Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

Máltán a „tartás” kifejezés a jogosultnak a kötelezettől járó olyan összeget jelent, amely családi kapcsolatból eredő tartási kötelezettséghez kapcsolódik. Ha egy kapcsolatot házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat formájában hivatalossá tesznek, a kapcsolatban részes egyik fél köteles eltartani a másikat.

A „tartási kötelezettség” kifejezés egy olyan tartási összeg megfizetésének kötelezettségre utal, amely tartást meghatározott körülmények között a kötelezett nyújt a jogosult részére. A tartási kötelezettség attól függetlenül fennáll, hogy rögzítették-e a tartás terjedelmét, és attól függetlenül is, hogy fizetik-e a tartást.

A polgári törvénykönyv 3B. cikke előírja, hogy a házastársak és a korábbi házastársak kötelesek eltartani egymást, továbbá hogy a szülők kötelesek eltartani gyermekeiket. A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 4. cikke szerint az élettársi kapcsolatban élő felek ugyanazokat a jogokat élvezik és kötelezettségeket viselik, mint a házasságban élők, és ugyanúgy kötelesek egymás eltartására még a kapcsolatuk befejezését követően is, kivéve, ha jogszerű oka van a tartás nem fizetésének. A gyermekek kivételes körülmények között a polgári törvénykönyv 8. cikke alapján kötelesek a rászoruló szülőjüket vagy más felmenőjüket eltartani.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Főszabályként a gyermek tizenhat éves koráig jogosult a tartásra. A polgári törvénykönyv 3B. cikkének (2) bekezdése ugyanakkor úgy rendelkezik, hogy a szülők akkor is kötelesek megfelelő tartást nyújtani a gyermekük részére, ha az még diák, és nappali tagozatos oktatásban vagy képzésben vesz részt, és még nem töltötte be a huszonharmadik életévét. Ugyanez a cikk arról is rendelkezik, hogy a szülő köteles eltartani a gyermekét, ha az az esélyegyenlőségről (fogyatékossággal élő személyekről) szóló törvény meghatározása szerint testi vagy értelmi fogyatékos.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A fizetendő tartás összegét és a kifizetések gyakoriságát megállapító határozat érdekében polgári bírósághoz (annak családjogi kollégiumához) kell kérelemmel fordulni.

Ilyen esetben az eljárás azzal indul, hogy a bíróság közvetítőt jelöl ki, aki meghívja a feleket (vagy képviselőiket) egy találkozóra a bíróságon. A találkozó során a közvetítő segít a feleknek a vita békés rendezésében. Ha a felek megegyeznek a tartási megállapodás szövegében, a közvetítő elküldi a megállapodástervezetet a családjogi bíróság elnöki tisztét ellátó bírónak. A bíróság felülvizsgálja a megállapodást, és ha úgy véli, hogy a felek egyikének – így a tartásra jogosult félnek – sem sérül az érdeke a megállapodás megkötésével, a bíróság jóváhagyja a megállapodástervezetet, és a felek ezt követően közjegyző előtt aláírhatják azt.

Ha a felek a közvetítési eljárás alatt nem tudnak megegyezni egy megállapodástervezetben, a közvetítő visszautalja az ügyet a családjogi bíróság elnöki tisztét ellátó bírónak a bírósági eljárás megindítása érdekében. Ilyen esetben a családjogi bíróság a tárgyaláson meghallgatja a felek ügyvédei által tett beadványokat, és ítéletet hoz az ügyben.

A közvetítő előtti eljárás nem jár költséggel, és a felek nem kötelesek ügyvédet igénybe venni, bár ilyen megállapodások megkötése előtt mindig tanácsos jogi segítséget kérni. Másrészről a bírósági eljárásban kötelező az ügyvédi részvétel, és abban jogi költségek merülnek fel, hacsak a felek nem jogosultak költségmentességre.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A jogosult, annak képviselője vagy a gyermek gyámja terjeszthet elő kérelmet. A gyermektartást a gyermek gondozásáért és felügyeletéért felelős személy kérheti.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A 2003. évi 396. sz. jogi nyilatkozat (12.19. sz. másodlagos jogszabály) szerint családjogi ügyekben a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) rendelkezik hatáskörrel. Így a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) dönthet a fizetendő tartás összegéről (ha a közvetítő előtt nem született megállapodás).

