Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A francia jogban a tartási kötelezettség azt a törvényben előírt kötelezettséget jelenti, amelynek értelmében a megfelelő anyagi háttérrel rendelkező személy köteles fedezni annak a másik személynek a szükségleteit, akihez családi vagy házassági kapcsolat fűzi. Ebből következően különböző személyek részesülhetnek tartásban, beleértve a következőket:

• a házastárs a házastársától (a polgári törvénykönyv (code civil) 212. és 214. cikke),
• a gyermek a szüleitől (a polgári törvénykönyv 203., 371-2. és 373-2-2. cikke),
• az apa, anya és egyéb felmenő a gyermekétől (a polgári törvénykönyv 205. cikke),
• az após és az anyós a vejétől és a menyétől (a polgári törvénykönyv 206. cikke),
• a tartásra szoruló túlélő házastárs (a polgári törvénykönyv 767. cikke).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A gyermekkel szembeni tartási kötelezettség tekintetében nincsen jogilag meghatározott korhatár: a szülőnek a gyermek szükségleteinek fedezésére és taníttatására vonatkozó kötelezettsége nem szűnik meg automatikusan a gyermek nagykorúvá válásával (a polgári törvénykönyv 371-2. cikke). Két időszakot kell megkülönböztetni egymástól:

• amíg a gyermek kiskorú, illetve nagykorúsága esetén amíg anyagilag függetlenné nem válik, a szülők kötelesek gondoskodni a gyermekük szükségleteinek fedezéséről és taníttatásáról, ezáltal biztosítva számára a fejlődéséhez és a tanulmányai folytatásához szükséges feltételeket;
• a szükségletek fedezésére és taníttatásra vonatkozó kötelezettség megszűnését követően a tartási kötelezettségre vonatkozó általános szabályok irányadók, amelyek megkövetelik a kérelmezőtől a rászorultsága igazolását (a polgári törvénykönyv 205. és 207. cikke).

A gyermek nagykorúvá válását követően a hozzájárulás egy összegben vagy részletekben közvetlenül a gyermek számára is fizethető.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Amennyiben a tartásdíjat nem fizetik meg önként, a tartásra jogosult személynek, a képviselőjének vagy elsődleges gondviselőjének eljárást kell indítania a fizetendő összeg meghatározása, valamint a kötelezett arra történő kötelezése iránt, hogy megfizesse ezt az összeget.

A tartási követelés lehet önálló tárgya a keresetnek, de érvényesíthető a házasság felbontására irányuló eljárás vagy a szülői felügyelet gyakorlásának megállapítására irányuló eljárás keretében is.

A nagykorú személyek közötti tartási követelések esetében a tartást követelő személynek igazolnia kell a rászorultságát, valamint hogy magát nem képes eltartani. A bíróság azonban teljesen vagy részben mentesítheti a kötelezettet a tartási kötelezettséggel összefüggő tartozás megfizetése alól, amennyiben a tartásra jogosult súlyosan elhanyagolta a kötelezettel szemben fennálló kötelezettségeit (a polgári törvénykönyv 207. cikke).

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A francia jog alapján nem a kiskorú gyermekek minősülnek a tartás követelésére jogosult személyeknek: csak a gyermekről gondoskodó szülő/hozzátartozó vagy harmadik fél tekinthető ilyen személynek, és léphet fel a másik szülő vagy a szülőkkel szemben a gyermek taníttatásához és a szükségletei fedezéséhez való hozzájárulás megállapítása iránt.

A szociális ellátó szolgálatok eljárhatnak a tartásra jogosult nevében, ha a polgári törvénykönyv 205. cikke alapján e személy önállóan nem képes eljárni (a szociális ellátásról és a családokról szóló törvény [code de l’action sociale et des familles] L132-7. cikke).

A kórházak és közegészségügyi intézmények/gondozást nyújtó közintézmények közvetlenül eljárást kezdeményezhetnek azokkal szemben, akik a kórházba/intézménybe felvett valamely személlyel szemben tartásra kötelezettek (a közegészségügyről szóló törvény [code de la santé publique] L6145-11. cikke).

A gondnokság alatt álló személyt a gondnokának kell képviselnie (a polgári törvénykönyv 475. cikke).

