Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Swipe to change

Dologi jogok egymáshoz igazítása

Portugália
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Milyen dologi jogokat keletkeztethet az e tagállam joga szerinti öröklés?

BEVEZETŐ MEGJEGYZÉS

Először is rögzíteni szükséges, hogy a dologi jogok lehetnek használati jogok (direitos reais de gozo) vagy biztosítéki jellegű jogok (direitos reais de garantia).

Másrészt az anyagi javakon fennálló dologi jogokon felül a vonatkozó jogelvek egy része a nem anyagi javakon fennálló dologi jogokat is védeni rendelik.

Végezetül a portugál jogban a jogszabályok rögzítik a numerus clausus, vagyis a dologi jogok kimerítő jellegű szabályozásának elvét (a polgári törvénykönyv [Código Civil] 1306. cikke).

JOGOK, AMELYEK ÖRÖKLÉS TÁRGYÁT KÉPEZHETIK

Azon jogok összessége, amelyek nem szűnnek meg a jogosult halálával, hanem azt követően is fennállnak, öröklés tárgyát képezhetik.

A portugál polgári törvénykönyv (Código Civil) 2025. cikke az alábbiakat rögzíti a tekintetben, hogy mi képezheti öröklés tárgyát:

„1. Azon jogviszonyok, amelyek jellegükből vagy jogszabály erejénél fogva a jogosult halálával megszűnnek, nem képezhetik öröklés tárgyát.

2. Azon jogok, amelyekről le lehet mondani, szintén megszűnhetnek a jogosult halálával, ha a jogosult így rendelkezett.”

Például a haszonélvezeti jog, valamint a használati és lakhatási dologi jog olyan dologi jogok, amelyek a jogszabály erejénél fogva a jogosult halálával megszűnnek (a polgári törvénykönyv 1476. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 1485. cikke).

A polgári törvénykönyv aktuális változata portugál nyelven az alábbi linken érhető el:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=775&tabela=leis&so_miolo=&

A haszonélvezeti jog, valamint a használati és lakhatási dologi jog kivételével, továbbá a polgári törvénykönyv 2025. cikkében foglalt vagy más jogszabályi rendelkezésekben kifejezetten rögzített egyéb esetek hatálya alá tartozó dologi jogok kivételével főszabály szerint a fennmaradó dologi jogok öröklés tárgyát képezhetik.

Egyes jogokra korlátozások vonatkoznak, például a bejelentett fegyverekre vonatkozó dologi jogokra, amelyek csak bizonyos, a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogi keretszabályozás (Regime Jurídico das Armas e Munições) 37. cikkében foglalt feltételek mellett képezhetik öröklés tárgyát; az említett rendelkezés így szól:

„1. – Elhunyt személy hagyatékát képező bejelentett fegyver tulajdonjogának örökléssel való megszerzését a rendőrség (Polícia de Segurança Publica – a továbbiakban: PSP) országos igazgatója engedélyezi.

2. – Az előző bekezdés alkalmazásában a fegyverek létezését az előző tulajdonos halálától, vagy az attól számított 90 napon belül kell bejelenteni a PSP-nek, hogy a fegyverek birtokában lévő személy azokat felfedezte.

3. – A PSP országos igazgatója engedélyezheti, hogy a fegyvert a hagyatékkezelő nevén vegyék nyilvántartásba az elhunyt személy hagyatékának felosztásáig, amely esetben a fegyvert kötelező a PSP-nél letétbe helyezni.

4. – Amennyiben a hagyaték kezelője vagy valamely örökös teljesíti a fegyver birtoklására vonatkozó jogi feltételeket, a fegyver e személy nevén történő nyilvántartásba vétele is kérelmezhető, ha a fegyver az adott személynél marad.

5. – A hagyaték kezelőjének kérelmére a fegyver átruházható a birtoklására vonatkozó feltételeknek megfelelő félre, melynek során az érdekelt fél választja ki a fegyvert megszerző felet; vagy a fegyvert a PSP árverésen értékesítheti, amely esetben a vételár költségekkel csökkentett összegét hozzáadják a hagyatékhoz.

6. – A hagyatéki felosztást követően a fegyvert átadják a kedvezményezett örökös részére, feltéve, hogy teljesíti a fegyver birtoklására vonatkozó feltételeket.

7. – Amennyiben a vagyonra vonatkozóan 10 évig nem jelentenek be igényt, annak tulajdonjoga az államra száll.”

A 2006. február 23-i 5/2006. sz. törvénnyel elfogadott, a fegyverekre és lőszerekre vonatkozó jogi keretszabályozás portugál nyelven a következő linken érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=692&tabela=leis&so_miolo=

A HASZNÁLATI DOLOGI JOGOK

A jogszabályok az alábbi használati dologi jogokról rendelkeznek (a polgári törvénykönyv 1302–1575. cikke és a lent hivatkozott, az üdülési jogra vonatkozó jogi keretszabályozás [Regime Jurídico da Habitação Periódica]):

  • tulajdonjog (direito de propriedade);
  • közös tulajdon (compropriedade);
  • lakástulajdon (propriedade horizontal);
  • haszonélvezeti jog (usufruto);
  • használati és lakhatási dologi jog (direito real de uso e habitação);
  • üdülési dologi jogok (direito real de habitação periódica);
  • felülépítményi jog (direito de superficie);
  • szolgalmak (servidões prediais).

