Fizetésképtelenség/csőd

Ciprus
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Csődeljárás (ptóchevsi): A csődeljárást elrendelő végzés (diátagma ptóchevsis) kizárólag fizetésképtelen természetes személlyel szemben hozható meg.

Felszámolás (ekkathárisi): A felszámolást elrendelő végzés (diátagma ekkathárisis) bármely jogi személlyel szemben meghozható. A végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi), akár peren kívül, akár bírósági felügyelet mellett folytatják le, szintén jogi személyekhez kapcsolódik.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Csődeljárás: A természetes személyekkel szembeni csődeljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések a Csődtörvényben (perí Ptóchevsis Nómos, 5. fejezet) találhatók, amelyet az elmúlt két évben jelentősen módosítottak annak érdekében, hogy megfeleljen a változó gazdasági és társadalmi helyzetnek.

A csődeljárás iránti kérelmet a 15 000 EUR-t meghaladó tartozások tekintetében a hitelező vagy maga az adós nyújthatja be, feltéve, hogy az adós fizetésképtelenné válik, és az adós személyesen Cipruson tartózkodott, szokásos tartózkodási helye Cipruson található, Cipruson folytatott üzleti tevékenységet vagy Cipruson üzleti tevékenységet folytató cég vagy társulás tagja volt.

Az adós fizetésképtelenné válik (práxi ptóchevsis) többek között, amikor:

a) az adóssal szemben a hitelező javára jogerős ítéletben megítéltek valamely összeget, és az adós elmulasztja annak kifizetését;

b) az adós arra vonatkozó nyilatkozatot nyújt be, hogy nem képes a tartozásait kiegyenlíteni;

c) az adós csődeljárás iránti kérelmet nyújt be;

d) a személyes törlesztési tervet, amelyben az adós részes fél, a természetes személyek fizetésképtelenségéről szóló törvény (perí Aferengyótitas Fysikón Prosópon Nómos) rendelkezései alapján sikertelennek minősítik, vagy megszüntetik.

Társaságok felszámolása: Valamely társaság vagy azért számolható fel, mert nem képes a tartozásait kifizetni, vagy a társaság által hozott határozat alapján, amely elrendeli a társaság megszűnését, vagyonának értékesítését és valamennyi tartozásának vagy azok egy részének visszafizetését. A felszámolást elrendelő végzés akkor hozható meg, ha a társaság nem képes fizetni a tartozásait. Az esedékes összegnek meg kell haladnia az 5 000 EUR-t. A felszámolás iránti kérelmet a hitelező vagy a társaság tulajdonosai nyújtják be a bírósághoz.

Végelszámolás:

A végelszámolásnak három típusa van:

  • Hitelezői végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi apó pistotés): Ez egy peren kívüli felszámolás, amelyre akkor kerül sor, ha a társaság fizetésképtelen, és az irányító testülete a társaság felszámolása mellett dönt. A hitelezői végelszámolás a hitelezői gyűlés annak érdekében történő összehívásával kezdődik, hogy a végelszámolásról szóló, a társaság tulajdonosainak közgyűlése által meghozott külön határozatot megfontolják.
  • Tagi végelszámolás (ekoúsia ekkathárisi apó méli): Ez szintén egy peren kívüli felszámolás, amely a tulajdonosok közgyűlésén hozott külön határozat alapján akkor indítható, ha a társaság fizetőképes.
  • Végelszámolás bírósági felügyelet alatt (ekoúsia ekkathárisi ypó tin epopteía tou Dikastiríou): Ha a társaság végelszámolásról szóló határozatot fogadott el, a bíróság végzésben elrendelheti, hogy a végelszámolásra a bíróság felügyelete alatt kerüljön sor.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

Csődeljárás: A csődvagyon a csődeljárás megindításakor a csődbe ment félhez tartozó, illetve őt megillető összes vagyonból, illetve azokból a vagyontárgyakból áll, amelyeket a csődbe ment fél a mentesülése előtt szerzett meg, vagy amelyeket a mentesülése előtt ruháztak rá, a csődbe ment fél vagy a családja túléléséhez nélkülözhetetlen vagyon kivételével.

A csődeljárás megindítása után és a tartozások alóli mentesülést vagy a csődeljárás megszüntetését megelőzően szerzett vagyon a csődvagyon részét képezi.

