Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata olasz nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Családi tartási kötelezettségek

Olaszország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Az olasz jogrendszerben különböző néven, feltételekkel és összegekkel léteznek családon belüli támogatási formák a kötelezett és a jogosult közötti kapcsolattól függően. Általánosságban a „tartásdíj” alatt az arra jogosult személy nehézségei miatt indokolt kötelezettséget kell érteni.

A) Az obbligazione alimentare a saját magát eltartani nem képes személy részére nyújtandó anyagi szolgáltatás. A törvény által megjelölt személyeknek a családon belüli szolidaritásból eredő kötelezettségük részeként kell azt megfizetniük.

E tartásdíj szabályait a polgári törvénykönyv 433. és azt követő cikkei tartalmazzák. Akkor kell azt megfizetni, ha:

  1. a) különös jogviszony áll fenn a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy és a jogosult között;
  2. b) a saját megélhetését biztosítani nem képes jogosult rászorult helyzetben van.

Az a) pontot illetően a tartásra kötelezettek sorrendben a következők:

  1. házastárs;
  2. gyermekek, beleértve az örökbefogadott gyermekeket is, azok hiányában a leszármazó ágon a közvetlen hozzátartozók;
  3. szülők vagy azok hiányában a felmenő ágon a közvetlen hozzátartozók; az örökbe fogadó szülők;
  4. vők vagy menyek;
  5. apósok vagy anyósok;
  6. testvérek vagy féltestvérek, ahol az előbbiek megelőzik az utóbbiakat.

A fenti rangsor alapján legközelebbi rokon kötelezhető a tartásdíj megfizetésére;

ha egynél több személy van ugyanazon a szinten, a felelősség a pénzügyi helyzetük alapján megoszlik közöttük.

A b) pontot illetően, a fizetendő összegnek a tartásdíjat igénylő személy szükségleteivel és a kötelezett személy pénzügyi helyzetével arányosnak kell lennie. Mindazonáltal e tartásdíj nem haladhatja meg a nehéz pénzügyi helyzetben lévő személy alapvető életszükségleteinek kielégítéséhez szükséges összeget, figyelembe véve szociális helyzetét is.

B) Az „assegno di mantenimento” a házastársak különválása esetén az egyik házastárs által a másik házastárs részére nyújtott pénzügyi támogatást jelenti, amelynek célja annak biztosítása, hogy bárki is részesüljön abban, fenn tudja tartani a házasság fennállása alatt élvezett életszínvonalát. Az „assegno di mantenimento” intézményének nem feltétele, hogy a jogosult rászorult helyzetben legyen, és akkor is igényelhető, ha a jogosult dolgozik. Le lehet arról mondani, és egyösszegű kifizetéssel is helyettesíthető.

Mivel e tartásdíj célja annak biztosítása, hogy a házastárs a különválást megelőzően élvezett életszínvonalhoz hasonló életszínvonalat tarthasson fenn, ez általában magasabb összeg, mint az „assegno alimentare”. Mindazonáltal „assegno di mantenimento” nem jár a különválásért felelősnek ítélt házastárs részére.

Válás esetén a bíróság dönthet az „assegno divorzilének” azon házastárs részére történő odaítéléséről, akinek nincs elegendő anyagi forrása, vagy aki objektív okokból nem tudja megszerezni azt, figyelembe véve mindkét házastárs keresetét, a döntés mögött meghúzódó okokat, valamint az egyes házastársaknak a család menedzseléséhez és a vagyona kezeléséhez nyújtott személyes és pénzügyi hozzájárulását, ezeket a tényezőket a házasság fennállásának időtartama alapján kell értékelni. Az assegno divorziléhoz való jog megszűnik, ha a jogosult újabb házasságot köt, vagy új családot alapít. Mindazonáltal a semmítőszék (Suprema Corte di Cassazione) egyesített tanácsainak 2018. július 11-i 18287. sz. ítélete kizárta annak lehetőségét, hogy az assegno divorzile jellegét tekintve kizárólag tartáson alapulna, mivel megállapította, hogy a tartásdíj e formája nemcsak támogató funkciót, hanem ugyanolyan mértékben kompenzáló/kiegyenlítő funkciót is betölt. Következésképpen a tartásdíj megítéléséhez összetett kritériumot kell alkalmazni, amely - a vonatkozó pénzügyi/vagyoni helyzetek összehasonlító elemzésének fényében - különös jelentőséget tulajdonít a kérelmező volt házastárs közös és külön vagyon létrehozásához való hozzájárulásának, összefüggésben a házasság időtartamával, a lehetséges jövőbeli keresetekkel és a jogosult életkorával.

