Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata észt nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.
Swipe to change

Házasság felbontása és különválás

Észtország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek a házasság felbontásának feltételei?

A házasság az anyakönyvi hivatal vagy közjegyző által a házastársak megegyezésével, közös írásbeli kérelmük alapján, illetve bíróság által az egyik házastárs által a másik ellen benyújtott keresete alapján bontható fel. Ez utóbbira akkor kerül sor, ha a házastársak nem értenek egyet a házasság felbontásával vagy a hozzá kapcsolódó körülményekkel kapcsolatban, vagy ha az anyakönyvi hivatal nem illetékes a házasság felbontása ügyében.

2 Melyek a házasság felbontásának jogalapjai?

Az anyakönyvi hivatal vagy a közjegyző felbonthatja a házasságot a házastársak egyetértése esetén közös írásos kérelmük alapján, ha mindkét fél lakóhelye Észtországban van.

A házasság felbontható a bíróság által az egyik házastárs által a másik ellen indított kereset alapján, amennyiben a házassági kapcsolat véglegesen megszűnt. A házastársi kapcsolat akkor tekintendő megszűntnek, ha a házastársak már nem élnek házastársi életközösségben, és okkal feltételezhető, hogy a házastársak nem fogják folytatni az együttélést. A házastársi életközösség megszűnését akkor kell vélelmezni, ha a házastársak legalább két éve külön élnek.

3 Melyek a házasság felbontásának jogkövetkezményei

3.1 a házasfelek közötti személyi jogi jogviszonyra (pl. a vezetéknévre) vonatkozóan?

A házasság felbontása nem érinti a házastársak személyes viszonyát. A házasság felbontásakor a bíróság vagy az anyakönyvi hivatal kérelem alapján engedélyezheti a házasság előtt viselt vezetéknév használatát, ellenkező esetben továbbra is a házasságkötéskor felvett vezetéknév használandó.

3.2 a házasfelek vagyonának megosztására vonatkozóan?

A házasság felbontásakor a házastársak vagyonát a közöttük fennálló vagyonjogi rend szerint megosztják. A közös vagyont a házastársak általában egyenlő arányban osztják fel egymás között, a közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó szabályok alapján. A vagyon összetételét a vagyonjogi rend megszűnésekor rögzítik. A házastársaknak nem kötelező vagyonukat a házasság felbontásakor felosztani. Amíg a házastársak a közös vagyont nem osztják fel, közösen gyakorolják az ahhoz kapcsolódó jogokat és teljesítik a kötelezettségeket. A házastársaknak emellett joguk van a közös vagyon részét képező bármely vagyontárgy közös birtoklásához. Ha a vagyonjogi rend alapján a vagyonnövekmények is megoszlanak a házastársak között, a megszűnéskor felmérik a két házastárs által szerzett vagyontárgyakat, és meghatározzák a szerzett vagyon megosztására irányuló kötelezettségből eredő pénzügyi követeléseket.

Ha a házastársak a házasság felbontásával fel kívánják osztani a vagyonukat, a vagyont a választott vagyonközösségi megoldásnak vagy a házassági vagyonjogi szerződésnek megfelelően osztják fel. Ha a házastársak kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, ez a házasság felbontásával érvényét veszíti. A házassági vagyonjogi szerződésnek a házasság felbontása esetén történő megszűnésekor a házassági vagyonjogi szerződésből származó jogok és kötelezettségek megszűnnek. A vagyont a házassági vagyonjogi szerződésnek megfelelően osztják fel.

3.3 a házasfelek kiskorú gyermekeire vonatkozóan?

A házasság felbontása nem érinti a szülői felelősséget, és a szülők továbbra is közös felügyelettel rendelkeznek.

Általában a szülőknek kell megegyezniük abban, kinél éljen a gyermek, ki és milyen mértékben vegyen részt a gyermek felnevelésben, valamint arról, hogyan és mennyi ideig fizessék a tartást. Az egy gyermek után fizetett havi tartás nem lehet kevesebb, mint az észt kormány által megállapított havi minimálbér fele.

