Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 128. cikke szerint a „tartási kötelezettség” az egyenes ági rokonok és testvérek azon kötelezettsége, hogy a megélhetéshez szükséges eszközöket (például ruházatot, élelmiszert, lakhatást, fűtőanyagot és gyógyszert), valamint szükség esetén a gyermek felneveléséhez szükséges eszközöket biztosítsák (ideértve a gyermek testi és szellemi fejlődéséről, valamint az oktatáshoz és a kultúrához való hozzáféréséről történő gondoskodást).

A „tartás” készpénzbeli vagy természetbeni juttatás. Gyermekek esetében a tartás – adott tartási kötelezettségnek megfelelően – a felnevelésükhöz és a közös háztartásban végzett munkához nyújtott személyes közreműködésre is kiterjed.

A „tartási követelés” egy személy azon joga, hogy egy másik személytől a jogosulttal szemben fennálló tartási kötelezettségének teljesítését követelje.

A tartási kötelezettség általában különféle családi kapcsolatokból fakad.
A lengyel jog a családi kapcsolat típusa szerint a tartási kötelezettségek következő típusait határozza meg:

1. hozzátartozók közötti tartási kötelezettség (amelynek sajátos formája a szülők gyermek felé fennálló kötelezettsége): rokonok viszonylatában csak a pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek jogosultak tartásra. A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni azon gyermekeik számára, akik még nem képesek magukról gondoskodni, kivéve, ha a gyermek vagyonából származó jövedelem elegendő a gyermek eltartásához és felneveléséhez. A 18 év feletti gyermekek már nem jogosultak tartásra, kivéve, ha tovább kívánnak tanulni, és az addigi teljesítményük indokolja ezt a döntést, vagy ha a tartási kötelezettséget a gyermekek egészségi állapota vagy személyes helyzete indokolja. A szülők továbbá nem kötelesek tartásdíjat fizetni olyan 18 év feletti gyermekük után, aki – bár képes a munkavállalásra – továbbtanul, majd tanulmányait elhanyagolja, azokkal nem halad megfelelően, nem szerzi meg osztályzatait és nem teszi le vizsgáit az előírt határidőn belül, és ezen okokból kifolyólag az oktatási programjában meghatározott időn belül nem fejezi be tanulmányait.
   Ha az elsődlegesen fizetésre kötelezett személytől (szülőtől) a tartás behajtása lehetetlen vagy rendkívüli nehézségbe ütközik, a másodlagosan kötelezett személyekkel (pl. a gyermek nagyszüleivel, akik a távollévő adós szülei) szemben is lehet követelést érvényesíteni. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az arra kötelezett személy részéről a tartásdíj egyszerű meg nem fizetése nem elegendő ahhoz, hogy a nagyszülőktől lehessen a tartásdíjat követelni; azt, hogy a nagyszülőktől tartást követelhessen, a tartásra jogosult nehéz életkörülményei indokolhatják, és a nagyszülőknek pénzügyileg képesnek kell lenniük a tartásdíj megfizetésére. A nagyszülőket általában az elsődlegesen tartásra kötelezett személyre kiszabott összegnél alacsonyabb összegű tartásdíj fizetésére kötelezik.
2. örökbefogadásból fakadó kötelezettség: ha az örökbefogadás joghatása kizárólag az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti kapcsolat létesítése, az örökbefogadónak az örökbefogadottal szembeni tartási kötelezettsége elsőbbséget élvez az örökbefogadott felmenő ági rokonainak és testvéreinek tartási kötelezettségével szemben, míg az örökbefogadottnak a felmenő ági rokonaival és testvéreivel szembeni tartási kötelezettsége rangsorban az utolsó. Egyéb esetben az örökbefogadottra az 1. pontban megállapított szabályokat kell alkalmazni.
3. házassági rokonságból (mostohaanya, mostohaapa, mostohagyermekek) fakadó kötelezettség: kizárólag pénzügyi nehézséggel küzdő személyek jogosultak tartásra, amennyiben az adott helyzetben a tartási kötelezettség elrendelése összhangban áll a szociális érzékenység szabályaival. A lengyel jog és ítélkezési gyakorlat szerint „pénzügyi nehézség” az, ha az adott személy a saját erőforrásaiból és a saját erőfeszítéseivel nem képes kielégíteni a saját észszerű igényeit.
4. házastársak között a házasság tartama alatt fennálló kötelezettség: a családtagok valamennyi családtag számára követelhetik az „azonos életszínvonalhoz” való jogot. A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 27. cikke szerint mindkét házastárs köteles arra, hogy a képességeinek, a keresőképességének és a pénzügyi lehetőségeinek megfelelően segítsen ellátni a család szükségleteit, amelyet a kapcsolatuk során alapítottak. E kötelezettség a gyermekek felnevelésére és a közös háztartás ellátására irányuló személyes erőfeszítések révén is – részben vagy egészben – teljesítettnek tekinthető.
5. házastársak között a házasság megszűnését követően fennálló kötelezettség: amennyiben megállapítást nyert, hogy a házasság megromlásáért kizárólag az egyik házastárs felelős, és a házasság felbontása a másik házastárs pénzügyi helyzetének jelentős romlásával jár, az utóbbi kérelmezheti, hogy észszerű igényeiről akkor is gondoskodjanak, ha nincsenek pénzügyi nehézségei. Egyéb esetekben a pénzügyi nehézséggel küzdő házastárs – észszerű igényeivel arányosan – a volt házastársa keresőképességétől és pénzügyi lehetőségeitől függően tartást követelhet a volt házastársától. A házastárssal szembeni tartási kötelezettség megszűnik, ha a szóban forgó házastárs újabb házasságot köt. Amennyiben azonban az az elvált házastárs, akiről megállapítást nyert, hogy nem felelős a házasság megromlásáért, köteles tartásdíjat fizetni, a tartási kötelezettség a házasságot felbontó végzés keltét követő öt év múlva szintén megszűnik, kivéve, ha a bíróság ezt az ötéves időtartamot – a tartásra jogosult személy kérelmére – rendkívüli körülmények miatt meghosszabbítja.
6. házasságon kívül született gyermek apjának a gyermek anyjával szemben fennálló kötelezettsége: az az apa, aki nem az anya férje, körülményeinek megfelelően köteles hozzájárulni a várandóssággal és a szüléssel kapcsolatos költségekhez, köteles továbbá a szüléskor az anya háromhavi eltartásának költségét megfizetni. Megalapozott okok esetén az anya kérelmezheti, hogy az apa három hónapnál hosszabb ideig járuljon hozzá az eltartási költségeihez.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A szülők kötelesek tartásdíjat fizetni az önmagukról gondoskodni még nem képes gyermekeik számára. Mivel a gyermekek 18 éves korukig tankötelesek, általában a nagykorúság eléréséig vagy tanulmányaik befejezéséig jogosultak tartásra. Ha a tartásra jogosult személy nem képes magát eltartani (például betegség vagy fogyatékosság miatt), a tartás korlátlan időre megítélhető.

