- 1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
- 2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
- 3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
- 4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
- 5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
- 6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
- 7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
- 8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
- 9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
- 10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
- 11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
- Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
- 12 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
- 13 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
- 14 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?
- 15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
- 16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
- 17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
- 18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
- 19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
A tartás a tartásra jogosult megélhetési költségeihez való hozzájárulás kötelezettsége. A tartás fizetésének kötelezettsége vérrokonságból és házassági rokoni viszonyból, illetve (korábbi) házassági kötelékből ered.
Kiknek kell más személyek részére tartásdíjat fizetniük:
– szülőknek a gyermekeik részére
– gyermekeknek a szüleik részére
– elvált házastársnak a másik házastárs részére (korábbi bejegyzett élettársaknak)
A házastársak között a házasság során fennálló tartási kötelezettség a házasság felbomlását követően is fennmarad. A bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ítéletben vagy későbbi ítéletben tartásdíjat ítélhet meg az egyik korábbi házastárstól azon házastárs részére, aki nem rendelkezik saját megélhetési költségeinek fedezésére elegendő anyagi eszközzel (és észszerűen nem várható el, hogy képes lesz azt megszerezni), az utóbbi kérésére. Ilyen tartásdíj megállapításakor a bíró figyelembe veszi az egyik korábbi házastárs szükségleteit és a másik korábbi házastárs eszközeit (pénzügyi erőforrásait). Nem pénzügyi tényezők is szerepet játszhatnak, például a házasság vagy az együttélés időtartama. Ha a bíróság a tartási kötelezettségre nem ír elő időbeli korlátozást, az 12 év leteltével automatikusan megszűnik. Ezen időszakot a bíróság a tartást igénylő korábbi házastárs kérésére meghosszabbíthatja, amennyiben ez utóbbi pénzügyi nehézségekkel kerül szembe. Rövid (legfeljebb 5 évig tartó), gyermektelen házasságot követően a tartási kötelezettség időtartama elvileg nem hosszabb magánál a házasságnál.
A fentiek a korábbi bejegyzett élettársak közötti tartásra is vonatkoznak.
A korábbi házastársak egymás tartását illetően bíróságon kívül is megegyezhetnek. Erről a házasság felbontására irányuló eljárásban kötött egyezség rendelkezik. A gyakorlatban az ilyen egyezséget a bíróság a házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ítéletben megerősíti. Az ilyen megerősítés a tartásra jogosultnak nagyobb jogbiztonságot nyújt.
A tartási kötelezettség egyéb kategóriái:
Házastársak/bejegyzett élettársak
A házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak, kivételes körülmények kivételével, egyaránt hozzá kell járulniuk a háztartási kiadásokhoz. Ilyen tekintetben házassági vagy élettársi szerződésben eltérően is megállapodhatnak.
Biológiai apa / partner az anya életében
A gyermek biológiai apja köteles (akár el nem ismert) gyermekének tartást biztosítani, amennyiben a gyermek nem áll törvényes rokoni kapcsolatban ezzel a személlyel vagy más férfival (vagyis ha nincs törvényes apja). Ugyanez a kötelezettség vonatkozik az anya életében arra a partnerre, aki beleegyezett olyan aktusba, mely a gyermek fogantatását eredményezhette.
Közös felügyelet
A szülővel együtt a gyermek felett felügyeletet gyakorló nem szülőt a gyermek felé tartási kötelezettség terheli (a BW 1:253w. cikke). A tartási kötelezettség a gyermek huszonegyedik születésnapjáig fennáll, amikor a gyermek nagykorúvá válásával a közös felügyelet megszűnik.
Milyen esetekben?
A tartás fizetésére vonatkozó kötelezettség általában csak akkor áll fenn, ha a tartásra jogosultnak erre szüksége van. Egy személyről akkor ítélik meg úgy, hogy erre szüksége van, ha saját létfenntartásához nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, és ennek megszerzése tőle észszerűen nem várható el.
