Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Fizetésképtelenség/csőd

Észak-Írország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

  • Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel, személyegyesítő társaságokkal és (jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező) gazdasági társaságokkal szemben kezdeményezhető.
  • Az eljárás megindítható minden olyan legalább 5000 GBP összegű adóssággal rendelkező természetes személlyel szemben, aki Észak-Írországban él, az elmúlt három évben Észak-Írországban élt vagy folytatott üzleti tevékenységet, vagy Észak-Írországban van jelen a csődeljárás iránti kérelem benyújtásának napján. Nincs alsó korhatár meghatározva.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

  • A vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárások Észak-Írországban a következők: felszámolás (végelszámolás vagy a felsőbíróság határozata útján), reorganizáció (egyezség gazdasági társaság esetén vagy vagyonfelügyelet). A vagyonfelügyelet alkalmazható a felszámolási eljárást megelőző eljárásként.
  • Bármely (magán vagy állami) hitelező kérelmet nyújthat be a bírósághoz a gazdasági társaság felszámolása vagy vagyonfelügyelet alá helyezése iránt.
  • A gazdasági társaság is kezdeményezhet maga ellen végelszámolási eljárást (akár fizetőképes, akár fizetésképtelen, ha képesnek ítélik az összes adósság 12 hónapon belüli teljesítésére). Az adós társaság is kérheti a bíróságtól a felszámolását.
  • A Gazdasági Minisztérium közérdekből a bírósághoz fordulhat valamely gazdasági társaság felszámolása iránt. Ehhez a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.
  • A felszámolási kérelem – bármely fél által a – bíróság elé terjesztése után az eljárás bármely szakaszában kirendelhet a bíróság ideiglenes felszámolót. Általában a felszámolási ügyben tartott tárgyalás előtt a társaság vagyonának védelme érdekében rendelik ki az ideiglenes felszámolót. A kirendelő bírósági határozat állapítja meg az ideiglenes felszámoló hatáskörét.
  • A gazdasági társaság vagy annak vezetői kijelölhetnek egy vagyonfelügyelőt, esetleg a lebegő zálogjog jogosultját (a kijelölésre bírósági eljáráson kívül kerül sor).
  • Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló gazdasági társaság helyezhető vagyonfelügyelet alá. Az ítélkezési gyakorlat szerint e tekintetben a „valószínűleg” jelentése inkább valószínű, mint nem.
  • Gazdasági társasággal való egyezség esetén a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.
  • A felszámolás alapulhat azon, hogy a gazdasági társaság nem képes teljesíteni a tartozásait (fizetésképtelenség), ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható. A bíróság azon okból is elrendelheti a gazdasági társaság felszámolását, hogy ez igazságos és méltányos.
  • Miután megkezdődik az eljárás (a gazdasági társaság végelszámolási eljárást kezdeményező határozata; a bíróság vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárást elrendelő határozata vagy a vagyonfelügyelő kinevezéséről szóló értesítés benyújtása a bírósághoz [nem bírósági határozattal történő kinevezés esetén]), a tisztségviselő eljárhat.
  • A gazdasági társaság javaslatot tehet egyezség iránt. A gazdasági társaságnak fizetésképtelennek kell lennie ehhez. Gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagy a felszámolási, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás során illetékes tisztségviselő kezdeményezhet egyezséget (ha a felszámolás, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás már megkezdődött).
  • Természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárások a következők: egyezség, adósságrendezési eljárás, – a hitelező vagy a természetes személy kérelmére indult – csődeljárás.
  • Természetes személy estén az adós tesz javaslatot egyezség iránt, és a hitelezők – a követelések értéke alapján számított – 75%-ának szavazás útján jóvá kell hagyni az egyezséget. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, és nincsenek meghatározva a fizetésképtelenség kritériumai. A javaslatot egy jelölt útján kell megtenni, aki a javaslat hitelezők általi jóváhagyását követően felügyelővé válik. A meghatalmazott azt követően járhat el, amikor az adós benyújtja a javaslatot a hitelezőknek. Adott esetben a természetes személlyel való egyezség iránt javaslatot lehet tenni akkor, amikor az adós ellen csődeljárás van folyamatban, és a csődöt megállapító döntés megsemmisíthető, ha a javaslatot elfogadják a hitelezők. A hitelezők által a szavazás során elfogadott, a természetes személlyel kötött egyezség valamennyi hitelezőre nézve kötelező.
