Fizetésképtelenség/csőd

1 Ki ellen indítható fizetésképtelenségi eljárás?

• Fizetésképtelenségi eljárás természetes személyekkel, személyegyesítő társaságokkal és (jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező) gazdasági társaságokkal szemben kezdeményezhető.
• Az eljárás megindítható minden olyan legalább 5000 GBP összegű adóssággal rendelkező természetes személlyel szemben, aki Észak-Írországban él, az elmúlt három évben Észak-Írországban élt vagy folytatott üzleti tevékenységet, vagy Észak-Írországban van jelen a csődeljárás iránti kérelem benyújtásának napján. Nincs alsó korhatár meghatározva.

2 Mik a fizetésképtelenségi eljárás megindításának feltételei?

• A vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárások Észak-Írországban a következők: felszámolás (végelszámolás vagy a felsőbíróság határozata útján), reorganizáció (egyezség gazdasági társaság esetén vagy vagyonfelügyelet). A vagyonfelügyelet alkalmazható a felszámolási eljárást megelőző eljárásként.
• Bármely (magán vagy állami) hitelező kérelmet nyújthat be a bírósághoz a gazdasági társaság felszámolása vagy vagyonfelügyelet alá helyezése iránt.
• A gazdasági társaság is kezdeményezhet maga ellen végelszámolási eljárást (akár fizetőképes, akár fizetésképtelen, ha képesnek ítélik az összes adósság 12 hónapon belüli teljesítésére). Az adós társaság is kérheti a bíróságtól a felszámolását.
• A Gazdasági Minisztérium közérdekből a bírósághoz fordulhat valamely gazdasági társaság felszámolása iránt. Ehhez a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.
• A felszámolási kérelem – bármely fél által a – bíróság elé terjesztése után az eljárás bármely szakaszában kirendelhet a bíróság ideiglenes felszámolót. Általában a felszámolási ügyben tartott tárgyalás előtt a társaság vagyonának védelme érdekében rendelik ki az ideiglenes felszámolót. A kirendelő bírósági határozat állapítja meg az ideiglenes felszámoló hatáskörét.
• A gazdasági társaság vagy annak vezetői kijelölhetnek egy vagyonfelügyelőt, esetleg a lebegő zálogjog jogosultját (a kijelölésre bírósági eljáráson kívül kerül sor).
• Fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló gazdasági társaság helyezhető vagyonfelügyelet alá. Az ítélkezési gyakorlat szerint e tekintetben a „valószínűleg” jelentése inkább valószínű, mint nem.
• Gazdasági társasággal való egyezség esetén a gazdasági társaságnak nem kell fizetésképtelennek lennie.
• A felszámolás alapulhat azon, hogy a gazdasági társaság nem képes teljesíteni a tartozásait (fizetésképtelenség), ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható. A bíróság azon okból is elrendelheti a gazdasági társaság felszámolását, hogy ez igazságos és méltányos.
• Miután megkezdődik az eljárás (a gazdasági társaság végelszámolási eljárást kezdeményező határozata; a bíróság vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárást elrendelő határozata vagy a vagyonfelügyelő kinevezéséről szóló értesítés benyújtása a bírósághoz [nem bírósági határozattal történő kinevezés esetén]), a tisztségviselő eljárhat.
• A gazdasági társaság javaslatot tehet egyezség iránt. A gazdasági társaságnak fizetésképtelennek kell lennie ehhez. Gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság vagy a felszámolási, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás során illetékes tisztségviselő kezdeményezhet egyezséget (ha a felszámolás, illetve a vagyonfelügyeleti eljárás már megkezdődött).
• Természetes személlyel szembeni fizetésképtelenségi eljárások a következők: egyezség, adósságrendezési eljárás, – a hitelező vagy a természetes személy kérelmére indult – csődeljárás.
• Természetes személy estén az adós tesz javaslatot egyezség iránt, és a hitelezők – a követelések értéke alapján számított – 75%-ának szavazás útján jóvá kell hagyni az egyezséget. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, és nincsenek meghatározva a fizetésképtelenség kritériumai. A javaslatot egy jelölt útján kell megtenni, aki a javaslat hitelezők általi jóváhagyását követően felügyelővé válik. A meghatalmazott azt követően járhat el, amikor az adós benyújtja a javaslatot a hitelezőknek. Adott esetben a természetes személlyel való egyezség iránt javaslatot lehet tenni akkor, amikor az adós ellen csődeljárás van folyamatban, és a csődöt megállapító döntés megsemmisíthető, ha a javaslatot elfogadják a hitelezők. A hitelezők által a szavazás során elfogadott, a természetes személlyel kötött egyezség valamennyi hitelezőre nézve kötelező.
• Az adós engedéllyel rendelkező közvetítőn keresztül elektronikus úton nyújthatja be az adósságrendezési eljárás iránti kérelmet a hivatalos csőgondnokhoz. Az eljárás megindításában nem vesz részt bíróság. Az adós adóssága legfeljebb 20 000 GBP, vagyonának értéke kevesebb, mint 1000 GBP (indokoltan használható gépjármű kivételével), és a többletjövedelme havonta legfeljebb 50 GBP lehet. Az adóssal szemben nem lehet folyamatban más fizetésképtelenségi eljárás, és nem köthetett olyan ügyleteket az előző két évben, amelyek hátrányos helyzetbe hozták a hitelezőket. A hivatalos csődgondok döntéshozatali kötelezettsége keletkezik a kérelem kézhezvételekor, és ettől kezdve járhat el.
• A hitelező vagy az adós kérelmére hozható csődeljárást elrendelő határozat. A hivatalos csődgondnok csődgondnokká válik a határozat meghozatalával kapcsolatban. Ezt követően vagyongondnokot nevezhetnek ki, aki a kinevezés után azonnal eljárhat.
• Hitelezői kérelem esetén a kérelmet a bíróság elé kell terjeszteni, és legalább 5000 GBP összegű követelésre kell vonatkoznia. Két vagy több hitelező együttesen is benyújthat kérelmet, ebben az esetben az egyes követelések összeadódnak. A követelésnek nem biztosított követelésnek kell lennie. A kérelemben bizonyítani kell, hogy az adós nem tudja megfizetni az adósságot, ami nem teljesített fizetési meghagyással vagy nem teljesített ítélettel igazolható.
• Az adós kérelmét is a bírósághoz kell benyújtani. Nincs meghatározva az adósság legalacsonyabb mértéke, de az adósnak fizetésképtelennek kell lennie.
• Ha csődeljárás iránti kérelmet nyújtottak be, a bíróság a kérelem tárgyalása előtt ügyvivő csődgondnokot jelölhet ki az adós vagyonának védelme érdekében, ha megállapították, hogy a vagyon potenciálisan veszélyben van. A bíróság a legtöbb esetben egyedi utasításokat ad az ügyvivő csődgondnok részére, de általánosabb hatáskörrel is felruházhatja az adós vagyonának azonnali birtokba vételét illetően. Kizárólag a hivatalos csődgondnok jelölhető ki ügyvivő csődgondnokként.

3 Mely a vagyontárgyak képezik a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét? Miként kezelik az adós által a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően szerzett vagy rá háramló vagyontárgyakat?

• Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a gazdasági társaság tulajdonában lévő és a világ bármely részén található összes vagyonra kiterjed a fizetésképtelenségi eljárás. A „vagyon” fogalmát a törvény tágan határozza meg.
• Természetes személlyel való egyezség esetében a javaslat meghatározza a vagyontárgyak kezelésének módját, és a hitelezők mérlegelhetik ezt, mielőtt a javaslat elfogadásáról szavaznak.
• Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak értéke legfeljebb 1000 GBP lehet (indokoltan használható gépjármű kivételével), és ezek továbbra is az adós birtokában maradnak.
• Csődeljárás esetén a csődbe jutott természetes személy tulajdonában lévő és a világ bármely részén található – néhány kivételtől eltekintve – összes vagyonát a vagyongondnok kezeli. Nem tartoznak a csődvagyonba azok a vagyontárgyak, amelyek a természetes személy háztartási szükségleteinek kielégítéséhez, munkavállalásához vagy kereskedelmi tevékenységének végzéséhez szükségesek. Ilyen vagyontárgy lehet például a gépjármű. Ha a vagyongondnok úgy ítéli meg, hogy az ilyen vagyontárgy értéke meghaladja az észszerű helyettesítés költségét, akkor a vagyongondnok értékesítheti a vagyontárgyat, és intézkedik a helyettesítés iránt. Nem tartozik a csődvagyonba az a vagyon, amelyet a csődeljárás alá vont természetes személy más megbízásából kezel.
• A csődeljárás alá vont természetes személy jövedelme nem képezi a vagyon részét, de a vagyongondnok megállapodhat a természetes személlyel, hogy az esetleges többletjövedelme egy részét az észszerű háztartási szükségletei figyelembevétele után befizeti a csődvagyonba a hitelezők javára. A vagyongondnok kérheti a bíróságtól a fentiek elrendelését, ha nem tud megállapodni a természetes személlyel.
• Amíg a természetes személy a csődeljárásban nem teljesíti adósságait, a vagyongondnok kérheti a birtokába kerülő bármely vagyontárgy csődeljárás alá vonását.
• Bűncselekménynek minősül, ha a csődeljárás alá vont természetes személy 500 GBP összeget meghaladóan kölcsönt vesz fel vagy egyéb módon hitelt szerez anélkül, hogy a hitelezőt tájékoztatta volna a csődeljárásról.

