- 1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
- 2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
- 3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
- 4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
- 5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
- 6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
- 7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
- 8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
- 9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
- 10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
- 11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
- 12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
- 13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
- 14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
- 15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
- 16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
- 17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
- 18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
- 19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
Az észt alkotmány (põhiseadus) értelmében a tartási kötelezettség a család arra vonatkozó kötelessége, hogy gondoskodjon azokról a családtagokról, akik segítségre szorulnak.
A tartásdíj olyan összeg, amelyet a tartás céljára kell fizetni, általában rendszeres pénzbeli juttatás formájában. A jogosult személy kérelmére bizonyos esetekben a bíróság elrendelheti a tartás egy összegben való megfizetését. A kiskorú gyermek részre tartásdíj fizetésére kötelezett személy indokolt esetben kérheti, hogy engedélyezzék számára a tartási kötelezettség nem pénzben történő teljesítését.
A segítségre szoruló személy részére járó tartási kötelezettség megfizetése általában az adott személy elsőfokú felmenőit és leszármazóit terheli – más szavakkal a felnőtt gyermek és a szülő kölcsönösen kötelesek gondoskodni egymásról. Egy személy felmenőinek másodfokú felmenői tartási kötelezettséggel tartoznak kiskorú leszármazottaikkal szemben. A házastársak is kötelesek kölcsönösen eltartani a családjukat a munkájuk és a vagyonuk révén, beleértve a közös háztartás költségeinek fedezésére irányuló tevékenységeket, valamint a házastárs és a gyermekeik szokásos és rendkívüli szükségleteinek kielégítését. A segítségre szoruló személy részére történő tartásdíj-fizetési kötelezettség kiterjedhet az elvált házastársra vagy arra a személyre is, akivel az adott személy nem kötött házasságot, de akivel közös gyermeke van.
A kiskorú gyermek szülője tartásdíj formájában fizeti a tartást, különösen akkor, ha a szülő nem él együtt a gyermekkel, vagy nem vesz részt a gyermek nevelésében. A segítségre szoruló személy elvált házastársa elsősorban akkor köteles tartást nyújtani, ha a házasság felbontása után a gyermekről való gondoskodás kötelezettsége miatt az adott személy nem képes magát fenntartani, illetve ha a kora vagy az egészségi állapota miatt szorul segítségre. Az a személy, akinek a segítségre szoruló személlyel közös gyermeke van, köteles a gyermek születése előtt 8. héttől a születését követő 12. hétig tartást nyújtani, ezt követően pedig akkor, ha az adott személynek a gyermek nevelése, a terhesség vagy a szülés következtében olyan egészségügyi problémája van, ami miatt segítségre szorul.
2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
A nagykorúság korhatára a 18. év, a 18 évesnél fiatalabb személy kiskorú. A kiskorú gyermek jogosult tartásdíjra; gyermek tartásáért – egyenlő részben – elsősorban a gyermek szülei felelősek. Az a 18. életévét betöltött gyermek, aki alapfokú, felső középfokú vagy szakképző oktatási intézményben folytatja alap- vagy középfokú tanulmányait vagy felsőfokú tanulmányokat folytat, szintén jogosult tartásra, de csak a 21. életéve betöltéséig. A kiskorúak tartásdíjának számítási alapja eltér a nagykorú gyermekekétől. A nagykorú gyermekek tartásdíjának kiszámításakor a tartásdíj mértékét a jogosult személy szükségletei és szokásos életmódja alapján határozzák meg, de feltételezik, hogy a felnőttek képesek arra, hogy a tartásuk legalább egy részét maguk keressék meg. A tartásra csak akkor válik jogosulttá, ha a nagykorúságot elérve nem rendelkezik a saját maga eltartásához szükséges eszközökkel, és tanulmányai vagy más alapos ok miatt nem várható el tőle, hogy szükségletei kielégítéséhez szükséges jövedelmet szerezzen.
A nagykorú gyermeknek magának kell önállóan újra a bírósághoz fordulnia, ha azt szeretné, hogy a tartásdíjat a nagykorúság elérését követően továbbra is kapja, és amennyiben a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség korábbi bírósági ítélet alapján szűnt meg.