  • Az adós engedéllyel rendelkező közvetítőn keresztül elektronikus úton nyújthatja be az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet a hivatalos csőgondnokhoz. Az eljárás megindításában nem vesz részt bíróság. Az adós adóssága legfeljebb 20 000 GBP, vagyonának értéke kevesebb, mint 1000 GBP (indokoltan használható gépjármű kivételével), és a többletjövedelme havonta legfeljebb 50 GBP lehet. Az adóssal szemben nem lehet folyamatban más fizetésképtelenségi eljárás, és nem köthetett olyan ügyleteket az előző két évben, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a hitelezőket. A hivatalos csődgondok döntéshozatali kötelezettsége keletkezik a kérelem kézhezvételekor, és ettől kezdve járhat el.
  • A hitelező vagy az adós kérelmére hozható csődeljárást elrendelő határozat. A hivatalos csődgondnok csődgondnokká válik a határozat meghozatalával kapcsolatban. Ezt követően vagyongondnokot nevezhetnek ki, aki a kinevezés után azonnal eljárhat.
  • Hitelezői kérelem esetén a kérelmet a bíróság elé kell terjeszteni, és legalább 5000 GBP összegű követelésre kell vonatkoznia. Két vagy több hitelező együttesen is benyújthat kérelmet, ebben az esetben az egyes követelések összeadódnak. A követelésnek nem biztosított követelésnek kell lennie. A kérelemben bizonyítani kell, hogy az adós nem tudja megfizetni az adósságot, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható.
  • Az adós kérelmét is a bírósághoz kell benyújtani. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, de az adósnak fizetésképtelennek kell lennie.
  • Ha csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be, a bíróság a kérelem tárgyalása előtt ügyvivő csődgondnokot jelölhet ki az adós vagyonának védelme érdekében, ha megállapították, hogy a vagyon potenciálisan veszélyben van. A bíróság a legtöbb esetben egyedi utasításokat ad az ügyvivő csődgondnok részére, de általánosabb hatáskörrel is felruházhatja az adós vagyonának azonnali birtokba vételét illetően. Kizárólag a hivatalos csődgondnok jelölhető ki ügyvivő csődgondnokként.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a gazdasági társaság tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes vagyonra kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás. A „vagyon” fogalmát a törvény tágan határozza meg.
  • Természetes személlyel való egyezség esetében a javaslat meghatározza a vagyontárgyak kezelésének módját, és a hitelezők mérlegelhetik ezt, mielőtt a javaslat elfogadásáról szavaznak.
  • Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak értéke legfeljebb 1000 GBP lehet (indokoltan használható gépjármű kivételével), és ezek továbbra is az adós birtokában maradnak.
  • Csődeljárás esetén a csődbe jutott természetes személy tulajdonában lévő és a világ bármely részén található – néhány kivételtől eltekintve – összes vagyonát a vagyongondnok kezeli. Nem tartoznak a csődvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek a természetes személy háztartási szükségleteinek kielégítéséhez, munkavállalásához vagy kereskedelmi tevékenységének végzéséhez szükségesek. Ilyen vagyontárgy lehet például a gépjármű. Ha a vagyongondnok úgy ítéli meg, hogy az ilyen vagyontárgy értéke meghaladja az észszerű helyettesítés költségét, akkor a vagyongondnok értékesítheti a vagyontárgyat, és intézkedik a helyettesítés iránt. Nem tartozik a csődvagyonba az a vagyon, amelyet a csődeljárás alá vont természetes személy más megbízásából kezel.
  • A csődeljárás alá vont természetes személy jövedelme nem képezi a vagyon részét, de a vagyongondnok megállapodhat a természetes személlyel, hogy az esetleges többletjövedelme egy részét az észszerű háztartási szükségletei figyelembevétele után befizeti a csődvagyonba a hitelezők javára. A vagyongondnok kérheti a bíróságtól a fentiek elrendelését, ha nem tud megállapodni a természetes személlyel.
  • Amíg a természetes személy a csődeljárásban nem teljesíti adósságait, a vagyongondnok kérheti a birtokába kerülő bármely vagyontárgy csődeljárás alá vonását.
  • Bűncselekménynek minősül, ha a csődeljárás alá vont természetes személy 500 GBP összeget meghaladóan kölcsönt vesz fel vagy egyéb módon hitelt szerez anélkül, hogy a hitelezőt tájékoztatta volna a csődeljárásról.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