Megjegyzendő, hogy a tartási kötelezettség nem évül el automatikusan a jogosult 18. életévének betöltését követően, és a kötelezettség lejárata nem függ a jogosult vagy a tartásra kötelezett szülő döntésétől. A tartási kötelezettség elévülésének megállapításához bírósági határozat szükséges annak megítéléséhez, hogy a nagykorú gyermek képes-e magát eltartani stb. A tartási kötelezettség megszüntetése iránti kérelmet a hitelező tartózkodási helye szerint illetékes körzeti bírósághoz kell benyújtani. Ez a bíróság által elrendelt tartásra, és nem az úgynevezett önkéntes tartásra vonatkozik, amelyre a felek magánmegállapodása az irányadó.

Az állami tartási alapból olyan személyek számára folyósítanak juttatásokat, akik arra 18 éves korukig jogosultak. Ezek a személyek 25 éves korukig jogosultak a juttatásokra, ha folytatják iskolai tanulmányaikat vagy felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, és a juttatásokra határozatlan ideig jogosultak, ha igazoltan súlyos fogyatékossággal élnek. A tartási alapból folyósított juttatások feltétele, hogy a család egy főre eső jövedelme ne haladja meg a havi 900 PLN-t. Ha ezt az összeget a „złotówka za złotówkę” (1 zloty 1 zlotyért) elv alapján lépi túl, a tartásra jogosult személy nem veszíti el a tartásdíjra való jogosultságát. A tartásra jogosult személy a tartási alapból a jogosultat megillető támogatás összege és a család (egy főre jutó) jövedelme különbségének megfelelő összeget kap. Ha az így számított juttatás összege 100 PLN-nél alacsonyabb, nem jár támogatás.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

A következő tartási helyzetek merülhetnek fel:

1. A tartás fizetésére kötelezett személy önként eleget tesz a tartási kötelezettségnek.

2. A felek bíróságon kívüli egyezségre jutnak a tartási kötelezettségről.

3. Ha a tartásdíj fizetésére kötelezett személy nem tesz eleget a kötelezettségének, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 32. cikke) vagy az alperes tartózkodási helye szerint (a polgári perrendtartás 27. cikkének (1) bekezdése) illetékes körzeti bíróságnál (sąd rejonowy), illetve házasság felbontására vagy különválásra vonatkozó eljárás során a megyei bíróságon (sąd okręgowy) kell tartás megállapítását kérni.

Minden ilyen kereset mentes a bírósági illeték alól. Meg kell azonban felelnie az eljárási iratokra vonatkozó követelményeknek, azaz tartalmaznia kell annak a bíróságnak a nevét, amelyhez azt benyújtják; a felek családi nevét és utónevét, PESEL (nemzeti személyi azonosító) számát, törvényes képviselőiket és meghatalmazottjaikat; az eljárási irat típusát; a kérelem egyértelmű ismertetését; a követelés értékét; a kérelmet indokoló tények, valamint szükség esetén a bíróság joghatóságát is indokoló tények leírását; a fél, a törvényes képviselője vagy meghatalmazottja aláírását (a meghatalmazást mellékelni kell); a mellékletek felsorolását; a felek, a törvényes képviselőik és meghatalmazottjaik tartózkodási helyét vagy székhelyét; valamint a követelés leírását. A további eljárási iratoknak tartalmazniuk kell az ügy hivatkozási számát. A kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is, amely igazolja, hogy az a személy, akitől a tartást követelik, a gyermek szülője; a tartás iránti kérelmet az apaság megállapítása iránti keresettel együtt is be lehet nyújtani.

4. Lehetséges továbbá közjegyző előtt egyezséget kötni, amely esetben a megyei bíróság csak az egyezség végrehajtásáról szóló végzést állítja ki. Az egyezségről szóló megállapodás közjegyző előtti aláírása a végrehajtásról szóló végzés kiállítására irányuló kérelemhez hasonlóan díjköteles.

5. bíróságon is lehet egyezségre jutni, amely esetben az alperes mentesülhet a bírósági díj fizetése alól, vagy kötelezhető a díj felének megfizetésére is.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

A következő személyek nyújthatnak be tartási keresetet az arra jogosult személy nevében:

• képviselő (ügyvéden és jogi tanácsadón kívül az alábbi személyek járhatnak el képviselőként: a szülők, a házastárs, a testvérek, a felmenő ági rokonok vagy a tartásra jogosult személlyel örökbefogadás révén kapcsolatban lévő személyek, valamint a tartásra jogosult személy vagyonát kezelő személy);
• a szociális segítségnyújtásért felelős helyi önkormányzati hatóság képviselője (a szociális segítségnyújtásról szóló, 2004. március 12-i törvény szerint (Dziennik Ustaw [Hivatalos Közlöny], 2004. évf., 64. szám, 593. tétel), ilyen képviselők: az önkormányzati szociális ellátóközpontok vagy kerületi családsegítő központok vezetői);
• a polgári perrendtartás 61. cikke (1) bekezdésének 1. pontja rögzíti, hogy a nem kormányzati szervezetek a törvényben előírt feladatkörük keretében az érintett természetes személy írásbeli hozzájárulásával tartás megállapítása iránti eljárást kezdeményezhetnek;
• az ügyész, ha ez a jogállamiság és a közérdek szempontjából szükséges.

