

A francia jogban a tartási kötelezettség azt a törvényben előírt kötelezettséget jelenti, amelynek értelmében a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező személy köteles fedezni annak a másik személynek a szükségleteit, akihez családi vagy házassági kapcsolat fűzi. Ebből következően különböző személyek részesülhetnek tartásban, beleértve a következőket:
A gyermekkel szembeni tartási kötelezettség tekintetében nincsen jogilag meghatározott korhatár: a szülőnek a gyermek szükségleteinek fedezésére és taníttatására vonatkozó kötelezettsége nem szűnik meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával (a polgári törvénykönyv 371-2. cikke). Két időszakot kell megkülönböztetni egymástól:
A gyermek nagykorúvá válását követően a hozzájárulás egy összegben vagy részletekben közvetlenül a gyermek számára is fizethető.
Amennyiben a tartásdíjat nem fizetik meg önként, a tartásra jogosult személynek, a képviselőjének vagy elsődleges gondviselőjének eljárást kell indítania a fizetendő összeg meghatározása, valamint a kötelezett arra történő kötelezése iránt, hogy megfizesse ezt az összeget.
A tartási követelés lehet önálló tárgya a keresetnek, de érvényesíthető a házasság felbontására irányuló eljárás vagy a szülői felügyelet gyakorlásának megállapítására irányuló eljárás keretében is.
A nagykorú személyek közötti tartási követelések esetében a tartást követelő személynek igazolnia kell a rászorultságát, valamint hogy magát nem képes eltartani. A bíróság azonban teljesen vagy részben mentesítheti a kötelezettet a tartási kötelezettséggel összefüggő tartozás megfizetése alól, amennyiben a tartásra jogosult súlyosan elhanyagolta a kötelezettel szemben fennálló kötelezettségeit (a polgári törvénykönyv 207. cikke).
A francia jog alapján nem a kiskorú gyermekek minősülnek a tartás követelésére jogosult személyeknek: csak a gyermekről gondoskodó szülő/hozzátartozó vagy harmadik fél tekinthető ilyen személynek, és léphet fel a másik szülő vagy a szülőkkel szemben a gyermek taníttatásához és a szükségletei fedezéséhez való hozzájárulás megállapítása iránt.
A szociális ellátó szolgálatok eljárhatnak a tartásra jogosult nevében, ha a polgári törvénykönyv 205. cikke alapján e személy önállóan nem képes eljárni (a szociális ellátásról és a családokról szóló törvény [code de l’action sociale et des familles] L132-7. cikke).
A kórházak és közegészségügyi intézmények/gondozást nyújtó közintézmények közvetlenül eljárást kezdeményezhetnek azokkal szemben, akik a kórházba/intézménybe felvett valamely személlyel szemben tartásra kötelezettek (a közegészségügyről szóló törvény [code de la santé publique] L6145-11. cikke).
A gondnokság alatt álló személyt a gondnokának kell képviselnie (a polgári törvénykönyv 475. cikke).
A keresetet családjogi bíró (juge aux affaires familiales) előtt kell megindítani az általános hatáskörű elsőfokú bíróságon (tribunal de grande instance) (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [code de l’organisation judiciaire] L. 213-3. cikke szerint).
A polgári perrendtartásról szóló törvény (code de procédure civile) 1070. cikke a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet irányadó rendelkezéseire figyelemmel megállapítja, hogy az alábbi családjogi bíróság rendelkezik joghatósággal:
Közös kérelem esetén az egyik fél lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal a felek választásának megfelelően.
Amennyiben azonban a jogvita kizárólag tartással, a gyermek szükségleteinek fedezéséhez és taníttatásához való hozzájárulással, a házasság költségeihez való hozzájárulással vagy kompenzáló támogatással kapcsolatos, a tartásra jogosult lakóhelye vagy a gyermek(ek) elsődleges gondviselőjének lakóhelye szerinti bíróság is rendelkezhet joghatósággal, abban az esetben is, ha a gyermek(ek) már nagykorú(ak).