  • A hivatalos csődgondnok kivételével tisztségviselő csak engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő lehet. Kizárólag a Minisztérium által erre felhatalmazott szakmai testület állíthatja ki az engedélyeket. Aki engedély nélkül jár el fizetésképtelenségi szakértőként, bűncselekményt követ el, és pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető.
  • Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek vizsgákat kell teljesítenie, és meghatározott óraszámú, fizetésképtelenségi eljárásban szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie.
  • Csak természetes személy lehet fizetésképtelenségi szakértő.
  • A hitelezők állapítják meg a tisztségviselőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő díjazását. A fizetésképtelenségi szakértő a bírósághoz fordulhat, ha nem tartja megfelelőnek a hitelezők által megállapított díjalapot. A hitelezők a bírósághoz fordulhatnak, ha túlzott mértékűnek tartják a díjat.
  • A bíróság általános ellenőrzése alatt áll valamennyi fizetésképtelenségi ügy, és az érintett felek – köztük a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő is – a bírósághoz fordulhatnak utasításért.
  • Természetes személlyel kötött egyezség keretében az adós szabadon kezelheti a vagyonát, feltéve, hogy ez nem vezet a hitelezőkkel kötött megállapodás feltételeinek megsértéséhez.
  • Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak nem kerülnek a tisztségviselő birtokába.
  • A csődeljárás alá vont vagyontárgyakat a vagyongondnok kezeli, és a csődeljárás alá vont természetes személy nem kezelheti őket. Ez nem vonatkozik a csődvagyonba nem tartozó vagy az eljárás megindítása után a természetes személy birtokába kerülő vagyontárgyakra, kivéve, ha ezek a vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alóli mentesítésük előtt kerülnek az adott személy birtokába, és a vagyongondnok kéri azok csődeljárás alá vonását. A vagyongondnok megszerzett vagyontárgyak érvényesítésére vonatkozó képessége kivételével ezt az esetet nem érinti a természetes személy csődeljárás alóli mentesülése.
  • A hivatalos csődgondnok a Minisztérium által kinevezett állami tisztségviselő. Tisztségviselőként járhat el felszámolási vagy csődeljárásban. A hivatalos csődgondnok díjazását nem a hitelezők állapítják meg; jogszabályban meghatározott képlet alapján az értékesített/felosztott vagyontárgyak százalékában kiszámított díjban részesül.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

  • Az észak-ír jogszabályok alapján beszámítás történhet felszámolási, vagyonfelügyeleti és csődeljárásban.
  • A beszámítási kimutatás magában foglalja a fizetésképtelenség időpontjában fennálló kölcsönös ügyleteket.
  • A nettó összeg a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgy (könyv szerinti adósság) vagy a követelés.
  • A beszámításon kívül a felek nem köthetnek egymással szerződést.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

