Az elkövetővel szemben támasztott kártérítési igény

Szlovákia

Tartalomszolgáltató:
Szlovákia

Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?

A büntetőeljárás során a tárgyalás jegyzőkönyvében rögzített szóbeli előterjesztéssel vagy külön írásbeli kérelem benyújtásával követelhető kártérítés az elkövetőtől. A sértett, aki a törvény értelmében jogosult arra, hogy kártérítést követeljen az elkövetőtől az ellene elkövetett bűncselekményből eredő károkért, szintén kérelmezheti a bíróságtól, hogy a bűnösséget megállapító ítéletben kötelezze a vádlottat kártérítés megfizetésére; a sértettnek legkésőbb a nyomozás vagy a gyorsított nyomozás befejezéséig kell benyújtania a kérelmét. A kérelemben világosan meg kell jelölni a követelés indokait és a kért kártérítés összegét. A sértettet a meghallgatás során tájékoztatják a kártérítéshez való jogáról és arról, hogy hogyan gyakorolhatja ezt a jogot.

Ha megalapozottan fennáll a veszélye annak, hogy a sértett által benyújtott, a bűncselekménnyel okozott károk megtérítése iránti kérelem teljesítése akadályokba fog ütközni, a kár valószínűsíthető összegéig a vádlott vagyona vagy egyéb vagyoni értékű jogai a követelés biztosítékaként alkalmazhatók. A vagyon lefoglalásáról szóló határozatot a bíróság az ügyész vagy a sértett által benyújtott kérelem alapján, illetve – előkészítő eljárás esetén – az ügyész a sértett által benyújtott kérelem alapján hozza meg; az előkészítő eljárás során az ügyész a sértett kérelme hiányában is biztosíthatja a követelést, ha a sértett érdekeinek védelme ezt indokolja, különösen ha fennáll a késedelem veszélye.

A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?

Ahhoz, hogy a kártérítési igény a büntetőeljárásban megítélhető legyen, a sértettnek a kérelmet a nyomozás vagy a gyorsított nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie.

Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?

Ahhoz, hogy a bíróság a kártérítési igényt a büntetőeljárásban el tudja bírálni, a sértettnek a kérelmét a kellő időben és a megfelelő módon kell benyújtania. Ahhoz, hogy a kártérítési igény időben benyújtottnak minősüljön, legkésőbb a nyomozás lezárásáig, azaz főszabály szerint a nyomozati akta záró áttekintése előtt be kell nyújtani. A kártérítés iránti kérelemben világosan meg kell jelölni a kérelem benyújtásának az indokait és a sértett által kért kártérítés összegét. A kártérítésről való döntéshozatal tekintetében a sértett által követelt kártérítés összege köti a bíróságot a büntetőeljárás során.

Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?

Nem.

Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?

A nyomozás során olyan bizonyítékokat kell előterjeszteni, amelyek igazolják a kártérítési igény megalapozottságát, és amelyekből az elszenvedett kár mértéke megbízhatóan megállapítható. Személyi sérülés esetén a nyomozás során szakértő kirendelésére kerülhet sor a sérülés mértékének megállapítása érdekében.

Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?

A büntetőeljárásban érvényesített kártérítési követeléshez nem kapcsolódnak díjak.

Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?

Ha a sértett kártérítési kérelmet terjeszt elő, a kapcsolódó költségek megfizetéséhez azonban nem rendelkezik elegendő forrással, a képviseletére az előkészítő eljárás során az ügyész, a tárgyalás során pedig az elnöklő bíró ügyvédet jelölhet ki, akár ilyen irányú kérelem hiányában is, ha úgy ítéli meg, hogy az a sértett érdekeinek védelméhez szükséges. A sértettnek bizonyítania kell, hogy nem rendelkezik elegendő forrással.

A bűnüldöző hatóság a sértettel való első kapcsolatfelvételkor köteles írásban tájékoztatni a sértettet a büntetőeljárás során őt megillető jogokról, valamint az áldozatsegítő szervezetekről és az általuk nyújtott szolgáltatásokról. E szolgáltatások a jogi tanácsadást is magukban foglalják.

Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?

Ha a bizonyítékok nem szolgáltatnak alapot a kártérítési felelősség megállapítására, vagy a büntetőeljárás keretein túlmutató további bizonyítékokra lenne szükség a kártérítési felelősségről szóló határozat meghozatalához.

Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?

Igen, a sértett a kártérítési követeléssel összefüggésben jogorvoslatot nyújthat be az ilyen határozattal szemben.

Ha a sértett fellebbezését elutasítják, ezt követően polgári eljárás keretében közvetlenül az elkövetővel szemben érvényesítheti a kártérítési igényét.

Aki szándékosan elkövetett erőszakos bűncselekmény következtében személyi sérülést vagy a szabadság és az emberi méltóság elleni egyes bűncselekményekből, illetve a közeli hozzátartozójával vagy valamely gondjaira bízott személlyel szemben elkövetett kegyetlen bűncselekményből eredően nem vagyoni kárt szenved el, kártérítést kérhet az Igazságügyi Minisztériumtól. E bűncselekmények sértettjei akkor is kártérítésre jogosultak, ha az ítélet, a büntetővégzés vagy más vonatkozó határozat még nem született meg, vagy nem vált jogerőssé, feltéve, hogy az addig lefolytatott nyomozás vagy gyorsított nyomozás eredményei alapján nem merül fel megalapozott kétség az erőszakos bűncselekménynek minősülő és a sértettnek személyi sérülést okozó cselekmény elkövetésével kapcsolatban. A kérelem benyújtását követően a minisztérium értékeli, hogy a nyomozás eredményei alapján felmerül-e bármilyen kétség a hivatkozott tényekkel kapcsolatban. Ha igen, nem nyújtható kártérítés. A kérelmet indokolt esetben újra be lehet nyújtani, például akkor, ha a nyomozás elhúzódik.

Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?

Ha az elkövető nem teljesíti önként a bíróság által a büntetőeljárás során megállapított kötelezettségeit, a sértett a bírósági határozat végrehajthatóvá válását követően végrehajtható okiratot kap, amely alapján végrehajtási eljárás útján érvényesítheti az ítéletet az elkövetővel szemben. Ilyen esetekben a sértett jogi segítségért ügyvédhez fordulhat.

Utolsó frissítés: 29/09/2022

E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.