Az üdülési jogra vonatkozó jogi keretszabályozást az 1993. augusztus 5-i 275/93. sz. törvényerejű rendeletben fogadták el, amely portugál nyelven a következő linken érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=648&tabela=leis

GARANCIÁLIS DOLOGI JOGOK

A polgári törvénykönyv az alábbi, biztosítékokkal kapcsolatos dologi jogokról rendelkezik:

  • bérleti díj engedményezése (Consignação de rendimentos) – 656. cikk;
  • biztosítékként történő lekötés (Penhor) – 666. cikk;
  • jelzálog (Hipoteca) – 686. cikk;
  • ingatlannal kapcsolatos előjogok (Privilégios imobiliários) – 743. és 744. cikk;
  • zálogjog (Direito de retenção) – 754. és 755. cikk.

ANYAGI JAVAKON FENNÁLLÓ DOLOGI JOGOK

A polgári törvénykönyv 1302. cikke úgy rendelkezik, hogy a törvénykönyvben szabályozott tulajdonjog csak ingó és ingatlan anyagi javakon (a vizeket is beleértve) állhat fenn.

NEM ANYAGI JAVAKON FENNÁLLÓ DOLOGI JOGOK

A polgári törvénykönyv 1303. cikke a szellemi tulajdonra vonatkozik, amelyet az iparjogvédelmi törvény (Código da Propriedade Industrial) szabályoz. A szabályozás megállapítja, hogy a szellemi tulajdon mint fogalom magában foglalja a szerzői és a szomszédos jogokat, valamint az ipari tulajdont is. A portugál jog fenntartja ezt a két megjelölést: a polgári törvénykönyvben szabályozott szellemi tulajdont és az iparjogvédelmi törvényben szabályozott ipari tulajdont.

Az iparjogvédelmi törvény 2. cikke szerint az ipari tulajdon hatálya alá tartozik a halászat, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, az állattartás és a nyersanyag-kitermelő iparágak, a szigorú értelemben vett ipar és kereskedelem, valamint a természetes vagy előállított termékek és szolgáltatások.

Az elmélet nem egyöntetű abban a tekintetben, hogy a nemzeti jogszabályok elismerik-e a nem anyagi javakon fennálló tulajdonjogot, illetve egyéb dologi jogokat, például a kereskedelmi létesítményen fennálló tulajdonjogot vagy a szellemi tulajdont. Ezt a kérdéskört a bíróságok értelmezik.

Az iparjogvédelmi törvény szabályozza a szabadalmakra, használati mintákra, félvezető termékekre, formatervezési mintákra, védjegyekre, díjakra, logókra, eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre vonatkozó jogokat, valamint meghatározza e jogok módosításának és átruházásának szabályait.

A szabadalmakból és használati mintákból eredő jogok, valamint a félvezető termékek topográfiájáról, formatervezési mintákról és védjegyekről, továbbá egyéb megkülönböztetésre alkalmas kereskedelmi megjelölésekről készült feljegyzések biztosítékként felajánlhatók – az iparjogvédelmi törvény 6. cikke.

Az iparjogvédelmi törvény aktuális változata portugál nyelven a következő linken érhető el:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?tabela=leis&artigo_id=438A0002&nid=438&nversao=&tabela=leis&so_miolo

A kereskedelmi társaságok tekintetében az érdekeltségekre és a tulajdoni részesedésekre vonatkozó jogok valamely tag halála miatt bekövetkező jogutódlását, valamint az ezzel kapcsolatos követelményeket a társasági törvény szabályozza (Código das Sociedades Comerciais), pontosabban az alábbi rendelkezések:

  • a 184. cikk a közkereseti társaság tagjának halála miatt bekövetkező jogutódlással kapcsolatban;
  • a 198., 225. és 252. cikk a zártkörűen működő részvénytársaság tagjának halála miatt bekövetkező jogutódlással kapcsolatban;
  • a 469. és 475. cikk a betéti társaság tagjának halála miatt bekövetkező jogutódlással kapcsolatban.

A társasági törvény aktuális változata portugál nyelven elérhető a következő linken:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=524&tabela=leis&so_miolo=&

2 Szerepelnek-e ezek a jogok ingatlan-nyilvántartásban vagy ingó dolgok nyilvántartásában, és amennyiben igen, kötelező-e a bejegyeztetés? Milyen nyilvántartásban (nyilvántartásokban) szerepelnek, melyek a bejegyzés feltételei, és milyen eljárás irányadó rá?

Igen, főszabály szerint ezeket a jogokat nyilvántartásban rögzítik, az alábbiakban ismertetettek szerint.