Ha a kötelezett nem fizeti a tartást, a jogosult panasszal élhet a rendőrségnél, amely ennek alapján büntetőeljárást indít a kötelezett ellen. Az eljárás a törvényszék (büntető ügyszak) előtt folyik.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

A külföldről, a 4/2009/EK rendelet alkalmazásával érkező, tartásra irányuló kereset megindítása érdekében fel kell venni a kapcsolatot a máltai központi hatósággal, amely ezek után kezdeményezi az eljárást a közvetítő és szükség esetén a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) előtt.

A máltai központi hatóság ezenkívül segíti a jogosultat a vonatkozó panasznak a rendőrséghez történő beadásában, hogy szükség esetén megindulhasson a büntetőeljárás.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A 4/2009/EK rendelet értelmében a gyermektartásra vonatkozó eljárásokat a központi hatóság költségmentesen folytatja le.

A házastárs támogatására vonatkozó tartás tekintetében a központi hatóság segíti a házastársat az ingyenes eljárásokban, így a családjogi bíróság előtti közvetítési eljárásokban. Ha a közvetítés nem jár sikerrel, a jogosultnak ügyvédhez kell fordulnia, aki a máltai bíróságok előtt segíti a kérelmezőt. A bírósági és ügyvédi díjakat a polgári eljárásról és annak szervezetéről szóló törvénykönyv (a máltai jog 12. fejezete) A. melléklete tartalmazza. Ha egy házastársi tartást kérelmező személy a máltai jog szerint költségmentességre jogosult, a központi hatóság ennek megfelelően segíti az adott személyt.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A megítélhető tartás összegének kiszámítása bíróságonként változik, mivel ezt több szempont befolyásolja. Függetlenül attól, hogy nem létezik a tartás kiszámítására szolgáló képlet, a polgári bíróság (családjogi kollégiuma) a következő tényezőket veszi figyelembe:

i. a kötelezettnek és a jogosultnak és/vagy gyermekeinek az életszínvonala;

ii. a gyermeknek szüksége van-e további pénzbeli támogatásra valamilyen fogyatékosság vagy más szükséglet következtében; és

iii. a kötelezett gyakorolja-e a gyermekek láthatásához való jogát.

A bíróság határozata felülvizsgálható, de a fizetendő tartásra vonatkozó határozat módosítása nem könnyű, különösen ha a körülmények változatlanok. Ha a körülményekben változás áll be (például egy kiskorúnak a tartós betegsége miatt magasabb tartásdíjra van szüksége, vagy jelentősen változik a kötelezett jövedelme), a bíróság módosíthatja a tartás feltételeit.

A családjogi bíróság rendszerint azt írja elő, hogy a tartás összege évente az országos inflációs ráta mértékének megfelelően emelkedjen. Hasonlóképpen a közvetítési eljárás során létrejött tartási megállapodásban is szoktak rendelkezni olyan kikötésről, amely a tartás inflációkövető emelkedését írja elő.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartást a kötelezett megfizetheti közvetlenül a jogosult részére készpénzben, csekken vagy banki átutalással. A bíróság határozhat úgy, hogy a tartásra esedékes összeget le kell vonni a kötelezett jövedelméből, és a levont összeget közvetlenül a jogosultnak kell elküldeni. Az utóbbira általában akkor kerül sor, ha a kötelezett ismételten elmulasztja a tartás megfizetését.

Ha a máltai központi hatóságtól azt kérik, hogy a jogosult nevében eljárást kezdeményezzen, az említett hatóság lépéseket tesz annak érdekében, hogy a kötelezettet a jogosult részére közvetlenül történő fizetésre ösztönözze. Ha a kötelezett megtagadja a fizetést, az ügyet a bíróság el viszik.

Ilyen esetben a máltai központi hatóság kéri a bíróságtól a szükséges ideiglenes intézkedés kibocsátását a kötelezett bankszámlájának inkasszálása és a pénznek a jogosult részére történő elküldése érdekében.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A központi hatóság a máltai jog szerint rendelkezésre álló minden jogi eszközt igénybe vesz. Első lépésként a máltai központi hatóság levélben tájékoztatja az adott személyt arról, hogy bírósági eljárás indul ellene. Ha a levélnek nincs hatása, a máltai központi hatóság egy eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatot kér a jogosulttól, és az ügyet továbbítja a máltai rendőrséghez, hogy ők járjanak el a kötelezettel szemben a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően.

