- Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?
- A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?
- Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?
- Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?
- Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
- Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?
- Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?
- Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?
- Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?
- Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?
Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?
A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti kérelem elbírálása a sérelmet szenvedett fél indítványára a büntetőeljárásban történik, ha ez nem késlelteti jelentős mértékben az eljárást. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv [Zakon o kaznenom postupku)] 153. cikkének (1) bekezdése)
A sérelmet szenvedett fél kártérítési igényét előterjesztheti a büntetőeljárás keretében. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 154. cikkének (1) bekezdése)
A büntetőeljárás keretében benyújtott kártérítési kereset benyújtható a büntetőfeljelentést kezelő szervhez vagy az eljáró bírósághoz. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (1) bekezdése)
A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?
A kártérítési keresetet az elsőfokú bíróság előtti bizonyítási eljárás lezárásáig bármikor elő lehet terjeszteni. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (2) bekezdése)
Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?
A polgári jogi igény büntetőeljárás keretében történő elbírálására irányuló kérelem hivatkozást tartalmazhat egy perben érvényesített igényre vonatkozóan. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 153. cikkének (2) bekezdése)
Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?
Nem létezik speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez.
Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
A kérelmet előterjesztő félnek meg kell jelölnie az igényét és be kell mutatnia bizonyítékait. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 155. cikkének (3) bekezdése) A bizonyíték típusát és mennyiségét nem határozza meg a törvény.
Kell-e a bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?
A kártérítési kereset büntetőeljárás keretében történő benyújtása nem illetékköteles.
Részesülhetek-e költségmentességben az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?
Öt évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekménynek a bűncselekmény következtében súlyos sérelmet szenvedett sértettjei ingyenes jogi segítségnyújtásra jogosultak kártérítési igényük előterjesztése során. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 43. cikkének (2) bekezdése) Ez a jog nem függ a sérelmet szenvedett fél állandó lakóhelyétől.
Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?
A vádlott bűnösségét megállapító bíróság elrendelheti a sértett kárának teljes megtérítését, vagy elrendelheti a kár részleges megtérítését és felhívhatja a sérelmet szenvedett fél figyelmét arra, hogy a kár fennmaradó részének megtérítését polgári eljárásban kérheti. Ha a büntetőeljárás során rendelkezésre álló információk nem elegendőek ahhoz, hogy a bíróság teljes egészében vagy részben megítélje a kártérítést, a bíróság azt javasolja a sértett félnek, hogy nyújtson be külön keresetet.
Ha a bíróság bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában felmenti a vádlottat, vagy megszünteti az eljárást, javasolja a károsultnak, hogy nyújtson be külön kártérítési keresetet. Amennyiben a bíróság saját hatáskörének hiányát állapítja meg, a sérelmet szenvedett felet tanáccsal látja el arra vonatkozólag, hogy a büntetőeljárást a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt indítsa meg vagy ott folytassa, és annak keretében nyújtsa be kártérítési igényét. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 158. cikkének (2) és (3) bekezdése)
Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?
A sérelmet szenvedett fél a bíróság határozatát annak a bűnügyi költségre a kártérítési igényre vonatkozó részében támadhatja meg. Amennyiben az ügyész átvette a sértettől a vád képviseletét, a sértett bármely, az ítélet megtámadására alkalmas jogalapra hivatkozva fellebbezhet. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 464. cikkének (4) bekezdése)
Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?
Az arra jogosultsággal rendelkező személy kérelmére a büntetőeljárás során (a vonatkozó végrehajtási rendelkezések alapján) ideiglenes intézkedések rendelhetők el a bűncselekményből eredő kártérítési igény biztosítása érdekében.
A fenti bekezdésben hivatkozott határozatot a nyomozási bíró hozza meg. A vádemelést követően a határozatot a vádtanács, vagy a tárgyalás során az eljáró bíróság hozza meg. Az ideiglenes intézkedéssel szembeni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya az intézkedés végrehajtására. (A büntetőeljárásról szóló törvénykönyv 160. cikke)
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.