Tartalomszolgáltató:
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)
1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?
A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 128. cikke szerint a „tartási kötelezettség” az egyenes ági rokonok és testvérek azon kötelezettsége, hogy a megélhetéshez szükséges eszközöket (például ruházatot, élelmiszert, lakhatást, fűtőanyagot és gyógyszert), valamint szükség esetén a gyermek felneveléséhez szükséges eszközöket biztosítsanak (ideértve a gyermek testi és szellemi fejlődéséről, valamint az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáféréséről történő gondoskodást).
A „tartás” készpénzbeli vagy természetbeni juttatás. Gyermekek esetében a tartás – adott tartási kötelezettségnek megfelelően – a felnevelésükhöz és a közös háztartásban végzett munkához nyújtott személyes hozzájárulásra is kiterjed.
A „tartási követelés” egy személy azon joga, hogy egy másik személytől a jogosulttal szemben fennálló tartási kötelezettségének teljesítését követelje.
A tartási kötelezettség általában különféle családi kapcsolatokból fakad.
A lengyel jog a családi kapcsolat típusa szerint a tartási kötelezettségek következő típusait különbözteti meg:
- rokonok közötti tartási kötelezettség (a gyermektartás e kötelezettség sajátos formája): rokonok között csak a pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek jogosultak tartásra. A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni azon gyermekeik számára, akik még nem képesek magukról gondoskodni, kivéve, ha a gyermek vagyonából származó jövedelem elegendő a gyermek eltartásához és felneveléséhez. A 18 év feletti gyermekek már nem jogosultak tartásra, kivéve, ha tovább szeretnének tanulni, és az addigi teljesítményük indokolja ezt a döntést, vagy ha a tartási kötelezettséget a gyermekek egészségi állapota vagy személyes helyzete indokolja. A szülők továbbá nem kötelesek tartásdíjat fizetni olyan 18 év feletti gyermekük után, aki – bár felkészült a munkavállalásra – továbbtanul, majd tanulmányait elhanyagolja, azokkal nem halad megfelelően, nem szerzi meg osztályzatait és nem teszi le vizsgáit az előírt határidőn belül, és ezen okokból kifolyólag az oktatási programjában meghatározott időn belül nem fejezi be tanulmányait.
Ha az elsődleges felelősséggel rendelkező személytől (szülőtől) nem lehet megszerezni a tartásdíjat, vagy az aránytalan nehézséggel jár, további, felelősséggel rendelkező személyek is beperelhetők (pl. a gyermek nagyszülei a rejtőzködő adós szüleiként). Mindazonáltal a nagyszülőktől nem igényelhető tartásdíj kizárólag amiatt, hogy a tartásdíjjal tartozó adós nem fizette meg a megítélt összeget; ahhoz, hogy a nagyszülőket tartásdíj fizetésére lehessen kötelezni, a jogosult személynek pénzügyi nehézségekkel kell szembenéznie, és a nagyszülőknek rendelkezniük kell a tartásdíj fizetéséhez szükséges pénzügyi lehetőségekkel. A nagyszülőktől származó tartásdíj összege általában alacsonyabb, mint az elsődleges felelősséggel rendelkező személy által fizetendő összeg. - örökbefogadásból fakadó kötelezettség: ha az örökbefogadás kizárólag az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti kapcsolatot érinti, az örökbefogadónak az örökbefogadottal szembeni tartási kötelezettsége elsőbbséget élvez az örökbefogadott felmenő ági rokonainak és testvéreinek tartási kötelezettségével szemben, míg az örökbefogadottnak a felmenő ági rokonaival és testvéreivel szembeni tartási kötelezettsége az utolsó a sorban. Egyéb esetben az örökbefogadottra az 1. pontban megállapított szabályokat kell alkalmazni.
- házassági rokonságból (mostohaanya, mostohaapa, mostohagyermekek) fakadó kötelezettség: kizárólag pénzügyi nehézséggel küzdő személyek jogosultak tartásra, amennyiben az adott helyzetben a tartási kötelezettség elrendelése összhangban van a szociális interakció elveivel. A lengyel jog és ítélkezési gyakorlat fényében a „pénzügyi nehézség” azt jelenti, hogy az adott személy a saját erőforrásaiból és a saját erőfeszítéseivel nem képes kielégíteni a saját észszerű igényeit.
- házastársak között a házasság tartama alatt fennálló kötelezettség: a családtagok valamennyi családtag számára követelhetik az „azonos életszínvonalhoz” való jogot. A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 27. cikke szerint mindkét házastárs köteles arra, hogy a képességeinek, a keresőképességének és a pénzügyi lehetőségeinek megfelelően segítsen ellátni a család szükségleteit, amelyet a kapcsolatuk során alapítottak. E kötelezettség a gyermekek felnevelésére és a közös háztartás ellátására irányuló személyes erőfeszítések révén is – részben vagy egészben – teljesítettnek tekinthető.
- házastársak között a házasság megszűnését követően fennálló kötelezettség: amennyiben megállapítást nyert, hogy a házasság megromlásáért kizárólag az egyik házastárs felelős, és a házasság felbontása a másik házastárs pénzügyi helyzetének jelentős romlásával jár, az utóbbi kérelmezheti, hogy észszerű igényeiről akkor is gondoskodjanak, ha nem küzd pénzügyi nehézséggel.