Szükség esetén a máltai központi hatóság támogatja a jogosultat abban, hogy ügyvédi segítséget kaphasson – akár a költségmentességi részlegtől, akár a központi hatóságtól – az elmaradások megfizetése céljából a kötelezett ellen indítandó polgári eljárás érdekében. Ilyen esetekben, ha a kötelezettnek van jövedelme, kérelmezhető a bíróságtól a jövedelem egy részének lefoglalása és közvetlenül a jogosult részére történő átutalása. Ha a kötelezettnek nincs jövedelme, de vannak értékes vagyontárgyai, a bíróság elárvereztetheti a vagyontárgyakat, és továbbíthatja a pénzt a központi hatósághoz, amely aztán azt a jogosultnak utalja tovább.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A tartás fizetésének elmulasztása utáni büntetőeljárás megindítására hat (6) hónapos elévülési idő vonatkozik. A büntetőeljárás nem indul meg, ha a jogosult a tartás esedékessé válásától számított 6 hónapon belül nem fordul panasszal a rendőrséghez.

A Polgári Törvénykönyv 2156. cikke kimondja, hogy a tartás megfizetésére vonatkozó keresetindítás elévülési ideje öt év.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

A máltai központi hatóság segíti

a) a Máltán kívül élő jogosultakat, ha egy máltai kötelezett ellen kell keresetet indítaniuk, nevezetesen felkutatja a kötelezettet, és segíti az eljárás megindítását ellene (az ilyen megkeresések a „bejövő ügyek”);

b) a Máltán élő jogosultakat, ha egy Máltán kívül élő kötelezett ellen akarnak eljárást indítani; ennek keretében elküldi a másik központi hatóságnak a kérelmet, hogy az felkutathassa és perelhesse a kötelezettet.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Nem, erre nincs lehetőség.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha a jogosult Máltán, a kötelezett pedig egy másik tagállamban él, az ilyen jogosult kérelmezheti a máltai központi hatóságtól, hogy működjön együtt a másik tagállam központi hatóságával a kötelezett felkutatása és arra vonatkozó tájékoztatása érdekében, hogy tartásfizetési kötelezettsége áll fenn.

Ha a fizetendő tartás összegére vonatkozóan nem született határozat, a máltai központi hatóság felveszi a kapcsolatot a másik tagállam központi hatóságával, és segítségét kéri abban, hogy az adott tagállam bíróságai vagy közigazgatási szervei határozatot hozzanak a kötelezettel szemben érvényesítendő tartás összegéről.

Ezt követően a máltai központi hatóság együttműködik a külföldi központi hatósággal annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogyan lehet a leghatékonyabban biztosítani a határozat végrehajtását; ha a kötelezett önként együttműködik, erre nem kerül sor.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A máltai központi hatóság elérhetősége megtalálható az EU Igazságügyi Atlaszának honlapján.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartással kapcsolatos, határon átnyúló ügyekben a máltai központi hatóság segítséget nyújt a külföldi jogosultnak a tartási igénye érvényre juttatásában. Ilyen esetekben a máltai központi hatóság az adott ügy körülményeinek megfelelően képviseli a jogosultat minden közigazgatási hatóság vagy a bíróságok előtt. A máltai központi hatóság kérheti a szükséges nyomtatványok kitöltését, és meghatalmazást is kérhet a jogosulttól mielőtt bármilyen jogi eljárást kezdeményez.

Ha a jogosult a kötelezettől házastársi támogatás formájában kíván tartást érvényesíteni, csak akkor illeti meg költségmentesség a bíróság előtt, ha a jogosult megfelel a költségmentességre vonatkozó ugyanazon feltételeknek, amelyek a Máltán élő személyekre érvényesek.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

A máltai központi hatóság elérhetősége megtalálható az EU Igazságügyi Atlaszában. A központi hatóság ellátja a 21. kérdés i)-j) pontjaiban részletesen leírt feladatokat, nevezetesen felkutatja a kötelezettet, meggyőződik arról, hogy hoztak-e a kötelezettel szembeni végrehajtható határozatot (ha nem, segítséget nyújt a jogosultnak egy végrehajtható határozat megszerzésében), és segíti a jogosultat az ilyen határozat végrehajtásában.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, Máltát kötelezi a 2007. évi hágai jegyzőkönyv.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Tárgytalan.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A központi hatóság ingyenes útmutatást kínál azon személyek részére, akik határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósághoz fordulnak. Ha egy külföldön élő személy fordul kéréssel a máltai központi hatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogy az adott személy jogi követelésének jellegéhez igazodó, személyre szabott segítséget kapjon. Ha a kérés saját részre igényelt tartásra vonatkozik, a máltai központi hatóság tanácsadással és általános útmutatással segíti a kérelmezőt.

