Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata görög nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: csehnémetangolfranciarománszlovénfinn.
Swipe to change

Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény

Görögország

Tartalomszolgáltató:
Görögország
Ezen a nyelven nem áll rendelkezésre hivatalos fordítás.
Az oldal tartalmának a gépi fordítása megtekinthető itt. Figyelem: a gépi fordítás csakis általános tájékoztatási célt szolgál. A weboldal tulajdonosa nem vállal semminemű felelősséget a gépi fordítás minőségéért.

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában kell arról nyilatkoznia – amikor panaszt tesz az illetékes ügyészségnél vagy rendőri szervnél –, hogy magánfélként részt kíván venni az eljárásban. Ezt a nyilatkozatot magában a panaszban kell megtennie. Ilyen nyilatkozatot a bűncselekmény nyomozása során is tehet a rendőrségnek, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett külön dokumentumban (dikógrafo). A nyilatkozatot közvetlenül a bírósághoz is intézheti, addig az időpontig, amíg az nem kezdte meg a bizonyítékok értékelését (a büntetőeljárásról szóló törvény 82–83. cikke).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A) A tárgyalást megelőző szakaszban, a fent kifejtettek szerint (a büntetőeljárási törvény 83. cikke)

B) A bíróság előtt a bizonyításfelvétel kezdetét megelőzően egyszerű szóbeli nyilatkozatban – anélkül, hogy szükség lenne bármilyen tárgyalást megelőző írásbeli eljárásra –, amennyiben az Ön ellen elkövetett bűncselekmény következtében elszenvedett fájdalom, szenvedés és nem vagyoni kár miatt követel kártérítést, vagy legalább öt nappal a tárgyalást megelőzően a vádlotthoz intézett felhívással, amennyiben Ön anyagi kár miatt követel kártérítést (a büntetőeljárási törvény 68. cikke).

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Arra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a büntetőeljárásban magánfélként rész kíván venni, főszabály szerint tartalmaznia kell az ügy összefoglalását, azokat az okokat, amelyek miatt Ön jogosultnak tartja magát az eljáráshoz való csatlakozásra, valamint egy kézbesítési megbízott kijelölését a bíróság székhelye szerinti helyen, amennyiben az Ön állandó lakóhelye nem ott van.

Amennyiben az Ön arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként kíván csatlakozni, fájdalom, szenvedés és nem vagyoni kár miatti kártérítési igényre vonatkozik, nincs szükség írásbeli eljárásra. Ezekben az esetekben a magánfél általában egy szimbolikus összegre (44 EUR) irányuló ideiglenes követelést (me epifelaksi) terjeszt elő, nem a teljes kárigényt. Amennyiben a bíróság a vádlott bűnösségét állapítja meg, elrendeli e szimbolikus összeg megfizetését az Ön részére. A fennmaradó részre vonatkozóan Önnek külön keresetet kell indítania polgári bíróság előtt. Amennyiben kártérítési igénye a bűncselekménnyel Önnek okozott anyagi kár megtérítésére irányul, a tárgyalást legalább öt nappal megelőzően felhívást kell intéznie a vádlotthoz, amely tételesen felsorolja az okozott károkat (a büntetőeljárási törvény 68. cikke).

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincs ilyen speciális formanyomtatvány. Az Ön nyilatkozatának az összes fent leírt elemet tartalmaznia kell. A fentieknek megfelelően tárgyalást megelőző különleges eljárásra csak akkor van szükség, ha a büntetőbíróságnál az anyagi kár megtérítését kérelmezik, mely esetben a felhívást a tárgyalást öt nappal meg kell küldeni a vádlottnak.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügy tárgyalását megelőzően Önnek rendelkezésre kell bocsátania a követelését bizonyító minden dokumentumot, amellyel Ön rendelkezik, például orvosi igazolásokat, nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és egyéb bizonyítékokat.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

Önnek a polgári eljárásra irányadó illetéket kell megfizetnie, amelynek összege 40 EUR (a büntetőeljárási törvény 63. cikke, amely a 4446/2016. sz. törvény általi módosítást követően 2017. január 23-tól alkalmazandó).