Az eljárás szóbeli és nem igényel képviseletet: a kérelmezők személyesen megjelenhetnek a bíró előtt a szükséges bizonyítékokkal.
Az eljárás megindítható idézéssel (bírósági végrehajtó útján) vagy egyszerűen a bíróságnak címzett kérelemmel is.
Amennyiben a tartást a házasság felbontására irányuló bírósági eljárás során követelik, a kérelmező képviseletében eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvédnek (avocat) kell eljárnia.
Az elsőfokú eljárás nem jár jogi költségekkel. A fellebbezés illetéke 225 euró.
A kérelmezők meghatározott pénzügyi helyzetük esetén költségmentességben részesülhetnek.
A gyermek szükségleteinek fedezéséhez és a taníttatásához való hozzájárulás az alábbi formákat öltheti:
A hozzájárulás mértékét mindkét szülő önálló jövedelmi viszonyainak és vagyoni helyzetének, valamint a gyermek szükségleteinek figyelembevételével számítják ki. 2010-et követően az Igazságügyi Minisztérium (Ministère de la justice) mindössze javaslatként közzétett egy referenciatáblázatot, amelyet a kötelezett és a jogosult jövedelmi viszonyai, a felügyeletük alatt álló gyermekek száma, valamint a láthatási jogok terjedelme és a lakhatás szempontjai alapján állítottak össze. A bíró rendszeres időközönként indexálja a hozzájárulást (a háztartások általános fogyasztói árindexe alapján).
A tartásdíjak egyéb formái:
A házastárs házasság költségeihez való hozzájárulása összegének meghatározása során a bíró köteles figyelembe venni az érintett személy részéről felmerült valamennyi költséget, a hasznos vagy szükséges kiadásoknak megfelelő mértékben. A hozzájárulás történhet pénzfizetéssel, hitelért való felelősségvállalással, vagy akár a családi otthon birtokának átengedésével.
Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárásban támogatási kötelezettség alapján ítélnek meg tartásdíjat, valamely hitel egészének vagy havi törlesztő részletei egy részének átvállalásáról is születhet döntés; a bíróságok azonban előnyben részesítik a havonta teljesített kifizetéseket. A tartásdíjat annak az életszínvonalnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet a jogosult házastárs a másik házastárs jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére figyelemmel magának követelhet.
A felmenők, valamint az anyós és após részére a tartásdíjat kizárólag a jogosult rászorultságával és a kötelezett vagyoni helyzetével arányosan állapítják meg. A bíró az ügy körülményeitől függően, törvény felhatalmazása alapján, akár saját kezdeményezésére is módosító záradékkal láthatja el az ilyen tartásdíjat megállapító határozatot (a polgári törvénykönyv 208. cikke).
A tartással összefüggésben a tartásdíj felülvizsgálatára bármikor sor kerülhet, feltéve, hogy a kérelmező bizonyítja olyan új körülmény fennállását, amely kihatással van a jogosult és/vagy a hitelező jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére és/vagy a gyermek/jogosult indokolt szükségleteire.
A polgári törvénykönyv egyik fizetési módot sem részesíti előnyben. A felek megállapodásban is rögzíthetik a fizetés módját. Ilyen megállapodás hiányában a bíró a határozatban dönt a fizetési módokról.
A tartásdíjat közvetlenül a jogosult részére vagy a jogosult nevében keresetet indító szociális ellátást nyújtó szolgálat, kórház, gondozást nyújtó közintézmény vagy közegészségügyi intézmény részére kell fizetni.
Megjegyzésre érdemes, hogy a gyermek szükségleteinek fedezéséhez való hozzájárulás esetében lehetőség van arra, hogy a tartásdíj helyébe részben vagy egészben egy olyan akkreditált szerv részére kifizetett pénzösszeg lépjen, amely a gyermek részére ennek fejében indexálással növelt jövedelmet biztosít (a polgári törvénykönyv 373-2-3. cikke). A bíróság úgy is határozhat, hogy közvetlenül a nagykorú gyermek részére kell fizetni a tartásdíjat.