Ha a tartási igény gyermektartásra vonatkozik, a máltai központi hatóság biztosítja, hogy a kötelezett elleni jogi eljárás költségmentesen történjen.

Ha a máltai központi hatóságtól egy Máltán élő jogosult kéri a tartás külföldön élő kötelezettel szembeni érvényesítésében való segítségét, a máltai központi hatóság segítséget nyújt az adott személynek abban, hogy bírósághoz forduljon az ügyével, kapcsolatot tart a külföldi központi hatósággal, tájékoztatja a jogosultat az ügy eredményéről, és megvitatja vele az őt megillető tartás behajtásának lehetőségeit.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Minden ügynek van előadó tisztviselője annak érdekében, hogy a máltai központi hatóság továbbítsa és fogadja a kérelmeket, kapcsolatot tartson a kötelezettel és a jogosulttal, és figyelembe vegye azok kéréseit, továbbá tájékoztassa a külföldi központi hatóságot az egyes ügyek fejleményeiről. Az előadót a családjogi és közigazgatási eljárásban sok éves tapasztalattal rendelkező ügyvédek segítik.

Kimenő ügyekben az előadó közvetlenül a Máltán élő kapcsolattartó személlyel és a külföldi központi hatósággal áll kapcsolatban. A kommunikáció általában e-mail és/vagy postai küldemények útján zajlik. Egyes esetekben azonban telefonhívásra is sor kerülhet a külföldi központi hatósággal vagy a máltai központi hatóság szolgáltatását igénybe vevő személlyel. Bejövő ügyekben a máltai központi hatóság arra törekszik, hogy az ügyfelet bevonja a központi hatóságok közötti minden kommunikációba.

Az alábbi körülmények fennállása esetén a következő lépésekre kerül sor:

a) ha a körülmények költségmentesség nyújtását vagy annak elősegítését teszik szükségessé: szükség esetén a központi hatóság megbízhat egy ügyvédet, hogy képviselje az ügyfelet, vagy úgy rendelkezhet, hogy az ügyfelet jogsegély keretében segítsék ügyvédek vagy más jogi képviselők az adott ügy körülményeinek megfelelően;

b) a kötelezett vagy a jogosult felkutatásában való segítségnyújtás, különösen a rendelet 61., 62. és 63. cikkei szerint: ilyen esetekben a központi hatóság először a nyilvános lakcím- és egyéb nyilvántartásokban folytat le előzetes keresést az adott személy adataira. Ha a máltai központi hatóság további információkhoz jut, akkor ezek alapján végez kutatásokat, és felveszi a kapcsolatot más kormányzati szervekkel is, hogy adatokat szerezzen be a kötelezett vagyonával kapcsolatban;

c) a kötelezett vagy a jogosult jövedelmére és szükség esetén további anyagi helyzetére vonatkozó információk beszerzése, beleértve a vagyontárgyak fellelhetőségét is, különösen a rendelet 61., 62. és 63. cikkei alapján: a központi hatóság felveszi a kapcsolatot az országos foglalkoztatási hivatallal és megállapítja, hogy az adott személy jelenleg foglalkoztatott-e vagy sem. Ha bírósági eljárás indul a kötelezett ellen, a központi hatóság azt javasolja, hogy a jogosultat képviselő ügyvéd idézzen be egyéb kormányzati szerveket is, például az adóhivatalt, a közlekedési hatóságot, a helyi bankokat vagy más szóba jöhető szervezeteket, hogy azok bizonyítékkal szolgáljanak a kötelezett jövedelméről és vagyonáról;