A tartásra jogosult kiskorú nevében törvényes képviselő jár el. Ha azonban a kiskorú eléri a nagykorúságot, önállóan jár el.

A tartásra jogosult nevében élettársa vagy ismerőse nem járhat el, kivéve, ha a fent felsorolt személyek valamelyike.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A polgári perrendtartásnak megfelelően a tartással kapcsolatos ügyekben a körzeti bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. A területi illetékességet a tartásra jogosult személy tartózkodási helye vagy az alperes tartózkodási helye határozza meg. A meghatározott települések tekintetében illetékes bíróságokat a fellebbviteli bíróságok, a megyei bíróságok és a körzeti bíróságok székhelyének, joghatóságának, valamint hatáskörének és illetékességének meghatározásáról szóló, 2018. december 28-i igazságügyi miniszteri rendelet (Hivatalos Közlöny 2018. évf., 2548. tétel) határozza meg.

Lengyelországban a megyei bíróságoknak van hatásköre az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok elismerésével kapcsolatos ügyekben (a polgári perrendtartás 1151. cikkének (1) bekezdése), ha a határozatot azt megelőzően adták ki, hogy a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) kötelezővé vált a határozat kiadása szerinti államra nézve, azaz 2011. június 18. előtt.

A módosított polgári perrendtartás 1153. cikkének (14) bekezdésével összhangban Lengyelországban a következő végrehajtható okiratok léteznek:

1. az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartozó, az uniós tagállamok bíróságai által hozott és az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartozó határozatok, az említett államokban létrejött egyezségek, és ezen államok által kibocsátott közokiratok, amennyiben azok végrehajthatók;
2. az európai végrehajtható okiratként hitelesített, az uniós tagállamok bíróságai által hozott határozatok, az említett államokban létrejött egyezségek, és ezen államok által kibocsátott közokiratok;
3. az uniós tagállamok bíróságai által hozott európai fizetési meghagyások, amelyeket az érintett tagállamokban az 1896/2006 rendelet szerint nyilvánították végrehajthatónak;
4. az uniós tagállamok bíróságai által a kis értékű követelések európai eljárásában hozott és az érintett államban a 861/2007/EK rendelet szerint tanúsítvánnyal ellátott határozatok;
5. a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyvben (HL L 331., 2009.12.16., 17. o.) részes uniós tagállamokban a tartással kapcsolatos ügyekben hozott határozatok, valamint az érintett államból származó tartással kapcsolatos ügyre vonatkozó, a 4/2009 rendelet hatálya alá tartozó egyezségek és közokiratok;
6. az uniós tagállamokban a 606/2013 rendelet hatálya alá tartozó védelmi intézkedéseket tartalmazó ítéletek, amennyiben végrehajthatók.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Tartással kapcsolatos ügyekben az ügyvédi képviselet nem kötelező. A felek saját nevükben vagy hivatásos képviselők útján járhatnak el.

A tartásra jogosult fél nevében történő eljárás céljából hivatalból kirendelhető ügyvéddel kapcsolatos részletes információkért lásd a 7. és a 20. pontot.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A tartásdíj csökkentésével kapcsolatos ügyekben a tartás megállapítását kérő fél és az alperes mentesül a bírósági költségek alól (a polgári ügyekben alkalmazandó bírósági költségekről szóló, 2005. július 28-i törvény [Hivatalos Közlöny, 2005. évf., 167. szám, 1398. tétel, módosításokkal együtt] 96. cikkének (1) és (2) bekezdése). Ezek a személyek teljes körű mentességet élveznek, ami azt jelenti, hogy semmilyen bírósági költség, fellebbezési költség vagy végrehajtási költség nem terheli őket.

A tartásdíj fizetésére kötelezett személy kérelmezheti a bírósági költségek alóli mentességet, ha a megítélt összeg módosítását kéri. Ilyen esetekben vagyon- és jövedelemnyilatkozatot kell benyújtani, a bíróság az ügy vizsgálata után dönt.

Ezen túlmenően a bírósági költségek alól mentesülő fél hivatalból kirendelt ügyvéd formájában biztosított költségmentességért folyamodhat. Ha az ügyvéd kirendelése iránti kérelemnek helyt adnak, az ügyvéd díját az általa képviselt fél ellenérdekű fele fizeti. Ha ez utóbbi személy pervesztes lesz, az ügyvédi díjat az államkincstár viseli.

A tagállamok állampolgárainak ezzel kapcsolatos jogait az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról, és a polgári eljárás megindítását megelőzően a jogvita egyezség útján történő rendezésével összefüggésben a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2005. évf., 10. szám, 67. tétel) szabályozza.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíj összege a fizetésre kötelezett személy keresetétől és pénzügyi lehetőségeitől, valamint a tartásra jogosult személy észszerű igényeitől függ. Az észszerű igények a tartásra jogosult személy létfenntartásához szükséges valamennyi tényezőt – anyagi és nem anyagi igényeket (kulturális és szellemi igényeket) egyaránt – magukban foglalnak. A kiskorú gyermekek igényei felnevelésük költségeit is tartalmazzák. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyek keresetének és pénzügyi lehetőségeinek értékelése során nem a mindenkori jövedelmüket veszik figyelembe, hanem azt az összeget, amelyet keresőképességük teljes körű kihasználása mellett kereshetnének. Ez azt jelenti, hogy még a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező munkanélküli személy számára is elrendelhető tartásdíj fizetése, és a kifizetésekre végrehajtás vezethető.

A körülmények megváltozása esetén kérhető a bírósági határozat vagy a tartásdíjról szóló megállapodás módosítása. A módosítást a tartási jogviszony bármelyik fele kérheti. A ténybeli körülményektől függően a felek kérhetik a tartási kötelezettség megszüntetését, illetve a tartásdíj összegének növelését vagy csökkentését. A juttatás összege a tartásra jogosult személy észszerű igényeinek vagy a tartásdíj fizetésére kötelezett személy keresőképességének növekedése vagy csökkenése esetén módosítható.

