Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A tartás célja az összes indokolt, azaz szükséges és szokásos szükséglet fedezése, figyelembe véve az adott eset körülményeit. Különösen az étkezés, a ruházkodás, a lakhatás (beleértve a fűtést és a villamos energiát), az egészségügyi ellátás és a higiénia, a további társadalombiztosítási járulékok, a szabadidős és rekreációs tevékenységek, a kultúra és a sport, a kommunikáció és a tömegkommunikáció (telefon, rádió, televízió, internet), valamint az oktatás és a képzés fedezésére szolgál. A tartás nem terjed ki a vagyon felhalmozását célzó vagy magánnyugdíj-pénztári hozzájárulások fedezésére.

A tartási kötelezettség a megfelelő tartás megfizetésének kötelezettségét jelenti. A fizetendő tartás összege függ a tartásra jogosult személy egyedi igényeitől, valamint a tartás fizetésére kötelezett személy fizetési képességétől.

Tartást kötelesek fizetni

• a szülők a gyermekeiknek és az unokáiknak;
• a gyermekek a szüleiknek és a nagyszüleiknek; és
• a házastársak és bejegyzett élettársak egymással szemben.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Nincs felső korhatár. A gyermekek addig jogosultak a tartásra, amíg nem tudják fenntartani önmagukat.

A kiskorú és a nagykorú gyermek tartásra való joga közötti fő különbség annak jogi érvényesítésében rejlik.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A tartási követeléseket bírósági eljárás során kell érvényesíteni.

A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak polgári peres eljárásban kell érvényesíteniük a követeléseiket. A bíróság – a gyakorlatban a bíró – a bizonyításfelvételt követően ítéletben hoz döntést az ügyben. Ezenkívül a tartásra vagy a házasság felbontására/különválásra irányuló eljárás kapcsán a házastársak és a bejegyzett élettársak a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést kérhetnek. Ilyen esetekben a bíróság meghallgatást követően hoz döntést.

A gyermektartást nemperes eljárásban kell igényelni. Ez vonatkozik a nagykorú gyermekekre is. A bizonyításfelvételi eljárást követően a határozatot a gyámügyi bíróság (Pflegschaftsgericht) – a gyakorlatban a Rechtspfleger (az osztrák igazságszolgáltatási szervezetben dolgozó magasabb beosztású, ítélethozatali hatáskörrel rendelkező tisztségviselő) – hozza meg. Ezenfelül a tartásra vonatkozó eljárás kapcsán a gyermek a tartás fizetését átmenetileg elrendelő ideiglenes intézkedést is kérhet; a bíróság meghallgatást követően hoz döntést az ügyben. Kiskorúak a tartási eljárástól függetlenül kérhetik a tartásfizetés ideiglenes elrendelését.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A kiskorú részére fizetendő tartás meghatározására vagy végrehajtására vonatkozó kérelmet a törvényes képviselő, azaz a gyermek felügyeletét ellátó személy terjesztheti elő. E személy beleegyezésével a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat (Kinder- und Jugendhilfeträger) is eljárhat a gyermek képviselőjeként.

Minden más esetben a kérelmezőt csak meghatalmazással rendelkező személy vagy különleges törvényes képviselő (Erwachsenenvertreter) képviselheti.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Tartási ügyekben a hatásköri szabályokat törvény határozza meg.

A bírósági joghatóságról szóló törvény (Jurisdiktionsnorm – JN) 114. szakasza alapján a gyámügyi bíróság is hatáskörrel rendelkezik a kiskorúak törvényes tartási követeléseinek ügyében. Más felmenő vagy lemenő ági hozzátartozók törvényes tartási követeléseinek ügyében a jogosult jogvitái tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el. Ez attól függ, hogy hol található az adott személy lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye.

