Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A polgári és kereskedelmi ügyekben a végrehajtás az adós vagyontárgyainak a végrehajtható okiratban megállapított követelés kielégítésére történő felhasználását vagy az adósnak egy bizonyos cselekmény teljesítésére vagy az annak teljesítésétől való tartózkodásra történő kötelezését jelenti.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Bírósági végrehajtók (kohtutäiturid) – az elérhetőségek itt.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A bírósági határozatot az alábbiak szerint hajtják végre:

1) a jogerőre emelkedését követően;

A bírósági határozat akkor emelkedik jogerőre, ha a felülvizsgálati eljáráson (teistmismenetlus) kívül már semmilyen más módon nem támadható meg. Ha a bírósági ítélettel szemben jogszerű fellebbezést nyújtanak be, a határozat még nem emelkedik jogerőre. Ha csak részben támadják meg az ítéletet, annak meg nem támadott része jogerőre emelkedik. Ha az ítéletet az eljárási költségek megállapításához nem kapcsolódó része tekintetében támadják meg, az ítéletnek az eljárási költségek összegét meghatározó része sem emelkedik jogerőre. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jogerős ítélet kötelező erővel bír az eljárásban részt vevő személyekre nézve annyiban, amennyiben a keresetben vagy viszontkeresetben szereplő követelést az adott ügy körülményei alapján elbírálták.

Az ítélet a végrehajtást kérő kérelme alapján kerül végrehajtásra.

2) A jogerőre emelkedése előtt, ha a bíróság elrendelte az ítélet azonnali végrehajtását.

Az azonnal végrehajtandóvá nyilvánított bírósági ítélet a jogerőre emelkedése előtt végrehajtásra kerül. A bíróság magában az ítéletben vagy külön bírósági határozatban állapítja meg a határozat azonnali végrehajthatóságát.

A bírósági ítélet végrehajtható okirat alapján kerül végrehajtásra.

A polgári és kereskedelmi ügyekben végrehajtható okiratok a következők lehetnek:

• olyan, polgári ügyekben hozott bírósági ítéletek és határozatok, amelyek jogerőre emelkedtek vagy azonnal végrehajthatók;
• a külföldi államok bíróságainak elismert vagy elismerés nélkül végrehajtható határozatai;
• az állandó jelleggel működő észt választottbíróságok határozatai és az egyéb választottbíróságok végrehajthatóvá nyilvánított határozatai;
• a munkaügyi jogvitákkal foglalkozó bizottságok (töövaidluskomisjon) vagy az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bizottságok (üürikomisjon) jogerős határozatai.

A végrehajtható okiratok részletes felsorolását a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv (Täitemenetluse seadustik, TMS) 2. szakasza tartalmazza.

Ha a végrehajtható okiratot önként nem hajtják végre, a végrehajtást kérő kérelmére végrehajtási eljárás indulhat.

A jogszabályban szabályozott végrehajtható okiratokból eredő követeléseket a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv alapján hajtják végre. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtható okiratok végrehajtásáról a bírósági végrehajtók gondoskodnak.

• A bírósági végrehajtó a végrehajtást kérő kérelme és a végrehajtható okirat alapján folytatja le a végrehajtási eljárást. A bírósági végrehajtó a végrehajtást kérő bármely kérelmétől függetlenül lefolytatja a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtható okiratot a bírósági végrehajtó díjának megfizetésére vonatkozó határozat vagy a végrehajtási költségekre vonatkozó fizetési meghagyás képezi, illetve jogszabályban előírt egyéb esetekben.
• A végrehajtási ügyre vonatkozóan végrehajtási aktát nyitnak, amely időrendi sorrendben tartalmazza a végrehajtási cselekményeket és értesítéseket. A végrehajtási aktában összegyűjtik a végrehajtási üggyel kapcsolatban beérkezett, illetve a bírósági végrehajtó által kibocsátott dokumentumokat vagy azok másolatát.
• Ha a végrehajtási eljárás megindítására vonatkozó feltételek teljesülnek, a bírósági végrehajtó végrehajtási értesítést küld az adós részére. A végrehajtási értesítésnek az adós részére történő kézbesítésével megindultnak minősül a végrehajtási eljárás.
• A bírósági végrehajtó köteles a végrehajtási értesítést az adós részére, valamint a vagyontárgyak lefoglalásáról szóló értesítést, az árverési jegyzőkönyvet, az intézkedései ellen benyújtott panaszokkal kapcsolatos határozatait és a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokat a végrehajtási eljárásban részt vevő személyek részére kézbesíteni.
• Ha a végrehajtható okiratban foglaltak önkéntes teljesítésének nincs jogszabályban vagy bírósági határozatban előírt határideje, azt a bírósági végrehajtó állapítja meg. Ha a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv másként nem rendelkezik, ez a határidő legalább 30 nap. A végrehajtást kérő beleegyezésével a bírósági végrehajtó 30 napot meghaladó határidőt is megállapíthat a végrehajtható okiratban foglaltak önkéntes teljesítésére.

