyi igazságügyi kapcsolattartó ponttal kell felvenniük a kapcsolatot, nem pedig a Szövetségi Igazságügyi Minisztériumban található központi kapcsolattartó ponttal. A bécsi fellebbviteli bíróság illetékességi területe magában foglalja Bécs, Alsó-Ausztria és Burgenland tartományokat, a linzi fellebbviteli bíróság illetékessége Felső-Ausztria és Salzburg tartományokra, az innsbrucki fellebbviteli bíróság illetékessége Tirol és Vorarlberg, a grazi fellebbviteli bíróság illetékessége Stájerország és Karintia tartományokra terjed ki.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat egyes osztrák (és külföldi) kapcsolattartó pontjainak nevei és elérhetőségei az alábbi linken tekinthetők meg:https://e-justice.europa.eu/contactPoint.do.

Magánszemélyek/az eljárásban részt vevő magánfelek vagy jogi képviselőik nem vehetik fel közvetlenül a kapcsolatot a hálózat kapcsolattartó pontjaival. Az eljáró bírót azonban megkérhetik arra, hogy a kérdéseiket utalja valamely kapcsolattartó pont elé.

Az Osztrák Ügyvédi Kamara (Österreichischer Rechtsanwaltskammertag) és az Osztrák Közjegyzői Kamara (Österreichische Notariatskammer) 2011. január 1. óta tagja a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatnak, a 2009. június 18-i 568/2009/EK határozattal módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes EIH-ról szóló 2001. május 28-i határozat (2001/470/EK) szerint azonban egyedi ügyekben nem jogosultak eljárni.

Osztrák Ügyvédi Kamara
1010 Bécs, Wollzeile 1-3
Tel.: +43/1/535-1275, Fax: +43/1/535-1275-13
E-mail: rechtsanwaelte@oerak.at
Nyelvek: német és angol.

Osztrák Közjegyzői Kamara
1010 Bécs, Landesgerichtsstraße 20
Tel.: +43/1/402 45 09 0, Fax: +43/1/406 34 75
E-mail: kammer@notar.or.at
Nyelvek: német, francia és angol

Lengyelország a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatba tizenkét kapcsolattartó pontot jelölt ki. Egy kapcsolattartó pont található az Igazságügyi Minisztériumban, a többi kapcsolattartó pont tizenegy regionális bíróságon található, és a fellebbviteli felsőbíróság illetékességi területét is magukba foglalják (a továbbiakban: bírósági kapcsolattartó pontok).

Az Igazságügyi Minisztérium kapcsolattartó pontja válaszol a lengyel polgári és kereskedelmi joggal kapcsolatos megkeresésekre és továbbítja a kölcsönös jogsegélyre irányuló kérelmek végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket az illetékes bírósági kapcsolattartó pontnak abban az esetben, ha a kérdést nem továbbították közvetlenül az adott bírósági kapcsolattartó pontnak.

Az Igazságügyi Minisztérium kapcsolattartó pontja fogadja az Európai Bizottság tájékoztatását a hálózat találkozóival és egyéb kérdésekkel kapcsolatban, majd továbbítja ezeket az illetékes nemzeti hatóságok vagy bíróságok felé, a kérdés vagy a találkozó témájától függően.

A lengyel kapcsolattartó pontok tevékenységeinek koordinációját az Igazságügyi Minisztérium biztosítja.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatban részt vesznek a polgári ügyekben a nemzetközi együttműködéssel és az emberi jogokkal foglalkozó bírói koordinátorok is, akik a bírósági kapcsolattartó pontként működő személyeket támogatják. A bírói koordinátorok az érintett regionális bíróság illetékességi területén található valamennyi bíróságon végeznek tevékenységet, azaz az adott regionális bíróság illetékességi területén található regionális és helyi bíróságokon is. Amennyiben a fellebbviteli bíróság az adott regionális bíróság illetékességi területén található, a koordinátorok e bíróságon is kifejtik tevékenységüket.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat magában foglalja a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (átdolgozás), a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (átdolgozás), továbbá a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (átdolgozás) szerinti központi hatóságot, és a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti központi hatóságot is.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

A hálózatról - Portugália

A kapcsolattartó pont

Portugália kijelölte a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját. A kapcsolattartó pont a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Conselho Superior da Magistratura) által versenyeztetéses eljárás (concurso) alapján kijelölt bíró.

A nemzeti hálózat

A nemzeti hálózat a következőkből áll: a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén hozott uniós jogi eszközökben, más nemzetközi jogi eszközökben – amelyeknek Portugália részes fele – vagy nemzeti jogi rendelkezésekben meghatározott központi hatóságok; a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén felelős közigazgatási hatóságok; valamint a szakmai szövetségek, amelyek a polgári és kereskedelemi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos nemzetközi és uniós jogi aktusok alkalmazásában közvetlenül részt vevő jogi szakembereket képviselik.

