Fizetésképtelenség/csőd

Litvánia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

Fizetésképtelenségi eljárás természetes és jogi személlyel szemben is indítható.

A jogi személyekkel szemben felszámolási eljárás, bíróságon kívüli felszámolási eljárás és szerkezetátalakítási eljárás kezdeményezhető.

Felszámolási vagy bíróságon kívüli felszámolási eljárás bármely jogi személlyel szemben indítható, kivéve a költségvetési szerveket, a politikai pártokat, a szakszervezeteket, valamint a vallási közösségeket és szervezeteket.

A felszámolási eljárás vagy bíróságon kívüli felszámolási eljárás megindítását követően a jogi személy vagyonát értékesítik, és a bevétel a hitelezői érdekek kielégítésére szolgál, miközben maga a jogi személy felszámolásra kerül.

A szerkezetátalakítási eljárás bármely jogi személlyel szemben kezdeményezhető, kivéve a költségvetési szerveket, a politikai pártokat, a szakszervezeteket, valamint a vallási közösségeket és szervezeteket, a hitelintézeteket, a kifizetőhelyeket, az elektronikuspénz-kibocsátókat, a biztosító vagy viszontbiztosító társaságokat, az alapkezelő társaságokat, a befektetési társaságokat és az állami értékpapírokkal kereskedő brókereket. A szerkezetátalakítási eljárás arra irányul, hogy a pénzügyi kihívásokkal szembesülő jogi személyek részére lehetővé tegye a fizetőképesség helyreállítását, működésük fenntartását és fejlesztését, a tartozásaik kiegyenlítését és a fizetésképtelen helyzet elkerülését, miközben folytatják üzleti tevékenységüket. E célból a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló jogi személy kötelezettségvállalásait egy négyéves időszakra osztják el a szerkezetátalakítási terv alapján, amelyet mind a jogi személy tagjainak, mind a jogi személy hitelezőinek jóvá kell hagyniuk. A szerkezetátalakítási terv végrehajtására szolgáló időszak további egy évvel meghosszabbítható. Bíróságon kívüli szerkezetátalakítási eljárásra nincs lehetőség.

Adósságrendezési eljárást természetes személy is indíthat más természetes személlyel szemben, beleértve a mezőgazdasági termelőt és az önálló vállalkozót is. Bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásra természetes személy esetén nincs lehetőség.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

Felszámolási eljárás jogi személlyel szemben akkor kezdeményezhető, ha a bíróság megállapítja az alábbi körülmények legalább egyikének fennállását:

  • a társaság fizetésképtelen;
  • a társaság késedelmesen teljesíti munkavállalói részére a munkaviszonyból eredő kifizetéseket;
  • a társaság nem tudja vagy nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit.

A társaság fizetésképtelensége alatt azt az állapotot értjük, amikor a társaság nem tudja teljesíteni kötelezettségeit (nem rendezi tartozásait, nem végzi el az előre kifizetett munkákat stb.), és a társaság teljesítendő kötelezettségei (tartozások, elvégzendő munkák stb.) meghaladják a vagyona könyv szerinti értékének felét.

Bíróságon kívüli felszámolási eljárás is kezdeményezhető jogi személlyel szemben, feltéve, hogy vagyonjogi követelés tárgyában nincs folyamatban bírósági eljárás, és a társasággal szemben nincs ellene folyamatban végrehajtás a bíróságok vagy más hatóságok által kiadott végrehajtható okiratok alapján. Bíróságon kívüli felszámolási eljárás esetén a bíróság hatáskörébe tartozó kérdésekről a társaság hitelezőinek gyűlése határoz.

Szerkezetátalakítási eljárás azon jogi személlyel szemben kezdeményezhető, amely:

  • nem szüntette meg működését;
  • nem kerül vagy nem került már felszámolási eljárás alá;
  • legalább három évvel azt megelőzően alapították, hogy a szerkezetátalakítási eljárás iránti kérelmet benyújtották a bíróság részére;
  • ha legalább öt év eltelt:

a) a szerkezetátalakítás ügyét lezáró bírósági határozat meghozatala óta;

b) a bíróság azon végzésének meghozatala óta, amelyben azért szüntette meg a szerkezetátalakítási eljárást, mivel valamennyi hitelező visszavonta a követelését, vagy a szerkezetátalakítás alatt álló társaság a szerkezetátalakítási tervben megállapított határidő előtt teljesítette valamennyi hitelező követelését.

Adósságrendezési eljárás természetes személlyel szemben is indítható, ha fizetésképtelen, és jóhiszeműen jár el. A természetes személy akkor minősül fizetésképtelennek, ha lejárt tartozásait a litván kormány által megállapított havi minimálbér huszonötszörösét meghaladó összegben nem tudja rendezni.

A természetes személy jóhiszeműsége azon az értékelésen alapul, hogy teljes körű és pontos tájékoztatást adott-e, és jóhiszeműen vált-e fizetésképtelenné, vagyis hogy a természetes személy az elmúlt három év során megfelelő gondossággal és alapossággal járt-e el, és nem hagyta-e szándékosan rendezetlen tartozások felhalmozását.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

A felszámolási vagy a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló társaság minden eszköze – függetlenül annak jellegétől (ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális, tulajdonjogok stb.) vagy helyétől – a társaság vagyonát képezi. A felszámolási vagy a szerkezetátalakítási eljárás során a társaság által megszerzett eszközök vagy bevételek ugyancsak a társaság vagyonába tartoznak, és a hitelezők követeléseinek kielégítésére szolgálnak. Fizetésképtelenség esetén a hitelezők követeléseinek rangsorát a törvény határozza meg, míg szerkezetátalakítás esetén a szerkezetátalakítási terv tartalmazza. A felszámolási eljárás során a teljes csődvagyont értékesítik, és a kapott bevételt a felszámolási eljárás költségeinek és a hitelezők követeléseinek fedezésére használják fel. Ezzel szemben a szerkezetátalakítás esetén csak a szerkezetátalakítási tervben meghatározott eszközöket értékesítik.