d) békés megegyezés szorgalmazása a tartás önkéntes megfizetésének elérése érdekében, adott esetben közvetítés, egyeztetés vagy más hasonló eljárás útján: a jogi eljárások bármilyen formájának kezdeményezése előtt a máltai központi hatóság kapcsolatba lép az adóssal, és ösztönzi a békés megegyezést, és megindokolja, hogy miért mindig ez a legjobb érdeke. Ha a közvetítés esélye magas, a máltai központi hatóság az ügyet hivatásos közvetítők elé terjeszti, ha azonban a felek nem tervezik a jogvita békés úton történő rendezését, bírósági eljárás indul;

e) a tartási határozatok és a késedelmes összegek folyamatban lévő végrehajtásának előmozdítására: a máltai központi hatóság eljárást kezdeményezhet vagy bírósági eljárás indítását javasolhatja a szóban forgó kötelezett ellen, aminek alapján a bíróság lefoglalhatja a kötelezett bármely vagyontárgyát, vagy elrendelheti a munkabére egy részének letiltását;

f) a tartási kifizetések behajtásának és mielőbbi továbbításának előmozdítására: a máltai központi hatóság bírósági eljárást indít, és a kötelezett által a jogosultnak történő közvetlen kifizetés elrendelését kéri a bíróságtól. Ha a kötelezett nem teljesíti a fizetést, a máltai központi hatóság gyermektartás esetében ideiglenes intézkedés kibocsátását kéri a bíróságtól a kötelezett vagyonának lefoglalása és az abból befolyó bevételnek a jogosult részére történő továbbítása érdekében. Házastársi tartás esetében a máltai központi hatóság segít a kérelmezőnek abban, hogy az igényét saját ügyvédjén vagy a jogi segítségnyújtási rendszeren keresztül érvényesíthesse;

g) okirati vagy egyéb bizonyíték beszerzésének elősegítése a 1206/2001/EK rendelet sérelme nélkül: ha a szükséges okiratok vagy az információ már köztudomásúak, a máltai központi hatóság összegyűjti az információt, és eljuttatja a jogosulthoz. Ha az információ nem köztudomású, a központi hatóság egyedi kérelemmel fordul az adott információ felett rendelkező hatósághoz vagy szervezethez. Ha az ilyen információ nem elérhető a központi hatóság számára, a hatóság az adott ügy körülményeire figyelemmel kérheti a bíróságtól az információ rendelkezésre bocsátásának elrendelését;

h) segítségnyújtás a leszármazás megállapításában, ha az a tartás behajtása érdekében szükséges: a máltai központi hatóság a leszármazás megállapítására vonatkozó jogi eljárás során végig útmutatást nyújt a kérelmező részére, és tájékoztatja a kérelmezőt arról, milyen magánszolgáltatások igénybe vételére van szükség az ilyen eljáráshoz, különös tekintettel adott esetben a DNS-vizsgálatokra.

Szükség esetén a központi hatóság segítséget nyújt a külföldi személy számára olyan képviselő megbízásában, aki eljárhat a nevében Máltán a vonatkozó közokirat ügyében. A másik lehetőség, hogy a leszármazás kérdésében bíróságnak kell döntenie, ezért a máltai központi hatóság csak arról gondoskodik, hogy az ügy a bíróság elé kerüljön, hogy az dönthessen az ügyben;

i) folyamatban lévő tartási kérelem végeredményének biztosítását szolgáló, területi természetű, valamely szükséges ideiglenes intézkedés elrendelését célzó eljárás indítása vagy annak elősegítése: ha a máltai központi hatóságban felmerül a gyanú, hogy a kötelezett a saját gazdasági helyzetének rontását célzó lépéseket tesz, a máltai központi hatóság gondoskodik a szükséges ideiglenes bírósági intézkedések kérelmezéséről annak megakadályozása érdekében, hogy a kötelezett a jogosult érdekeinek sérelmével eltüntesse a vagyonát;

j) okiratok kézbesítésének elősegítése az 1393/2007/EK rendelet sérelme nélkül: ha a kötelezettre vonatkozó további információra van szükség, és az ilyen információt Máltán bármely magánszemély jogszerűen beszerezheti és továbbíthatja, a máltai központi hatóság ezek beszerzésére utasítja munkatársait. Az ilyen információ beszerezhető a közszférából vagy magánjogi személyektől.

Szükség esetén a máltai központi hatóság egyes okiratok megfelelő kézbesítésének biztosítása érdekében együttműködik az 1393/2007/EK rendelet alapján kijelölt küldő és fogadó szervekkel.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.