Dologi jogok egymáshoz igazítása

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

Ezt a kérdést Hollandiában a polgári törvénykönyv (Burgerlijk Wetboek) 4:182. cikke szabályozza.

A polgári törvénykönyv 182. cikke szerint:

• Egy természetes személy halála esetén az örököseire szállnak át a törvény erejénél fogva ennek a személynek az átruházható jogai, birtokai és részesedései. Az első mondat nem alkalmazandó, amennyiben a hagyaték a 13. cikk szerint kerül felosztásra. Abban az esetben a törvény erejénél fogva a házastárs örökli az elhunyt tulajdonát képező vagyontárgyakat és részesedéseket.
• Fenti személyek a törvény erejénél fogva adósokká válnak az örökhagyó tartozásai tekintetében, amennyiben azok a halál időpontjában fennálltak. Amennyiben a teljesítés megosztható, mindegyik személy az örökségből való részesedése erejéig felel a tartozásért, kivéve ha egyetemlegesen felelősek.

Hollandiában a birtok elve alkalmazandó, amely alapján az örökösök a törvény erejénél fogva az örökhagyó jogállásába kerülnek. A hagyatéki vagyontárgyak tulajdonjoga és a tartozások általános jogcím alapján azon örökösökre szállnak át, akik elfogadták az örökséget.

Hagyatéki osztály (wettelijke verdeling) esetén amennyiben az örökhagyó végrendelet nélkül hunyt el, a túlélő házastársra/bejegyzett élettársra száll minden vagyon és tartozás, és a leszármazók csak követelési jogot kapnak. A leszármazók nem felelnek a hagyatéki tartozásokért. Hagyatéki osztály esetén csak a túlélő házastárs/bejegyzett élettárs felelős a hagyatéki tartozásokért.

A birtok elve magával vonja azt is, hogy magából az öröklésből semmilyen dologi tulajdonosi jog vagy tulajdonjog nem származik. A hagyaték nem alkot külön vagyoni eszközt Hollandiában. Nincsenek megszorítások, ami a hagyatéki vagyontárggyal való rendelkezést illeti, és a hagyatékot nem lehet lefoglalni. A hagyatéki vagyontárgyak lefoglalása az örökösök között lehetséges.

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

Mivel a hagyaték nem alkot külön vagyoni eszközt, a nyilvántartásba történő bejegyzés nem merül fel.

Az öröklési bizonyítvány, vagy az európai öröklési bizonyítvány bejegyezhető az ingatlan-nyilvántartásba, ld. az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Kadasterwet) 27. és 27a. cikkeit. Ez lehetővé teszi az örökösök számára, hogy harmadik felek tudomására hozzák, hogy a tulajdonos elhunyt, és általános jogcím alapján rájuk szállt a tulajdonjog. Mindazonáltal a bejegyzés nem konstitutív követelmény. A nyilvántartásba történő bejegyzés nélkül is a törvény erejénél fogva átszáll a tulajdonjog. Amennyiben az örökösök később felosztják a hagyatékból az eszközöket, okirat kiállítása szükséges. Ebben az esetben különleges jogcím alapján történő átruházásról beszélünk. Az örökség felosztásáról a polgári törvénykönyv 3:186. cikke rendelkezik.

A polgári törvénykönyv 186. cikke szerint:

• Az egyes tulajdonostársaknak járó tulajdoni hányadok átruházásához ugyanolyan formális okirat kiállítása szükséges, mint az átruházáshoz.
• Egy tulajdonostárs által megszerzett hányadot ugyanolyan jogcímen lehet birtokolni, mint amilyen jogcímen a tulajdonostársak előtte azt közösen birtokolták.

Az ingatlan vagy az azon alapított korlátolt dologi jogok hivatalos átadásához a polgári törvénykönyv 3:89. cikke közjegyzői okirat kiállítását és a nyilvános nyilvántartásba történő bejegyzést írja elő.

A polgári törvénykönyv 89. cikke szerint:

• Az ingatlan átruházásához szükséges hivatalos átadás a felek között e célból kiállított közjegyzői okirat útján, azt követően pedig az erre a célra létrehozott nyilvántartásba történő bejegyzés révén történik. Az okirat alapján a nyilvántartásba történő bejegyzést mind az átvevő, mind az átadó kezdeményezheti.
• Az okiratban az átruházás jogcímét pontosan fel kell tüntetni; az átruházástól független kiegészítő feltételek az okiratból elhagyhatók.
• Amennyiben a felek bármelyikét meghatalmazott képviselő képviseli, a meghatalmazásnak az okiratban kifejezetten szerepelnie kell,
• E cikkben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók az egyéb nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgyak átruházásához szükséges hivatalos okiratban történő átadásra is.

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

Lásd fentebb.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

Nincsenek ilyen különleges szabályok a polgári törvénykönyvben vagy az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben.