- Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?
- Milyen kárért kaphatok kártérítést?
- Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét veszítette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
- Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
- Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?
- Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?
- Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?
- Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?
- Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem — amennyiben ismert a személye?
- Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
- Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?
- Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?
- A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?
- A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?
- A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
- Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
- Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?
- Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?
- Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?
- Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?
- Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?
- Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?
- Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?
- Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?
- Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?
- Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?
- Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?
- Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?
- Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?
- Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?
- Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?
- Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?
- Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?
Milyen ellenem elkövetett bűncselekményért kaphatok kártérítést?
Az igénylőnek azt kell bizonyítania, hogy az elszenvedett kár olyan szándékos vagy nem szándékos cselekmény eredménye, amely vagyon vagy személy elleni bűncselekménynek minősíthető. A szándékos cselekmények, illetve a tudatos vagy hanyag gondatlanság ennélfogva kártérítésre jogosít, függetlenül attól, hogy az elkövetőt azonosították-e vagy nem.
Vagyon elleni bűncselekmény esetén a cselekményt lopásnak, csalásnak, bizalommal való visszaélésnek, zsarolásnak, illetve rongálásnak kell minősíteni.
Ezenfelül sajátos kártérítési mechanizmusok léteznek a terrorcselekményekből következő károkat, a Franciaország területén történt közlekedési baleseteket, a vadászbaleseteket, az azbesztnek való kitettséget, illetve a jármű tűz következtében történő megsemmisülését illetően.
Milyen kárért kaphatok kártérítést?
A személy elleni súlyos bűncselekményből eredő kárát teljes mértékben megtérítik, amennyiben:
- olyan bűncselekmény áldozata volt, amely állandó vagy teljes, illetve egy hónapot meghaladó keresőképtelenséget eredményezett, illetve nemi erőszak, szexuális támadás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális támadás, emberkereskedelem, rabszolgatartás vagy kényszermunka áldozata volt
- vagy egy közeli hozzátartozója meghalt a fent említett bűncselekmények eredményeként.
Bizonyos feltételek mellett, felső határ korlátai között részesülhet kártérítésben abban az esetben, ha személy elleni kisebb súlyú bűncselekmény vagy vagyon elleni bűncselekmény áldozata lett:
- olyan személyi sérülés esetén, amely egy hónapnál rövidebb ideig tartó teljes keresőképtelenséget eredményezett;
- lopásnak, csalásnak, bizalommal való visszaélésnek, zsarolásnak, illetve rongálásnak minősített cselekményekből következő anyagi kár esetén.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekmény következtében életét veszítette? Mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
Igen, részesülhet kártérítésben abban az esetben, ha a sértett közeli hozzátartozója és a bűncselekmény eredményeként személyi sérülést szenvedett.
A kártérítés a felmenőknek (szülők, nagyszülők), a lemenőknek (gyermekek, unokák), a házastársnak, illetve oldalági rokonoknak (testvérek), valamint minden olyan személynek biztosítható, aki bizonyítani tudja, hogy a sértettel személyes kapcsolatban állt.
Jár-e kártérítés számomra, ha olyan sértett hozzátartozója vagy eltartottja vagyok, aki a bűncselekményt túlélte? Ebben az esetben mely hozzátartozók vagy eltartottak kaphatnak kártérítést?
Igen, részesülhet kártérítésben abban az esetben, ha a sértett közeli hozzátartozója és a bűncselekmény eredményeként személyi sérülést szenvedett.
A kártérítés a felmenőknek (szülők, nagyszülők), a lemenőknek (gyermekek, unokák), a házastársnak, illetve oldalági rokonoknak (testvérek), valamint minden olyan személynek biztosítható, aki bizonyítani tudja, hogy a sértettel személyes kapcsolatban állt.
Jár-e kártérítés számomra, ha nem vagyok uniós tagállam állampolgára?
Igen, részesülhet kártérítésben, ha nem uniós tagállam állampolgára, amennyiben a bűncselekmény Franciaország területén történt.
Amennyiben ebben az országban élek, itt van a tartózkodási helyem, illetve ennek az országnak az állampolgára vagyok, igényelhetek-e kártérítést ettől az országtól akkor is, ha a bűncselekmény egy másik uniós tagállamban történt? Megtehetem-e ezt ahelyett, hogy abban az országban igényelnék kártérítést, ahol a bűncselekményt elkövették? Ha igen, milyen feltételekkel?
Igen, a szokásos feltételek szerint részesülhet kártérítésben, ha francia állampolgár, de a bűncselekményt külföldön követték el.
Másrészt francia kártérítési szerv nem biztosíthat kártérítést Önnek, ha Ön külföldi állampolgár és a bűncselekmény külföldön történt.
Ahhoz, hogy kártérítésben részesüljek, először be kell jelentenem a bűncselekményt a rendőrségen?
Nem, nincs olyan követelmény, hogy a kártérítési igény benyújtását megelőzően feljelentést kell tenni a rendőrségen.
A kérelemnek azonban tartalmaznia kell az igény elbírálásához szükséges információkat. Csatolni kell hozzá az azt alátámasztó iratokat, amelyekből kitűnik különösen a bűncselekmény időpontja, helye, illetve annak körülményei (a feljelentés benyújtásáról kiállított elismervény, a büntetőeljárás bármely irata stb.).
Meg kell-e várnom a kártérítési igényem előterjesztésével az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését?
Nem, igénye előterjesztésével nem kell megvárnia az ügyben folytatott nyomozás vagy büntetőeljárás befejeződését.
Először az elkövetőtől kell-e kártérítést követelnem — amennyiben ismert a személye?
Személy elleni súlyos bűncselekmény esetén nem kell először az azonosított elkövetőtől kártérítést követelnie (lásd az 1.2. pontot).
Személy elleni kisebb súlyú bűncselekmény, illetve vagyon elleni bűncselekmény (lásd az 1.2. pontot) esetén bizonyítani kell, hogy az azonosított elkövető fizetésképtelen vagy nem képes a kár teljes megtérítésére. Szélesebb körben bizonyítani kell, hogy Ön nem részesülhet hatékony és elégséges kártérítésben valamely biztosítótársaság vagy egyéb olyan jogalany részéről, amelynek felelőssége fennállhat.
Abban az esetben is jogosult vagyok-e kártérítésre, ha az elkövető személye ismeretlen, vagy nem ítélték el? Ha igen, milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
Akkor is részesülhet kártérítésben, ha az elkövetőt nem azonosították, illetve nem ítélték el, amennyiben bűncselekmény történt.
A kérelemnek azonban tartalmaznia kell az igény elbírálásához szükséges információkat. Csatolni kell hozzá az azt alátámasztó iratokat, amelyekből kitűnik különösen a bűncselekmény időpontja, helye, illetve annak körülményei (a feljelentés benyújtásáról kiállított elismervény, a büntetőeljárás bármely irata stb.).
Van-e határideje a kártérítési igényem előterjesztésének?
A határidő a bűncselekmény elkövetésének időpontjától számított három év. A határidő az utolsó büntetőítélet meghozatalának időpontjától egy évvel meghosszabbodik.
Amennyiben az elkövetőt kártérítés fizetésére kötelezték, a határidő akkor kezdődik, amikor a büntetőbíróság erről értesíti a sértettet. Amennyiben az elkövetőt kártérítés fizetésére kötelezték, a határidő a bíróság értesítésével kezdődik.
A határidő lejárát követően a sértett vagy a jogosultak által előadott jogszerű indok figyelembe vehető.
Milyen veszteségekre és költségekre terjed ki a kártérítés?
Kiterjed-e például a kártérítés a következőkre:
a) A bűncselekmény áldozata esetében
- Vagyoni (nem pszichés) károk:
- a sérülés egészségügyi költségei (egészségügyi ellátás — járóbeteg- és kórházi kezelés, rehabilitáció)
A személyi sérülés közvetlen áldozata esetében valamennyi kórházi, orvosi, paramedicinális és gyógyszerköltség (ápolók, fizikoterápia, orthoptika, beszédterápia stb.) megtéríthető, mivel e kiadások többségét rendszerint fedezik a szociális szervezetek.