Egyéb esetekben a pénzügyi nehézséggel küzdő házastárs – észszerű igényeivel arányosan – a volt házastársa keresőképességétől és pénzügyi lehetőségeitől függően tartást követelhet a volt házastársától. A házastárssal szembeni tartási kötelezettség megszűnik, ha a szóban forgó házastárs újabb házasságot köt. Amennyiben azonban az az elvált házastárs, akiről megállapítást nyert, hogy nem felelős a házasság megromlásáért, köteles tartásdíjat fizetni, a tartási kötelezettség a házasságot felbontó végzés keltét követő öt év múlva szintén megszűnik, kivéve, ha a bíróság ezt az ötéves időtartamot – a tartásra jogosult személy kérelmére – rendkívüli körülmények miatt meghosszabbítja. - házasságon kívül született gyermek apjának a gyermek anyjával szemben fennálló kötelezettsége: az az apa, aki nem az anya férje, körülményeinek megfelelően köteles hozzájárulni a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos költségekhez, köteles továbbá a szüléskor az anya háromhavi eltartásának költségét megfizetni. Megalapozott okok esetén az anya kérelmezheti, hogy az apa három hónapnál hosszabb ideig járuljon hozzá az eltartási költségeihez.
2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?
A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni az önmagukról gondoskodni még nem képes gyermekeik számára. Mivel a gyermekek 18 éves korukig tankötelesek, általában a nagykorúság eléréséig vagy tanulmányaik befejezéséig jogosultak tartásra. Ha a tartásdíjra jogosult személy nem tudja eltartani magát (pl. betegség vagy fogyatékosság miatt), a jogosultság korlátlan ideig érvényben marad.
Az állami tartási alapból olyan személyek számára folyósítanak juttatásokat, akik arra 18 éves korukig jogosultak. Ezek a személyek 25 éves korukig jogosultak a juttatásokra, ha folytatják iskolai tanulmányaikat vagy felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, és határozatlan ideig jogosultak a juttatásokra, ha igazoltan súlyos fogyatékossággal élnek. Tartási alapból csak akkor szerezhető juttatás, ha az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi 800 lengyel złotyt és 2020. július 1-től a havi 900 lengyel złotyt.
3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?
A következő helyzetek merülhetnek fel:
1. a tartásdíj fizetésére kötelezett személy önként eleget tesz a tartási kötelezettségnek,
2. a felek bíróságon kívüli egyezségre jutnak a tartási kötelezettségről,
3. ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy nem tesz eleget a kötelezettségének, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 32. cikke) vagy az alperes tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 27. cikkének (1) bekezdése) illetékes kerületi bíróságnál (sąd rejonowy), illetve házasság felbontására vagy különválásra vonatkozó eljárás során a törvényszéken (sąd okręgowy) kell tartás megállapítását kérni.
A kereset mentes a bírósági illeték alól. Meg kell azonban felelnie a beadványokra vonatkozó követelményeknek, azaz tartalmaznia kell annak a bíróságnak a nevét, amelyhez azt benyújtják; a felek, a törvényes képviselőik és meghatalmazottjaik családi nevét és utónevét; a beadvány típusát; a kérelem egyértelmű ismertetését; a követelés értékét; a kérelmet indokoló tények, valamint szükség esetén a bíróság joghatóságát is indokoló tények leírását; a fél, a törvényes képviselője vagy meghatalmazottja aláírását (a meghatalmazást mellékelni kell); a mellékletek felsorolását; a felek, a törvényes képviselőik és meghatalmazottjaik tartózkodási helyét vagy székhelyét; valamint a követelés leírását. A további beadványoknak tartalmazniuk kell az ügy hivatkozási számát. A beadványhoz csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, amelyben az alperes a gyermek szülőjeként van megnevezve, és szükség esetén a szülőség megállapítására irányuló kérelem is benyújtható a tartásdíj követelése mellett.
4. lehetséges továbbá közjegyző előtt egyezségre jutni, amely esetben a körzeti bíróság csak az egyezség végrehajtásáról szóló végzést állítja ki. Az egyezségről szóló megállapodás közjegyző előtti aláírása a végrehajtásról szóló végzés kiállítására irányuló kérelemhez hasonlóan díjköteles.
5. bíróságon is lehet egyezségre jutni, amely esetben az alperes mentesülhet a bírósági díj fizetése alól, vagy kötelezhető a díj felének megfizetésére is.
4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?
A következő személyek nyújthatnak be tartási keresetet az arra jogosult személy nevében:
– meghatalmazott (ügyvéden és jogi tanácsadón kívül az alábbi személyek járhatnak el meghatalmazottként: a szülők, a házastárs, a testvérek, a felmenő ági rokonok vagy a tartásra jogosult személlyel örökbefogadás révén kapcsolatban lévő személyek, valamint a tartásra jogosult személy vagyonát kezelő személy);
– a szociális segítségnyújtásért felelős helyi önkormányzati hatóság képviselője (a szociális segítségnyújtásról szóló, 2004. március 12-i törvény szerint (Dziennik Ustaw [Lengyel Közlöny], 2004. évf., 64. szám, 593. tétel), e képviselők: az önkormányzati szociális ellátóközpontok vagy kerületi családsegítő központok vezetői);
– a polgári perrendtartás 61. cikke (1) bekezdésének 1. pontja rögzíti, hogy a nem kormányzati szervezetek a törvényben előírt feladatkörük keretében az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulásával tartás megállapítása iránti eljárást kezdeményezhetnek;
– ügyész, ha ez a jogállamiság és a közérdek szempontjából szükséges.