Különös eljárás vonatkozik a felszámolási eljárás alatt álló vállalkozás üzleti tevékenységéből származó bevételre: ezt a bevételt a vonatkozó működési költségek fedezésére használják fel. Az üzleti tevékenységhez kapcsolódó valamennyi kifizetést a vállalkozásnak az üzleti tevékenységéhez rendelt külön számláján (a vállalkozás üzleti számlája) keresztül kell teljesíteni, amely nem használható fel más hitelezők részére történő kifizetésekhez.

Fizetésképtelen természetes személy esetén e személy teljes vagyonát – függetlenül annak jellegétől (ingó vagy ingatlan, materiális vagy immateriális, tulajdonjogok stb.) vagy helyétől – figyelembe veszik. Kizárólag a természetes személy rendelkezésére álló azon készpénzt nem kell figyelembe venni, amelynek összege nem haladja meg az egy havi minimálbért. A természetes személy teljes vagyonának (az alább felsorolt kivételekkel) értékesítéséből származó bevételekből elégítik ki a hitelezők érdekeit.

A fizetésképtelen természetes személyek adósságrendezési eljárása során a természetes személynek joga van ahhoz, hogy jövedelmének egy bizonyos részét alapvető igényeinek kielégítésére használja fel. Ezt az összeget a bíróság határozza meg az adósságrendezési eljárás megindításakor a természetes személy és eltartottjai igényeinek figyelembevételével; miután a bíróság jóváhagyta a természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló tervet, a természetes személy számára rendelkezésre álló összeget e terv határozza meg.

Különleges elbírálás alá esik a természetes személynek a maga és/vagy eltartottjai alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges egyetlen lakása, valamint a természetes személy önálló vállalkozásához és/vagy mezőgazdasági tevékenységéhez szükséges eszközök. A fizetésképtelen természetes személy megtarthatja a szóban forgó ingatlan tulajdonjogát, még akkor is, ha azt jelzálogjog terheli, feltéve, hogy így állapodott meg a jelzálogjogosulttal, és annak megtartása nem sérti más hitelezők jogait.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

A vállalkozások felszámolási eljárása során a kijelölt felszámoló átveszi a társaság irányítását, rendelkezik annak vagyonáról, megszervezi a vagyon értékesítését, és a bevételt felhasználva megegyezik a hitelezőkkel, valamint megtesz minden szükséges lépést a társaság felszámolása érdekében. A vállalkozás felszámolójának alapfeladatai a következők:

  • képviseli a társaságot, valamint védi a társaság és valamennyi hitelező érdekét;
  • átveszi a felszámolási eljárás alatt álló társaság irányítását és a csődvagyon kezelését;
  • megszünteti a vállalkozás azon szerződéseit, amelyeket már nem teljesítenek (ideértve az ügyvezető testületek tagjaival és az alkalmazottakkal kötött szerződéseket is);
  • pénzt igényel a garanciaalapból a hitelezők/munkavállalók részére történő kifizetések teljesítése érdekében;
  • szükség esetén ideiglenes munkaszerződéseket vagy szolgáltatási szerződéseket köt a felszámolási eljárás lefolytatása céljából;
  • ellenőrzi a benyújtott hitelezői követeléseket, és benyújtja ezek listáját a bíróság részére jóváhagyás céljából;
  • ellenőrzi a felszámolási eljárás alatt álló társaság üzleti tevékenységét;
  • ellenőrzi a társaság által a felszámolási eljárás megindítását megelőző három évben megkötött ügyleteket;
  • bíróság előtt vitatja a társaság azon ügyleteit, amelyek ellentétesek a társaság működési céljaival, és hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társaság nem tudja rendezni a hitelezők felé fennálló tartozásait;
  • indokolt esetben kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy az adós szándékosan idézte elő fizetésképtelenségét;
  • összehívja a hitelezői gyűléseket;
  • tevékenységi jelentéseket készít, és benyújtja azokat a hitelezői gyűlésre;
  • összeállítja és közzéteszi a társaság éves és közbenső pénzügyi kimutatásait;
  • végrehajtja a bíróság és a hitelezői gyűlés határozatait;
  • tájékoztatást nyújt a felszámolási eljárással kapcsolatban;
  • megszervezi a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonának értékesítését;
  • a hitelezői követelések kiegyenlítése érdekében felhasználja a felszámolási eljárás során megszerzett pénzeszközöket;
  • megteszi a társaság felszámolásához és a társaság nyilvántartásból való törléséhez szükséges valamennyi intézkedést.

A társaság szerkezetátalakítása esetén a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő szakmai tanácsadóként és független személyként jár el a szerkezetátalakítási eljárás ellenőrzése során. A szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő alapfeladatai a következők:

  • hozzájárul a társaság szerkezetátalakítási tervének átgondolásához és kidolgozásához, és intézkedéseket hoz annak biztosítása érdekében, hogy a szerkezetátalakítási tervet elkészítsék, jóváhagyásra benyújtsák és végrehajtsák a bíróság által meghatározott határidőn belül;
  • írásbeli következtetéseket készít a tervezett szerkezetátalakítási terv megvalósíthatóságáról;
  • felügyeli a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló társaság ügyvezető testületének tevékenységét, amennyiben az a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatos, értesíti a társaság ügyvezető testületének tagjait a tevékenységük során feltárt hiányosságokról, és határidőt állapít meg azok kijavítására, valamint bírósághoz fordul a társaság ügyvezető testületének elmozdítása érdekében;
  • összehívja a társaság tagjainak, az állami vagy önkormányzati vállalkozás tulajdonosi jogait és kötelezettségeit gyakorló testület képviselőinek üléseit, valamint azokon szavazati jog nélkül részt vesz;
  • tájékoztatást nyújt a szerkezetátalakítási eljárásról, és tájékoztatja a bíróságot a szerkezetátalakítási terv előrehaladásáról.

A szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő a szerkezetátalakítási eljárás alatt álló vállalkozás ügyvezető testületével együtt felelős a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv végrehajtásáért.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása esetén a kijelölt csődgondnok rendelkezik a természetes személy vagyonáról, megszervezi annak értékesítését, és megegyezik a hitelezőkkel a bevétel felhasználásáról. A természetes személyek csődgondnokának alapvető feladatai a következők:

  • rendelkezik a természetes személy vagyonáról és a betéti számlán lévő pénzeszközökről;
  • elszámolást vezet a természetes személy által megszerzett pénzeszközökről és azok felhasználásáról;
  • megszervezi a természetes személy vagyonának értékesítését, és kielégíti a hitelezői követeléseket;
  • összehívja a hitelezői gyűléseket, és azokon szavazati jog nélkül részt vesz;
  • tájékoztatást nyújt a természetes személy felszámolási eljárásáról, és közzéteszi a helyreállítási terv végrehajtásáról szóló jelentést;
  • módosításokat kezdeményez a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben;
  • képviseli az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személyt a követelések behajtására irányuló eljárásban, és lépéseket tesz a tartozások adósoktól történő behajtása érdekében;
  • védi a természetes személy és valamennyi hitelező jogait és törvényes érdekeit;
  • felméri a természetes személy önálló vállalkozói és/vagy mezőgazdasági tevékenységének célszerűségét.

Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személynek mindent meg kell tennie a hitelezői követelések kielégítése érdekében. E célból az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személynek lehetőség szerint munkát vagy más jövedelemtermelő tevékenységet kell végeznie, aktívan munkát kell keresnie, vagy magasabb fizetéssel járó állást kell keresnie, jövedelmet kell elkülönítenie a hitelezői követelések kielégítése érdekében, valamint el kell készítenie és a bíróság jóváhagyását követően végre kell hajtania a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet, és együtt kell működnie a kijelölt csődgondnokkal.

Az adósságrendezési eljárás során a fizetésképtelen természetes személynek joga van ahhoz, hogy tájékoztatást kapjon a csődgondnoktól, részt vegyen a hitelezői gyűléseken, és megtámadja az azokon hozott jogellenes határozatokat, kérje a csődgondnok leváltását és az abból eredő kárának megtérítését, hogy a csődgondnok elmulasztotta feladatainak megfelelő teljesítését.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

Mind a vállalkozások, mind a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárása esetén tilos a követelések beszámítása a felszámolás alatt álló személy és a hitelezők között azt követően, hogy a bíróság meghozta a felszámolási eljárást megindító határozatát, kivéve az adótúlfizetés (adókülönbözet) esetére vonatkozó beszámítást szabályozó adójogi rendelkezések által engedélyezett beszámítást.

Attól a naptól kezdve, hogy a bíróság határozatával megindította a társaság szerkezetátalakítási eljárását, a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáról szóló bírósági határozat meghozatalának napjáig a társaság követeléseinek a hitelezői követelésekkel szembeni beszámítása felfüggesztésre kerül. Ezt követően e beszámításra a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervvel összhangban van lehetőség.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

A vállalkozások felszámolási eljárása esetén a felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 napon belül a kijelölt felszámoló értesíti az érintett személyeket arról, hogy a társaság hatályos szerződéseit (kivéve a munkaszerződéseket és a felszámolási eljárás alatt álló társaság követelésének jogalapját biztosító szerződéseket) nem teljesítik, és azokat lejártnak kell tekinteni.

A felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésével a társaság ügyvezető testületei elveszítik hatáskörüket, és a társaság felszámolója tizenöt napos felmondási idővel írásban felmondja a társaság igazgatósági tagjaival és az ügyvezetőivel kötött munka- vagy polgári jogi szerződéseket.

A felszámoló a társasággal szembeni felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három munkanapon belül értesíti a többi munkavállalót a munkaszerződésük várható megszűnéséről, és az említett értesítéstől számított tizenöt munkanapon belül felmondja a munkavállalókkal kötött munkaszerződéseket. Határozott idejű munkaszerződést kötnek azokkal az elbocsátott munkavállalókkal, akikre továbbra is szükség van a társaság felszámolási eljárásának lefolytatásához. E munkavállalók szükséges számát a hitelezői gyűlés határozza meg.

A társaság szerkezetátalakítása nincs hatással a jogi személy hatályos megállapodásaira. Valamennyi aláírt szerződést a célszerűség szempontjából értékelnek, és a szerkezetátalakítási terv rendelkezik a fenntarthatatlan szerződések felmondásáról. Ezeket az általános eljárásnak megfelelően mondják fel, mivel a törvény nem ír elő külön rendelkezést a szerződéseknek a szerkezetátalakítási eljárás során történő felmondásáról.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása esetén a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv határozza meg a felmondandó szerződéseket és azon szerződéseket, amelyek teljesítését folytatni kell. Miután a bíróság jóváhagyta a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet, a fizetésképtelen természetes személynek tájékoztatnia kell az érintett személyeket a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv szerint felmondandó szerződésekről.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

A társaság vagy természetes személy fizetésképtelensége esetén az egyes hitelezők követeléseit a kijelölt felszámolóra kell engedményezni. Ezt követően a követeléseket a bíróság hagyja jóvá, miközben az annak ténybeli alapjával vagy összegével kapcsolatos jogvitát a felszámolási eljárás keretében kell rendezni.

A társaság szerkezetátalakítási eljárása esetén a szerkezetátalakítási eljárás megindítását megelőzően keletkezett követeléseket a bíróság által kitűzött határidőn belül kell benyújtani a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő részére. Ezt követően a követeléseket a bíróság hagyja jóvá, miközben az annak ténybeli alapjával vagy összegével kapcsolatos jogvitát a szerkezetátalakítási eljárás keretében kell rendezni. A hitelezők benyújtják a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően felmerülő követeléseiket, és a vonatkozó jogvitákat az általános eljárás szerint rendezik.

