- Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?
- A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?
- Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?
- Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?
- Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
- Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?
- Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?
- Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?
- Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?
- Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Hogyan követelhetek kártérítést vagy egyéb jogorvoslatot/jóvátételt az elkövetőtől bírósági eljárás (büntetőeljárás) keretében, és kinek kell címezni a követelésemet?
Az elkövetővel szembeni kárigény a büntetőeljárás során előterjeszthető szóban a tárgyalási jegyzőkönyvben vagy kifejezett írásbeli kérelem útján. A sértett, aki a törvény szerint a vádlottól kártérítést követelhet a bűncselekménnyel okozott sérelmekért, szintén jogosult a bíróságot arra kérni, hogy az ítélet meghozatalakor kötelezze a vádlottat kártérítés fizetésére; a sértettnek az ilyen irányú kérelmét legkésőbb a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie. A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a megítélni kért kártérítési összeget. A sértettet a tárgyalás során kioktatják a kártérítési jogosultságáról, valamint az e joga érvényesítésére szolgáló eljárásról.
Ha megalapozottan feltehető, hogy a sértett által a bűncselekménnyel okozott sérelmek miatt előterjesztett kártérítési követelés teljesítése akadályba vagy korlátozásba fog ütközni, a követelés a kár feltehető összegének mértékéig a vádlott vagyonával vagy egyéb vagyoni jogával biztosítható. A bíróság az ügyész vagy a sértett kérelme alapján határoz a lefoglalás felől; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban a sértett kérelme alapján az ügyész határoz; a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban az ügyész a követelést a sértett erre irányuló kérelmének hiányában is biztosíthatja, amennyiben a sértett érdekeinek védelme ezt indokolja, különösen, ha fennáll a késedelem kockázata.
A büntetőeljárás mely szakaszában kell előterjesztenem a kérelmet?
Ahhoz, hogy a kártérítési igény a büntetőeljárásban megítélhető legyen, a sértettnek a kérelmet a nyomozás vagy összevont nyomozás befejezéséig elő kell terjesztenie.
Mire irányulhat a kérelmem, és hogyan kell előterjesztenem azt (fel kell-e tüntetnem a kár összértékét, és/vagy tételesen fel kell-e sorolni a veszteségeket, elmaradt hasznot és a kamatokat)?
Ahhoz, hogy a bíróság a kártérítési igényt a büntetőeljárásban el tudja bírálni, a sértettnek a kérelmét a kellő időben és a megfelelő módon kell benyújtania. A legkésőbb a nyomozás befejeződéséig előterjesztett kártérítési kérelem kellő időben előterjesztett kérelemnek minősül, ami azt jelenti, hogy a kérelmet főszabály szerint a nyomozati akta záró áttekintését megelőzően kell benyújtani. A benyújtott kártérítési kérelemben egyértelműen meg kell jelölni a követelés indokait és a sértett által követelt kártérítési összeget. A bíróságot ezt követően a büntetőeljárás során köti a sértett által követelt kártérítési összeg.
Létezik-e speciális formanyomtatvány az ilyen kérelmekhez?
Nem.
Milyen bizonyítékokkal kell alátámasztanom a követelésemet?
A nyomozás során a kártérítési igény megalapozottságát olyan bizonyítékokkal szükséges alátámasztania, amelyekből az elszenvedett kár mértékét is megbízhatóan meg lehet állapítani. Testi sérülés esetén szakértő kirendelésére kerülhet sor, aki a nyomozás során felméri a testi sérülés mértékét.
Kell-e bírósági illetéket fizetnem, vagy kapcsolódnak-e egyéb költségek a kérelmemhez?
A büntetőeljárásban érvényesített kártérítési követeléshez nem kapcsolódnak díjak.
Kaphatok-e jogi segítséget az eljárás előtt és/vagy az eljárás folyamán? Akkor is, ha nem abban az országban élek, ahol az eljárás zajlik?
Ha a sértett kártérítési kérelmet terjeszt elő, a kapcsolódó költségek megfizetésére azonban nem rendelkezik elegendő forrással, a képviseletére a büntetőeljárás megindítását megelőző szakaszban, a vádemelést követően, az ügyész, a per során pedig az elnöklő bíró ügyvédet jelölhet ki, akár ilyen irányú kérelem hiányában is, ha úgy ítéli meg, hogy az a sértett érdekeinek védelméhez szükséges. A sértettnek igazolnia kell, hogy nem áll rendelkezésére elegendő forrás.
A sértettel való első kapcsolatba kerüléskor a bűnüldöző hatóság köteles őt írásban tájékoztatni a büntetőeljárás során őt megillető jogokról, valamint a sértetteket segítő szervezetekről, beleértve az általuk nyújtott szolgáltatásokat. E szolgáltatások a jogi tanácsadást is magukban foglalják.
Melyek azok az esetek, amikor a büntetőbíróság nem fogadja be, vagy elutasítja a kérelmemet?
Amennyiben a bizonyítékok nem szolgálnak kellő alappal a kártérítési kötelezettség megállapításához, vagy a büntetőeljárás keretein túlmutató további bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy a kártérítési kötelezettség tárgyában dönteni lehessen.
Fellebbezhetek-e az ilyen határozattal szemben, vagy rendelkezésemre áll-e egyéb jogorvoslati/jóvátételi lehetőség?
Igen, a sértett a kártérítési követeléssel összefüggésben jogorvoslatot nyújthat be az ilyen határozattal szemben.
Ha a sértett jogorvoslati kérelmét elutasítják, a sértett ezt követően a kártérítési igényét polgári eljárás keretében közvetlenül az elkövetővel szemben érvényesítheti. Erőszakos bűncselekmények esetében a sértett kérheti, hogy az Igazságügyi Minisztérium nyújtson kártérítést az elszenvedett testi sérülésre vagy nem vagyoni kárra tekintettel bizonyos szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények esetén.
Ha a bíróság megítélte számomra a kártérítést, hogyan biztosíthatom, hogy az az elkövetővel szemben végrehajtásra is kerüljön, és milyen segítséget kaphatok ennek biztosítása érdekében?
Abban az esetben, ha az elkövető a bíróság által a büntetőeljárásban elrendelt kötelezettségeit önként nem teljesíti, a sértett az ilyen bírósági határozatot, annak végrehajthatóvá válását követően, végrehajtható okiratként az elkövetővel szemben végrehajtási eljárás keretében felhasználhatja a határozat végrehajtásának kikényszerítése érdekében. Ilyen esetekben a sértett jogi segítségért ügyvédhez fordulhat.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.