Lengyelországban nem rögzített a tartásdíj összege, és azt nem a tartásdíjfizetésre kötelezett személy keresetének rögzített százalékaként számítják ki. 2014-ben a minimálbér összege bruttó 1680 PLN (hozzávetőleg 400 EUR) volt. 2013-ban az átlagos jövedelem havonta bruttó 3650 PLN (hozzávetőleg 900 EUR) volt. 2015-ben a minimálbér bruttó 1750 PLN, 2016-ban bruttó 1850 PLN, 2019-ben 2250 PLN, 2020-ban pedig bruttó 2600 PLN volt; 2021-ben bruttó 2800 PLN, 2022-ben pedig 3010 PLN lesz. A gyakorlatban az esetek többségében a bíróságok által megítélt tartásdíj összege egy gyermek után havi 300 PLN és 1000 PLN között változik. A tartásdíj összegére nem alkalmaznak automatikus indexálást a gyermek életkora vagy az infláció mértéke alapján.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A végrehajtható okiratban kötelezettként megnevezett személy köteles tartásdíjat fizetni. Főszabályként a Lengyelországban megítélt tartásdíj lengyel złotyban, havonta fizetendő a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének (készpénzben vagy banki átutalással), rendszerint a hónap 10. napjáig. Késedelmes fizetés esetén az ítéletek a törvényes kamatot írják elő a hátralévő összegre (2021. november 4. óta a kamat évi 6,75%-ra emelkedett) (a polgári törvénykönyv 481. cikkének (2) bekezdése).

Így a tartási kötelezettség általában kizárólag a tartásdíj fizetésére kötelezett személyt terheli. Ha ez a személy önként nem fizet, a tartásra jogosult személy a végrehajtási eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes végrehajtó hatósághoz (rendszerint bírósági végrehajtóhoz) fordulhat. Végrehajtás a tartásdíj összegét megállapító határozatot kibocsátó elsőfokú bíróság kérelmére hivatalból is kezdeményezhető. A tartásra jogosult személy a végrehajtható okiratot benyújthatja továbbá a kötelezett munkahelyéhez vagy a kötelezett nyugdíját kifizető intézményhez, és kérheti, hogy az esedékes tartásdíjat vonják le a kötelezettnek kifizetett összegekből. Ez a kérelem a kifizető félre nézve kötelező erejű.

A gyermek nagykorúvá válását követően önálló hitelezővé válik, és tartásdíjat neki kell kifizetni, kivéve, ha felnőtt hitelezőként elfogadja a korábbi fizetési módot (pl. meghatalmazás adásával, ill. ennek a végrehajtó szervhez benyújtásával). Nincs szükség a tartási határozat módosítására, vagy annak jelzésére, hogy a tartást nagykorúnak kell fizetni.

Ha a tartásra kötelezett ellen végrehajtást kérnek, bármely bírósági végrehajtóhoz lehet fordulni. A polgári perrendtartás 921. cikke értelmében az ingatlanvagyonra vezetett végrehajtást az ingatlan fekvése szerint illetékes bíróság végrehajtója foganatosítja. Ha az ingatlan több bíróság illetékességi területén fekszik, a hitelező ezek közül választ. Az egy hitelező kérelmére indult eljárás azonban összevonható más hitelezők kérelmére indult eljárással. Ennek érdekében a végrehajtást megindító végrehajtó értesíti a végrehajtásért esetlegesen felelős végrehajtót a végrehajtás megkezdéséről és későbbi befejezéséről.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartás fizetésére kötelezett személy önként nem teljesíti kötelezettségét, a teljesítésre kényszeríthető (lásd a 9. pontot).

Ezenkívül a büntető törvénykönyv 209. cikkére figyelemmel (Hivatalos Közlöny, 1997. évf., 88. szám, 553. tétel) bármely személy, aki a bírósági határozat, bíróság vagy egyéb hatóság előtti egyezség vagy egyéb megállapodás által megállapított tartási kötelezettségnek nem tesz eleget, bírsággal, szabadságvesztéssel nem járó intézkedéssel vagy akár egy év szabadságvesztéssel sújtandó, ha a teljes hátralékos összeg legalább három havi rendszeres tartásdíjnak felel meg, vagy nem rendszeres tartásdíjfizetés esetén a késedelem meghaladja a három hónapot. Ha az elkövető miatt a jogosult személy nem tudja kielégíteni az alapvető létszükségleteit, az elkövető bírsággal, közmunkával vagy legfeljebb két év szabadságvesztéssel sújtandó.

A bűncselekmény tárgyában a sértett, jóléti intézmény vagy a tartásra kötelezettel szemben eljáró szerv kérelmére indul büntetőeljárás. Amennyiben a sértettnek a tartásdíj-fizetési kötelezettség végrehajtásának elmaradása esetén fizetendő, megfelelő családi ellátást vagy juttatást ítéltek meg, a büntetőeljárást hivatalból megindítják.

A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Hivatalos Közlöny 2007. évf., 192. szám, 1378. tétel) 5. cikke (3b) bekezdésének 2. pontjában arról rendelkezik, hogy az illetékes hatóság kérelmezheti a kötelezett gépjárművezetői engedélyének felfüggesztését.

A végrehajtás sikertelensége esetén a bírósági végrehajtó kérelmezheti, hogy a kötelezett bekerüljön a fizetésképtelen adósok nyilvántartásába.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

A polgári perrendtartás 1083. cikke (2) bekezdésének megfelelően a fennmaradó tartásdíjak teljes egészében fedezhetők bankszámláról történő letiltással.

A polgári perrendtartás 833. cikke (1) bekezdésének megfelelően a foglalkoztatásért járó javadalmazásra a munka törvénykönyvében meghatározott mértékben foganatosítható végrehajtás. Általában a fizetés 60%-a tiltható le. Az államkincstár által különleges célra – különösen vissza nem térítendő támogatás és támogatás céljára – megítélt összegeknek legfeljebb háromötöde szintén letiltható (a polgári perrendtartás 831. cikkének (1) és (2) bekezdése).