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A keresetet családjogi bíró (juge aux affaires familiales) előtt kell megindítani az általános hatáskörű elsőfokú bíróságon (tribunal de grande instance) (a bíróságok szervezetéről szóló törvény [code de l’organisation judiciaire] L. 213-3. cikke szerint).

A polgári perrendtartásról szóló törvény (code de procédure civile) 1070. cikke a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet irányadó rendelkezéseire figyelemmel megállapítja, hogy az alábbi családjogi bíróság rendelkezik joghatósággal:

• a család lakóhelye szerinti bíróság;
• különélő szülők esetében a szülői felügyelet közös gyakorlása esetén annak a szülőnek a lakóhelye szerinti bíróság, akivel a kiskorú gyermek szokásosan együtt él, vagy pedig a kizárólagos szülői felügyelettel rendelkező szülő lakóhelye szerinti bíróság; más esetekben annak a személynek a lakóhelye szerinti bíróság, akivel szemben az eljárást megindították.

Közös kérelem esetén az egyik fél lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal a felek választásának megfelelően.

Amennyiben azonban a jogvita kizárólag tartással, a gyermek szükségleteinek fedezéséhez és taníttatásához való hozzájárulással, a házasság költségeihez való hozzájárulással vagy kompenzáló támogatással kapcsolatos, a tartásra jogosult lakóhelye vagy a gyermek(ek) elsődleges gondviselőjének lakóhelye szerinti bíróság is rendelkezhet joghatósággal, abban az esetben is, ha a gyermek(ek) már nagykorú(ak).

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Az eljárás szóbeli és nem igényel képviseletet: a kérelmezők személyesen megjelenhetnek a bíró előtt a szükséges bizonyítékokkal.

Az eljárás megindítható idézéssel (bírósági végrehajtó útján) vagy egyszerűen a bíróságnak címzett kérelemmel is.

Amennyiben a tartást a házasság felbontására irányuló bírósági eljárás során követelik, a kérelmező képviseletében eljárási jogosultsággal rendelkező ügyvédnek (avocat) kell eljárnia.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Az elsőfokú eljárás nem jár jogi költségekkel. A fellebbezés illetéke 225 euró.

A kérelmezők meghatározott pénzügyi helyzetük esetén költségmentességben részesülhetnek.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermek szükségleteinek fedezéséhez és a taníttatásához való hozzájárulás az alábbi formákat öltheti:

• havi rendszerességgel teljesített kifizetés a jogosult szülő részére (ez a leggyakoribb);
• a gyermekkel kapcsolatban felmerülő költségek közvetlen finanszírozása;
• a kötelezett tulajdonában lévő ingatlan használatának és lakhatási jogának átengedése, vagyontárgyon fennálló haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése, vagy jövedelemtermelő vagyontárgy juttatása a jogosult részére.

A hozzájárulás mértékét mindkét szülő önálló jövedelmi viszonyainak és vagyoni helyzetének, valamint a gyermek szükségleteinek figyelembevételével számítják ki. 2010-et követően az Igazságügyi Minisztérium (Ministère de la justice) mindössze javaslatként közzétett egy referenciatáblázatot, amelyet a kötelezett és a jogosult jövedelmi viszonyai, a felügyeletük alatt álló gyermekek száma, valamint a láthatási jogok terjedelme és a lakhatás szempontjai alapján állítottak össze. A bíró rendszeres időközönként indexálja a hozzájárulást (a háztartások általános fogyasztói árindexe alapján).

A tartásdíjak egyéb formái:

A házastárs házasság költségeihez való hozzájárulása összegének meghatározása során a bíró köteles figyelembe venni az érintett személy részéről felmerült valamennyi költséget, a hasznos vagy szükséges kiadásoknak megfelelő mértékben. A hozzájárulás történhet pénzfizetéssel, hitelért való felelősségvállalással, vagy akár a családi otthon birtokának átengedésével.

Amennyiben a házasság felbontására irányuló eljárásban támogatási kötelezettség alapján ítélnek meg tartásdíjat, valamely hitel egészének vagy havi törlesztő részletei egy részének átvállalásáról is születhet döntés; a bíróságok azonban előnyben részesítik a havonta teljesített kifizetéseket. A tartásdíjat annak az életszínvonalnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet a jogosult házastárs a másik házastárs jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére figyelemmel magának követelhet.