Kivétel
E szabály alól kivétel a szülők és biológiai apák kiskorú gyermekekkel és fiatal felnőtt (legfeljebb 21 éves) gyermekekkel szemben fennálló tartási kötelezettségének esete. Ilyen esetekben a tartási kötelezettség akkor is fennáll, ha a jogosultnak arra nincs szüksége.
2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
A 18 év alatti (kiskorú) gyermekek esetében a szülőknek a gondviselés és a neveltetés költségeit meg kell fizetniük. Ez vonatkozik a megélhetési költségre és a gyermek felnevelése során például az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez kapcsolódóan felmerülő egyéb költségekre. A szülők kötelesek a gondviselési és neveltetési költségeket lehetőségeikhez mérten biztosítani. Ez a kötelezettség akkor is fennáll, ha a gyermek rendelkezik saját anyagi forrásokkal és/vagy jövedelemmel.
18, 19 és 20 éves gyermekek („fiatal felnőttek”) esetében a szülők a megélhetési és oktatási költségek megfizetéséért felelősek. A megélhetési és oktatási költségek ugyanúgy értelmezendők, mint a gyermekkorban a gondviselési és neveltetési költségek. Ez a tartási kötelezettség független a tartásra jogosultak igényeitől.
A kibővített tartási kötelezettség akkor is fennáll ilyen gyermekek esetén, ha munkaviszonyból vagy tőkéből saját jövedelemmel rendelkeznek, vagy ha házasok. A gyermek saját jövedelme azonban meghatározza a tartásdíj iránti igényeik mértékét.
21 éves és idősebb gyermekek esetében a szülők csak akkor kötelezettek tartásra, ha a gyermeknek erre szüksége van, és nem képes gondoskodni magáról. Például ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatékkal él.
3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
A tartásra kötelezett által fizetendő összeget vagy maguk a felek állapítják meg és rögzítik megállapodásban, vagy bíróság ítéli meg azt.
Házasság felbontására irányuló eljárásban a bíróságot gyakran kérik fel a korábbi házastárs vagy a gyermek tartásáról való döntésre is.
4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
Nem: a keresetet a tartásra jogosult ügyvédjének kell benyújtania. A tartásra jogosultak nem nyújthatnak be ügyvéd nélkül keresetet. A kiskorú gyermeket törvényes képviselője (általában szülő) képviseli.
5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
Itt meg kell különböztetni a nemzetközi joghatóságot (van-e a holland bíróságnak joghatósága?) és a belső joghatóságot (melyik holland bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel?).
Nemzetközi joghatóság az Európai Unión belül
A holland bíróság nemzetközi joghatóságára európai uniós kontextusban az úgynevezett „Brüsszel I” rendelet alkalmazandó. Ez a rendelet a tartási követelésekre vonatkozóan rendelkezik a bíróságok joghatóságáról.
A rendelet 2. cikke szerint a Hollandiában lakóhellyel rendelkező tartásra kötelezett (alperes) elvileg a tartásra jogosult (felperes) holland bírósága elé idézhető.
A „Brüsszel I” rendelet a tartási kötelezettségre vonatkozóan alternatív szabályt is tartalmaz. Az 5. cikk 2. pontja előírja, hogy egy tagállam területén lakóhellyel rendelkező alperes beidézhető másik tagállamban is:
- a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság elé,
- vagy ha ez további követelmény személyek családjogi állapotára vonatkozó keresetnél, vagyis a házasság felbontására irányuló eljárással foglalkozó bíróság bírója vagy például házassági rokoni viszonyról döntő bíró esetén, az erre joghatósággal rendelkező bíróság elé, kivéve, ha az említett joghatóság kizárólag az egyik fél állampolgárságán alapul.
Az első pont alapján a Hollandiában lakó tartásra jogosult például holland bíróság elé idézhet egy Franciaországban lakó tartásra kötelezettet, és ennek nemzetközi joghatósága van az 5. cikk 2. pontja szerint. A felperes lakóhelye szerinti bíróságnak van joghatósága.
Emellett az Európai Unión belüli tartási kötelezettségeket illetően 2011. június 18. óta hatályos a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet.