Figyelembe kell venni a sértett állapotának stabilizálódását követően az egészségi állapota által szükségessé tett orvosilag előrelátható jövőbeli orvosi kezelést is.
- a sérülésből eredő további szükségletek vagy költségek (így gondozás, időszakos és állandó kezelés, az oktatás meghosszabbodása, fizikoterápia, a háztartás átalakítása, különleges eszközök stb.)
. A háztartás és a járművek átalakítási költségei, valamint a harmadik személytől kapott állandó segítség költségei megtéríthetők.
A személyi sérülés következményeivel kapcsolatos különböző költségek is megtéríthetők: a gyermekgondozás, a háztartásvezetés, a szállítás stb. költségei.
- maradandó sérülés (pl. rokkantság vagy egyéb maradandó fogyatékosság)
A maradandó funkcionális károsodás a kár azon következményei vonatkozásában kompenzálható, amelyek megmaradnak az egészségi állapot stabilizálódását követően: a pszichológiai funkciók károsodása, az állandó fájdalom, az életminőség elvesztése, az önállóság elvesztése stb. Miután a károsodás azonosításra került, besorolható a funkcionális károsodás skáláján.- keresetkiesés az orvosi kezelés időtartama alatt és azt követően (beleértve a kiesett keresetet, a keresőképesség elvesztését vagy a lecsökkent tartásdíjat stb.)
Kártérítés biztosítható a bizonyított kiesett jövedelem, a jövőbeli elvesztett jövedelem, illetve az érintett karrierjére gyakorolt hatás után: csökkent munkavállalási kilátások, a munkalehetőségek elvesztése, a munka nehezebbé válása, az állásváltoztatás szükségessége stb. Az iskolai vagy egyetemi tanulmányokra, illetve a képzésre gyakorolt hatás is értékelhető. - lehetőség elvesztése
- a károkozó eseményhez kapcsolódó jogi eljárásokhoz kapcsolódó költségek, például eljárási illetékek, bírósági költségek.
- az ellopott vagy kárt szenvedett személyes vagyontárgyak utáni kártérítés
- egyéb
- keresetkiesés az orvosi kezelés időtartama alatt és azt követően (beleértve a kiesett keresetet, a keresőképesség elvesztését vagy a lecsökkent tartásdíjat stb.)
A munkalehetőségek elvesztése kapcsán a karrierkilátások tekintetében nyújtható kártérítés (lásd az előző pontot).
A bűncselekménnyel kapcsolatos eljárás során felmerült kiadásokra maga a kártérítés nem terjed ki. A korlátozott forrásokkal rendelkező személyek ugyanakkor költségmentességben részesülhetnek, ilyenkor a tárgyalás során felmerült eljárási illetékeket és bírósági költségeket részben vagy egészben az állam viseli. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a költségmentesség a források vizsgálata nélkül jár (lásd: az 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény 9-2. cikkében található listát [Loi n° 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l’aide juridique]).
Főszabály szerint a vagyoni kárt nem térítik meg személy elleni bűncselekmények esetén. A fent hivatkozott bűncselekmények esetén (lásd az 1.2. pontot) a vagyoni kár megtérítése bizonyos körülmények között 4575 EUR-ra korlátozódik (2018. január 16-tól alkalmazandó felső határ).
- Pszichés (erkölcsi) kár:
- az áldozat fájdalma és szenvedése
Az átélt szenvedés magában foglal minden fizikai és pszichés szenvedést, továbbá a kapcsolódó problémákat a bűncselekmény elkövetésének időpontjától az egészségi állapot stabilizálódásáig. Az egészségi állapot stabilizálódását követően a fennmaradó szenvedést a kártérítés szempontjából maradandó funkcionális károsodásnak kell tekinteni.
A személyes lehetőségek elvesztését a személyes életkilátások elvesztésének (perte d’établissement)címén lehet figyelembe venni, ami a családi életre vonatkozó terv megvalósítása reményének vagy lehetőségének elvesztésére vonatkozik.
Az esztétikai kár figyelembe veszi a fizikai megjelenés megváltozásának személyes következményeit.