A maguk eltartására képtelen más felmenők vagy leszármazók szintén jogosultak a tartásra, ha megállapítható a rászorultságuk.
3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
A kiskorú gyermek szülőjétől követelhető a tartási kötelezettség teljesítése. Ha a szülő önként nem fizeti a tartást, a bíróságnál kérelmezhető a tartásdíj megfizetésére való kötelezés. Tartás kérelmezésekor vagy a gyermek részére járó tartásdíjra (maksekäsu kiirmenetluse avaldus lapse elatisnõudes) vonatkozó gyorsított eljárásos fizetési meghagyás indítványozható, vagy tartásdíj-kereset (elatishagi) formájában kereset (hagiavaldus) indítható a bíróságnál. Kiskorú gyermek részére történő tartásdíj követelése esetén nem kell állami illetéket fizetni.
A fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárás egyszerűsített eljárás, amelyben a tartásdíj fizetése csak kiskorú gyermek részére rendelhető el, ha a fizetésre kötelezett szülő neve megtalálható a gyermek születési anyakönyvi kivonatán, a tartásdíj havi összege nem haladja meg a minimális tartásdíj másfélszeresét (lásd a 8. kérdést), és a másik szülő nem emel kifogást a tartásdíj megfizetése ellen. Ha a fizetési meghagyás benyújtásának feltételei nem állnak fenn, a gyermek lakóhelye szerint illetékes megyei bíróságnál (maakohus) kell a tartásdíjra vonatkozó keresetet megtenni.
A kiskorú gyermek után járó tartásdíj iránti kérelemre vonatkozó fizetési meghagyással kapcsolatos gyorsított eljárásról itt érhető el részletesebb információ. A gyermektartás megfizetésére vonatkozó igénybejelentési nyomtatvány itt tölthető le.
4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
A kiskorú gyermekek tartásra jogosultak. Ha a kiskorú korlátozott cselekvőképességgel rendelkezik, a gyermek törvényes képviselője – a felügyeleti jogot gyakorló szülő – nyújtja be a gyermek nevében a bírósághoz az igénybejelentést. Ha a gyermeknek kirendelt gyámja van, a keresetet a gyermek törvényes képviselőjeként eljárva a gyermek gyámja nyújtja be.
A cselekvőképes felnőtt önállóan nyújtja be a tartásra irányuló keresetét.
5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
Ha a bíróságtól azt kérelmezik, hogy egy szülőt a kiskorú gyermekével szembeni tartási kötelezettségének teljesítésére kötelezzen, akkor ez tartási ügynek minősül. Tartási ügyben a kérelmet a gyermek lakóhelye szerint illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani. Ha a gyermek nem Észtországban él, a keresetet az alperes lakóhelye szerint kell benyújtani. Ha az alperes nem Észtországban él, a keresetet a felperes lakóhelye szerint kell benyújtani.
Tartás a fizetési meghagyásra vonatkozó gyorsított eljárásban is kérhető (lásd a 3. kérdésre adott választ).
6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
A gyermektartás bíróságon történő érvényesítéséhez keresetet kell indítani, amihez nem feltétlenül szükséges jogi szakember segítségét vagy közvetítő szolgáltatásait igénybe venni. A bíróság a kereset benyújtásának napjától kezdve ítéli meg a tartás fizetését, de a kereset alapján a tartás visszamenőleges megfizetését is elrendelheti a kereset benyújtásának napját megelőző legfeljebb egy évre.
A gyermektartás megfizetésére vonatkozó igénybejelentési nyomtatvány itt tölthető le.
7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
A kiskorú gyermek részére fizetendő gyermektartás érvényesítését vagy a gyermektartási igény tekintetében beadott fizetési meghagyás gyorsított eljárásban történő kérelmezésének felülvizsgálatát célzó keresetet nem terheli állami illeték.
Az eljárási költségek fedezésére állami költségmentesség vagy eljárási költségmentesség kérhető.