A tartásra jogosult kiskorú nevében törvényes képviselő jár el. A nagykorúság elérését követően azonban a gyermek a saját nevében jár el.
A tartásra jogosult személy nevében csak akkor járhat el a tartásra jogosult személlyel együtt élő személy vagy a tartásra jogosult személy ismerőse, ha a fent felsorolt személyek egyike.
5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?
A polgári perrendtartásnak megfelelően a tartással kapcsolatos ügyekben a kerületi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A területi illetékességet a tartásra jogosult személy tartózkodási helye vagy az alperes tartózkodási helye határozza meg. A meghatározott városok tekintetében illetékes bíróságokat a fellebbviteli bíróságok, a regionális bíróságok és a kerületi bíróságok székhelyének, joghatóságának, valamint hatáskörének és illetékességének meghatározásáról szóló, 2018. december 28-i igazságügyi miniszteri rendelet (Lengyel Közlöny 2018. évf., 2548. tétel) határozza meg.
Lengyelországban a regionális bíróságok rendelkeznek joghatósággal az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok elismerésével kapcsolatos ügyekben (a polgári perrendtartás 11511. cikke1), ha a határozatot azt megelőzően adták ki, hogy a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) kötelezővé vált a határozat kiadása szerinti államra nézve, azaz 2011. június 18. előtt.
A módosított polgári perrendtartás 1153. cikkével14 összhangban Lengyelországban a következő végrehajtható okiratok léteznek:
1) az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartozó, az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok, az említett államokban létrejött egyezségek, és ezen államok által kibocsátott közokiratok, amennyiben azok végrehajthatók;
2) az európai végrehajtható okiratként hitelesített, az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok, az említett államokban létrejött egyezségek, és ezen államok által kibocsátott közokiratok;
3) az uniós tagállamok bíróságai által hozott európai fizetési meghagyások, amelyeket az érintett tagállamokban az 1896/2006 rendelet szerint nyilvánították végrehajthatónak;
4) az uniós tagállamok bíróságai által a kis értékű követelések európai eljárásában hozott és az érintett államban a 861/2007/EK rendelet szerint tanúsítvánnyal ellátott határozatok;
5) a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyvben (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) részes uniós tagállamokban a tartással kapcsolatos ügyekben hozott határozatok, valamint az érintett államból származó tartással kapcsolatos ügyre vonatkozó, a 4/2009 rendelet hatálya alá tartozó egyezségek és közokiratok;
6) az uniós tagállamokban a 606/2013 rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedéseket tartalmazó ítéletek, amennyiben végrehajthatók.
6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?
Tartással kapcsolatos ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. A felek saját nevükben vagy hivatásos képviselők útján járhatnak el.
A tartásra jogosult fél nevében történő eljárás céljából hivatalból kirendelhető ügyvéddel kapcsolatos részletes információkért lásd a 7. és a 20. pontot.
7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?
A tartásdíj csökkentésével kapcsolatos ügyekben a tartás megállapítását kérelmező fél és az alperes mentesül a bírósági költségek alól (a polgári ügyekben alkalmazandó bírósági költségekről szóló, 2005. július 28-i törvény (Lengyel Közlöny, 2005. évf., 167. szám, 1398. tétel, módosításokkal együtt) 96. cikkének (1) és (2) bekezdése). Ezek a személyek teljes körű mentességet élveznek, ami azt jelenti, hogy semmilyen bírósági költség, fellebbezési költség vagy végrehajtási költség nem terheli őket.
A tartásdíj fizetésére kötelezett személy kérelmezheti a bírósági költségek alóli mentességet, ha a megítélt összeg módosítását kéri. Ehhez vagyonnyilatkozatot és jövedelemigazolást kell benyújtania. A döntést a bíróság hozza meg a kérelem vizsgálatát követően.
Ezen túlmenően a bírósági költségek alól mentesülő fél hivatalból kirendelt ügyvéd formájában biztosított költségmentességért folyamodhat. Ha az ügyvéd kirendelése iránti kérelemnek helyt adnak, az ügyvéd díját az általa képviselt fél ellenérdekű fele fizeti. Ha ez a személy elveszíti a pert, az ügyvédi díjat az államkincstár viseli.
A tagállamok állampolgárainak ezzel kapcsolatos jogait az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról, és a polgári eljárás megindítását megelőzően a jogvita egyezség útján történő rendezésével összefüggésben a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Lengyel Közlöny, 2005. évf., 10. szám, 67. tétel) szabályozza.
8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?
A tartásdíj összege a fizetésre kötelezett személy keresetétől és pénzügyi lehetőségeitől, valamint a tartásra jogosult személy észszerű igényeitől függ. Az észszerű igények a tartásra jogosult személy létfenntartásához szükséges valamennyi tényezőt – anyagi és nem anyagi igényeket (kulturális és szellemi igényeket) egyaránt – magukban foglalnak. A kiskorú gyermekek igényei felnevelésük költségeit is tartalmazzák. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyek keresetének és pénzügyi lehetőségeinek értékelése során nem a mindenkori jövedelmüket veszik figyelembe, hanem azt az összeget, amelyet keresőképességük teljes körű kihasználása mellett kereshetnének. Ez azt jelenti, hogy még a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli személy számára is elrendelhető tartásdíj fizetése, és a kifizetések végrehajtás tárgyát képezik.
