Családi tartási kötelezettségek

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A „tartás” fogalma az adott személy létfenntartásához, lakhatásához és ruházattal való ellátásához szükséges valamennyi alapvető dolgot magában foglalja. A tartás kiskorú gyermek esetében az eltartott oktatását és képzését is magában foglalja.

Jogszabály alapján tartásra kötelezettek a következő személyek az alábbi sorrendben:

  • házastárs vagy volt házastárs;
  • leszármazók;
  • felmenők;
  • testvérek;
  • a szülők testvérei az eltartott nagykorúságáig;
  • mostohaszülők olyan kiskorú mostohagyermekeik vonatkozásában, akik a házastárs halálának időpontjában a felügyeletük alatt álltak.

A fenti esetekben a tartási kötelezettséget jogszabály írja elő, tartási kötelezettség azonban keletkezhet hagyományként (végrendeletben rendelt, tartásra vonatkozó hagyomány) vagy szerződés alapján is.

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

Minden kiskorú gyermek tartásra jogosult nagykorúsága eléréséig, vagyis 18. életéve betöltéséig. A kiskorú gyermek a 16. és 18. életév között házasságkötéssel nagykorúsítható.

A kiskorúak és a nagykorúak tartására különböző anyagi jogi szabályok vonatkoznak: nagykorúak esetében a tartás kizárólag a létfenntartás, lakhatás és ruházattal való ellátás költségeire terjed ki, míg kiskorúak esetében az oktatás és képzés költségeire is kiterjed.

Amennyiben a kiskorú a nagykorúvá válását vagy nagykorúsítását követően a tanulmányai folytatása mellett dönt, tartásdíj megállapítása iránti eljárást indíthat a szüleivel szemben. Ebben az esetben a tartásdíj a létfenntartás, lakhatás és ruházattal való ellátás mellett az oktatás és képzés költségeire is kiterjed. A tartásdíj időtartamát egyezség vagy határozat állapítja meg. Az ilyen határozat megállapítja az oktatás vagy képzés észszerű időtartamát.

A fentebb ismertetett kivételes esetben, vagyis amikor a nagykorú gyermek folytatja a tanulmányait, a nagykorúak tartása az oktatás és képzés költségeire is kiterjed. A jogszabályok különösen úgy rendelkeznek, hogy a nagykorú gyermek részére igényelt tartásdíj esetében e gyermek a 25. életéve eléréséig továbbra is olyan összegű tartásdíjra jogosult, mint amit a kiskorúsága idején számára megállapítottak. Ebben az esetben a tartásra kötelezett szülőnek kell bizonyítania, hogy a gyermek kiskorúsága idején megállapított tartásdíj többé nem indokolt, vagy annak összege a gyermek nagykorúságára tekintettel túlzó.

Bizonyos esetekben a kiskorúak és a nagykorúak tartásdíjának megállapítására és érvényesítésére vonatkozó polgári eljárásjogi szabályok is eltérnek. Az alkalmazandó eljárási szabályok közötti különbségek az alábbi kérdésekre adott válaszoknál találhatók: „Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?” és „Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?”

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Erre a kérdésre többféle válasz adható az alábbi esetektől függően.

A gyermek- és házastársi tartásdíj megállapítása már létrejött egyezség esetén

A tartásra kötelezett és a tartásra jogosult megállapodhat a tartásdíj mértékéről. Gyermek- és házastársi tartásdíj esetén a felek az alábbi feltételektől függően a bíróságtól vagy az anyakönyvvezetőtől (Conservador do Registo Civil) kérhetik az egyezség jóváhagyását.

A házasság nem közös megegyezés alapján történő felbontása esetén is megállapodásra lehet jutni a kiskorú gyermekek tartásával kapcsolatosan. Ebben az esetben a kiskorú gyermekek tartására vonatkozó megállapodás jóváhagyását a bíróságtól kell kérni a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozására irányuló eljárás keretében. A következő alcím alatti rész ismerteti az eljárás főbb elemeit.

A házasság közös megegyezés alapján történő felbontása esetén az anyakönyvvezetőtől kell kérni a házastárs és/vagy kiskorú gyermekek tartására vonatkozó egyezség jóváhagyását a házasság közös megegyezés alapján történő felbontására irányuló eljárásban. Ez az eljárás az anyakönyvvezető kizárólagos hatáskörébe tartozik, és az bármely anyakönyvi hivatal előtt megindítható. Gyermektartásdíjra vonatkozó egyezség esetén az eljáró anyakönyvi hivatal területén illetékes bíróság mellett működő ügyésznek előzetes véleményt kell adnia. Az egyezség jóváhagyása esetén a házasság felbontásra kerül. Ha az egyezség nem kerül jóváhagyásra, a házasság közös megegyezés alapján történő felbontására irányuló eljárás a bíróság előtt folytatódik. Ebben az esetben a bíróság hatáskörébe tartozik a házastársi vagy gyermektartásdíjra vonatkozó egyezség vizsgálata és jóváhagyása.

A fenti szabályok irányadók a különválás, valamint a házasság érvénytelenségének megállapítása esetén is.

Egyezség létrejötte esetén, még ha nem is a házasság felbontásáról vagy különválásról van szó, a szülőknek a szülői felügyelet szabályozásáról szóló egyezséget vagy annak bármely módosítását a fentiekhez hasonló módon jóváhagyás céljából be kell nyújtaniuk az anyakönyvi hivatalnak.

Tartásdíj meghatározása egyezség hiányában

Kiskorú gyermekek szülők általi tartása

A házasság nem közös megegyezés alapján történő felbontása esetén a szülői felügyelet gyakorlásának szabályozására irányuló védelmi célú bírósági eljárásban kell megállapítani a gyermektartást. A szülők kérhetik később a szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó egyezség jóváhagyását. Egyezség hiányában vagy az egyezség jóváhagyásának megtagadása esetén az ügyész kéri a szülői felügyeleti jog gyakorlásának meghatározását. Az eljárást bíróság előtt folytatják le. A szülőket meghallgatásra idézik, amelyre a kiskorú gyermek és egyéb hozzátartozók szintén idézhetők. Amennyiben a meghallgatáson nem sikerül egyezséget kötni, a bíró ideiglenes jelleggel meghatározza a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módját, és a feleket közvetítőhöz küldi vagy szakértőhöz speciális meghallgatásra. Ha továbbra sem sikerül egyezséget kötni, a szülőket felhívják a beadványaik és bizonyítékaik előterjesztésére. Ezt követi a bizonyítékok ismertetése, a tárgyalás, majd az ítélethozatal.

A fenti szabályok irányadók a különválás, valamint a házasság érvénytelenségének megállapítása esetén is.

Szülők vagy gyermektartásdíj-fizetésre kötelezett más személyek általi tartás

Gyermektartásdíj olyan gyermektartásdíj megállapítására irányuló védelmi eljárásban is meghatározásra kerülhet, amikor például a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett más személyekkel szemben, kifejezetten e célból kell megindítani az eljárást. Ez az eljárás a korábban megállapított tartásdíj módosítására is irányulhat. Az eljárást bíróságon folytatják le. Az eljárás kérelem alapján indul, amelyhez az alábbiakat kell mellékelni: tanúsítványok a gyermek és az alperes közötti rokoni kapcsolat fokáról; adott esetben a tartásdíjat korábban megállapító ítélet egy példánya; tanúk listája. Az alperest idézik. Ezt követően meghallgatást tartanak, amelyen arra törekednek, hogy a felek egyezségre jussanak. Egyezség hiányában az eljárás a védekezés előterjesztésével, a bizonyítékok ismertetésével, a tárgyalással, majd az ítélethozatallal folytatódik.

Nagykorúak és nagykorúsított gyermekek tartása

A nagykorúak és a nagykorúsított gyermekek tartásdíjának megállapítására irányuló eljárás bármely anyakönyvi hivatalnál kezdeményezhető a tényeket és jogi hivatkozásokat tartalmazó kérelem benyújtásával. A kérelemhez okirati bizonyítékot kell mellékelni, valamint meg kell jelölni minden további bizonyítékot. Az alperest idézik. Ha az alperes nem emel kifogást, az anyakönyvvezető a kérelemnek helyt ad, és határozatot hoz a tartásdíj megállapításáról. Amennyiben az alperes kifogást emel, az anyakönyvvezető megkísérli a felek közötti egyezség létrehozását. Ha a házastársak békéltetése nem sikerül, az anyakönyvvezető az ügyet a hatáskörrel rendelkező bíróság részére továbbítja tárgyalás tartása céljából.

Amennyiben már folyt olyan bírósági eljárás, amelyben gyermektartásdíj megállapításra került, az időközben nagykorúvá vált vagy nagykorúsított gyermek részére járó tartásdíj megállapítása iránti keresetet egyesítik a korábbi üggyel, és az eljárást nem az anyakönyvi hivatal, hanem ez a bíróság folytatja le.

Házastársak és volt házastársak tartása

Amennyiben nem jött létre egyezség a felek között, a házastársak és a volt házastársak közötti tartásdíj megállapítására irányuló eljárást bíróság előtt kell megindítani. Az eljárás megállapítási pernek minősül, amely megegyezik a nagykorúak részére járó tartásdíj megállapítására irányuló, az alábbiakban ismertetett eljárással.

Nagykorúak tartása

Eltekintve a fent említett esetektől, a nagykorúak részére járó tartásdíj megállapítására irányuló eljárást bíróság előtt kell megindítani (pl. a gyermek szülőjének tartásdíj megállapítása iránti kérelme). Az eljárás megállapítási per. Az eljárás a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával indul.

Ebben a kérelemben a felperesnek meg kell jelölnie az eljáró bíróságot, azonosítania kell a feleket, meg kell jelölnie a nevüket, lakóhelyüket vagy székhelyüket, és amennyiben lehetséges, foglalkozásukat és munkahelyüket, meg kell jelölnie továbbá az eljárás típusát, elő kell adnia a kérelem alapjául szolgáló tényeket és jogi érveket, elő kell terjesztenie kérelmét, és meg kell jelölnie a kérelem tárgyául szolgáló összeget. A kérelem végén meg kell jelölni a tanúkat, valamint a további bizonyítási indítványokat. Csatolni kell az eljárásindítási illeték előzetes megfizetéséről szóló igazolást, valamint jogi képviselet esetén az ügyvédi meghatalmazást. Ehelyett csatolható a költségmentesség megítélését igazoló dokumentum is.

Amennyiben ügyvédet hatalmaztak meg, a keresetlevél elektronikusan kerül benyújtásra a https://citius.tribunaisnet.mj.pt/ honlapon elérhető formanyomtatványon, az ott meghatározott eljárásoknak és iránymutatásoknak megfelelően. A jogi képviselettel nem rendelkező felek az alábbi módokon nyújthatják be keresetüket a bíróság hivatalához: személyesen; ajánlott postai küldeményként; vagy fax küldésével.

