Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A francia jogban a tartási kötelezettség azt a törvényben előírt kötelezettséget jelenti, amelynek értelmében a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező személy köteles fedezni annak a másik személynek a szükségleteit, akihez családi vagy házassági kapcsolat fűzi. Ebből következően különböző személyek részesülhetnek tartásban, beleértve a következőket:

• a házastárs a házastársától (a polgári törvénykönyv (code civil) 212. és 214. cikke),
• a gyermek a szüleitől (a polgári törvénykönyv 203., 371-2. és 373-2-2. cikke),
• az apa, anya és egyéb felmenő a gyermekétől (a polgári törvénykönyv 205. cikke),
• az após és az anyós a vejétől és a menyétől (a polgári törvénykönyv 206. cikke),
• a tartásra szoruló túlélő házastárs (a polgári törvénykönyv 767. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermekkel szembeni tartási kötelezettség tekintetében nincsen jogilag meghatározott korhatár: a szülőnek a gyermek szükségleteinek fedezésére és taníttatására vonatkozó kötelezettsége nem szűnik meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával (a polgári törvénykönyv 371-2. cikke). Két időszakot kell megkülönböztetni egymástól:

• amíg a gyermek kiskorú, illetve nagykorúsága esetén amíg anyagilag függetlenné nem válik, a szülők kötelesek gondoskodni a gyermekük szükségleteinek fedezéséről és taníttatásáról, ezáltal biztosítva számára a fejlődéséhez és a tanulmányai folytatásához szükséges feltételeket;
• a szükségletek fedezésére és taníttatásra vonatkozó kötelezettség megszűnését követően a tartási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok irányadók, amelyek megkövetelik a kérelmezőtől a rászorultsága igazolását (a polgári törvénykönyv 205. és 207. cikke).

A gyermek nagykorúvá válását követően a hozzájárulás egy összegben vagy részletekben közvetlenül a gyermek számára is fizethető.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Amennyiben a tartásdíjat nem fizetik meg önként, a tartásra jogosult személynek, a képviselőjének vagy elsődleges gondviselőjének eljárást kell indítania a fizetendő összeg meghatározása, valamint a kötelezett arra történő kötelezése iránt, hogy megfizesse ezt az összeget.

A tartási követelés lehet önálló tárgya a keresetnek, de érvényesíthető a házasság felbontására irányuló eljárás vagy a szülői felügyelet gyakorlásának megállapítására irányuló eljárás keretében is.

A nagykorú személyek közötti tartási követelések esetében a tartást követelő személynek igazolnia kell a rászorultságát, valamint hogy magát nem képes eltartani. A bíróság azonban teljesen vagy részben mentesítheti a kötelezettet a tartási kötelezettséggel összefüggő tartozás megfizetése alól, amennyiben a tartásra jogosult súlyosan elhanyagolta a kötelezettel szemben fennálló kötelezettségeit (a polgári törvénykönyv 207. cikke).

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A francia jog alapján nem a kiskorú gyermekek minősülnek a tartás követelésére jogosult személyeknek: csak a gyermekről gondoskodó szülő vagy harmadik fél tekinthető ilyen személynek, és léphet fel a másik szülő vagy a szülőkkel szemben a gyermek taníttatásához és a szükségletei fedezéséhez való hozzájárulás megállapítása iránt.

A szociális ellátó szolgálatok eljárhatnak a tartásra jogosult nevében, ha a polgári törvénykönyv 205. cikke alapján e személy önállóan nem képes eljárni (a szociális ellátásról és a családokról szóló törvény [code de l’action sociale et des familles] L132-7. cikke).

A kórházak és közegészségügyi intézmények/gondozást nyújtó közintézmények közvetlenül eljárást kezdeményezhetnek azokkal szemben, akik a kórházba/intézménybe felvett valamely személlyel szemben tartásra kötelezettek (a közegészségügyről szóló törvény [code de la santé publique] L6145-11. cikke).