FÖLDHIVATALOK

A földhivatalokban (Conservatórias do Registo Predial) tartják nyilván az épületek jogi helyzetével kapcsolatos aktusokat, ideértve az alábbi dologi jogokat is (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Código de Registo Predial) 1. és 2. cikke):

  • tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használati és lakhatási jog, felülépítményi vagy szolgalmi jog alapítására, elismerésére, megszerzésére vagy módosítására szolgáló jogi aktusok;
  • a lakástulajdon vagy üdülési jog létrehozására vagy módosítására szolgáló jogi aktusok;
  • a földtulajdonnal kapcsolatos változások a földterület felosztása következtében, a közös tulajdonosi szerkezet átalakítása és a felosztás, valamint a vonatkozó módosítások;
  • átruházási vagy megterhelési ajánlat, elsőbbségi megállapodások és elsőbbségi végrendeleti rendelkezés, amennyiben azok a gyakorlatban megvalósulnak, valamint az e körülményekből fakadó szerződéses pozíció engedményezése;
  • hitelezőkre történő vagyonátruházás;
  • jelzálog és annak engedményezése vagy módosítása, a vonatkozó bejegyzés rangsorának átengedése és a bérleti díj átengedése;
  • jelzáloggal vagy a bérleti díj átengedésével biztosított követelések átruházása, ha a biztosíték is átruházásra kerül;
  • hat évet meghaladó bérlet és annak átruházása vagy albérletbe adása, kivéve a bérlői gazdálkodást;
  • jelzáloggal vagy a bérleti díj átengedésével biztosított hitel biztosítékként történő lekötése; valamint az azonos követeléseket érintő egyéb aktusok vagy megállapodások;
  • a tulajdonjogot érintő bármely egyéb korlátozás, amelyet jogszabály alapján be kell jegyezni;
  • a jogok, terhek vagy bejegyzett kötelezettségek megszűnését eredményező jogi aktusok.

A fent említett tényeket kötelező nyilvántartásba venni, kivéve az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 8-A. cikkében felsoroltakat.

A polgári törvénykönyv 687. cikke alapján a jelzálogot kötelező bejegyezni, mivel ellenkező esetben azt a felekkel kapcsolatban nem ismerik el.

A föld nyilvántartásba vételére vonatkozó feltételeket az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény alábbi rendelkezései rögzítik:

  • a 8-B., 8-C., 8-D. és 9. cikk rögzíti a nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó személyeket, valamint az ingatlanon fennálló jogokra vonatkozó határidőket és a jogosultsági feltételeket;
  • az előzetes bejegyzést, a bejegyzés folytatását – különösen a jogutódlás elvét és felosztás/öröklés esetén a vételi nyilvántartásba való előzetes bejegyzés alóli mentességet – a 34–35. cikk szabályozza;
  • a bejegyzés kérelmezésére vonatkozó jogosultságról és a képviselet lehetőségéről a 36–39. cikk rendelkezik;
  • a bejegyzés iránti kérelem benyújtásának formáját és módját – különösen az elektronikus úton történő bejegyzés jogát – a 41–42-A. cikk szabályozza;
  • a benyújtandó dokumentumok körét a 43–46. cikk határozza meg.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény portugál nyelven a következő linken érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=488&tabela=leis

Az ingatlan-nyilvántartással, valamint a kereskedelmi és gépjármű-nyilvántartással kapcsolatos kérelmekre vonatkozóan – például a követelményekkel és a szolgáltatásokkal kapcsolatban – részletesebb tájékoztatás érhető el az interneten, a következő címen: https://justica.gov.pt/.

KERESKDELMI NYILVÁNTARTÓ HIVATALOK

A kereskedelmi nyilvántartó hivatalokban az egyéni kereskedők, a kereskedelmi társaságok, a kereskedelmi formában működő polgári jogi szervezetek és a korlátolt felelősségű önálló cégek jogi helyzetének közzétételére szolgáló intézkedéseket tartják nyilván. A szövetkezetek, az állami vállalatok, a kiegészítő vállalkozáscsoportok és az európai gazdasági egyesülések jogi helyzetével kapcsolatos egyes intézkedéseket szintén a kereskedelmi nyilvántartó hivatalok tartják nyilván.

A kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény (Código de Registo Comercial) 15. cikkében foglalt intézkedéseket be kell jegyezni a kereskedelmi nyilvántartó hivatalokban vezetett nyilvántartásba; ezek az intézkedések a következők:

„15. cikk (A bejegyzésköteles intézkedések)

1. – A 3. cikk (1) és (2) bekezdésének a)–c) és e)–z) pontjában, a 4. cikkben, az 5. cikk a), e) és f) pontjában, a 6., 7. és 8. cikkben és a 10. cikk c) és d) pontjában említett intézkedéseket kötelező nyilvántartásba venni.

2. – A következő bekezdésekben foglalt kivételekkel az előző bekezdésben említett intézkedések nyilvántartásba vételét a kibocsátásuktól számított két hónapon belül kell kérelmezni.

3. – Az 5. cikk a), e) és f) pontjában említett intézkedések nyilvántartásba vételét az intézkedéseket megállapító rendelet közzétételétől számított két hónapon belül kell kérelmezni.

4. – A társaságok és a korlátolt felelősségű önálló cégek beszámolóinak nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a pénzügyi év lezárultát követő hetedik hónap 15. napjáig kell benyújtani.