Felszámolás: A felszámolás hatálya alá tartozó vagyon az a vagyon, amely a társasághoz a felszámolást elrendelő végzés meghozatala vagy a végelszámolásra vonatkozó külön határozat időpontja előtt tartozott.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatala esetén a hivatalos csődgondnok (epísimos paralíptis) lesz a csődbe ment fél vagyonának vagyonfelügyelője. Egy későbbi szakaszban bármely engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő (adeiodotiménos sýmvoulos aferengyótitas) kijelölhető vagyonfelügyelőnek (diacheiristís). A vagyonfelügyelő feladata a csődbe ment fél vagyonának értékesítése, és a bevételek hitelezők közötti felosztása. Amikor a hivatalos csődgondnok vagy bármely fizetésképtelenségi szakértő elvállalja a vagyonfelügyelői feladatok ellátását, a csődbe ment fél továbbra is az őt megillető teljes vagyon tulajdonosa marad, ugyanakkor azt a csődeljárás megindításától kezdődően kizárólag a vagyonfelügyelő kezeli.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés meghozatalakor, amennyiben a hitelezők nem jelölnek ki felszámolót, a hivatalos csődgondnok automatikusan felszámolóvá (ekkatharistís) válik, kivéve, ha a hivatalos csődgondnok bírósághoz benyújtott kérelme alapján, vagy a hitelezők és a társaság közreműködőinek gyűlésén hozott határozatot követően engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértőt jelölnek ki felszámolónak. A felszámoló feladata a megszűnő társaság vagyonának értékesítése, és a bevételek hitelezők és közreműködők közötti felosztása. Miután a hivatalos csődgondnok vagy a fizetésképtelenségi szakértő elvállalja a felszámolás alatt álló jogi személy vagyona felszámolójának feladatát, a vagyont – habár a társaság megőrzi az őt megillető vagyon feletti tulajdonjogát –, a felszámolási eljárás megindításának időpontjától kezdve a felszámoló kezeli annak értékesítése érdekében.

Végelszámolás: Végelszámolás esetében a társaság a végelszámolási eljárás megkezdésétől kezdve felhagy üzleti tevékenységének folytatásával, kivéve azon üzleti tevékenységet, amely a végelszámolás szempontjából előnyös. A felszámoló feladata a felszámolt társaság vagyonának értékesítése és a bevételek hitelezők és közreműködők közötti felosztása.

  • Hitelezői végelszámolás: A hitelezők és a társaság külön gyűlésen fizetésképtelenségi szakértőt javasolnak, akit a társaság felszámolójának akarnak kijelölni, a két gyűlés közötti egyet nem értés esetében azonban felszámolóként azt a fizetésképtelenségi szakértőt jelölik ki, akit a hitelezők javasoltak.
  • Tagi végelszámolás: A társaság közgyűlési határozattal fizetésképtelenségi szakértőt jelöl ki felszámolónak, akinek feladata a társaság ügyeinek intézése, és vagyonának felosztása. A felszámoló kijelölésével az igazgatók jogosultságai megszűnnek, kivéve amennyiben a társaság közgyűlése vagy a felszámoló jóváhagyja e jogosultságok további fenntartását.
  • Végelszámolás bírósági felügyelet alatt: A felügyelet alá eső felszámolást elrendelő végzés meghozatalakor a bíróság e végzéssel vagy egy következő végzéssel további felszámolót jelölhet ki. A bíróság által kijelölt felszámoló ugyanolyan jogosultságokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, és ugyanaz a jogállása, mint a külön határozattal vagy a hitelezők döntésével a fentiekben leírtak szerint kijelölt felszámolónak.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Csődeljárás: A jogszabályok alapján beszámítással akkor lehet élni, ha a csődeljárást elrendelő végzést megelőzően a csődbe ment fél és bármely egyéb személy között kölcsönös hitelnyújtás, kölcsönös tartozások vagy egyéb kölcsönös ügyletek állnak fenn, kivéve, ha a hitel nyújtásának időpontjában a másik személy tudott arról, hogy a csődbe ment fél csődbejelentést tett.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

Csődeljárás: Azon fennálló jogszerű szerződések, amelyekben a csődbe ment fél részes fél, hatályban maradnak, és a csődbe ment fél továbbra is személyesen felel e szerződések rendelkezéseinek betartásáért.

Felszámolás: Hatályban maradnak azok a fennálló jogszerű szerződések, amelyekben a felszámolás alatt álló társaság részes fél. Ugyanez vonatkozik a végelszámolás alatt álló társaságok által kötött jogszerű szerződésekre.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

Csődeljárás: Ha a csődbe ment féllel szemben a csődeljárást elrendelő végzés meghozatalát követően kezdeményeztek eljárást, az eljárás folytatásához a bíróság engedélye szükséges.