Amennyiben a jogosult végrehajtható okirattal rendelkezik, a bírósági végrehajtót közvetlenül arra utasíthatja, hogy a kötelezett vagyontárgyaira foganatosítson végrehajtási intézkedéseket (vagyontárgy lefoglalása vagy munkabér letiltása kivételével, amelyhez előzetes bírósági határozat szükséges). A bírósági végrehajtók széleskörű nyomozati hatáskörrel rendelkeznek annak érdekében, hogy a hatóságokkal való együttműködésen keresztül hozzáférjenek a kötelezett vagy a kötelezett vagyontárgyainak felkutatásához szükséges információkhoz.
A tartásra jogosult személy elsősorban az alábbi végrehajtási eljárásokat veheti igénybe:
A bírósági végrehajtó költségeit kizárólag a tartásra kötelezett viseli.
Büntetőeljárás során a kötelezettet el lehet ítélni a család elhagyása miatt. Ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel és 15 000 euró összegű bírság kiszabásával büntethető (a büntető törvénykönyv [code penal] 227-3. cikke).
A tartással kapcsolatos ügyekben az elévülési idő az egyes fizetendő összegek esedékességétől számított öt év (a polgári törvénykönyv 2224. cikke).
A fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható a hat hónapnál régebbi hátralékok behajtása iránt. Ez azonban nem zárja ki más végrehajtási módok igénybevételét a korábbi hátralékok behajtása érdekében.
A végrehajtási eljárást a tartozás behajtásához szükségesnek mutatkozó szintre kell korlátozni, az intézkedések kiválasztása pedig nem lehet visszaélésszerű.
Egyes vagyontárgyak törvény alapján nem foglalhatóak le: tartásdíjak, a kötelezett mindennapi életéhez és munkájához szükséges ingóságok, fogyatékos személyek nélkülözhetetlen eszközei, egyes támogatások és családi pótlékok. Bankszámlán lévő összegből csak az egy személyre számított minimálbért (munkanélküli segélyt [le revenu de solidarité active]) meghaladó összegek tilthatók le. Munkabér letiltása esetén a letiltandó összeget a munkabérnek és a kötelezett által eltartott személyeknek a figyelembevételével kell meghatározni.
A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között gyakorolhatják a tartásra jogosult jogait. Ebben az esetben az utóbbi nevében és javára polgári végrehajtási eljárást indíthatnak. Ezen felül, amennyiben a magánvégrehajtási eljárás nem vezet eredményre, lehetőség van az ügyészséghez (procureur de la République) fordulni a követelésnek az állami könyvvizsgálón (comptable public) keresztül, állami behajtási eljárás történő kielégítése érdekében.
A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között családtámogatási ellátást folyósíthatnak a tartásra jogosultnak a neki járó tartásdíj előlegeként.
Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye másik országban található, a jogosult azonban Franciaországban van, a jogosult felveheti a kapcsolatot a Külügyi és Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium (Ministère des Affaires Étrangères et du Développement International) tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalával (Bureau de Recouvrement des Créances Alimentaires [RCA]). A hivatal a követelés behajtása érdekében értesíti a kötelezett tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságát.
A jogosult a családtámogatási alaphoz (Caisse d’Allocations Familiales [CAF]) is fordulhat, amely pénzügyi támogatást tud nyújtani a kötelezett nemfizetése esetén, akkor is, ha a kötelezett külföldön tartózkodik.
A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:
Ministère de l'Europe et des affaires étrangères
Bureau de recouvrement des créances alimentaires
27, rue de la Convention
CS 91533
75732 Paris Cedex 15
Telefonszám: + 33 (0) 1 43 17 90 01
Fax: +33 (0)1 43 17 81 97
E-mail: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr
Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye Franciaországban található, a jogosult pedig külföldön van, a jogosultnak a tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságával kell felvennie a kapcsolatot. A követeléssel fellépő központi hatóság ezt követően értesíti a francia központi hatóságot (a Külügyminisztérium tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala), amely megteszi a szükséges lépéseket a követelés behajtása érdekében.