Ha a szülők nem kívánják vagy nem tudják közösen gyakorolni a felügyeletet, mindkét szülőnek joga van kérelmezni a bíróságon, hogy részben vagy egészben ő kapja meg a gyermek felügyeleti jogát. A szülői felügyeleti jogban beállt változások nem érintik a tartási kötelezettséget.

3.4 a másik házasfél felé fennálló tartásdíj-fizetési kötelezettségre vonatkozóan?

Az elvált házastárs tartásra jogosult:

  1. amíg a gyermek betölti a 3. életévét, ha a házasság felbontása után az elvált házastárs nem tudja eltartani magát a gyermekükről való gondoskodás miatt;
  2. ha a házasság felbontása után az elvált házastárs életkora vagy egészségi állapota miatt nem tudja magát eltartani, és életkora vagy egészségi állapota miatt már a házasság felbontása idején segítségre szorult. Az életkor vagy egészségi állapot miatti tartás akkor is követelhető az elvált házastárstól, ha az életkor vagy egészségi állapot miatti rászorultság már akkor fennállt, amikor a házastárs elveszítette arra vonatkozó jogát, hogy jogszabályban előírt más okból tartást követeljen a másik házastárstól. A tartást addig kell fizetni, amíg a tartásra jogosult személytől nem várható el, hogy jövedelemre tegyen szert.

A gyermek apja tartást fizet a gyermek anyjának a gyermek születését megelőző 8 hétre és a születést követő 12 hétre.

A bíróság a jogszabályokban előírt okokból felmentheti az elvált házastársat a tartási kötelezettség alól.

A tartásra jogosult elvált házastárs csak kereset benyújtását követően kérheti a tartásra vonatkozó jogi kötelezettség végrehajtását.

4 Mit jelent a gyakorlatban a „különválás” jogi fogalma?

A házastársak különváltnak tekintendők, ha nem élnek közös háztartásban vagy nem élnek házastársi életközösségben, és egyértelmű, hogy legalább az egyik házastárs nem hajlandó a házastársi életközösség visszaállítására vagy létesítésére.

5 Melyek a különválás feltételei?

A házastársak különélése.

6 Melyek a különválás jogkövetkezményei?

Ha a házastársak különváltak, bármelyik fél:

  1. követelhet a másik házastárstól bármely olyan, a család érdekében használt tárgyat, amelyre szüksége van a külön háztartásában, és amelynek további használatához jogos érdeke fűződik. A házastársak által közösen birtokolt szokásos családi berendezés felosztásra kerül a méltányosság elve alapján. Általánosságban véve mindkét házastárs benyújthat keresetet a személyes használati tárgyak kizárólagos tulajdonjoga iránt. Bármely közös vagyonelemet (azaz különösen a házastársak közös vagyonát) igazságosan felosztják a házastársak és a gyermekek érdekeinek figyelembevételével;
  2. kérheti, hogy a másik fél engedje át neki a család közös lakhelyét vagy egy részét a saját kizárólagos használatára, ha ez szükséges a komoly személyes konfliktusok elkerüléséhez. Elsősorban a lakóhely tulajdonosának elsőbbségi joga érvényesül; azonban a bíróság a házastársak anyagi lehetőségeinek és a gyermekek érdekeinek figyelembevételével úgy határozhat, hogy a lakóhelyet a továbbiakban a nem tulajdonos házastárs használhatja.

Ha a házastársak különváltak, mindkét házastársnak rendszeres pénzbeli tartást kell fizetnie a másik félnek a család érdekében felmerülő költségei fedezésére.

7 Mit jelent a gyakorlatban a „házasság érvénytelenítésének” jogi fogalma?

A házasság érvénytelenítése azt jelenti, hogy a házasságot meg nem történtnek tekintik. Házasság csak bírói ítélettel érvényteleníthető.