A nemzeti hálózatban nincsenek összekötő bírák vagy szakértők.

A hálózat nemzeti tagjai

A kapcsolattartó ponton kívül az országos hálózat a következő tizenhárom tagból áll:

• Igazságügyi Politikai Főigazgatóság (Direcção-Geral da Política de Justiça),
• Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság (Direcção-Geral da Administração da Justiça),
• Büntetés-végrehajtási Szolgálatok és Visszailleszkedés Főigazgatósága (Direcção-Geral de Reinserção e Serviços Prisionais),
• Nyilvántartási és Közjegyzői Intézet (Instituto dos Registos e do Notariado, I.P.),
• Igazságügyi Pénz- és Eszközgazdálkodási Intézet (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça, I.P.),
• Békebírók Tanácsa (Conselho dos Julgados de Paz),
• Társadalombiztosítási Intézet (Instituto de Segurança Social, I.P.),
• Áldozatvédelmi Bizottság (Comissão de Protecção às Vítimas de Crimes),
• a Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatában részt vevő bíró,
• Ügyvédi Kamara (Ordem dos Advogados),
• Jogi Ügyvivők és Végrehajtók Szövetsége (Ordem dos Solicitadores e dos Agentes de Execução),
• Közjegyzői Kamara (Ordem dos Notários),
• Legfőbb Ügyészség (Procuradoria-Geral da República).

Központi hatóságok

A fentiekben felsorolt tagok közül a következők központi hatóságok vagy olyan hatóságok, amelyek hatásköre kiterjed egyes, az uniós jogban előírt feladatok ellátására:

Igazságügyi Igazgatási Főigazgatóság – Igazságügyi Minisztérium:

• 4/2009/EK rendelet (2008. december 18.),
• (EU) 2020/1784 rendelet (2020. november 25.),
• (EU) 2020/1783 rendelet (2020. november 25.),
• 1965. évi Hágai Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről,
• 1970. évi Hágai Egyezmény a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről,
• 2007. évi Hágai Egyezmény a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról,
• 1956. évi New York-i Egyezmény a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában;

Büntetés-végrehajtási Szolgálatok és Visszailleszkedés Főigazgatósága – Igazságügyi Minisztérium

• (EU) 2019/1111 rendelet (2019. június 25.),
• 1980. évi Hágai Egyezmény a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól,
• 1996. évi Hágai Egyezmény a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról;

Nyilvántartási és Közjegyzői Intézet – Igazságügyi Minisztérium

• 650/2012/EK rendelet (2012. július 4.);

Társadalombiztosítási Intézet – Szolidaritási és Szociális Biztonsági Minisztérium

• 2003/8/EK irányelv (2003. január 27.);

Áldozatvédelmi Bizottság – Igazságügyi Minisztérium

• 2004/80/EK irányelv (2004. április 29.);

Legfőbb Ügyészség

• 2000. évi Hágai Egyezmény a felnőttek nemzetközi védelméről.

A nemzeti hálózat koordinálása nem hierarchikus rendszerben

Portugáliában a nemzeti hálózat felépítése nem hierarchikus. A kapcsolattartó pont által biztosított koordináció a nemzeti tagok közötti önkéntes együttműködésen alapszik. A nemzeti tagok rendszeresen részt vesznek a kapcsolattartó pont által szervezett negyedéves üléseken. Amikor az uniós jog alkalmazása módosítást tesz szükségessé a nemzeti rendszerben, kizárólag az érintett nemzeti tagok részvételével ülést szerveznek.

A hálózatban nincsenek szakértők. Amennyiben egy kérdés szakértők véleményét igényli, a kapcsolattartó pont önkéntes és nem hivatalos alapon a legmegfelelőbb nemzeti hatóságot felkéri az együttműködésre. A kapcsolattartó pont minden nemzeti tagot rendszeresen arra ösztönöz, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés során, a kompetenciája és feladatköre által meghatározott területeken működjön együtt.

A nemzetközi jogsegéllyel foglalkozó helyi kapcsolattartók hálózata (Rețeaua de corespondenți locali în domeniul asistenţei judiciare internaţionale) az Európai Igazságügyi Hálózat modellje alapján 2001-ben jött létre az igazságügyi miniszter rendeletének megfelelően. 2004 márciusában az igazságügyi miniszter két rendeletét követően a Hálózatot két szakosodott hálózattá szervezték át: a büntetőügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózattá (Reţeaua Judiciară Română în materie penală, amely az Európai Igazságügyi Hálózatnak felel meg) és a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózattá (Reţeaua Judiciară Română în materie civilă şi comercială, amely a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatnak felel meg). A vonatkozó uniós jogszabályok módosítását és a nemzeti igazságügyi rendszerben dolgozó személyi állománnyal kapcsolatos változásokat követően a két hálózatot többször is átszervezték (2005-ben, 2007-ben, 2010-ben, 2014-ben, 2016-ban, 2019-ben és 2022-ben).

