

Információk keresése régiónként
A házastársak valamelyike vagy a két házastárs együtt kérheti a házasság felbontását. A házasság felbontását bizonyos esetekben hat hónapos mérlegelési időszak előzi meg. Ez a helyzet az alábbi esetekben:
Bizonyos kivételes esetekben azonban azok a házastársak, akikre a fenti pontok valamelyike vonatkozik, mérlegelési időszak nélkül is felbonthatják házasságukat. Ez a helyzet például akkor, ha a felek már két éve külön élnek. A házasság mérlegelési időszak nélküli felbontását a házastársak egyike is kérheti, ha valószínűsíthető, hogy a házastársat házasságra kényszerítették, vagy ha a házastárs 18 éves kora előtt, a megfelelő hivatalos engedély nélkül lépett házasságra. Ha a házasságkötésre közeli hozzátartozók között került sor, vagy ha a házastársak valamelyike már házas volt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élt, és az előző házasságot vagy élettársi kapcsolatot még nem bontották fel, a házastársak bármelyike kérheti a házasság mérlegelési időszak nélküli felbontását.
A házastársaknak mindig joguk van a házasság felbontásának kérelmezéséhez, és ehhez semmilyen különleges okra nem kell hivatkozniuk.
Ha a házastársak valamelyike felvette a másik házastárs vezetéknevét, e házastársnak jogában áll újból felvenni a házasság előtt utoljára használt vezetéknevét.
A házasság felbontása után a házaspár vagyonát fel kell osztani a felek között. Az általános elv szerint a felek között egyenlő mértékben kell a vagyont felosztani. A házasság felbontása okának a házaspár vagyonának felosztása szempontjából nincs jelentősége.
A házasság felbontása után a házastársak a gyermekeik felett automatikusan közös felügyeleti jogot gyakorolnak. A közös felügyeletet azonban a bíróság megszüntetheti:
Ha mindkét fél kéri a közös felügyelet megszüntetését, a bíróság köteles ezt a kérést teljesíteni.
Mindkét szülő felelős a gyermek eltartásáért. A gyermektől külön élő szülő a másik szülőnek juttatott gyermektartásdíj megfizetésével teljesíti gyermektartási kötelezettségét.
A házasság felbontása után mindkét házastárs saját megélhetéséért felel. Kivételek csak különleges helyzetekben fogadhatók el, pl. akkor, ha hosszú házasság felbontása után valamely házastárs nem tudja magát eltartani, vagy más különleges körülmények fennállása esetén.
A svéd jogban nincsenek a különválásra vonatkozó szabályok.
A svéd jogban nincsenek a különválásra vonatkozó szabályok.
A svéd jogban nincsenek a különválásra vonatkozó szabályok.
A svéd jogban nincsenek a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok. A házasság valamely házastárs halála esetén vagy a házasságot felbontó bírósági határozat alapján bontható fel.
A svéd jogban nincsenek a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.
A svéd jogban nincsenek a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.
Csak a bíróság dönthet a házasság felbontásáról. A házasság felbontásával kapcsolatos különböző kérdések megoldására azonban alternatív lehetőségek is vannak.
A házastársak úgynevezett családjogi közvetítést is igénybe vehetnek, amelynek célja az együttéléssel kapcsolatos konfliktusok kezelése. A házaspár ily módon a házasság fennmaradása érdekében segítséget kaphat problémái vagy valamely konfliktus megoldására. Tényleges különélés esetén a békéltetés segíthet a konfliktus enyhítésében, és lehetővé teheti a felnőttek számára, hogy együtt lássák el szülői feladataikat. A családjogi közvetítést az állami szervek (helyi önkormányzatok), egyházi szervek vagy más személyek nyújtják. A helyi önkormányzatok kötelesek bármely kérelmező számára biztosítani a családjogi közvetítés lehetőségét.
A házastársak ezenkívül úgynevezett „együttműködési megbeszéléseken” is részt vehetnek. Ezek olyan megbeszélések, amelyek nem a felnőttek közötti kapcsolatra, hanem a gyermekekre irányulnak. Az együttműködési megbeszélések elsődleges célja, hogy a gyermekfelügyelettel, a gyermekek lakóhelyével és a láthatási joggal kapcsolatos kérdésekben megállapodás szülessen. Az együttműködési megbeszéléseket szakemberek vezetik. A helyi önkormányzatok kötelesek bármely kérelmező számára biztosítani az együttműködési megbeszélés lehetőségét.