Az assegno di divorziót fizetheti az egyik házastárs a másik házastárs részére és az egyik élettárs a másik élettárs részére: az utóbbi esetben szükséges, hogy a felek élettársi jogviszonyt létesítsenek (2016. évi 76. sz. törvény), amely az azonos nemű személyek családalapítását szabályozza.

C) Az „assegno di mantenimento” fogalom a szülők által a különválás, a házasság felbontása vagy az együttélés megszüntetése esetén a gyermekeik részére nyújtandó pénzügyi támogatásra is utal (a polgári törvénykönyv 337-ter. cikke). A gyermekeket (akár házasságon belül vagy házasságon kívül születtek) megilleti az a jog, hogy őket szüleik anyagi lehetőségeikhez képest és a munkahelyi vagy otthoni munkavégzésre való képességükkel összhangban eltartsák. Ha a két szülő különválik, felbontja a házasságát, vagy megszünteti együttélését, a bíróság megállapítja, hogy rendszeres tartásdíjat kell fizetni, és annak összegét a gyermek szükségleteivel, a gyermek által a mindkét szülővel való együttélés során élvezett életszínvonallal, az egyes szülőkkel közösen eltöltött idővel, mindkét szülő pénzügyi forrásaival, valamint az egyes szülők által ellátott háztartási és gondozási feladatok pénzügyi ellenértékével összhangban állapítja meg.

D) A 2016. május 20-i 76. sz. törvény (az azonos nemű személyek közötti élettársi jogviszonyról és az együttélésről szóló rendelet) 1. cikkének (65) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a két élettárs együttélése megszűnik, a bíróság megállapítja az egyik élettárs jogosultságát arra, hogy a másik élettárstól tartásdíjat kapjon, ha nehéz anyagi helyzetben van, és nem képes biztosítani saját megélhetését. Ezekben az esetekben a bíróság a tartásdíjat az élettársak együttélésének időtartamával arányos időtartamra és a polgári törvénykönyv 438. cikkének (2) bekezdésével összhangban ítéli meg. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyeknek a polgári törvénykönyv 433. cikkében meghatározott sorrendjének megállapítása szempontjából az együttélő élettárs tartásdíj fizetési kötelezettsége megelőzi a testvérek ilyen irányú kötelezettségét.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A nagykorúvá válásig a gyermekeket megilleti az a jog, hogy szüleik eltartsák őket (lásd a fenti pontot). Ha a gyermek nagykorúvá vált, de pénzügyileg még nem önálló, a bíróság elrendelheti, hogy az egyik vagy mindkét szülő rendszeres tartásdíjat fizessen - általában közvetlenül - a gyermek részére. Ha gyermek nagykorúvá és pénzügyileg függetlenné vált, de ismét pénzügyi nehézségekkel szembesül, a szülőknek nem kell újra tartásdíjat fizetniük, hanem ehelyett csak az „assegno alimentare” biztosításáért felelnek (lásd az 1. pont A) alpontját). Ha a nagykorúvá vált gyermek súlyosan fogyatékos, akkor a kiskorú gyermekekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Az „alimenti” igényléséhez az érintett személynek keresetet kell benyújtania a lakóhelye szerinti bírósághoz, és mellékelnie kell az igényét igazoló okirati bizonyítékokat.