A tartásról szóló rendelet joghatósági szabályai nagy mértékben megegyeznek a „Brüsszel I” rendelet joghatósági szabályaival. Főszabály szerint az alperes vagy a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság rendelkezik joghatósággal a tartással kapcsolatos ügyekben. A „Brüsszel I” rendelettel szemben a tartásról szóló rendelet alkalmazásának nem feltétele, hogy az alperes szokásos tartózkodási helye valamelyik tagállam területén legyen.
Nemzetközi joghatóság az Európai Unión kívül
Holland bíróság nem európai uniós kontextusban vizsgált nemzetközi joghatóságára a következő alkalmazandó. Ha az alperes (akár a jogosult, akár a kötelezett) az Európai Unión kívül él, a fent említett „Brüsszel I” rendelet nem alkalmazandó, és a holland bíróság joghatósága a polgári perrendtartásból (Wetboek van Burgerlijke rechtsvordering) származtatható. A házasság felbontására irányuló eljárással foglalkozó holland bíróság ebben az esetben jogosult a házasság felbontására irányuló eljárással kapcsolatos átmeneti rendelkezések vagy például a tartásdíjjal vagy a családi otthon közös használatával kapcsolatos kiegészítő rendelkezések meghozatalára. A holland bíróság tehát joghatósággal rendelkezik külön tartásdíjra vonatkozó keresettel kapcsolatosan, ha vagy a felperes vagy a keresetben megjelölt egy vagy több érdekelt fél Hollandiában él, vagy ha az ügy egyéb okokból megfelelő mértékben köthető Hollandia jogi szférájához, ha a holland bíróságot választják mint joghatósággal rendelkező bíróságot, vagy ha az érdekelt fél a bírósági eljárás során megjelenik, és nem kifogásolja a joghatóság hiányát.
Belső joghatóság
Holland bíróság nemzeti hatáskörére vonatkozóan a bíróságok (elsőfokú bíróság, fellebbviteli bíróság, Hollandia Legfelsőbb Bírósága) közül az elsőfokú bíróság rendelkezik hatáskörrel tartási ügyekben. Az elsőfokú bíróság illetékességét a polgári perrendtartás határozza meg. Az illetékes bíróság vagy a(z egyik) felperes lakóhelye, vagy a keresetben megjelölt egyik érdekelt fél lakóhelye szerinti elsőfokú bíróság, vagy az egyik fél lakóhelyének hiányában a valamelyik fél tényleges lakóhelye szerinti bíróság.
6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
A tartásdíj megállapítására, megváltoztatására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmet ügyvédnek kell benyújtania. Az ügyvéd a tárgyalás során képviseli a felperest. Az ügyvédek nevei és címei megtalálhatók a nemzeti ügyvédi kamara weboldalán.
A családjogi ügyvédek és házasság felbontására irányuló eljárásban közvetítők kamarájának tagjai többek között házasság felbontására irányuló eljárásokra és tartásra szakosodtak. Ezek emellett házasság felbontására irányuló eljárásban való közvetítésre és ezzel járó ügyekre is szakosodnak.
7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
Az igazságszolgáltatás során felmerülő költségekhez való hozzájárulást meg kell fizetni a bírósági eljárás tekintetében. Ez a bíróság hivatali díja. Emellett ügyvédi és végrehajtói díjak is felmerülnek.
Ha a felperes nem tudja (teljes mértékben) megfizetni az ügyvédi költséget, bizonyos feltételek mellett költségmentességet kaphat. Ez a „költségmentesség esete”. A kormány részben megfizeti a költségeket, a felperes pedig „személyes hozzájárulást” fizet. A „személyes hozzájárulás” mértéke a felperes jövedelmétől és pénzügyi lehetőségeitől függ. A költségmentességi tanács ítéli meg a költségmentességet. A felperesnek kérelmet kell benyújtania a tanács felé azon a (fellebbviteli bíróság szerinti) illetékességi területen, ahol az ügyvéd irodája található. A gyakorlatban a kérelmet gyakran az ügyvéd nyújtja be, ha a költségmentességre irányuló kérelmet megelőzően már megkeresték.