Állami költségmentesség esetén a személy részére az Észt Ügyvédi Kamara (Eesti Advokatuur) rendel ki ügyvédet. Az ügyvéd feladata, hogy az adott személyt az eljárásban képviselje, és részére tanácsot adjon. Állami költségmentesség azon személyek részére jár, akik anyagi helyzetük következtében nem tudják megfizetni a jogi szakértő szolgáltatásait akkor, amikor jogi segítségre lenne szükségük, vagy erre csak részben, illetve több részletben fizetve lennének képesek, illetve akiknek olyan az anyagi helyzete, hogy a jogi szolgáltatások kifizetése után a megélhetésük veszélybe kerülne. Az állami költségmentesség odaítélése nem mentesíti a személyt az egyéb eljárási költségek megfizetésének kötelezettsége alól.
Az állami költségmentességre vonatkozóan itt érhetők el részletesebb információk.
Azok a személyek, akik anyagi helyzetük következtében nem tudják megfizetni az eljárási költségeket, vagy erre csak részben, illetve több részletben fizetve lennének képesek, állami eljárási költségmentességet kérhetnek. Ennek az is feltétele, hogy az eljárásban való tervezett részvétel kapcsán megalapozottan feltételezhető legyen, hogy az sikeres lesz.
A természetes személyek eljárási költségmentességének kérelmezésére szolgáló nyomtatvány, valamint a kérelmező és családtagjai személyi és vagyoni helyzetére vonatkozó adatlap itt érhető el.
8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
A bíróság hozhat olyan döntést, hogy valamely kiskorú gyermek részére tartásdíjként egy rögzített vagy változó összeget kell fizetni, és határozatában megállapíthatja a tartás kiszámításának alapját. A bíróságok rendszerint a tartás havonta történő fizetését rendelik el.
A tartásdíj minimális összege 2021 végéig a minimálbértől függött. Az egy gyermek után járó havi tartásdíj összege nem lehetett kevesebb a kormány által meghatározott havi minimálbér felénél (ennek megfelelően a tartásdíj minimális összege 2018-ban gyermekenként 250 euró volt, 2019-ben 270 euró, 2020-ban és 2021-ben pedig 292 euró).
2022. január 1-jétől a tartásdíj minimális összege már nem függ az aktuális minimálbértől. A tartásdíj összegét a bíróság határozza meg a gyermek szükségletei, a szülők pénzügyi lehetőségei, a szülőknek és a gyermeknek járó juttatások, valamint a családban élő kiskorú gyermekek száma alapján. Az alapul vett összeg a gyermek havi átlagos tartási költségének a fele (a tartásdíj alapösszege 209,20 euró, amelyet minden év április 1-jén a fogyasztói árindex előző évi változása alapján kiigazítanak).
A tartásdíj összegét a következő körülmények figyelembevételével állapítják meg: A tartásdíj fizetésére kötelezett szülő jövedelme. Az alapösszeghez főszabály szerint hozzá kell adni az előző naptári évre vonatkozó észtországi bruttó havi átlagbér 3%-át. A kiegészítő összeget minden év április 1-jén újraszámítják.
A családban élő eltartott gyermekek száma. Figyelembe véve, hogy több gyermek egyidejű nevelése némi költségmegtakarítással járhat (bútorok, ruhák, játékok stb. újrafelhasználása), a második gyermektől kezdve a tartásdíj összege 15%-kal alacsonyabb, mint az első gyermek esetében. Az ikrek és a három évnél nagyobb korkülönbséggel született gyermekek esetében nem kell csökkenteni a tartásdíj összegét.
Családi pótlékok. A tartás összegének meghatározásakor gyermekek után járó ellátást és, a családjogi törvény (perekonnaseadus) 2023. február 1-jén hatályba lépett változata szerint, a többgyermekes családokat megillető családi támogatás felét veszik figyelembe. Ha ezeket a juttatásokat a tartást igénylő személy kapja, a juttatás felét minden gyermek esetében le kell vonni a tartásdíj összegéből. Ha azonban a tartásdíjat fizető személy kapja az ellátásokat, azok összegét hozzá kell adni a tartásdíjhoz. A tartási végzés kiadásakor a többgyermekes családokat megillető családi támogatást is a módosításnak megfelelően számítják ki, még akkor is, ha azt nem kizárólag ugyanazon házastársak közös gyermekei után fizetik. Ezért egy olyan vegyes család esetében, amelyben két gyermek született egy korábbi kapcsolatból, és az egyik szülőnek az új kapcsolatból több gyermeke született, aminek következtében a család jogosulttá válik a többgyermekes családok támogatására, a tartásdíj kiszámításakor a támogatás felét veszik figyelembe. Ezt egyenlő arányban osztják el a tartást igénylő és a tartást fizető szülő között, majd tovább osztják a családban lévő azon gyermekek teljes számával, amely után a család a többgyermekes családok támogatására jogosult.