A legutóbbi módosításra az igazságügyi miniszter 2022. július 25-i 3501/C. sz. rendelete útján került sor a 2001. május 28-i 2001/470/EK tanácsi határozat módosításáról szóló 2009. június 18-i 568/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak megfelelően. A rendeletet az Európai Unió tagállamaival folytatott igazságügyi együttműködés megerősítését szolgáló egyes intézkedésekről szóló 123/2007. kormányrendeletnek megfelelően fogalmazták meg, amelyet a 85/2008. törvény módosításokkal hagyott jóvá.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózat a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatnak felel meg nemzeti szinten.

Románia a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatba két nemzeti kapcsolattartó pontot jelölt ki. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjai az Igazságügyi Minisztériumban találhatók. Ez biztosítja azt, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kötelezettségei teljesüljenek.

A 2001/470/EK tanácsi határozat 6. cikkének megfelelően a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózatot a következő személyek alkotják: a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (Înalta Curte de Casație și Justiție) I. polgári kollégiumának egy bírája és II. polgári (korábban: kereskedelmi) kollégiumának egy bírája; a fellebbviteli bíróságok I. polgári kollégiumának és II. polgári (korábban: kereskedelmi) kollégiumának egy-egy bírája; a kiskorúakkal és a családjoggal foglalkozó különös hatáskörű törvényszékeken/kollégiumokban dolgozó, a gyermekek jogellenes külföldre vitelével, illetve a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítéssel kapcsolatos polgári ügyekre szakosodott egy-egy bíró; a Nemzetközi Jogi és Igazságügyi Együttműködési Igazgatóság tisztviselői, akik az Igazságügyi Minisztériumnak mint a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés központi hatóságának a feladatait is ellátják; valamint a romániai közjegyzők (notari publici), bírósági végrehajtók (executori judecătoreşti) és ügyvédek (avocaţi) szakmai szövetségeinek egy-egy kijelölt képviselője. A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartó pontjai a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózat teljes jogú tagjai.

A Román Igazságügyi Hálózatban tag bírákat a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának (Consiliul Superior al Magistraturii) határozatában jelölték ki.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózat tagjainak listája megtalálható az igazságügyi miniszter 2022. július 25-i 3501/C. sz. rendeletének a mellékletében. A melléklet a rendelet elválaszthatatlan részét képezi.

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózat tagjai – a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék, a fellebbviteli bíróságok, a kiskorúakkal és a családjoggal foglalkozó különös hatáskörű törvényszékek/kollégiumok, valamint a Bukaresti Törvényszék bírái (a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezményhez kapcsolódó Nemzetközi Hágai Hálózat összekötő bírái és a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítéssel foglalkozó bizottság kijelölt bírája):

Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék (Înalta Curte de Casaţie şi Justiţie)

Denisa-Livia BĂLDEAN bíró, I. polgári kollégium

Adina-Georgeta PONEA bíró, I. polgári kollégium

Andreia-Liana CONSTANDA bíró, I. polgári kollégium

Roxana POPA bíró, II. polgári kollégium

Gyulafehérvári Fellebbviteli Bíróság (Curtea de Apel)

Cristina-Gheorghina NICOARĂ bíró, I. polgári kollégium

Adina-Camelia IFTIMUȘ bíró, II. polgári kollégium

Bákói Fellebbviteli Bíróság

Sorina CIOBANU bíró, elnök, I. polgári kollégium

Loredana ALBESCU bíró, elnök, Bákói Fellebbviteli Bíróság

Brassói Fellebbviteli Bíróság

Elena-Clara CIAPĂ bíró, polgári kollégium

Simona-Petrina GAVRILĂ bíró, polgári kollégium

A kiskorúakkal és a családjoggal foglalkozó Brassói Törvényszék (Tribunalul pentru Minori și Familie)

Andrei IACUBA bíró, a kiskorúakkal és a családjoggal foglalkozó Brassói Törvényszék

Bukaresti Fellebbviteli Bíróság

Andreea-Florina MATEESCU bíró, III. polgári kollégium

Dorina ZECA bíró, IV. polgári kollégium

Maria-Cristina FINTOC bíró, IV. polgári kollégium

Ștefan-Ciprian CMECIU bíró, V. polgári kollégium

Felix-Lucian ȘALAR bíró, VI. polgári kollégium

Romeo GLODEANU bíró, V. polgári kollégium

Bogdan CRISTEA bíró, VIII. kollégium – közigazgatási és adóügyi perek

Bukaresti Törvényszék

Anca Magda VOICULESCU bíró, IV. polgári kollégium (a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló 1980. évi Hágai Egyezményhez kapcsolódó Nemzetközi Hágai Hálózat összekötő bírája)