A jogosult végrehajtást elrendelő határozat birtokában közvetlenül utasíthatja a bírósági végrehajtót a követelés behajtására (anélkül, hogy e célból a központi hatóságokhoz kellene fordulnia). Ebben az esetben nem részesülhetnek a központi hatóságok által nyújtott segítségben.
Megjegyzést érdemel, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító bírósági határozat hiányában valamely tagállam követeléssel fellépő központi hatósága megkereséssel fordulhat a tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalhoz, annak érdekében, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító francia bírósági határozat szülessen (a 4/2009/EK rendelet tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala VII. melléklete).
A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:
Ministère de l'Europe et des affaires étrangères
Bureau de recouvrement des créances alimentaires
27, rue de la Convention
CS 91533
75732 Paris Cedex 15
Telefonszám: + 33 (0) 1 43 17 90 01
Fax: +33 (0) 1 43 17 81 97
E-mail: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr
Amennyiben a jogosult úgy dönt, hogy közvetlenül bírósági végrehajtóhoz kíván fordulni, hozzáértő szakemberekre vonatkozó adatokat találhat a „Bírósági végrehajtó keresése” (Trouver un huissier) cím alatt, vagy a Bírósági Végrehajtók Nemzeti Kamarájának (Chambre nationale des huissiers de justice) weboldalán.
Igen.
Nem alkalmazható.
A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Megítélése:
Franciaországban a költségmentesség magában foglalja a jogi segítségnyújtásról hozott határozat által kijelölt ügyvéd díját a bírósági eljárás tekintetében, valamint az ugyanezen határozat által kijelölt bírósági végrehajtó díját a követelés behajtása iránti eljárás tekintetében.
A tartási kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett költségmentesség iránti kérelmekre a határon átnyúló vonatkozású egyéb jogvitákra is irányadó eljárási szabályok vonatkoznak a 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban.
A jogosultnak a költségmentesség iránti kérelmet francia nyelven kell benyújtania az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az áldozatokat segítő szolgálathoz (Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes [SADJAV]), amely az alábbi címen érhető el:
Ministère de la Justice (igazságügyi miniszter)
Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes
Bureau de l’aide juridictionnelle
13, Place Vendôme
75042 PARIS cedex 01
Telefonszám: 01 44 77 71 86
Fax: 01 44 77 70 50
A tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatal igazolja a külföldi központi hatóság által benyújtott kérelem és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok kézhezvételét. Ellenőrzi, hogy az akta teljes-e, valamint megvizsgálja az iratok, különösen a jogi iratok helyességét és használhatóságát. A végrehajtással összefüggésben esetlegesen felmerülő problémák megelőzése érdekében a hivatal a küldő hatóságtól pontosítást és/vagy egyéb kivonatokat vagy kivonatok fordítását kérheti. A hivatal az 56. cikk szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítása céljából e kérelmeket megküldi az illetékes igazságügyi hatóságoknak.
A hivatal segít felkutatni a kötelezettet, és intézkedik az ezt elősegítő információk beszerzése iránt, melynek érdekében az ügyet a 4/2009/EK rendelet 61., 62. és 63. cikkével összhangban az ügyészség és a Költségvetési Főigazgatóság (Direction Générale des Finances Publiques) elé terjeszti.
A központi hatóság a peren kívüli megegyezést is ösztönzi, ennek érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a kötelezettel és a jogosult tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül megküldi a kötelezett számára az önkéntes fizetésre vonatkozó javaslatait.
Amennyiben a követelés peren kívüli megegyezés útján történő kielégítése nem jár sikerrel, a követelés behajtása iránt még van lehetőség bírósági eljárást indítani, feltéve, hogy a külföldi határozat Franciaországban végrehajtható. A hivatal a végrehajtási eljárások megfelelő alakulásának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a követelés behajtásával megbízott bírósági végrehajtókkal.
A hivatal rendszeresen kezdeményezi, hogy kerüljön sor banki átutalásra.
A hivatal tájékoztatja a jogosultat a származás megállapítása iránti eljárás lefolytatására illetékes hatóságról, amennyiben a tartásdíj behajtásához a származás megállapítására van szükség.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.