Az eljárás megindítását követően lehetőség van arra, hogy a jogosult a bíróságtól ideiglenes tartásdíjat igényeljen a jogerős határozat meghozataláig.

A gyermekeknek vagy a házastársnak járó tartásdíj kérelmezhető külön eljárásban vagy a különváló, házasságot felbontó vagy együttélést megszüntető két fél részvételével folyó eljárás részeként is. A tartásdíjról a bíróság a bírósági eljárás során tartott első tárgyaláson is határozhat.

Ezenkívül a gyermekeknek, a házastársnak vagy az élettársnak járó tartásdíj megítélése az ügyvédek jelenlétében folytatott tárgyalások eredményeként létrejött megállapodás tárgyát alkotó kérdések egyikét is képezheti (a 132/2014. sz. törvényerejű rendelet 6. cikke): e megállapodásban a felek vállalják, hogy jóhiszeműen és tisztességesen együttműködnek egymással annak érdekében, hogy peren kívül rendezzék a különválással és a gyermekfelügyeleti joggal kapcsolatban közöttük fennálló vitát. Az ügyvédek jelenlétében folytatott tárgyalásokat követően elért megállapodást tíz napon belül meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyésznek, aki, ha úgy ítéli meg, hogy a megállapodás megfelel a gyermekek legfőbb érdekének, jóváhagyja azt. A jóváhagyott megállapodás egyenértékű a különválásra vagy a házasság felbontására vonatkozó végzéssel.

Az igazságügyi minisztérium a 2018. május 22-én kelt körlevélben a következőket ismerte el. Ha a megállapodást anyakönyvvezető előtt kötik, akkor annak hivatala kiadja a 2003. évi 2201. sz. rendelet 39. cikkében foglalt igazolást. Ezzel szemben az ügyvédek jelenlétében folytatott tárgyalások eredményeként megkötött megállapodások tekintetében meg kell állapítani, hogy a fent hivatkozott 39. cikkben foglalt igazolást a megállapodást jóváhagyó vagy a jóváhagyást kiállító ügyésznek kell kiadnia, mivel az ügyvéd nem minősül „hatóságnak” a 2003. évi 2201. sz. rendelet alkalmazásában, és figyelembe véve azt a tényt is, hogy a megállapodás csak az ügyész által kiadott jogerős végzéssel lehet érvényes és hatályos, valamint így külföldön elismerhető és végrehajtható. Ennek eredményeként abban az esetben, ha az ügyész nem hagyta jóvá a megállapodást, és a jóváhagyás iránti kérelmet a bírói tanács elnöke elé utalták (a törvényerejű rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján), a szóban forgó igazolás kiadása az eljáró bírói testület feladata.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Ha az érintett személy nem tud megjelenni a bíróságon (ha még nem töltötte be az ehhez szükséges életkort vagy cselekvőképességgel nem rendelkező felnőtt), a tartásdíj iránti keresetet a törvényes képviselőjének (kiskorúak esetében a szülőknek, felnőttek esetében a gondnoknak) kell benyújtania, aki a polgári törvénykönyv 404. és azt követő cikkeivel összhangban kijelölt gyám is lehet.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A 4/2009/EK rendelettel összhangban a tagállamokban tartási kötelezettség tárgyában joghatósággal rendelkezik:

  1. az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
  2. az a bíróság, amelynek illetékességi területén a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy
  3. az a bíróság, amely saját joga alapján a személyi állapottal kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, amennyiben a tartási kötelezettség megállapítására irányuló kérelem az ügyben járulékos jellegű, kivéve ha ez a joghatóság kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul, vagy
  4. az a bíróság, amely saját joga alapján a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyekben joghatósággal rendelkezik, amennyiben a tartási kötelezettség megállapítására irányuló kérelem az ügyben járulékos jellegű, kivéve ha ez a joghatóság kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A tartásdíjjal kapcsolatos eljárást megindító iratot ügyvéd útján kell benyújtani, aki képviseli a felet a bíróságon.