A JN 76a. szakasza alapján házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyeiben az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amelyik előtt a házasság felbontására vagy a különválásra irányuló eljárás folyamatban van. Ha nincs ilyen eljárás folyamatban, az alperes tekintetében általános illetékességgel rendelkező bíróság jár el (a JN 65–71. szakasza).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Gyermektartás: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 eurónál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a nemperes eljárásokról szóló törvény [Außerstreitgesetz – AußStrG] 101. szakaszának (1) bekezdése). A fellebbviteli eljárásokban kötelező a jogi képviselet (abszolút jogi képviseleti követelmény).

Házastársak vagy bejegyzett élettársak tartása: a feleknek első fokon nem szükséges képviselővel rendelkezniük. Ha azonban képviselő útján szeretnének eljárni, akkor az 5000 eurónál magasabb összegű pénzkövetelést vagy pénzbeli értéket meghaladó perértékű ügyekben a képviseletet csak ügyvéd láthatja el (relatív jogi képviseleti követelmény, a polgári eljárásról szóló törvény [Zivilprozessordnung – ZPO] 29. szakaszának (1) bekezdése). A fellebbviteli eljárásokban kötelező a jogi képviselet (abszolút jogi képviseleti követelmény).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartási követelés bírósági érvényesítésének illetéke a megítélt tartás értékétől függ. Ezért a korábban már megítélt tartási követelések értékelési alapja a megítélt összeg. Ha az ügy jövőbeli tartásra vonatkozik, az értékelés alapjául szolgáló összeg az egy évi tartás összege. Ha a tartást kevesebb mint 1 évre ítélik meg, akkor az értékelés alapja a teljes megítélt összeg (gyermektartási eljárásokban a bírósági illetékekről szóló törvény [Gerichtsgebührengesetz – GGG] 7. illetéktételéhez fűzött 1. megjegyzés; házastársak vagy bejegyzett élettársak tartására vonatkozó eljárásokban a GGG 15. szakaszának (5) bekezdése).

Az illeték tényleges összege tekintetében különbséget kell tenni a nemperes eljárásban lefolytatott gyermektartási ügyek és a házastársak vagy bejegyzett élettársak tartási ügyei között.

Gyermektartással kapcsolatos eljárásokban a kiskorú (18 év alatti) kérelmezők mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Nagykorú kérelmezők esetén a tartási követeléssel kapcsolatos határozatok és egyezségek esetében az illetékátalány a megítélt tartás értékének 0,5%-a (a GGG 7. sz. illetéktétele). Az illetéket a tartásra kötelezettnek kell megfizetnie (azaz annak a személynek, aki köteles tartásdíjat fizetni). Ha egy új kérelem folytán a jogerős ítélettel vagy egyezséggel már megállapított tartás összegét felemelik, akkor a korábbi tartás és az újonnan megítélt összeg közötti különbség az értékelés alapja.

Például: a jövőbeli havi tartás megítélt összege 250 euró.

Az illetékátalány 15,00 euró (250 euró × 12 × 0,05).

Ha tartásra kötelezett nagykorú személy a tartás összegének csökkentését kéri, (rögzített) 15,00 euró összegű illetékátalányt kell fizetnie. Ezt az illetéket nem kell megfizetni, ha a kérelmező teljes egészében sikerrel jár a fizetendő tartás összegének csökkentése tárgyában (a GGG 7. illetéktételéhez fűzött 3. megjegyzés).

Házastárs vagy bejegyzett élettárs tartására vonatkozó eljárás esetében a GGG 1. sz. illetéktételét kell alkalmazni. Az illetékátalányt csak a bírósági kereset – azaz az eljárást megindító kérelem – alapján vetik ki, és a fizetendő összeget az értékelés alapjától függő mozgó skála szerint állapítják meg. Ennek szemléltetésére az alábbiakban látható a GGG 1. sz. illetéktétel szerint fizetendő illetékek (2022. április 21-én hatályos) összege:

A pertárgy értéke – a fizetendő illeték:

Legfeljebb 150 euró – 25 euró

150 euró felett, de legfeljebb 300 euró – 48 euró

300 euró felett, de legfeljebb 700 euró – 68 euró

700 euró felett, de legfeljebb 2000 euró – 114 euró

2000 euró felett, de legfeljebb 3500 euró – 182 euró

3500 euró felett, de legfeljebb 7000 euró – 335 euró

7000 euró felett, de legfeljebb 35 000 euró – 792 euró

35 000 euró felett, de legfeljebb 70 000 euró – 1556 euró

Polgári eljárásban a ZPO 63–73. szakaszai szerinti kérelemre költségmentességet kell biztosítani, amennyiben a fél a megélhetéséhez szükséges források veszélyeztetése nélkül nem képes megfizetni az eljárás lefolytatásának a költségeit. Az AußStrG 7. szakaszának (1) bekezdése szerint ezek a rendelkezések megfelelően alkalmazandók a nemperes eljárásokban is (így a gyermektartásra vonatkozó eljárásokban is).

A megélhetéshez szükséges forrásokat általános jelleggel a munkaviszonyból származó statisztikai átlagjövedelem és a létminimum szintje között határozták meg. Ez az összeg akkor minősül veszélyeztetettnek, ha a tartásra jogosult fél és annak családtagjai még szerény életszínvonalat sem tudnak biztosítani maguknak, figyelemmel a felhasználható vagyontárgyaikra vagy annak lehetőségére, hogy egy hosszadalmas bírósági eljárás során megtakarításokat halmozzanak fel. Részleges költségmentesség is biztosítható.

Csak akkor nyújtható költségmentesség, ha a tervezett kereset vagy védekezés nem tűnik nyilvánvalóan komolytalannak vagy hiábavalónak. Ebben a tekintetben a fél állampolgárságának nincs jelentősége.

A költségmentesség különösen a bírósági illetékek és a tanúknak, szakértőknek és tolmácsoknak fizetendő díjak, illetve a felek személyes megjelenési kötelezettsége esetén az utazási költségeik megfizetése alóli ideiglenes mentességre terjed ki. Ha a jogszabályok kötelező ügyvédi képviseletet írnak elő (például a fellebbezési eljárásban), vagy ha az az ügy sajátos jellemzői miatt szükséges, átmeneti jelleggel térítésmentesen osztrák ügyvédet kell kijelölni a fél számára. Az ügyvéd feladatai közé tartozik a pert megelőző tanácsadás is egy bíróságon kívüli megállapodás tekintetében.

A ZPO 71. szakasza úgy rendelkezik, hogy a költségmentességben részesülő felet kötelezni kell arra, hogy részben vagy egészben fizesse vissza azokat az összegeket, amelyek megfizetése alól ideiglenesen mentesült, és amelyeket még nem fizetett vissza, továbbá arra, hogy fizesse ki a kirendelt ügyvéd díjtáblázat szerinti munkadíját, amennyiben és amint erre a megélhetése veszélyeztetése nélkül képes. Az eljárás befejezését követő 3 év elteltével nem állapítható meg visszafizetési kötelezettség. A bíróság felhívhatja a felet, hogy – a bíróság által meghatározott megfelelő határidőn belül – nyújtson be új vagyonnyilatkozatot – a megfelelő okirati bizonyítékokkal együtt – annak ellenőrzése érdekében, hogy a visszafizetés feltételei teljesülnek.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság a tartást pénzbeli juttatásként határozza meg. Az a szülő, akinek a gyermek a háztartásában él, és aki a gyermekről gondoskodik, ezzel járul hozzá a gyermek tartásához. A másik szülő köteles tartást fizetni.

A gyermek után fizetendő tartás összege a szülő hozzájárulási képességétől és a gyermek szükségleteitől függ, és eseti alapon kerül megállapításra. Az ítélkezési gyakorlatban iránymutatásként kidolgozott százalékos módszer alapján a tartásra kötelezett a havi (nettó) jövedelmének egy bizonyos százalékát köteles kifizetni:

• 6 éves kor alatti gyermek esetében a 16%-át;
• 6 és 10 éves kor közötti gyermek esetében a 18%-át;
• 10 és 15 éves kor közötti gyermek esetében a 20%-át; és
• 15 évesnél idősebb gyermek esetében a 22%-át.