A gyermek feletti közös felügyelet Ha a gyermek egy év alatt átlagosan havonta legalább hét huszonnégy órás időszakot a tartást fizető szülőnél tölt, a kötelezett szülőnél töltött idővel arányosan csökken a tartásdíj összege. Ezért ha a gyermek mindkét szülőnél ugyanannyi időt tölt, csak a gyermek nagyobb szükségleteire, a szülők jövedelme közötti jelentős eltérésre vagy arra hivatkozva követelhető tartásdíj, hogy a gyermekkel kapcsolatos költségek egyenlőtlen mértékben oszlanak meg a szülők között.
Ezen az oldalon részletesebb információ és egy tartásdíjszámító is elérhető.
A 2022. január 1. előtt hozott bírósági határozatokban megállapított összegek nem csökkennek automatikusan. Ha bírósági határozat alapján a szülő a kiskorú gyermek után a jelenlegi minimumösszegnek vagy a havi minimálbér felének megfelelő tartásdíjat köteles fizetni, akkor ez az összeg a 2021. évi szinten (azaz havi 292 euró összegben) „befagyasztásra” kerül, és ennek következtében a tartásdíj összege már nem emelkedik a minimálbér további emelkedése esetén.
Ha a 2023. február 1-jét megelőzően hozott bírósági határozat alapján a szülő a kiskorú gyermek után változó összegű tartásdíjat köteles fizetni, és a tartásdíj összege a többgyermekes családok után járó támogatás összegének ingadozásától függ, a bírósági határozat alapján megállapított tartásdíj összegét a családjogi törvény 2023. február 1-jén hatályos változata 101. cikkének (5) bekezdése alapján kell kiszámítani.
A bíróság megemelheti, valamint alapos ok fennállása esetén le is csökkentheti a tartásdíj minimális összegét. A törvényben meghatározott képlet alapján kiszámított minimális tartásdíj a következők alapján növelhető:
- a gyermek tényleges szükségletei;
- a szülők jövedelme;
- a gyermekkel kapcsolatos költségeknek a szülők közötti tényleges megoszlása.
Ha a kötelezett szülő jövedelme magasabb az átlagnál, a tartásdíj alapösszege a bruttó havi átlagbér helyett például a kötelezett szülő tényleges jövedelmének a 3%-ával is megnövelhető. A tartásdíjat csak indokolt esetben lehet csökkenteni. Ilyen indok lehet például ha a szülő keresőképtelen, vagy ha a szülőnek másik gyermeke is van, aki a minimális tartásdíj megállapítása esetén pénzügyi helyzetét tekintve kevésbé lenne biztonságban, mint a tartásdíjban részesülő gyermek.
Ha a tartásdíj összegét módosítják, az általában csak a határozat meghozatalától kezdve hatályos, azaz a hátralékos tartásdíjra nem vonatkozik a módosítás.
A kötelezett személy indokolt esetben kérheti, hogy engedélyezzék számára a tartás más módon történő nyújtását. A szülők kölcsönös megállapodással részletesen megegyezhetnek abban, hogyan kell teljesíteni a gyermektartási kötelezettséget, és meghatározhatják, hogyan és milyen időközönként kell a tartást nyújtani.