  • A felszámoló vagy a vagyongondnok megszüntetheti a veszteséges szerződést oly módon, hogy megszünteti a fizetésképtelen személy érdekeltségét a szerződésben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségét (a szerződésben részt vevő másik fél a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként bekövetkező veszteségeket/károkat).
  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi tisztségviselő nem köteles teljesíteni a fizetésképtelen társaság által kötött szerződéseket.
  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásban és csődeljárásban bizonyos szolgáltatások (az „alapvetőnek” tekintett közmű- és kommunikációs szolgáltatások) továbbra is nyújthatók a fizetésképtelenségi eljárásban anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor fennálló esedékes hátralékot ki kellene fizetni.
  • A (fentebb említett) alapvető szolgáltatások kivételével a szolgáltatók a fizetésképtelenségi eljárás esetén felmondhatják a szerződéseket, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. Minden ki nem fizetett áru vagy szolgáltatás érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban.
  • A természetes személlyel kötött egyezség vagy az adósságrendezési eljárás nem érinti közvetlenül a hatályos szerződéseket, bár az egyezségi javaslat részeként figyelembe kell venni ezeket, és adott esetben azt jelenti, hogy a természetes személy nem felel meg az adósságrendezési eljárás feltételeinek.
  • Csődeljárásban a vagyonkezelő megszüntetheti a veszteséges szerződéseket. Ellenkező esetben, ha a szerződés nem szűnik meg a fizetésképtelenségi eljárás következtében, a bíróság határozatot hozhat a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésről.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül az eljárás megindítása után nem tehetők jogi lépések a gazdasági társasággal szemben.
  • Gazdasági társasággal való egyezség esetében a megállapodásban részes hitelezők nem tehetnek jogi lépéseket az adósság behajtására, mivel kötve vannak az elfogadott megállapodáshoz. A megállapodás jóváhagyását követően az eljárásba belépő hitelező tehet ilyen intézkedést, ha az adós nem teljesítette a követelését.
  • Ha a hitelező csődeljárás iránti kérelmet nyújt be, a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szemben folyamatban lévő bírósági eljárásokat, vagy elrendelheti a bíróság által megfelelőnek tartott feltételek szerinti folytatásukat. A csődeljárás alá vont természetes személy hitelezője nem indíthat keresetet a személyével vagy a vagyonával szemben a bíróság engedélye nélkül, amíg a természetes személy nem mentesül a csődeljárás alól.
  • Ha a természetes személy adós javaslatot kíván tenni a hitelezőinek egyezség iránt, az adós vagy – ha csődeljárás van folyamatban vele szemben – a vagyongondnok vagy a hivatalos csődgondnok ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Ennek az a joghatása, hogy a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szembeni eljárásokat, és nem indulhat ilyen eljárás. Továbbá az ideiglenes intézkedés következtében nem hozható meg az adóssal szemben a csődeljárást elrendelő határozat. A természetes személlyel való egyezség iránti javaslat tartalmazza a folyamatban lévő eljárások intézésének módját, és elfogadása esetén az összes hitelezőt kötelezi.
  • Az adósságrendezést elrendelő határozat meghozatala megakadályozza, hogy a hitelezők fellépjenek az adóssal szemben a követeléseikkel kapcsolatban.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

  • A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül nem folytathatók a fizetésképtelenség időpontjában folyamatban lévő peres eljárások.
  • Gazdasági társasággal vagy természetes személlyel való egyezség jóváhagyásakor folyamatban lévő peres eljárásban részt vevő hitelező nem folytathatja ezt az eljárást, mert az egyezség feltételei kötik őt, függetlenül attól, hogy megszavazta-e az egyezséget.
  • A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A hivatalos csődgondok kivételével a tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

  • A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A hivatalos csődgondok kivételével a tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről, valamint csőd- és felszámolási eljárásban záró hitelezői gyűlést kell tartani, amelyen be kell számolni a fizetésképtelenségi eljárás lebonyolításáról.
  • A hitelezők dönthetnek a tisztségviselő kinevezéséről vagy felmentéséről, a tisztségviselő díjazásáról, hitelezői választmány alakításáról, az egyezségi javaslatról vagy bármely más olyan kérdésről, amelyhez a tisztségviselő álláspontja szerint szükség van a hitelezők döntésére.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

  • A természetes személlyel való egyezség iránti javaslat rendelkezhet az adós vagyontárgyainak a felügyelő kezelésébe adásáról.
  • Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak mentesülnek az eljárás alól, de a hivatalos csődgondnok vizsgálatot folytathat az adós magatartásával és vagyonával kapcsolatban.
  • Csődeljárásban a vagyongondnok kinevezésével a kezelésébe kerül a vagyon minden külön átadás, engedményezés vagy átruházás nélkül. A vagyongondnok feladata a csődvagyon hasznainak szedése, értékesítése és felosztása a hitelezők között.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

  • Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt a gazdasági társaságot terhelő összes tartozás, kötelezettség vagy jogellenes károkozásból fakadó kötelezettség érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. A jövőben esedékes adósságok is érvényesíthetők jelenértékre diszkontálva.
  • Bizonyos bűncselekményekből (például kábítószer-kereskedelemből) származó kötelezettségek vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban nem érvényesíthetők.
  • Az eljárás megkezdése után felmerült kötelezettségeket „költségeknek” kell tekinteni. Ezekre a saját kifizetési rangsoruk vonatkozik, de mindegyiket teljesíteni kell, mielőtt a pénzeszközöket felosztanák a hitelezők között.
  • A természetes személlyel való egyezség iránti javaslatnak tartalmazni kell az adós összes kötelezettségét, és meg kell határoznia a hitelezők kifizetésének módját. Az adóst terhelő, a javaslat jóváhagyása után keletkezett adósságot csak akkor lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi eljárásban, ha erre külön rendelkezés nem vonatkozik.
  • Bizonyos tartozások nem tartoznak az adósságrendezési eljárás hatálya alá, és az adósnak meg kell fizetni azokat. Ide tartoznak a bírságok, a ki nem fizetett televíziós előfizetési díjak, a diákhitelek és a biztosított követelések. Az adósságrendezési eljárásban nem terjesztenek elő hitelezői követeléseket, mert nincs vagyonfelosztás.
  • A csődeljárást elrendelő határozat meghozatalakor esedékes vagy a csődeljárás megindulása előtt vállalt kötelezettség eredményeként a jövőben esedékes tartozás érvényesíthető a csődeljárásban. A pénzbírság, a diákhitel-tartozás, a családjogi eljárásban lejárt tartozás és a vagyonelkobzást elrendelő határozatra tekintettel esedékes tartozás nem érvényesíthető a csődeljárásban.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