A felmenők, valamint az anyós és após részére a tartásdíjat kizárólag a jogosult rászorultságával és a kötelezett vagyoni helyzetével arányosan állapítják meg. A bíró az ügy körülményeitől függően, törvény felhatalmazása alapján, akár saját kezdeményezésére is módosító záradékkal láthatja el az ilyen tartásdíjat megállapító határozatot (a polgári törvénykönyv 208. cikke).

A tartással összefüggésben a tartásdíj felülvizsgálatára bármikor sor kerülhet, feltéve, hogy a kérelmező bizonyítja olyan új körülmény fennállását, amely kihatással van a jogosult és/vagy a hitelező jövedelmi viszonyaira és vagyoni helyzetére és/vagy a gyermek/jogosult indokolt szükségleteire.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A polgári törvénykönyv egyik fizetési módot sem részesíti előnyben. A felek megállapodásban is rögzíthetik a fizetés módját. Ilyen megállapodás hiányában a bíró a határozatban dönt a fizetési módokról.

A tartásdíjat közvetlenül a jogosult részére vagy a jogosult nevében keresetet indító szociális ellátást nyújtó szolgálat, kórház, gondozást nyújtó közintézmény vagy közegészségügyi intézmény részére kell fizetni.

Megjegyzésre érdemes, hogy a gyermek szükségleteinek fedezéséhez való hozzájárulás esetében lehetőség van arra, hogy a tartásdíj helyébe részben vagy egészben egy olyan akkreditált szerv részére kifizetett pénzösszeg lépjen, amely a gyermek részére ennek fejében indexálással növelt jövedelmet biztosít (a polgári törvénykönyv 373-2-3. cikke). A bíróság úgy is határozhat, hogy közvetlenül a nagykorú gyermek részére kell fizetni a tartásdíjat.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Amennyiben a jogosult végrehajtható okirattal rendelkezik, a bírósági végrehajtót közvetlenül arra utasíthatja, hogy a kötelezett vagyontárgyaira foganatosítson végrehajtási intézkedéseket (vagyontárgy lefoglalása vagy munkabér letiltása kivételével, amelyhez előzetes bírósági határozat szükséges). A bírósági végrehajtók széleskörű nyomozati hatáskörrel rendelkeznek annak érdekében, hogy a hatóságokkal való együttműködésen keresztül hozzáférjenek a kötelezett vagy a kötelezett vagyontárgyainak felkutatásához szükséges információkhoz.

A tartásra jogosult személy elsősorban az alábbi végrehajtási eljárásokat veheti igénybe:

• fizetési meghagyásos eljárás (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény [code des procédures civiles d’exécution] L 213-1., R 213-1. és azt követő cikkei): ez lehetővé teszi az utolsó hat hónap tekintetében fennálló tartásdíj-hátralékok, valamint az esedékes tartásdíj behajtását. A bírósági végrehajtó értesíti a harmadik felet (munkáltatót, bankot vagy bármely olyan harmadik fél adóst, aki a tartásra kötelezettel szemben kötelezett) az arra vonatkozó kötelezettségéről, hogy a tartásdíjat közvetlenül a bírósági végrehajtó részére fizessék meg;
• munkabér letiltása (a munka törvénykönyvéről szóló törvény [code du travail] L 3252-1., R 3252-1. és azt követő cikkei): a letiltást a kerületi bíróság bírójának (juge d’instance) kell engedélyeznie;
• lefoglalás (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 211-1., L 162-1., R 211-1., R 162-1. és azt követő cikkei), amely lehetővé teszi a kötelezett követeléseinek lefoglalását (leggyakrabban egy bankszámla lefoglalását);
• lefoglalás értékesítés iránt (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 221-1., R 221-1. és azt követő cikkei): ingóságok lefoglalása (televízió, gépjármű stb.);
• ingatlan lefoglalása (a polgári jogi jogérvényesítési eljárásokról szóló törvény L 311-1., R 311-1. és azt követő cikkei): ez a kötelezett tulajdonában lévő ingatlant érinti. Az ingatlan értékesítését a végrehajtást foganatosító bíró (juge de l’exécution) engedélyezi.

