- 1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?
- 2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?
- 3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 E tagállam joga szerint vonatkoznak-e gazdasági, családi vagy szociális megfontolások miatt az örökléssel kapcsolatos vagy arra kiható korlátozásokat megállapító különös szabályok az e tagállamban található ingatlanok, bizonyos vállalkozások vagy más, különleges vagyonkategóriák öröklésére?
A privatizációról szóló törvény (Zakon o denacionalizaciji) külön szabályokat állapít meg a privatizált vagyontárgyak öröklésére vonatkozóan.
Ezeket a szabályokat hagyatéki eljárás során kell alkalmazni, ha a privatizáció tárgyát képező vagyontárgyak nem képezik vita tárgyát, és még nem született határozat. Ebben a helyzetben a bíróság a „jogutód” kérelmére új, különös hagyatéki eljárást folytathat le a privatizált vagyontárgyakra vonatkozóan. A privatizációra vonatkozó határozatot annak a személynek a nevében hozzák meg, aki az államosítás idején a vagyontárgy tulajdonosa volt.
Különös szabályok vonatkoznak a társaság vagyonának öröklésére. E szabályok az elhunyt egyéni vállalkozó által jövedelemszerző tevékenysége során használt vagyontárgyak átruházására vagy a társas vállalkozásokból (tagságból) eredő részesedéseknek/a tőketársaságokból eredő részvényeknek a jogutódra vagy jogutódokra történő átruházására vonatkoznak. Az öröklésről szóló törvény (Zakon o dedovanju) nem tartalmaz erre vonatkozó külön rendelkezést. Az öröklésről szóló törvény értelmében az örökhagyó halálának időpontjában a hagyaték megosztásáig az örököstársak közössége jön létre, ami azt jelenti, hogy az örökösök a társaságot is együttesen irányítják. Ha az örökölt vagyontárgy a társaság, számos helyzet állhat elő: ha a társaság örökösét megnevezték a végrendeletben, de ő nem kívánja folytatni a társaság működtetését, akkor minden örökösnek el kell fogadnia egy másik megoldást. Ha az örökhagyó az örökös meghatározása nélkül írta meg a végrendeletét, vagy nem hagyott végrendeletet, az örökösöknek meg kell állapodniuk az üzlet folytatásáról. Dönthetnek úgy, hogy egyikük sem folytatja az üzleti tevékenységet egyéni vállalkozóként, és ennek eredményeként az üzleti tevékenység megszűnik vagy értékesítésre kerül. Másik megoldásként dönthetnek úgy, hogy az örökösök egyike egyéni vállalkozóként folytatja az üzletet, vagy hogy néhány vagy az összes örökös folytatja azt. Az utóbbi esetben átalakítják a vállalkozást valamely típusú társasággá.
A betéti társaság megszűnik a tag halálával, hacsak a társasági megállapodás másként nem rendelkezik. Az elhunyt személy korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedése örökölhető. Ha több örökös is van, akkor a részesedés az örökösök közösségének közös tulajdonává válik. A hagyatékot együttesen kell kezelniük, amíg meg nem állapítják a részesedésüket. Az öröklés felosztásakor két helyzet állhat fenn: a társasági részesedés az örökösök közös tulajdonában marad, akik megállapodnak, hogy a részesedés egyenlő vagy egyenlőtlen arányban oszlik meg közöttük, vagy megállapodnak a részesedés felosztásában, ha a társasági szerződés másként nem rendelkezik. Ha a társasági részesedést felosztják, akkor új részesedések jönnek létre a korábbiból.
A részvénytársaság részvényei örökölhetők. Ha több örökös is van, akkor a részesedés az örökösök közösségének közös tulajdonává válik. Az örökösök az örökösök közösségén belül kezelik a részesedéseket/részvényeket, és rendelkeznek azokról.
A mezőgazdasági üzemek öröklésére különös szabályok vonatkoznak, amelyeket a mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvény (Zakon o dedovanju kmetijskih gospodarstev) határoz meg.
E szabályok átfogó elve az, hogy megakadályozzák a gazdaságok öröklés esetén való felosztását. A törvény további rendelkezései ebből az elvből származnak. Általában csak egy örökös szerezheti meg a mezőgazdasági üzem tulajdonjogát, de további feltételeknek is teljesülniük kell. Ha az örökhagyó védett gazdaság kizárólagos tulajdonosa, akkor a gazdaságot az az örökös örökli, aki a mezőgazdasági üzemben kíván dolgozni, és akit minden örökös egyhangúlag kiválasztott. Ha az örökösök nem tudnak megállapodásra jutni, akkor az az örökös, aki kinyilvánította azon szándékát, hogy a mezőgazdasági üzemben kíván dolgozni, például mezőgazdasági képzés elvégzésével vagy ezen a területen történő képzéssel, elsőbbséget élvez az összes többi örökössel szemben. Ugyanezen feltételek mellett az elhunyt házastársa elsőbbséget élvez az örökhagyó leszármazottaival szemben. Ha a védett gazdaság az örökhagyó és túlélő házastársa közös tulajdonát képezi, vagy egyikük külön tulajdona, vagy ha a házastársak a mezőgazdasági ingatlan társtulajdonosai, akkor a mezőgazdasági üzem örököse az örökhagyó túlélő házastársa. Ha a védett gazdaság az egyik szülő és annak leszármazottja, vagy az örökbefogadó és annak örökbefogadott gyermeke tulajdonát képezi, akkor az örökös a leszármazott vagy az örökbefogadott. A gazdaságot nem öröklő személyeknek a törvényben előírt részesedését kötelesrésznek kell tekinteni. Ezenkívül a védett gazdaság örökösének olyan körülmények között kell tudnia átvenni a gazdaságot, amelyek nem rónak rá túlzott terhet.
2 E tagállam joga szerint az öröklésre irányadó jogra tekintet nélkül is alkalmazni kell-e ezeket a különös szabályokat a fent említett vagyontárgyak öröklésére?
A védett gazdaság öröklése olyan esetet jelent, ahol azon ország törvénye, amelyben bizonyos típusú vagyontárgyak találhatóak, olyan különös szabályokat tartalmaz, amelyek az ilyen vagyontárgyak öröklésére vonatkozó vagy azt érintő korlátozásokat vezetnek be. Ennélfogva azokban az esetekben, amikor a Szlovéniában található védett gazdaság a hagyaték részét képezi, a szlovén nemzeti jogot kell alkalmazni az öröklésre alkalmazandó jogtól függetlenül (a mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvény).
3 Tartalmaz-e különleges eljárásokat e tagállam jogrendszere a fent említett különös szabályok betartásának biztosítására?
A mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek nem szerepelnek az öröklésről szóló törvényben, vagy eltérnek azoktól. A mezőgazdasági üzemek örökléséről szóló törvénynek a védett gazdaságok öröklésének kérdéseivel foglalkozó részletesebb rendelkezései hiányában az öröklésre vonatkozó általános szabályokat, azaz az öröklésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.