A felszámolási eljárás vagy a szerkezetátalakítási eljárás megindítását követően a végrehajtónak fel kell függesztenie a végrehajtási intézkedéseket és a végrehajtási eljárásokat, valamint továbbítania kell a végrehajtható okiratokat a felszámolási, illetve a szerkezetátalakítási eljárást megindító bírósághoz.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

Amennyiben az alperes ellen egy olyan ügyben tárgyalást elrendelő bírósági végzés meghozatala előtt, amelyben az alperessel szemben vagyoni követeléseket érvényesítenek, felszámolási eljárást indítottak, az alperessel szembeni vagyoni követelésekkel kapcsolatos eljárást felfüggesztik, és az ügyet a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elé utalják.

Más esetekben, azaz a) ha a tárgyalást elrendelő bírósági végzést már meghozták, amikor az alperes ellen indított felszámolási eljárás ténye ismertté vált, vagy b) amikor az alperes tekintetében szerkezetátalakítási eljárás indul, az eljárás megindításának ténye nem indokolja az ügynek a felszámolási, illetve a szerkezetátalakítási eljárást lefolytató bíróság elé történő utalását.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

A vállalkozás felszámolási eljárása során a hitelezők alapvető jogai a következők:

  • kérhetik a bíróságtól a felszámolási eljárás megindítását a fizetésképtelen társasággal szemben;
  • a bíróságon kívüli felszámolási eljárás megindításáról dönthetnek;
  • a bíróság által kitűzött határidőn belül a kijelölt felszámolóhoz fordulhatnak követeléseikkel;
  • részt vehetnek a hitelezői gyűléseken, és szavazhatnak a következőkről:
    • a felszámoló által benyújtott tevékenységi jelentések jóváhagyása;
    • az ügyintézésre vonatkozó költségbecslés jóváhagyása és módosítása;
    • a társaság vagyonára vonatkozó értékesítési ár jóváhagyása;
    • a társaság felszámolási eljárása során készített éves pénzügyi kimutatások jóváhagyása;
    • a társaság üzleti tevékenysége (folytatása, megújítása, korlátozása és megszüntetése, a költségbecslés jóváhagyása stb.);
    • a társaság felszámolási eljárása során alkalmazandó munkavállalók száma és munkaköre;
    • a felszámoló díjazása;
    • a hitelezőkkel való megállapodás;
    • a felszámoló elmozdítása iránti kérelem;
    • más kérdések;
  • a hitelezői gyűlés által előírt eljárás szerint tájékoztatást kaphatnak a felszámolótól a társaság felszámolási eljárásának előrehaladásáról;
  • megtámadhatják a társaság által kötött ügyleteket (actio Pauliana);
  • bírósághoz fordulhatnak annak megállapítása érdekében, hogy a fizetésképtelenséget szándékosan idézték elő;
  • megtámadhatják a hitelezői gyűlés határozatait;
  • bírósághoz fordulhatnak a felszámoló eltávolítása érdekében;
  • követeléseiket kielégíthetik a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonából és megszerzett bevételeiből.

A természetes személy adósságrendezési eljárása során a hitelezők alapvető jogai a következők:

  • a bíróság által kitűzött határidőn belül benyújthatják a természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása előtt felmerült követeléseiket a csődgondnok részére;
  • követeléseik kielégítését igényelhetik a tervben előírt eljárásnak megfelelően;
  • részt vehetnek a hitelezői gyűléseken (az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló terv elfogadását követően legalább félévente egyszer össze kell hívni a hitelezői gyűlést) és szavazhatnak a következőkről:
    • a csődgondnok eljárásával kapcsolatos hitelezői panaszok;
    • a csődgondnok arra kötelezése, hogy elkészítse tevékenységi jelentését;
    • az adósságrendezési eljárás költségeire vonatkozó becslés jóváhagyása és módosítása;
    • az adós vagyonára vonatkozó értékesítési ár jóváhagyása;
    • a természetes személy önálló vállalkozói és/vagy mezőgazdasági termelő tevékenysége (folytatása, megkezdése, megújítása, korlátozása, megszüntetése stb.);
    • a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv aktualizálására vonatkozó javaslat;
    • a csődgondnok elmozdításának kezdeményezése;
    • más kérdések;
  • a hitelezői gyűlés által előírt eljárás szerint tájékoztatást kaphatnak a csődgondnoktól az adósságrendezési eljárás előrehaladásáról;
  • támogatást nyújthatnak az adósi kötelezettségek teljesítéséhez;
  • javaslatot tehetnek a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervre vonatkozóan;
  • felszólalhatnak a hitelezői gyűlésen a csődgondnok tevékenysége vagy leváltása tekintetében, vagy másik jelöltet javasolhatnak csődgondnoknak;
  • megtámadhatják a hitelezői gyűlés határozatát attól a naptól számított tizennégy napon belül, hogy arról tudomást szereztek vagy tudomást szerezhettek volna;
  • bírósághoz fordulhatnak a természetes személy adósságrendezési eljárásának megszüntetése érdekében;
  • bírósághoz fordulhatnak a csődgondnok leváltása érdekében;
  • követeléseiket kielégíthetik az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy vagyonából és megszerzett bevételeiből;
    • A szerkezetátalakítási eljárásban a hitelezőket a következő alapvető jogok illetik meg:
  • a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő részére benyúthatják a szerkezetátalakítási eljárás megindítása előtt az adóssal szemben felmerült követeléseket;
  • részt vehetnek a hitelezői gyűléseken, és szavazhatnak a következőkről:
    • a szerkezetátalakítási terv jóváhagyása;
    • a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő visszahívása és más jelöltre vonatkozó javaslat előterjesztése;
    • a társasági ügyvezető testület hatáskörei korlátozásának kezdeményezése;
    • a társaság szerkezetátalakítási eljárása megszüntetésének kezdeményezése a szerkezetátalakítási terv végrehajtásának elmulasztása vagy nem megfelelő végrehajtása esetén;
    • a szerkezetátalakítási terv végrehajtására vonatkozó időszak meghosszabbítására irányuló kérelem;
    • más kérdések;
  • az üzleti/ipari titkot képező információk kivételével tájékoztatást kaphatnak a társaság szerkezetátalakításáról a társaság ügyvezető testületétől és a vagyonfelügyelőtől;
  • támogatást nyújthatnak az adósi kötelezettségek teljesítéséhez;
  • javaslatokat nyújthatnak be a szerkezetátalakítási tervre vonatkozóan a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő vagy a társaság ügyvezető testülete részére;
  • felszólalhatnak a hitelezői gyűléseken a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő tevékenységével vagy visszahívásával kapcsolatban;
  • megtámadhatják a hitelezői gyűlés/bizottság határozatát attól a naptól számított tizennégy napon belül, hogy arról tudomást szereztek vagy tudomást szerezhettek volna;
  • a szerkezetátalakítási időszak során kielégíthetik követeléseiket.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