A bírósági végrehajtó költségeit kizárólag a tartásra kötelezett viseli.

Büntetőeljárás során a kötelezettet el lehet ítélni a család elhagyása miatt. Ez a vétség két évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel és 15 000 euró összegű bírság kiszabásával büntethető (a büntető törvénykönyv [code penal] 227-3. cikke).

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartással kapcsolatos ügyekben az elévülési idő az egyes fizetendő összegek esedékességétől számított öt év (a polgári törvénykönyv 2224. cikke).

A fizetési meghagyásos eljárás nem alkalmazható a hat hónapnál régebbi hátralékok behajtása iránt. Ez azonban nem zárja ki más végrehajtási módok igénybevételét a korábbi hátralékok behajtása érdekében.

A végrehajtási eljárást a tartozás behajtásához szükségesnek mutatkozó szintre kell korlátozni, az intézkedések kiválasztása pedig nem lehet visszaélésszerű.

Egyes vagyontárgyak törvény alapján nem foglalhatóak le: tartásdíjak, a kötelezett mindennapi életéhez és munkájához szükséges ingóságok, fogyatékos személyek nélkülözhetetlen eszközei, egyes támogatások és családi pótlékok. Bankszámlán lévő összegből csak az egy személyre számított minimálbért (munkanélküli segélyt [le revenu de solidarité active]) meghaladó összegek tilthatók le. Munkabér letiltása esetén a letiltandó összeget a munkabérnek és a kötelezett által eltartott személyeknek a figyelembevételével kell meghatározni.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között gyakorolhatják a tartásra jogosult jogait. Ebben az esetben az utóbbi nevében és javára polgári végrehajtási eljárást indíthatnak. Ezen felül, amennyiben a magánvégrehajtási eljárás nem vezet eredményre, lehetőség van az ügyészséghez (procureur de la République) fordulni a követelésnek az állami könyvvizsgálón (comptable public) keresztül, állami behajtási eljárás történő kielégítése érdekében.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A családi pótlékok kifizetéséért felelős szervezetek bizonyos körülmények között családtámogatási ellátást folyósíthatnak a tartásra jogosultnak a neki járó tartásdíj előlegeként.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye másik országban található, a jogosult azonban Franciaországban van, a jogosult felveheti a kapcsolatot a Külügyi és Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium (Ministère des Affaires Étrangères et du Développement International) tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalával (Bureau de Recouvrement des Créances Alimentaires [RCA]). A hivatal a követelés behajtása érdekében értesíti a kötelezett tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságát.

A jogosult a családtámogatási alaphoz (Caisse d’Allocations Familiales [CAF]) is fordulhat, amely pénzügyi támogatást tud nyújtani a kötelezett nemfizetése esetén, akkor is, ha a kötelezett külföldön tartózkodik.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:

Ministère de l'Europe et des affaires étrangères

Bureau de recouvrement des créances alimentaires

27, rue de la Convention

CS 91533

75732 Paris Cedex 15

Telefonszám: + 33 (0) 1 43 17 90 01

Fax: +33 (0)1 43 17 81 97

E-mail: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye Franciaországban található, a jogosult pedig külföldön van, a jogosultnak a tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságával kell felvennie a kapcsolatot. A követeléssel fellépő központi hatóság ezt követően értesíti a francia központi hatóságot (a Külügyminisztérium tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala), amely megteszi a szükséges lépéseket a követelés behajtása érdekében.

A jogosult végrehajtást elrendelő határozat birtokában közvetlenül utasíthatja a bírósági végrehajtót a követelés behajtására (anélkül, hogy e célból a központi hatóságokhoz kellene fordulnia). Ebben az esetben nem részesülhetnek a központi hatóságok által nyújtott segítségben.

Megjegyzést érdemel, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító bírósági határozat hiányában valamely tagállam követeléssel fellépő központi hatósága megkereséssel fordulhat a tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatalhoz, annak érdekében, hogy a tartásdíj jogalapját megállapító francia bírósági határozat szülessen (a 4/2009/EK rendelet tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatala VII. melléklete).