A körülmények megváltozása esetén kérhető a bírósági határozat vagy a tartásdíjról szóló megállapodás módosítása. A módosítást a tartási jogviszony bármelyik fele kérheti. A ténybeli körülményektől függően a felek kérhetik a tartási kötelezettség eltörlését, illetve a tartásdíj összegének növelését vagy csökkentését. A juttatás összege a tartásra jogosult személy észszerű igényeinek vagy a tartásdíj fizetésére kötelezett személy keresőképességének növekedése vagy csökkenése esetén módosítható.
Lengyelországban nem rögzített a tartásdíj összege, és azt nem a tartásdíjfizetésre kötelezett személy keresetének rögzített százalékaként számítják ki. 2014-ben a minimálbér összege bruttó 1680 lengyel złoty (hozzávetőleg 400 euró) volt. 2013-ban az átlagos jövedelem havonta bruttó 3650 lengyel złoty (hozzávetőleg 900 euró) volt. A minimálbér 2015-ben bruttó 1750 lengyel złoty volt, 2016-ban bruttó 1850 lengyel złoty, 2019-ben bruttó 2250 lengyel złoty, míg 2020-ban bruttó 2600 lengyel złoty. A gyakorlatban az esetek többségében a bíróságok által megítélt tartásdíj összege egy gyermek után havi 300 lengyel złoty és 1000 lengyel złoty között változik. A tartásdíj összegére nem alkalmaznak automatikus indexálást a gyermek életkorától vagy az infláció mértékétől függően.
9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?
A végrehajtható okiratban kötelezettként megnevezett személy köteles tartásdíjat fizetni. Fő szabályként a Lengyelországban megítélt tartásdíj lengyel złotyban, havonta fizetendő a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének (készpénzben vagy banki átutalással), rendszerint a hónap 10. napjáig. Késedelmes fizetés esetén az ítéletek kötelező kamatot írnak elő a hátralévő összegre (2020. május 29. óta a kamat évi 3,6%-ra emelkedett) (lásd a kötelező kamatról szóló, Lengyelország által rendelkezésre bocsátott tájékoztatást).
Így a tartási kötelezettség általában kizárólag a tartásdíj fizetésére kötelezett személyt terheli. Ha ez a személy önként nem fizet, a tartásra jogosult személy a végrehajtási eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes végrehajtó hatósághoz (rendszerint bírósági végrehajtóhoz) fordulhat. Végrehajtás a tartásdíj összegét megállapító határozatot kibocsátó elsőfokú bíróság kérelmére hivatalból is kezdeményezhető. A tartásra jogosult személy a végrehajtható okiratot benyújthatja továbbá a kötelezett munkahelyéhez vagy a kötelezett nyugdíját kifizető intézményhez, és kérheti, hogy az esedékes tartásdíjat vonják le a kötelezettnek kifizetett összegekből. Ez a kérelem a kifizető félre nézve kötelező erejű.
A tartásdíj megfizetésével adós személlyel szembeni végrehajtási eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet bármely bírósági végrehajtónak be lehet nyújtani. Mindazonáltal amennyiben az adósságot az adós tulajdonával szemben hajtják végre, az adós tartózkodási helye szerinti régióban illetékes bírósági végrehajtó jár el.
10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?
Ha a tartásdíjfizetésre kötelezett személy önként nem teljesíti kötelezettségét, akkor kényszeríthető a teljesítésre (lásd a 9. pontot).
Ezenkívül a büntető törvénykönyv 209. cikkének fényében (Lengyel Közlöny, 1997. évf., 88. szám, 553. tétel) bármely személy, aki a bírósági határozat, bíróság vagy egyéb hatóság előtti egyezség vagy egyéb megállapodás által megállapított tartási kötelezettségnek nem tesz eleget, bírsággal, közmunkával vagy akár egy év szabadságvesztéssel sújtandó, ha a teljes esedékes összeg legalább három havi rendszeres tartásdíjnak felel meg, vagy ha a nem rendszeres tartásdíjfizetés meghaladja a három hónapot. Ha az elkövető miatt a jogosult személy nem tudja kielégíteni az alapvető létszükségleteit, az elkövető bírsággal, közmunkával vagy legfeljebb két év szabadságvesztéssel sújtandó.
A bűncselekmény tárgyában a sértett, jóléti intézmény vagy a tartásdíjfizetésre kötelezettel szemben eljáró szerv indítványára indul büntetőeljárás. Amennyiben a sértettnek a tartásdíj-fizetési kötelezettség végrehajtásának elmaradása esetén fizetendő, megfelelő családi ellátást vagy juttatást ítéltek meg, a büntetőeljárást hivatalból megindítják.
A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Lengyel Közlöny 2007. évf., 192. szám, 1378. tétel) 5. cikke (3b) bekezdésének 2. pontjában arról rendelkezik, hogy az illetékes hatóság kérelmezheti a kötelezett gépjárművezetői engedélyének felfüggesztését.
A végrehajtás sikertelensége esetén a bírósági végrehajtó kérelmezheti, hogy a kötelezett bekerüljön a fizetésképtelen adósok nyilvántartásába.
11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre
A polgári perrendtartás 1083. cikke (2) bekezdésének megfelelően a fennmaradó tartásdíjak teljes egészében fedezhetők bankszámláról történő letiltással.