9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
A tartás összegét általában pénzjuttatás formájában kell fizetni. A kiskorú gyermek részére tartási kötelezettséget teljesítő személy indokolt esetben kérheti, hogy a tartást valamilyen más módon teljesíthesse. A kiskorú gyermek szülője tartásdíj formájában fizeti a tartást, különösen akkor, ha a szülő nem él együtt a gyermekkel, vagy nem vesz részt a gyermek nevelésében. A tartást minden naptári hónapra előre kell fizetni. Bár a tartásnak a gyermek a kedvezményezettje, azt általában a másik szülő részére kell kifizetni. A tartást akkor lehet közvetlenül a gyermeknek fizetni, ha a szülők ebben egyeztek meg, vagy ha van ilyen értelmű bírósági határozat.
10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
Ha egy tartást elrendelő bírósági ítélet hatályba lépett, vagy azonnali végrehajtás hatálya alatt áll, de a másik szülő nem teljesíti a kötelezettségét, a végrehajtóhoz kell fordulni. Ha a kötelezett nem teljesíti a szükséges időben az ítéletben meghatározott fizetést, a végrehajtó a kereset biztosítását szolgáló intézkedéseket tevő személy kérelmére rendelkezik a kötelezett vagyonának lefoglalásáról. A kötelezett vagyonának lefoglalásához az szükséges, hogy a végrehajtóhoz benyújtsák a bírósági ítéletet és a végrehajtási kérelmet. A végrehajtás iránti kérelemben fel kell tüntetni a kötelezettre, és ha lehetséges, a vagyonára vonatkozó információkat (lakcím, elérhetőség, a vagyonra vonatkozó ismert adatok). Ha a kérelmező azt szeretné, hogy a végrehajtó a tartozás behajtása érdekében a törvényben meghatározott minden lehetőséggel éljen, akkor a végrehajtási kérelemben jelezni kell, hogy a kérelmező fizetési követelést nyújt be a kötelezett bejegyzett ingatlan vagyontárgyaira, ingóságaira és követeléseire. A végrehajtási eljárások során a gyermektartás elsőbbséget élvez más követelésekkel szemben, a tartási követelés kielégítése érdekében pedig lehetőség van nagyobb összegű vagyontárgyak lefoglalására, valamint bírósági határozattal határozatlan időre felfüggeszthetők az alábbi jogok illetve az alábbi engedélyek érvényessége: vadászati jogok, gépjármű-vezetési jog, fegyvertartási és fegyvervásárlási engedélyek, kedvtelési célú vízi járművek és személyszállító vízi járművek vezetéséhez való jog, horgászengedélyek.
11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
Bárki mentesül a tartási kötelezettség alól annyiban, amennyiben nem képes – figyelemmel egyéb kötelezettségeire és vagyoni helyzetére – a másik személy részére tartást biztosítani anélkül, hogy a saját szokásos fenntartását ne veszélyeztetné. A fentiek ellenére azonban a szülők a saját kiskorú gyermekeikkel szemben nem mentesülnek a tartási kötelezettség alól. A bíróság is mentesítheti a kötelezett személyt (adóst) a tartási kötelezettség alól, korlátozhatja a kötelezettség teljesítésének időtartamát, vagy csökkentheti a tartás összegét, ha a súlyosan méltánytalan lenne a kötelezettség teljesítését követelni, például ha a tartásra jogosult személy a saját felelőtlen magatartása következtében került olyan helyzetbe, hogy segítségre szorul.
A tartás elmulasztásából és kötelezettség nem teljesítéséből eredő kár megtérítése visszamenőlegesen legfeljebb a tartási követelés bírósághoz történő benyújtásától számított egy évre kérhető. A tartásdíj mint tartási kötelezettség elévülési ideje minden egyes kötelezettség tekintetében tíz év. Az elévülési idő azon naptári év végén kezdődik, amelyben a kötelezettségre vonatkozó követelés behajthatóvá vált. A tartási kötelezettség személyhez fűződő kötelezettség, amely a jogosult vagy a kötelezett halálával megszűnik; az előlegek és a beszámított összegek tekintetében kivételeket kell alkalmazni.
12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
A határokon átnyúló tartási jogviták esetében a központi hatóság, azaz az Igazságügyi Minisztérium (Justiitsministeerium) Bűnügyi Politikai Osztályának (kriminaalpolitikai osakond) Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya (rahvusvahelise justiitskoostöö talitus) nyújthat segítséget.