Sorin-Vasile IVANCIUC bíró, a Bukaresti Törvényszék I. büntető kollégiumának elnöke, a bűncselekmények áldozatainak nyújtott kártérítéssel foglalkozó bizottság

Kolozsvári Fellebbviteli Bíróság

Axente-Irinel ANDREI bíró, a II. polgári kollégium elnöke

Konstancai Fellebbviteli Bíróság

Luminița-Marinela DAN bíró, II. polgári kollégium

Ecaterina GRIGORE bíró, közigazgatási és adóügyi perekkel foglalkozó kollégium

Craiovai Fellebbviteli Bíróság

Lotus-Manuela GHERGHINĂ bíró, II. polgári kollégium

Gabriela IONESCU bíró, az I. polgári kollégium elnöke

Galaţi Fellebbviteli Bíróság

Aneta-Luminița CRISTEA bíró, I. polgári kollégium

Cosmin-Răzvan MIHĂILĂ bíró, a Galați Fellebbviteli Bíróság elnöke

Andreea ARHIP bíró, a II. polgári kollégium elnöke

Alexandru BLEOANCĂ bíró, II. polgári kollégium, a Galați Fellebbviteli Bíróság alelnöke

Jászvásári Fellebbviteli Bíróság

Maria-Cristina POPA bíró, a polgári kollégium elnöke

Elena-Crizantema PANAINTE bíró, munkahelyi és társadalombiztosítási jogvitákkal foglalkozó kollégium

Alina-Gianina PRELIPCEAN bíró, közigazgatási és adóügyi perekkel foglalkozó kollégium, a Jászvásári Fellebbviteli Bíróság alelnöke

Nagyváradi Fellebbviteli Bíróság

Dorina-Mihaela BEREȘ bíró, I. polgári kollégium

Marcela FILIMON bíró, a II. polgári kollégium elnöke – közigazgatási és adóügyi perek

Piteşti Fellebbviteli Bíróság

Emilia-Raluca TRANDAFIR elnök, Pitești Fellebbviteli Bíróság

Corina PINCU IFRIM bíró, I. polgári kollégium

Maria-Ruxandra DANCIU bíró, II. polgári kollégium – közigazgatási és adóügyi perek

Alina PAVELESCU bíró, polgári kollégium, Argyasi Törvényszék

Beatrix-Yvone Vesna PIESS-MALIMARCOV bíró, polgári kollégium, Vâlceai Törvényszék

Ploieşti Fellebbviteli Bíróság

Adriana-Maria RADU bíró, az I. polgári kollégium elnöke

Aida-Liliana STAN bíró, II. polgári kollégium – közigazgatási és adóügyi perek

Ionel STĂNESCU bíró, II. polgári kollégium – közigazgatási és adóügyi perek, a Ploiești Fellebbviteli Bíróság alelnöke

Suceavai Fellebbviteli Bíróság

Ștefania-Fulga ANTON bíró, I. polgári kollégium

Ana-Maria TURCULET bíró, a II. polgári kollégium elnöke

Marius-Ionel GALAN bíró, a közigazgatási és adóügyi perekkel foglalkozó kollégium elnöke

Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság

Andreea CIUCĂ bíró, a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság elnöke

Adriana-Loredana BERINDEAN bíró, II. polgári kollégium – közigazgatási és adóügyi perek

Temesvári Fellebbviteli Bíróság

Mădălina JEBELEAN bíró, I. polgári kollégium

Ramona-Ioana RISTEA bíró, II. polgári kollégium

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat nemzeti kapcsolattartó pontjai – A bírói és az ügyészi jogállásnak megfelelő jogállással rendelkező jogi szakemberek

Flavius-George PĂNCESCU, szolgálatvezető, polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott nemzetközi igazságügyi együttműködés, Nemzetközi Jogi és Igazságügyi Együttműködési Igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium

Ioana BURDUF (a bírói és az ügyészi jogállásnak megfelelő jogállással rendelkező jogi szakember), Nemzetközi Jogi és Igazságügyi Együttműködési Igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózat tagjai – A Jogi és Igazságügyi Együttműködési Igazgatóságon dolgozó, a bírói és az ügyészi jogállásnak megfelelő jogállással rendelkező jogi szakemberek, akik ellátják az Igazságügyi Minisztériumnak mint a nemzetközi igazságügyi együttműködés terén folytatott együttműködés központi hatóságának a feladatait, és elvégzik a Hálózattal kapcsolatos titkársági feladatokat

Camelia TOBĂ (a bírói és az ügyészi jogállásnak megfelelő jogállással rendelkező jogi szakember), Nemzetközi Jogi és Igazságügyi Együttműködési Igazgatóság, Igazságügyi Minisztérium

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Román Igazságügyi Hálózat tagjai – a romániai közjegyzők, bírósági végrehajtók és ügyvédi kamarák nemzeti szövetségeinek elnökei által kijelölt egy-egy képviselő

Octavian ROGOJANU, közjegyző (notar public), a Román Közjegyzők Országos Szövetsége Tanácsának titkára

Constantin Adrian STOICA, bírósági végrehajtó, Bírósági Végrehajtók Romániai Országos Szövetsége (Uniunea Executorilor Judecătorești din România)

Costea-Corin C. DĂNESCU, ügyvéd, Román Ügyvédi Kamarák Országos Szövetsége (Uniunea Națională a Barourilor din România)

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: .