A polgári perrendtartás 833. cikke (1) bekezdésének megfelelően a foglalkoztatásért járó javadalmazásra a munka törvénykönyvében meghatározott mértékben foganatosítható végrehajtás. Általában a fizetés 60%-a tiltható le. Az államkincstár által különleges célra – különösen vissza nem térítendő támogatás és támogatás céljára – megítélt összegeknek legfeljebb háromötöde szintén letiltható (a polgári perrendtartás 831. cikkének (1) és (2) bekezdése).
Ezen felül a polgári perrendtartás 829. cikke alapján a következőkre nem foganatosítható végrehajtás:
1) a kötelezett és az eltartott családtagok számára feltétlenül szükséges háztartási cikkek, ágynemű, alsóruházat és mindennapi ruházat, valamint szolgálat vagy szakmai tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges ruházat;
2) a kötelezett és az eltartott családtagok számára egy hónapra feltétlenül szükséges élelmiszer- és üzemanyagkészlet;
3) a kötelezett és az eltartott családtagok élelmezéséhez feltétlenül szükséges egy tehén vagy két kecske vagy három juh, valamint a következő aratásig elégséges takarmánykészlet és alomanyag;
4) a kötelezett keresőtevékenységének teljesítéséhez feltétlenül szükséges eszközök és egyéb tárgyak, valamint az egyheti termeléshez feltétlenül szükséges nyersanyagok, a gépjárművek kivételével;
5) az olyan kötelezett esetében, akit időszakosan foglalkoztatnak, a következő fizetési napig tartó időszakra járó kereset végrehajtás alá nem vonható részének megfelelő összeg, az olyan kötelezett esetében pedig, aki nem rendelkezik rendszeres keresettel, a kötelezett és az eltartott családtagok kétheti megélhetéséhez feltétlenül szükséges pénzösszeg;
6) oktatási célokból szükséges tárgyak, személyes papírok, dekorációk és vallási gyakorlatokhoz használt tételek, valamint mindennapi tételek, amelyek az eredeti értéküknél csak jóval alacsonyabb áron adhatók el, azonban nagy használati értékkel bírnak az adós számára;
8) a 2001. szeptember 6-i gyógyszerészeti törvény (Lengyel Közlöny, 2019. évf., 499. tétel, módosításokkal együtt) értelmében vett gyógyszerek, amelyek az egészségügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében három hónap időtartamra feltétlenül szükségesek az egészségügyi intézmény működéséhez, valamint az egészségügyi intézmény működéséhez feltétlenül szükséges gyógyszerek a 2010. május 20-i, a gyógyszerekről szóló törvény (Lengyel Közlöny, 107. szám, 679. tétel és Lengyel Közlöny, 2011. évf., 102. szám, 586. tétel és 113. szám, 637. tétel) értelmében;
9) az adós vagy családtagjai fogyatékossága miatt feltétlenül szükséges cikkek.
A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 833. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tartásdíjak, a tartásdíjfizetés végrehajtásának elmulasztása esetén fizetendő kártérítés, a családi ellátás, a családi, ápolási vagy szülési juttatás, az árvasági ellátás, a gondozói ellátás, a segély, az integrációs juttatás, a nevelési juttatás vagy a várandós nők és családjuk „élettel kapcsolatos” támogatásáról szóló, 2016. november 4-i törvény 10. cikkében említett egyszeri juttatás (Lengyel Közlöny, 2019. évf., 473. tétel) szintén végrehajtás tárgyát képezi.
Az igazságügyért felelős miniszter a mezőgazdaságért felelős miniszterrel és a pénzügyekért felelős miniszterrel konzultálva miniszteri rendelet útján meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelő tulajdonát képező mely tárgyak nem vonhatók végrehajtás alá. (830. cikk).
Ezen túlmenően a polgári perrendtartás 831. cikke arról rendelkezik, hogy különösen a szociális ellátásokról szóló, 2004. március 12-i törvény (Lengyel Közlöny, 2013. évf., 182. tétel, módosításokkal együtt) szerinti szociális ellátások, valamint az állami költségvetésből vagy a Nemzeti Egészségügyi Alapból (Narodowy Fundusz Zdrowia) a kötelezett számára a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény (Lengyel Közlöny, 2008. évf., 164. szám, 1027. tétel, módosításokkal együtt) szerinti egészségügyi ellátás céljából fizetendő összegek az ilyen ellátások nyújtása előtt, az egyes kifizetések 75%-a erejéig nem vonhatók végrehajtás alá, kivéve, ha ezek a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény 5. cikke (41) bekezdésének a) és b) pontjában hivatkozott, a kötelezett alkalmazottait vagy szolgáltatóit megillető kifizetések.
A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 137. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tartási követelések elévülési ideje három év.
A Polgári Törvénykönyv 121. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a gyermekek szülőkkel szembeni követelései esetében az elévülési idő a szülői felelősség időtartama alatt nem kezdődik el, ha pedig elkezdődött, akkor azt fel kell függeszteni.
Amennyiben a kötelezett kétségbe vonja a nagykorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettség érvényességét, a bírósági végrehajtó kérheti a hitelezőtől az azt megerősítő igazolás benyújtását, hogy továbbtanul, nem rendelkezik keresettel vagy orvosi kezelés alatt áll, és ennélfogva továbbra is szüksége van a kötelezett pénzügyi támogatására.
12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?