Emellett (a lakóhely önkormányzati hatóságától beszerezhető) „jövedelem- és vagyonnyilatkozatot” kell benyújtani. Ezt a nyilatkozatot a kérelemmel együtt meg kell küldeni a költségmentességi tanácsnak, mely kivizsgálja, hogy a felperes jogosult-e költségmentességre. Ha igen, kiadják a költségmentességre való jogosultság igazolását. Ilyen esetekben a bírósági hivatali díjat is csökkentik.
A költségmentességre való jogosultság határon átnyúló jogvitákban is fennáll, vagyis akkor, ha a felperes Hollandián kívül lakik. Ezt a határon átnyúló költségmentességről szóló európai irányelv írja elő. A költségmentesség a költségmentességről szóló törvény (Wet op de rechtsbijstand) 23A–23K. cikkére hivatkozva kérelmezhető a hágai költségmentességi tanácsnál az említett irányelvhez csatolt formanyomtatványon, mely minden tagállamban egyforma.
Adott esetben a költségmentességi tanács az ügyvédválasztásban is segítséget nyújt. A tanács címe a 14.2. kérdésre adott válaszban található.
8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
Határozatában a bíróság figyelembe veszi a tartásdíjat kérő vagy kapó személy szükségleteit, illetve a tartásdíjra kötelezett vagy azt megfizető személy lehetőségeit (pénzügyi erőforrásait). A szükségletek és a lehetőségek viszonylagosak. A bíróság bizonyos mértékig szabadon határozhat az adott eset körülményeitől függően. A bíróságok iránymutatásokat (úgynevezett Trema-normákat) alakítottak ki, amelyek azonban nem kötelezők a bíróságokra.
A bíróság döntésénél az alábbi bevételek és kiadások fontosak:
- munkaviszonyból származó jövedelem
- kiegészítő munkaviszonyból származó jövedelem
- ösztöndíjak
- járadékok
- nyugdíj
- (al)bérletből származó jövedelem
- kamatok és más tőkejövedelmek
- a közös háztartásban élőktől a háztartás fenntartásához való hozzájárulások
- a jövedelem növelésére meglevő lehetőségek (keresőképesség)
- vagyonnyilatkozatok
- bérleti díjak
- jelzálog-visszafizetések és kamatok, továbbá rögzített díjak. A jelzálog még ki nem fizetett részét is fel kell tüntetni.
- biztosítási kötvények
- szükséges rendszeres utazási költségek
- pénzügyi kötelezettségek mások felé
- a tartásra jogosult és/vagy családtagjai speciális orvosi ellátásának költségei
- a jövedelemtermeléssel összefüggő kiadások
- adósságokról szóló nyilatkozatok
Hivatalos indexálás
Az igazságügyi miniszter minden évben megállapítja a bíróság által megítélt vagy megállapodásban rögzített tartásdíj törvényes emelésének mértékét. Az emelés mértékének kiszámításakor a miniszter figyelembe veszi az üzleti világban és a kormányzaton belül, továbbá más ágazatokban a bérek alakulását. Ezt a mértéket közzéteszik a Staatscourantban [a holland hivatalos közlönyben].
A tartásdíj automatikus kiigazítása alól számos kivétel van. A felek és a bíróság is figyelmen kívül hagyhatják a hivatalos indexálást, vagy egyéb indexálási módszert állapíthatnak meg.
9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
A korábbi házastársak tartását közvetlenül a tartásra jogosultnak fizetik meg. A bíróság által kiskorú gyermekek tekintetében megállapított tartásdíjat közvetlenül a gyermeket gondozó szülőnek (vagy gondviselőnek) fizetik meg.
10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
Ha a tartási kötelezettséget bírósági ítélettel állapítják meg, és a tartásra kötelezett elmulasztja a gyermek és/vagy a partner tartásdíjának megfizetését, a teljesítés a rotterdami tartásdíjfizetés beszedésével foglalkozó nemzeti iroda (LBIO) útján kényszeríthető ki. A teljesítés végrehajtó útján is kikényszeríthető. Bírósági ítélet hiányában az eset bíróság elé kerül. Ilyenkor ügyvédet kell bevonni.