A hálózatról - Szlovénia

Szlovéniában a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat (EIH) 3 kapcsolattartó ponton keresztül, 16 hálózati taggal működik.

A kapcsolattartó pontok a Szlovén Köztársaság Igazságügyi Minisztériumának alkalmazottai. Ily módon a kapcsolattartó pontok munkáját napi szinten lehet harmonizálni és koordinálni.

A körzeti bíróságok - amelyekből 11 van a Szlovén Köztársaságban - felhatalmazással rendelkeznek polgári és kereskedelmi ügyekben nemzetközi jogsegély nyújtására. Ennek fényében Szlovénia a polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló, 2001. május 28-i tanácsi határozat 2. cikke (1) bekezdése d) pontjának megfelelően minden körzeti bíróságtól egy képviselőt jelölt az EIH-ba tagként. Továbbá Szlovénia két szakosodott hálózati tagot (bírót) is kijelölt, akik értenek a családjogi igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos ügyekhez; az egyik bíró a körzeti bíróságnál a másik pedig az Igazságügyi Minisztériumban áll alkalmazásban.

Az EIH-t létrehozó tanácsi határozat 2009. évi módosítása lehetővé tette a más igazságügyi szakemberekkel való együttműködést az EIH keretein belül. 2011. óta a Szlovén Közjegyzői Kamara (Notarska zbornica Republike Slovenije), a Szlovén Ügyvédi Kamara (Odvetniška zbornica Republike Slovenije) és a Szlovén Végrehajtói Kamara (Zbornica izvršiteljev Slovenije) is a hálózat tagja.

A bírák és más jogi szakemberek bevonása az EIH-ba fontos az EIH célkitűzésinek eléréséhez, mivel ez közvetlen együttműködést biztosít a bírák és más jogi szakemberek között, ami fontos a bíróságok előtt folyamatban lévő konkrét ügyek zökkenőmentesebb rendezéséhez.

A kapcsolattartó pontok és az EIH tagok gyakran és szükség szerint kommunikálnak egymással, többek között e-mailben, telefonon és személyesen, továbbá nemzeti szinten éves üléseket tartanak.

A Hálózat szlovák tagjai jelenleg:

• négy kapcsolattartó pont a Szlovák Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma nemzetközi jogi osztályának (Sekcia medzinárodného práva) nemzetközi magánjogi csoportja (Odbor medzinárodného práva súkromného) részéről,
• egy családjogi összekötő bíró,
• az uniós eszközökben meghatározott egyéb központi hatóságok képviselői:

a gyermekek és fiatalok nemzetközi jogvédelmével foglalkozó központ (Centrum pre medzinárodnoprávnu ochranu detí a mládeže),  
jogi segítségnyújtási központ (Centrum právnej pomoci);

• szakmai szervezetek képviselői:

a szlovák ügyvédi kamara (Slovenská advokátska komora),  
a Szlovák Köztársaság közjegyzői kamarája (Notárska komora Slovenskej republiky),  
a szlovák végrehajtói kamara (Slovenská komora exekútorov);

A polgári és kereskedelmi ügyekben az Európai Igazságügyi Hálózat létrehozásáról szóló 2001/470/EK tanácsi határozatot követően a Szlovák Köztársaságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatba történő hatékony bevonása céljából Szlovákiában létrejött a polgári ügyekben illetékes igazságügyi hálózat (Súdna sieť pre občianske veci Slovenskej republiky). A polgári ügyekben illetékes szlovák igazságügyi hálózat valamennyi körzeti bíróság (okresný súd) és regionális bíróság (krajský súd), valamint a Legfelsőbb Bíróság (Najvyšší súd) kapcsolattartó pontjaiból (bírákból vagy vezető bírósági tisztviselőkből) áll.

Kapcsolattartó pontok Finnországban

Finnország kapcsolattartó pontjainak szerepét két erre a feladatra kijelölt tisztviselő tölti be, akik az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi igazságügyi Jogsegély Osztályán dolgoznak. A kapcsolattartó pont a polgári és büntetőjog területén több uniós rendelet és nemzetközi megállapodás központi hatóságaként eljáró csoporthoz tartozik. A kapcsolattartáson túl a kapcsolattartó pont kötelezettségei közé tartoznak a központi hatósági és más polgári jogi együttműködési feladatok is.