Ahogyan az a 4. pontban szerepel, tartás iránti keresetet a jogosult személy nevében többek között a szociális ellátóközpontok vezetői, bizonyos szociális szervezetek, a szociális ellátásért felelős helyi önkormányzati hatóságok képviselői, valamint egyes esetekben ügyészek nyújthatnak be. Ezek a jogalanyok a már folyamatban lévő, tartásdíj iránti eljárásban történő részvétellel is támogathatják a felperest. Szerepük ekkor a tartásra jogosult személy bírósági eljárás alatti támogatása.
A regionális bíróságok segítenek a jogosult személyeknek abban, hogy behajtsák a tartásra vonatkozó követelésüket külföldön.
A külföldön lévő személyek, akik tartási követelést kívánnak behajtani Lengyelországban tartózkodó személytől, segítséget kaphatnak a központi illetékes hatóságoktól: https://www.gov.pl/web/stopuprowadzeniomdzieci/lista-organow-centralnych
Az ingyenes jogsegély megszerzésének módjára vonatkozó tájékoztatás szintén elérhető a https://darmowapomocprawna.ms.gov.pl/pl/ weboldalon
13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?
A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Lengyel Közlöny, 2009. évf., 1. szám, 7. tétel, módosításokkal együtt) megállapítja a tartásra jogosult személyek részére a sikertelen végrehajtás esetén biztosított állami segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat.
A tartási alapból csak akkor szerezhető juttatás, ha az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi 800 lengyel złotyt és 2020. július 1-től a havi 900 lengyel złotyt.
2020. július 1-jétől az „1 zloty 1 zlotyért” szabály szintén alkalmazandó – ha az egy főre jutó családi jövedelem meghaladja a fenti 900 lengyel złotyt, a támogatás csökken, és olyan összegben fizetendő, amely a jogosult személynek esedékes tartási alapból származó kedvezmény és az egy főre jutó családi jövedelmet megnövelő összeg különbözetének felel meg (9. cikk (2) bekezdés a. pont). Mindazonáltal ha az ilyen módon kiszámított juttatás összege kevesebb, mint 100 lengyel złoty, az elutasításról szóló határozat kiállítására kerül sor, és a juttatás kifizetése nem történik meg (9. cikk (2) bekezdés b. pont).
A kérelmeket a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzati vagy városi hivatalhoz kell benyújtani. A juttatás alapból történő kifizetésével az önkormányzat valamely szervezeti egységét is meg lehet bízni, például a szociális jólléti központot.
Ha azonban a tartásdíjelőlegre jogosult személy bentlakást biztosító intézményben (például szociális ellátóközpontban, nevelőintézetben, fiatalkorúak javítóintézetében vagy fiatalkorúak börtönében) él vagy nevelőszülőknél helyezték el, házasságot kötött vagy gyermeke van és családtámogatásra jogosult, számára előleg nem ítélhető meg.
A törvény kizárólag akkor alkalmazandó, ha a tartásra jogosult személy Lengyelországban rendelkezik tartózkodási hellyel abban az időszakban, amelynek során juttatást ítélnek meg.
További információért lásd https://www.gov.pl/web/rodzina/wiadczenia-z-funduszu-alimentacyjnego
14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:
Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye külföldön, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye pedig Lengyelországban található, a jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes regionális bíróság segít a jogosultnak a tartás iránti kérelem benyújtásában. A segítségnyújtás abból áll, hogy a bíróság az előírt okiratok kitöltéséhez szükséges valamennyi információt és segítséget a jogosult rendelkezésére bocsátja, valamint ellenőrzi, hogy a kérelem alaki szempontból helyes-e.
14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?
Igen
14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?
A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott kérelem A. részét a regionális bíróság tölti ki.
A központi hatósági szerepet ellátó regionális bíróságok jegyzéke
| Bíróság |
Cím |
Telefonszám: (+48) |
Fax: (+48) |
|
| Regionális Bíróság Białystok |
ul. Marii Skłodowskiej-Curie 1 15-950 Białystok |
85 7421517 |
85 7421517 |
|
| Regionális Bíróság Bielsko-Biała |
ul. Cieszyńska 10 43-300 Bielsko-Biała |
33 4990424 33 4990488 |
33 4990488 |
|
| Regionális Bíróság Bydgoszcz |
ul. Wały Jagiellońskie 2 85-128 Bydgoszcz |
52 3253155 |
52 3253255 |
|
| Regionális Bíróság Częstochowa |
ul. Dąbrowskiego 23/35 42-200 Częstochowa |
34 3684425 |
34 3684420 |
|
| Regionális Bíróság Elbląg |
pl. Konstytucji 1 82-300 Elbląg |
55 6112409 55 6112408 |
55 6112215 |
|
| Regionális Bíróság Gdańsk |
ul. Nowe Ogrody 30/34 80-803 Gdańsk |
58 3213119 [tartás] 58 3213141 [a Közigazgatási Hivatal vezetője] |