Az alperest idézik. Ha az eljárás során nem jön létre egyezség, a következő kötelező szakaszok a védekezés előterjesztése, a vitás kérdések végzésben való rögzítése, a bizonyítékok ismertetése, a tárgyalás és az ítélethozatal.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Gyermektartás esetén a kérelem benyújtására jogosult a gyermek törvényes képviselője, az ügyész, a gyermek felügyeletét ellátó személy, valamint a kiskorú gyermek ellátását biztosító oktatási vagy nevelési intézmény igazgatója. Bárki értesítheti az ügyészt a gyermektartás megállapításának szükségességéről.

Cselekvőképtelen nagykorú személynek járó tartás esetén az eljárást a törvényes képviselő indíthatja meg.

Nem cselekvőképtelen nagykorú és nagykorúsított gyermek esetén az eljárást magának a nagykorúnak vagy nagykorúsított gyermeknek, az általuk kijelölt jogi képviselőnek vagy az eljárás megindítására általuk meghatalmazott ügyvédnek kell megindítania.

A jogszabályok azonban a nagykorú gyermekekre tekintettel az alábbi különös rendelkezéseket tartalmazzák: az a szülő, aki elsődlegesen vállalja, hogy fedezi a magát eltartani képtelen nagykorú vagy nagykorúsított gyermek kiadásait, követelheti, hogy a másik szülő járuljon hozzá az említett nagykorú gyermek eltartásához vagy oktatási költségeihez. E hozzájárulás részben vagy egészben a nagykorú vagy nagykorúsított gyermek részére is fizethető, ha a bíró így látja jónak vagy a szülők ebben megegyeznek.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

Gyermektartás

A kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma (Tribunal de Comarca, Juízo de Família e Menores) jár el a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozása és a gyermektartásdíj megállapítása iránti védelmi eljárásokkal kapcsolatos ügyekben. Ahol nincsen családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégium, fő szabály szerint a kerületi bíróság helyi kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma (Tribunal de Comarca, Juízo Local or Juízo de Competência Genérica) bírálja el az ügyet.

Annak megállapítására, hogy a fenti bíróságok közül melyik illetékes, az alábbi szabályok irányadók. Elsődlegesen az a bíróság illetékes, amelynek területén a gyermek az eljárás megindításakor lakik.

Ha a gyermek lakóhelye ismeretlen, a szülői felügyeletet gyakorlók lakóhelye szerinti bíróság illetékes.

Ha a szülői felügyeletet gyakorlók lakóhelye eltérő helyen van, annak a személynek a lakóhelye szerinti bíróság illetékes, aki a gyermek feletti felügyeleti jogot gyakorolja, közös felügyelet esetén pedig a gyermekkel közös háztartásban élő személy lakóhelye szerinti bíróság.

Ha az eljárás ugyanazon szülők kettő vagy több, különböző bíróságok illetékességi területén lakóhellyel rendelkező gyermekét érinti, az a bíróság illetékes, amelynek területén e gyermekek közül a legtöbben laknak. Azonos illetékességi okok esetén az az elsőfokú bíróság illetékes, amelynél a tartásdíj megállapítása iránti keresetet benyújtották.

Ha az eljárás megindításakor a gyermek nem Portugáliában él, a felperes vagy az alperes lakóhelye szerinti bíróság illetékes; ha ők is külföldön élnek, és a portugál bíróság rendelkezik nemzetközi joghatósággal, a lisszaboni kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma (Tribunal da Comarca de Lisboa, Juízo de Família e Menores) jár el, mivel ez a bíróság illetékes Lisszabon területén.

Nagykorú gyermek tartása

Valamennyi anyakönyvi hivatal hatáskörrel rendelkezik a nagykorú gyermek tartása iránti eljárásra. Ez alól az egyetlen kivételt az jelenti, ha már folyamatban van egy bírósági eljárás, amelyben a gyermektartásdíj megállapításra került. Ebben az esetben az időközben nagykorúvá vált vagy nagykorúsított gyermek részére járó tartásdíj megállapítása iránti keresetet egyesítik a folyamatban levő üggyel, és a szóban forgó bíróság folytatja le az eljárást.

Házastárs és volt házastárs tartása

Házastársak és volt házastársak részére járó tartásdíj megállapítása esetén annak a kerületi bíróságnak a családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma jár el, amelynek területén az alperes lakik. Ahol nincsen családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégium, fő szabály szerint a kerületi bíróság helyi kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma jár el.

Nagykorúak tartása

Eltekintve a fent említett esetektől, a nagykorúak részére járó tartásdíj megállapítására irányuló eljárást a kerületi bíróság előtt kell megindítani: központi polgári kollégiuma jár el (ha a pertárgy értéke meghaladja az 50 000,00 eurót); helyi kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma jár el, amennyiben van ilyen (ha a pertárgy értéke nem haladja meg az 50 000,00 eurót). Területi szempontból az alperes lakóhelye szerint illetékes bíróság jogosult eljárni.

A tartásdíj végrehajtása

Az alábbi bíróságok járnak el a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban késedelmes fizetés esetén.

Ha az eljárást, amelyben a tartásdíjat megállapították a kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma folytatta le, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást is ez a kollégium folytatja le az adott ügy keretében, amellyel a végrehajtási kérelmet egyesíteni kell.

Ha az eljárást, amelyben a tartásdíjat megállapították a kerületi bíróság központi polgári kollégiuma (Tribunal de Comarca, Juízo Central Cível) folytatta le, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást a végrehajtási kollégium (Secção de Execução) folytatja le, ha a pertárgy értéke miatt az említett központi polgári kollégium nem járhat el.

Ahol nincsen végrehajtási kollégium, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban azon bíróság központi polgári kollégiuma jár el, amely a megállapítási keresetet elbírálta, és ebben az esetben a végrehajtás azon eljárás részeként kerül lefolytatásra.

Ha a tartásdíjat a kerületi bíróság helyi polgári kollégiuma vagy általános hatáskörű kollégiuma előtt folyt eljárásban állapították meg, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás ezen eljárás keretében kerül lefolytatásra, amennyiben nem rendelkeznek végrehajtási tanáccsal. Ha működik végrehajtási kollégium (amelynek az illetékessége kiterjed arra a területre, ahol a megállapítási keresetet elbíráló általános hatáskörű kollégium vagy a helyi polgári kollégium található), akkor ez a kollégium jár el a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban.

A bírósági ítélet végrehajtása iránti végrehajtási kérelmet, még ha a végrehajtási eljárást nem is a végrehajtható ítéletet hozó bíróság folytatja le, abban a megállapítási eljárásban kell benyújtani, amelyben a szóban forgó ítéletet meghozták. Ebben az esetben, ha a végrehajtási kollégium rendelkezik hatáskörrel, az ítéletet meghozó bíróság haladéktalanul megküldi a végrehajtási kollégiumnak az ítélet egy példányát, a végrehajtási kérelmet és annak mellékleteit.

A fenti szabály irányadó arra az esetre, amikor végrehajtási kollégium hiányában a helyi polgári kollégium vagy az általános hatáskörű kollégium rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási eljárás lefolytatására.

Ha a tartásdíjat nem bíróság, hanem anyakönyvi hivatal állapította meg, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás illetékességi szabályai a következők:

  • a végrehajtási eljárást azon bíróság előtt kell megindítani, amelynek területén a tartásra kötelezett lakik; a tartásra jogosult azonban választhatja a kötelezettség teljesítési helye szerinti bíróságot, ha Lisszabon vagy Porto területén lakik, és a tartásra kötelezett is ugyanabban a városban él;
  • amennyiben a végrehajtási eljárást a tartásra kötelezett lakóhelye szerinti bíróságon kell megindítani, és ő nem Portugáliában lakik, de van ott vagyona, akkor a vagyon fekvése szerinti bíróság illetékes.

Az anyakönyvvezető tartásdíjat megállapító határozata alapján induló végrehajtási eljárásra a következő hatásköri szabályok vonatkoznak:

A kerületi bíróság családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégiuma rendelkezik hatáskörrel arra, hogy előkészítse és elbírálja a házastársak és volt házastársak közötti, a gyermekek, a nagykorúak és a nagykorúsított gyermekek részére járó tartásdíj végrehajtása iránti eljárásokat. Mivel ebben az esetben a megállapítási kérelmet nem a családjogi és fiatalkorúakkal foglalkozó kollégium, hanem az anyakönyvi hivatal bírálta el, a bíróságok megállapíthatják, hogy a kerületi bíróság végrehajtási kollégiuma rendelkezik hatáskörrel.

Végrehajtási kollégium hiányában a helyi polgári kollégium vagy az általános hatáskörű kollégium rendelkezik hatáskörrel a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás lefolytatására.

Megjegyzés:
A fenti hatásköri és illetékességi szabályok a nemzeti bíróságok értelmezése következtében eltérően alakulhatnak.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Fő szabály szerint, a jogorvoslati eljárás kivételével nem szükséges ügyvédet meghatalmazni a gyermektartás megállapítása iránti eljárásban. A nagykorú vagy nagykorúsított kérelmező (pl. a gyermek gyámja) az elsőfokú bíróság előtt folyó eljárásban képviselheti saját magát a bíróság előtt. A gyermeknek ugyanakkor ügyvédet kell kirendelni, ha érdekellentét áll fenn a gyermek és a szülei, a jogi képviselő vagy a szülői felügyeletet ténylegesen gyakorló személy között, illetve ha a kellő érettséggel rendelkező gyermek azt a bíróságtól kéri.

Egyéb tartásdíjjal kapcsolatos eljárásokban az alábbi szabályok alkalmazandók.

Kötelező az ügyvédi képviselet: meghatározott értékhatár esetén eljáró bíróságok előtt, ha rendes jogorvoslat benyújtható; az olyan esetekben, ahol jogorvoslat az értékhatártól függetlenül minden esetben benyújtható; jogorvoslati és felsőbb bíróságok előtt indult eljárásokban.

Jelenleg, 2019-ben, rendes jogorvoslat csak akkor nyújtható be, ha a pertárgy értéke meghaladja az azon bíróság esetében irányadó értékhatárt, amellyel szemben a jogorvoslatot benyújtották, és a megtámadott határozat a fellebbezőre nézve olyan összegben kedvezőtlen, amely a bíróság esetében irányadó értékhatár felét meghaladja. A veszteség értékét illető kétség esetén csak a pertárgy értékét veszik figyelembe. E jogelv alól számos kivétel létezik, amelyet maga a jogelv és más jogszabályi rendelkezések tartalmaznak. 2019-ben, a jelen tájékoztató felülvizsgálatakor polgári ügyekben a következő az értékhatár: fellebbviteli bíróság (Tribunal da Relação) – 30 000,00 euró; elsőfokú bíróság (Tribunal de Primeira Instância) – 5 000,00 euró.