11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
Járadékok vagy munkabérek zár alá vétele esetén figyelembe kell venni a zár alá vétel alól mentes küszöböt. A havonta fizetendő tartásdíj elévülési ideje 5 év. A fizetési hátralékot rögzítő ítélet esetén, vagyis ha tulajdonképpen egy fix összeg megállapítására került sor, az elévülési idő húsz év. A követelés elévülésének megakadályozása érdekében az elévülési időt meg kell szakítani.
Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
A gyermek és/vagy a partner tartásdíjának megfizetésével való késedelembe esés esetén e hatóság a tartásdíjfizetés beszedésével foglalkozó nemzeti iroda (LBIO).
Az LBIO-t erre fel kell hatalmaznia a tartásra jogosultnak. A LBIO szükség esetén végrehajtás útján járhat el a beszedés ügyében. Az LBIO például zár alá veheti a tartásra kötelezett bérét, járadékait vagy ingó, illetve ingatlan javait.
A tartásra jogosult ingyenesen veheti igénybe az LBIO szolgáltatásait, ha mindkét fél Hollandiában rendelkezik lakóhellyel. Beszedési kérelem kézhezvétele esetén rövid közvetítés és/vagy tájékoztatás útján először a költségekkel járó beszedés elkerülésére tesznek kísérletet. Ez az esetek csaknem háromnegyedében sikerrel végződik. Mindazonáltal ha az LBIO-ra hárul a beszedés feladata, a tartásra kötelezett fizeti meg a behajtási költségeket az LBIO részére. Az LBIO a beszedésért külön díjat számol fel. Ez a külön díj a havonta esedékes összeg és a hátralékos tartásdíj 15%-a. A végrehajtás teljes költségét szintén beszedik a tartásra kötelezettől.
12 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
Annak ellenére, hogy az LBIO állami intézmény, nem előlegezi meg a tartásdíjat. Az állam gyermektartás vagy költségmentesség esetében teheti meg ezt.
13 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
14 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?
Az LBIO-nak a tartás nemzetközi beszedése területén is vannak feladatai. Ezek a feladatok rendeletekből és olyan egyezményekből származnak, amelyeknek Hollandia részes fele.
Hollandia részes fele az ENSZ tartásdíj külföldi beszedéséről szóló egyezményének (New York, 1956. június 20.). Ez kölcsönös jogsegélyről szóló egyezmény, amelynek célja nemzetközi ügyekben a tartásdíjhoz való hozzáférés megkönnyítése. Ebből a célból az egyezmény küldő és fogadó intézmények rendszerét alakította ki, amelyek a tartásra jogosultnak segítenek a tartási követelések végrehajtásában. Az LBIO Hollandia küldő és fogadó intézménye.
Hollandiában lakó személyek, akik tartásdíj külföldön (vagyis a New York-i egyezmény részes országában) lakóhellyel rendelkező tartásra kötelezettől való beszedésével kapcsolatosan problémával szembesülnek, hivatkozhatnak a New York-i egyezményre. Ez az egyezmény a gyermektartásra és a partnertartásra egyaránt vonatkozik.
2014. augusztus 1. óta a gyermektartásdíj és a családi tartásdíjak egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i egyezmény hatályos az Európai Unió (Dánia kivételével) és a többi szerződő állam között. Az uniós tagállamok mellett Albániában, Bosznia-Hercegovinában, Norvégiában és Ukrajnában is hatályban van az egyezmény. Az uniós tagállamok közötti viszonyban a tartásról szóló rendelet (4/2009/EK rendelet) élvez elsőbbséget.
A tartásról szóló hágai egyezmény a 21 év alatti gyermekekre alkalmazandó. Annak hatálya más családtagokra is kiterjeszthető, ha mindkét érintett szerződő állam ilyen értelmű nyilatkozatot fogad el.