8 Melyek a házasság érvénytelenítésének feltételei?

Házasság csak a családjogi törvényben (perekonnaseadus) meghatározott érvénytelenségi okok alapján érvényteleníthető, azaz a bíróság akkor érvénytelenítheti a házasságot a kereset alapján, ha:

  1. a házasságkötés idején megsértették a házassági korhatárra vagy a cselekvőképességre vonatkozó előírást;
  2. a házasságkötés idején megsértették a házasságkötéssel kapcsolatos, a törvényben előírt tilalmat;
  3. a házasságkötés idején megsértették a törvény által előírt alakiságot;
  4. a házasságkötés idején legalább az egyik házastárs ideiglenes elmezavarban szenvedett vagy más okokból nem volt képes a szabad akaratából cselekedni;
  5. a házasságot csalással vagy kényszer hatására kötötték, beleértve a házastárs egészségi állapotának vagy egyéb személyes körülményeinek eltitkolását, ha ezek az információk fontosak a házasság érvényessége szempontjából;
  6. az egyik vagy mindkét házastársnak nem állt szándékában teljesíteni a házasságból eredő kötelezettségeit, de a házasságot egyéb okokból megkötötték, különösen az észt letelepedési engedély megszerzésének szándékával (érdekházasság).
  7. a házastársak a házasság alatt történt nemváltoztatás következtében azonos neműek.

Emellett semmisnek tekintendő a házasság, ha:

  1. azonos nemű személyek között áll fenn;
  2. anyakönyvi hatáskörrel nem rendelkező személy előtt kötötték, vagy
  3. az egyik vagy másik fél nem nyilvánította ki a házasságkötési szándékát.

9 Melyek a házasság érvénytelenítésének jogkövetkezményei?

A házasság érvénytelenítésének joghatása, hogy a házasságot úgy kell tekinteni, mint amely létre sem jött, kivéve, ha a házasságot azonos nemű személyek házasságkötése miatt semmisítették meg. Ebben az esetben a házasság a bírósági határozat hatálybalépésével szűnik meg. Azokra a személyekre, akiknek a házasságkötését érvénytelenítették, már nem vonatkoznak a házasságkötésből eredő, egymással szembeni jogok és kötelezettségek (beleértve a szintén semmisnek nyilvánított házassági vagyonjogi szerződésből származó jogokat és kötelezettségeket).

Ha a házasság érvénytelenítésére azért kerül sor, mert az egyik leendő házastárs eltitkolta a másik elől, hogy már házas, vagy csalással befolyásolta vagy kényszerítette a házasságkötésre, a bíróság elrendelheti, hogy ez a személy a házastársaknak fizetendő tartással kapcsolatos rendelkezésekre vonatkozó szabályok szerint fizessen tartást annak a személynek, akivel érvénytelenné nyilvánított házasságot kötött. A jogellenesen házasságra bírt fél kérésére a bíróság alkalmazhatja a házassági vagyonra vonatkozó rendelkezéseket a felek vagyonközösségére (azaz a házastársak közös vagyonára).

Az érvénytelenített házasságból származó gyermekeknek ugyanolyan jogaik és kötelezettségeik vannak, mint a házasságban született gyermekeknek.

10 Létezik-e alternatív, bíróságon kívüli mód a házasság felbontásával kapcsolatos kérdések rendezésére?

Az anyakönyvi hivatal vagy a közjegyző a házastársak egyetértésével kimondhatja a házasság felbontását. A házasság felbontásának jogi következményei (például a házassági vagyon felosztása) meghatározhatók a házastársak közötti megállapodásban.

Amennyiben a házastársak nem értenek egyet a házasság felbontásának körülményeiben, nincs lehetőség peren kívüli megoldásra.

11 Hol nyújtsam be a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése iránti kérelmemet? Milyen formai követelményeket kell betartanom, és milyen iratokat kell csatolnom a kérelemhez?