Ha a személy több gyermek után fizet tartást, akkor ezt a százalékos értékek megfelelő csökkentésével figyelembe veszik. Ha egynél több gyermekről van szó, a fizetendő összeg egy százalékponttal csökken minden további 10 év alatti gyermek esetében, két százalékponttal minden további 10 évesnél idősebb gyermek esetében, valamint a házastárs saját jövedelmétől függően 0–3 százalékponttal a tartásra jogosult házastárs esetében.

A joggyakorlat alapján a tartási követeléseknek van egy felső határa (az úgynevezett Luxusgrenze, azaz luxushatár). Ez az összeg a két-háromszorosa az alapvető szükségletek fedezéséhez szükséges átlagos összegnek (Regelbedarf), amelyet szintén a joggyakorlat állapított meg. Ez az összeg évente kiigazításra kerül; 2020. július 1-jétől a havi összege:

• 3 évesnél fiatalabb gyermekek esetében:        213,00 euró
• 3 és 6 év közötti gyermekek esetében:          274,00 euró
• 6 és 10 év közötti gyermekek esetében:        352,00 euró
• 10 és 15 év közötti gyermekek esetében:      402,00 euró
• 15 és 19 év közötti gyermekek esetében:      474,00 euró
• 19 és 25 év közötti gyermekek esetében:      594,00 euró

A házastársak és a bejegyzett élettársak részére a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállása alatt fizetendő tartás összege szintén a kötelezett fizetőképességétől és a tartásra jogosult szükségleteitől függ, és eseti alapon kerül megállapításra. A joggyakorlatban iránymutatásként kifejlesztett százalékos módszer alapján az alacsonyabb jövedelmű fél tartási követelését úgy lehet kiszámolni, hogy a család jövedelmének (mindkét házastárs/élettárs nettó jövedelme) 40%-ából le kell vonni a kérelmező saját jövedelmét. Ha az egyik fél nem rendelkezik saját jövedelemmel, és csak a háztartást vezeti, a jövedelemmel rendelkező fél nettó jövedelmének egyharmadára (33%) jogosult. Ezenkívül az egyéb gondozási kötelezettségeket is figyelembe kell venni (a százalékos összegek csökkentésével).

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást az adott hónap elején előre kell megfizetni (a polgári törvénykönyv [Allgemeines bürgerliches Gesetzbuch – ABGB] 1418. szakasza; a házasságról szóló törvény [Ehegesetz] 70. szakasza; a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény [Eingetragene Partnerschaft-Gesetz – EPG] 22. szakaszának (1) bekezdése). A kifizetést a jogosult vagy annak képviselője (szülő, különleges jogi képviselő [Erwachsenenvertreter] részére kell teljesíteni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Miután az eredeti eljárásban meghatározták a tartás összegét, az általános szabályok szerint folytatható le végrehajtás (a határozat érvényre juttatása) a kötelezett ellen.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A kötelezett (a végrehajtási eljárásban: a végrehajtás alá vont személy) megtarthatja a létminimum szintjének megfelelő minimális összeget (tehát ezt az összeget nem lehet lefoglalni). A létminimum szintjét évente határozzák meg, és több tényezőtől függ. A végrehajtási törvény (Exekutionsordnung – EO) 291b. szakasza szerint törvényes tartási követelésen alapuló végrehajtás esetében a kötelezett csak a létminimum 75%-ának megfelelő összeget tarthatja meg. Az így csökkentett létminimum és a rendes létminimum közötti különbözetből először az aktuális törvényes tartási követeléseket kell kielégíteni, függetlenül az e követeléseken létesített biztosítékok rangsorától, az aktuális havi tartásdíjjal arányosan. E tekintetben a tartásra jogosultak (azok a személyek, akiknek tartásdíjjal tartoznak) előnyt élveznek a többi hitelezővel szemben.