Ügyvéd, ügyvédjelölt, jogi tanácsadó általi kötelező képviselet esetén a felek önállóan is előterjeszthetnek jogkérdést nem tartalmazó indítványokat.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

A kérdésre adandó válasz attól függ, hogy a tartásdíj megállapítása iránti eljárásra bíróság vagy anyakönyvi hivatal előtt kerül-e sor, továbbá hogy a felek részesülnek-e költségmentességben. A bíróságon meg kell fizetni a felmerült költségeket. Az anyakönyvi hivatalnál díj fizetendő.

A bírósági eljárások költségei

Mentességek

A kiskorú a bírósági eljárásban mentesül a költségek megfizetése alól, ha ügyész vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd képviseli, továbbá az anyakönyvi hivatal előtti eljárásban sem kell illetéket fizetnie.

A kiskorúak és törvényes képviselőik mentesülnek továbbá a költségek megfizetése alól a fiatalkorúak bírósága által hozott, a tartásdíjat megállapító, megváltoztató vagy megszüntető határozat elleni jogorvoslati eljárásban. A fiatalkorúak bírósága előtti, a tartásdíj megállapítására alkalmas eljárások jellemzően a gyermektartás megállapítására irányuló eljárás és a szülői felügyelet szabályozására irányuló eljárás. Ezek különleges peren kívüli eljárások.

A fiatalkorúak bírósága előtti eljárásokban részt vevő felek mentességet élveznek az eljárási illeték előzetes megfizetése alól, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyek tartásdíj megállapítására irányulnak. Ezekben az ügyekben az eljárási illeték előzetes megfizetése helyett a félnek az alapeljárásban történt ítélethozataltól számított tíz napon belül kell az illetéket megfizetnie. Ez érvényes abban az esetben is, ha az ítélet még nem emelkedett jogerőre.

A fenti eseteket kivéve a költségfizetési kötelezettség általános. Ez alól csak azok az eljárások képeznek kivételt, amelyekben a fél költségmentességben részesül, és/vagy az alábbiakban meghatározottak szerint a 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezetében foglaltak alkalmazandók a szóban forgó eljárásra.

Költségek

A fentiekben kifejtett kivételektől eltekintve eljárásindítási illetéket kell fizetni a tartásdíj megállapítására irányuló eljárásokban. Az eljárásindítási illeték a végleges költségekre vonatkozó előlegnek felel meg.

A költségek tartalmazzák az eljárási illetéket, díjakat, valamint a fél költségeit.

Eljárási illetékek

Az eljárási illeték összegének meghatározásához elengedhetetlen a pertárgy értékének ismerete, mivel az eljárási illetéket ez alapján kell megállapítani, az eljárási illetékekről szóló rendelet mellékletét képező táblázatoknak megfelelően.

A fentiekben említett táblázatok alkalmazása során:

  • a végleges tartásdíj megállapítására irányuló eljárásokban a pertárgy értéke a keresetben igényelt éves tartásdíj ötszöröse, vagyis ezen eljárásokban a pertárgy értéke az igényelt havi tartásdíj hatvanszorosa;
  • az ideiglenes tartásdíj biztosítási intézkedéssel történő megállapítására irányuló eljárások esetén a pertárgy értéke az igényelt havi tartásdíj tizenkétszerese;
  • a házasság felbontása iránti eljárásban és a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítására irányuló eljárásban, amelyben a tartásdíj megállapítása mellett más immateriális javakkal kapcsolatos kérdések is szerepet kapnak, a pertárgy értéke legalább a fellebbviteli bíróság esetében irányadó értékhatár plusz egy cent (2019-ben 30 000,01 euró).

Az eljárási illetékekről szóló rendelet I – A táblázata alkalmazandó az alábbi eljárásokban: nagykorúak, nagykorú vagy nagykorúsított gyermekek végleges tartásdíjának megállapítására irányuló általános eljárások; (házassági bontóperben eljáró vagy fiatalkorúak bírósága előtt folyó) különleges eljárások, amelyekben tartásdíjat állapítanak meg adott esetben a házastárs, a kiskorú gyermekek, a nagykorú vagy nagykorúsított gyermekek javára. A fizetendő illetéket elszámolási egységben (Unidade de conta, UC, a továbbiakban: egység) fejezik ki.

2019-ben (a jelen tájékoztató készítésekor) egy egység értéke 102 euró volt. Ezt az értéket általában évente aktualizálják, emiatt a hatályos nemzeti jogról minden esetben szükséges tájékozódni. 2019-ben az eljárási illetékekről szóló rendelet I–A. táblázatának megfelelően az eljárási illeték mértéke a pertárgy értékének függvényében az alábbiak szerint alakult:

  • 2 000,00 euróig – 1 egység
  • 2 000,01 eurótól 8 000,00 euróig – 2 egység
  • 8 000,01 eurótól 16 000,00 euróig – 3 egység
  • 16 000,00 eurótól 24 000,01 euróig – 4 egység
  • 24 000,01 eurótól 30 000,00 euróig – 5 egység
  • 30 000,01 eurótól 40 000,00 euróig – 6 egység
  • 40 000,01 eurótól 60 000,00 euróig – 7 egység
  • 60 000,01 eurótól 80 000,00 euróig – 8 egység
  • 80 000,01 eurótól 100 000,00 euróig – 9 egység
  • 100 000,01 eurótól 150 000,00 euróig – 10 egység
  • 150 000,01 eurótól 200 000,00 euróig – 12 egység
  • 200 000,01 eurótól 250 000,00 euróig – 14 egység
  • 250 000,01 eurótól 275 000,00 euróig – 16 egység.

275 000,00 euró felett az eljárási illeték minden megkezdett 25 000,00 eurónként 3 egységgel, vagy annak egy részével emelkedik.

Az ideiglenes tartásdíj biztosítási intézkedéssel történő megállapítására irányuló eljárásokban, a kiskorúak részére járó tartásdíj behajtását szolgáló, a végrehajtást megelőző meghallgatások esetén, valamint a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásokban az eljárási illetékekről szóló rendelet mellékletét képező II – A táblázat alkalmazandó. Az alábbi értékek példaként szolgálnak(2019):

  • Az ideiglenes tartásdíj biztosítási intézkedéssel történő megállapítására irányuló eljárásokban alkalmazott eljárási illeték a pertárgy értékének megfelelően az alábbiak szerint alakul:
  • 300 000,00 euróig – 3 egység;
  • 300 000,01 euró vagy azt meghaladó érték esetén – 8 egység;
  • ha a biztosítási intézkedések rendkívüli mértékben összetettek – 9 és 20 egység között.
  • Az eljárási illeték mértéke a kiskorúak részére járó tartásdíj végrehajtását megelőző meghallgatások esetén 0,5 és 5 egység között alakul.
  • A tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásokban az eljárási illeték mértéke a következő:

(Bírósági végrehajtó által foganatosított intézkedések esetén)

  • 30 000,00 euróig – 2 egység;
  • 30 000,01 euró vagy afelett – 4 egység.

(Végrehajtási ügynök által foganatosított intézkedések esetén)

  • 30 000,00 euróig – 0,25 egység;
  • 30 000,01 euró vagy afelett – 0,5 egység.

A fentebb említett ügyekben, ahol az eljárási illeték változó lehet, a fél először a minimális illetéket fizeti, és az eljárás végén, amennyiben szükséges, kiegészíti a végleges összegre az illetéket.

A tartásdíj megállapítására irányuló eljárások esetén a bíróság az ítéletében határoz a költségekről. Amennyiben a kérelemnek csak részben adnak helyt, a költségeket mindegyik fél pervesztessége arányában viseli. Amennyiben az egyik fél teljes egészében pervesztes, ő viseli az összes költséget. Amennyiben a felek egyezségét a bíróság jóváhagyja, fő szabály szerint mindkét fél egyenlő arányban viseli a költségeket.

A tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásokban a költségeket a lefoglalt vagyontárgyak helyébe lépő bevételből elégítik ki.

Eljárási költségek

Az eljárási költségek tekintetében az alábbi szabályok alkalmazandók:

A bizonyítással kapcsolatos kiadások és költségek esetében (szakértői díjak, tanulmányok stb.) a szabály az, hogy minden fél fizeti a saját érdekkörében felmerült költségeket és díjakat.

Ha egy adott bizonyítási eszköz nyilvánvalóan szükségtelennek vagy az eljárás elhúzódására irányulónak bizonyul, az azt indítványozó fél viseli a kapcsolódó költségeket függetlenül a határidőtől, valamint a költségekről való döntéstől.

Abban az esetben, ha valamennyi fél érdekelt egy adott bizonyítás lefolytatásában vagy költség felmerülésében, és abból azonos előnyük származik, vagy ha nem lehet meghatározni az érdekelt felet, a felek egyenlően viselik a felmerülő díjakat.

A felek költségei

A felek költségei tekintetében a következő szabály irányadó: a pernyertes fél költségeit a pervesztes fél viseli a pervesztessége arányához igazodó díjszabás szerint.

A felek költségei közé tartoznak az előzetesen megfizetett eljárási illetékek, a félnél ténylegesen felmerült költségek, a végrehajtói díjak és költségek, valamint a jogi képviselő díja és költségei.

Költségjegyzék

A fent említett esetek kivételével, amelyek tekintetében a felek mentességet élveznek az eljárási illetékek előzetes megfizetése alól, a bírósági tisztviselő általában csak akkor készíti el az ítéletnek megfelelő költségjegyzéket, ha az ítélet már jogerőre emelkedett és azzal szemben nem lehet jogorvoslatot benyújtani. A feleket értesítik a költségjegyzékről.

Amennyiben a költségjegyzék tekintetében nem nyújtanak be fellebbezést vagy kifogást, vagy ezeket elbírálják, a pervesztes fél fizetési kötelezettsége és/vagy a megelőlegezett költségek tekintetében a pernyertes fél megtérítési igénye beáll.

A pervesztes fél a költségeket közvetlenül a jogosult fél részére fizeti meg. Amennyiben a pervesztes fél költségmentességben részesül, a jogosult fél részére az állam teljesíti a kifizetést (2019-ben, a jelen tájékoztató felülvizsgálatakor az Igazságügyi Pénzügyi és Infrastruktúra Intézet (Instituto de Gestão Financeira e Equipamentos da Justiça IP) teljesíti a kifizetést).

Költségmentesség a bíróság előtti eljárásokban

Amennyiben a felperes nem rendelkezik az eljárás megindításhoz szükséges anyagi eszközökkel, akkor költségmentességet kérhet. A nemzeti jogszabályok értelmében költségmentességben csak természetes személyek vagy nonprofit jogi személyek részesülhetnek.

