Családi tartási kötelezettségek

1 Mit jelent a gyakorlatban a „tartás” és a „tartási kötelezettség” fogalma? Kinek kell más személy részére tartásdíjat fizetnie?

A svéd jog a gyermekekre, házastársakra és az elvált házastársakra vonatkozóan ír elő tartási kötelezettséget. A házastársak tartási kötelezettségét szabályozó rendelkezéseket a bejegyzett élettársakra is alkalmazni kell.

Gyermekek

A szülők észszerű mértékig felelősséggel tartoznak gyermekeik eltartásáért, a gyermek szükségleteire és a szülők együttes vagyoni teljesítőképességére tekintettel. Az a szülő, aki nem képes hozzájárulni gyermeke eltartásához, nem köteles tartásdíjat fizetni.

Az a szülő, aki a gyermek felett nem rendelkezik felügyeleti joggal, illetve aki nem él együtt a gyermekkel életvitelszerűen, tartásdíj fizetése útján köteles teljesíteni a tartási kötelezettségét. A szülői felügyeletet a másik szülővel közösen gyakorló szülő is köteles lehet tartásdíj fizetésére. Ez a helyzet akkor áll fenn, ha a gyermek csak a másik szülővel él együtt életvitelszerűen, függetlenül attól, hogy a másik szülő egyedülálló-e, vagy együtt él az új élettársával.

Az a személy, aki életvitelszerűen együtt él egy másik személy gyermekével és a gyermek felett felügyeleti jogot gyakorló szülővel, szintén felel az adott gyermek eltartásáért, ha a felek házasok, vagy van legalább egy közös gyermekük. A mostohaszülő azonban csak olyan mértékben felel a gyermek tartásáért, amennyiben a gyermek nem részesül tartásban a mostohaszülővel együtt nem élő másik szülőjétől.

A tartásdíj összegét bírósági határozat vagy a felek megállapodása rögzíti. A megállapodás csak írásban, két tanú aláírásával érvényes.

A felek abban is megállapodhatnak, hogy a jövőben a tartásdíjat egy összegben vagy három hónapnál hosszabb időszakokra kell megfizetni. Ha a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét, a megállapodást az illetékes szociális jóléti bizottságnak (socialnämnden) is jóvá kell hagynia.

Ha a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét, a tartásdíj egyösszegű megváltását a szociális jóléti bizottság részére kell megfizetni. A bizottságnak kifizetett összeget arra kell fordítani, hogy egy biztosítótársaságtól a tartási kötelezettségnek megfelelő életjáradékot vásároljanak a gyermek számára, kivéve, ha a megállapodás ezt kizárja, vagy ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy az összeg más megfelelő módon is felhasználható a gyermek tartására.

A tartást minden naptári hónapra előre kell fizetni. A bíróság azonban más fizetési módot is meghatározhat, ha azt különös okok indokolják.

A tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a tartásra kötelezett személy hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz.

A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő öt év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

Párok

A házasság fennállása alatt a házastársak felelősséggel tartoznak saját maguk, valamint a házastársuk eltartásáért. Ha az egyik házastárs nem tudja magát teljes mértékben eltartani, a másik házastárs köteles hozzájárulni a házastárs személyes szükségleteinek a kielégítéséhez.

A házasság felbontását követően főszabály szerint mindkét házastárs a saját maga eltartásáért felel. Azonban ha az egyik házastársnak átmenetileg pénzre van szüksége saját maga eltartásához, a másik házastárs teljesítőképességét és egyéb körülményeket is figyelembe véve a másik házastárstól észszerű mértékű tartásra jogosult. Kivételes esetben a házastárs hosszabb időn át is tartásban részesülhet.

Ha a házastársak nem tudnak megegyezni a tartás kérdésében, a vita bírósági úton rendezhető.

A házasság felbontását követően a tartásdíjat rendszeres időközönként kifizetett részletekben kell teljesíteni. A bíróság azonban a tartás egy összegben való kifizetését is elrendelheti, ha arra különös okok szolgáltatnak alapot, például ha a házastársnak nyugdíjjárulékot kell fizetnie.

A tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a tartásra kötelezett személy hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz.