4 Milyen jogok illetik meg az adóst, illetve a fizetésképtelenségi szakértőt?

• A hivatalos csődgondnok kivételével tisztségviselő csak engedéllyel rendelkező fizetésképtelenségi szakértő lehet. Kizárólag a Minisztérium által erre felhatalmazott szakmai testület állíthatja ki az engedélyeket. Aki engedély nélkül jár el fizetésképtelenségi szakértőként, bűncselekményt követ el, és pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető.
• Az engedély megszerzéséhez a kérelmezőnek vizsgákat kell teljesítenie, és meghatározott óraszámú, fizetésképtelenségi eljárásban szerzett gyakorlattal kell rendelkeznie.
• Csak természetes személy lehet fizetésképtelenségi szakértő.
• A hitelezők állapítják meg a tisztségviselőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő díjazását. A fizetésképtelenségi szakértő a bírósághoz fordulhat, ha nem tartja megfelelőnek a hitelezők által megállapított díjalapot. A hitelezők a bírósághoz fordulhatnak, ha túlzott mértékűnek tartják a díjat.
• A bíróság általános ellenőrzése alatt áll valamennyi fizetésképtelenségi ügy, és az érintett felek – köztük a fizetésképtelenségi eljárásban eljáró tisztségviselő is – a bírósághoz fordulhatnak utasításért.
• Természetes személlyel kötött egyezség keretében az adós szabadon kezelheti a vagyonát, feltéve, hogy ez nem vezet a hitelezőkkel kötött megállapodás feltételeinek megsértéséhez.
• Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak nem kerülnek a tisztségviselő birtokába.
• A csődeljárás alá vont vagyontárgyakat a vagyongondnok kezeli, és a csődeljárás alá vont természetes személy nem kezelheti őket. Ez nem vonatkozik a csődvagyonba nem tartozó vagy az eljárás megindítása után a természetes személy birtokába kerülő vagyontárgyakra, kivéve, ha ezek a vagyontárgyak a fizetésképtelenségi eljárás alóli mentesítésük előtt kerülnek az adott személy birtokába, és a vagyongondnok kéri azok csődeljárás alá vonását. A vagyongondnok megszerzett vagyontárgyak érvényesítésére vonatkozó képessége kivételével ezt az esetet nem érinti a természetes személy csődeljárás alóli mentesülése.
• A hivatalos csődgondnok a Minisztérium által kinevezett állami tisztségviselő. Tisztségviselőként járhat el felszámolási vagy csődeljárásban. A hivatalos csődgondnok díjazását nem a hitelezők állapítják meg; jogszabályban meghatározott képlet alapján az értékesített/felosztott vagyontárgyak százalékában kiszámított díjban részesül.

5 Milyen feltételek alapján lehet beszámításokat igényelni?

• Az észak-ír jogszabályok alapján beszámítás történhet felszámolási, vagyonfelügyeleti és csődeljárásban.
• A beszámítási kimutatás magában foglalja a fizetésképtelenség időpontjában fennálló kölcsönös ügyleteket.
• A nettó összeg a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyontárgy (könyv szerinti adósság) vagy a követelés.
• A beszámításon kívül a felek nem köthetnek egymással szerződést.

6 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás azokra a hatályos szerződésekre, amelyekben az adós szerződő fél?