Az LBIO szolgáltatásainak igénybevételéhez a „tartásdíj nemzetközi beszedése” formanyomtatványt kell benyújtani. Ez a formanyomtatvány letölthető az LBIO weboldaláról.
Az LBIO és a külföldi intézmények által a New York-i egyezménnyel és az Egyesült Államokkal kötött szerződéssel összefüggésben végzett tevékenységek főszabály szerint díjmentesek. Költségek a külföldi bírósági eljárással vagy a tartásdíj behajtásával összefüggésben merülhetnek fel.
14.1 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?
Gyermek- és partnertartás esetében:
Landelijk Bureau Inning Onderhoudsbijdragen (LBIO)
Postbus 8901
3009 AX Rotterdam
Költségmentesség esetében:
Postbus 450,
2501 CL Den Haag
Telefon: +31703701414
Határon átnyúló költségmentesség esetében:
Raad voor Rechtsbijstand
Regiokantoor Den Haag
felelős: Jan Ouwehand
Laan van Meerdervoort 51B
2517 AE Den Haag
Telefon: 0031(0)88 787 1320
e-mail: j.ouwehand@rvr.org
15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?
Az LBIO szintén beszedi a tartást a külföldön lakóhellyel rendelkező tartásra jogosult kérésére a Hollandiában lakó tartásra kötelezettől. Ha a más tagállamban lakó tartásra jogosult tartást követel Hollandiában lakó tartásra kötelezettől, az egyezmény rendszerére hivatkozhat. Saját országának küldő intézményéhez kell kérelmet benyújtania, amely aztán felveszi a kapcsolatot Hollandia fogadó intézményével (az LBIO-val). A fogadó intézmény ezután megteszi a szükséges intézkedéseket a tartás beszedésére.
15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?
Az elérhetőséggel kapcsolatban lásd a 14.2. kérdésre adott választ.
16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
Igen.
17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
Nem alkalmazandó.
18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
Az igazságszolgáltatás során felmerülő költségekhez való hozzájárulást meg kell fizetni a bírósági eljárás tekintetében. Ez a bíróság hivatali díja. Emellett ügyvédi és végrehajtói díjak is felmerülnek. Ha a felperes nem tudja (teljes mértékben) megfizetni az ügyvédi költséget, bizonyos feltételek mellett költségmentességet kaphat. Ez a „költségmentesség esete”. A kormány részben megfizeti a költségeket, a felperes pedig „személyes hozzájárulást” fizet. A „személyes hozzájárulás” mértéke a felperes jövedelmétől és pénzügyi lehetőségeitől függ.
A költségmentességi tanács ítéli meg a költségmentességet. A felperesnek kérelmet kell benyújtania a tanács felé azon a (fellebbviteli bíróság szerinti) illetékességi területen, ahol az ügyvéd irodája található. A gyakorlatban a kérelmet gyakran az ügyvéd nyújtja be, ha a költségmentességre irányuló kérelmet megelőzően már megkeresték. Emellett (a lakóhely önkormányzati hatóságától beszerezhető) „jövedelem- és vagyonnyilatkozatot” kell benyújtani. Ezt a nyilatkozatot a kérelemmel együtt meg kell küldeni a költségmentességi tanácsnak, mely kivizsgálja, hogy a felperes jogosult-e költségmentességre. Ha igen, kiadják a költségmentességre való jogosultság igazolását. Ilyen esetekben a bírósági hivatali díjat is csökkentik. A költségmentességre való jogosultság határon átnyúló jogvitákban is fennáll, vagyis akkor, ha a felperes Hollandián kívül lakik. Ezt a határon átnyúló költségmentességről szóló európai irányelv írja elő. A költségmentesség a költségmentességről szóló törvény 23A–23K. cikkére hivatkozva kérelmezhető a hágai költségmentességi tanácsnál az említett irányelvhez csatolt formanyomtatványon, mely minden tagállamban egyforma. Adott esetben a költségmentességi tanács az ügyvédválasztásban is segítséget nyújt.
19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
Nem került sor módosításokra a rendelet 51. cikke alapján.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.