5. – A 9. cikkben foglalt intézkedések, döntések, eljárások és óvintézkedések nyilvántartásba vétele szintén kötelező.

6. – Az ideiglenes intézkedés nyilvántartásba vétele nem kötelező, ha a kért óvintézkedés nyilvántartásba vétele iránti kérelmet már benyújtották, továbbá az óvintézkedés nyilvántartásba vétele sem kötelező abban az esetben, ha az alapintézkedés nyilvántartásba vétele iránti kérelmet már korábban benyújtották.

7. – A társasági határozatok felfüggesztésére irányuló intézkedések és ideiglenes intézkedések nyilvántartásba vételét az előterjesztésüktől számított két hónapon belül kell kérelmezni.

8. – Az előző bekezdésben említett intézkedésekkel közölt jogerős határozatok nyilvántartásba vételét a jogerős és megfellebbezhetetlen határozattól számított két hónapon belül kell kérelmezni.”

A kereskedelmi nyilvántartásba történő bejegyzés feltételeit a kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény 28–53. cikke határozza meg.

A kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény 32. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján:

  • csak okiratba foglalt, az okiratban jogi szempontból alátámasztott intézkedések vehetők nyilvántartásba;
  • az idegen nyelven készült dokumentumok csak lefordítva fogadhatók el, kivéve, ha olyan tényekre utalnak, amelyeket átirat útján kell nyilvántartásba venni, ha angol, francia vagy spanyol nyelven íródtak, és az eljáró tisztviselő folyékonyan beszéli az adott nyelvet.

A pénzügyi kötelezettségeket illetően a kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény 51. cikkének (1) bekezdése értelmében a pénzügyi kötelezettséggel terhelt intézkedéseket az adók megfizetése vagy biztosítása hiányában nem lehet véglegesen nyilvántartásba venni.

A kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény portugál nyelven elérhető a következő linken: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=506&tabela=leis

ÉRTÉKPAPÍROK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELE

A jogszabályok többek között az alábbiakat minősítik értékpapírnak:

  • részvények;
  • kötvények;
  • saját tőke;
  • kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei;
  • az előző bekezdésekben említett értékpapírokkal kapcsolatos kiemelt jogok, feltéve, hogy az elsőbbség az egész értékpapír-sorozatra vagy -osztályra kiterjed, vagy azt a kibocsátáskor biztosítják;
  • önálló opciós utalványok;
  • homogén jogi helyzetet megtestesítő egyéb dokumentumok, amennyiben forgalomképesek.

Az értékpapírok névre szólnak (a portugál értékpapírtörvény (Código de Valores Mobiliário) 52. cikke).

Az értékpapírok megszerzését, valamint a haszonélvezeti jog, a zálogjog vagy az értékpapírok megterhelésével járó egyéb jogi helyzet létrehozását, módosítását vagy megszűnését nyilvántartásba veszik (főszabály szerint a kibocsátó szerv vagy az ügyvezető szerv), és ezek öröklés tárgyát képezhetik.

Az értékpapírok nyilvántartásba vétele, a nyilvántartó szervek, a nyilvántartási követelmények és a nyilvántartásba vétel hatásai a jogok alapítására, átruházására és gyakorlására, valamint öröklésére a fent említett értékpapír-kategóriáktól függően eltérőek.

Ezt a területet az 1999. november 13-i 486/99. sz. törvényerejű rendelettel elfogadott portugál értékpapírtörvény szabályozza, amelynek aktuális változata portugál nyelven elérhető a következő linken:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=450&so_miolo=&tabela=leis&nversao

GÉPJÁRMŰ-NYILVÁNTARTÁSOK

A gépjárművek és utánfutóik jogi helyzetével kapcsolatos adatokat a gépjármű-nyilvántartásokban (Conservatórias do Registo Automóvel) tartják nyilván.

A nyilvántartásba vétel szempontjából azok a járművek minősülnek gépjárműnek vagy utánfutónak, amelyek a közlekedésrendészeti törvény (Código da Estrada) alapján nyilvántartásba vételi kötelezettség alá esnek.

A közlekedésrendészeti törvény 117. cikke határozza meg, hogy mely járműveket és utánfutókat kötelező nyilvántartásba venni. Az 1994. május 3-i 114/94. sz. törvényerejű rendelettel elfogadott közlekedésrendészeti törvény aktuális változata portugál nyelven elérhető a következő linken:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_estrutura.php?tabela=leis&artigo_id=&nid=349&nversao=&tabela=leis&so_miolo

A gépjármű-nyilvántartásról szóló törvény (Código de Registo Automóvel) 5. cikke a kötelező gépjármű-nyilvántartás tekintetében az alábbiakat állapítja meg:

„5. cikk

1. – Nyilvántartásba kell venni a következőket:
a) a jármű tulajdonjoga és használatának joga;
b) gépjármű-adásvételi szerződésben megállapított tulajdonjog-fenntartás;
c) a jármű jelzáloggal való megterhelése, valamint a jelzálogjog módosítása és átengedése, továbbá a vonatkozó bejegyzés rangsorának átengedése;
d) pénzügyi lízing és az abból eredő jogok átruházása;
e) az egy évet meghaladó tartamú bérlés, amennyiben a vonatkozó szerződés alapján tulajdonjog-átruházás várható;
f) a gépjármű kölcsönzés céljából történő rendelkezésre bocsátása, sofőr nélkül;
g) a nyilvántartásba vett jogok vagy hitelek átruházása és a szóban forgó hitelek elzálogosítása, zár alá vétele és lefoglalása;
h) a járművek lefoglalása és minden olyan igazgatási intézkedés, amely befolyásolja a járművekkel való szabad rendelkezést;
i) az elidegeníthetetlenségből és a maradványadóból eredő, az adójogszabályokban rögzített terhek;
j) az a járművet használó személy, aki nem a jármű tulajdonosa;
k) fizetésképtelenségi nyilatkozat;
l) a korábban bejegyzett jogok vagy terhek lejárta vagy módosulása, a tulajdonosok, haszonélvezők vagy lízingbevevők nevében vagy megjelölésében, szokásos tartózkodási helyében vagy székhelyében bekövetkező változás;
m) a forgalmi engedély bevonása, ha azt a közigazgatási vagy rendőri hatóságok rendelték el, valamint a járművek lefoglalására vagy elkobzására irányuló, a tulajdonjog rendezésére vonatkozó különös eljárásban benyújtott kérelem;
n) büntetőeljárás keretében történő elkobzás;
o) a jármű szabálysértési határozat alapján történő lefoglalása, az 1994. május 3-i 114/94. sz. törvényerejű rendelettel elfogadott, módosított közlekedésrendészeti törvény 147. cikkének (3) bekezdése szerint;
p) a jármű állam általi, jogerős ítéletben elrendelt elkobzásáról szóló nyilatkozat;
q) minden olyan egyéb tény, amelynek nyilvántartásba vételét a jogszabályok előírják.
2. – Az előző bekezdés a), b), d), e), f) és i) pontjában említett aktusok bejegyzése, valamint a járművek tulajdonosai, haszonélvezői vagy lízingbevevői nevében vagy megjelölésében, lakóhelyében vagy székhelyében bekövetkező változások bejegyzése kötelező.
3. – Öröklés esetén az örökös vagy az örökösök lemondanak a tulajdonjog-bejegyzésről, ha a járművet át kívánják ruházni.”

A gépjárműveket nem lehet biztosítékként lekötni – a gépjármű-nyilvántartásól szóló törvény 8. cikke.

A gépjárművek nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények megtekinthetők a https://justica.gov.pt/Registos/Veiculos/Documentos-do-veiculo weboldalon.

A gépjármű-nyilvántartást az 1975. február 12-i 54/75. sz. törvényerejű rendelet szabályozza, amely elérhető a következő linken:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=598&tabela=leis

Ezenkívül meg kell említeni a gépjármű-nyilvántartásról szóló rendeletet is (Regulamento do Registo de Automóveis), amelyre alkalmazandó az 1975. február 12-i 55/75. sz. törvényerejű rendelet, és amely a következő linken érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=606&tabela=leis.

LÉGI JÁRMŰVEK NEMZETI NYILVÁNTARTÁSA

A légi járműveket vagy önálló berendezéseket (motor, rotor, propeller stb.) be kell jegyezni a légi járművek nemzeti nyilvántartásába.

A nyilvántartásba vétel iránti kérelem formanyomtatványához az alábbi dokumentumokat kell mellékelni:

  1. az adásvételi szerződést vagy az eladást igazoló egyéb dokumentumot;
  2. az arról szóló igazolást, hogy a légi járművet a korábbi bejegyzés országának légijármű-nyilvántartásában kiselejtezték, illetve a bejegyzés hiányáról szóló igazolást;
  3. nem uniós tagállamból importált légi jármű esetében a vámkezelési igazolást;
  4. a légi járműről készített két fényképet, amelyek közül az egyik szemből, a másik oldalról ábrázolja, úgy, hogy a honosságának és a lajstromjelének felfestése látható legyen, 9 × 12 méretben, szegély nélkül, semleges színekkel kinyomtatva.

A külföldi országokban kiállított dokumentumokban az aláírásokat az 1968. június 24-i 48450. sz. törvényerejű rendelettel ratifikált, a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről szóló, 1961. október 5-i Hágai Egyezmény 3. és 4. cikkében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell hitelesítéssel ellátni, amelyhez apostille-t (diplomáciai felülhitelesítést) kell mellékelni, vagy az adott országban lévő portugál diplomáciai vagy konzuli képviselővel kell megfelelően hitelesíttetni.

A jogi személy által Portugáliában kiállított dokumentumon szerepelnie kell a jogszabályok által elismert jogi képviselők aláírásának, a következő szöveg kíséretében: „megfelelő felhatalmazás birtokában, jogköreik megfelelő gyakorlásával”.