  • A hitelezők az eljárás során bármikor benyújthatják a követelésüket (a tartozás igazolását). Bármely gyűlésen (vagy más döntéshozatali eljárásban) való szavazáshoz vagy a vagyonfelosztásból való részesedéshez követelést kell benyújtani.
  • Ha vagyonfelügyeleti, felszámolási vagy csődeljárásban vagyonfelosztást terveznek, a tisztségviselő az összes olyan hitelezőt, akinek még igazolni kell a követelését, írásban értesíti a vagyonfelosztás szándékáról, és felhívja őket a követelésük bejelentésére, és a vagyonfelosztásban való részvétel érdekében végső határidőt állapít meg mindezek megtételére. A tisztségviselő figyelembe veheti a határidő lejárta után bejelentett követeléseket, de erre nem köteles.
  • A felszámolási eljárásban és a csődeljárásban egy egységesen előírt formanyomtatványon kell benyújtani a tartozás igazolását. Más eljárásban nincs egységesen előírt formanyomtatvány, de az egyéb eljárásokra vonatkozó jogszabályok meghatározzák, mit kell tartalmaznia az igazolásnak a vagyonfelosztás céljából.
  • Ha a hitelező nem jelenti be időben a követelését, akkor nem akadályozhatja a vagyonfelosztást.
  • Egyezség esetén a követelés igazolásának a tisztségviselő részére történő benyújtására vonatkozó követelmény teljesül, ha a követelést írásban közlik.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

  • A munkaviszonyból származó egyes követelések elsőbbségi követésnek minősülnek, és azokat az eljárási költségek megtérítése után, de a lebegő zálogjog jogosultjai és a biztosíték nélküli hitelezők követelései előtt kell kifizetni.
  • A jogszabályok nem sorolnak hátrébb egyetlen követelést sem, kivéve a csődeljárásban, amikor a csőd időpontjában a csődeljárás alá vont személy házastársának vagy élettársának járó tartozást – annak kamatával együtt – a többi hitelezőnek járó tartozás mögé sorolják.
  • Ha harmadik fél kielégíti az adós tartozását, e harmadik fél engedményezett követeléssel rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásban.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

  • A hitelezők egyetértenek – az adós gazdasági társasággal való egyezség esetén – a hitelezők – a követelés értéke alapján számított – több, mint 75%-ának jóváhagyásával vagy a fizetésképtelenségi tisztségviselő javaslatával vagyonfelügyeleti eljárásban egyszerű többséggel vagy az összes (biztosítékkal rendelkező hitelező és az elsőbbséget élvező hitelező többségének jóváhagyásával azokban az esetekben, amikor valószínűleg nem jár visszatérítés a biztosíték nélküli hitelezőknek.
  • Ha valamennyi biztosíték nélküli hitelező hozzájárult a gazdasági társasággal való egyezséghez a javaslattételkor, az egyezség köti őket.
  • A reorganizációs tervekhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a sértett fél a bírósághoz fordulhat, ha véleménye szerint az érdekei szükségtelenül sérültek.
  • Részletes eljárási szabályok rendelkeznek a vállalatokkal szembeni összes fizetésképtelenségi eljárás – mind a felszámolás, mind a reorganizáció – befejezéséről.
  • Miután a hitelezők elfogadták a természetes személlyel való egyezség iránti javaslatot, a felügyelőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő közreműködésével kerül végrehajtásra. Ehhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a felügyelőnek tájékoztatni kell a bíróságot a javaslat elfogadása érdekében összehívott gyűlés eredményéről. Valamely fél a javaslatról hozott hitelezői határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól anyagi jogi jogsértés miatt.
  • Ha a természetes személlyel való egyezség feltételeinek elfogadása után az adós nem teljesíti az egyezség feltételeit, akkor a felügyelő kérelmet nyújthat be a bírósághoz csődeljárás megindítása iránt.
  • Adósságrendezési eljárásban a határozat meghozatala után 12 hónappal megszűnnek a tartozások. Az eljárásban nem vesz részt bíróság.
  • A csődeljárásban a vagyongondnoknak végső beszámolót kell küldeni a hitelezőknek, mielőtt felmentenék őt a tisztség alól. Ha nem a hivatalos csődgondnok a vagyongondnok, össze kell hívnia a záró hitelezői gyűlést, amelyen a hitelezők elutasíthatják a tisztség alóli felmentését. Ha ez történik, akkor a vagyongondnoknak a Minisztériumtól kell kérnie a felmentését, ellenkező esetben a vagyongondnok tisztsége csak akkor szűnik meg, amikor értesíti a cégnyilvántartást arról, hogy sor került a záró gyűlésre.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