Felszámolási eljárás alatt álló társaság esetén a társasággal szembeni felszámolási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedését követően a társaság ügyvezető testülete elveszíti hatáskörét, miközben a kinevezett felszámoló kezeli és hasznosíthatja a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonát, és rendelkezik a bankszámlán lévő vállalati pénzeszközökről. A felszámoló megszervezi a felszámolási eljárás alatt álló társaság vagyonának értékesítését, és eladja azt, vagy átruházza azt a hitelezők részére. Eltérő eljárások vonatkoznak a különböző típusú vagyonelemek értékesítésére. Például ingatlanok vagy jelzáloggal terhelt vagyontárgyak, valamint azok az eszközök, amelyek értéke meghaladja a társadalombiztosítási alapellátás összegének kétszázötvenszeresét, nyilvános árverésen értékesíthetők, míg a romlandó vagyonelemeket a felszámoló a piaci árak alapján meghatározott áron értékesíti. Az egyéb eszközök értékesítési eljárását és árát a felszámolási eljárás alatt álló társaság hitelezőinek gyűlése határozza meg. Ezenkívül további szabályozási előírások vonatkoznak bizonyos típusú vagyonelemek (például értékpapírok és radioaktív anyagok) értékesítésére.

A társaság szerkezetátalakítása esetén továbbra is a társaság irányító testülete felügyeli a társaság tevékenységét, és rendelkezik annak eszközeiről, de be kell tartania a jóváhagyott szerkezetátalakítási tervet. A szerkezetátalakítás során a társaság irányító testületeinek tevékenységét a bíróság által a szerkezetátalakításhoz kijelölt vagyonfelügyelő felügyeli. A szerkezetátalakítási eljárás megindításától a szerkezetátalakítási terv jóváhagyásáig terjedő időszakban (azaz a szerkezetátalakítási terv elkészítésének időszakában) a bíróság engedélye nélkül tilos a társaság vagy a társaság egy részének, hosszú lejáratú eszközeinek, a rövid lejáratú eszközként vagy tulajdonként besorolt ingatlanok értékesítése, azok tulajdonjogának átruházása vagy ingyenes használatra történő rendelkezésre bocsátása, a szerkezetátalakítás alatt álló társaság nem nyújthat továbbá biztosítékot vagy vállalhat kezességet, vagy egyéb módon nem biztosíthatja más személyek kötelezettségeinek teljesítését.

Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy nem rendelkezhet a rendelkezésére álló eszközökkel. Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy vagyonát a csődgondnok kezeli a bíróság által jóváhagyott, a természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló terv alapján. Az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy csak az alapvető szükségleteire elkülönített havi összeget, valamint a tevékenységének folytatásához szükséges pénzeszközöket használhatja fel. Az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges összeget az adósságrendezési eljárás megindításától a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv jóváhagyásáig tartó időszakban a bíróság határozza meg; miután a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervet jóváhagyták, ezt az összeget a tervben határozzák meg.

A természetes személyek adósságrendezési eljárása során a hitelezők követeléseinek kielégítéséhez szükséges eszközök értékesítését a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben meghatározott sorrendnek és határidőknek megfelelően a csődgondnok szervezi meg. Az eszközök kezdő eladási árát a hitelezői gyűlés az eszközöknek a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben meghatározott eladási árát és az értékesítendő eszközök piaci árát figyelembe véve hagyja jóvá. Az eszközök csak az adósságrendezési eljárás alatt álló természetes személy beleegyezésével értékesíthetők a fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben meghatározottnál alacsonyabb áron.

Az ingatlanokat és a jelzáloggal terhelt vagyontárgyakat nyilvános árverésen értékesítik (kivéve azokat, amelyek eredeti ára alacsonyabb volt, mint a nyilvános árverés megszervezésének költsége). Azon eszközök árát, amelyeket két nyilvános árverésen sem tudtak értékesíteni, valamint az egyéb eszközök eladási árát és eljárását a hitelezői gyűlés határozza meg. A nem értékesített eszközök a hitelezők kérésére és a hitelezői gyűlés jóváhagyásával átadhatók a hitelezők részére.

Amennyiben a kiskorú gyermekek (örökbefogadott gyermekek) és/vagy gyámság/felügyelet alatt álló személyek élnek a természetes személlyel együtt, akkor egyetlen lakásuk (függetlenül attól, hogy terheli-e jelzálog) bírósági határozat alapján leghamarabb a terv jóváhagyásától számított 6 hónapon belül értékesíthető. Ezen időszak alatt a természetes személynek új otthont kell találnia vásárlás vagy bérlés céljából. A természetes személynek jogában áll megállapodni a jelzálogjogosulttal arról, hogy a jelzáloggal terhelt ingatlanra (általában a lakás) vonatkozó tulajdonjog fennmarad a felszámolási eljárás során. Az ilyen ingatlan nem értékesíthető.