Felszámolás: Ha a felszámolás alatt álló társasággal szemben a felszámolást elrendelő végzés meghozatalát követően kezdeményeztek eljárást, a bíróság engedélye szükséges az eljárás folytatásához.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Csődeljárás: A csődbe ment féllel szemben már folyamatban lévő eljárások a szokásos módon folytatódnak, anélkül, hogy a folytatásukhoz szükség lenne a bíróság engedélyére.

Felszámolás: A felszámolás alatt álló társasággal szemben már folyamatban lévő eljárások csak a bíróság engedélyével folytatódhatnak. Ezen eljárások kezelése teljes egészében a hivatalos gondnok vagy a társaság felszámolójának a feladata.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

Csődeljárás: Ahhoz, hogy a hitelező a csődeljárásban részt vehessen tartozásigazoló formanyomtatványt kell kitöltenie (epalíthevsi chréous), és be kell nyújtania az azt alátámasztó bizonyítékokat. A felszámolóként eljáró hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő dönt a bizonyítékok elfogadásáról vagy elutasításáról. Ezt követően a hitelezők részére a csődtörvényben meghatározott elsőbbségi sorrendben osztalékot fizetnek. A bizonyítékaik elfogadását követően a hitelezők részt vehetnek a társaságot felszámoló hivatalos gondnok vagy fizetésképtelenségi szakértő által összehívott gyűlésen.

Felszámolás: A felszámolásban való részvétel érdekében a hitelezőnek ki kell töltenie a tartozásigazoló formanyomtatványt, és be kell nyújtania az azt alátámasztó bizonyítékokat. Ugyanaz az eljárás irányadó, mint a csődeljárás esetében, kivéve, hogy a felszámolás során az osztalék felosztására a társasági törvény (perí Etaireión Nómos, 113. fejezet) alapján kerül sor.

Ugyanez vonatkozik a végelszámolásra, és különösen a hitelezői végelszámolásra, amelyben a hitelezők az eljárás megindításától kezdve, vagyis onnantól, hogy a választásuk szerinti felszámoló javasolása érdekében összehívták őket, közvetlenül részt vesznek.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Csődeljárás: A vagyonfelügyelőnek joga és felhatalmazása van az ingatlanvagyon általa megfelelőnek tartott módon és az eljárás érdekében történő értékesítésére. Ezt követően a hitelezők részére a csődtörvényben meghatározott elsőbbségi sorrendben osztalékot fizetnek. Jelzálogjoggal terhelt vagyon esetében bírósági végzésre van szükség.

Felszámolás: A felszámolás alatt álló társaság felszámolója oly módon értékesítheti a társaság ingatlanvagyonát, amelyről úgy gondolja, hogy az eljárás érdekeit szolgálja. Ezt követően a hitelezők részére a társasági törvényben meghatározott elsőbbségi sorrend alapján osztalékot fizetnek. Jelzálogjoggal terhelt vagyon esetében bírósági végzésre van szükség. Ugyanez a szabály vonatkozik a végelszámolásra.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalakor a hitelezők igazolást nyújthatnak be a csődeljárást vagy a felszámolást elrendelő végzés időpontjáig felmerült meghatározott összegű követelésekkel kapcsolatos tartozások vonatkozásában. A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalát követően felmerült követelések nem tartoznak a csődeljárás hatálya alá, és a hitelezőknek maguknak kell fellépniük a csődbe ment féllel szemben.

Felszámolás: Ha felszámolást elrendelő végzést vagy végelszámolásra vonatkozó külön határozatot hoznak, a hitelezők a felszámolást elrendelő végzés vagy a külön határozat időpontjáig felmerült meghatározott összegű követelésekkel kapcsolatos tartozások vonatkozásában bizonyítékokat nyújthatnak be. A felszámolást elrendelő végzés vagy a külön határozat meghozatalát követően felmerült követelések nem tartoznak a felszámolási eljárás hatálya alá, és a hitelezőknek maguknak kell fellépniük a felszámolás alatt álló társaság tisztségviselőivel szemben.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

Csődeljárás: Amennyiben csődeljárást elrendelő végzést hoznak, valamennyi hitelező köteles a végzés közzétételétől számított 35 napon belül írásban a hivatalos gondnoknak vagy a vagyonfelügyelőnek a tartozásra vonatkozó bizonyítékot benyújtani. A bizonyítéknak tartalmaznia kell a tartozás adatait, meg kell adnia a garanciavállalók nevét, és meg kell jelölnie, hogy a hitelező rendelkezik-e biztosítékkal. A hivatalos gondnok vagy a vagyonfelügyelő az osztalék vonatkozásában 10 napon belül köteles a bizonyítékot írásban elfogadni vagy elutasítani. A hitelező vagy a garanciavállaló, aki nem elégedett a hivatalos gondnok vagy a vagyonfelügyelő döntésével, azt bíróság előtt 21 napon belül megtámadhatja.