A magánszemélyek különféle módokon részesülhetnek költségmentességben, amely lehet: jogi tanácsadás; mentesség az eljárási illetékek és költségek alól; az eljárási illetékek és költségek részletekben történő fizetése; jogi képviselő kirendelése és díjának megtérítése; jogi képviselő kirendelése és díjának részletekben való megfizetése; végrehajtó kirendelése.

A költségmentesség portugál rendszere és annak szabályai minden bíróságra és eljárásra alkalmazandók.

A költségmentesség iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelmet személyesen vagy postai úton kell megküldeni a Társadalombiztosítási Intézet (Instituto da Segurança Social IP) bármely ügyfélszolgálati központjába. A formanyomtatvány és a kitöltési útmutatója elérhető az Intézetnél. Az általános ügyintézési idő harminc nap.

A kereset benyújtásakor a felperesnek a keresetlevélhez csatolnia kell az eljárási illeték előzetes megfizetését vagy az illeték előzetes megfizetése alóli mentességet biztosító költségmentesség megadását igazoló iratot. Az eljárási illeték részletekben történő megfizetése formájában biztosított költségmentesség esetén az ezt, valamint az esedékes összeg megfizetését igazoló iratot kell csatolni.

Illetékek az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban

A kiskorú gyermek az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban illetékmentességben részesül, ha ügyész vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd képviseli.

Az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban fizetendő illetéket az anyakönyvi hivatalokra és közjegyzőkre vonatkozó díjakról szóló rendelet szabályozza.

2019-ben például az anyakönyvi hivatal hatáskörébe tartozó eljárásokban a következő illetékeket (amelyek az alábbi linken megtekinthetők: http://www.irn.mj.pt/sections/irn/legislacao/docs-legislacao/regulamento-emolumentar/) kellett fizetni:

  • a házasság közös megegyezésen alapuló felbontása vagy közös megegyezésen alapuló különválás (vagyonmegosztás nélkül), ideértve a házastársak közötti vagy a kiskorú gyermeknek járó tartásdíjra vonatkozó egyezséget jóváhagyó határozatokat is – 280 euró;
  • a nagykorú vagy nagykorúsított gyermekek tartásdíjának megállapítására irányuló eljárás – 120 euró;
  • a tartásdíjra vonatkozó egyezség módosítására irányuló eljárás – 100 euró.

Ezek az összegek a 2019-es állapotot tükrözik, amikor a jelen tájékoztató frissítésre került, ezért azokat felül kell vizsgálni. Emiatt a hatályos nemzeti jogról minden esetben szükséges tájékozódni.

Költségmentesség az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban

Az anyakönyvi hivatal előtti eljárásokban a költségmentességnek csak két formája lehetséges: jogi képviselő kirendelése és díjának megtérítése; jogi képviselő kirendelése és díjának részletekben való megfizetése.

Az anyakönyvi hivatal előtt bizonyos eljárási cselekmények díjmentesek olyan magánszemélyek számára, akik bizonyítani tudják, hogy korlátozott anyagi eszközökkel rendelkeznek.

Az anyagi eszközök elégtelensége az alábbi módokon igazolható: az illetékes közigazgatási hatóság által kiállított okirattal; a magánszemély lakóhelye szerinti, szociális ellátást nyújtó állami intézmény által kiállított nyilatkozattal.

Ebben az esetben az alábbi eljárási cselekmények díjmentesek: az anyakönyvi vagy állampolgársággal kapcsolatos eljárási cselekmények; az ezekkel kapcsolatos eljárások és nyilatkozattételek; a kiadásukhoz szükséges okiratok és ahhoz kapcsolódó eljárások; a bármely okból szükséges tanúsítványok.

Az anyakönyvi hivatal előtti, tartásdíj megállapítására irányuló eljárásokban ugyanezek a szabályok irányadók.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A tartásdíjat fő szabály szerint havi pénzösszegben állapítják meg, kivéve ettől eltérő megállapodás vagy jogszabályi rendelkezés esetén, vagy ha rendkívüli intézkedések indokoltak. Ha például a tartásra kötelezett igazolja, hogy a tartásdíjat nem képes járadék formájában fizetni, hanem azt csak a lakóingatlana és a vállalata formájában tudja biztosítani, kivételes jelleggel ez utóbbit rendelhetik el.

A tartásdíj kiszámítása

A tartásdíj arányos a tartásra kötelezett eszközeivel és a tartásra jogosult szükségleteivel. A tartásdíj megítélésekor a tartásra jogosult saját létfenntartási lehetőségeit is megvizsgálják.

A tartásra jogosult szükségletei attól függnek, hogy gyermekről, tanulmányokat folytató nagykorú gyermekről vagy nagykorú személyről van-e szó. Az ezzel kapcsolatos szabályok már ismertetésre kerültek az alábbi kérdésre adott válaszban: „Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?”

A tartásra kötelezett eszközeit illetően – amelyeket figyelembe kell venni – fontos megjegyezni, hogy más szempontokat vesznek figyelembe attól függően, hogy gyermeknek vagy volt házastársnak járó tartásdíjról van szó.

Gyermektartás megállapítása

A gyermek eltartása a szülők alapvető kötelezettsége. Ennek alapjául közvetlenül a Portugál Köztársaság Alkotmánya 36. cikkének (5) bekezdése szolgál.

A gyermektartásdíjnak arányosnak kell lennie a tartásra kötelezett eszközeivel.

A portugál legfelsőbb bíróság (Supremo Tribunal de Justiça) ítélkezési gyakorlata alapján a gyermektartásdíj megállapításakor a bíróságnak nem csak a tartásra kötelezett aktuális jövedelmének összegét kell figyelembe vennie, hanem átfogó és általános módon a szociális helyzetét, keresőképességét, az olyan foglalkozásra való aktív törekvésre vonatkozó kötelességét, amely ezen kötelezettsége teljesítését lehetővé teszi, valamint a tulajdonában álló összes vagyont is.

Volt házastársak részére megállapított tartásdíj

A volt házastársak tartásdíjának megállapításakor a bíróságnak figyelembe kell venni a házasság időtartamát, a család kiadásaihoz való hozzájárulást, a házastársak életkorát és egészségi állapotát, szakmai képesítésüket és munkavállalási lehetőségeiket, a közös gyermekek felneveléséhez várhatóan szükséges időt, keresetüket és jövedelmüket, újbóli házasságkötésüket vagy élettársi kapcsolatukat, továbbá általában valamennyi, a tartásra jogosult házastárs szükségleteit és a tartásra kötelezett házastárs lehetőségeit befolyásoló tényezőt.

A portugál ítélkezési gyakorlat alapján a tartásra jogosult házastárs többnyire nem követelheti, hogy számára a házasság fennállása alatti életszínvonalat biztosítsák.

A tartásra jogosultság kezdő időpontja

A bíróság által megállapított tartásdíj a kereset benyújtásának időpontjától esedékes. A felek által kötött és a bíróság vagy anyakönyvvezető által jóváhagyott egyezségben megállapított tartásdíj a tartásra kötelezett késedelembe esésétől jár. A tartásra kötelezett késedelembe esik a fizetésre megállapított határidő lejártát követően vagy ennek hiányában a tartásdíj követelésekor. A fent említett esetek sérelme nélkül, a portugál jogszabályok nem teszik lehetővé a tartásdíj visszamenőleges megállapítását.

A megállapított tartásdíj módosítása

Ha a tartásdíj megállapítását követően a körülmények megváltoznak, a tartásdíj módosítható vagy megszüntethető.

Ha nincs folyamatban a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás, a tartásdíj módosítása vagy megszüntetése iránti kérelem a marasztalási kereset mellett benyújtható. Ha folyamatban van a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás, a tartásdíj módosítása vagy megszüntetése iránti kérelmet egyesítik a végrehajtási eljárással.

A tartásra kötelezett kérheti a tartásdíj csökkentését vagy megszüntetését, ha például pénzügyi eszközei csökkennek, a tartásra jogosult eszközei növekednek, a tartásra jogosult nagykorúvá válik, vagy a tartásra jogosult képessé válik arra, hogy hozzájáruljon a létfenntartása költségeihez.

A tartásra jogosult kérheti a tartásdíj emelését, ha például pénzügyi helyzete romlik, családi körülményei megváltoznak, a szükségletei megnövekednek, vagy a megélhetési költségek emelkednek, és ezt az emelést a tartásra kötelezett képes támogatni, valamint kell is támogatnia (mivel például a keresete szintén emelkedett).

Automatikus kiigazítás

Az emelkedő megélhetési költségeknek való megfelelés céljából a tartásdíjat megállapító határozat rendelkezhet a megítélt összeg rendszeres (általában évente történő) automatikus kiigazításáról.

A kiigazítás alapulhat a Nemzeti Statisztikai Intézet (Instituto Nacional de Estatística) által az infláció mértékének évente közzétett emelkedésén vagy a bíróság által meghatározott bizonyos kamatláb emelkedésén. A kiigazítás azonban történhet a határozatban megállapított bizonyos összeggel történő éves emeléssel is.

A bíróság mérlegelési jogkörében eljárva meghatározza az automatikus kiigazítást, és kiválasztja annak megfelelő módját. Az automatikus kiigazítás meghatározható a felek által kötött és jóváhagyott egyezségben is.

Ideiglenes tartásdíj

A végleges tartásdíj mellett ideiglenes tartásdíj is megállapítható.

Ha a végleges tartásdíj még nem került megállapításra, a bíróság a tartásra jogosult kérelmére vagy – ha a tartásra jogosult kiskorú gyermek – hivatalból, mérlegelési jogkörében eljárva ideiglenes tartásdíjat állapíthat meg. Az ideiglenes tartásdíj soha nem téríthető vissza. Az ideiglenes tartásdíj a végleges tartásdíj megállapítására irányuló folyamatban lévő alapeljárás alatt fizetendő. A végleges tartásdíj a megállapítását követően fizetendő.

Ha a házasság nem közös megegyezésen alapuló felbontása iránti per folyamatban van, a bíróság az eljárás időtartamára ideiglenes tartásdíjat ítélhet meg az egyik házastárs vagy a gyermekek részére. Ha a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítása iránti per folyamatban van, a bíróság ideiglenes tartásdíjat ítélhet meg a kiskorú gyermekek részére. A fenti esetekben az ideiglenes tartásdíj a per folyamán tartott tárgyaláson is megállapítható.

Ugyanakkor ideiglenes tartásdíj a biztosítási intézkedés iránti eljárásban is megállapítható, amelyet egyesítenek a végleges tartásdíj megállapítására irányuló eljárással.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat a bíróság határozatában vagy a felek bíróság által jóváhagyott egyezségében megjelölt feltételek mellett, az abban meghatározott személynek fizetik.

