Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A szülőknek a kiskorú gyermekeikkel szemben fennálló – anyagi lehetőségeiktől függő – közös tartási kötelezettségére terjed ki, függetlenül attól, hogy a szülők együtt vannak-e, vagy különváltak. A tartási kötelezettség kiterjed a volt házastársra is, ha nincs olyan helyzetben, hogy a saját pénzügyi forrásaiból fenntartsa magát.

Tartásdíj fizetésére kötelezettek a szülők a gyermekeikkel szemben és/vagy a volt házastársak egymással szemben valamint a felnőtt gyermekek a szüleikkel szemben, ha azok nem tudják fenntartani magukat a vagyonukból vagy a jövedelmükből.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség megszűnik, ha a gyermek nagykorúvá válik, vagyis eléri a 18. életévét, kivéve, ha a gyermek a nagykorúság elérése után nem képes fenntartani magát. Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a gyermek testi vagy mentális betegségben szenved, illetve a felsőoktatási vagy szakiskolai tanulmányai miatt nem tud dolgozni, vagy ha a férfi gyermek katonai szolgálatot teljesít.

A ciprusi jog szerint, különös tekintettel a szülők és gyermekeik közötti kapcsolatról szóló 216/90. sz. törvény 34. cikkére,

a felnőtt gyermekeknek is van tartási kötelezettségük a szüleikkel szemben.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Bírósághoz kell fordulni, konkrétan a lakóhelye szerinti prefektúra családjogi bíróságához.

Az eljárás a tartás behajtására irányuló első kérelemmel indul, amelyhez csatolni kell a kérelmezőnek bírósági nyilvántartásba vett, eskü alatt tett nyilatkozatát. A kérelmet kézbesítik az alperesnek (a tartásra kötelezett), aki jogosult a meghallgatását kérni és kifogással élni. Ha a két fél egyetért, a tartási határozatot közös megegyezéssel bocsátják ki. Egyéb esetben a kérelmet tárgyaláson bírálja el a bíróság, és a két fél által előadottak alapján hoz döntést.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Ha a jogosult kiskorú (azaz a 18. életévét be nem töltött gyermek), a kérelmet a jogosult gondviselője (például az édesanyja) terjeszti elő a jogosult nevében és javára.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A családjogi bíróságokról szóló 23/90. sz. (módosított) törvény 12. cikke alapján, ha a jogosult kiskorú, akkor az a bíróság jár el, amely a jogosult vagy a kötelezett lakóhelye szerint illetékes (12. cikk (1) bekezdés b) pont). Minden egyéb esetben (azaz ha a jogosult felnőtt), akkor az a bíróság jár el, amely a kérelmező (jogosult) vagy a kötelezett lakóhelye vagy üzleti székhelye szerint illetékes (12. cikk (1) bekezdés a) pont).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A kérelmező személyesen vagy ügyvéd útján is megkeresheti a bíróságot.

Az eljárással kapcsolatban lásd a fenti 3. kérdést.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az eljárás költségköteles, amely magában foglalja az ügyvédi díjat (ha a kérelmezőt ügyvéd képviseli) és a felmerülő bírósági költségeket. Az összegeket a Ciprusi Legfelsőbb Bíróság által időszakonként közzétett rendeletek tartalmazzák. A pontos összeg az eljárás hosszától és/vagy összetettségétől függ. Ha a kérelmező nem rendelkezik a kellő pénzügyi eszközökkel, a módosított 165(I)/2002. sz. törvény értelmében költségmentességért folyamodhat.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A bíróság által megítélt tartás a típusa szerint lehet a szülőtől a gyermeknek járó, a gyermektől a szülőnek járó és a volt házastárstól a volt házastársnak járó tartás. A tartás összegének kiszámítása során figyelembe veszik a jogosult szükségleteit és a kötelezett pénzügyi lehetőségeit. A tartás kiterjed mindenre, ami a jogosult létfenntartásához és jólétéhez szükséges, továbbá adott esetben az iskoláztatásának a költségeire (a 216/90. sz. törvény 37. cikke).