Az öröm elvesztését (préjudice d’agrément), amely az áldozat sport- vagy szabadidős tevékenységre való képtelenségének kompenzálását célozza, ugyancsak figyelembe lehet venni.
b) Az áldozat jogutódai és hozzátartozói esetében
- Vagyoni (nem pszichés) károk:
- temetési költségek
A temetési és temetkezési költségekre kiterjed a kártérítés.
- egészségügyi költségek (pl. valamely családtag terápiája, járóbeteg- és kórházi kezelése, rehabilitáció)
Az egészségügyi költségek többségét, a közeli hozzátartozókat érintő költségeket is beleértve, rendszerint fedezik a társadalombiztosítási szervek. A patológiai kihatásokat egyébként a közeli hozzátartozók érzelmi szenvedése címén kezelik (lásd fent).
- tartásdíj vagy lehetőség elvesztése
Kártérítés biztosítható az áldozat közeli hozzátartozóit érintő, az áldozat halálának vagy fogyatékosságának tulajdonítható jövedelemkiesés vagy jövedelemcsökkenés után, különösen ha a hozzátartozóknak folyamatosan az áldozattal kell lenniük, ideiglenesen feladva munkájukat.
Pszichés kár:
- a hozzátartozók vagy jogutódok fájdalma és szenvedése/az áldozat halála esetén kártérítés a túlélőknek
Érzelmi szenvedés (préjudice d’affection) miatt kártérítés ítélhető meg az áldozat halálát követően a közeli hozzátartozók által elszenvedett nem vagyoni kár, illetve a súlyosan fogyatékos közvetlen áldozat szenvedése után.
A kártérítést egy összegben, vagy havi részletekben folyósítják?
Az összeget egy részletben vagy járadék formájában folyósíthatják. A végleges kártérítést megelőző eljárás során előzetes kifizetésekre is sor kerülhet.
A bűncselekménnyel összefüggésben tanúsított magatartásom, a saját büntetett előéletem, vagy az együttműködésem hiánya a kártérítési eljárás során hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a részemre fizetett összeget?
Az áldozat felróható magatartása igazolhatja a kártérítés kizárását vagy csökkentését, például abban az esetben, ha sértések hangzottak el, vagy ha összeszólalkozásban vagy bűncselekményben való részvételre került sor. A felróható magatartásra az elhunyt jogutódaival szemben is lehet hivatkozni.
Az azonban nem releváns, hogy az áldozat büntetett előéletű.
A kártérítési eljárás során igényének tartalmaznia kell az igény értékeléséhez előírt információkat, valamint be kell nyújtani a szükséges alátámasztó iratokat. Ne feledje, hogy később további dokumentumok benyújtása is kérhető és lehetséges, hogy együtt kell működni független szakértőkkel szakértői véleményük elkészítése során.
A pénzügyi helyzetem hogyan befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
- Személy elleni súlyos bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot)
Pénzügyi helyzetét nem veszik figyelembe és teljes kártérítésben részesülhet a személye elleni bűncselekményekből következő károk után.
A társadalombiztosítási szervek, kölcsönös egészségbiztosító társaságok és biztosítótársaságok által fizetett juttatásokat azonban figyelembe veszik.
- Személy elleni kisebb súlyú bűncselekmények, illetve vagyon elleni bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot)
Pénzügyi helyzetét figyelembe veszik, három kritérium alapján: Ön
- kevesebb mint 18 300 EUR éves jövedelemmel rendelkezik (2017-es adat) – az eltartottak (lemenők, felmenő rokonok) esetében további összegek engedélyezettek;
- nem részesülhet hatékony és elégséges kártérítésben valamely biztosítótársaság vagy egyéb olyan jogalany részéről, amelynek felelőssége fennállhat;
- bizonyítja, hogy a bűncselekmény eredményeként súlyos anyagi vagy pszichés helyzetben van.
Van-e más olyan feltétel, amely befolyásolhatja a kártérítési esélyeimet és/vagy a kártérítés összegét?
Nem.
Hogyan történik a kártérítési összeg kiszámítása?
A személy elleni súlyos bűncselekmények esetében a teljes kártérítés az alapelv. A kártérítést valamennyi kártérítési igény figyelembe vételével számítják ki.