További információk a nemzeti polgári légiközlekedési hatóság (Autoridade Nacional de Aviação Civil) honlapján érhetők el: http://www.anac.pt/vPT/Generico/Aeronaves/RegistoAeronauticoNacional/RegistodeAeronaves/Paginas/RegistodeAeronaves.aspx

A HAJÓK NYILVÁNTARTÁSA

A hajók nyilvántartását a kikötői hatóságokról szóló általános rendelet szabályozza (Regulamento Geral das Capitanias) – Decreto-Lei nº 265/72, de 31.7.1972 –, amelynek a legfrissebb változata a következő oldalon érhető el:

http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?nid=1721&tabela=leis&ficha=1&pagina=1&so_miolo=&

Ezenfelül a madeirai nemzetközi hajónyilvántartás létrehozásáról szóló, 1989. március 28-i 96/89. sz. törvényerejű rendeletet és az annak egyes kérdéseit szabályozó 1989. augusztus 23-i 715/89. sz. miniszteri végrehajtási rendeletet kell alkalmazni.

E jogi keret értelmében:

  • a haditengerészet hajói kivételével a nemzeti hajók csak akkor végezhetik a besorolásuk szerinti tevékenységet, ha nyilvántartásba vett tulajdonossal rendelkeznek;
  • a kereskedelmi hajóknak a vonatkozó jogszabályok alapján a kereskedelmi nyilvántartásban is szerepelniük kell;
  • a nemzeti hajókat a tengerészeti hivatalok veszik nyilvántartásba, kivéve a kedvtelési célú vízi járműveket, amelyeket a hatályos jogszabályokban megjelölt szervezet lajstromoz;
  • újonnan beszerzett vagy megépített hajók esetében a vonatkozó engedélyben megjelölt tengerészeti hivatal az illetékes;
  • a csere céljából beszerzett vagy megépített járművek esetében a nyilvántartásba vételre az a tengerészeti hivatal illetékes, ahol a lecserélt egységeket nyilvántartásba vették;
  • az ország bármely részén található kikötőben megépített vagy beszerzett hajó az ország ugyanabban vagy más részében található kikötőben is értékesíthető vagy nyilvántartásba vehető, feltéve, hogy rendelkezik a megfelelő engedéllyel;
  • a fedélzeten található könnyű vízi járműveket – ideértve a mentőcsónakokat is –, a kis méretű kisegítő halászhajókat és a kis méretű, motor és vitorla nélküli tengerparti vízi járműveket – így például a csónakokat, a szkiffeket, a felfújható csónakokat és a vízibicikliket, amelyek apálykor legfeljebb 300 m megtételére használhatók – nem kell nyilvántartásba venni, azonban az üzemeltetésükhöz szükséges engedélyek kiállításáért felelős tengerészeti hatóság hatáskörébe tartoznak.

A hajók nyilvántartásba vételére vonatkozó követelményeket a kikötői hatóságokról szóló általános rendelet 78. cikke tartalmazza.

A halál miatt bekövetkező jogutódlás esetében a hajók nyilvántartásba vételével kapcsolatban különösen az alábbiakról rendelkezik:

  • öröklés esetén a nyilvántartásba vett adatok módosítása a hagyaték felosztásáról szóló igazolás vagy a felosztási táblázat és a vonatkozó jóváhagyó határozat alapján történik, amelyekhez mellékelni kell az illetékes adóhivatal által kiállított azon dokumentumot, amely tanúsítja, hogy a vonatkozó öröklési illetéket (a kikötői hatóságokról szóló általános rendelet 82. cikkének (2) bekezdése) megfizették, biztosították, vagy nem kell megfizetni;
  • az öröklés útján vagy portugál bíróság előtti peres eljárásban megszerzett külföldi hajókat a felsőbb szintű hatóság által meghatározott tengerészeti hivatal veszi nyilvántartásba (a kikötői hatóságokról szóló általános rendelet 75. cikkének (3) bekezdése).

A FEGYVEREK NYILVÁNTARTÁSA

A 2006. február 23-i 5/2006. sz. törvénnyel elfogadott, a fegyverekre és a lőszerekre vonatkozó jogi keretszabályozás portugál nyelven a következő linken érhető el: http://www.pgdlisboa.pt/leis/lei_mostra_articulado.php?artigo_id=692A0037&nid=692&tabela=leis&pagina=1&ficha=1&so_miolo=&nversao=#artigo

A fegyvereket és a lőszereket kötelező bejelenteni, és azokat a PSP-nek (a rendőrségnek) nyilvántartásba kell vennie.

A halál miatti jogutódlásra vonatkozó követelményeket a fegyverekre és a lőszerekre vonatkozó fent említett jogi keretszabályozás 37. cikke határozza meg.

A SZELLEMI TULAJDON NYILVÁNTARTÁSÁT a nemzeti iparjogvédelmi hivatal (Instituto Nacional da Propriedade Industrial) vezeti.

A nemzeti iparjogvédelmi hivatal adja meg a szabadalmakat, veszi nyilvántartásba a használati mintákat, a félvezető termékeket, a formatervezési mintákat, a védjegyeket, a díjakat és a logókat, az eredetmegjelöléseket és a földrajzi jelzéseket, és a vonatkozó kérelmeket ehhez a hivatalhoz kell benyújtani.