A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő három év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

2 Hány éves korig részesülhet egy gyermek tartásdíjban? Különböző szabályok vonatkoznak-e a kiskorúakra és a felnőttekre a tartással kapcsolatban?

A tartási kötelezettség általában akkor szűnik meg, amikor a gyermek betölti a 18. életévét. Ha azonban a gyermek még nem fejezte be a középfokú tanulmányait, a tartási kötelezettség mindaddig fennmarad, amíg iskolába jár, de legfeljebb a huszonegyedik születésnapjáig. Iskola alatt ez esetben a kötelező középfokú oktatás vagy a felsőbb középfokú iskola, illetve más hasonló általános képzés értendő.

3 Az illetékes hatóságnál vagy bíróságnál kell-e kérelmeznem a tartásdíjat? Melyek az eljárás fő elemei?

Svédországban nincs olyan külön hatóság, amely a tartásdíj megállapításával foglalkozik, vagy abban segítséget nyújt. A tartásdíj összegét bírósági határozat vagy a felek megállapodása rögzítheti. Ha a felek nem tudnak megállapodni, a kérelmezőnek a körzeti bírósághoz (tingsrätt) kell fordulnia, és idézés iránti kérelmet kell benyújtania.

Ha bármilyen kérdése van a nemzetközi tartással kapcsolatban, forduljon a svéd társadalombiztosítóhoz (Försäkringskassan), amely a svéd központi hatóságként jár el.

4 Lehet-e kérelmet benyújtani gyermek vagy rokon (ha igen, hányadik fokú rokon) nevében?

Kiskorú gyermek nevében a felügyeleti jogot gyakorló szülő követelheti a tartást. Ha különleges gyámot rendeltek ki, ő is eljárhat a gyermek nevében.

5 Ha bírósághoz kívánok fordulni az ügyben, hogyan állapíthatom meg, hogy melyik bíróság illetékes?

A hatásköri és illetékességi szabályok a szülői jogállásról szóló törvénykönyvben (föräldrabalken), a házasságról szóló törvénykönyvben (äktenskapsbalken) és a bírósági eljárásról szóló törvénykönyvben (rättegångsbalken) találhatók. Ezenkívül a körzeti bíróságoktól is kérhető tájékoztatás.

A gyermektartással kapcsolatos eljárásokat az alperes szokásos tartózkodási helye szerinti bíróságon kell lefolytatni. Ha más bíróság nem rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a stockholmi körzeti bíróság jár el az ügyben.

A házastársat megillető tartásdíjjal kapcsolatos kérdések rendezésére a házassági bontóperben kerülhet sor. A házassági ügyekben az a körzeti bíróság jár el, amelynek területén az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye található. Ha egyik fél sem rendelkezik Svédországban szokásos tartózkodási hellyel, a stockholmi körzeti bíróság jár el az ügyben. Ha a házastárs tartásával kapcsolatos eljárást nem házassági üggyel összefüggésben indították, a bírósági eljárásról szóló törvénykönyv 10. fejezetében foglalt általános hatásköri és illetékességi szabályokat kell alkalmazni.

A határokon átnyúló ügyekkel kapcsolatos joghatósági szabályokat a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet (a tartásról szóló rendelet) rögzíti.

6 Kérelmezőként közvetítőn (például ügyvéden, központi vagy helyi hatóságon stb.) keresztül kell-e bírósághoz fordulnom az ügyben? Ha nem, milyen eljárások alkalmazandók?

Nem. Ha egy ügyben bírósághoz kíván fordulni, az illetékes körzeti bíróságtól kell kérelmeznie az idézés kibocsátását.

7 Kell-e illetéket fizetnem, ha bírósághoz fordulok az ügyben? Ha igen, ez milyen mértékű lehet? Ha nem rendelkezem a szükséges anyagi eszközökkel, igénybe vehetek-e költségmentességet az eljárás költségeinek fedezésére?

Svédországban maga a bírósági eljárás illetékmentes, eltekintve az eljárási díjtól, amelynek összege jelenleg 900 svéd korona. Ha a kérelmező jogi tanácsadót vagy ügyvédet bíz meg, az költségekkel jár. A bizonyítási eljárás – például a tanúk meghallgatása – szintén költségekkel járhat.

A költségeket nem lehet megbecsülni, mivel azok az egyes ügyekben eltérőek lehetnek.