A bírósági végrehajtó köteles haladéktalanul megtenni minden törvényes intézkedést a végrehajtható okirat végrehajtása, a végrehajtási eljáráshoz szükséges információk összegyűjtése, illetve a jogoknak és kötelezettségeknek a végrehajtási eljárás résztvevőivel való ismertetése érdekében.

• A bírósági végrehajtó a végrehajtást kérő kérelme vagy a vonatkozó bírósági határozat alapján vagy amikor a végrehajtási eljárást lefolytató személyében változás következik be, elhalaszthatja a végrehajtási intézkedést.
• Az adós által benyújtott kérelem alapján a bíróság felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, illetve meghosszabbíthatja vagy elhalaszthatja a végrehajtást, ha az eljárás folytatása méltánytalan lenne az adós számára. Ezekben az esetekben figyelembe kell venni a végrehajtást kérő érdekeit és egyéb körülményeket, többek között az adós családi körülményeit és anyagi helyzetét.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtható okirat végrehajtásának feltételei:

1. A jogerős bírósági határozat, illetve a munkaügyi jogvitákkal foglalkozó bizottság vagy az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos jogvitákkal foglalkozó bizottság jogerős és az erre vonatkozó záradékkal ellátott határozata végrehajtható. Az azonnal végrehajtható határozathoz nem csatolnak jogerősítő záradékot.
2. A házastárs vagyonára vezetett végrehajtási eljárás során a végrehajtást kérő javára az a vélelem áll fenn, hogy az adós házastárs birtokában vagy a házastársak közös birtokában lévő ingó vagyontárgy az adós házastárs tulajdonában van. A bírósági végrehajtó lefoglalhatja és értékesítheti a szóban forgó ingó vagyontárgyat. Olyan vagyontárgy esetében, amely természeténél fogva csak az egyik házastárs személyes használatára szolgál, az a vélelem áll fenn, hogy e tárgy azon házastárshoz tartozik, akinek azt jellegénél fogva használnia kellene.
3. A házastársak közös vagyonát érintő fizetési követelés a nem adós házastárs beleegyezésével megengedett, vagy ha a végrehajtható okirat értelmében mindkét házastársnak teljesítenie kell a kötelezettséget. A végrehajtást kérő kérheti a közös tulajdon megosztását és a közös tulajdon adóshoz tartozó részére eső megfizetést. A tulajdon megosztására irányuló kereset benyújtásának elévülési ideje egy év az adós külön vagyonából történő kielégítésre irányuló végrehajtási eljárás meghiúsulásától számítva.
4. A társulás tulajdonában lévő vagyonra irányuló fizetési követeléshez olyan végrehajtható okiratra van szükség, amely valamennyi tagra vonatkozik.
5. Ha az adós meghal a végrehajtási eljárás során, az eljárás az adós hagyatékára vonatkozóan folytatódik, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
6. Ha a végrehajtható okirat a végrehajtást kérő vagy adós abban megjelölt jogutódjára is vonatkozik, a bírósági végrehajtó végrehajtásra elfogadhatónak minősíti a végrehajtható okiratot, ha bírósági határozat, közhiteles nyilvántartásból eredő kivonat vagy közokirat igazolja a jogutódlást a bírósági végrehajtó számára. Ugyanez érvényes akkor is, amikor a vita tárgyát képező vagyontárgy birtokosára vonatkozó bírósági határozatot hajtanak végre, és a vagyontárgy birtokosa megváltozik a bírósági határozat meghozatalát követően.
7. Ha a végrehajtható okiratban szereplő követelés esedékessé válása határidő lejártától, feltétel teljesülésétől vagy esedékességi naptól függ, a végrehajtási cselekmény a határidő lejártát, a feltétel teljesülését vagy az esedékesség napját követően kezdhető meg.
8. Ha a végrehajtási eljárás a végrehajtást kérő által nyújtandó biztosítéktól függ, az eljárás csak akkor indítható meg, ha okiratban tanúsítják, hogy biztosítékot nyújtottak, és az okirat másolatát kézbesítették vagy a végrehajtási értesítéssel együtt kézbesítik az adós részére.
9. Ha a végrehajtható okirat végrehajtása attól függ, hogy a végrehajtást kérő egyidejűleg teljesít-e valamely kötelezettséget az adós felé, a bírósági végrehajtó nem indíthatja meg a végrehajtási eljárást, amíg a végrehajtást kérő nem teljesítette a kötelezettségét, illetve abban az esetben, ha a végrehajtást kérő vagy a bírósági végrehajtó felajánlotta az adósnak, hogy a végrehajtást kérő teljesíti a kötelezettségét, akkor addig, amíg az adós indokolatlanul vissza nem utasította vagy egyéb okból el nem halasztotta a teljesítés elfogadását.
10. Ha a végrehajtást kérőnek öröklési jogot igazoló tanúsítványra vagy egyéb okiratra van szüksége a végrehajtáshoz, az adós helyett a végrehajtást kérő kérelmezheti a közjegyzőnél vagy valamely közigazgatási szervnél annak kibocsátását. Ebben az esetben a végrehajtást kérő köteles benyújtani a végrehajtható okiratot.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós ingó és ingatlan vagyonával, valamint vagyoni értékű jogaival szemben fizetési követelés érvényesíthető. Ha a tartozás a gyermektartás megfizetésének elmulasztása miatt merül fel, a bíróság a végrehajtási eljárás során felfüggesztheti az adós bizonyos jogait, az adós részére kiadott engedélyeket vagy megtilthatja az utóbbiak kiadását.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Fizetési követelés érvényesítése ingó vagyonnal szemben:

Ha valamely ingó vagyontárggyal szemben fizetési követelést érvényesítenek, a vagyontárgyat lefoglalják és értékesítik. A foglalás azt jelenti, hogy az adós nem rendelkezhet a lefoglalt vagyontárggyal. A végrehajtható okiratban megjelölt összegű végrehajtást kérői követelést a késedelmes fizetés miatti kötbérrel és a mellékkövetelésekkel együtt a vagyontárgy értékesítéséből származó bevételből elégítik ki. Az ingó vagyont nem foglalják le, ha feltételezhető, hogy a lefoglalt vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel csak a végrehajtás költségeit fedezné. A bírósági végrehajtó a végrehajtás során az adós vagyontárgyainak értékesítéséből befolyó, a bírósági végrehajtó hivatalos bankszámlájára befizetett összeget (a továbbiakban: végrehajtásból befolyt bevétel) az összeg beérkezését követő 10 munkanapon belül átutalja a végrehajtást kérő részére.

Ha az állammal vagy valamely önkormányzattal szemben pénzügyi követelést érvényesítenek, pénzösszegre vezetett végrehajtás iránti kérelmet nyújtanak be. Ha a pénzösszegre vezetett végrehajtás nem jár észszerű időn belül eredménnyel, a fizetési követelést vagyontárgyakkal szemben kell érvényesíteni.

A lefoglalás időpontjától kezdve a végrehajtást kérő a lefoglalt vagyontárgyra vonatkozóan jelzálogjoggal rendelkezik. A lefoglalt vagyontárgyakon fennálló jelzálogjog ugyanazokat a jogokat biztosítja a végrehajtást kérőnek, mint a szerződésen vagy törvényen alapuló jelzálogjog, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

A bírósági végrehajtó nyilvános elektronikus vagy hagyományos árverésen értékesíti a lefoglalt vagyontárgyakat, ahol nem érvényesíthető az elővásárlási jog. A végrehajtást kérő vagy az adós kérelme alapján a bírósági végrehajtó a hagyományos vagy elektronikus árverésen kívül egyéb módokon is értékesítheti a lefoglalt vagyontárgyakat, ha az árverés nem volt sikeres, vagy feltételezhető, hogy az adott vagyontárgy nem értékesíthető árverésen, vagy ha az árverésen feltételezhetően befolyó bevétel jelentősen kisebb, mint a más módon történő értékesítésből feltételezhető bevétel.