Felszámolás: Amennyiben felszámolást elrendelő végzést hoznak, valamennyi hitelező köteles a végzés közzétételétől számított 35 napon belül írásban a hivatalos gondnoknak vagy a felszámolónak a tartozásra vonatkozó bizonyítékot benyújtani. A bizonyítéknak tartalmaznia kell a tartozás adatait, meg kell adnia a garanciavállalók nevét, és meg kell jelölnie, hogy a hitelező rendelkezik-e biztosítékkal. A hivatalos gondnok vagy a felszámoló az osztalék vonatkozásában 10 napon belül köteles a bizonyítékot írásban elfogadni vagy elutasítani. A hitelező vagy a garanciavállaló, aki nem elégedett a hivatalos gondnok vagy a felszámoló döntésével, azt bíróság előtt 21 napon belül megtámadhatja. Ugyanez a szabály vonatkozik a végelszámolásra.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

Csődeljárás: A csődvagyon felosztásakor a tartozásokat az egyes csoportokban egyenlően és arányosan sorolják be (egyenrangúság elve), kivéve, ha a vagyon elegendő ahhoz, hogy mindenkit teljes mértékben kifizessenek. A követeléseket a következők szerint állítják rangsorba:

  • Tényleges költségek és a vagyonfelügyelő díjazása
  • A hivatalos gondnokot megillető díjak
  • A kérelmezőként eljáró hitelező részéről felmerült kiadások
  • Elsőbbséget élvező követelések
  • Nem biztosított követelések

Felszámolás: A felszámolási vagyon felosztásakor a tartozásokat az egyes csoportokban egyenlően és arányosan sorolják be (egyenrangúság elve), kivéve, ha a vagyon elegendő ahhoz, hogy mindenkit teljes mértékben kifizessenek. A követeléseket a következők szerint állítják rangsorba:

  • Tényleges költségek és a felszámoló díjazása
  • A hivatalos gondnokot vagy a felszámolót megillető díjak
  • A kérelmezőként eljáró hitelező részéről felmerült kiadások
  • Elsőbbséget élvező követelések
  • Függő kiadások
  • Nem biztosított hitelezők

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Csődeljárás: A csődbe ment fél a hitelezőivel kötendő egyezségre (symvivasmós) vonatkozó írásbeli javaslatot nyújthat be a hivatalos gondnokhoz vagy a vagyonfelügyelőhöz. Ezt követően hitelezői gyűlést hívnak össze, amelyen a tervet a követeléseiket igazoló hitelezők többségének, egyúttal a követelések értékének háromnegyedével rendelkező hitelezőknek jóvá kell hagyniuk. Ha a hitelezők elfogadják a javaslatot, a csődbe ment fél vagy a hivatalos gondnok, illetve a vagyonfelügyelő annak jóváhagyását kéri a bíróságtól. A bírósági jóváhagyás a követelését igazoló valamennyi hitelező részére kötelező erővel bír. Ha teljesülnek az egyezség feltételei, az igazolt tartozások teljes egészükben teljesítettnek minősülnek.

A csődeljárást elrendelő végzés megsemmisítése esetén a csődeljárás teljeskörűen lezárul.

Felszámolás: A felszámolási eljárás teljes körű lezárására a társaság végleges megszűnésekor vagy akkor kerül sor, ha a felszámolást elrendelő végzést megsemmisítik.

A társasági vagyon értékesítésének és felosztásának befejezését követően elkészített végleges beszámolóknak a társaság hivatalos gondnokának való kézbesítését követő három hónap elteltével lezárul a végelszámolási eljárás, a felszámolt társaság pedig végleg megszűnik.

Ha azonban bárkinek jogi érdeke fűződik egy olyan társaság újraindításához, amelyet végelszámolást követően vagy bírósági végzéssel szüntettek meg, akkor az újraindításra a megszűnést követő két évben az erre irányuló kérelem bírósághoz való benyújtásával kerülhet sor.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés megsemmisítése esetén, amennyiben a hitelezők anélkül, hogy őket teljesen kifizették volna hozzájáruló nyilatkozatot tettek, e hitelezők a végzés megsemmisítését követően követelhetik a nekik járó összegeket.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés megsemmisítése esetén, amennyiben a hitelezők anélkül, hogy őket teljesen kifizették volna hozzájáruló nyilatkozatot tettek, e hitelezők a végzés megsemmisítését követően követelhetik a nekik járó összegeket.