Bizonyos feltételek esetén költségmentesség biztosítható. Tartási ügyekben a költségmentesség biztosításához különleges indokra van szükség. Ilyen indok lehet például, ha az eset körülményei a szokásosnál bonyolultabbak, ezért átfogóbb jogi segítségre van szükség.

A költségmentesség megadása azt jelenti, hogy a kérelmező részére ügyvédet rendelnek ki, akinek a munkadíját az állam fizeti, ha annak viselésére a kérelmező nem képes. A költségmentesség magában foglalja a bizonyítással, az ügy vizsgálatával, a tolmácsolással és fordítással, valamint a közvetítő munkájával kapcsolatos költségeket is. Aki költségmentességben részesül, a bíróságoknak és a svéd végrehajtó hatóságnak (Kronofogdemyndigheten) megfizetendő egyes díjak alól is mentesül.

Azoknak a személyeknek, akik nem svéd állampolgárok, és nem rendelkeznek, illetve korábban sem rendelkeztek lakóhellyel az országban, csak különösen indokolt esetben biztosítható költségmentesség a Svédországban megindítandó ügyekben. Ha az ügy kivizsgálására külföldön kerül sor, csak akkor nyújtható költségmentesség, ha az érintett személy svédországi lakos. Az uniós tagállamok állampolgárai a svéd állampolgárokkal azonos jogokat élveznek a költségmentesség tekintetében. Egyes más országok állampolgárai külön rendelkezés alapján ugyanilyen jogokkal rendelkeznek, feltéve, hogy az adott ország tekintetében viszonossági megállapodás van hatályban.

Az EU-n belüli, határokon átnyúló jogviták esetében a költségmentességre különös rendelkezések vonatkoznak, amelyek többek között biztosítják, hogy költségmentességet lehessen nyújtani a tartásról szóló rendelet hatálya alá tartozó egyes ügyekben, amelyek a szülő által a 21 évesnél fiatalabb gyermek részére fizetett tartásra vonatkoznak.

A költségmentességgel kapcsolatban a költségmentességgel foglalkozó svéd hatóság (Rättshjälpsmyndigheten) nyújt tájékoztatást.

8 Milyen tartást fog valószínűleg megítélni a bíróság? Hogyan számítják ki a tartásdíj összegét? Felülvizsgálható-e a bíróság határozata, ha a megélhetési költségek vagy a családi körülmények megváltoznak? Ha igen, hogyan (pl. automatikus indexálási rendszeren keresztül)?

A gyermektartás összegének meghatározása törvényi szempontokon alapul. A tartásra kötelezett szülő jogosult arra, hogy az adózás utáni jövedelméből bizonyos összeget megtartson saját megélhetésének a biztosítására. Ez magában foglalja a lakhatási költségeket is, melyek észszerű mértékét külön kell kiszámítani. Az egyéb megélhetési költségeket egy indexált átalányösszeg alapján számítják ki. Az érintett szülő a vele együtt élő házastárs tartására is elkülöníthet egy adott összeget, ha erre különös oka van. Végül pedig a tartásra kötelezett szülő az otthonában élő gyermekek tartására is elkülöníthet egy adott összeget. Az, hogy a fennmaradó összegből mennyit kell tartásdíjként kifizetni, többek között a gyermek szükségleteitől és attól függ, hogy a másik szülő milyen mértékben képes viselni a gyermek tartásával kapcsolatos költségeket. Bizonyos mértékig a kapcsolattartás költségei is levonhatók.

A házastársnak fizetendő tartásra vonatkozóan nincsenek törvényben meghatározott feltételek. A fent említett szempontok egy része azonban ebben az esetben is iránymutatásként szolgálhat.

A tartásidíjak indexált összegként kerülnek meghatározásra annak érdekében, hogy megőrizzék az eredeti értéküket. Az index a társadalombiztosítási törvénykönyv (socialförsäkringsbalken) szerinti alapár összegének a változásait tükrözi, kivéve, ha a tartásdíjat megállapító bírósági határozat vagy a felek megállapodása az indexálásra vonatkozóan eltérő rendelkezést tartalmaz. A társadalombiztosító minden évben döntést hoz arról, hogy a tartásdíjon kell-e változtatni, és ha igen, milyen mértékben. Az általában február 1-jén hatályba lépő módosítás az előző év november 1-je előtt megállapított tartásdíjakra vonatkozik.