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A francia központi hatósággal a kapcsolatfelvétel történhet levél, telefon vagy e-mail útján:

Ministère de l'Europe et des affaires étrangères

Bureau de recouvrement des créances alimentaires

27, rue de la Convention

CS 91533

75732 Paris Cedex 15

Telefonszám: + 33 (0) 1 43 17 90 01

Fax: +33 (0) 1 43 17 81 97

E-mail: obligation.alimentaire@diplomatie.gouv.fr

Amennyiben a jogosult úgy dönt, hogy közvetlenül bírósági végrehajtóhoz kíván fordulni, hozzáértő szakemberekre vonatkozó adatokat találhat a „Bírósági végrehajtó keresése” (Trouver un huissier) cím alatt, vagy a Bírósági Végrehajtók Nemzeti Kamarájának (Chambre nationale des huissiers de justice) weboldalán.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem alkalmazható.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A költségmentesség lehet teljes vagy részleges. Megítélése:

• automatikusan történik a huszonegyedik életévét be nem töltött gyermek esetében a 4/2009/EK rendelet 46. cikke szerint;
• egyéb esetekben, ha a kérelmező megfelel a törvényben meghatározott anyagi feltételeknek (a költségmentességről szóló, 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény és az 1991. december 19-i 91-1266. sz. rendelet).

Franciaországban a költségmentesség magában foglalja a jogi segítségnyújtásról hozott határozat által kijelölt ügyvéd díját a bírósági eljárás tekintetében, valamint az ugyanezen határozat által kijelölt bírósági végrehajtó díját a követelés behajtása iránti eljárás tekintetében.

A tartási kötelezettségekkel összefüggésben előterjesztett költségmentesség iránti kérelmekre a határon átnyúló vonatkozású egyéb jogvitákra is irányadó eljárási szabályok vonatkoznak a 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban.

A jogosultnak a költségmentesség iránti kérelmet francia nyelven kell benyújtania az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést és az áldozatokat segítő szolgálathoz (Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes [SADJAV]), amely az alábbi címen érhető el:

Ministère de la Justice (igazságügyi miniszter)

Service de l’accès au droit et à la Justice et de l’aide aux victimes

Bureau de l’aide juridictionnelle

13, Place Vendôme

75042 PARIS cedex 01

Telefonszám: 01 44 77 71 86

Fax: 01 44 77 70 50

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A tartási követelések behajtásával foglalkozó hivatal igazolja a külföldi központi hatóság által benyújtott kérelem és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok kézhezvételét. Ellenőrzi, hogy az akta teljes-e, valamint megvizsgálja az iratok, különösen a jogi iratok helyességét és használhatóságát. A végrehajtással összefüggésben esetlegesen felmerülő problémák megelőzése érdekében a hivatal a küldő hatóságtól pontosítást és/vagy egyéb kivonatokat vagy kivonatok fordítását kérheti. A hivatal az 56. cikk szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárások megindítása céljából e kérelmeket megküldi az illetékes igazságügyi hatóságoknak.

A hivatal segít felkutatni a kötelezettet, és intézkedik az ezt elősegítő információk beszerzése iránt, melynek érdekében az ügyet a 4/2009/EK rendelet 61., 62. és 63. cikkével összhangban az ügyészség és a Költségvetési Főigazgatóság (Direction Générale des Finances Publiques) elé terjeszti.

A központi hatóság a peren kívüli megegyezést is ösztönzi, ennek érdekében közvetlenül felveszi a kapcsolatot a kötelezettel és a jogosult tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül megküldi a kötelezett számára az önkéntes fizetésre vonatkozó javaslatait.

Amennyiben a követelés peren kívüli megegyezés útján történő kielégítése nem jár sikerrel, a követelés behajtása iránt még van lehetőség bírósági eljárást indítani, feltéve, hogy a külföldi határozat Franciaországban végrehajtható. A hivatal a végrehajtási eljárások megfelelő alakulásának biztosítása érdekében kapcsolatot tart a követelés behajtásával megbízott bírósági végrehajtókkal.

A hivatal rendszeresen kezdeményezi, hogy kerüljön sor banki átutalásra.

A hivatal tájékoztatja a jogosultat a származás megállapítása iránti eljárás lefolytatására illetékes hatóságról, amennyiben a tartásdíj behajtásához a származás megállapítására van szükség.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.