Ezenfelül a polgári perrendtartás 829. cikke alapján a következőkre nem foganatosítható végrehajtás:

1. a kötelezett és az eltartott családtagok számára feltétlenül szükséges háztartási cikkek, ágynemű, alsóruházat és mindennapi ruházat, valamint szolgálat vagy szakmai tevékenység ellátásához feltétlenül szükséges ruházat;
2. az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag;
3. az adós és eltartottjai megélhetéséhez szükséges egy tehén, két kecske vagy három juh, a következő betakarításig elegendő takarmánnyal és alommal;
4. az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges, személyesen az adós által használt eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével;
5. szezonális, állandó munkaviszonyt vállaló adósok esetében a munkabér következő esedékességi időpontig tartó időszakra jutó, végrehajtás alól mentes részének megfelelő pénzösszeg; rendszeres fizetéssel nem rendelkező adósok esetén pedig az adós és az eltartott családtagok megélhetéséhez kettő hetes időszakra feltétlenül szükséges pénzösszeg;
6. oktatási célokból szükséges tárgyak, személyes iratok, vallási dekorációk és vallásgyakorláshoz használt cikkek, valamint mindennapi használati tárgyak, amelyek az eredeti értéküknél csak jóval alacsonyabb áron adhatók el, azonban az adós számára nagy használati értékkel bírnak;
7. a 2001. szeptember 6-i gyógyszertörvény (Hivatalos Közlöny, 2019. évf., 499. tétel, módosításokkal együtt) értelmében vett gyógyszerek, amelyek az egészségügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezések értelmében három hónap időtartamra feltétlenül szükségesek az egészségügyi intézmény működéséhez, valamint az egészségügyi intézmény működéséhez a 2010. május 20-i, a gyógyszerekről szóló törvény (Hivatalos Közlöny, 107. szám, 679. tétel és Hivatalos Közlöny, 2011. évf., 102. szám, 586. tétel és 113. szám, 637. tétel) értelmében feltétlenül szükséges gyógyszerek;
8. az adós vagy családtagjainak fogyatékossága miatt szükséges eszközök és berendezések.

A polgári perrendtartás 833. cikkének (6) bekezdésével összhangban a tartásdíjak, a tartás fizetése végrehajtásának elmaradása esetén fizetendő kártérítés, a családi ellátás, a családi, ápolási vagy szülési juttatás, a mindkét szülőt elvesztett árváknak járó árvasági ellátás, a gondozói ellátás, a segély, az integrációs juttatás, a nevelési juttatás vagy a várandós nők és családjuk „Za życiem” („életért”) támogatási programról szóló, 2016. november 4-i törvény 10. cikkében említett egyszeri juttatása (Hivatalos Közlöny, 2019. évf., 473. tétel) szintén mentes a végrehajtás alól.

Az igazságügyért felelős miniszter a mezőgazdaságért felelős miniszterrel és a pénzügyekért felelős miniszterrel konzultálva miniszteri rendelet útján meghatározza, hogy a mezőgazdasági termelő tulajdonát képező mely tárgyak nem vonhatók végrehajtás alá. (A polgári perrendtartás 830. cikke).

Ezen túlmenően a polgári perrendtartás 831. cikke arról rendelkezik, hogy különösen a szociális ellátásokról szóló, 2004. március 12-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2013. évf., 182. tétel, módosításokkal együtt) szerinti szociális ellátások, valamint az állami költségvetésből vagy a Nemzeti Egészségügyi Alapból (Narodowy Fundusz Zdrowia) a kötelezett számára a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2008. évf., 164. szám, 1027. tétel, módosításokkal együtt) szerinti egészségügyi ellátás céljából fizetendő összegek az ilyen ellátások kifizetése előtt, az összeg 75%-a erejéig nem vonhatók végrehajtás alá, kivéve, ha ezek a közpénzből finanszírozott egészségügyi ellátásokról szóló, 2004. augusztus 27-i törvény 5. cikke (41) bekezdésének a) és b) pontjában hivatkozott, a kötelezett munkavállalóit vagy szolgáltatóit megillető kifizetések.

A családjogi és gyámügyi törvénykönyv 137. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tartási követelések elévülési ideje három év.

A polgári törvénykönyv 121. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a gyermek szülővel szembeni igénye esetén az elévülés a szülői felügyelet fennállása alatt nem kezdődik meg. Az elévülés a gyermek igényei tekintetében nyugszik.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Ahogyan az a 4. pontban szerepel, tartás iránti keresetet a jogosult személy nevében többek között a szociális ellátóközpontok vezetői, bizonyos szociális szervezetek, a szociális ellátásért felelős helyi önkormányzati hatóságok képviselői, valamint egyes esetekben ügyészek nyújthatnak be. Ezek a jogalanyok a már folyamatban lévő, tartás iránti eljárásban történő részvétellel is támogathatják a felperest. Szerepük ekkor a tartásra jogosult személy bírósági eljárás alatti támogatása.

A nemzetközi jog szerint központi hatóságként működő megyei bíróságok segítik a jogosultakat a tartási igények külföldön történő érvényesítésében. Nemzetközi költségmentesség (például perköltség-mentesség vagy jogi képviselő kirendelése) az illetékes megyei bíróságon keresztül is igényelhető. Mindazonáltal szem előtt kell tartani, hogy a fogadó állam szabályaitól függ az, hogy az említett költségmentesség ingyenességet vagy részleges díjfizetési kötelezettséget jelent.

A külföldön tartózkodó személyek, akik tartási követelést kívánnak érvényesíteni Lengyelországban tartózkodó személyen, segítséget kaphatnak a központi illetékes hatóságoktól (ezek listája az alábbi címen érhető el: https://www.gov.pl/web/stopuprowadzeniomdzieci/lista-organow-centralnych);

a lengyelországi központi hatóságok feladatmegosztásuknak megfelelően továbbítják az iratokat további intézkedés céljából az Igazságügyi Minisztériumnak (a Családi és Kisebbségi Ügyek Minisztériumának nemzetközi családjogi eljárásokkal foglalkozó osztálya).

A kérelmet közvetlenül az illetékes járásbírósághoz vagy végrehajtó hatósághoz is be lehet nyújtani.