További szabályozási előírások vonatkoznak bizonyos típusú vagyonelemek (például értékpapírok és radioaktív anyagok) értékesítésére.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

A társaság felszámolási eljárásának megindításakor a vállalkozás üzleti tevékenysége általában megszűnik, ezért abból eredően nem merülhetnek fel új követelések a társasággal szemben. Ha a társaság folytatja működését a felszámolási eljárás megindítását követően (ez akkor lehetséges, ha a működés csökkenti a veszteségeket), az e tevékenységekből eredő követeléseket az e működésből származó bevételek fedezik. Bármely olyan követelés, amelyet nem lehetett fedezni e bevételekből, harmadik ranghelyű követelésnek minősül, amelyet az általános eljárás szerint kell kielégíteni (lásd még a 13. kérdésre adott választ).

A társaságok szerkezetátalakításának megkezdését követően felmerülő követeléseket az általános eljárás szerint elégítik ki, mivel a jogszabályok nem tartalmaznak e tekintetben külön rendelkezéseket.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindítását követően a bíróság befogadja és jóváhagyja az önálló vállalkozáshoz és/vagy a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó hitelezői követeléseket, valamint az adósságrendezési eljárás alatt lévő természetes személy által az ilyen tevékenységek folytatása és/vagy az adósságrendezési eljárások lefolytatása érdekében vállalt kötelezettségekből eredő tartozásokat. Miután jóváhagyták ezeket a követeléseket, a fizetésképtelen természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló tervet aktualizálják. A társaságok szerkezetátalakításának megkezdését követően felmerülő tartozásokat az általános eljárás szerinti elégítik ki, mivel a jogszabályok nem tartalmaznak e tekintetben külön rendelkezéseket.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

A társaságok felszámolása és a természetes személyek adósságrendezése, valamint a társaságok szerkezetátalakítása esetén a felszámolási, adósságrendezési, illetve a szerkezetátalakítási eljárást megindító bíróság határidőt állapít meg, amelyen belül a hitelezők benyújthatják követeléseiket a kijelölt felszámolóhoz, csődgondnokhoz vagy vagyonfelügyelőhöz, és csatolhatják a vonatkozó bizonyítékokat e követelések alátámasztására. A vállalkozás fizetésképtelensége vagy szerkezetátalakítása esetén erre legfeljebb 45 nap, természetes személy adósságrendezése esetén pedig legalább 15, de legfeljebb 30 nap állapítható meg. A kijelölt felszámoló/vagyonfelügyelő ellenőrzi a benyújtott követeléseket, és a fennállásukkal vagy összegszerűségükkel kapcsolatos vita hiányában benyújtja azokat jóváhagyásra a bírósághoz. Amennyiben a felszámoló/vagyonfelügyelő vitatja a követelést vagy annak egy részét, a bíróság rendezi a vitát. A hitelező követelését jóváhagyó bírósági határozat megtámadható. Ha a követelést a bíróság által megállapított határidő leteltét követően nyújtják be, a határidő meghosszabbítható, ha a mulasztást igazoltnak minősítik.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

A zálogjoggal vagy jelzáloggal biztosított hitelezői követeléseket először az adós jelzáloggal terhelt vagyontárgyának értékesítéséből eredő pénzeszközökből vagy a jelzáloggal terhelt vagyontárgynak a hitelező részére történő átruházásával elégítik ki. Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan értéke nem elegendő a zálogjogosult követelésének fedezésére, a követelés fennmaradó ki nem elégített része harmadik ranghelyű követelés a vállalkozások felszámolása esetében, míg második ranghelyű követelés a szerkezetátalakítás vagy a természetes személy fizetésképtelensége esetén. Természetes személy fizetésképtelensége esetén megállapodás köthető arról, hogy a jelzáloggal terhelt vagyontárgyat nem értékesítik. Ebben az esetben a fizetőképesség helyreállítására irányuló terv arról rendelkezik, hogy havonta kell fizetést teljesíteni a zálogjogosult részére.

Ha a jelzáloggal terhelt eszközök értékesítése a zálogjogosult kielégítéséhez szükségesnél több bevételt eredményez, a pénzeszközök fennmaradó részét a többi hitelező követelésének kielégítésére kell fordítani.

A többi hitelező követelését a követelések rangsora és teljesítési szakasza alapján kell kielégíteni.

Vállalkozások fizetésképtelensége esetén a hitelezők követeléseit két szakaszban elégítik ki. Az első szakaszban a hitelezők követeléseit kamat és késedelmi kötbér nélkül elégítik ki; a kamatot és a kötbért a második szakaszban fizetik ki. Az egyes szakaszokon belül az egyes alacsonyabb ranghelyű hitelezői követelések azt követően kerülnek kielégítésre, hogy az adott szakaszban a magasabb ranghelyű hitelezői követelések már teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ha az eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy ugyanazon szakaszon belül az ugyanolyan ranghelyű követelések mindegyike kielégítésre kerüljön, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezők részére megfizetendő összegekkel arányosan kell kielégíteni.

Az első ranghelyű követelések a munkaviszonyból eredő munkavállalói követelések; egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből, foglalkozási megbetegedésből vagy munkabaleset következtében bekövetkező halálból eredő károk megtérítésére irányuló követelések (ezeket a követeléseket a garanciaalap fedezheti); és az értékesített mezőgazdasági termékek után fizetést igénylő mezőgazdasági vállalkozások követelései (az ilyen követelések legfeljebb 40%-a a mezőgazdasági minisztérium által e célra elkülönített állami költségvetési alapokból is teljesíthető).

A második ranghelyű követelések a következőket érintik: a költségvetés központi és társadalombiztosítási alrendszerébe befizetett adók és egyéb járulékok, valamint a kötelező egészségbiztosítási járulékok; az állam nevében felvett hitel és az állami garancia vagy azon garanciaintézet biztosítéka mellett nyújtott hitelek, amelyért az állam kezességet vállal; valamint az Európai Unió alapjaiból és az állami költségvetési alapokból nyújtott támogatások.

Minden más hitelezői követelés harmadik ranghelyű.

Vállalkozások szerkezetátalakítása esetén a hitelezők követeléseit két szakaszban elégítik ki. Az első szakaszban a hitelezők követeléseit kamat és késedelmi kötbér nélkül elégítik ki; a kamatot és a kötbért a második szakaszban fizetik ki.