A kapcsolattartó pontnak külön e-mail-címe van a határokon átnyúló, polgári és kereskedelmi jogi ügyekkel kapcsolatos problémák során gyakorlati segítségnyújtást igénylő, igazságügyi együttműködésben részt vevő bíróságok, valamint más jogi és közigazgatási hatóságok részére.

A kapcsolattartó pont aktívan együttműködik a nemzeti igazságügyi hatóságokkal, ügyvédekkel és más jogi szakemberekkel. A kapcsolattartó pont feladatai közé tartozik az uniós polgári és kereskedelmi jogra vonatkozó jogi rendelkezésekkel és azok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos információk terjesztése, valamint kapcsolódó kérdésekben képzés nyújtása. A kapcsolattartó pont a nemzeti igazságügyi hatóságokat is segíti a határokon átnyúló segítségnyújtási kérelmekkel kapcsolatban felmerülő problémák során, valamint aktívan részt vesz az érintett hálózatokban és munkacsoportokban.

A finn ügyvédi kamarát jelölték ki az alapító határozat 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében a Hálózat tagjának.

A kapcsolattartó pontokhoz és a finn ügyvédi kamarához hasonlóan a finn polgári jogi hálózat tagjai is részt vesznek a Hálózat munkájában (lásd a részleteket alább).

A finn nemzeti hálózat határon átnyúló polgári jogi ügyekben

Finnországban 2016-ban létrehozták a határon átnyúló polgári jogi ügyek nemzeti hálózatát.

A nemzeti hálózat munkája magában foglalja a tudásmegosztást, továbbá az uniós polgári jogi jogszabályokról és kapcsolódó információforrásokról szóló információáramlásnak a biztosítását egyrészről az európai polgári jogi hálózat, másrészről a finn igazságügyi hatóságok, valamint egyéb jogi hivatásrendek képviselői között.

A járásbíróságok, a fellebbviteli bíróságok, a végrehajtásért felelős hatóságok, a jogi segítségnyújtásért felelős hatóság, a finn ügyvédi kamara és az igazságügyi minisztérium képviselőit nevezték ki a nemzeti hálózatban való részvételre. A Hálózat kapcsolattartó pontja koordinálja Finnországban a hálózat működését.

A nemzeti hálózat évente kétszer ülésezik. A nemzeti hálózat képviselői részt vesznek az európai polgári jogi hálózat találkozóin és munkájában is.

Svédország egy az Igazságügyi Minisztérium eljárásjogért és bírósági ügyekért felelős osztályán dolgozó személyt nevezett ki a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartójaként, és egy az Igazságügyi Minisztérium büntetőpolitikai osztályán dolgozó személyt az e-igazságügyi portál kapcsolattartójaként.

A Hálózat svéd tagjai a bíróságok igazgatásáért felelős svéd szerv, a svéd ügyvédi kamara, a svéd végrehajtói hivatal, a svéd társadalombiztosítási hivatal, a családjogi és szülői támogatási hivatal és a bűncselekmények áldozatainak kárpótlásáért és támogatásáért felelős svéd hivatal, valamint két központi hatóság (az Igazságügyi Minisztérium büntetőügyekért és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős osztálya és a Külügyminisztérium konzuli ügyekért és polgári jogért felelős osztálya).

Kapcsolattartó pontok

Az Egyesült Királyság négy jogi joghatósága mindegyikéhez tartozik egy kapcsolattartó pont. Mivel minden joghatóság különálló, nincs átfedés ezen kapcsolattartó pontok munkájában, akik kizárólag a joghatóságuk alá tartozó hálózatért felelősek. Az Európai Igazságügyi Hálózaton (EIH) keresztül érkezett megkereséseket a joghatósági szempontból érintett kapcsolattartó ponthoz kell irányítani.

Anglia és Wales kapcsolattartója Londonban az igazságügyi minisztériumban dolgozik. Egy fő segíti a munkáját, és számos más kollégát fel tud hívni a hálózati tevékenysége során. A hálózattal kapcsolatos munka összekapcsolódik más feladatokkal.

Az EIH működése Angliában és Walesben

Angliában és Walesben nincsen hivatalos nemzeti hálózat. Az igazságügyi minisztériumon belül ugyanakkor az egyes politikák területeinek szakértőiből felépült egy hálózat, és a kapcsolattartó pont ide fordulhat a felmerült kérdések megválaszolása érdekében.

Kapcsolatok épültek ki más érintett minisztériumokban is, amelyekhez a kapcsolattartó pont tanácsért vagy az adott minisztérium hatáskörébe tartozó kérdéssel fordulhat. A kapcsolattartó pont szorosan együttműködik azon más személyekkel is, akik Anglia és Wales hálózatának tágabb körébe tartozó tagjai, közöttük számos olyan bíróval, akik különös szakértelemmel rendelkeznek a jog bizonyos területein, vagy a nemzetközi kapcsolattartásért felelősek - különösen a nemzetközi családjoggal összefüggő igazságszolgáltatásért, valamint a bizonyításfelvételről és az iratkézbesítésről szóló rendeletekért felelős vezető bíró.