Az ingyenes jogsegély megszerzésének módjára vonatkozó tájékoztatás szintén elérhető a https://np.ms.gov.pl/ weboldalon.

Kiemelendő azonban, hogy a lengyel központi hatóságok – sem az Igazságügyi Minisztérium, sem a körzeti bíróságok – nem látják el a felek képviseletét, és nem tudnak a hivatásos képviselők helyett jogi tanácsot adni.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

A tartásra jogosult személyeknek történő segítségnyújtásról szóló, 2007. szeptember 7-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2009. évf., 1. szám, 7. tétel, módosításokkal együtt) megállapítja a tartásra jogosult személyek részére a sikertelen végrehajtás esetén biztosított állami segítségnyújtásra vonatkozó szabályokat.

A tartási alapból csak akkor szerezhető juttatás, ha az egy főre jutó családi jövedelem nem haladja meg a havi 800 PLN-t és 2020. július 1-jétől a havi 900 PLN-t.
2020. július 1-jétől az „1 zloty 1 zlotyért” szabály szintén alkalmazandó – ha az egy főre jutó családi jövedelem meghaladja a fenti 900 PLN-t, a támogatás csökken, és olyan összegben fizetendő, amely a jogosult személy számára esedékes, a tartási alapból származó juttatás és az egy főre jutó családi jövedelmet megnövelő összeg különbözetének felel meg (9. cikk (2a) bekezdése). Mindazonáltal ha az ilyen módon kiszámított juttatás összege kevesebb, mint 100 PLN, elutasító határozat kerül kiállításra, és a juttatás kifizetése nem történik meg (9. cikk (2b) bekezdés).

A kérelmeket a tartásra jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzati vagy városi hivatalhoz kell benyújtani. A juttatás alapból történő kifizetésével az önkormányzat valamely szervezeti egységét, például a szociális jólléti központot is meg lehet bízni.

Ha azonban a tartásdíjelőlegre jogosult személy bentlakást biztosító intézményben (például szociális ellátóközpontban, nevelőintézetben, fiatalkorúak javítóintézetében vagy fiatalkorúak börtönében) él vagy nevelőszülőknél helyezték el, házasságot kötött vagy gyermeke van és családtámogatásra jogosult, számára előleg nem ítélhető meg.

A törvény kizárólag akkor alkalmazandó, ha a tartásra jogosult személy Lengyelországban rendelkezik tartózkodási hellyel abban az időszakban, amelynek során juttatást ítélnek meg. További információért lásd https://www.gov.pl/web/rodzina/wiadczenia-z-funduszu-alimentacyjnego

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Amennyiben a kötelezett tartózkodási helye külföldön, a tartásra jogosult személy tartózkodási helye pedig Lengyelországban található, a jogosult személy tartózkodási helye szerint illetékes megyei bíróság központi hatóságként eljárva segít a jogosultnak a tartás iránti kérelem benyújtásában. A segítségnyújtás abból áll, hogy a bíróság az előírt okiratok kitöltéséhez szükséges valamennyi információt és segítséget a jogosult rendelkezésére bocsátja, valamint a kérelem illetékes hatósághoz történő benyújtása előtt ellenőrzi, hogy a kérelem alaki szempontból helyes-e.

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Igen (a Lengyelországban a 4/2009/EK rendelet 49. cikke értelmében kijelölt központi hatóság).

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerint benyújtott kérelem A. részét a megyei bíróság tölti ki.