Ha a jogosult cselekvőképes nagykorú vagy nagykorúsított gyermek, fő szabályként a tartásdíjat közvetlenül neki fizetik.

Cselekvőképtelen nagykorú esetén a tartásdíjat annak a személynek fizetik, aki jogszabálynál fogva köteles a cselekvőképtelen nagykorú nevében a pénzügyi jogainak gyakorlására (gyám, gondnok vagy igazságügyi vagyonkezelő); így akár intézmény is kaphatja a tartásdíjat.

Ha a jogosult kiskorú gyermek, a tartásdíjat a felügyeleti jogot gyakorló személynek fizetik, aki lehet az egyik szülő vagy adott esetben más családtag, harmadik fél (nevelőszülő) vagy a kiskorú gondozását ellátó intézmény igazgatója.

A jogszabály nem ír elő meghatározott fizetési módszereket, így a felek megállapodhatnak a fizetés módjáról. Megállapodás hiányában a bíróság határozza meg azt a fizetési módot, amely a tartásra kötelezett, illetve a tartásra jogosult számára egyaránt a legpraktikusabb és a legkevésbé költséges.

A havi tartásdíjat általában az esedékesség szerinti hónap elején kell készpénzben megfizetni a jogosult részére.

A fizetés módját és helyét a tartásdíjat megállapító egyezség vagy határozat tartalmazza. Ha ezeket nem határozták meg, e tekintetben a polgári törvénykönyv általános szabályait kell alkalmazni. E szabályok értelmében fő szabályként, eltérő rendelkezés hiányában:

  • a készpénzben fizetendő tartásdíjat azon a helyen kell megfizetni, ahol a fizetés esedékességekor a jogosult lakóhelye található;
  • mivel a fizetés a Gergely-naptár szerinti hónapok szerint történik, a jogosult a szóban forgó hónap első napjától kezdve bármikor követelheti az összeget.

A leggyakoribb fizetési módok a banki átutalás, a bankban nyitott folyószámlára történő befizetés, a postautalvány vagy csekk feladása, vagy a készpénz személyes átadása.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

Ha a tartásra kötelezett késedelembe esik, a tartásra jogosult polgári jogi és büntetőjogi eszközökhöz folyamodhat.

Polgári jogi végrehajtási intézkedések

Végrehajtást megelőző meghallgatás

A gyermektartásdíjnak a tartásdíj végrehajtása iránti eljárásában vagy a szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítására irányuló eljárásban történő meghatározása esetén a tartásra jogosult végrehajtást megelőző meghallgatást kérhet.

A gyermektartás kedvezményezettje végrehajtást megelőző meghallgatást kezdeményezhet a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok (Regime Geral do Processo Tutelar Cível) 48. cikke szerint, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek: tartásdíj nemteljesítése vagy késedelmes teljesítése; a tartásra kötelezett foglalkoztatásból, nyugdíjkifizetésből, támogatásból, jutalékból, díjazásból, jutalomból, hozzájárulásból származó rendszeres jövedelemmel vagy más hasonló jövedelemmel rendelkezik.

A kérelmet egyesítik a szülői felügyeleti jog gyakorlásának szabályozására vagy a tartásdíj megállapítására irányuló bírósági eljárással. A tartásra kötelezettet felhívják a tartásdíjnak az esedékességtől számított tíz napon belül történő megfizetésére. Ha a tartásra kötelezett nem nyújtja be a teljesítést igazoló okirati bizonyítékot, a tartásdíjat havonta levonják a munkabéréből, keresetéből, nyugdíjából, támogatásból vagy a részére folyósított egyéb jövedelméből. Ennek érdekében a kifizetésért felelős szerveket felhívják, hogy intézzék a havi levonást, és azt közvetlenül a tartásra jogosult által meghatározott bankszámlára fizessék be. A levont összegek az esedékessé váló tartásdíj fedezésére is szolgálnak.

A felhívásukat követően a fenti jövedelmek kezeléséért vagy kifizetéséért felelős személyek vagy szervek a tartásdíjként levont összeg kijelölt letétkezelőjének minősülnek. Ha tehát nem vonják le a meghatározott összeget, a folyamatban lévő eljárásban végrehajtás érvényesíthető velük szemben.

Nem vonható le összeg a tartásra kötelezett teljesítésre való felhívását megelőzően keletkezett tartozás kiegyenlítésére. A levonás azonban kiterjed a később esedékessé váló tartásdíjra. A meghallgatáson történő felhívást megelőzően keletkezett tartozás megfizetése érdekében a tartásra jogosultnak végrehajtási eljárást kell kezdeményeznie. Így a kiskorú gyermekeket illető tartásdíj esetén a jogosult párhuzamosan kérhet végrehajtást megelőző meghallgatást (az esedékessé váló tartásdíj tekintetében), és kezdeményezhet tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást (a már lejárt tartozás tekintetében).

Nem kötelező végrehajtást megelőző meghallgatást tartani a végrehajtás kezdeményezése előtt. Ez csupán alternatívát kínál a végrehajtás helyett. A felszólalás nem megengedett, másfelől azonban a tartásra jogosultnak kevesebb lehetőség áll rendelkezésére, mint a végrehajtás során, mivel a tartásra jogosult csak a keresetből, munkabérből, nyugdíjból, támogatásokból vagy egyéb rendszeres jövedelemből történő letiltást kérhet (nem kérheti a vagyon, betétek vagy hitelezői követelések lefoglalását).

Kiskorúkat illető tartásdíj esetén a tartásra jogosult megteheti, hogy csak a polgári perrendtartás szerinti, a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást kezdeményezi. Így egyetlen keresetben kérheti a lejárt és az esedékessé váló tartozások teljesítését. A végrehajtási eljárásban a tartásra jogosultnak több lehetőség áll a rendelkezésére, ilyen például a jövedelem lefoglalása vagy zálogjoggal való megterhelése. Az alábbiakban ismertetjük ezt az eljárást.


Nemteljesítési meghallgatás

A szülői felügyeleti jog gyakorlásának megállapítására irányuló eljárásban megállapított gyermektartásdíj esetén a jogszabályok a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok 41. cikke szerinti nemteljesítési meghallgatást is lehetővé teszik a tartásra jogosult számára.

A jogosult ehelyett kérelmezheti a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok 48. cikke szerinti meghallgatást is. A meghallgatáson a jogosult kérheti a bíróságtól a teljesítés kikényszerítése érdekében szükséges lépések elrendelését, valamint bírság kiszabását a mulasztó félre. A kérelmet egyesítik az eljárással, a bíróság pedig meghallgatásra idézi a szülőket, vagy felhívja az alperest, hogy – az általa megfelelőnek tartott módon – öt napon belül adja elő az érveit.

A szülők megállapodhatnak az addigi rendszer módosításáról. Egyezség hiányában a bíró ideiglenes jelleggel határoz a kérelem tárgyában, és a feleket közvetítői eljárásra küldi vagy szakértőhöz speciális meghallgatásra. Ha továbbra sem sikerül egyezséget kötni, a szülőket felhívják a beadványaik előterjesztésére. Ezt követi a bizonyítékok ismertetése, a tárgyalás, majd az ítélethozatal.

Tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás

Bármely olyan esetben, amikor késik a tartásdíj fizetése, a tartásra jogosult a polgári perrendtartással összhangban kezdeményezheti a tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást. E szabály attól függetlenül irányadó, hogy a tartás gyermeknek vagy nagykorú személynek jár, illetve hogy a tartás végleges vagy ideiglenes.

A tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás során a kérelmező kérheti, hogy: ítéljék oda azon összegek, keresetek vagy nyugdíjkifizetések egy részét, amelyben a másik fél részesül; vagy terheljék meg zálogjoggal a tartásra kötelezett jövedelmét.

A részbeni odaítélésre vagy a zálogjog alapítására a lefoglalástól független sor kerülhet az esedékes és az esedékessé váló tartozások kiegyenlítése érdekében egyaránt.

Amennyiben a kérelmező összegek, kereset vagy nyugdíj részbeni odaítélését kéri, az ezek kifizetéséért vagy az adott fizetési jegyzék feldolgozásáért felelős szervet értesítik, hogy az odaítélt részt közvetlenül a kérelmezőnek kell kifizetnie. Az odaítélt összeget havonta be kell fizetni a kérelmező bankszámlájára, amelyet a kérelmezőnek a keresetlevélben meg kell jelölnie.

Ha a kérelmező a jövedelem zálogjoggal való terhelését kéri, megjelöli az ezzel érintett vagyonrészt, és a végrehajtó elrendeli az esedékes és esedékessé váló tartásdíj fedezésére megfelelőnek ítélt vagyonrész zálogjoggal való terhelését. Az alperest e célból meghallgathatják.

Ha a zálogjog alapítását követően a zálogjoggal terhelt jövedelem elégtelennek bizonyul, a kérelmező megnevezhet más vagyontárgyat. Ha azonban a jövedelem túl magasnak bizonyul, a kérelmező köteles a többletet annak kézhezvételekor és a megfelelő összegben az alperesnek megtéríteni. Az alperes a zálogjognak a vagyon egy részére történő korlátozását vagy más vagyontárgy megterhelését is kérheti.

Az odaítélt összegnek vagy a jövedelem zálogjoggal való megterhelésének fedeznie kell a lejárt tartozást, a tartásra jogosult fizetési felszólításától számított késedelmi kamatot, az esedékessé váló tartásdíjat és adott esetben az automatikus kiigazítás összegét.

A tartásra jogosult továbbra is kérheti a tartásra kötelezett vagyonának lefoglalását. A lefoglalás kiterjedhet ingó és ingatlan vagyonra, bankbetétre, hitelezői követelésekre, kereskedelmi létesítményekre vagy részvényekre.

Ha a lefoglalt vagyont a tartásdíj megfizetése érdekében értékesítik, a többlet visszaadását nem rendelik el a tartásra kötelezett részére, ha az esedékessé váló tartásdíj kifizetése a bíróság által megfelelőnek ítélt mértékben nem biztosított, kivéve biztosíték vagy más megfelelő garancia nyújtása esetén.

A tartásra kötelezettet csak a jövedelem lefoglalását, részbeni odaítélését vagy zálogjoggal való megterhelését követően idézik. A tartásra kötelezett által a végrehajtással vagy a foglalással szemben benyújtott kifogás nem függeszti fel a végrehajtást.

Ha a tartásdíj módosítása vagy megszüntetése iránti kérelmet nyújtanak be a folyamatban lévő tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás alatt, a módosítás vagy megszüntetés iránti kérelmet egyesítik a végrehajtási eljárással.