Ha a felek megállapodnak, új megállapodás aláírásával módosíthatják a rögzített tartásdíjat. Ez akkor is érvényes, ha a tartásdíjat korábban bírósági határozatban állapították meg. A határozatot vagy a megállapodást a bíróság is módosíthatja, ha az a megváltozott körülményekre tekintettel indokolt. Az eljárás megindítását megelőző időszak vonatkozásában – amennyiben a módosítást bármelyik fél vitatja – a módosítás csak a tartásdíj összegének csökkentéséből vagy a még meg nem fizetett tartásdíjak elengedéséből állhat. A bíróság a megváltozott körülményekre tekintettel csak kivételes esetben emeli meg az elvált házastársnak járó tartásdíj összegét.

A bíróság akkor is módosíthatja a tartásról kötött megállapodást, ha az a megkötésének körülményeire és az egyéb általános körülményekre tekintettel észszerűtlen. A már felvett tartásdíj visszafizetése azonban csak különleges okokból rendelhető el.

Ha a rendszeres időközönként fizetett gyermektartás összege – az indexált kiigazításoktól eltekintve – hat éve változatlan, a bíróság a jövőre nézve felülvizsgálhatja a tartásdíjat, anélkül, hogy külön indokokra kellene hivatkoznia.

9 Hogyan és kinek fizetik meg a tartásdíjat?

A tartásdíjat a tartásra jogosult személynek kell kifizetni. Ha a tartásra jogosult személy 18 éven aluli gyermek, a tartásdíjat a gyermekkel együtt élő, szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő részére kell megfizetni.

Ha a gyermek még nem töltötte be a 18. életévét, a tartásdíj egyösszegű megváltását a szociális jóléti bizottság részére kell megfizetni.

10 Ha az érintett személy (kötelezett) önként nem fizet, milyen intézkedést lehet tenni a fizetés kikényszerítésére?

A végrehajtás iránti kérelmek a végrehajtó hatósághoz nyújthatók be. A kérelmet szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a végrehajtható okiratot. A házasságról szóló törvénykönyv vagy a szülői jogállásról szóló törvénykönyv szerinti tartásdíjra vonatkozó, két tanú által aláírt írásbeli kötelezettségvállalás a jogerős ítéletekkel megegyező módon hajtható végre.

11 Kérjük, röviden mutassák be a végrehajtásra vonatkozó valamennyi korlátozást, különös tekintettel az Önök végrehajtási rendszerében érvényesülő, kötelezettet védő szabályokra és elévülési időkre

Gyermektartás esetében a tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a kötelezett hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz. A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő öt év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

A házastárs tartása esetében a tartásdíj megállapítására irányuló kérelem legfeljebb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évre visszamenőleg hagyható jóvá, kivéve, ha a kötelezett hozzájárul az ennél hosszabb időszakhoz. A megállapított tartásdíj megfizetésére vonatkozó követelések a kifizetés esedékességét követő három év elteltével végrehajthatatlanná válnak (elévülnek).

Ami a végrehajtást illeti, több vagyontárgy is mentesül a zár alá vétel alól, például a ruházati cikkek és a kizárólag a kötelezett személyes használatára szolgáló egyéb dolgok – egy észszerű értékhatárig –, továbbá bizonyos háztartási és a lakás fenntartására szolgáló cikkek. Ha a kötelezettnek családja van, a család által használt tárgyakat és a család szükségleteit is figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy mely dolgok mentesüljenek a zár alá vétel alól.

A kötelezett bérének vagy fizetésének csak az a része zárolható, amely meghaladja a saját és családja megélhetéséhez szükséges összeget. A kötelezett bérének vagy fizetésének nem zárolható része (förbehållsbeloppet) egy átalányösszeg alapján kerül meghatározásra. Az átalányösszeg az összes szokásos megélhetési költséget fedezi, kivéve a lakhatási költségeket, amelyeket külön kell meghatározni, és hozzá kell adni az átalányösszeghez. Az átalányösszeget a végrehajtó hatóság állapítja meg évente.