Nincs szükség ügyvédi közreműködésre, ha a tartásdíjra vonatkozó döntést a közös megegyezéssel házasságot felbontó két házastárs között létrejött megállapodás tartalmazza. Ebben az esetben a megállapodást a bíróság elé kell terjeszteni, amely ellenőrzi és jóváhagyja azt (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 711. cikke).

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A polgári bírósághoz keresetet benyújtó személynek egységes nyilvántartásba vételi illetéket (contributo unificato di iscrizione a ruolo) kell fizetnie. Az illeték összege az ügy típusától és értékétől függ.

A bíróság által hozott végzésekre ugyancsak vonatkozik egy bejegyzési illeték.

Egyik illetéket sem kell ugyanakkor megfizetni a gyermektartásdíjjal kapcsolatos ügyekben.

A feleknek a bíróságon őket képviselő ügyvédekkel kapcsolatos eljárási költséget is meg kell fizetniük. Nem lehet előre jelezni a várható eljárási költségeket, mivel azok a jogvita összetettségének szintjétől függően változnak.

Az elegendő anyagi forrással nem rendelkező személyek ügyvéd kirendelését kérhetik, aki térítésmentesen segíti őket, és akinek költségeit az állam viseli (költségmentesség).

Ahhoz, hogy a kérelmező költségmentességre legyen jogosult a kérelem előkészítésének időpontjában, a legutóbbi bevallásában szereplő éves adóköteles jövedelme nem haladhatja meg a 11 493,82 EUR összeget (az olasz hivatalos lap [Gazzetta Ufficiale] 2018. február 28-i 49. számában közzétett 2018. január 16-i miniszteri rendelet). Ezt a küszöböt időszakonként aktualizálják. Ha az érintett személy házastársával, élettársával vagy más családtagjaival él együtt, akkor az összes családtag – beleértve a kérelmezőt is – jövedelmének összeadásával kell kiszámítani az éves jövedelmet.

Ha az érintett személy házastársával vagy más családtagjaival él együtt, akkor az összes családtag – beleértve a kérelmezőt is – jövedelmének összeadásával kell kiszámítani az éves jövedelmet. Ebben az esetben a kérelmezővel együtt élő minden családtag után 1032,91 EUR-val növelni kell a költségmentességre jogosító jövedelemhatárt.

A költségmentesség iránti kérelmet az ügyben eljáró bíróság illetékességi területén működő ügyvédi kamarához (Consiglio dell’Ordine degli Avvocati) kell benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell a követelés indokait és jogalapját, valamint az okirati bizonyítékokat. Az ügyvédi kamara nem engedélyezi a költségmentességet, ha a bírósághoz benyújtott követelések nyilvánvalóan megalapozatlanok.

Ha az ügyvédi kamara helyt ad a kérelemnek, az érintett személy a költségmentesség esetén igénybe vehető ügyvédek jegyzékéből választhat ügyvédet.

Egyes ügyvédi kamarák maguk választják ki a felet az ügyben képviselő ügyvédet.

A költségmentesség iránti kérelem az eljárás bármely szakaszában és fokán benyújtható, és az az azt követő valamennyi eljárási fokra érvényes.

A fent megjelölt jövedelemhatár túllépésének tilalma az eljárás teljes időtartamára érvényes.

Ha a költségmentesség iránti kérelmet elutasítják, az érintett személy ismét benyújthatja azt az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A fizetendő tartásdíj összegét megállapító és az annak megfizetését elrendelő bírósági végzés végrehajtható határozat, tehát végrehajtható okiratnak minősül.

A tartásdíjra való jogosultságot megállapító bírósági végzés azt a kötelezettséget írja elő az érintett személy részére, hogy a jogosultnak fizesse meg az alapvető életszükségletek (élelem, szállás és ruházkodási költségek, valamint a méltóságteljes élet megőrzéséhez szükséges minimális áruk és szolgáltatások díja) kielégítéséhez szükséges összeget. A fizetendő tartásdíj összegének megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell vennie a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy pénzügyi helyzetét is.