A bírósági végrehajtó a vagyontárgyak értékesítéséből befolyt bevételt felosztja a végrehajtást kérők és az e bevételre jogosult más személyek között a jelzálogjogok sorrendjében vagy a végrehajtást kérők között létrejött megállapodás szerint. A végrehajtási költségek kifizetése és a követelések kielégítése után fennmaradó összeget visszajuttatják az adós részére. Ha a végrehajtásból befolyó bevétel nem elegendő valamennyi követelés kielégítésére, és a végrehajtást kérők nem tudnak megállapodni a pénzösszeg felosztásában, a bírósági végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő végrehajtást kérők között a felosztási terv alapján osztja fel a végrehajtásból befolyt bevételt. A végrehajtási költségeket le kell vonni a felosztási terv alapján felosztandó bevételből.

Fizetési követelés érvényesítése ingatlan vagyonnal szemben:

Ha fizetési követelést ingatlan vagyonnal szemben érvényesítenek, e vagyonelemet lefoglalják és értékesítik, vagy csődeljárás alá vonják, amely esetben a végrehajtást kérő követelését a csődeljárás során elégítik ki. Ingatlan vagyonnal szemben fizetési követelés érvényesíthető, ha az adós mint az ingatlan tulajdonosa szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, vagy ha az adós az ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonos egyetemes jogutódja. Az ingatlan vagyonnal szemben érvényesített fizetési követelések a jelzáloggal terhelt vagyonelemekre is kiterjednek.

Az ingatlan lefoglalása érdekében a bírósági végrehajtó jegyzéket készít az ingatlanról, annak tartozékairól és egyéb olyan tárgyakról, amelyekre a jelzálog kiterjed, megtiltja az elidegenítésüket, és az elidegenítési tilalmat bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba. A lefoglalt ingatlan az adós birtokában marad, az adós kezelheti és a rendeltetésszerű gazdálkodás korlátai között használhatja, kivéve, ha elrendelik a csődeljárást. Amint az ingatlan lefoglalásra került, az adós nem idegenítheti el azt. Ha ingatlanfoglalással összefüggésben a lefoglalás ingó vagyontárgyra is kiterjed, azzal a rendeltetésszerű gazdálkodás korlátai között rendelkezni lehet. Az ingatlan árverésen vagy a bírósági végrehajtó felügyelete mellett az adós által is értékesíthető, amelyhez a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása is szükséges.

A bírósági végrehajtó, a végrehajtást kérő vagy az adós kérelmére az ingatlant csődeljárás alá vonják. A csődgondnok a csődgondnoki kijelölésről szóló határozat alapján birtokba veheti az ingatlant. A csődgondnok jogosult és köteles valamennyi ügylet vagy cselekmény elvégzésére, amelyek az ingatlan karbantartásához és rendeltetésszerű kezeléséhez szükségesek. A csődeljárás a bírósági végrehajtó határozatával zárul azt követően, hogy a végrehajtást kérő követelése kielégítésre került.

A bírósági végrehajtó az ingatlan értékesítéséből és csődeljárás alá vonásából befolyt bevételt megosztja a végrehajtást kérők és az e bevételre az ingatlan-nyilvántartásban vagy a lefoglalásra vonatkozó határozatban megjelölt rangsor alapján jogosult más személyek között, vagy a végrehajtást kérők között létrejött megállapodás szerint. A végrehajtási költségeket le kell vonni a felosztási terv alapján felosztandó bevételből.

Fizetési követelés érvényesítése vagyoni értékű jogokkal szemben:

Fizetési követelés érvényesíthető az adós bankszámlájával szemben. A hitelintézet tájékoztatja a bírósági végrehajtót a bankszámla meglétéről vagy hiányáról. A bankszámlát a lefoglalásra vonatkozó határozat alapján, az abban feltüntetett mértékben lefoglalják. A lefoglalásra vonatkozó határozat alapján lefoglalt összeget átutalják a bírósági végrehajtó hivatalos bankszámlájára, kivéve ha a végrehajtható okirat valamely intézkedés biztosítására irányuló bírósági határozat, a bírósági eljárás során benyújtott gyermektartás iránti követelés biztosítására irányuló bírósági határozat ivételével. Ha a lefoglalás időpontjában az adós bankszámláján nem áll rendelkezésre a lefoglalást elrendelő határozatban megjelölt összeg, ezen összeg eléréséig a lefoglalást követően a számlára érkező összegek is lefoglaltnak tekintendők. A lefoglalást követően a számlára érkező összegeket a lefoglalást elrendelő határozat végrehajtásáig átutalják a bírósági végrehajtó hivatalos bankszámlájára. Ha a bírósági végrehajtó az adós bankszámlájának végrehajtás céljából történő lefoglalására vonatkozó határozatot küldött valamely hitelintézetnek, a lefoglalásra vonatkozó határozat az adós által a jövőben nyitott bankszámlákra is vonatkozik.

Fizetési követelés érvényesíthető értékpapírokkal szemben. Az értékpapírok központi nyilvántartásáról szóló észt törvény (Eesti väärtpaberite keskturu seadus) 2. szakaszában felsorolt értékpapírok lefoglalása érdekében a bírósági végrehajtó végzést küld a nyilvántartást vezető részére, hogy jegyezze be a jogokkal és kötelezettségekkel való rendelkezés tilalmát. Az értékpapír akkor tekintendő lefoglaltnak, ha zárolják a nyilvántartásban. A bírósági végrehajtó az ingó vagyonnal szemben érvényesíthető fizetési követelésekkel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően értékesíti az értékpapírokat. A bírósági végrehajtó a vevő nevében kérheti az értékpapír nyilvántartásba vételét, és benyújthatja az ehhez szükséges kérelmeket az adós helyett. A bírósági végrehajtó bemutatja a váltót, csekket vagy kötvényt, ha az értékpapír bemutatóra szóló.

A korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedéssel szemben fizetési követelés érvényesíthető. Ha a korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedés nem kerül be a központi értéktár (väärtpaberite keskregister) által vezetett nyilvántartásba, a részesedést az ingó vagyon lefoglalására vonatkozó eljárás alapján kell lefoglaltnak tekinteni. A bírósági végrehajtó a lefoglalásról tájékoztatja a korlátolt felelősségű társaság igazgatóságát. A bírósági végrehajtó a korlátolt felelősségű társaságban fennálló részesedést az ingó vagyonnal szemben érvényesített követelésekkel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően értékesíti. A részesedést értékesítő bírósági végrehajtó a részesedés átruházására vonatkozó értesítést az árveréstől számított két napon belül megküldi a cégnyilvántartást vezető (äriregister) részére az e területéért felelős miniszter által megállapított formanyomtatványon.

A fentiek mellett fizetési követelés harmadik felek részére teljesítendő pénzügyi kötelezettségekkel, lakástakarékpénztári tagsággal, partnerségi megállapodásban fennálló részesedéssel, elidegeníthetetlen jogokkal és egyéb vagyoni értékű jogokkal szemben is érvényesíthető.

A jogok korlátozása gyermektartás fizetése esetén:

Ha az adós a gyermektartás behajtása céljából indított végrehajtási eljárás során három hónapon át elmulasztja a gyermektartás rendszeres fizetését, és a bírósági végrehajtó nem tudja azt az adós vagyontárgyaival szemben behajtani, a bíróság a végrehajtást kérő egyetértésével a bírósági végrehajtó kérelmére az adós előzetes felhívását követően határozatot hoz, amelyben az adós következő jogait és engedélyeit határozatlan időtartamra felfüggeszti:

• vadászati jog;
• gépjárművekre vonatkozó vezetői engedély;
• fegyverviselési és fegyvervásárlási engedély;
• a kedvtelelési vagy magáncélú vízi jármű vezetésére vonatkozó engedély;
• halászati engedély.

Ha a bíróság felfüggeszti az adós jogát vagy engedélyének érvényességét vagy mindkettőt, ugyanebben a határozatban egyidejűleg megtiltja a vonatkozó jog vagy engedély vagy mindkettő megszerzését. A bíróság több fent említett jogot vagy engedélyt is felfüggeszthet egyidejűleg, és megtilthatja azok megszerzését.

A bíróság határozatban rendelkezik arról, hogy az adós ismét gyakorolhatja ezen jogát, és hogy engedélye ismét érvényes, valamint engedélyezi, hogy azokat az adós kérelme alapján újból megszerezhesse, ha:

• az adós már legalább három hónapja megfizeti a gyermektartást;
• az adós megállapodott a végrehajtást kérővel a fizetés ütemezésére vonatkozóan, és legalább három egymás követő hónapon keresztül annak megfelelően jár el;
• a jog ismételt gyakorlásának vagy a jog újbóli megszerzésének megtagadása méltánytalan lenne az adósra nézve;
• megszűnt a gyermektartás fizetési kötelezettség.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A jogerős bírósági ítéletek által elismert követelések és a perbeli egyezségen vagy egyéb végrehajtható okiraton alapuló követelések elévülési ideje 10 év. Az elévülési idő az ítélet jogerőre emelkedésének vagy az egyéb végrehajtható okiratok kiállításának napján kezdődik, de minden esetben a követelés lejártát követően.