• A felszámoló vagy a vagyongondnok megszüntetheti a veszteséges szerződést oly módon, hogy megszünteti a fizetésképtelen személy érdekeltségét a szerződésben vagy a szerződésben meghatározott kötelezettségét (a szerződésben részt vevő másik fél a fizetésképtelenségi eljárásban érvényesítheti a fizetésképtelenségi eljárás eredményeként bekövetkező veszteségeket/károkat).
• Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi tisztségviselő nem köteles teljesíteni a fizetésképtelen társaság által kötött szerződéseket.
• Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárásban és csődeljárásban bizonyos szolgáltatások (az „alapvetőnek” tekintett közmű- és kommunikációs szolgáltatások) továbbra is nyújthatók a fizetésképtelenségi eljárásban anélkül, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megkezdésekor fennálló esedékes hátralékot ki kellene fizetni.
• A (fentebb említett) alapvető szolgáltatások kivételével a szolgáltatók a fizetésképtelenségi eljárás esetén felmondhatják a szerződéseket, ha a szerződés ezt lehetővé teszi. Minden ki nem fizetett áru vagy szolgáltatás érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban.
• A természetes személlyel kötött egyezség vagy az adósságrendezési eljárás nem érinti közvetlenül a hatályos szerződéseket, bár az egyezségi javaslat részeként figyelembe kell venni ezeket, és adott esetben azt jelenti, hogy a természetes személy nem felel meg az adósságrendezési eljárás feltételeinek.
• Csődeljárásban a vagyonkezelő megszüntetheti a veszteséges szerződéseket. Ellenkező esetben, ha a szerződés nem szűnik meg a fizetésképtelenségi eljárás következtében, a bíróság határozatot hozhat a szerződéses kötelezettségek alóli mentesülésről.

7 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás az egyes hitelezők által indított eljárásokra (a folyamatban lévő peres eljárások kivételével)?

• A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül az eljárás megindítása után nem tehetők jogi lépések a gazdasági társasággal szemben.
• Gazdasági társasággal való egyezség esetében a megállapodásban részes hitelezők nem tehetnek jogi lépéseket az adósság behajtására, mivel kötve vannak az elfogadott megállapodáshoz. A megállapodás jóváhagyását követően az eljárásba belépő hitelező tehet ilyen intézkedést, ha az adós nem teljesítette a követelését.
• Ha a hitelező csődeljárás iránti kérelmet nyújt be, a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szemben folyamatban lévő bírósági eljárásokat, vagy elrendelheti a bíróság által megfelelőnek tartott feltételek szerinti folytatásukat. A csődeljárás alá vont természetes személy hitelezője nem indíthat keresetet a személyével vagy a vagyonával szemben a bíróság engedélye nélkül, amíg a természetes személy nem mentesül a csődeljárás alól.
• Ha a természetes személy adós javaslatot kíván tenni a hitelezőinek egyezség iránt, az adós vagy – ha csődeljárás van folyamatban vele szemben – a vagyongondnok vagy a hivatalos csődgondnok ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz. Ennek az a joghatása, hogy a bíróság felfüggesztheti az adós személyével vagy vagyonával szembeni eljárásokat, és nem indulhat ilyen eljárás. Továbbá az ideiglenes intézkedés következtében nem hozható meg az adóssal szemben a csődeljárást elrendelő határozat. A természetes személlyel való egyezség iránti javaslat tartalmazza a folyamatban lévő eljárások intézésének módját, és elfogadása esetén az összes hitelezőt kötelezi.
• Az adósságrendezést elrendelő határozat meghozatala megakadályozza, hogy a hitelezők fellépjenek az adóssal szemben a követeléseikkel kapcsolatban.

8 Milyen hatást gyakorol a fizetésképtelenségi eljárás a fizetésképtelenségi eljárás megindításának pillanatában folyamatban lévő peres eljárások lefolytatására?

• A felszámolási és a vagyonfelügyeleti eljárással moratórium lép életbe. A tisztségviselő beleegyezése vagy a bíróság engedélye nélkül nem folytathatók a fizetésképtelenség időpontjában folyamatban lévő peres eljárások.
• Gazdasági társasággal vagy természetes személlyel való egyezség jóváhagyásakor folyamatban lévő peres eljárásban részt vevő hitelező nem folytathatja ezt az eljárást, mert az egyezség feltételei kötik őt, függetlenül attól, hogy megszavazta-e az egyezséget.
• A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A hivatalos csődgondok kivételével a tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről.