A házasság felbontása iránti kérelem benyújtható az alábbiakhoz:

  1. az egyik házastárs lakóhelye szerinti anyakönyvi hivatal (ha mindkét házastárs Észtországban rendelkezik lakóhellyel);
  2. közjegyző;
  3. az alperes lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bíróság (megyei bíróság).

A házasság érvénytelenítése iránti kérelmet az alperes lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bírósághoz (megyei bírósághoz) kell benyújtani.

Az anyakönyvi hivatal a házastársak közös, írásbeli kérelme alapján felbontja a házasságot. Ebben a kérelemben a házastársaknak meg kell erősíteniük, hogy egyetértenek a gyermekekkel, a közös vagyon felosztásával, illetve a tartással kapcsolatban. A házasság felbontása iránti kérelemhez csatolni kell a házasságkötést igazoló okmányt. Ha az egyik házastárs indokoltan nem tud személyesen megjelenni az anyakönyvi hivatalban a közös kérelem benyújtása érdekében, közjegyző által hitelesített külön kérelmet nyújthat be. Az idegen nyelvű dokumentumokat közjegyző, konzuli tisztviselő vagy hiteles fordító által hitelesített fordítással együtt kell benyújtani az anyakönyvi hivatalhoz. A házasságkötést tanúsító, külföldön kibocsátott iratokat hitelesíttetni kell, vagy apostille pecséttel kell ellátni őket, kivéve, ha nemzetközi megállapodás másképp rendelkezik.

A közjegyző a házastársak közös, írásos, személyesen benyújtott kérelme alapján felbontja a házasságot. A házasság felbontása iránti kérelemhez csatolni kell a házasságkötést igazoló okmányt. Ha az egyik házastárs indokoltan nem tud személyesen megjelenni a közjegyzői irodában a közös kérelem benyújtása érdekében, közjegyző által hitelesített külön kérelmet nyújthat be. Az idegen nyelvű dokumentumokat közjegyző, konzuli tisztviselő vagy hiteles fordító által hitelesített fordítással együtt kell benyújtani az anyakönyvi hivatalhoz. A házasságkötést tanúsító, külföldön kibocsátott iratokat hitelesíttetni kell, vagy apostille pecséttel kell ellátni őket, kivéve, ha nemzetközi megállapodás másképp rendelkezik.

Ahhoz, hogy egy házassági ügyben észt bíróság járjon el, a keresetet a házastársak közös lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve közös lakóhely hiányában az alperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. Ha az alperes lakóhelye nem Észtországban található, a keresetet a felek kiskorú gyermekének lakóhelye szerint illetékes bírósághoz, illetve kiskorú gyermek hiánya esetén a felperes lakóhelye szerint illetékes bírósághoz kell benyújtani. A házasság felbontása, a különválás vagy a házasság érvénytelenítése iránti kereset benyújtásakor a keresetlevélnek meg kell felelnie a polgári ügyekkel kapcsolatban a polgári perrendtartásban (tsiviilkohtumenetluse seadustik) előírt minden alakiságnak. A keresetlevelet és az okirati bizonyítékokat postai vagy elektronikus úton, észt nyelven, A4-es formátumban kell benyújtani a bírósághoz.

A keresetlevélben fel kell tüntetni a bíróság nevét, valamint a kérelmező és az alperes (a házastárs), illetve közös kiskorú gyermekeik adatait. Azt is meg kell jelölni, hogy ki fogja a gyermekek tartását biztosítani, ki fogja őket nevelni, és kivel élnek majd együtt; a keresetlevélnek tartalmaznia kell továbbá a szülői felügyeleti jogok és a gyermeknevelés jövőbeni szabályozására vonatkozó javaslatot is. Emellett a kereset alapját képző ténybeli körülményeket is fel kell tüntetni; a felperesnek fel kell sorolnia és be kell mutatnia az esetlegesen rendelkezésére álló bizonyítékokat is.