58 3213234 |
|
| Regionális Bíróság Gliwice |
ul. Kościuszki 15 44-100 Gliwice |
32 3380052 |
32 3380102 |
|
| Regionális Bíróság Gorzów Wielkopolski |
ul. Mieszka I 33 66-400 Gorzów Wielkopolski |
95 7256718 95 7256702 |
95 7202807 95 7256790 |
|
| Regionális Bíróság in Jelenia Góra |
al. Wojska Polskiego 56 58-500 Jelenia Góra |
75 6415113 |
75 6415113 |
|
| Regionális Bíróság Kalisz |
al. Wolności 13 62-800 Kalisz |
62 7657764 |
62 7574936 |
|
| Regionális Bíróság Katowice |
ul. Francuska 38 40-028 Katowice |
32 6070183 32 7836806 |
32 6070184 |
|
| Regionális Bíróság Kielce |
ul. Seminaryjska 12 a 25-372 Kielce |
41 3402320 |
41 3402320 |
|
| Regionális Bíróság Konin |
ul. Energetyka 5 62-510 Konin |
63 2451443 63 2423022 +172 |
63 2426569 |
|
| Regionális Bíróság Koszalin |
ul. Waryńskiego 7 75-541 Koszalin |
94 3428750 |
94 3428897 |
|
| Regionális Bíróság Kraków (Krakkó) |
ul. Przy Rondzie 7 31-547 Kraków |
12 6195241 12 6195262 12 6195204 |
12 6195665 |
|
| Regionális Bíróság Krosno |
ul. Sienkiewicza 12 38-400 Krosno |
13 4373671 13 4373673 |
13 4320570 |
|
| Regionális Bíróság Legnica |
ul. Złotoryjska 40 59-220 Legnica |
76 7545036 |
76 7545107 76 7545012 |
|
| Regionális Bíróság Lublin |
ul. Krakowskie Przedmieście 43 20-076 Lublin |
81 4601004 |
81 4601013 |
|
| Regionális Bíróság Łomża |
ul. Dworna 16 18-400 Łomża |
86 2166281 862154254 |
86 2166753 |
|
| Regionális Bíróság in Łódź |
XI Wydział Wizytacyjny (11th Inspection Department) Plac Dąbrowskiego 5 90-921 Łódź (room 118) |
42 6778799 |
42 2126082 |
|
| Regionális Bíróság Nowy Sącz |
ul. Pijarska 3 33-300 Nowy Sącz |
18 4482145 |
18 4482185 |
|
| Regionális Bíróság Olsztyn |
ul. Dąbrowszczaków 44A 10-543 Olsztyn |
89 5216049 |
89 6123838 |
|
| Regionális Bíróság Opole |
pl. Daszyńskiego 1 45-064 Opole |
77 5418134 |
77 5418109 |
|
| Regionális Bíróság Ostrołęka |
ul. Gomulickiego 5 07-410 Ostrołęka |
29 7650130 |
29 7650181 |
|
| Regionális Bíróság Piotrków Trybunalski |
ul. Słowackiego 5 97-300 Piotrków Trybunalski |
44 6494121 44 6494159 |
44 6478919 |
administracja@piotrkow-tryb.so.gov.pl [a legfontosabb] |
| Regionális Bíróság Płock |
pl. Narutowicza 4 09-404 Płock |
24 2697320 24 2697364 |
24 2625253 |
|
| Regionális Bíróság in Poznań |
ul. Stanisława Hejmowskiego 2 61-736 Poznań |
61 6283730 61 6283731 61 6283734 |
61 6283739 |
|
| Regionális Bíróság Przemyśl |
ul. Konarskiego 6 37-700 Przemyśl |
16 6761336 |
16 6761353 |
|
| Regionális Bíróság Radom |
ul. Marszałka J. Piłsudskiego 10 26-600 Radom |
48 6776780 48 6776788 |
48 3680287 |
|
| Regionális Bíróság Rybnik |
ul. Józefa Piłsudskiego 33 44-200 Rybnik |
32 7840578 |
32 7840402 |
|
| Regionális Bíróság Rzeszów |
Plac Śreniawitów 3 35-959 Rzeszów |
17 8756394 |
17 8627265 |
|
| Regionális Bíróság Siedlce |
ul. Sądowa 2 08-110 Siedlce |
25 6407846 |
25 6407812 |
|
| Regionális Bíróság Sieradz |
al. Zwycięstwa 1 98-200 Sieradz |
43 8266650 43 8266607 |
43 8271014 |
|
| Regionális Bíróság Słupsk |
ul. Zamenhofa 7 76-200 Słupsk |
59 8469543 59 8469513 |
59 8469424 59 8469429 |
|
| Regionális Bíróság Suwałki |
ul. Waryńskiego 45 16-400 Suwałki |
87 5631213 87 5631300 |
87 5631303 |
|
| Regionális Bíróság Szczecin |
ul. Małopolska 17 70-227 Szczecin |
91 4830170 |
91 4830170 |
amazur@szczecin.so.gov.pl [sprawy alimentacyjne – tartási ügyek] |
| Regionális Bíróság Świdnica |
pl. Grunwaldzki 14 58-100 Świdnica |
74 8518 287 |
74 8518270 |
|
| Regionális Bíróság Tarnobrzeg |
ul. Sienkiewicza 27 39-400 Tarnobrzeg |
15 688 2500 |
15 6882678 15 8229756 |
|
| Regionális Bíróság Tarnów |
ul. J. Dąbrowskiego 27 33-100 Tarnów |
14 6887409 |
14 6887417 |
|
| Regional Court in Toruń, |
ul. Piekary 51 87-100 Toruń |
56 6105609 |
56 6555706 |
|
| Regionális Bíróság in Warsaw |
al. „Solidarności” 127 00-898 Warszawa |
22 440 11 54 [tartás] 22 6544443 |
22 6544411 |
m.karcz@warszawa.gov.pl [2020 szeptemberéig] |
| Regionális Bíróság Warszawa-Praga Warsaw (Varsó Prága kerülete) |
ul. Poligonowa 3 04-051 Warszawa |
22 4177393 |
||
| Regionális Bíróság Włocławek |
ul. Wojska Polskiego 22 87-800 Włocławek |
54 4120365 |
54 4118575 |
|
| Regionális Bíróság Wrocław |
ul. Sądowa 1 50-950 Wrocław |
71 3704391 |
71 7482964 |
|
| Regionális Bíróság in Zamość |
ul. Wyszyńskiego 11 22-400 Zamość |
84 6316927 84 6316928 |
84 6316993 |
|
| Regionális Bíróság Zielona Góra |
pl. Słowiański 1 65-069 Zielona Góra |
68 3220221 |
68 4567769 |
e.branicka@zielona-gora.so.gov.pl |
15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:
15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?