A különvált házastársnak fizetendő tartásdíj összegének megállapításáról szóló bírósági végzésnek figyelembe kell vennie a felek által a házasság fennállása során élvezett életminőséget is.

A kiskorú, illetve a nagykorúvá vált, de pénzügyileg még nem független gyermekek részére fizetendő tartásdíj összegét meghatározó bírósági végzésnek figyelembe kell vennie a gyermekek iskoláztatásával összefüggő költségeket.

A tartásdíj összegét az ISTAT mutatókkal, illetve a felek megállapodása szerinti vagy a bírósági végzésben megállapított egyéb paraméterekkel összhangban automatikusan kiigazítják.

A fizetendő tartásdíj összege később módosítható, ha a jogosult vagy a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy ilyen kérelmet terjeszt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság elé, amely általában az eredeti végzést hozó bíróság.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A fizetésre vonatkozó szabályokat a bíróság állapítja meg.

Különválás esetén a bíróság elrendelheti, hogy a tartásra kötelezett felé rendszeresen fizetésre kötelezett harmadik személyek (például a munkáltatójuk) a pénz egy részét közvetlenül a különvált házastárs részére fizessék meg.

A tartásdíjat az arra jogosult személynek kell megfizetni.

A még kiskorú gyermekek részére fizetendő tartásdíjat a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorló házastárs részére kell megfizetni.

A bíróság által a nagykorúvá vált, de pénzügyileg még nem független gyermekek részére megítélt tartásdíjat közvetlenül e gyermekeknek kell megfizetni, kivéve, ha a bíróság másként határoz.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy önként nem fizeti meg a tartásdíjat, a jogosult a pénzügyi kötelezettségek végrehajtásának szokásos eszközeit veheti igénybe.

Lehetőség van a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 614-bis. cikkének alkalmazására is, amely az adott cselekmény elvégzésére vonatkozó kötelezettség önkéntes teljesítésére ösztönöz: a bíróság végzésében a fél kérelmére (és ha egy ilyen intézkedés nem nyilvánvalóan tisztességtelen) minden további jogsértés vagy mulasztás vagy a végzés végrehajtása során tanúsított minden egyes késedelmes teljesítés után megállapíthat egy, a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy által megfizetendő összeget. A végzés végrehajtható okiratnak minősül a jogsértés vagy mulasztás után járó összegek megfizetése tekintetében.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartásdíjra való jogosultság önmagában nem évül el. Az esedékessé vált, de meg nem fizetett egyes részletek elévülési ideje öt év (a polgári törvénykönyv 2948. cikkének (2) bekezdése). Ezenkívül az elévülési idő nyugszik a házastársak, valamint a szülői felelősséget viselő személy és a tartásra jogosultak között.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Lásd a következő pontot.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Nemrégiben felállítottak egy tartásdíj megfizetésére szolgáló állami alapot a pénzügyi nehézségekkel küzdő, a saját megélhetésüket biztosítani nem képes házastársak és a velük együtt élő kiskorú gyermekek, valamint a súlyos fogyatékossággal élő felnőtt gyermekek részére, ha a másik házastárs elmulasztja teljesíteni tartásdíj fizetési kötelezettségét.

A tartásdíjnak (az igazságügyi minisztérium [Ministero della Giustizia] által történő) megfizetése érdekében az érintett félnek kérelmet kell benyújtania a lakóhelye szerinti bírósághoz.

Az igazságügyi minisztérium előre teljesíti a kifizetéseket. Az igazságügyi minisztérium ezután intézkedik ezen összegnek a mulasztó házastárstól történő behajtása iránt.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Az a személy, aki egy másik tagállamban élő személlyel szemben jogosult tartásdíjra, segítséget kérhet Olaszország központi hatóságától. E személynek a tartásra való jogosultságát elismerő határozat elismerése vagy végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelmet kell benyújtania a 4/2009/EK rendelet VII. fejezetében létrehozott együttműködési rendszer keretében a tartásdíj megfizetésére kötelezett személy szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül.