A gondnokság alatt álló személyt a gondnokának kell képviselnie (a polgári törvénykönyv 475. cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A keresetet családjogi bíró előtt kell megindítani (juge aux affaires familiales) az általános hatáskörű elsőfokú bíróságon (tribunal de grande instance) (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [code de l’organisation judiciaire] L. 213-3. cikke szerint).

A polgári perrendtartásról szóló törvény (code de procédure civile) 1070. cikke a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet irányadó rendelkezéseire figyelemmel megállapítja, hogy az alábbi családjogi bíróság rendelkezik joghatósággal:

• a család lakóhelye szerinti bíróság;
• különélő szülők esetében a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén annak a szülőnek a lakóhelye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermek szokásosan együtt él, vagy pedig a kizárólagos szülői felügyelettel rendelkező szülő lakóhelye szerinti bíróság; más esetekben annak a személynek a lakóhelye szerinti bíróság, akivel szemben az eljárást megindították.

Közös kérelem esetén az egyik fél lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal a felek választásának megfelelően.

Amennyiben azonban a jogvita kizárólag házastársi tartással, a gyermek szükségleteinek fedezéséhez és taníttatásához való hozzájárulással, a házasság költségeihez való hozzájárulással vagy kompenzáló támogatással kapcsolatos, a tartásra jogosult lakóhelye vagy a gyermek(ek) elsődleges gondviselőjének lakóhelye szerinti bíróság is rendelkezhet joghatósággal, abban az esetben is, ha a gyermek(ek) már nagykorú(ak).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Az eljárás szóbeli és nem igényel képviseletet: a kérelmezők személyesen megjelenhetnek a bíró előtt a szükséges bizonyítékokkal.

Az eljárás megindítható idézéssel (bírósági végrehajtó útján) vagy egyszerűen a bíróságnak címzett kérelemmel is.

Amennyiben a tartást a házasság felbontására irányuló bírósági eljárás során követelik, a kérelmező képviseletében eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvédnek (avocat) kell eljárnia.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az elsőfokú eljárás nem jár jogi költségekkel. A fellebbezés illetéke 225 EUR.

A kérelmezők meghatározott pénzügyi helyzetük esetén költségmentességben részesülhetnek.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermek szükségleteinek fedezéséhez és a taníttatásához való hozzájárulás az alábbi formákat öltheti:

• havi rendszerességgel teljesített kifizetés a jogosult szülő részére (ez a leggyakoribb);
• a gyermekkel kapcsolatban felmerülő költségek közvetlen finanszírozása;
• a kötelezett tulajdonában lévő ingatlan használatának és lakhatási jogának átengedése, vagyontárgyon fennálló haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése, vagy jövedelemtermelő vagyontárgy juttatása a jogosult részére.

A hozzájárulás mértékét mindkét szülő önálló jövedelmi viszonyainak és vagyoni helyzetének valamint a gyermek szükségleteinek figyelembevételével számítják ki. 2010-et követően az igazságügyi miniszter (Ministère de la justice) mindössze javaslatként közzétett egy referenciatáblázatot, amelyet a kötelezett és a jogosult jövedelmi viszonyai, a felügyeletük alatt álló gyermekek száma, valamint a láthatási jogok terjedelme és a lakhatás szempontjai alapján állítottak össze. A bíró rendszeres időközönként indexálja a hozzájárulást (a háztartások általános fogyasztói árindexe alapján).

A tartásdíjak egyéb formái:

A házastárs házasság költségeihez való hozzájárulása összegének meghatározása során a bíró köteles figyelembe venni az érintett személy részéről felmerült valamennyi költséget, a hasznos vagy szükséges kiadásoknak megfelelő mértékben. A hozzájárulás történhet pénzfizetéssel, hitelért való felelősségvállalással, vagy akár a családi otthon birtokának átengedésével.

Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárásban támogatási kötelezettség alapján ítélnek meg tartásdíjat, valamely hitel egészének vagy havi törlesztő részletei egy részének átvállalásáról is születhet döntés; a bíróságok azonban előnyben részesítik a havonta teljesített kifizetéseket. A tartásdíjat annak az életszínvonalnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet a jogosult házastárs a másik házastárs jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére figyelemmel magának követelhet.