Az első ranghelyű követelések a munkaviszonyból eredő munkavállalói követelések; egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből, foglalkozási megbetegedésből vagy munkabaleset következtében bekövetkező halálból eredő károk megtérítésére irányuló követelések; a feldolgozás céljából értékesített mezőgazdasági termékek után fizetést igénylő természetes és jogi személyek követelései; zálogjoggal és/vagy jelzáloggal biztosított hitelezői követelések, amelyek nem haladják meg a zálogjoggal terhelt eszközök értékét, és amelyek a szerkezetátalakítás során nem értékesíthetők.

A második ranghelyű követelések a hitelezők fennmaradó követelései, kivéve a harmadik ranghelyű követeléseket és azokat a biztosított követeléseket, ahol a zálogjoggal terhelt eszközöket nem kínálják értékesítésre a szerkezetátalakítás során.

A szerkezetátalakítás során nyújtott és nem biztosított kölcsönökkel kapcsolatos követelések az első ranghelyű követelések kielégítését követően és a második ranghelyű követelések kielégítését megelőzően kerülnek teljesítésre.

A harmadik ranghelyű követelések a szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozás azon tagjainak nem munkaviszonyból eredő követelései, akik a szerkezetátalakítási eljárás megindítását megelőzően váltak a vállalkozás hitelezőivé, és akik egyedül vagy más tagokkal együtt irányítják a szerkezetátalakítás alatt álló vállalkozást.

Az egyes szakaszokon belül az egyes alacsonyabb ranghelyű hitelezői követelések azt követően kerülnek kielégítésre, hogy az adott szakaszban a magasabb ranghelyű hitelezői követelések teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ha az eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy ugyanazon szakaszon belül az ugyanolyan ranghelyű követelések mindegyike kielégítésre kerüljön, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezők részére megfizetendő összegekkel arányosan kell kielégíteni.

Természetes személy fizetésképtelensége esetén a hitelezők követelései két szakaszban teljesülnek. Az első szakaszban a hitelezők követeléseit kamat és késedelmi kötbér nélkül elégítik ki; a kamatot és a kötbért a második szakaszban fizetik ki.

Az első ranghelyű követelések a munkaviszonyból eredő munkavállalói követelések; egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből, foglalkozási megbetegedésből vagy munkabaleset következtében bekövetkező halálból eredő károk megtérítésére irányuló követelések (ezeket a követeléseket a garanciaalap fedezheti); gyermektartásdíj iránti követelés; és az értékesített mezőgazdasági termékek után fizetést igénylő mezőgazdasági vállalkozások követelései (az ilyen követelések a litván mezőgazdasági minisztérium által e célra elkülönített állami költségvetési alapokból is teljesíthetők).

Az első ranghelyű és a második ranghelyű követelések közé esnek az önálló vállalkozásból és/vagy mezőgazdasági tevékenységből származó hitelezői követelések a természetes személyre vonatkozó adósságrendezési eljárás során, valamint az önálló vállalkozással összefüggő vagy a felszámolási eljárással kapcsolatos eljárási költségekből eredő követelések.

Minden más hitelezői követelés második ranghelyű.

Az egyes szakaszokon belül az egyes alacsonyabb ranghelyű hitelezői követelések azt követően kerülnek kielégítésre, hogy az adott szakaszban a magasabb ranghelyű hitelezői követelések teljes mértékben kielégítésre kerültek. Ha az eszközök nem elegendőek ahhoz, hogy ugyanazon szakaszon belül az ugyanolyan ranghelyű követelések mindegyike kielégítésre kerüljön, a szóban forgó követeléseket az egyes hitelezők részére megfizetendő összegekkel arányosan kell kielégíteni.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

Vállalkozások felszámolási eljárása során megállapodás köthető a hitelezőkkel. A megállapodás aláírásával a felszámolási eljárást megszüntetik, és a társaság a megállapodást végrehajtva folytatja szokásos működését.

A társaság fizetésképtelensége esetén a felszámolási eljárás bármely szakaszában megállapodás köthető a hitelezőkkel a társaságot fizetésképtelensége miatt felszámoló bírósági határozat jogerőre emelkedését megelőzően. A megállapodás megkötését a hitelezők, a felszámoló és a társaság tulajdonosai kezdeményezhetik. A felszámolónak a korlátlan felelősséget viselő tagokkal rendelkező vállalkozás tulajdonosának vagyonából történő végrehajtás megkezdése előtt javasolnia kell a hitelezőkkel való megállapodást (ha e vállalkozásnak nincs eszköze, vagy eszközei nem elegendőek a jogi és adminisztratív költségek fedezésére és a hitelezői követelések kielégítésére). A megállapodásnak tartalmaznia kell a hitelezők által a társaságnak nyújtott engedményeket, a hitelezői követeléseket, a társaság kötelezettségvállalásait, a hitelezői követelések teljesítésének módját és határidejeit, valamint a megállapodás be nem tartásának esetére vonatkozó felelősségvállalást.

A hitelezőkkel kötött megállapodást akkor kell megkötöttnek tekinteni, ha azt azok a hitelezők aláírták, akiknek fennálló követelései a megállapodás napját megelőzően fennálló összes követelés értékének legalább kétharmadát teszik ki. A megállapodást a bíróság vagy bíróságon kívüli felszámolási eljárás esetén a közjegyző hagyja jóvá.

A társaság szerkezetátalakítása és a természetes személyek fizetésképtelensége esetén a hitelezőkkel nem köthető megállapodás, bár a szerkezetátalakítási eljárás és a természetes személyek adósságrendezési eljárása is megszüntethető abban az esetben, ha a hitelezők elengedik a követeléseiket, vagy az adós a bíróság által jóváhagyott és a szerkezetátalakítási tervben vagy a természetes személy fizetőképességének helyreállítására irányuló tervben szereplő összes hitelezői követelést kielégítette.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

A társaság fizetésképtelensége esetén, miután a társaság eszközeit értékesítették, a társaság felszámolásra kerül, és törlik a jogi személyek nyilvántartásából. A hitelezők fennmaradó követeléseit nem rendezik. Ha a felszámolás után a társaságnak új vagyontárgya kerül elő, annak értékét a hitelezők fennmaradó követeléseinek fedezésére kell felhasználni.