  • Az eljárás befejezése után a hitelezők követelhetik a nekik juttatott, de át nem utalt pénzeszközöket (ezeket a pénzeszközöket a Minisztérium birtokolja).
  • Az észak-ír jogszabályok alapján a tisztségviselő felmentésével fejeződik be az eljárás.
  • Természetes személlyel való egyezség esetében a javaslat a tartozás bizonyos részének visszatérítését kínálja a hitelezőknek 1 GBP összegnyi tartozásra számítva. A hitelezők kötelesek ezt teljes kifizetésként elfogadni a javaslat jóváhagyása esetén, tehát az eljárás befejezése után nem követelhetik a tartozás fennmaradó részét.
  • Csődeljárásban és adósságrendezési eljárásban az eljárás befejezésekor megszűnnek a tartozások, kivéve azokat a tartozásokat, amelyek nem képezik az eljárás részét.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

  • Az észak-ír jogszabályok egyértelmű rangsort állítanak fel a vagyontárgyak értékesítéséből származó pénzeszközökből történő kifizetések tekintetében. Az értékesítésből származó pénzeszközökből kell megtéríteni a költségeket és a kiadásokat, mielőtt a pénzeszközöket a hitelezőknek juttatnák.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

  • Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személy valamely hitelezőt előnyben részesített a hivatalos fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárásban (vagyis más hitelezők előtt teljesített neki), vagy értéken alul kötött ügyletet vele (azaz alacsonyabb értéken értékesített neki valamit), a tisztségviselő eljárást indíthat a kedvezményezettel szemben.
  • A tisztségviselő csőd-, felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmére a bíróság bármely ügylettípust érvénytelenítheti, és kötelezheti a kedvezményezettet az ügyletkötést megelőző állapot helyreállítására.
  • Az előnyben részesítés megtámadására irányuló keresetnek olyan ügylethez kell kapcsolódnia, amelyet a vagyonfelügyelő kinevezését, a felszámolási eljárás megkezdését vagy a csődeljárás iránti hitelezői kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, illetve – társult vállalkozás előnyben részesítése esetén – két évben kötöttek.
  • Az értéken alul kötött ügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetnek a fentebb meghatározott eseményeket megelőző két évben vagy – csődeljárásban – öt évben kötött ügylethez kell kapcsolódnia, feltéve, hogy az ügyletkötés időpontjában az adott személy fizetésképtelen volt, vagy az ügylet eredményeként fizetésképtelenné vált.
  • A vagyonfelügyelet eljárásban, a felszámolási eljárásban, a csődeljárásban vagy egyezség esetén kijelölt tisztségviselő a hitelezőket megtévesztő ügylet érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól. Az ügylet sértettje is előterjeszthet ilyen keresetet a bíróság engedélyével.
  • Vagyonfelügyeleti és felszámolási eljárásban a tisztségviselő kártérítési keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségről tudomással bíró, az olyan ügyletben részt vevő bármely vezető ellen, amely további veszteségeket okozott a hitelezőknek, csalárd kereskedelmet vagy nem megfelelő teljesítést valósított meg.
  • Ha felszámolási vagy csődeljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bírósághoz, a kérelem benyújtása után a vagyon felett hozott rendelkezések semmisek, kivéve, ha a bíróság másként dönt.
Utolsó frissítés: 21/06/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.