A számításra eseti alapon, az adott áldozat személyes helyzete és a benyújtott alátámasztó iratok alapján kerül sor; bizonyos kártérítési igények kapcsán irányadó skálákat használnak.
A maradandó funkcionális károsodás után fizetendő kártérítés számításánál például egy az orvos által megállapított károsodáson és az áldozat életkorán alapuló irányadó skálát használnak.
Van-e a kifizethető kártérítésnek minimális/maximális összege?
Nincs minimális összeg.
Nincs maximális összeg a személy elleni súlyos bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot) esetében.
A személy elleni kisebb súlyú bűncselekmények, illetve vagyon elleni bűncselekmények (lásd az 1.2. pontot) esetében a kártérítésre 4575 EUR összegű felső határ vonatkozik (2018. január 16-tól alkalmazandó felső határ).
Meg kell-e jelölnöm az összeget az igénylőlapon? Ha igen, kapok-e valamilyen útmutatást az összeg kiszámítására vagy egyéb szempontokra vonatkozóan?
Igen, a kártérítési igénylőlapon szerepel a kért összeg. Ez azonban a teljes összeg. Ügyvéd vagy áldozatsegítő szervezet segítséget nyújthat annak meghatározásához.
Az engem ért veszteségért bármely más forrásból (például a munkáltatói biztosítás vagy magánbiztosítás révén) kapott kompenzáció összegét le fogják-e vonni a hatóság/szerv által fizetett kártérítésből?
A társadalombiztosítási szervek, kölcsönös egészségbiztosító társaságok és biztosítótársaságok stb. által fizetett juttatásokat figyelembe veszik.
Kaphatok-e előleget a kártérítési összegre? Ha igen, milyen feltételekkel?
Igen, az eljárás során bármikor kérhet előleget (a provision) a kártérítési összegre.
Az érdemi határozat meghozatalát követően kaphatok-e kiegészítő vagy további kártérítést (például a körülményeimben beállt változás vagy az egészségi állapotom rosszabbodása miatt)?
Igen, benyújthat további kártérítési igényt, ha kára súlyosbodik, illetve bármely olyan jogszerű indokkal, amelyet alá tud támasztani.
Milyen igazoló iratokat kell csatolnom a kérelmemhez?
Az igénylő kérelmének, amelyet a megfelelő regionális bíróság (tribunal de grande instance) bűncselekmény-jóvátételi bizottságának (Commission d’indemnisation des victimes d’infractions — CIVI) kell megküldeni, tartalmaznia kell az igény elbírálásához szükséges információkat. a kérelemhez alátámasztó iratokat kell csatolni, amelyek rögzítik különösen a következőket:
- az igénylő családi neve, utónevei, születési ideje és helye, foglalkozása, állampolgársága és lakcíme (csatolni kell a nemzeti személyi igazolvány, tartózkodási engedély, útlevél stb. másolatát);
- az áldozattal fennálló családi kapcsolat (csatolja az anyakönyvi kivonat (livret de famille), közjegyző által hitelesített okiratot stb. másolatát);
- a bűncselekmény időpontja, helye, illetve annak körülményei (csatolja a feljelentés benyújtásáról kiállított elismervényt, a büntetőeljárás bármely iratát stb.).
- az ügyet tárgyaló bíróság, ha van ilyen (csatolja az ítélet másolatát);
- a sérülések jellege, a munkából való távollét időtartam és következményei (csatolja az orvosi igazolásokat, a munkából való távollét és az orvosi vizsgálatok iratait);
- azon állami és magán szociális biztosítási szervek, amelyeknek az igénylő tagja és amelyek valószínűleg érintettek (csatolja a társadalombiztosítási kártya másolatát);
- benyújtott bíróságon kívüli kérelmek és a már kezdeményezett perek, valamint az igénylő részére már kifizetett összegek (csatolja az elkövető, a biztosító stb. által fizetett napi járadékokra, nyugdíjakra, járadékokra és kifizetésekre vonatkozó alátámasztó iratokat);
- a CIVI-től kért kártérítés összege;
- az igénylő bankszámláját igazoló irat;
- a konkrét igényre vonatkozó egyéb alátámasztó iratok.