A felmenők, valamint az anyós és após részére a tartásdíjat a jogosult rászorultságával és a kötelezett vagyoni helyzetével arányosan állapítják meg. A bíró az ügy körülményeitől függően, törvény felhatalmazása alapján, akár automatikusan is módosító záradékkal láthatja el az ilyen tartásdíjat megállapító határozatot (a polgári törvénykönyv 208. cikke).

A tartással összefüggésben a tartásdíj felülvizsgálatára bármikor sor kerülhet, feltéve, hogy a kérelmező bizonyítja olyan új körülmény fennállását, amely kihatással van a jogosult és/vagy a hitelező jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére és/vagy a gyermek/jogosult indokolt szükségleteire.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A polgári törvénykönyv egyik fizetési módot sem részesíti előnyben. A felek megállapodásban is rögzíthetik a fizetés módját. Ilyen megállapodás hiányában a bíró a határozatban dönt a fizetési módokról.

A tartásdíjat közvetlenül a jogosult részére vagy a jogosult nevében keresetet indító szociális ellátást nyújtó szolgálat, kórház, gondozást nyújtó közintézmény vagy közegészségügyi intézmény részére kell fizetni.

Megjegyzésre érdemes, hogy a gyermek szükségleteinek fedezéséhez való hozzájárulás esetében lehetőség van arra, hogy a tartásdíj helyébe részben vagy egészben egy olyan akkreditált szerv részére kifizetett pénzösszeg lépjen, amely a gyermek részére ennek fejében indexálással növelt jövedelmet biztosít (a polgári törvénykönyv 373-2-3. cikke). A bíróság úgy is határozhat, hogy közvetlenül a nagykorú gyermek részére kell fizetni a tartásdíjat.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Amennyiben a jogosult végrehajtható okirattal rendelkezik, a bírósági végrehajtót közvetlenül arra utasíthatja, hogy a kötelezett vagyontárgyaira foganatosítson végrehajtási intézkedéseket (vagyontárgy lefoglalása vagy munkabér letiltása kivételével, amelyhez előzetes bírósági határozat szükséges). A bírósági végrehajtók széleskörű nyomozati hatáskörrel rendelkeznek annak érdekében, hogy a hatóságokkal való együttműködésen keresztül hozzáférjenek a kötelezett vagy a kötelezett vagyontárgyainak felkutatásához szükséges információkhoz.

A tartásra jogosult személy elsősorban az alábbi végrehajtási eljárásokat veheti igénybe:

• fizetési meghagyásos eljárás (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény [code des procédures civiles d’exécution] L 213-1. és R 213-1. cikke): ez lehetővé teszi az utolsó hat hónap tekintetében fennálló tartásdíj-hátralékok, valamint az esedékes tartásdíj behajtását. A bírósági végrehajtó értesíti a harmadik felet (munkáltatót, bankot vagy bármely olyan harmadik fél adóst, aki a tartásra kötelezettel szemben kötelezett) az arra vonatkozó kötelezettségéről, hogy a tartásdíjat közvetlenül a bírósági végrehajtó részére fizessék meg;
• munkabér letiltása (a munka törvénykönyvéről szóló törvény [code du travail] L 3252-1. és R 3252-1. cikke és azt követő cikkei): a letiltást a kerületi bíróság bírójának (juge d’instance) kell engedélyeznie;
• lefoglalás (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 211-1., L 162-1., R 211-1. és R 162-1. és azt követő cikke), amely lehetővé teszi a kötelezett követeléseinek lefoglalását (leggyakrabban egy bankszámla lefoglalását);
• lefoglalás értékesítés iránt (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 221-1. és R 221-1. és azt követő cikke): ingóságok lefoglalása (televízió, gépjármű stb.);
• ingatlan lefoglalása (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 311-1. és R 311-1. cikke és azt követő cikkei): ez a kötelezett tulajdonában lévő ingatlant érinti. Az ingatlan értékesítését a végrehajtást foganatosító bíró (juge de l’exécution) engedélyezi.