Európai végrehajtható okirat

Ha a közigazgatási hatóság előtt létrejött közokiraton, vagy az ilyen hatóság által hitelesített okiraton alapuló tartási megállapodásban foglaltakat nem tartják be, a tartásra jogosult – olyan tagállamban, amelyet nem köt a 2007. évi hágai jegyzőkönyv – hivatkozhat a 2004. április 21-i 805/2004/EK rendeletre, amely létrehozta az európai végrehajtható okiratot (az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdésének b) pontja és a 2008. december 18-i 4/2009 rendelet 68. cikkének (2) bekezdése).

Büntetőjogi végrehajtási intézkedések

A büntető törvénykönyv 250. cikke az ott meghatározottak szerint a tartási kötelezettség elmulasztását egy hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel vagy legfeljebb 240 napi tétel pénzbüntetéssel bünteti.

A büntetőeljárás feljelentés megtételével indul.

Ha a kötelezettséget ezt követően teljesítik, a bíróság részben vagy teljes egészében elengedheti vagy felfüggesztheti a büntetés hátralévő részét.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Fő szabályként a kötelezett valamennyi, az anyagi jogi szabályok szerint lefoglalható vagyona végrehajtás alá vonható a végrehajtandó tartozás érdekében. Csak a végrehajtandó tartozás és a várható végrehajtási költségek fedezetéhez szükséges vagyon foglalható le.

A jogszabályok továbbá az alábbi korlátokat állapítják meg a lefoglalás mértéke, valamint a tartásdíj-fizetési kötelezettség elévülése tekintetében.

A lefoglalás korlátai

Vannak olyan vagyontárgyak, amelyek semmilyen körülmények között nem foglalhatóak le (lefoglalás alól teljesen mentesülő vagyontárgyak), más vagyontárgyakat csak bizonyos körülmények fennállása esetén lehet lefoglalni (lefoglalás alól feltételesen mentesülő vagyontárgyak), és vannak olyanok, amelyeket csak részben lehet lefoglalni (részlegesen lefoglalható vagyontárgyak).

Lefoglalás alól teljesen mentesülő vagyontárgyak

A lefoglalás alól külön jogszabályban mentesített vagyontárgyak mellett az alábbiak teljesen mentesülnek a lefoglalás alól:

  • forgalomképtelen dolgok vagy jogok;
  • az állam vagy más közjogi jogi személy tulajdonban álló vagyontárgyak;
  • olyan tárgyak, amelyek lefoglalása jóerkölcsbe ütközne, vagy gazdasági szempontból értelmetlen lenne, mivel piaci értékük jelentéktelen;
  • kifejezetten nyilvános istentisztelet céljára szolgáló tárgyak;
  • síremlékek;
  • a fogyatékossággal élő személyek számára és a beteg személyek kezeléséhez nélkülözhetetlen eszközök és tárgyak.

Lefoglalás alól feltételesen mentesülő vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyak csak feltételesen mentesülnek a lefoglalás alól:

  • a tényleges garanciával biztosított tartozások végrehajtása kivételével a foglalás alól mentesülnek az állam és más közjogi jogi személyek, építési beruházásra vagy közszolgáltatásra irányuló koncesszióval rendelkező jogalanyok vagyontárgyai, valamint a közhasznú jogi személyek kifejezetten valamely közérdekű célra rendelt vagyontárgyai;
  • a tartásra kötelezett munkaeszközei, valamint tevékenysége folytatásához vagy szakképzéséhez nélkülözhetetlen tárgyak is mentesülnek a foglalás alól, kivéve ha a tartásra kötelezett nyilatkozik arról, hogy azok is lefoglalhatók, ha a végrehajtás a vételáruk vagy a javítási költségük behajtására irányul, vagy ha azokat egy kereskedelmi létesítménybe beépített tartozékként foglalják le;
  • a kötelezett lakóhelyén a háztartásból nélkülözhetetlen vagyontárgyak is mentesülnek a foglalás alól, kivéve ha a végrehajtás kifejezetten az adott tárgy vételárának vagy javítási költségének behajtására irányul.

A nem lefoglalható követelés értékesítésével a helyébe lépő készpénz vagy bankbetét sem vonható foglalás alá, ugyanolyan feltételek szerint ahogyan az eredeti követelés is mentesült a foglalás alól.

A tartásdíj-követelések behajtása során figyelembe kell venni a fentiekben említett abszolút és relatív foglalási korlátokat.

Fő szabály szerint, ha valamely vagyontárgy tartásdíj végrehajtása során kerül részlegesen lefoglalásra, a lefoglalható összeg magasabb lehet, mint más követelések végrehajtása esetében, amint az a későbbiekben majd kifejtésre kerül.

Részlegesen lefoglalható vagyontárgyak

Nem lehet lefoglalni a nettó kereset, a munkabér, a nyugdíjként vagy más szociális juttatásként, biztosítás alapján, baleseti kártérítésként, járadékként kifizetett összeg, vagy a hasonló jellegű, a tartásra kötelezett létfenntartását biztosító rendszeresen folyósított juttatás kétharmadát.

A fenti juttatásokból le nem foglalható érték felső határa foglalásonként a nemzeti minimálbér háromszorosának megfelelő összeg, alsó határa pedig, ha a tartásra kötelezettnek nincs más jövedelme, egy havi nemzeti minimálbérnek megfelelő összeg. Ha a fennálló tartozás tartásra vonatkozik, a nem járulékalapú, teljes nyugdíjnak megfelelő összeg mentes a lefoglalás alól.

Pénzeszköz vagy bankszámlaegyenleg lefoglalásakor a nemzeti minimálbérnek megfelelő összeget, tartásdíj követelés esetén a teljes, nem járulékfizetésen alapuló nyugdíjnak megfelelő összeget nem lehet lefoglalni.

A keresetek, munkabérek, rendszeres juttatások, illetve a pénzeszköz vagy bankszámlaegyenleg le nem foglalható mértékét nem lehet összeszámítani.

2019-ben, a jelen tájékoztató készítésekor a nem járulékfizetésen alapuló nyugdíj összege 210,32 euró, míg a nemzeti minimálbér összege 600,00 euró volt.

Ha a lefoglalás fenti szabályait nem tartják be, a tartásra kötelezett kifogást nyújthat be a lefoglalással szemben.

Határidők

A portugál polgári törvénykönyv értelmében a lejárt tartásdíj-követelés öt év elteltével elévül. A tartásdíj esedékességét követő öt év elteltével tehát úgy tekintik, hogy a tartásdíjra való jog elévült annak nem gyakorlása folytán. Az elévülést félbeszakítja a tartásdíjjal kapcsolatos jogi eljárásra való idézés. A tartásra kötelezett a maga részéről az elévülési idő leteltét követően figyelmen kívül hagyhatja az elévülést.

Gyermektartásdíj esetén az elévülés mindaddig nem kezdődik meg, illetve nem telik, amíg a gyermek nem rendelkezik képviselővel. Még képviselővel rendelkező gyermek esetén sem jár le az elévülési idő a gyermek nagykorúvá válását követő egy éven belül.

A portugál polgári eljárásjog nem ír elő olyan elévülési időt, amelyet követően a tartásra jogosult nem indíthat tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárást. Ennélfogva az elévült tartásdíj-tartozás is végrehajtási eljárás tárgyát képezheti. Ebben az esetben a bíróság hivatalból nem szerezhet tudomást az elévülésről. Az elévülés érvényesítéséhez a tartásra kötelezettnek kell az elévülésre hivatkoznia, aki ennek alapján végrehajtási kifogást nyújthat be.

Kifogás a lefoglalással szemben

A lefoglalással szembeni kifogás benyújtására előírt általános határidő onnantól számított tíz nap, hogy a tartásra kötelezettet értesítették a lefoglalásról. A végrehajtási kifogás benyújtására előírt általános határidő a határozatnak a tartásra kötelezett részére történő kézbesítésétől számított húsz nap.

A tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárásban a tartásra kötelezettet csak a jövedelem lefoglalását, részbeni odaítélését vagy zálogjoggal való terhelését követően idézik. A kötelezettet az idézés kézbesítésével egyidejűleg értesítik a lefoglalás megtörténtéről.

A fiatalkorúak bírósága előtt tartott, végrehajtást megelőző meghallgatás esetén a tartásra kötelezettet még a jövedelem zálogjoggal való terhelésének elrendelése előtt értesítik, kifogást azonban nem nyújthat be. A kötelezett kizárólag a kifizetést igazoló okirati bizonyítékot nyújthatja be.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Gyermektartásdíj esetén az ügyész jogosult a tartásdíj megállapítására irányuló eljárás megindítására. Bárki értesítheti az ügyészt gyermektartásdíj megállapításának vagy módosításának szükségességéről. Ennek érdekében az ügyész minden bíróságon nyilvános tanácsadást nyújt.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Igen, gyermektartásdíj esetében. Ez a szervezet a Gyermektartásdíj Garanciaalap (Fundo de Garantia de Alimentos Devidos a Menores, a továbbiakban: Alap). Az Alap a Társadalombiztosítási Költségvetési Gazdálkodási Intézet (Instituto de Gestão Financeira da Segurança Social IP) irányítása alatt áll.

Az Alap egy meghatározott mértékig gondoskodik a kiskorúaknak járó tartásdíjak fizetéséről. A kifizetésre az illetékes bírósági határozata alapján kerül sor.

Feltételek

Az Alap által nyújtott garancia érvényesüléséhez az alábbi feltételek teljesítése szükséges:

  • a kiskorú gyermek Portugáliában lakik;
  • a tartásdíjat bírósági ítélet állapította meg (az anyakönyvvezető által a hatáskörébe tartozó ügyekben hozott, tartásdíjat megállapító határozat a bírósági ítélettel azonos érvényű);
  • a tartásra kötelezett fizetési késedelembe esik;
  • a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok 48. cikke szerinti végrehajtást megelőző meghallgatást már korábban kérték (a nemzeti jog alapján, amely esetlegesen változhat, ez a feltétel a szülői felügyeleti jogra vonatkozó általános eljárási szabályok 41. cikke szerinti nemteljesítési meghallgatás vagy tartásdíj végrehajtására irányuló különleges eljárás iránti kérelem benyújtásával is teljesíthető);
  • a gyermek bruttó jövedelme nem haladja meg a szociális támogatási indexet (a továbbiakban: IAS - Indexante dos Apoios Sociais);
  • a gyermek nem részesül a felügyeleti jogot gyakorló személytől az IAS-nál magasabb juttatásban (ez akkor áll fenn, ha a kiskorú háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az IAS-t).

2020-ban, a jelen tájékoztató frissítésekor az IAS mértéke 438,81 euró volt. Az IAS összegét fő szabály szerint évente felülvizsgálják; az aktuális összeg kiderítése érdekében a hatályos nemzeti jogról minden esetben szükséges tájékozódni.

Teljesítési korlátok

A fenti feltételek teljesülése esetén az állam biztosítja a tartásdíj havi kifizetését az alábbi mértékig.