A központi hatósági szerepet ellátó megyei bíróságok jegyzéke

Bíróság	Cím	Telefonszám: (+48)	Fax: (+48)	E-mail-cím
Białystok Megyei Bíróság	ul. Marii Skłodowskiej-Curie 1 15-950 Białystok	85 745 92 20	85 7421517	oz@bialystok.so.gov.pl
Bielsko-Biała Megyei Bíróság	ul. Cieszyńska 10 43-300 Bielsko-Biała	33 499 04 88	33 4990488	patrycja.pater-osuch@bielsko-biala.so.gov.pl
Bydgoszcz Megyei Bíróság	ul. Wały Jagiellońskie 2 85-128 Bydgoszcz	52 325 31 55	52 3253255	oz@bydgoszcz.so.gov.pl
Sąd Okręgowy w Częstochowie	ul. Dąbrowskiego 23/35 42-200 Częstochowa	34 368 44 25	34 3684420	prezes@czestochowa.so.gov.pl anna.bocianowska@czestochowa.so.gov.pl
Elbląg Megyei Bíróság	pl. Konstytucji 1 82-300 Elbląg	55 611 24 09 55 611 24 08	55 6112215	oddzial.administracyjny@elblag.so.gov.pl
Gdańsk Megyei Bíróság	ul. Nowe Ogrody 30/34 80-803 Gdańsk	58 321 31 19 [tartás] 58 321 31 41 [a Közigazgatási Hivatal vezetője]	58 3213234	section.oz@gdansk.so.gov.pl
Gliwice Megyei Bíróság	ul. Kościuszki 15 44-100 Gliwice	32 338 00 52	32 3380204	oz@gliwice.so.gov.pl
Gorzów Wielkopolski Megyei Bíróság	ul. Mieszka I 33 66-400 Gorzów Wielkopolski	95 725 67 18 95 725 67 02	95 7202807 95 7256790	marta.samolak@gorzow-wlkp.so.gov.pl sekretariat@gorzow-wlkp.so.gov.pl
Jelenia Góra Megyei Bíróság	al. Wojska Polskiego 56 58-500 Jelenia Góra	75 641 51 13	75 7525113	oz@jelenia-gora.so.gov.pl o.administracyjny@jelenia-gora.so.gov.pl
Kalisz Megyei Bíróság	al. Wolności 13 62-800 Kalisz	62 765 77 64	62 7574936	administracja@kalisz.so.gov.pl
Katowice Megyei Bíróság	ul. Francuska 38 40-028 Katowice	32 607 01 83 32 783 68 06	32 6070184	obrot_zagraniczny@katowice.so.gov.pl
Kielce Megyei Bíróság	ul. Seminaryjska 12 a 25-372 Kielce	41 340 23 20 41 340 23 82 41 340 24 92	41 3402320	oz@kielce.so.gov.pl
Konin Megyei Bíróság	ul. Energetyka 5 62-510 Konin	63 245 14 43 63 2423022 +172	63 2426569	oz@konin.so.gov.pl administracja@konin.so.gov.pl
Koszalin Megyei Bíróság	ul. Waryńskiego 7 75-541 Koszalin	94 342 87 50	94 3428897	administracja@koszalin.so.gov.pl
Kraków Megyei Bíróság	ul. Przy Rondzie 7 31-547 Kraków	12 619 52 41 12 619 52 62 12 619 52 04	12 6195665	oz@krakow.so.gov.pl
Krosno Megyei Bíróság	ul. Sienkiewicza 12 38-400 Krosno	13 437 36 71 13 437 36 73	13 4320570	Obrot.zagr@krosno.so.gov.pl administracja@krosno.so.gov.pl
Legnica Megyei Bíróság	ul. Złotoryjska 40 59-220 Legnica	76 754 50 36	76 7545107 76 7545012	oz@legnica.so.gov.pl
Lublin Megyei Bíróság	ul. Krakowskie Przedmieście 43 20-076 Lublin	81 46010 04	81 4601013	malgorzata.stec-szewczyk@lublin.so.gov.pl obrotzagraniczny@lublin.so.gov.pl
Łomża Megyei Bíróság	ul. Dworna 16 18-400 Łomża	86 216 62 81 86 215 42 54	86 2166753	sekretariat@lomza.so.gov.pl
Łódź Megyei Bíróság	XI Wydział Wizytacyjny (11. osztály – Ellenőrzés) Plac Dąbrowskiego 5 90-921 Łódź (pokój [szoba] 118)	42 677 87 99	42 2126082	oz@lodz.so.gov.pl
Nowy Sącz Megyei Bíróság	ul. Pijarska 3 33-300 Nowy Sącz	18 448 21 45	18 4482185	alimenty@nowysacz.so.gov.pl
lsztyn Megyei Bíróság	ul. Dąbrowszczaków 44A 10-543 Olsztyn	89 521 60 49	89 6123838	oz@olsztyn.so.gov.pl
Opole Megyei Bíróság	pl. Daszyńskiego 1 45-064 Opole	77 541 81 34	77 5418109	Obrot.zagr@opole.so.gov.pl
Ostrołęka Megyei Bíróság	ul. Gomulickiego 5 07-410 Ostrołęka	29 765 01 30	29 7650181	sekretariat@ostroleka.so.gov.pl
Piotrków Trybunalski Megyei Bíróság	ul. Słowackiego 5 97-300 Piotrków Trybunalski	44 649 41 59 44 649 41 21	44 6478919	oz@piotrkow-tryb.so.gov.pl
Płock Megyei Bíróság	pl. Narutowicza 4 09-404 Płock	24 269 73 20 24 269 73 64	24 2625253	oz@plock.so.gov.pl urszula.wyrwas@plock.so.gov.pl
Poznań Megyei Bíróság	ul. Stanisława Hejmowskiego 2 61-736 Poznań	61 628 37 30 61 628 37 31 61 628 37 34	61 6283739	opzagr@poznan.so.gov.pl
Przemyśl Megyei Bíróság	ul. Konarskiego 6 37 - 700 Przemyśl	16 676 13 36	16 6761353	m.telega@przemysl.so.gov.pl
Radom Megyei Bíróság	ul. Marszałka J. Piłsudskiego 10 26-600 Radom	48 677 67 80 48 677 67 88	48 3680287	wizytacje@radom.so.gov.pl
Rybnik Megyei Bíróság	ul. Józefa Piłsudskiego 33 44-200 Rybnik	32 784 05 78	32 7840402	oz@rybnik.so.gov.pl
Rzeszów Megyei Bíróság	Plac Śreniawitów 3 35-959 Rzeszów	17 875 63 94	17 8627265	elzbieta.czudec@rzeszow.so.gov.pl
Siedlce Megyei Bíróság	ul. Sądowa 2 08-110 Siedlce	25 640 78 46	25 6407812	poczta@siedlce.so.gov.pl
Sieradz Megyei Bíróság	al. Zwycięstwa 1 98-200 Sieradz	43 826 66 50 43 826 66 07	43 8271014	sekretariat@sieradz.so.gov.pl administracja@sieradz.so.gov.pl marta.kazmierczak@sieradz.so.gov.pl
Słupsk Megyei Bíróság	ul. Zamenhofa 7 76-200 Słupsk	59 846 95 43 59 846 95 13	59 8469424 59 8469429	agnieszka.kozlowska@slupsk.so.gov.pl referat.wiz@slupsk.so.gov.pl
Suwałki Megyei Bíróság	ul. Waryńskiego 45 16-400 Suwałki	87 563 12 13 87 563 13 00	87 5631303	sekretariat@suwalki.so.gov.pl anna.klekotko@suwalki.so.gov.pl
Szczecin Megyei Bíróság	ul. Małopolska 17 70-227 Szczecin	91 483 01 70 91 483 01 47	91 4830170	obrot.zagraniczny@szczecin.so.gov.pl
Świdnica Megyei Bíróság	pl. Grunwaldzki 14 58-100 Świdnica	74 851 82 87	74 8518270	dorota.molag@swidnica.so.gov.pl aneta.zajaczkowska@swidnica.so.gov.pl
Tarnobrzeg Megyei Bíróság	ul. Sienkiewicza 27 39-400 Tarnobrzeg	15 688 25 00	15 6882678 15 8229756	oz@tarnobrzeg.so.gov.pl halina.rojek@tarnobrzeg.so.gov.pl magdalena.kochanowska-lezon@tarnobrzeg.so.gov.pl
Tarnów Megyei Bíróság	ul. J. Dąbrowskiego 27 33-100 Tarnów	14 688 74 09	14 6887417	sad_okregowy@tarnow.so.gov.pl
Toruń Megyei Bíróság	ul. Piekary 51 87-100 Toruń	56 610 56 09	56 6555706	oz@torun.so.gov.pl
Warszawa Megyei Bíróság	al. „Solidarności” 127 00-898 Warszawa	22 440 11 54 [tartás] 22 654 44 43	22 6544411	paulina.luscinska-dziurda@warszawa.so.gov.pl a.kowalczyk@warszawa.so.gov.pl
Warszawa-Praga Megyei Bíróság Varsóban	ul. Poligonowa 3 04-051 Warszawa	22 417 73 93		oz@warszawapraga.so.gov.pl dariusz.olowski@warszawapraga.so.gov.pl
Włocławek Megyei Bíróság	ul. Wojska Polskiego 22 87-800 Włocławek	54 412 03 65	54 4118575	oz@wloclawek.so.gov.pl
Wrocław Megyei Bíróság	ul. Sądowa 1 50-046 Wrocław	71 370 43 91	71 7482964	oz@wroclaw.so.gov.pl
Zamość Megyei Bíróság	ul. Wyszyńskiego 11 22-400 Zamość	84 631 69 27 84 631 69 28	84 6316993	aneta.juszczak@zamosc.so.gov.pl prezes@zamosc.so.gov.pl
Zielona Góra Megyei Bíróság	pl. Słowiański 1 65-069 Zielona Góra	68 322 02 21	68 4567769	oz@zielona-gora.so.gov.pl zaneta.pejs@zielona-gora.so.gov.pl katarzyna.andrzejuk@zielona-gora.so.gov.pl