A hálózat és a minisztériumok közötti informális hálózat tágabb körébe tartozó valamennyi taggal e-mailben lehet kapcsolatba lépni. Az igazságügyi minisztérium és Őfelsége bírósági és törvényszéki szolgálatának (Her Majesty’s Courts and Tribunals Service) tagjai hozzáférnek az intranethez, amely a hálózati információk terjesztésére használható, és a bírákkal e-mailben is kapcsolatba lehet lépni. A hálózattal kapcsolatos információkat az angliai és walesi bírósági intraneten is közzétették.

A kapcsolattartó pont gondoskodik arról, hogy az érintett szakpolitikai, igazgatási vagy igazságügyi szakértőkkel konzultáljon a hálózat vonatkozó ülései előtt, valamint hogy az ülésről készített feljegyzéseket és a releváns cselekvési javaslatokat adott esetben közzétegye.

A kapcsolattartó pont részt vesz a nemzetközi családjogi bizottságban, amely magas rangú családjogi bírákból, ügyvédekből, tudományos dolgozókból és az érintett angliai és walesi központi hatóságok képviselőiből áll. Negyedévente ülésezik, és többek között információkat oszt meg a legújabb uniós jogszabályokról és a hálózat tevékenységéről. A kapcsolattartó pont részt vett a lordkancellár nemzetközi magánjogi tanácsadó bizottságának néhány ülésén is. Ez a bizottság magas rangú bírákból és tudományos dolgozókból áll, és tanácsot ad az igazságügyi minisztérium részére a polgári igazságügyi együttműködésre vonatkozó uniós javaslatokkal kapcsolatban.

A kapcsolattartó pont rendszeresen kapcsolatot tart mind az ügyvédi kamarával (Bar Council) és Anglia és Wales jogászegyletével (Law Society of England and Wales), amelyek az ügyvédeket képviselő testületek, mind az Európai Fogyasztói Központok Hálózata egyesült királyságbeli képviselőjével, aki az egész Egyesült Királyságért felelős. Korábban az Egyesült Királyság SOLVIT-kapcsolattartóival is tartott találkozókat.

Tájékoztatás

Az EIH-nak nincsen önálló nemzeti honlapja Angliában és Walesben. Az információkat más létező weboldalakon keresztül nyújtják, ideértve, ahogyan azt már fentebb említettük, a bírósági intranetet. A kapcsolattartó pont másokkal együttműködve nyújt különböző információkat, többek között Őfelsége bírósági szolgálatának honlapján útmutatást adva az állampolgároknak a határokon átnyúló keresetek benyújtásához vagy azok megválaszolásához – különös tekintettel az európai végrehajtható okiratról, az európai fizetési meghagyásos eljárásról és a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendeletekre. Együttműködött az egyesült királyságbeli ECC-Net-tel is, amely útmutatót készített a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendelethez. A megfelelő üléseken és konferenciákon, valamint a vonatkozó kiadványokban van lehetőség felhívni a figyelmet az EIH-ra és az e-justice portál oldalaira.

Kapcsolattartó pontok

Az Egyesült Királyság négy jogi joghatósága mindegyikéhez tartozik egy kapcsolattartó pont. Mivel minden joghatóság különálló, nincs átfedés ezen kapcsolattartó pontok munkájában, akik kizárólag a joghatóságuk alá tartozó hálózatért felelősek. Az Európai Igazságügyi Hálózaton (EIH) keresztül érkezett megkereséseket a joghatósági szempontból érintett kapcsolattartó ponthoz kell irányítani.

A kapcsolattartó pont az északír igazságügyi minisztériumban dolgozik. A kapcsolattartó pont nem teljes munkaidőben dolgozik hálózati kérdésekkel, de számos operatív és szakpolitikai kolléga segítségét kérheti a hálózati tevékenysége során. A hálózattal kapcsolatos munka egyéb feladatokkal is párosul.

Az EIH működése Észak-Írországban

Észak-Írországban nincsen hivatalos nemzeti hálózat. Az igazságügyi minisztériumon belül ugyanakkor szakértői hálózat épült ki a különös szakpolitikai területeken. A kapcsolattartó pont számos állandó kapcsolattal rendelkezik azon más releváns minisztériumokon belül, amelyekhez a kapcsolattartó pont minisztériumának hatáskörén kívül álló kérdések címezhetők. Mivel Észak-Írország joghatósága kis területre terjed ki, a kapcsolattartó pont jól kiépített belső kapcsolattartó hálózattal rendelkezik, amely segítséget nyújt a legtöbb beérkezett kérdés és tájékoztatás iránti megkeresés megválaszolásában.