A tartási követelésnek a bírósághoz történő benyújtásakor állami költségmentesség kérelmezhető. Nincsenek olyan külön szervezetek vagy hatóságok, amelyek az országon belüli tartási követelések esetében segítséget nyújtanak.
13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
2017. január 1-jétől a gyermekét egyedül nevelő szülő a bírósági eljárás és a végrehajtási eljárás időtartamára állami tartásdíjat kérhet a Társadalombiztosítási Hivataltól (Sotsiaalkindlustusamet). A tartásdíj átmeneti állami segély az olyan szülő részére, aki egyedül neveli a gyermekét és gondoskodik róla. Az állam fizeti meg a tartásdíjat ahelyett a szülő helyett, aki nem fizeti a tartást, és a nem fizető szülőtől egy későbbi időpontban behajtja az összeget. Az állami tartásdíj juttatásának feltétele, hogy az adott személynek fizetési meghagyásra irányuló gyorsított eljárásban vagy perbeli keresetben kell kérelmeznie a bíróságtól a tartásdíj fizetését.
A tartásdíj garantált összege gyermekenként legfeljebb havi 100 euró.
A juttatás kérelmezésével kapcsolatban itt érhető el további információ.
14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?
Ha valaki a 4/2009/EK tanácsi rendelet által érintett esetben kíván tartáshoz jutni, segítség kérhet az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától.
Egy másik országban történő tartási kérelem benyújtásához a tartási ügy kezdeményezésére irányuló kérelmet kell benyújtani az Észt Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályához és a másik ország illetékes hatóságához. Ehhez mellékelni kell a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatának vagy az apaságot megállapító bírósági ítéletnek a másolatát. Ha az apaságot nem állapították meg, ezt fel kell tüntetni a másik országba küldött kérelmen.
A kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány itt érhető el.
14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?
Az Észt Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya a +372 6 208 183 és a +372 7153443 telefonszámon, valamint a következő e-mail-címeken érhető el: central.authority@just.ee és keskasutus@just.ee.
15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?
Egy másik országban élő kérelmezőtől származó igény legjobb elbírálására akkor kerül sor, ha felveszi a kapcsolatot a lakóhelye szerinti megfelelő hatósággal, amely viszont felveszi a kapcsolatot az Észt Igazságügyi Minisztériumon belül működő központi szervvel.
15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?
Lásd a 14.1. kérdésre adott választ.
16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
A 2007. évi hágai jegyzőkönyvet megerősítette az Európai Unió, amelynek Észtország 2004. május 1. óta tagja.
17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
Lásd a 16. kérdésre adott választ.
18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
Az Európai Unión belüli, határon átnyúló tartási kérelmekre vonatkozó ügyekben állami költségmentesség és állami eljárási költségmentesség áll rendelkezésre a rendelet alapján. Ezzel biztosítható, hogy az érintett személyt képviselje az eljárásban egy megfelelő jogi szakértelemmel rendelkező szakember, és az érintett személy az eljárási költségek fedezése révén igénybe vehesse az igazságszolgáltatást. Az állami költségmentességre és az állami eljárási költségmentességre vonatkozó szabályok szerint a nemzeti jogot akkor lehet alkalmazni, ha a 4/2009/EK tanácsi rendelet másként nem rendeli.
Főszabályként a más uniós tagállamokban élő személyekre ugyanazok a biztosítékok vonatkoznak, mint az Észtországban élő személyekre. Határon átnyúló tartási ügyekben a költségmentesség és jogi tanácsadás, valamint az állami költségmentesség és az állami eljárási költségmentesség – összhangban a 4/2009/EK tanácsi rendelettel, valamint a rendelet hatálya alatt nem álló részek tekintetében a nemzeti jog alapján – a központi hatóságtól, vagyis az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától kérelmezhető.
19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
A határokon átnyúló igazságügyi együttműködés céljából létrehozott központi hatóság az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztálya. Ezért a 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti tartási igény érvényesítéséhez segítséget lehet kérni az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Igazságügyi Együttműködési Osztályától, amely eljár a nemzetközi költségmentességre irányuló kérelmek ügyében.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.