A kifizetésre kerülő havi tartásdíj – a kiskorú gyermekek számától függetlenül – tartásra kötelezettenként nem haladhatja meg az 1 IAS-nak megfelelő mértéket.

Ezen értékhatáron belül az Alap által nyújtott kifizetés mértékét a bíróság állapítja meg. Ennek megállapítása során a bíróság figyelembe veszi a háztartás pénzügyi lehetőségeit, a megállapított tartásdíj mértékét és a gyermek sajátos szükségleteit.

Az Alap lejárt tartozást nem teljesít. Az Alap a kifizetés mértékét megállapító bírósági döntés meghozatalát követő hónap első napjától esedékes összegeket fizeti ki.

A kifizetést addig nyújtják, amíg a tartásra kötelezett ténylegesen megkezdi a kötelezettsége teljesítését.

Az Alapból nyújtott kifizetés megszűnik a gyermek tizennyolcadik életévének betöltésével.

Az állam, közjogi, magánjogi vagy közhasznú jogi személy által fenntartott állami vagy nonprofit magán szociális intézményben, nevelőotthonban vagy javítóintézetben elhelyezett gyermek nem jogosult az Alap által nyújtott kifizetésre.

Eljárás

Az Alap által fizetendő összeg meghatározása iránti kérelmet a bírósághoz kell benyújtani a nemteljesítési eljárás során. A kérelmet az ügyész vagy a tartásra jogosult nyújthatja be.

A bíróság elrendeli a gyermek szükségleteinek vizsgálatát, majd a fenti értékhatárok között dönt az Alap általi kifizetés mértékéről.

Sürgős esetekben a bíróság az Alap által kifizetésre kerülő ideiglenes tartásdíjat állapíthat meg a jogerős döntéséig.

A tartásra jogosultnak évente igazolnia kell, hogy még megfelel az Alap általi kifizetés feltételeinek, ellenkező esetben a kifizetést megszüntetik.

A gyermek törvényes képviselője vagy a felügyeleti jogot gyakorló személy köteles tájékoztatni a bíróságot vagy az Alapot a gyermek helyzetével vagy a nemteljesítéssel kapcsolatos változásokról vagy a nemteljesítés megszűnéséről.

Az Alapra az általa teljesített kifizetés mértékéig átszállnak a gyermek jogai a tartásra kötelezettől való visszatérítés követelése céljából.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Ha a tartásra jogosult Portugáliában lakik, és egy másik uniós tagállamban kívánja érvényesíteni a tartásdíjat, a kérelmet az állami szervnek minősülő Igazságügyi Főigazgatósághoz (Direcção Geral da Administração da Justiça) kell benyújtania. A nemzeti jog értelmében magánszervezet ilyen célból nem járhat el.

Az Igazságügyi Főigazgatóság jár el portugál központi hatóságként a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) alkalmazásában.

Ez a rendelet lehetővé teszi a tartásdíjak határokon átnyúló behajtását. A rendelet az Európai Unió tagállamaiban (tagállam) és az Európai Unión kívüli államokban (harmadik állam) hozott határozatokra is alkalmazandó. Nemcsak a hatálybalépését (2011. június 18.) követően, hanem az ezen időpontot megelőzően hozott határozatokra is alkalmazni kell. A rendelet kiterjed a lejárt és az esedékessé váló tartozásokra, a határozatban foglalt automatikus kiigazításokra és a késedelmi kamatokra is. A rendelet alapján bíróság vagy más illetékes hatóság által megállapított tartásdíj is behajtható.

A tartásdíj másik tagállamban történő behajtása iránti kérelmet a rendelethez mellékelt megfelelő formanyomtatványok kitöltése és benyújtása útján kell előterjeszteni az Igazságügyi Főigazgatósághoz. A jogosultnak bizonyos dokumentumokat és adatokat csatolnia kell a formanyomtatványhoz, így például a következőket: a végleges tartásdíjat megállapító ítélet vagy határozat kivonata, amely tartalmazza azt a záradékot, hogy a határozat vagy ítélet jogerős, és azzal szemben jogorvoslat nem nyújtható be, a rendelet I. mellékletében foglalt formanyomtatványnak megfelelően; olyan irat, amely igazolja, hogy a jogosult költségmentességben vagy ingyenes eljárásban részesült vagy részesülhet; a behajtott követelés kifizetéséhez szükséges banki adatok; a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonata; nagykorú gyermek esetében iskolalátogatási igazolás; a központi hatóságnak adott meghatalmazás; az esedékes tartozások listája.

A tartásra jogosult által kitöltendő formanyomtatvánnyal vagy formanyomtatványokkal és a csatolandó iratokkal, adatokkal kapcsolatos tájékoztató elérhető az Igazságügyi Főigazgatóságnál. A szervezet elérhetősége a következő kérdésre adott válasznál található: „Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?”

Az Igazságügyi Főigazgatóság előtt indítható eljárásokat a következő kérdésre adott válasz ismerteti: „Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?”

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A portugál központi hatóság elérhetősége a következő:

Directorate-General of the Administration of Justice (Igazságügyi Főigazgatóság),
Av. D. João II, 1.08.01 D/E
1990-097 LISBON - PORTUGAL (Lisszabon - Portugália)

Tel.: (351) 21 790 65 00

Fax: (351)211545100/60

E-mail: correio.dsjcji@dgaj.mj.pt

Honlap: http://www.dgaj.mj.pt/

Nyelvek: Portugál, spanyol, francia és angol.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Az Igazságügyi Főigazgatóság a fent említett 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet szerinti központi hatósági feladatkörében eljárva biztosítja a szükséges segítségnyújtást a következő kérdésre adott válaszban foglaltak szerint: „Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik: Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?”

Ha a tartásra jogosult másik tagállamban él, és a rendeletben meghatározott valamely eljárás megindítása iránti kérelmet kíván benyújtani, a kérelmet a lakóhelye szerinti tagállam által kijelölt központi hatóságon keresztül kell benyújtania. Ez a központi hatóság továbbítja a kérelmet a portugál központi hatósághoz, amely szükség szerint megküldi azt az illetékes nemzeti bíróságnak.

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Ha a kérelmező másik tagállamban él, a lakóhelye szerinti tagállam központi hatóságán keresztül tud kapcsolatba lépni az Igazságügyi Főigazgatósággal.

Az alábbi segítség nyújtható:

A valamely másik tagállamban hozott határozatban megállapított tartásdíj behajtása vonatkozásában a rendelet a szabályok három különböző csoportját fekteti le:

i. a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá tartozó tagállamokban (mint például Portugália) hozott határozatokra vonatkozó szabályok;

ii. az olyan tagállamokban hozott határozatokra vonatkozó szabályok, amelyek nem tartoznak a 2007. évi hágai jegyzőkönyv hatálya alá;

iii. a valamennyi tagállamban hozott határozatokra vonatkozó szabályok.

Az i. pontban meghatározott határozatokra a következők vonatkoznak:

  • azokat az elismerés megtámadásának lehetősége nélkül el kell ismerni a megkeresett tagállamban;
  • élvezik a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás (exequatur eljárás) eltörlésének előnyeit; azonnal végrehajthatóak a megkeresett tagállamban;
  • lehetővé teszik a tartásra jogosult számára, hogy a megkeresett tagállam joga szerinti biztosítási intézkedéseket kezdeményezzen.

Az ii. pontban meghatározott határozatokra a következők vonatkoznak:

  • azokat a megkeresett tagállamban el kell ismerni, kivéve ha bizonyítják, hogy az elismerés megtagadásának a rendeletben foglalt valamely indoka fennáll;
  • ha a határozat az eredeti eljárás szerinti tagállamban végrehajtható, a tartásra jogosult a rendeletben foglalt eljárás szerint kérheti a megkeresett tagállam bíróságától vagy illetékes hatóságától e határozat végrehajthatóságának elismerését;
  • a végrehajthatóság elismerése a határozat egy részére is vonatkozhat.

A iii. pontban meghatározott határozatokra a következők vonatkoznak:

  • előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatók, ha az eredeti eljárás szerinti tagállam kijelenti, hogy a határozattal szemben benyújtott esetleges jogorvoslat nem függeszti fel a határozat végrehajthatóságát.
  • ha a tartásra jogosult a megkeresett tagállamban hivatkozik a határozatra, igazolnia kell a határozat hitelességét a rendeletben foglalt formanyomtatványok kitöltésével és a rendeletben foglalt követelmények teljesítésével;
  • amennyiben szükséges, a tartásra jogosultnak csatolnia kell a határozat fordítását;
  • a határozatokat a megkeresett tagállam joga szerint hajtják végre;
  • a megkeresett tagállam a határozatot érdemét tekintve semmilyen körülmények között nem vizsgálhatja felül;
  • a rendelet alkalmazása során felmerülő költségek megtérítése nem élvezhet elsőbbséget a tartási követelések behajtásával szemben.

A rendelet 56. cikke tartalmazza a tartásra jogosultak rendelkezésére álló eljárásokat. Bizonyos esetekben ezek az eljárások nem csak a valamely tagállamban, hanem a harmadik államokban hozott határozatokra is kiterjedhetnek.

A tartásra jogosult különösen az alábbiakat teheti:

  • kérheti valamely tagállamtól, hogy ismerje el és nyilvánítsa végrehajthatóvá a valamely más államban hozott határozatot;
  • tartásdíj megállapítása iránti keresetet nyújthat be a megkeresett tagállamban;
  • e keresetet összevonhatja a leszármazási kapcsolat megállapítása iránti kérelemmel;
  • tartásdíj megállapítása iránti keresetet nyújthat be a megkeresett tagállamban, ha a másik államban hozott határozat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása lehetetlennek bizonyul;
  • kérheti a megkeresett tagállamban hozott határozat módosítását;
  • kérheti a megkeresett tagállamtól eltérő államban hozott határozat módosítását.

Amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik, a fentiekben említett eljárásokra a megkeresett tagállam joga és joghatósági szabályai irányadóak. Ezekben az esetekben a megkeresett tagállam központi hatósága vagy a megkeresett tagállam által kijelölt egyéb állami hatóság, szerv, illetőleg személy segítséget nyújt és képviseletet biztosít a tartásra jogosult számára.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen, Portugáliát köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv. Ennek következtében a 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet alábbi szabályai alkalmazandók a Portugáliában hozott, tartásdíjat megállapító határozatokra: a 8., 13. és 17–22. cikk.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Az előző kérdésre adott igenlő válasz miatt az erre a kérdésre adandó válasz okafogyott.

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

A portugál nemzeti jog tartalmaz olyan szabályokat, amelyek a 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet V. fejezetében foglaltakhoz hasonló költségmentességet biztosítanak.