Az ismétlődő kötelezettségek teljesítésére irányuló követelések elévülési ideje – a gyermektartásra vonatkozó kötelezettségek teljesítésére irányuló követelések kivételével – 3 év minden egyes kötelezettség esetében, a követelés jogalapjától függetlenül. Az elévülési idő a kötelezettségnek megfelelő követelés esedékessé válása szerinti naptári év végén kezdődik. A gyermektartásra vonatkozó kötelezettségek teljesítésére irányuló követelések elévülési ideje 10 év minden egyes kötelezettség esetében.

Ha az adós meghal a végrehajtási eljárás során, az eljárás az adós hagyatékára vonatkozóan folytatódik, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

A hagyatékról való lemondás vagy az öröklés elfogadása határidejének lejártát megelőzően a végrehajtási eljárás kizárólag a hagyatékra folytatható a hagyatékkal szembeni követelés alapján. Ebben az esetben az örökös által személyesen teljesítendő kötelezettségekre vonatkozó fizetési igény nem érvényesíthető a hagyatékkal szemben.

Ha a végrehajtható okirat a végrehajtást kérő vagy adós abban megjelölt jogutódjára is vonatkozik, a bírósági végrehajtó végrehajtásra elfogadhatónak minősíti a végrehajtható okiratot, ha bírósági határozat, közhiteles nyilvántartásból eredő kivonat vagy közokirat igazolja a jogutódlást a bírósági végrehajtó számára. Ugyanez érvényes akkor is, amikor vita tárgyát képező vagyontárgy birtokosára vonatkozó bírósági határozatot hajtanak végre, és a vagyontárgy birtokosa megváltozik a bírósági határozat meghozatalát követően.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtási eljárásban részt vevő személy panaszt nyújthat be a bírósági végrehajtóhoz annak a végrehajtható okirat végrehajtása vagy valamely végrehajtási intézkedés meghozatalának megtagadása során hozott határozata vagy intézkedése ellen, legkésőbb a határozatról vagy intézkedésről való tudomásszerzést vagy az azt követő 10 napon belül, hogy azokról tudomást szerezhetett volna.

Az eljárásban részt vevő személy fellebbezést nyújthat be a bírósági végrehajtó valamely panasz ügyében hozott határozata ellen a bírósági végrehajtó irodája szerint illetékes körzeti bírósághoz a határozat kézbesítését követő 10 napon belül. A bírósági végrehajtó határozata vagy intézkedései ellen csak akkor nyújtható be fellebbezés a bírósághoz, ha korábban panaszt nyújtottak be a bírósági végrehajtóhoz.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a végrehajtási eljárások során a bírósági határozatok ellen fellebbezés nyújtható be.

Az eljárásban részt vevő személyek fellebbezést nyújthatnak be a körzeti bíróság által az adós jogának és engedélye érvényességének felfüggesztésére, valamint az e jog vagy engedély megszerzésének tilalmára vonatkozóan hozott határozattal szemben a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv (tsiviilkohtumenetluse seadustik) szerinti eljárás alapján. A fellebbviteli bíróságnak a körzeti bíróság határozatával szembeni fellebbezést elbíráló határozatával szemben jogorvoslat nyújtható be.

Az adós keresetet nyújthat be a végrehajtást kérő ellen, hogy a végrehajtható okirat alapján folytatott végrehajtást nyilvánítsák elfogadhatatlanná, különösen azzal az indokkal, hogy a követelést már teljesítették, elhalasztották vagy beszámították. A követelés teljesítésének ténye nem érinti a végrehajtható okirat érvényességét vagy jogerejét. E kifogások csak abban az esetben elfogadhatók, ha az azok alapjául szolgáló indokok a bírósági határozat jogerőre emelkedését követően merülnek fel. E kereset a végrehajtási eljárás végéig nyújtható be (a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 221. szakasza).

Az olyan harmadik fél, aki a végrehajtás tárgyának vonatkozásában olyan joggal, különösen tulajdonjoggal vagy korlátozott dologi joggal rendelkezik, amely megakadályozza a végrehajtást, keresetet nyújthat be a végrehajtás helye szerint illetékes bírósághoz, hogy az adott vagyontárgyat mentesítsék a lefoglalás alól vagy egyéb okokból nyilvánítsák elfogadhatatlannak a végrehajtást.