12 Van-e olyan szervezet vagy hatóság, amelytől segítséget kaphatok a tartásdíj behajtásában?

Svédországban a végrehajtó hatóság nyújt segítséget a tartásdíj behajtásához. Határokon átnyúló ügyekben a tartásra jogosult személy adminisztratív segítséget kérhet a társadalombiztosítótól a végrehajtó hatósághoz benyújtandó behajtási kérelemmel kapcsolatban.

13 A kötelezett helyett megelőlegezhetik-e a tartásdíjat vagy annak egy részét bizonyos (kormányzati vagy magán-) szervezetek?

Azon gyermekek esetében, akiknek a szülei külön élnek, a társadalombiztosító a gyermek 7 éves koráig havonta 1673 svéd korona, a gyermek 15 éves koráig havonta 1823 svéd korona, attól a hónaptól kezdve pedig, amelyben a gyermek betölti a 15. életévét, havonta 2223 svéd korona tartási támogatást fizethet annak a szülőnek, aki a gyermekkel együtt él, és aki hivatalosan a gyermekkel együtt van bejegyezve. A tartási támogatásról szóló határozatokat a társadalombiztosítóhoz, azaz a társadalombiztosítási igazgatást ellátó hatósághoz benyújtott kérelem alapján hozzák meg. A tartási támogatás révén a társadalom biztosítja, hogy az a gyermek, akinek a szülei külön élnek, akkor is részesüljön bizonyos mértékű tartásban, ha a tartásra kötelezett szülő nem teljesíti tartási a kötelezettségét. Figyelembe véve a saját jövedelmét és azt, hogy összesen hány gyermek tartásáért felel, a tartás fizetésére kötelezett szülő köteles visszafizetni az államnak a támogatást. A fizetési kötelezettséget közigazgatási eljárás keretében határozzák meg. Ha a tartásdíjat ehelyett közvetlenül a gyermekkel együtt élő szülőnek fizetik ki, a társadalombiztosító által fizetett tartási támogatás összegét ennek megfelelően csökkenteni kell. Ezt kiegészítő támogatásnak hívják (utfyllnadsbidrag).

Ha a tartásdíj fizetésére köteles szülő külföldön él, vagy Svédországban él, de a fizetése vagy egyéb jövedelme más országból származik, a társadalombiztosító utasíthatja a felügyeleti jogot gyakorló és a gyermekkel élő szülőt, hogy intézkedjen a tartási kötelezettség megállapítása érdekében. Ebben az esetben a társadalombiztosító által tartási támogatás címén kifizetett összeg erejéig a társadalombiztosítóra száll át a gyermek tartásdíjra vonatkozó joga.

A társadalombiztosító a házastársaknak nem nyújt tartási támogatást.

14 Ha ebben a tagállamban tartózkodom, a kötelezett pedig egy másik országban lakik:

Határon átnyúló ügyekben a kérelmező adminisztratív segítséget kérhet a társadalombiztosítótól. A tartásról szóló uniós rendelet, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a 2007. évi hágai egyezmény) alapján a társadalombiztosító jár el központi hatóságként, a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. évi New York-i egyezmény alapján pedig áttevő/átvevő szervként.

14.1 Kaphatok-e segítséget ebben a tagállamban valamely hatóságtól vagy magánszervezettől?

Lásd a 14. kérdésre adott választ.

14.2 Ha igen, hogyan léphetekkapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel?

A társadalombiztosító elérhetőségei a következők:

Svéd Társadalombiztosító ((Försäkringskassan)

PO Box 1164

SE-621 22 Visby

Svédország

Tel.: +46 (771) 17 90 00

Fax: +46 (10) 11 20 411

E-mail: centralmyndigheten@forsakringskassan.se

A társadalombiztosító minden szükséges intézkedést megtesz a tartásdíj behajtásának az elősegítése érdekében. A társadalombiztosító által a tartásról szóló rendelet és a 2007. évi hágai egyezmény szerinti központi hatóságként ellátandó feladatok a rendeletből, illetve az egyezményből erednek. A társadalombiztosítónak többek között segítséget kell nyújtania a tartásra jogosult személyeknek a hatóságon keresztül benyújtható kérelmekkel kapcsolatban, például a tartásról szóló határozat valamely másik országban történő beszerzésére irányuló kérelemmel kapcsolatban. A kérelmezők számára elérhető segítséggel kapcsolatos további tájékoztatásért forduljon a társadalombiztosítóhoz.