A hátrányos anyagi helyzetet igazolni tudó alábbi természetes személyek jogosultak költségmentességre:

  • a portugál állampolgárok és az Európai Unió állampolgárai;
  • valamely uniós tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok és hontalan személyek;
  • valamely uniós tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárok – ha az eredeti eljárás szerinti állam joga ugyanezt a jogot biztosítja a portugál állampolgároknak;
  • az eljárás helye szerinti tagállamtól eltérő uniós tagállamban lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személyek (határokon átnyúló jogviták).

A nemzeti jog a következő szempontokat írja elő a természetes személyek hátrányos anyagi helyzetének vizsgálatához:

  • azok a kérelmezők, akiknek a háztartásában a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem nem haladja meg a szociális támogatási index háromnegyedét és nem képesek az eljáráshoz kapcsolódó költségek viselésére, továbbá végrehajtó rendelhető ki számukra és ingyenes jogi tanácsadásban is részesülhetnek (2020-ban a szociális támogatási index 438,81 euró volt);
  • azok a kérelmezők, akiknek a háztartásában a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem meghaladja a szociális támogatási index háromnegyedét, de nem haladja meg annak két és félszeresét és képesek a díj előzetes megfizetésével járó jogi tanácsadás költségeinek viselésére, nem tudják azonban azonnal megfizetni az eljárás költségeit, ezért részletfizetés és végrehajtó kirendelése formájában költségmentességben részesülnek;
  • azok a kérelmezők, akiknek a háztartásában a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem meghaladja a szociális támogatási index két és félszeresét, nem minősülnek hátrányos anyagi helyzetben lévőnek;
  • a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető jövedelem a háztartás teljes nettó jövedelme és a költségmentesség szempontjából releváns levonás közötti különbség (ezen értékek kiszámításának feltételeit jogszabály írja elő);
  • a költségmentességet kérelmezővel közös háztartásban élő személyeket úgy kell tekinteni, mint akik ugyanahhoz a háztartáshoz tartoznak;
  • ha a kérelmező vagy háztartásának bármely tagja bankszámlán elhelyezett pénzeszközökkel vagy valamely szabályozott piacon történő kereskedésre bevezetett értékpapírokkal rendelkezik, amelyek összege meghaladja a szociális támogatási index huszonnégyszeresét, nem minősül hátrányos anyagi helyzetben lévőnek, függetlenül a háztartás jövedelmének a költségmentesség szempontjából figyelembe vehető mértékétől;
  • a kérelmező kivételesen és megfelelően indokolt esetben kérheti, hogy a hátrányos anyagi helyzet vizsgálatakor vagy csak a saját, vagy csak a vele közös háztartásban élő egyes személyek jövedelmét, vagyonát és kiadásait vegyék figyelembe;
  • ha a kérelmező és a vele közös háztartásban élő egy vagy több személy között jogvita van, a hátrányos anyagi helyzet vizsgálatakor a kérelmező kérésére vagy csak a saját, vagy kizárólag a saját és a vele közös háztartásban élő egyes személyek jövedelmét, vagyonát és kiadásait veszik figyelembe;
  • ha adott esetben a költségmentességről szóló döntés meghozataláért felelős társadalombiztosítási szerv vezetője szerint a fentiekben meghatározott feltételek alkalmazása nyilvánvalóan az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megtagadásához vezetne, indokolt határozattal eltérhet a fenti feltételek alkalmazásától, és eltérő döntést hozhat.

A jogi tanácsadás keretében a fél jogosult ügyvéddel konzultálni a kereset vagy ellenkérelem bírósághoz való benyújtása előtt egy adott jogvitával kapcsolatos technikai információk megszerzése érdekében.

A költségmentességnek az alábbi formái vannak:

  • az eljárási illetékek és az eljárás egyéb költségei alóli mentesség;
  • az eljárási illetékeknek és az eljárás egyéb költségeinek részletekben történő megfizetése;
  • jogi képviselő kirendelése és díjának megtérítése;
  • jogi képviselő kirendelése és díjának részletekben való megfizetése;
  • végrehajtó kirendelése végrehajtási intézkedések (például lefoglalás) lefolytatása érdekében.

A költségmentesség kiterjed a jogvita határokon átnyúló jellegéből adódó költségekre is.

Így egy másik uniós tagállam állampolgára által benyújtott, a portugál bíróságok joghatósága alá tartozó per megindításával kapcsolatos költségmentesség iránti kérelem esetén a költségmentesség magában foglalja azon személyek fordítási, tolmácsolási és utazási költségeit is, akiknek a bíróság előtt meg kell jelenniük, ha kötelező a részvételük, és/vagy a bíróság szerint másként nem hallgathatók meg.

Egy portugál állampolgár által benyújtott, másik uniós tagállam bíróságának joghatósága alá tartozó per megindításával kapcsolatos költségmentesség iránti kérelem esetén a költségmentesség magában foglalja az eljárás másik tagállamban történő megkezdéséig az eljárást megelőző segítségnyújtást, valamint a követelmények és egyéb dokumentumok fordítási költségeit.

Ha a költségmentességben részesülő személy elveszti a pert, a pernyertes fél által megelőlegezett díjak és költségek visszatérítése valamennyi fent említett kedvezményezett esetén – hátrányos megkülönböztetés nélkül – azonos módon történik.

A nemzeti jog bizonyos szabályai ugyanakkor a rendelet V. fejezetében foglaltaknál szűkebb körben biztosítják a költségmentességet, így azokat ki kell egészíteni a rendelet szabályaival.

A nemzeti jog értelmében a kiskorú gyermek illetékmentességben részesül, ha ügyész vagy a bíróság által kirendelt ügyvéd képviseli.

A kiskorúak és törvényes képviselőik mentesülnek továbbá a költségek megfizetése alól a fiatalkorúak bírósága által hozott, a tartásdíjat megállapító, megváltoztató vagy megszüntető határozat elleni jogorvoslati eljárásban.

A fiatalkorúak bírósága előtt indult, valamint a személyi állapottal kapcsolatos perekben a felek mentesülnek az eljárási illeték előzetes megfizetése alól. A nemzeti jog szerint a tizennyolcadik életévét betöltött személy minősül nagykorúnak.

A portugál bíróságok előtt indult és a rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban azonban nem követelhető az eljárási illeték előzetes megfizetése. Ez a szabály irányadó minden esetben, függetlenül attól, hogy gyermekkel vagy nagykorúval kapcsolatos az eljárás, milyen típusú az eljárás, illetve hogy a tartásdíj megállapítása iránti kérelemmel egyidejűleg a személyi állapottal kapcsolatos kérelmet is benyújtanak-e (a rendelet 44. cikke).

Amennyiben az ilyen eljárásokban a kérelmező nem jogosult költségmentességre vagy ingyenes eljárásra, az eljárási illetéket az eljárás végén követelhetik. Továbbá a rendelet 56. cikkében előírt eljárás, amely a szülők arra vonatkozó kötelezettségével kapcsolatos, hogy a huszonegy év alatti gyermeknek tartást biztosítsanak (a rendelet 46. cikke) teljesen ingyenes kell hogy legyen.

A rendelet fenti szabályai közvetlenül alkalmazandók, és – belső szinten – kiterjesztik a nemzeti jog alapján biztosított költségmentesség alkalmazási körét.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

A 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet fent említett 51. cikkével összhangban az Igazságügyi Főigazgatóság mint portugál központi hatóság segítséget nyújt a rendeletben meghatározott eljárások során, és ebből a célból megteszi a megfelelő intézkedéseket.

A hatóság feladatai különösen az alábbiakat foglalják magukban:

  • továbbítja és fogadja ezeket a kérelmeket;
  • megindítja az eljárást az illetékes bíróság előtt, vagy elősegíti annak megindítását;
  • amennyiben a körülmények megkívánják, költségmentességet biztosít vagy elősegíti annak biztosítását;
  • segítséget nyújt a kötelezett tartózkodási helyének meghatározásához;
  • segítséget nyújt a kötelezett jövedelmével és vagyontárgyaival kapcsolatos megfelelő információk beszerzéséhez;
  • ösztönzi a peren kívüli megegyezést a tartásdíj önkéntes megfizetése érdekében, adott esetben közvetítés, békéltetés vagy más hasonló eljárás útján;
  • elősegíti a tartási határozatok folyamatos végrehajtását, ideértve a hátralék végrehajtását is;
  • elősegíti a tartásdíj behajtását és mielőbbi átutalását;
  • elősegíti az okirati vagy egyéb bizonyítékok beszerzését;
  • segítséget nyújt a származás megállapításához, amennyiben az szükséges a tartási követelések behajtásához;
  • eljárást indít vagy elősegíti annak indítását olyan ideiglenes intézkedés meghozatala érdekében, amelynek célja az előterjesztett tartási kérelem eredményének biztosítása;
  • elősegíti az iratok kézbesítését.

A fenti célok elérése érdekében a portugál állam és különösen az Igazságügyi Főigazgatóság mint központi hatóság a következő intézkedéseket vezette be:

  • növelte a jogi és igazgatási munkatársak számát a rendeletben meghatározott határozatok továbbítása és fogadása érdekében;
  • már rendelkezésre áll családjogi közvetítő;
  • kizárólag a polgári jogi és kereskedelmi ügyekben a nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló információknak szentelt részt alakított ki a honlapján, amelyen megtalálhatók a tartási kötelezettséggel kapcsolatos információk, a rendelet szerinti eljárások megindításához szükséges dokumentumok és formanyomtatványok, valamint a hátralék összegét feltüntető formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos útmutatók;
  • kérelem esetén továbbítja a költségmentesség iránti kérelmet az illetékes hatósághoz annak megítélése céljából;
  • továbbítja a kérelmeket az illetékes nemzeti bíróságokhoz;
  • lefordítja a követelés érvényesítéséhez szükséges iratokat abban az esetben, ha Portugália a megkeresett állam;
  • tájékoztatást és bizonyítékokat kér a nemzeti rendőrségtől, közigazgatási és adóhatóságoktól, a bevándorlási és határellenőrzési hivataltól a tartásra kötelezett tartózkodási helyével és vagyonával kapcsolatban;
  • a békéltetést illetően, ha a tartásra kötelezettet a központi hatóságnál való megjelenésre vagy a központi hatósággal való kapcsolatba lépésre hívják fel, az önkéntes teljesítés ösztönzése érdekében felvilágosítást nyújt a tartásdíj megállapítása, módosítása vagy behajtása iránti kérelemről és bemutatja a lehetséges kimeneteleket, különösen azokat, amelyek mindkét fél számára a legkedvezőbbek.

Megjegyzés:

A kapcsolattartó pontot, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. A hatályos jogszabályok megismerésére továbbra is szükség van. A jogszabályok módosításra kerülhetnek, és az ítélkezési gyakorlat által adott értelmezésük is változhat.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 20/07/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.