A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 55. cikke nem írja elő, hogy a kérelmet a kérelmező tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül kell benyújtani. A kérelmek közvetlenül is eljuttathatók az illetékes lengyel bírósághoz, ami összhangban van a rendelet IV. és VI. fejezetében, valamint a polgári perrendtartásban megállapított alaki követelményekkel.
A küldő hatóságokra vonatkozó adatok az alábbi linken érhetők el:
https://www.gov.pl/web/stopuprowadzeniomdzieci/lista-organow-centralnych
A rendelethez mellékelt nyilatkozatokban meghatározott külföldi áttevő hatóságok ellátják a tartásra jogosult személyt minden szükséges információval, segítik őt a szükséges dokumentumok kitöltésében, ellenőrzik kérelmének alaki helyességét, és külföldre továbbítják azt.
15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?
Amennyiben a bíróság tartást ítél meg, és az ügy a 4/2009/EK rendelet hatálya alá tartozik, a külföldi tartózkodási hellyel rendelkező hitelező igénybe veheti az e rendeletben előírt eljárást, és a tartózkodási helye szerinti ország illetékes áttevő hatóságához fordulhat, vagy külföldön hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelmet nyújthat be az illetékes bírósághoz (lásd az 5. pontot). A végrehajtás iránti kérelem bármely bírósági végrehajtó hivatalához benyújtható.
Amennyiben Lengyelország és a hitelező tartózkodási helye szerinti ország tartással kapcsolatos ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyezmény vagy kétoldalú megállapodás részese, segítségnyújtást a megállapodásban meghatározott mértékben biztosítanak. A kétoldalú megállapodások rendszerint azt írják elő, hogy a kereseteket közvetlenül a lengyel bíróságon vagy a határozatot kibocsátó ország egyik bíróságán keresztül kell benyújtani. Utóbbi esetben a kereseteket a központi hatóságokon, jellemzően az Igazságügyi Minisztériumon vagy a New York-i Egyezmény hatálya alá tartozó hatóságokon keresztül kell továbbítani:
http://treaties.un.org/doc/Publication/MTDSG/Volume%20II/Chapter%20XX/XX-1.en.pdf
A bíróságokra vonatkozó további részletek elérhetők itt:
https://www.gov.pl/web/sprawiedliwosc/znajdz-wybrany-sad-powszechny
a bírósági végrehajtókra vonatkozó részletek elérhetők itt: http://komornik.pl/
16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?
Igen, 2011. június 18-a óta a Jegyzőkönyv alkalmazandó.
17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?
Tárgytalan.
18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?
A Lengyelországban alkalmazandó szabályok az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Lengyel Közlöny, 2005. évf., 10. szám, 67. tétel, módosításokkal együtt), valamint a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi rendelet (HL L 26/41., 2003.1.31., 90. o., magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 6. kötet, 90. o.), amelyek kiegészítik a polgári perrendtartás és a polgári ügyekben fizetendő bírósági költségekről szóló törvény rendelkezéseit. Annak a félnek, aki a segítség konkrét formájának biztosítására számít (pl. ügyvéd kinevezése, iratok fordítása, utazási költségek visszatérítése), egyértelműen kommunikálnia kell ezt a bíróság felé a kérelem uniós formanyomtatványával https://e-justice.europa.eu/content_legal_aid_forms-157-en.do?clang=en
19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?
2011. április 28-án a lengyel jogalkotó elfogadta a polgári perrendtartást és más törvényeket módosító törvényt (a polgári perrendtartás, az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról és a polgári eljárás megindítását megelőzően a jogvita egyezség útján történő rendezésével összefüggésben a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló törvény, és a tartásra jogosult személyek jogi segítségnyújtáshoz való jogáról szóló törvény módosításáról szóló 2011. április 28-i törvény – Lengyel Közlöny, 2011. évf., 129. szám, 735. tétel), amely alapján a lengyel központi hatóság a kötelezett tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot tartással kapcsolatos megkeresés lefolytatására utasíthatja.
Ha az alperes vagy valamely fél tartózkodási helye ismeretlen, az Igazságügyi Minisztérium megkeresést intéz a központi és helyi nyilvántartások felé (beleértve a PESEL-adatbázis használatának lehetőségét) annak érdekében, hogy meghatározza az illetékes bíróságot vagy bírósági végrehajtót, vagy megválaszolja a konkrét intézkedésekre irányuló kérelmet. Jelenleg nincs tervben a központi hatóság törvényi felhatalmazásának, finanszírozásának és csapatának módosítása annak érdekében, hogy az 51. cikkben ismertetett feladatok teljesítése biztosított legyen.
Ez a webhely az Európa Önökért portál része.
Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.