A bírósági végrehajtó költségeit kizárólag a tartásra kötelezett viseli.

Büntetőeljárási szempontból a kötelezettet el lehet ítélni a család elhagyása miatt. Ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel és 15 000 EUR összegű bírság kiszabásával büntethető (code penal).

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartással kapcsolatos ügyekben az elévülési idő az egyes fizetendő összegek esedékességétől számított öt év (a polgári törvénykönyv 2224. cikke).

A fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható a hat hónapnál régebbi hátralékok behajtása iránt. Ez azonban nem zárja ki más végrehajtási módok igénybevételét a korábbi hátralékok behajtása érdekében.

A végrehajtási eljárást a tartozás behajtásához szükségesnek mutatkozó szintre kell korlátozni, az intézkedések kiválasztása pedig nem lehet visszaélésszerű.

Egyes vagyontárgyak törvény alapján nem foglalhatóak le: tartásdíjak, a kötelezett mindennapi életéhez és munkájához szükséges ingóságok, fogyatékos személyek nélkülözhetetlen eszközei, egyes támogatások és családi pótlékok. Bankszámlán lévő összegből csak az egy személyre számított minimálbért (munkanélküli segélyt [le revenu de solidarité active]) meghaladó összegek tilthatók le. Munkabér letiltása esetén a letiltandó összeget a munkabérnek és a kötelezett által eltartott személyeknek a figyelembevételével kell meghatározni.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között gyakorolhatják a tartásra jogosult jogait. Ilyen esetben a jogosult nevében eljárást indíthatnak. Ezen felül, amennyiben a magánvégrehajtási eljárás nem vezet eredményre, lehetőség van az ügyészséghez (procureur de la République) fordulni a követelésnek az állami könyvvizsgálón (comptable public) keresztül, állami behajtási eljárás történő kielégítése érdekében.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között családtámogatási ellátást folyósíthatnak a tartásra jogosultnak a neki járó tartásdíj előlegeként.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye másik országban található, a jogosult azonban Franciaországban van, a jogosult felveheti a kapcsolatot a Külügyi és Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium (Ministère des Affaires Étrangères et du Développement International) tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalával (Bureau de Recouvrement des Créances Alimentaires [RCA]). A hivatal a követelés behajtása érdekében értesíti a kötelezett tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságát.

A jogosult a családtámogatási alaphoz (Caisse d’Allocations Familiales [CAF]) is fordulhat, amely pénzügyi támogatást tud nyújtani a kötelezett nemfizetése esetén, akkor is, ha a kötelezett külföldön tartózkodik.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:

Ministère des affaires étrangères et du développement international (külügyi és nemzetközi fejlesztési miniszter)

Bureau de recouvrement des créances alimentaires

27, rue de la Convention

CS 91533

75732 Paris Cedex 15

Tel.: + 33 (0) 1 43 17 91 99

Fax: +33 (0)1 43 17 81 97

E-mail: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.frmailto:obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye Franciaországban található, a jogosult pedig külföldön van, a jogosultnak a tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságával kell felvennie a kapcsolatot. A követeléssel fellépő központi hatóság ezt követően értesíti a francia központi hatóságot (a Külügyminisztérium tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala), amely megteszi a szükséges lépéseket a követelés behajtása érdekében.

A jogosult végrehajtást elrendelő határozat birtokában közvetlenül utasíthatja a bírósági végrehajtót a követelés behajtására (anélkül, hogy e célból a központi hatóságokhoz kellene fordulnia). Ebben az esetben nem részesülhetnek a központi hatóságok által nyújtott segítségben.

Megjegyzést érdemel, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító bírósági határozat hiányában valamely tagállam követeléssel fellépő központi hatósága megkereséssel fordulhat a tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalhoz, annak érdekében, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító francia bírósági határozat szülessen (a 4/2009/EK rendelet tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala VII. melléklete).