A fent említett kategóriák tekintetében az iparjogvédelmi törvény határozza meg a szabadalom megadása vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemre vonatkozó követelményeket, valamint annak joghatásait, az Európai Unió jogszabályainak és az alkalmazandó nemzetközi egyezményeknek a sérelme nélkül.

A szabadalom megadása vagy a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának és elkészítésének módjára vonatkozó gyakorlati információk a nemzeti iparjogvédelmi hivatal honlapján érhetők el: http://www.marcasepatentes.pt/index.php?section=69

3 Melyek a dologi jogok nyilvántartásba vételének joghatásai?

Főszabály szerint az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok bejegyzése nem keletkeztet semmilyen jogosultságot. A vagyontárgyak más kategóriái esetében azonban e szabály alól létezhetnek kivételek, amelyekről külön jogszabályok rendelkeznek.

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS JOGHATÁSAI

Az ingatlanon fennálló dologi jogok nyilvántartásba vételével összefüggő joghatásokat az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 4–7. cikke határozza meg az alábbiak szerint:

„4. cikk (A felek közötti joghatás)

1. – A bejegyzésköteles aktusokra a felek vagy az örököseik közötti viszonyban akkor is hivatkozni lehet, ha az aktust nem jegyezték be.

2. – A fenti rendelkezés nem vonatkozik a jelzálog alapításával járó aktusra, amelynek a joghatása a felek között csak abban az esetben érvényesül, ha az aktust bejegyezték.”

„5. cikk – (A harmadik felekkel szembeni végrehajthatóság)

1. – A bejegyzésköteles aktusok csak a nyilvántartásba vételüket követően váltanak ki joghatást harmadik felekkel szemben.

2. – Az előző bekezdés rendelkezései az alábbi esetekben nem alkalmazandók:

a) a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jogok elbirtoklás alapján történő megszerzése;

b) látható szolgalmak;

c) meghatározatlan javakkal kapcsolatos aktusok, ha e javakat nem írták körül, illetve jelölték meg megfelelően.

3. – Az érdekelt féllel szemben nem hivatkozhat a bejegyzés elmaradására az a személy vagy annak a személynek az örököse, aki köteles gondoskodni a bejegyzésről.

4. – A bejegyzés szempontjából harmadik felek azok a személyek, akik azonos személytől kölcsönösen összeférhetetlen jogokat szereztek.

5. – A hat évet meghaladó időtartamú bejegyzetlen bérlet harmadik féllel szemben nem érvényesíthető.”

„6. cikk (A bejegyzések sorrendje)

1. – Azonos javak tekintetében az elsőként bejegyzett jog elsőbbséget élvez a később bejegyzett jogokhoz képest, a bejegyzések dátumának sorrendjében, illetve amennyiben azonos napra esnek, az egyes kérelmek időbeli sorrendjében.

2. – (Hatálytalan.)

3. – A véglegessé vált bejegyzés megtartja azt a ranghelyet, amellyel az ideiglenes állapota alatt rendelkezett.

4. – A kérelem elutasítása esetén a megalapozottnak talált fellebbezést követően a bejegyzés arra a ranghelyre történik, amelyre az elutasított dokumentum benyújtásakor került volna.”

„7. cikk (A bejegyzésből eredő vélelmek)

A végleges bejegyzés vélelmet keletkeztet arra vonatkozóan, hogy a jog fennáll, és a bejegyzett jogosultat illeti meg pontosan azokkal a feltételekkel, amelyek a bejegyzésben szerepelnek.”

A KERESKEDELMI NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL JOGHATÁSAI

A kereskedelmi nyilvántartásba vétel joghatásai lényegében a kereskedelmi nyilvántartásról szóló törvény 11–14. cikkéből erednek, amelyek a következőképpen rendelkeznek:

„11. cikk (A bejegyzésből eredő vélelmek)

A végleges átírás révén történő nyilvántartásba vétel arra vonatkozó vélelmet keletkeztet, hogy a jogi helyzet fennáll, pontosan azokkal a feltételekkel, amelyekkel meghatározták.”

„12. cikk (A bejegyzések rangsora)

Ugyanazon részvények vagy társasági részesedések esetében az elsőként bejegyzett aktus elsőbbséget élvez a későbbi aktusokkal, a vonatkozó kérelem beérkezésének sorrendjében.”

„13. cikk (A felek közötti joghatás)

1. – A bejegyzésköteles aktusokra a felek vagy az örököseik közötti viszonyban akkor is hivatkozni lehet, ha az aktust nem jegyezték be.

2. – Az előző bekezdésben foglaltak alól kivételt képez a társaság létesítő okirata és annak módosítása, amelyre a gazdasági társaságokról szóló törvény (Código das Sociedades Comerciais) rendelkezései és az európai részvénytársaságra vonatkozó jogszabályok vonatkoznak.”

„14. cikk (A harmadik felekkel szembeni végrehajthatóság)

1. – A bejegyzésköteles aktusok csak a nyilvántartásba vételüket követően váltanak ki joghatást harmadik felekkel szemben.

2. – A bejegyzési kötelezettség alá eső és a 70. cikk (2) bekezdésével összhangban kötelezően közzéteendő aktusok csak a közzététel napját követően váltanak ki joghatást harmadik felekkel szemben.