Ha a házastársak változást kívánnak a gyermek felügyeletével, a gyermek lakóhelyével vagy a láthatással kapcsolatban, ezt külön megállapodás megkötésével tehetik meg. Ezt a megállapodást a helyi önkormányzat szociális jóléti bizottságának kell jóváhagynia.
A svéd jogban nincsenek a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.
A házasság felbontására irányuló kereset valamely svéd bírósághoz történő benyújtásának első feltétele, hogy az adott bíróság rendelkezzen az ügyben joghatósággal. A Brüsszel II. rendelet rendelkezései mellett a következő esetek is a svéd bíróságok joghatóságára vonatkozó önálló szabályok alá tartoznak:
Ha bizonyított, hogy a bontóperben valamely svéd bíróság joghatósággal rendelkezik, az ügyet Svédországban a házastársak valamelyikének lakóhelye szerinti kerületi bíróság (tingsrätt) tárgyalja. Ha a házastársak egyike sem él Svédországban, az ügyet a Stockholmi Kerületi Bíróság (Stockholms tingsrätt) tárgyalja.
Bontóper kétféleképpen indítható a kerületi bíróságok előtt. Ha mindkét fél kéri a házasság felbontását, közös kérelmet nyújthatnak be. Ha azonban csak egyikük kívánja a házasság felbontását, ennek a félnek keresetet kell benyújtania a kerületi bírósághoz. Mindkét esetben csatolni kell a házastársak születési anyakönyvi kivonatát. Ezt a svéd adóhivataltól (Skatteverket) lehet igényelni.
A házasság felbontása és az arra vonatkozó kérdések esetében ingyenes jogi segítségnyújtás csak különleges feltételek alapján adható.
A svéd jogban nincsenek a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó szabályok.
Igen, a felbontás tárgyában hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be.
A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK tanácsi rendelet (a Brüsszel II. rendelet) szerint valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás nélkül elismerik. Az elismerés azonban bizonyos feltételek fennállása esetén megtagadható.
A Brüsszel II. rendeletben foglalt főszabály szerint a bármely más tagállamban a házasság felbontásáról, a különválásról vagy a házasság érvénytelenítéséről hozott határozatot automatikusan ugyanolyan módon kell kezelni és végrehajtani, mint az azzal egyenértékű svédországi határozatot. Jóllehet a rendelet az automatikus elismerés elvén alapul, valamely érdekelt fél számára fennáll annak lehetősége, hogy megszerezze a külföldi határozat Svédországban történő elismeréséről vagy ennek megtagadásáról szóló nyilatkozatot. Ilyen kérelmet a Svea Fellebbviteli Bírósághoz (Svea hovrätt) kell benyújtani, amely az eljárás ezen szakaszában az ellenérdekelt fél megkérdezése nélkül dönt a kérelemről.
Kérelmet kell benyújtani a Svea Fellebbviteli Bírósághoz annak érdekében, hogy valamely fél élhessen a Brüsszel II. rendeletben foglalt, a külföldön meghozott határozat Svédországban történő elismeréséről szóló nyilatkozat megszerzésének lehetőségével (lásd a fenti 14. kérdést). Ha az ilyen eljárások során a Svea Fellebbviteli Bíróság kimondta, hogy az adott határozatot Svédországban is el kell ismerni, a másik fél kérheti e döntés felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelmet a Svea Fellebbviteli Bírósághoz kell benyújtani, amely az eljárás hátralévő részében mindkét felet meghallgatja. A Svea Fellebbviteli Bíróság által a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban meghozott döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (Högsta domstolen) lehet fellebbezni.
A svéd bíróság által tárgyalt, házasság felbontására irányuló keresetet mindig a svéd jog alapján kell elbírálni (a lex fori, azaz az eljáró bíróság országa szerinti jog elve).
Bizonyos helyzetekben azonban figyelembe kell venni a külföldi jog rendelkezéseit is. Ez a következő esetekben érvényes:
Ha mindkét házastárs külföldi állampolgár, és egyikük azt állítja, hogy az állampolgársága szerinti állam joga szerint nem állnak fenn a házasság felbontásának indokai, a házasságot felbontó határozat kibocsátása megtagadható, ha ezt – a házastárs, illetve a két házastárs közös gyermekének érdekeit figyelembe véve – különös ok indokolja.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.