A 4/2009/EK rendelet 49. cikke alapján Olaszország az igazságügyi minisztérium - fiatalkorúak és közösségek igazságügyi osztályát (Ministero della Giustizia - Dipartimento per la Giustizia Minorile e di Comunità) jelölte ki központi hatóságként a határon átnyúló jogvitákban a tartásdíjnak az európai igazságügyi térségben történő behajtására.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

Olaszország központi hatóságának elérhetőségei a következők:

Ministero della Giustizia, Dipartimento per la Giustizia Minorile e di Comunità

Via Damiano Chiesa 24

00136 ROME

Tel. (+39) 06 68188 326-331-535

Fax (+39) 06 06.68808 323

E-mail: acitalia0409.dgmc@giustizia.it

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Ha a jogosult egy másik tagállamban él, és Olaszországban kívánja érvényesíteni a tartásdíjra való jogosultságát elismerő határozatot, segítséget kérhet a lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságától, és e hatóságon keresztül kérelmet nyújthat be az 56. cikkel összhangban a 4/2009/EK rendelet VII. fejezetében létrehozott együttműködési rendszert felhasználva.

Egy másik tagállamban élő jogosult nem kérhet közvetlenül segítséget az olasz központi hatóságtól.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd az előző pontot.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Ami a határokon átnyúló ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést illeti, a 4/2009/EK rendelet V. fejezetében előírt rendszert kell közvetlenül alkalmazni.

Ennélfogva a határozatok elismerésével vagy elismerésével és végrehajthatóságának megállapításával, valamint a tagállamban hozott vagy már elismert határozat végrehajtásával kapcsolatos ügyekben, ha a kérelmező 21 évnél fiatalabb személy, a költségmentességet a jövedelemtől és a kérelem megalapozottságától függetlenül automatikusan engedélyezik részére, amint azt a költségmentességben részesülést szabályozó, Olaszországban hatályos általános szabályok előírják.

A 21 éves vagy annál idősebb gyermekeknek járó tartásdíjjal kapcsolatos vagy a nem a leszármazással összefüggő kérelmek (így a házastárs vagy a jogosulttal rokoni, illetve egyéb kapcsolatban álló más személy által benyújtott kérelmek) esetén akkor engedélyezik a költségmentességet, ha az olasz joggal összhangban teljesülnek a jövedelemre vonatkozó általános feltételek, és a kérelem megalapozott (lásd a 7. pontot).

Az olasz központi hatóság a 4/2009/EK rendelet VII. fejezetében létrehozott együttműködési rendszert felhasználva megküldi a költségmentesség iránti kérelmet az illetékes ügyvédi kamarának.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Az olasz központi hatóság a következő eljárásokat alkalmazza a VII. fejezet alapján megküldött együttműködési kérelmek kezelésére:

  • a békés rendezést ösztönzi azáltal, hogy felhívja a kötelezetteket a tartási kötelezettség önkéntes teljesítésére;
  • felkéri a kötelezetteket, hogy lépjenek kapcsolatba a központi hatósággal az ügy rendezésére vonatkozó eljárással kapcsolatos megegyezés érdekében;
  • a kötelezett tartózkodási helyének meghatározása az olasz önkormányzatok nemzeti nyilvántartásának (Indice nazionale dei comuni italiani) és a büntetésvégrehajtási intézetek hivatalának (Amministrazione penitenziaria) adatbázisaihoz való hozzáférés vagy a helyi népesség-nyilvántartó hivatalokkal való kapcsolatfelvétel útján;
  • a kötelezett jövedelmével és vagyontárgyaival kapcsolatos információk gyűjtése az adórendőrség (polizia tributaria) segítségével;
  • az igazságügyi hatóságokkal együttműködve elősegíti az okirati bizonyítékok beszerzését a rendelet 51. cikke (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak szerint;
  • elősegíti a költségmentesség nyújtását a fenti 7. és 18. pontban foglaltaknak megfelelően.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 22/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.