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:

Ministère des affaires étrangères et du développement international (külügyi és nemzetközi fejlesztési miniszter)

Bureau de recouvrement des créances alimentaires

27, rue de la Convention

CS 91533

75732 Paris Cedex 15

Tel.: + 33 (0) 1 43 17 91 99

Fax: +33 (0)1 43 17 81 97

E-mail: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

Amennyiben a jogosult úgy dönt, hogy közvetlenül bírósági végrehajtóhoz kíván fordulni, hozzáértő szakemberekre vonatkozó adatokat találhat a „Bírósági végrehajtó keresése” (Trouver un huissier) cím alatt, vagy a Bírósági Végrehajtók Nemzeti Kamarájának (Chambre nationale des huissiers de justice) honlapján.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem releváns.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Megítélése:

• automatikusan történik a huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek esetében a 4/2009/EK rendelet 46. cikke szerint;
• más esetekben akkor kerül rá sor, ha a kérelmező megfelel a jogszabályban előírt feltételeknek (a költségmentességről szóló, 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény [loi n° 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l'aide juridique] és az 1991. december 19-i 91-1266. sz. rendelet [décret n°91-1266 du 19 décembre 1991]).

Franciaországban a költségmentesség magában foglalja a jogi segítségnyújtásról hozott határozat által kijelölt ügyvéd díját a bírósági eljárás tekintetében, valamint az ugyanezen határozat által kijelölt bírósági végrehajtó díját a követelés behajtása iránti eljárás tekintetében.

A tartási kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett költségmentesség iránti kérelmekre a határon átnyúló vonatkozású egyéb jogvitákra is irányadó eljárási szabályok vonatkoznak a 2003. január 27-i 2002/8/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban.

A jogosultnak a költségmentesség iránti kérelmet francia nyelven kell benyújtania az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az áldozatokat segítő szolgálathoz (Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes [SADJAV]), amely az alábbi címen érhető el:

Ministère de la Justice (igazságügyi miniszter)

Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes

Bureau de l’aide juridictionnelle

13, Place Vendôme

75042 PARIS cedex 01

Tel.: 01 44 77 71 86

Fax: 01 44 77 70 50

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatal igazolja a külföldi központi hatóság által benyújtott kérelem és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok kézhezvételét. Ellenőrzi, hogy az akta teljes-e, valamint megvizsgálja az iratok, különösen a jogi iratok helyességét és használhatóságát. A végrehajtással összefüggésben esetlegesen felmerülő problémák megelőzése érdekében a hivatal a küldő hatóságtól pontosítást és/vagy egyéb kivonatokat vagy kivonatok fordítását kérheti. A hivatal az 56. cikk szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítása céljából e kérelmeket megküldi az illetékes igazságügyi hatóságoknak.

A hivatal segít felkutatni a kötelezettet, és intézkedik az ezt elősegítő információk beszerzése iránt, melynek érdekében az ügyet a 4/2009/EK rendelet 61., 62. és 63. cikkével összhangban az ügyészség és a Költségvetési Főigazgatóság (Direction Générale des Finances Publiques) elé terjeszti.

A központi hatóság a peren kívüli megegyezést is ösztönzi, ennek érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a kötelezettel és a jogosult tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül megküldi a kötelezett számára az önkéntes fizetésre vonatkozó javaslatait.

Amennyiben a követelés peren kívüli megegyezés útján történő kielégítése nem jár sikerrel, a követelés behajtása iránt mindig van lehetőség bírósági eljárást indítani, feltéve, hogy a külföldi határozat Franciaországban végrehajtható. A hivatal a végrehajtási eljárások megfelelő alakulásának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a követelés behajtásával megbízott bírósági végrehajtókkal.

A hivatal rendszeresen kezdeményezi, hogy kerüljön sor banki átutalásra.

A hivatal tájékoztatja a jogosultat a származás megállapítása iránti eljárás lefolytatására illetékes hatóságról, amennyiben a tartásdíj behajtásához a származás megállapítására van szükség.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.