A kérelmek és információk továbbításának leghatékonyabb módja az e-mail. Ez lehetővé teszi az üzenetek gyors és teljes körű továbbítását, különösen a külső kapcsolattartók számára, ezáltal biztosítva, hogy az érintett személyzet rendelkezzen a szükséges információkkal a kérdések megválaszolásához.

A kapcsolattartó pont gondoskodik arról, hogy az érintett szakpolitikai, igazgatási vagy igazságügyi szakértőkkel konzultáljon a beérkező kérdések megválaszolása során és a hálózat vonatkozó ülései előtt. Az ülésről készített feljegyzéseket és a releváns cselekvési javaslatokat adott esetben közzéteszi.

Tájékoztatás

Az EIH-nak nincsen önálló nemzeti honlapja Észak-Írországban. Az információkat más létező weboldalakon keresztül nyújtják. Az e-Justice portálra egyre többször hivatkoznak. A kapcsolattartó pont másokkal együttműködve nyújt különböző információkat, beleértve az északír bírósági szolgálatot (https://www.justice-ni.gov.uk/topics/courts-and-tribunals), amely egy olyan nyilvános weboldallal rendelkezik, amely a hálózat munkájához kapcsolódó információkat, a külföldön hozott ítéletek végrehajtásával, a kis értékű követelések európai eljárásával, az európai fizetési meghagyásos eljárással stb. kapcsolatos információkat tartalmaz. Az északír kormányzati honlapon (http://www.nidirect.gov.uk) is találhatók információk a kis értékű követelések európai eljárásával kapcsolatban.

Lehetőség nyílik az EIH és az e-Justice portál oldalaival kapcsolatos figyelemfelhívásra a megfelelő üléseken és konferenciákon, valamint a vonatkozó kiadványokban.

Kapcsolattartó pontok

Az Egyesült Királyság négy jogi joghatósága mindegyikéhez tartozik egy kapcsolattartó pont. Mivel minden joghatóság különálló, nincs átfedés ezen kapcsolattartó pontok munkájában, akik kizárólag a joghatóságuk alá tartozó hálózatért felelősek. Az Európai Igazságügyi Hálózaton (EIH) keresztül érkezett megkereséseket a joghatósági szempontból érintett kapcsolattartó ponthoz kell irányítani.

A skót kapcsolattartó pont a skót kormány brüsszeli uniós irodájában dolgozik. Számos kollégát hívhat fel a hálózati tevékenysége során. A hálózattal kapcsolatos munka összekapcsolódik más feladatokkal.

Az EIH működése Skóciában

Skóciában nincsen hivatalos nemzeti hálózat. Az igazságügyi minisztériumon belül ugyanakkor szakértői hálózat épült ki a különös szakpolitikai területeken. A kapcsolattartó pont e kollégákhoz fordulhat konkrét kérdéseivel.

A skót kormányzaton belül máshol is vannak kapcsolatok. A kapcsolattartó pont e személyekhez is fordulhat tanácsért vagy a munkájához kapcsolódó kérdéssel. A kapcsolattartó pont adott esetben a kormányzaton kívüli személyekkel is együttműködik. Ilyenek például a skót jogászegylet (Law Society of Scotland) és az ügyvédi kamara (Faculty of Advocates), amelyek az ügyvédeket képviselő testületek. A kapcsolattartó pont állandó kapcsolatban áll a végrehajtókat képviselő testülettel, a körzeti bírósági tisztviselők és a skót végrehajtók társaságával (Society of Messengers at Arms and Sheriff Officers, SMASO).

Az információkhoz való hozzáférés és az információcsere legáltalánosabb módja az e-mail. A kapcsolattartó pont személyes találkozókon is részt vesz.

A kapcsolattartó pont gondoskodik arról, hogy az érintett szakpolitikai, igazgatási vagy igazságügyi szakértőkkel konzultáljon a hálózat vonatkozó ülései előtt. Az ülésről készített jegyzeteket és a releváns cselekvési javaslatokat adott esetben közzéteszi.

Tájékoztatás

Az EIH-nak nincsen önálló nemzeti honlapja Skóciában. Az információkat más létező weboldalakon keresztül nyújtják. Az e-Justice portálra egyre többször hivatkoznak. A kapcsolattartó pont másokkal együttműködve nyújt különböző információkat, ideértve a skót bírósági szolgálatot (SCTS). Az SCTS weboldal útmutatást ad az állampolgároknak a határokon átnyúló keresetekkel kapcsolatban – különös tekintettel az európai végrehajtható okiratról, az európai fizetési meghagyásos eljárásról és a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendeletekre. A megfelelő üléseken és konferenciákon, valamint a vonatkozó kiadványokban van lehetőség felhívni a figyelmet az EIH-ra és az e-justice portál oldalaira.