9 Mik a hitelezők fizetésképtelenségi eljárásban való részvételének fő jellemzői?

• A hitelezők a hitelezői gyűléseken és más döntéshozatali eljárásokon keresztül vesznek részt a fizetésképtelenségi eljárásban. Hitelezői választmányt alakíthatnak, amelynek megválaszthatják a tagjait. A hivatalos csődgondok kivételével a tisztségviselőknek rendszeresen – az eljárástól függően 6 vagy 12 havonta – tájékoztatniuk kell a hitelezőket az ügy fejleményeiről, valamint csőd- és felszámolási eljárásban záró hitelezői gyűlést kell tartani, amelyen be kell számolni a fizetésképtelenségi eljárás lebonyolításáról.
• A hitelezők dönthetnek a tisztségviselő kinevezéséről vagy felmentéséről, a tisztségviselő díjazásáról, hitelezői választmány alakításáról, az egyezségi javaslatról vagy bármely más olyan kérdésről, amelyhez a tisztségviselő álláspontja szerint szükség van a hitelezők döntésére.

10 Mi módon használhatja vagy értékesítheti a fizetésképtelenségi szakértő a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyon részét képező vagyontárgyakat?

• A természetes személlyel való egyezség iránti javaslat rendelkezhet az adós vagyontárgyainak a felügyelő kezelésébe adásáról.
• Adósságrendezési eljárásban a vagyontárgyak mentesülnek az eljárás alól, de a hivatalos csődgondnok vizsgálatot folytathat az adós magatartásával és vagyonával kapcsolatban.
• Csődeljárásban a vagyongondnok kinevezésével a kezelésébe kerül a vagyon minden külön átadás, engedményezés vagy átruházás nélkül. A vagyongondnok feladata a csődvagyon hasznainak szedése, értékesítése és felosztása a hitelezők között.

11 Mely követelések terjeszthetők elő az adósnak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonával szemben és miként kezelendők a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések?

• Vállalatokkal szembeni fizetésképtelenségi eljárás esetén a fizetésképtelenségi eljárás kezdete előtt a gazdasági társaságot terhelő összes tartozás, kötelezettség vagy jogellenes károkozásból fakadó kötelezettség érvényesíthető a fizetésképtelenségi eljárásban. A jövőben esedékes adósságok is érvényesíthetők jelenértékre diszkontálva.
• Bizonyos bűncselekményekből (például kábítószer-kereskedelemből) származó kötelezettségek vagyonfelügyeleti vagy felszámolási eljárásban nem érvényesíthetők.
• Az eljárás megkezdése után felmerült kötelezettségeket „költségeknek” kell tekinteni. Ezekre a saját kifizetési rangsoruk vonatkozik, de mindegyiket teljesíteni kell, mielőtt a pénzeszközöket felosztanák a hitelezők között.
• A természetes személlyel való egyezség iránti javaslatnak tartalmazni kell az adós összes kötelezettségét, és meg kell határoznia a hitelezők kifizetésének módját. Az adóst terhelő, a javaslat jóváhagyása után keletkezett adósságot csak akkor lehet érvényesíteni a fizetésképtelenségi eljárásban, ha erre külön rendelkezés nem vonatkozik.
• Bizonyos tartozások nem tartoznak az adósságrendezési eljárás hatálya alá, és az adósnak meg kell fizetni azokat. Ide tartoznak a bírságok, a ki nem fizetett televíziós előfizetési díjak, a diákhitelek és a biztosított követelések. Az adósságrendezési eljárásban nem terjesztenek elő hitelezői követeléseket, mert nincs vagyonfelosztás.
• A csődeljárást elrendelő határozat meghozatalakor esedékes vagy a csődeljárás megindulása előtt vállalt kötelezettség eredményeként a jövőben esedékes tartozás érvényesíthető a csődeljárásban. A pénzbírság, a diákhitel-tartozás, a családjogi eljárásban lejárt tartozás és a vagyonelkobzást elrendelő határozatra tekintettel esedékes tartozás nem érvényesíthető a csődeljárásban.

