Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény

Görögország

Tartalomszolgáltató:
Görögország

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címeznem a követelésemet?

A büntetőeljárás tárgyalást megelőző szakaszában kell arról nyilatkoznia – amikor panaszt tesz az illetékes ügyészségnél vagy rendőri szervnél –, hogy magánfélként (politikós enágon) részt kíván venni az eljárásban. Ezt a nyilatkozatot magában a panaszban kell megtennie. A bűncselekmény nyomozása során is tehet ilyen nyilatkozatot a rendőrségnek, az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak címzett külön dokumentumban (dikógrafo). A nyilatkozatot közvetlenül a bírósághoz is intézheti, addig az időpontig, amíg az nem kezdte meg a bizonyítási eljárást (a büntetőeljárásról szóló törvény 63. és 82–83. cikke).

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

A) A tárgyalást megelőző szakaszban, a fent kifejtettek szerint (a büntetőeljárási törvény 83. cikke)

B) A bíróságon a bizonyításfelvétel megkezdése előtt egyszerű szóbeli nyilatkozatban – anélkül, hogy szükség lenne bármilyen tárgyalást megelőző írásbeli eljárásra –, amennyiben az Ön ellen elkövetett bűncselekmény következtében elszenvedett fájdalom, szenvedés és nem vagyoni kár miatt követel kártérítést, vagy legalább 5 nappal a tárgyalást megelőzően a vádlotthoz intézett felhívással, ha vagyoni kár miatt követel kártérítést (a büntetőeljárási törvény 66., 67. és 83. cikke).

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell azt előterjesztenem (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolnom a veszteségeket, az elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Arra vonatkozó nyilatkozatának, hogy a büntetőeljárásban magánfélként részt kíván venni, főszabály szerint tartalmaznia kell az ügy összefoglalását, azokat az okokat, amelyek alapján úgy véli, hogy jogosult csatlakozni az eljáráshoz, valamint egy kézbesítési meghatalmazott kijelölését a bíróság székhelye szerinti helyen, ha az Ön állandó lakóhelye máshol található.

Ha az arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a büntetőeljáráshoz magánfélként kíván csatlakozni, fájdalom, szenvedés és nem vagyoni kár miatti kártérítési igényre vonatkozik, nincs szükség írásbeli eljárásra. Ezekben az esetekben a magánfél általában nem a teljes kárra, hanem egy jelképes összegre irányuló igényt terjeszt elő. Ha a bíróság megállapítja a vádlott bűnösségét, elrendeli, hogy ezt a jelképes összeget kártérítésként fizessék ki Önnek. A fennmaradó részre vonatkozóan Önnek külön keresetet kell indítania polgári bíróság előtt. Ha kártérítési igénye a bűncselekménnyel Önnek okozott vagyoni kár megtérítésére irányul, legalább 5 nappal a tárgyalás előtt felhívást kell intéznie a vádlotthoz, amelyben tételesen fel kell sorolnia az okozott károkat.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nincs ilyen speciális formanyomtatvány. Az Ön nyilatkozatának az összes fent leírt elemet tartalmaznia kell. A fentieknek megfelelően a tárgyalást megelőző különleges eljárásra csak akkor van szükség, ha a büntetőbíróságnál vagyoni kár megtérítését kérelmezik, amely esetben a tárgyalás előtt 5 nappal felhívást kell küldeni a vádlottnak.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

Az ügy tárgyalását megelőzően Önnek rendelkezésre kell bocsátania a követelését bizonyító minden dokumentumot, amellyel Ön rendelkezik, például orvosi igazolásokat, nyilatkozatokat, tanúvallomásokat és egyéb bizonyítékokat.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A polgári eljárásra vonatkozó illetéket kell megfizetnie, amelynek összege 40 euró (a hatályos büntetőeljárási törvény 63. cikke).

Kaphatok-e költségmentességet az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

A törvény (a 4689/2020. sz. törvény 41. és köv. cikkei) költségmentességet biztosít az alacsony jövedelmű uniós állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és hontalanok számára, ha jogszerűen tartózkodnak az Európai Unió területén, vagy ott szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek. Polgári és kereskedelmi ügyekben azok a polgárok minősülnek alacsony jövedelműnek, akiknek az esetében a család éves jövedelme nem haladja meg a hatályos jogszabályokban meghatározott éves személyes minimumjövedelem kétharmadát. Ha a perben érintett ellenérdekű felek egy családhoz tartoznak, a jogvitában érintett másik fél jövedelmét nem veszik figyelembe. A 4689/2020. sz. törvény 41. cikkének (3) bekezdésében említett bűncselekmények áldozatai szintén költségmentességre jogosultak valamennyi büntetőjogi és polgári jogi igénnyel kapcsolatban.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a vádlottal szembeni kérelmemet?

Ha a büntetőbíróság úgy dönt, hogy a büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy az bármely okból nem indítható meg, a polgári jogi igényt nem bírálhatja el. Szintén nem fogadja be a polgári jogi igényt, ha annak benyújtása a fentieknek megfelelően nem jogszerűen történt, vagy ha jogilag megalapozatlan, vagy ha az igény érdemben alaptalan például azért, mert Ön nem közvetlenül a bűncselekmény folytán szenvedett sérelmet, vagy nem az Ön jogos érdekét sértették meg.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Ön a körzeti büntetőbíróság, az egy- vagy háromtagú elsőfokú bírói tanács vagy a közepes súlyú bűncselekményekkel (plimmélima) kapcsolatos fellebbezéseket elbíráló bíróság által hozott felmentő ítélettel szemben rendes fellebbezést (éfesi) nyújthat be, ha kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték, azonban csak a kártérítés és a költségek mértékéig (a büntetőeljárási törvény 486. cikkének (1b) bekezdése). Emellett a vádlott bűnösségét megállapító ítélettel szemben is rendes fellebbezést nyújthat be, ha és amennyiben az az Ön igényét jogalap hiányában elutasította, vagy pénzügyi, illetve vagyoni kártérítést ítélt meg Önnek, amennyiben a követelt összeg meghaladja a 100 eurót a körzeti büntetőbíróság ítélete elleni, a 250 eurót az egyesbíróként eljáró elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak egyesbíróként eljáró bíróságának ítélete elleni vagy pedig az 500 eurót a háromtagú tanácsban eljáró elsőfokú bíróság vagy a fiatalkorúak háromtagú tanácsban eljáró bíróságának ítélete elleni fellebbezés esetében. Felülvizsgálati kérelmet (anaíresi) terjeszthet elő a vádlott bűnösségét megállapító ítélettel szemben, amennyiben az az Ön igényét jogalap hiányában elutasította (a büntetőeljárási törvény 505. cikke), valamint a felmentő ítélettel szemben is, ha abban Önt kártérítésre és a költségek megfizetésére kötelezték (a büntetőeljárási törvény 506. cikke).

Amennyiben a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az erről szóló határozat az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

A büntetőbíróság által megítélt kártérítés lényegében egy polgári jogi követelés jóváhagyása. Ezért az a polgári jogi ügyben hozott ítéletekre (anankastikí ektélesi) vonatkozó végrehajtási eljárás keretében hajtható végre.

Utolsó frissítés: 14/06/2024

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.