A fentieken túl, a közös vagyon felosztása esetén a keresetlevélben fel kell tüntetni a vagyon összetételét és helyszínét, fel kell becsülni a felperes minden tulajdonának értékét, és javaslatot kell tenni a közös vagyon felosztására. Ha a felek házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, azt csatolni kell a keresetlevélhez.

A keresetlevelet a felperesnek vagy a képviselőjének el kell látnia az aláírásával. Ha a képviselő írja alá a keresetlevelet, a felhatalmazó okiratot vagy a felhatalmazott személy jogkörét tanúsító egyéb okiratot is mellékelni kell hozzá.

12 Igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Ha a költségmentességet kérő személy az anyagi helyzetére való tekintettel nem, illetve csak részben vagy részletekben tudja megfizetni az eljárás költségeit, és alapos okkal feltételezhető, hogy az eljárásban való tervezett részvétele sikeres lesz, a bíróság részben vagy egészben felmentheti az eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól, és az állam téríti meg ezeket a költségeket.

13 Van-e lehetőség fellebbezésre a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen?

Fellebbezés nyújtható be a házasság felbontására, a különválásra, illetve a házasság érvénytelenítésére vonatkozó ítélet ellen a fellebbezési eljárásokat szabályozó általános rendelkezéseknek megfelelően, ha a fellebbező úgy véli, hogy az elsőfokú bíróság ítélete téves jogalkalmazás eredménye (például az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta az anyagi jog vagy az eljárásjog rendelkezéseit).

14 Mit kell tennem, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozatot szeretnék e tagállamban elismertetni?

A 2201/2003/EK tanácsi rendelet értelmében a házasság felbontása tárgyában az egyik tagállamban hozott ítéletet automatikusan, külön eljárás nélkül elismerik az Európai Unió többi tagállamában (kivéve Dániában).

15 Melyik bírósághoz kell fordulnom, ha a házasság felbontása/különválás/házasság érvénytelenítése tárgyában másik tagállam bírósága által kiadott határozat elismerését szeretném kifogásolni? Milyen eljárás alkalmazandó ilyen esetben?

A házasság felbontására, a különválásra, illetve a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat megtámadásakor az adott tagállamnak a 2201/2003/EK tanácsi rendeletben felsorolt fellebbviteli bíróságához kell fordulni.

Észtországban a kerületi bíróság tölti be ezt a funkciót.

A bírósági határozat elleni fellebbezésre vonatkozó eljárást és határidőt a bírósági döntésben határozzák meg.

16 Mely jogszabályokat alkalmazza a bíróság olyan házastársak közötti bontóperben, akik nem ebben a tagállamban élnek, vagy akiknek állampolgársága különböző?

A házasság felbontása esetén a házastársak közös lakóhelyének országa szerinti jogszabályok érvényesek. Ha a házastársak más országban rendelkeznek lakóhellyel, de az állampolgárságuk azonos, a házasság általános jogkövetkezményeit annak az országnak a jogszabályai határozzák meg, amelynek állampolgárai. Ha a házastársak más országban rendelkeznek lakóhellyel, és az állampolgárságuk nem azonos, a házasság általános jogkövetkezményeit az utolsó közös lakóhely szerinti ország jogszabályai határozzák meg, amennyiben az egyik házastárs abban az országban rendelkezik lakóhellyel. Ha a fentiek alapján nem határozhatók meg a házasság általános jogkövetkezményeire vonatkozó jogszabályok, annak az országnak a jogszabályai érvényesek, amelyhez a házastársak bármilyen más módon a legerősebben kötődnek.

Ha a fent említett jogszabályok értelmében a házasság felbontása nem vagy csak nagyon szigorú feltételek mellett engedélyezett, az észt jogot alkalmazzák helyette, amennyiben az egyik házastárs Észtországban rendelkezik lakóhellyel vagy észt állampolgár, vagy a házasságkötés idején Észtországban rendelkezett lakóhellyel vagy észt állampolgár volt.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 22/02/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.