Amennyiben az igény személy elleni kisebb súlyú bűncselekmény miatti, illetve lopásból, csalásból, bizalommal való visszaélésből, zsarolásból, illetve rongálásból eredő vagyoni kár megtérítésére irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell továbbá a következőket:
- az igénylő vagyonkimutatása (csatolja a bűncselekményt megelőző év és a kérelem benyújtását megelőző év adómegállapítási igazolását avis d’imposition;
- a hatékony és egyébként elégséges kártérítésben részesülés lehetetlenségének bizonyítékát;
- a bűncselekményből következő súlyos anyagi és pszichés helyzet ismertetése.
Kapcsolódnak-e adminisztratív vagy egyéb díjak a kérelem benyújtásához és feldolgozásához?
Nincsenek költségek. Az ügyvédi segítség vagy képviselet igénybevétele nem kötelező. Az ügyvédi díjak az Ön felelősségi körébe tartoznak, kivéve, ha automatikusan vagy bizonyos feltételek mellett költségmentességben részesült. A CIVI előtt eljárás során felmerült költségek bírósági költségeknek tekintendők és azokat az állam viseli.
Melyik hatóság bírálja el a kártérítés iránti kérelmeket (belföldi ügyek esetén)?
A CIVI-k feladata az áldozatoknak járó kártérítéssel kapcsolatos döntés. A CIVI által megállapított kártérítést ténylegesen a Terrorcselekmények és Egyéb Bűncselekmények Áldozatainak Garanciaalapja (Fonds de garantie des actes de terrorisme et d’autres infractions — FGTI) fizeti meg.
Terrorcselekmények esetében az FGTI közvetlenül nyújt kártérítést a kérelmet benyújtóknak, a regionális bíróság felügyelete mellett, amely elé bármely jogvita beterjeszthető.
Hová kell küldenem a kérelmet (belföldi ügyek esetén)?
Minden regionális bíróságon egy CIVI dönt a bűncselekmények áldozatai vagy jogutódaik által benyújtott kártérítési igényekről.
Az illetékes CIVI az Ön lakóhelyének vagy a büntetőügyben eljáró bíróság székhelyének megfelelő CIVI, ha van ilyen (Lista). Egyéb esetben a Párizsi Regionális Bíróság mellett működő CIVI az illetékes, amennyiben Ön külföldön tartózkodó francia állampolgár és a bűncselekmény külföldön történt.
Tribunal de Grande Instance de Paris
4 Boulevard du Palais
75055 PARIS CEDEX 01 — France
Terrorcselekmények esetében a kérelmeket közvetlenül az FGTI részére kell megküldeni:
64, Rue Defrance
94682 Vincennes Cedex — France
Jelen kell-e lennem az eljárás során és/vagy a határozathozatalkor?
Nem kell jelen lennie az eljárás során, illetve a tárgyaláson.
Mennyi ideig tart (hozzávetőlegesen), amíg a hatóságtól megkapom a kártérítési kérelmem tárgyában hozott határozatot?
A kérelmet a CIVI hivatala haladéktalanul továbbítja az FGTI felé.
Az FGTI a CIVI hivatala által továbbított teljes iratanyag kézhezvételétől számított két hónapon belül ajánlatot tesz az áldozat számára.
Amennyiben az áldozat elfogadja az ajánlatot, a rögzített megállapodást jóváhagyás céljából megküldik a CIVI elnökének. Jóváhagyást követően a megállapodás végrehajtható. A határozatról értesítik az áldozatot, valamint a FGTI-t, amely teljesíti a kifizetést.
Az FGTI indokolt elutasítása esetén, illetve ha az áldozat elutasítja az ajánlatot vagy két hónapon belül nem válaszolt az FGTI ajánlatára, a CIVI bírósági eljárás keretében megvizsgálja az ügyet: ebben az esetben egy bíró vizsgálja meg a kérelmet, illetve ellenőrzi a megtett nyilatkozatokat és a benyújtott iratokat.