Kaphatok-e költségmentességet az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Abban az esetben is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A törvény (a 3226/2004. sz. törvény 1. cikke) abban az esetben biztosít költségmentességet az alacsony jövedelmű uniós állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek számára, ha jogszerűen tartózkodnak az Európai Unió területén vagy ott szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek. A költségmentességre jogosult alacsony jövedelmű polgárok azok, akiknél a család éves jövedelme nem haladja meg a nemzeti általános kollektív munkaügyi megállapodásban meghatározott éves személyes minimumjövedelem kétharmadát. Ha a perben érintett ellenérdekű felek egy családhoz tartoznak, a jogvitában érintett másik fél jövedelmét nem veszik figyelembe. A valamennyi büntető- vagy polgári jogi igényre vonatkozó jogi segítségnyújtás elérhető a büntető törvénykönyv alábbi cikkeiben meghatározott bűncselekmények sértettjei számára is: 323. cikk (rabszolga-kereskedelem), 323A. cikk (emberkereskedelem, rabszolgatartás vagy szolgaság, kényszerházasság), a 323B. cikk a) pontja (utazásszervezés kiskorú gyermekkel folytatott szexuális cselekményben vagy más szeméremsértő cselekményben való részvétel céljából [szexturizmus]), 324. cikk (kiskorú gyermek jogellenes elvitele), 339. cikk (kiskorú gyermek megrontása), 348A. cikk (gyermekpornográfia), valamint 351A. cikk (ellenérték fejében kiskorú gyermekkel folytatott szeméremsértő cselekmények); másrészt a 3386/2005. törvény alábbi cikkeiben meghatározott bűncselekmények sértettjei számára: a 87. cikk (5) és (6) bekezdése (harmadik ország állampolgárának Görögország területére való belépésének, Görögország területéről való távozásának vagy Görögországban való jogellenes tartózkodásának elősegítése) és 88. cikk (harmadik ország állampolgárának jogellenes szállítása Görögországba); harmadrészt pedig a büntető törvénykönyv alábbi cikkeiben meghatározott bűncselekmények kiskorú sértettjei számára: 336. cikk (szexuális erőszak), 338. cikk (szexuális zaklatás), 343. cikk (hatalommal visszaélve elkövetett szeméremsértés), 345. cikk (vérfertőzés), 346. cikk (rokonok között elkövetett szeméremsértés), 347. cikk (természet elleni fajtalanság – ezt a bűncselekményt azóta eltörölték), 348. cikk (mások kéjelgésének elősegítése), 348B. cikk (szexualitásra való felhívása), 348C. (kiskorú gyermek pornográf ábrázolása), valamint 349. cikk (kerítés).

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a vádlottal szembeni kérelmemet?

Ha a büntetőbíróság úgy dönt, hogy a büntetőeljárást meg kell szüntetni vagy az bármely okból nem indítható meg, a polgári jogi igényt nem bírálhatja el. Szintén nem fogadja be a polgári jogi igényt, ha annak benyújtása a fentieknek megfelelően nem jogszerűen történt, vagy ha jogilag megalapozatlan, vagy ha az igény érdemben alaptalan például azért, mert Ön nem közvetlenül a bűncselekmény folytán szenvedett sérelmet, vagy nem az Ön jogos érdekét sértették meg.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ön a körzeti büntetőbíróság, az egy- vagy háromtagú elsőfokú bírói tanács vagy a szabálysértési ügyekben benyújtott fellebbezéseket elbíráló bíróság (plimellima) által hozott felmentő ítélettel szemben rendes fellebbezést (efesi) nyújthat be, amennyiben Önt kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték, azonban csak ezen az alapon (a büntetőeljárási törvény 486. cikkének (1b) bekezdése). Emellett Ön a vádlott bűnösségét megállapító ítélettel szemben is benyújthat rendes fellebbezést, amennyiben az az Ön igényét jogi megalapozatlanság miatt utasította el, vagy ha az Önnek pénzügyi vagy vagyoni kártérítést ítél meg, feltéve, hogy a követelt összeg meghaladja a 100 EUR-t a körzeti büntetőbíróság ítélete elleni, a 250 EUR-t az egytagú elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak egytagú bíróságának ítélete elleni, vagy pedig az 500 EUR-t a háromtagú elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak háromtagú bíróságának ítélete elleni fellebbezés esetében (a büntetőeljárási törvény 488. cikke). Ön felülvizsgálati kérelmet (anaferesi) is előterjeszthet a vádlott bűnösségét megállapító ítélettel szemben, amennyiben az az Ön igényét jogi megalapozatlanság miatt utasította el (a büntetőeljárási törvény 505. cikkének (1c) bekezdése), vagy pedig a felmentő ítélettel szemben, amennyiben abban Önt kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték (a büntetőeljárási törvény 505. cikkének (1c) bekezdése).

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az ítélet végrehajtásra is kerüljön elkövetővel szemben, és milyen segítséget kaphatok ennek érdekében?

A büntetőbíróság által megítélt kártérítés lényegében egy polgári jogi követelés jóváhagyása. Ezért az a polgári jogi ügyben hozott ítéletekre (anankastikí ektélesis) vonatkozó végrehajtási eljárás keretében hajtható végre.

Utolsó frissítés: 06/12/2021

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.