Amennyiben bárkinek jogi érdeke fűződik egy olyan társaság újraindításához, amelyet végelszámolást követően vagy bírósági végzéssel szüntettek meg, akkor az újraindításra a megszűnést követő két évben az erre irányuló kérelem bírósághoz való benyújtásával kerülhet sor.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

Csődeljárás: A csődeljárást elrendelő végzés meghozatalának költségeit az a hitelező viseli, aki a végzés meghozatala érdekében keresetet nyújtott be. A hivatalos gondnok részére fizetendő kiadások összege 500 EUR. A csődeljárás során felmerült kiadásokat a csődvagyonból fedezik.

Felszámolás: A felszámolást elrendelő végzés meghozatalának költségeit az a hitelező viseli, aki a végzés meghozatala érdekében keresetet nyújtott be. A hivatalos gondnok részére fizetendő kiadások összege 500 EUR. A felszámolási eljárás és a társaság vagyonának értékesítése és felosztása során felmerült kiadásokat a felszámolási vagyonból fedezik.

A végelszámolással kapcsolatos dokumentumok hivatalos gondnok részére történő benyújtásának és a hivatalos gondnok általi nyilvántartásba vételének költségei körülbelül 440 EUR-t tesznek ki. A felszámolási eljárás és a társaság vagyonának értékesítése és felosztása során felmerült kiadásokat a felszámolási vagyonból fedezik.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Csődeljárás: A csődeljárásra vonatkozó egyes rendelkezések lehetővé teszik a vagyonfelügyelő számára, hogy a hitelezők érdekében a vagyon visszaszerzése iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz. A főbb rendelkezések a következők:

A. Csalárd átruházás (dólia metavívasi):

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy a társaság vagy a természetes személy vagyonát ellenérték nélkül vagy a valós értékénél jelentősen kisebb ellenérték fejében ruházták át, a bíróságtól kérheti a csalárd átruházást vagy cselekményt hatályon kívül helyező végzés meghozatalát.

Ahhoz, hogy e rendelkezés alkalmazható legyen, az átruházásra: a) a csőd időpontját megelőző három évben kellett sor kerülnie, kivéve, ha az átruházás jóhiszemű volt, és arra ellenérték fejében került sor, vagy b) a csőd időpontját megelőző tíz évben kellett sor kerülnie, ha az átruházás időpontjában az érintett természetes személy az átruházott vagyon segítsége nélkül nem volt képes kifizetni a tartozásait. Felszámolás alatt álló társaság esetében ahhoz, hogy valamely cselekmény csalárdnak minősüljön, e cselekménynek a felszámolás megindítását, vagyis a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kellett bekövetkeznie.

B. Jogtalan előnyben részesítés (dólia protímisi):

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy valamely hitelező kedvezményes elbánásban részesült, a bíróságtól kérheti ezen kedvezményes elbánás érvénytelenítését.

Felszámolás: A felszámolási eljárásra vonatkozó egyes rendelkezések lehetővé teszik a felszámoló számára, hogy a hitelezők érdekében a vagyon visszaszerzése iránti kérelmet nyújtson be a bírósághoz. A főbb rendelkezések a következők:

A. Csalárd átruházás:

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy a társaság vagy a természetes személy vagyonát ellenérték nélkül vagy a valós értékénél jelentősen kisebb ellenérték fejében ruházták át, a bíróságtól kérheti a csalárd átruházást vagy cselekményt hatályon kívül helyező végzés meghozatalát.

Ahhoz, hogy e rendelkezés alkalmazható legyen, az átruházásra: a) a csőd időpontját megelőző három évben kellett sor kerülnie, kivéve, ha az átruházás jóhiszemű volt, és arra ellenérték fejében került sor, vagy b) a csőd időpontját megelőző tíz évben kellett sor kerülnie, ha az átruházás időpontjában az érintett természetes személy az átruházott vagyon segítsége nélkül nem volt képes kifizetni a tartozásait. Felszámolás alatt álló társaság esetében ahhoz, hogy valamely cselekmény csalárdnak minősüljön, e cselekménynek a felszámolás megindítását, vagyis a felszámolás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül kellett bekövetkeznie.

B. Jogtalan előnyben részesítés:

A vagyonfelügyelő vagy a felszámoló, amennyiben igazolja, hogy valamely hitelező kedvezményes elbánásban részesült, a bíróságtól kérheti ezen kedvezményes elbánás érvénytelenítését.

Utolsó frissítés: 07/12/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.