Az árverési jegyzőkönyv kézbesítését követő 30 napon belül a végrehajtási eljárásban részt vevő személy keresetet nyújthat be a bírósághoz az árverés érvénytelenné nyilvánítása érdekében, ha a vagyontárgyat olyan személy részére értékesítették, aki nem volt jogosult annak megszerzésére, vagy ha az árverést érvénytelen lefoglalás alapján folytatták le, vagy az árverés más alapvető feltételeit megsértették. Ha az árverést érvénytelennek nyilvánítják, az adós követelheti, hogy a vevő adja vissza részére az értékesített vagyontárgyat a tulajdonjogról szóló törvény (asjaõigusseadus) 80. szakasza alapján, vagy ha ez nem lehetséges, a jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó rendelkezések alapján nyújthat be keresetet; az eljárásban részt vevő személy követelheti, hogy a bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtókról szóló törvény (kohtutäituri seadus) alapján térítse meg kárát.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A végrehajtási eljárás lefolytatását a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv szabályozza. A vagyontárgy lefoglalására vonatkozó korlátozásokat az 53. szakasz (1) bekezdése határozza meg, amely szerint az adós vagyontárgyainak lefoglalására olyan mértékben kerülhet sor, amely a végrehajtást kérő követelésének kielégítése és a végrehajtási költségek fedezése érdekében szükséges, kivéve ha lehetetlen a végrehajtást kérő követelésének más úton történő kielégítése. A lefoglalás nem érvényes, és semmilyen jogkövetkezmény nem ered a lefoglalásból, ha a lefoglalásra vonatkozó eljárási rendelkezéseket megsértik, különösen ha:
1) érvényes végrehajtható okirat nélkül foglalják le a vagyontárgyat;

2) az adós részére nem kézbesítették a végrehajtási értesítést;

3) a vagyontárgyat nem az arra jogosult személy foglalja le;

4) az adóst a végrehajtási eljárásban megillető jogokról történő tájékoztatás jelentős mértékű hiánya áll fenn, és ez az adós jogainak megsértését idézte elő (a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 55. szakasza).

A lefoglalás tárgyát nem képező vagyonelemek jegyzékét a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 66. szakasza tartalmazza. A következő vagyonelemeket nem lehet lefoglalni vagy értékesíteni a végrehajtási eljárásban:
1) az adós személyes használati tárgyai és a háztartási eszközök, konyhafelszerelések, ruhák, ágyneműk, ágyak és egyéb háztartási dolgok, amelyek a háztartási szükségletek kielégítéséhez szükségesek, figyelemmel az adós adósságának összegére;

2) legalább egy olyan technikai eszköz, amely biztosítja, hogy az adós gyakorolhassa az információhoz jutás jogát, amelyet az Észt Köztársaság alkotmánya (Eesti Vabariigi põhiseadus) 44. szakaszának (1) bekezdése ír elő;

3) az adós és családja részére 1 hónapig szükséges élelmiszerek és a lakás fűtéséhez egy teljes fűtési szezon során szükséges fűtőanyag, vagy ha a végrehajtás idején nincs ilyen ellátás vagy ezen ellátás beszerzése más módon nem biztosított, az említett ellátás megvásárlásához szükséges pénzösszeg;

4) a mezőgazdasági munkát végző személy mezőgazdasági eszközei, szarvasmarhái, trágyája és elsődleges mezőgazdasági termékei, amelyek alapvetőek az adós számára saját maga és családja fenntartásához a következő betakarításig;

5) a természetes személy gazdasági vagy szakmai tevékenységének folytatásához, munkavégzéséhez vagy szolgáltatásnyújtásához szükséges eszközök;

6) az adós és családtagja által tanulmányokhoz vagy vallásgyakorláshoz használt könyvek és más tárgyak;

7) számviteli nyilvántartások, családi iratok, jegygyűrűk, az adóst illető megrendelések és dekorációk;

8) művégtagok, szemüvegek és egyéb, testi fogyatékosság miatt szükséges orvostechnikai eszközök, amelyeket az adós vagy családtagja használ;

9) az adós családjában tartott temetéshez szükséges tárgyak;