Szerkezetátalakítás esetén a társaság folytatja rendes működését, és a hitelezők ugyanazokat a jogokat élvezik, mint egy rendesen működő társaság esetén.

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának befejezését követően a hitelezők jogosultak megkövetelni, hogy a természetes személy teljesítse a egészségkárosodásból vagy más testi sérülésből eredően fennmaradó kártérítési követeléseket, a gyermektartásdíj iránti követeléseket, valamint a természetes személy által elkövetett bármely szabálysértés vagy bűncselekmény miatt az állam részére megfizetendő pénzbírság iránti és a bűncselekmények által okozott kár megtérítése iránti követeléseket, valamint a zálogjoggal vagy jelzáloggal biztosított fennmaradó követeléseket (ha a zálogjoggal biztosított vagyont a felszámolási eljárás során nem kívánták értékesíteni). A fizetőképesség helyreállítására irányuló tervben szereplő, fennmaradó egyéb hitelezői követelések megszűnnek, és a hitelezők elveszítik a követelésük kielégítésére vonatkozó jogukat.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

A vállalkozások fizetésképtelensége esetén az adminisztratív költségeket a társaság pénzeszközeiből fedezik, ideértve a felszámolási eljárás során felmerülő költségeket is. Ha egy társaságnak nincs pénzeszköze vagy elegendő forrása a felszámolási eljárás költségeinek fedezésére, akkor azokat a felszámolási eljárás iránti kérelmet benyújtó személy fizeti, vagy olyan felszámoló jelölhető ki, aki vállalja annak kockázatát, hogy ha a felszámolási eljárás során megszerzett pénzeszközök nem lesznek elegendőek a jogi és adminisztratív költségek fedezésére, a felszámolási eljárás költségeit a felszámoló forrásaiból kell megfizetni.

Amikor egy társasággal szemben felszámolási eljárást indítanak, a bíróság megállapít egy olyan pénzösszeget, amelyet a felszámoló a felszámolási eljárás alatt álló társaság adminisztratív költségeinek fedezésére használhat, amíg a hitelezői gyűlés jóvá nem hagyja a becsült adminisztratív költségeket. A későbbi időszakok tekintetében a felszámolási eljárás becsült költségeit a felszámolási eljárás alatt álló társaság hitelezői gyűlése hagyja jóvá. A felszámoló nem lépheti túl a jóváhagyott becsült adminisztratív költségeket, kivéve ha előre nem látható okok miatt sürgős intézkedésekre van szükség a társaság és a hitelezők érdekeinek védelme érdekében.

A vállalkozás szerkezetátalakítása során az adminisztratív költségeket a társaság pénzeszközeiből fedezik, ideértve a szerkezetátalakítási eljárás során felmerült költségeket is.

A szerkezetátalakítási eljárás megindításakor a bíróság jóváhagyja a becsült adminisztratív költségeket a szerkezetátalakítási eljárást megindító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjától a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjáig tartó időszak vonatkozásában. A következő időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási költségek összegét a jóváhagyott szerkezetátalakítási terv határozza meg.

A természetes személy adósságrendezési eljárásának költségeit a természetes személy pénzeszközeiből fedezik, ideértve az adósságrendezési eljárás során szerzett pénzeszközöket is. Az adósságrendezési eljárás becsült költségeit a hitelezői gyűlés hagyja jóvá és módosítja, míg a csődgondnok díjazásának összegét a természetes személy és a csődgondnok közötti megbízási szerződés határozza meg.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

Az adós bármilyen olyan ügyletét, amely sérti a hitelezők jogait, a fizetésképtelenségi eljárásra kijelölt vagyonfelügyelő/felszámoló vagy az egyes hitelezők támadhatják meg az actio Pauliana alapján egyéves elévülési határidőn belül, amely attól a naptól kezdődik, hogy az ügylet ismertté vált vagy ismertté kellett volna válnia. Ahhoz, hogy egy ügylet az actio Pauliana alapján sikeresen megtámadható legyen, a következő feltételek mindegyikének fenn kell állnia:

  1. a hitelezőnek a követelése tekintetében megkérdőjelezhetetlen és érvényes joggal kell rendelkeznie, azaz az adós vagy teljes egészében nem teljesítette kötelezettségét, vagy nem megfelelő módon teljesítette;
  2. a vitatott ügyletnek sértenie kell a hitelező jogait. Az ügylet akkor sérti a hitelezői jogokat, ha az adós fizetésképtelenségét eredményezi, vagy ha a fizetőképes adós általa egy másik hitelezőt előnyben részesít, vagy ha az ügylet – az adós fizetésképtelenségének előidézése nélkül – megváltoztatja (csökkenti) az adós arra vonatkozó lehetőségét, hogy teljesítse a hitelező felé fennálló kötelezettségét, például csökkenti az adós vagyonának értékét (ilyen helyzet fordulhat elő például abban az esetben, ha az értékesített vagyontárgyért kapott ár jelentősen alacsonyabb a piaci árnál);
  3. az adós nem volt köteles megkötni a vitatott ügyletet;
  4. az adós nem jóhiszeműen járt el, mert tudta, hogy az ügylet sérti a hitelezők jogait;
  5. az a harmadik fél, aki ellenszolgáltatás ellenében megkötötte az adóssal a kétoldalú ügyletet, nem jóhiszeműen járt el.

Ezenkívül a fizetésképtelenség vagy a szerkezetátalakítás idején a törvény korlátozza az adóst abban, hogy vagyonával rendelkezzen (lásd még a 10. kérdésre adott választ is), és az adósnak az e korlátozások megsértésével kötött ügyletei a megkötésük időpontjától kezdve érvénytelenek.

Utolsó frissítés: 09/06/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.