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

A tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet 55. cikke nem írja elő, hogy a kérelmet a kérelmező tartózkodási helye szerinti állam központi hatóságán keresztül kell benyújtani. A rendelet IV. és VI. fejezetében, valamint a polgári perrendtartásban meghatározott formai követelményeknek megfelelő kérelmeket közvetlenül az illetékes lengyel bírósághoz lehet benyújtani.

A küldő hatóságokra vonatkozó adatok az alábbi linken érhetők el:

https://www.gov.pl/web/stopuprowadzeniomdzieci/lista-organow-centralnych

A rendelethez mellékelt nyilatkozatokban meghatározott külföldi áttevő hatóságok ellátják a tartásra jogosult személyt minden szükséges információval, segítik őt a szükséges dokumentumok kitöltésében, ellenőrzik kérelmének alaki helyességét, és külföldre továbbítják azt.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Amennyiben a bíróság tartást ítél meg, és az ügy a 4/2009/EK rendelet hatálya alá tartozik, a külföldi tartózkodási hellyel rendelkező hitelező igénybe veheti az e rendeletben előírt eljárást, és a tartózkodási helye szerinti ország illetékes áttevő hatóságához fordulhat, vagy külföldön hozott határozat végrehajthatóvá nyilvánítása iránti kérelmet nyújthat be az illetékes bírósághoz (lásd az 5. pontot). A végrehajtás iránti kérelem bármely bírósági végrehajtó hivatalához benyújtható.

Amennyiben Lengyelország és a hitelező tartózkodási helye szerinti ország tartással kapcsolatos ügyekben hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyezmény vagy kétoldalú megállapodás részese, segítségnyújtást a megállapodásban meghatározott mértékben biztosítanak. A kétoldalú megállapodások rendszerint azt írják elő, hogy a kereseteket közvetlenül a lengyel bíróságon vagy a határozatot kibocsátó ország valamely bíróságán keresztül kell benyújtani. Utóbbi esetben a kereseteket a központi hatóságokon, jellemzően az Igazságügyi Minisztériumon vagy a New York-i Egyezmény hatálya alá tartozó hatóságokon keresztül kell továbbítani:

http://treaties.un.org/doc/Publication/MTDSG/Volume%20II/Chapter%20XX/XX-1.en.pdf

A bíróságokra vonatkozó további információk elérhetők itt:

https://www.gov.pl/web/sprawiedliwosc/znajdz-wybrany-sad-powszechny

a bírósági végrehajtókra vonatkozó információk elérhetők itt: https://komornik.pl

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, 2011. június 18. óta.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Nem releváns.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A Lengyelországban alkalmazandó szabályok az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló, 2004. december 17-i törvény (Hivatalos Közlöny, 2005. évf., 10. szám, 67. tétel, módosításokkal együtt), valamint a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi rendelet (HL L 26/41., 2003.1.31., 90. o.), amelyek kiegészítik a polgári perrendtartás és a polgári ügyekben fizetendő bírósági költségekről szóló törvény rendelkezéseit. Annak a félnek, aki a segítség konkrét formájának biztosítását kéri (pl. ügyvéd kirendelése, iratok fordítása, utazási költségek megtérítése), egyértelműen közölnie kell ezt a bírósággal a kérelem uniós formanyomtatványával.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

2011. április 28-án a lengyel jogalkotó elfogadta a polgári perrendtartást és más törvényeket módosító törvényt (a polgári perrendtartás, az európai uniós tagállamokban lefolytatott polgári eljárásokban a jogi segítségnyújtáshoz való jogról és a polgári eljárás megindítását megelőzően a jogvita egyezség útján történő rendezésével összefüggésben a jogi segítségnyújtáshoz való jogról szóló törvény, és a tartásra jogosult személyek jogi segítségnyújtáshoz való jogáról szóló törvény módosításáról szóló 2011. április 28-i törvény – Hivatalos Közlöny, 2011. évf., 129. szám, 735. tétel), amely alapján a lengyel központi hatóság a kötelezettre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot tartással kapcsolatos megkeresés lefolytatására utasíthatja.

Ha az alperes vagy valamely fél tartózkodási helye ismeretlen, az Igazságügyi Minisztérium megkeresést intéz a központi és helyi nyilvántartások felé (beleértve a PESEL.SAD-adatbázis használatának lehetőségét) annak érdekében, hogy meghatározza az illetékes bíróságot vagy bírósági végrehajtót, vagy megválaszolja a konkrét intézkedésekre irányuló kérelmet. Jelenleg nincs tervben a központi hatóság törvényi felhatalmazásának, finanszírozásának és személyi állományának módosítása annak érdekében, hogy az 51. cikkben ismertetett feladatok teljesítése biztosított legyen.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.