15 Ha egy másik országban tartózkodom, a kötelezett pedig ebben a tagállamban:

Azoknak a kérelmezőknek, akik a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. évi New York-i egyezmény alapján szeretnének tartásdíjat behajtani, saját országuk áttevő szervéhez kell fordulniuk, amely a kérelmet továbbítja a svédországi átvevő szervhez (a társadalombiztosítóhoz).

Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a kérelmező a tartásról szóló rendelet vagy a 2007. évi hágai egyezmény alapján igénybe kívánja venni a központi hatóságok segítségét: a kérelmezőnek a saját országa központi hatóságához kell fordulnia, amely továbbítja a kérelmet a svéd központi hatósághoz (a társadalombiztosítóhoz).

15.1 Intézhetek-e ebben a tagállamban közvetlenül kérelmet egy ilyen hatósághoz vagy magánszervezethez?

Ha a tartásra jogosult személy a tartásdíjak külföldön történő behajtásáról szóló, 1956. évi New York-i egyezmény, a tartásról szóló rendelet vagy a 2007. évi hágai egyezmény alapján kíván tartásdíjat behajtani, a svéd áttevő szervhez/központi hatósághoz (a társadalombiztosítóhoz) kell kérelmet benyújtania, amely ezt követően továbbítja a kérelmet az érintett személy lakóhelye és/vagy jövedelme szerinti ország átvevő hatóságához.

Ha tartásdíjfizetésre kötelezett személyként szeretne segítséget kapni, például a tartásdíj rögzített összegének a módosításához, forduljon a lakóhelye szerinti központi hatósághoz, amely továbbítja a kérelmet a svéd központi hatósághoz (a társadalombiztosítóhoz).

15.2 Ha igen, hogyan léphetek kapcsolatba ezzel a hatósággal vagy magánszervezettel, és milyen segítséget kaphatok?

Lásd a 16. kérdésre adott választ.

16 Köti-e ezt a tagállamot a 2007. évi hágai jegyzőkönyv?

Igen. Svédországra nézve kötelező a tartási kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló, 2007. november 23-i hágai jegyzőkönyv (hágai jegyzőkönyv), amelynek rendelkezései 2011. június 18. óta alkalmazandók az Európai Unióban. A hágai jegyzőkönyv alapján főszabály szerint annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyben a tartásra jogosult személy szokásos tartózkodási helye található. Elsősorban a gyermek érdekében annak az országnak a joga is alkalmazható, amelyben az eljáró bíróság található, vagy amelynek a gyermek és a tartásra kötelezett személy is az állampolgára, ha a szokásos tartózkodási hely szerinti ország jogának az alkalmazása nem szolgálja a gyermek érdekeit. A felek az alkalmazandó jogról meg is állapodhatnak, azonban például a 18 év alatti gyermekek részére fizetendő tartás esetében csak korlátozott körben alkalmazhatók ilyen megállapodások.

17 Ha ezt a tagállamot nem köti a 2007. évi hágai jegyzőkönyv, a tagállam nemzetközi magánjogi szabályai értelmében melyik jogot kell alkalmazni a tartási követelésre? Melyek a vonatkozó nemzetközi magánjogi szabályok?

Svédországra nézve kötelező a hágai jegyzőkönyv (lásd a 20. kérdésre adott választ).

18 A tartásról szóló rendelet V. fejezetének felépítését követve mely szabályok vonatkoznak az igazságszolgáltatás igénybevételére az EU-n belüli, több tagállamra kiterjedő ügyekben?

Lásd a költségmentesség általános feltételeiről szóló 7. kérdésre adott választ.

Az Európai Unión belüli, határokon átnyúló jogviták esetében különös rendelkezések vonatkoznak a költségmentességre. Ha teljesülnek a tartásról szóló rendelet költségmentességre vonatkozó feltételei, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben a kérelmezőnek jogi segítségnyújtásra van szüksége, és ez más módon nem elégíthető ki.

19 Milyen intézkedéseket fogadott el ez a tagállam a tartásról szóló rendelet 51. cikkében szereplő tevékenységek ellátásának biztosítására?

Nem került sor külön intézkedések elfogadására.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.