12 Mik a követelések előterjesztésének, igazolásának és elfogadásának szabályai?

• A hitelezők az eljárás során bármikor benyújthatják a követelésüket (a tartozás igazolását). Bármely gyűlésen (vagy más döntéshozatali eljárásban) való szavazáshoz vagy a vagyonfelosztásból való részesedéshez követelést kell benyújtani.
• Ha vagyonfelügyeleti, felszámolási vagy csődeljárásban vagyonfelosztást terveznek, a tisztségviselő az összes olyan hitelezőt, akinek még igazolni kell a követelését, írásban értesíti a vagyonfelosztás szándékáról, és felhívja őket a követelésük bejelentésére, és a vagyonfelosztásban való részvétel érdekében végső határidőt állapít meg mindezek megtételére. A tisztségviselő figyelembe veheti a határidő lejárta után bejelentett követeléseket, de erre nem köteles.
• A felszámolási eljárásban és a csődeljárásban egy egységesen előírt formanyomtatványon kell benyújtani a tartozás igazolását. Más eljárásban nincs egységesen előírt formanyomtatvány, de az egyéb eljárásokra vonatkozó jogszabályok meghatározzák, mit kell tartalmaznia az igazolásnak a vagyonfelosztás céljából.
• Ha a hitelező nem jelenti be időben a követelését, akkor nem akadályozhatja a vagyonfelosztást.
• Egyezség esetén a követelés igazolásának a tisztségviselő részére történő benyújtására vonatkozó követelmény teljesül, ha a követelést írásban közlik.

13 Mik a vagyon értékesítéséből származó bevétel elosztásának szabályai? Miként rangsorolják a követeléseket és a hitelezők jogait?

• A munkaviszonyból származó egyes követelések elsőbbségi követésnek minősülnek, és azokat az eljárási költségek megtérítése után, de a lebegő zálogjog jogosultjai és a biztosíték nélküli hitelezők követelései előtt kell kifizetni.
• A jogszabályok nem sorolnak hátrébb egyetlen követelést sem, kivéve a csődeljárásban, amikor a csőd időpontjában a csődeljárás alá vont személy házastársának vagy élettársának járó tartozást – annak kamatával együtt – a többi hitelezőnek járó tartozás mögé sorolják.
• Ha harmadik fél kielégíti az adós tartozását, e harmadik fél engedményezett követeléssel rendelkezik a fizetésképtelenségi eljárásban.

14 Mik a fizetésképtelenségi eljárás – különösen egyezség által történő – befejezésének feltételei és joghatásai?

• A hitelezők egyetértenek – az adós gazdasági társasággal való egyezség esetén – a hitelezők – a követelés értéke alapján számított – több, mint 75%-ának jóváhagyásával vagy a fizetésképtelenségi tisztségviselő javaslatával vagyonfelügyeleti eljárásban egyszerű többséggel vagy az összes (biztosítékkal rendelkező hitelező és az elsőbbséget élvező hitelező többségének jóváhagyásával azokban az esetekben, amikor valószínűleg nem jár visszatérítés a biztosíték nélküli hitelezőknek.
• Ha valamennyi biztosíték nélküli hitelező hozzájárult a gazdasági társasággal való egyezséghez a javaslattételkor, az egyezség köti őket.
• A reorganizációs tervekhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a sértett fél a bírósághoz fordulhat, ha véleménye szerint az érdekei szükségtelenül sérültek.
• Részletes eljárási szabályok rendelkeznek a vállalatokkal szembeni összes fizetésképtelenségi eljárás – mind a felszámolás, mind a reorganizáció – befejezéséről.
• Miután a hitelezők elfogadták a természetes személlyel való egyezség iránti javaslatot, a felügyelőként eljáró fizetésképtelenségi szakértő közreműködésével kerül végrehajtásra. Ehhez nincs szükség bírósági jóváhagyásra, de a felügyelőnek tájékoztatni kell a bíróságot a javaslat elfogadása érdekében összehívott gyűlés eredményéről. Valamely fél a javaslatról hozott hitelezői határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól anyagi jogi jogsértés miatt.
• Ha a természetes személlyel való egyezség feltételeinek elfogadása után az adós nem teljesíti az egyezség feltételeit, akkor a felügyelő kérelmet nyújthat be a bírósághoz csődeljárás megindítása iránt.
• Adósságrendezési eljárásban a határozat meghozatala után 12 hónappal megszűnnek a tartozások. Az eljárásban nem vesz részt bíróság.
• A csődeljárásban a vagyongondnoknak végső beszámolót kell küldeni a hitelezőknek, mielőtt felmentenék őt a tisztség alól. Ha nem a hivatalos csődgondnok a vagyongondnok, össze kell hívnia a záró hitelezői gyűlést, amelyen a hitelezők elutasíthatják a tisztség alóli felmentését. Ha ez történik, akkor a vagyongondnoknak a Minisztériumtól kell kérnie a felmentését, ellenkező esetben a vagyongondnok tisztsége csak akkor szűnik meg, amikor értesíti a cégnyilvántartást arról, hogy sor került a záró gyűlésre.