Minden végrehajtható ítélettel megállapított (esedékessé vált) követelésnek (Judikatschulden) 30 év az elévülési ideje, így azokat ezen a határidőn belül lehet törvényesen végrehajtani.

A tartási követelések végrehajtására nem vonatkozik különleges elévülési határidő.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ha a kiskorú másik törvényes képviselője írásban beleegyezett, a gyermek- és ifjúságjóléti szolgálat eljárhat a gyermek képviselőjeként a kiskorú tartási követelésének megállapítása vagy végrehajtása során.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartásdíj előre történő kifizetése annak biztosítására irányul, hogy a kiskorúak akkor is megkapják a tartásdíjat, ha az egyik szülő nem fizet rendszeresen, vagy egyáltalán nem teljesíti a fizetési kötelezettségeit. A tartási előleget az állam kérelemre folyósítja. A kérelmet a gyermek nevében kell a gyermek képviseletére felhatalmazott szülőnek benyújtania a bírósághoz.

A kiskorú akkor jogosul tartásdíjelőlegre, ha:

• a szokásos tartózkodási helye Ausztriában van;
• osztrák állampolgársággal vagy egy másik EU/EGT-tagállam állampolgárságával rendelkezik, vagy hontalan; és
• nem él a tartásra kötelezettel azonos háztartásban.

A tartásdíjelőleg annak a hónapnak az elejétől jár, amelyben a kérelmet benyújtották, legfeljebb 5 évre. A kifizetéseket a tartományi felsőbíróság (Oberlandesgericht) minden hónap első napján előre folyósítja a tartásra jogosult személynek.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Ha a tartásra kötelezett külföldön él, és nincs végrehajtás alá vonható vagyona Ausztriában, a végrehajtásra külföldön kerül sor. Ezt a központi hatóságon keresztül lehet kérelmezni (a külföldi tartásról szóló 2014. évi törvény [Auslandsunterhaltsgesetz 2014] 8. szakasza).

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

A gyermek- és ifjúságjóléti szolgálatok (körzeti hatóságok [Bezirkshauptmannschaften] vagy települési önkormányzatok [Magistrate]) és a körzeti bíróságok (Bezirksgerichte) segítséget nyújtanak a tartásra jogosultaknak az igényeik érvényesítésében vagy végrehajtásában. A központi hatóság továbbítja a kérelmeket a másik országba.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A hatóságok és bíróságok nyitvatartási idejében; a központi hatóság telefonon és e-mailben is ad tanácsot.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Miután a tartásra jogosult kérelme beérkezett az illetékes bírósághoz, általában ugyanúgy kezelik, mint az Ausztriában élő tartásra jogosultakat.

A kérelmeket a központi hatóság továbbítja a bírósághoz. Adott esetben a bíróság költségmentességet biztosít, és gondoskodik arról, hogy az Osztrák Ügyvédi Kamara pártfogó ügyvédet rendeljen ki. A pártfogó ügyvéd a külföldi jogosult osztrák jogot ismerő képviselőjeként jár el, és köteles benyújtani a további kérelmeket, átutalni az átvett tartásdíjakat, valamint beszámolni ezekről a tevékenységekről (a külföldi tartásról szóló 2014. évi törvény 9. szakasza).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Mivel a két központi hatóság együttműködésének elvét kell alkalmazni, e támogatás nyújtása elsősorban a lakóhely szerinti tagállam hatóságainak a feladata.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Tárgytalan.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

2014. augusztus 1-jéig csak az e fejezet szerinti rendelkezéseket kellett alkalmazni; azóta az igazságszolgáltatáshoz való jogot a határon átnyúló ügyekben is a külföldi tartásról szóló 2014. évi törvény 10. és azt követő szakaszai szabályozzák (Szövetségi Közlöny (BGBl.), I 34/2014).

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A külföldi tartásról szóló 2014. évi törvény egyszerűsítette a bürokratikus eljárásokat, ezáltal lehetővé téve, hogy a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium I.10. osztálya változatlan létszámmal is egyre több ügyet tudjon feldolgozni.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.