Az ügyész és az FGTI legkésőbb 15 nappal a tárgyalást megelőzően benyújtják észrevételeiket. Az igénylőt és az FGTI-t legalább két hónappal előre idézni kell.
A zárt ülésen lefolytatott eljárást követően a CIVI kártérítést megítélő vagy megtagadó döntését kézbesítik a kérelmező, illetve az FGTI részére, amely a kézbesítést követő hónapban köteles kifizetni a kártérítést.
Terrorcselekmények esetében a FGTI a teljes iratanyag kézhezvételét követő hónapban kifizet egy összeget, amennyiben fennáll a jogosultság. Az FGTI három hónapon belül tesz ajánlatot kártérítésre az áldozat (amennyiben állapota stabilizálódott), illetve az elhunyt áldozatok családtagjai felé.
Hogyan tudok fellépni a hatóság határozatával szemben, ha nem vagyok vele megelégedve?
Amennyiben nincs megelégedve a CIVI határozatával, akkor felülvizsgálatot kérhet azon fellebbviteli bíróságtól (Cour d’appel), amelynek területén a CIVI működik.
Hol juthatok hozzá a kártérítési igény benyújtásához szükséges formanyomtatványokhoz és egyéb információkhoz?
Az információk és formanyomtatványok az alábbi weboldalakon találhatók:
- Service-Public.fr (terrorcselekményen kívüli igény formanyomtatványa és magyarázatok, terrorcselekményen kívüli információk, terrorcselekménnyel kapcsolatos információk)
- FGTI (terrorcselekmények esetében, áldozati igények formanyomtatványa FR vagy EN)
- Útmutató áldozatok számára terrorcselekmények esetén.
Az áldozatvédelmi szervezetek segítséget nyújthatnak a folyamat során, valamint biztosíthatják a szükséges információkat.
Van-e erre a célra létrehozott segélyvonal vagy weboldal, amit használhatok?
Az 116006 telefonos szolgáltatás ingyenes pszichológiai segítséget kínál, továbbá a jogaival kapcsolatos tájékoztatást biztosít és általános támogatást nyújt a folyamat során, heti hét napon 09:00 és 21:00 között, helyi tarifa mellett a következő számon:
01 41 83 42 08
Franciaországon belül, illetve
+33 1 41 83 42 08 külföldről.
E-mail: 08victimes@france-victimes.fr
A következő weboldalak állnak rendelkezésre:
- Service-Public.fr (formanyomtatvány, terrorcselekményen kívüli információk, terrorcselekménnyel kapcsolatos információk)
- FGTI
- Útmutató áldozatok számára terrorcselekmények esetén.
Kaphatok-e jogi (ügyvédi) segítséget a kérelmem elkészítéséhez?
A korlátozott forrásokkal rendelkező személyek költségmentességben részesülhetnek, ilyenkor a tárgyalás során felmerült eljárási illetékeket és bírósági költségeket részben vagy egészben az állam viseli. A legsúlyosabb bűncselekmények esetében a költségmentesség a források vizsgálata nélkül jár (lásd: az 1991. július 10-i 91-647. sz. törvény 9-2. cikkében található listát [loi no 91-647 du 10 juillet 1991 relative à l'aide juridique.]).
Egyes jogérvényesítést biztosító szervezetek, mint a jogi központok (maisons de la justice et du droit) vagy a jogi tájékoztató pontok (points d’accès au droit) ingyenes jogi tanácsadást nyújtanak és állampolgárságától függetlenül segítséget nyújthatnak az Ön számára a jogai gyakorlásával kapcsolatos alaki követelmények teljesítésében, valamint támogatást biztosíthatnak a bíróságon kívüli eljárások során.
Ugyanez érvényes az áldozatsegítő szervezetekre, amelyek többek között ingyenes jogi segítséget kínálnak.
Van-e olyan áldozatsegítő szervezet, amely segítségemre lehet a kártérítés igénylésében?
Az áldozatsegítő szervezetek, amelyekkel a bírósági áldozatsegítő irodákban, illetve saját helyiségeikben lehet kapcsolatba lépni, ingyenes segítséget nyújthatnak kártérítési igénye előkészítésében.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.