15 Melyek a hitelezőket a fizetésképtelenségi eljárás befejezése után megillető jogok?

• Az eljárás befejezése után a hitelezők követelhetik a nekik juttatott, de át nem utalt pénzeszközöket (ezeket a pénzeszközöket a Minisztérium birtokolja).
• Az észak-ír jogszabályok alapján a tisztségviselő felmentésével fejeződik be az eljárás.
• Természetes személlyel való egyezség esetében a javaslat a tartozás bizonyos részének visszatérítését kínálja a hitelezőknek 1 GBP összegnyi tartozásra számítva. A hitelezők kötelesek ezt teljes kifizetésként elfogadni a javaslat jóváhagyása esetén, tehát az eljárás befejezése után nem követelhetik a tartozás fennmaradó részét.
• Csődeljárásban és adósságrendezési eljárásban az eljárás befejezésekor megszűnnek a tartozások, kivéve azokat a tartozásokat, amelyek nem képezik az eljárás részét.

16 Ki viseli a fizetésképtelenségi eljárás során felmerült költségeket és kiadásokat?

• Az észak-ír jogszabályok egyértelmű rangsort állítanak fel a vagyontárgyak értékesítéséből származó pénzeszközökből történő kifizetések tekintetében. Az értékesítésből származó pénzeszközökből kell megtéríteni a költségeket és a kiadásokat, mielőtt a pénzeszközöket a hitelezőknek juttatnák.

17 Mik a hitelezők összességének hátrányt okozó jogügyletek semmisségére, megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályok?

• Ha a fizetésképtelenségi eljárás alá vont személy valamely hitelezőt előnyben részesített a hivatalos fizetésképtelenség megállapítására irányuló eljárásban (vagyis más hitelezők előtt teljesített neki), vagy értéken alul kötött ügyletet vele (azaz alacsonyabb értéken értékesített neki valamit), a tisztségviselő eljárást indíthat a kedvezményezettel szemben.
• A tisztségviselő csőd-, felszámolási vagy vagyonfelügyeleti eljárásban előterjesztett kérelmére a bíróság bármely ügylettípust érvénytelenítheti, és kötelezheti a kedvezményezettet az ügyletkötést megelőző állapot helyreállítására.
• Az előnyben részesítés megtámadására irányuló keresetnek olyan ügylethez kell kapcsolódnia, amelyet a vagyonfelügyelő kinevezését, a felszámolási eljárás megkezdését vagy a csődeljárás iránti hitelezői kérelem benyújtását megelőző hat hónapban, illetve – társult vállalkozás előnyben részesítése esetén – két évben kötöttek.
• Az értéken alul kötött ügylet érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetnek a fentebb meghatározott eseményeket megelőző két évben vagy – csődeljárásban – öt évben kötött ügylethez kell kapcsolódnia, feltéve, hogy az ügyletkötés időpontjában az adott személy fizetésképtelen volt, vagy az ügylet eredményeként fizetésképtelenné vált.
• A vagyonfelügyelet eljárásban, a felszámolási eljárásban, a csődeljárásban vagy egyezség esetén kijelölt tisztségviselő a hitelezőket megtévesztő ügylet érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól. Az ügylet sértettje is előterjeszthet ilyen keresetet a bíróság engedélyével.
• Vagyonfelügyeleti és felszámolási eljárásban a tisztségviselő kártérítési keresetet nyújthat be a fizetésképtelenségről tudomással bíró, az olyan ügyletben részt vevő bármely vezető ellen, amely további veszteségeket okozott a hitelezőknek, csalárd kereskedelmet vagy nem megfelelő teljesítést valósított meg.
• Ha felszámolási vagy csődeljárás iránti kérelmet terjesztenek elő a bírósághoz, a kérelem benyújtása után a vagyon felett hozott rendelkezések semmisek, kivéve, ha a bíróság másként dönt.