3. – Az érdekelt féllel szemben nem hivatkozhat a bejegyzés elmaradására annak a személynek a jogi képviselője vagy az örököse, aki köteles gondoskodni a bejegyzésről.

4. – E cikk rendelkezései nem érintik a társasági törvény rendelkezéseit és az európai részvénytársaságokra vonatkozó jogi szabályozást.”

AZ ÉRTÉKPAPÍROK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉNEK JOGHATÁSAI

Az értékpapírok nyilvántartásba vételének joghatásairól a fent említett értékpapírtörvényben (Código dos Valores Imobiliários) lehet tájékozódni, és ezek a joghatások az érintett értékpapír kategóriájától függően eltérőek. Az értékpapírok bizonyos kategóriái tekintetében a nyilvántartásba vétel jogot keletkeztethet (a fent említett értékpapírtörvény 73. cikke).

A FENT EMLÍTETT JAVAK TÖBBI KATEGÓRIÁJÁNAK NYILVÁNTARTÁSBA VÉTELÉBŐL EREDŐ JOGHATÁSOK

A fegyverek, a légi járművek, a hajók, a gépjárművek és a szellemi vagy ipari tulajdon nyilvántartásba vételének joghatásai a javak e kategóriáival kapcsolatban már említett különös jogszabályokban találhatók.

4 Vonatkoznak-e különös szabályok és különleges eljárások egy adott dologi jog kiigazítására az öröklésre irányadó jog szerint abban az esetben, ha annak a tagállamnak a jogrendszerében, ahol e jogra hivatkoznak, a kérdéses dologi jog nem létezik?

A dologi jogok öröklés esetén szükséges egymáshoz igazítására alkalmazható jogszabályi rendelkezések alapvetően a polgári törvénykönyv 15. cikkében (például ha az egymáshoz igazítást bírósági eljárásban a bíróság végzi el) és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 43-A. cikkében találhatók (például ha az egymáshoz igazítást a hivatalvezető végzi el a bejegyzési okiratban).

A polgári törvénykönyv 15. cikke (Alkalmazhatóság):

„Egy adott jogszabály hatálya csak azokra a szabályokra vonatkozik, amelyek a tartalmuknál és a rendeltetésüknél fogva a kollíziós szabályban említett tételek rendszerének részét képezik.”

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 43-A. cikke (a külföldi jog bizonyítása)

„Amennyiben a bejegyzés iránti kérelem létjogosultságát külföldi jog alapján kell értékelni, az érdekelt fél köteles megfelelő dokumentummal bizonyítani a külföldi jog tartalmát.”

E jogszabályi rendelkezések mellett a jogalkalmazás által kidolgozott értelmezési szabályok is érvényesülnek. Ezen elvi szabályok értelmében az egymáshoz igazítás tágan értelmezett fogalma legalább két különböző helyzetet foglal magában.

A szűk értelemben vett egymáshoz igazítást, amely akkor következhet be, ha két különböző öröklési jog alkalmazása következtében technikai problémák merülnek fel. Például egy olyan örökbefogadott gyermek esetében, akinek meghaltak az örökbefogadó és a vér szerinti szülei, ha X ország jogát alkalmazzák az örökbefogadó szülők halála alapján történő öröklésre, Y ország jogát pedig a vér szerinti szülők halála alapján történő öröklésre, az olyan eredményre vezethet, amelyet egyik érintett jogrendszer sem irányzott elő (például az örökbefogadott gyermek végső soron sem az örökbefogadó szülők, sem a vér szerinti szülők után nem örököl). A bíróságnak ezt a problémát a jogok egymáshoz igazítása útján kell megoldania.

Másféle helyzet áll elő – amely a szó szoros értelmében nem a jogok egymáshoz igazításának, hanem inkább helyettesítésnek/átültetésnek minősül –, amikor valamely más jogban rögzített fogalom helyébe a belföldi jogi szabályozásban ismert fogalom lép.

A helyettesítés/átültetés elve megfelelőbb keretet nyújt a dologi jogok egymáshoz igazításának a 650/2012 rendelet 31. cikkében foglaltak szerinti eseteiben. Ilyen eset például a portugál jogban nem létező, azonban egy másik tagállam jogában szereplő „leasehold” [kb. földhasználati jog] fogalmának helyettesítése a felülépítményi dologi joggal (amely szerepel a portugál jogban).

A bíróság a bírósági eljárás során, valamint a nyilvántartó a nyilvántartásba vételkor egyaránt elvégezheti az említett helyettesítést/átültetést. A nyilvántartó határozatával szemben fellebbezés nyújtható be a bírósághoz (az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 140–146. cikke).

MEGJEGYZÉS

A jelen tájékoztatóban található információk nem teljes körűek, és nem kötelezőek a kapcsolattartó pontra, a bíróságokra vagy az egyéb szervekre és hatóságokra nézve. Bár a tájékoztatót rendszeresen frissítjük, előfordulhat, hogy nem tartalmaz minden jogszabályi módosítást, ezért nem helyettesíti a mindenkor hatályos jogi szövegek megtekintését.

Utolsó frissítés: 01/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.