A tartási határozatot a bíróság a jogosult (vagy képviselője) kérelmére felülvizsgálhatja, ha a jogosult megélhetési költségei vagy családi körülményei megváltoznak, vagy ha a tartásra kötelezett életkörülményei módosulnak (a 216/90. sz. törvény 38. cikkének (1) bekezdése).

A körülmények vagy a költségek változásától eltekintve a törvény (a 216/90. sz. törvény 38. cikkének (2) bekezdése) rendelkezik a tartás huszonnégy (24) havonta történő tíz százalékos (10%) automatikus emeléséről, ha a bíróság ettől eltérően nem határoz.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást banki átutalás, csekk vagy készpénz útján havonta kell fizetni a jogosult, a jogosult gondviselője vagy a jogosult ügyvédje részére.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a határozatban megjelölt kötelezett nem hajlandó fizetni, a tartásdíjat a pénzbüntetések behajtásához hasonló módon hajtják be. Az eljárás az őrizetbe vételre vonatkozó bírói végzés kibocsátására is kiterjed (a 216/90. sz. törvény 40. cikke).

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A 232/91. sz. törvény 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a kötelezett mentesül a tartási határozat alapján esedékes összeg megfizetése alól, ha eltelik egy két évet meghaladó időszak.

A fenti határidő kiszámítása során nem vehető figyelembe az az időtartam, amelyet a tartásra kötelezett a Ciprusi Köztársaság területén kívül tölt.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Nemzeti szinten nincs ilyen hatóság vagy szervezet.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Lásd a fenti kérdésre adott választ.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen, ebben az esetben a kérelmező/jogosult segítséget kérhet a köztársaság központi hatóságától, vagyis az igazságügyi és közrendvédelmi minisztériumtól.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Az érintett személy vagy az ügyvédje telefonon, írásban (levélben, telefax, vagy e-mail útján) vagy személyesen veheti fel a kapcsolatot a központi hatósággal.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Ha a kérelmező/jogosult egy másik országban, a kötelezett pedig Cipruson tartózkodik, a kérelmező segítséget kérhet a központi hatóságként működő igazságügyi és közrendvédelmi minisztériumtól a tartózkodás helye szerinti ország illetékes központi hatósága útján. (Közvetlen kapcsolatfelvételre nincs lehetőség.)

A másik lehetőség az, hogy az ügyvédje útján közvetlenül a bírósághoz fordul.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Egyedi esetben a ciprusi központi hatóság megkereshető telefonon vagy írásban (levél, telefax vagy e-mail útján), és segítséget nyújt az írásbeli tartási kérelemnek az illetékes nemzeti bírósághoz történő eljuttatásában.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, a Ciprusi Köztársaságot kötelezi a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Az új tartási rendelet (4/2009/EK tanácsi rendelet) végrehajtása révén a kérelmeket jelenleg közvetlenül a köztársaság illetékes bíróságához továbbítják a köztársaság központi hatósága útján.

Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést elősegíti a költségmentesség biztosítása, amiről mind nemzeti jogszabály – vagyis a 165(I)/2002. sz. törvény –, mind a határon átnyúló vonatkozású jogvitákban a költségmentesség biztosításáról szóló vonatkozó uniós irányelv rendelkezik.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az 51. cikk megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a központi hatóság szorosan együttműködik az állam egyéb illetékes hatóságaival, többek között annak érdekében, hogy beszerezze a kért információkat, mint például a kötelezett lakcíme és vállalkozásának székhelye, bevételei stb., felkutassa a kötelezettet, és lehetővé tegye a bírósági iratok kötelezett részére történő kézbesítését azáltal, hogy beszerzi és továbbítja a bírósági hatóságok részére az érvényes kézbesítési címet.

Mivel a fent hivatkozott költségmentességi rendelkezések itt is érvényesek, valamint a kérelmeknek a 4/2009/EK rendelet szerinti továbbítását a központi hatóság végzi el a kérelmező helyett, így nem merül fel a költségmentesség kérdése.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.