10) állami, önkormányzati múzeumok és közjogi személyek múzeumainak muzeális gyűjteményei és az e gyűjteményekhez tartozó tárgyak, valamint az állami múzeumi gyűjtemények és tárgyak, amelyek használatát valamely alapítványnak engedték át;

11) levéltári iratok;

12) más olyan tárgyak, amelyek lefoglalása jogba vagy jóerkölcsbe ütközik;

13) korlátozottan forgalomképes állami tulajdonú eszközök és olyan tárgyak, amelyekre az államnak vagy az önkormányzatnak mint adósnak a közfeladatai ellátásához szüksége van, és amelyek átruházása ellentétes a közérdekkel. A megfelelő döntés meghozatala előtt az illetékes minisztérium vagy hivatal képviselőjének véleményét ki kell kérni.

A fenti 1), 2), 4) és 5) pontban meghatározott vagyonelemek lefoglalhatók, ha az eladó e vagyontárgyak értékesítése esetére vonatkozó tulajdonjog fenntartással biztosított pénzügyi követelés alapján kéri a végrehajtást. A vallásgyakorláshoz a fenti 6) pont szerint szükséges tárgyak lefoglalhatók, ha azokat a jóerkölcsbe ütköző vagy büntetendő módon használják.

A végrehajtásról szóló törvénykönyv 67. szakasza szerint a nem kereskedelmi célból otthon tartott állatok nem foglalhatók le. A végrehajtást kérő kérelmére a bíróság engedélyezheti a nagy értékű állatok lefoglalását, ha a lefoglalás tilalma jelentős mértékben sérti a végrehajtást kérő érdekeit, amely érdekek nyomósabbak az állatvédelem és az adós törvényes érdekeinél.

A jövedelmek lefoglalására vonatkozó korlátozásokat a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 131. és 132. szakasza szabályozza. Nem lehet fizetési követeléssel élni az alábbi jövedelmekkel szemben:

1) állami családtámogatások;

2) a fogyatékossággal élő személyek részére nyújtott szociális támogatások;

3) a szociális jóllétről szóló törvény (sotsiaalhoolekande seadus) szerinti szociális támogatások;

4) a művi megtermékenyítésről és az embrió védelméről szóló törvény (kunstliku viljastamise ja embrüokaitse seadus) 35¹. szakaszának (3) bekezdése alapján fizetett kártérítés; f

5) munkanélküli segélyek, támogatások, közlekedési és lakhatási támogatás, valamint üzleti start-up támogatások, amelyeket az észt munkanélküli biztosítási alapból (Eesti Töötukassa) fizetnek;

6) a testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt fizetett kártérítés, kivéve az elmaradt jövedelemért és a nem vagyoni kárért járó kártérítést;

7) munkaképességgel összefügggő juttatás;

8) tartásdíjak;

9) gyermeknevelési támogatások;

10) az egészségbiztosításról szóló törvény (ravikindlustuse seadus) értelmében vett egészségbiztosítási juttatások, kivéve az átmeneti keresőképtelenség miatti támogatásokat;

11) állami nyugdíjak a jogszabályban meghatározott mértékig;

12) a börtönből való szabadulást követő támogatás.

Ha az adós egyéb eszközeivel szembeni fizetési igény benyújtása nem vezetett vagy feltehetően nem vezet a végrehajtást kérő követelésének teljes körű kielégítéséhez, és ha a lefoglalás méltányos a követelés típusát és a jövedelem mértékét figyelembe véve, akkor a fenti 6)-9) pontban meghatározott jövedelemmel szemben is érvényesíthető fizetési követelés a végrehajtást kérő kérelme alapján. A bírósági végrehajtó a határozathozatalt megelőzően lehetőség szerint meghallgatja az adóst.

A jövedelmet nem lehet lefoglalni, ha az nem haladja meg az egy hónapra előírt minimálbér összegét vagy megfelelő arányban a heti vagy napi minimálbér összegét. [2] Ha az adós más személyt tart el, vagy jogszabály értelmében tartásdíjat fizet neki, akkor a lefoglalás alá nem tartozó összeget eltartottanként a havi minimálbér egyharmadával növelik (kivéve, ha a gyermektartás iránti követelés a végrehajtás tárgya). A lefoglalás alá nem tartozó összeget meghaladó jövedelem esetén a minimálbér ötszörösének megfelelő összeg legfeljebb kétharmada, valamint a minimálbér ötszörösének megfelelő összeget meghaladó jövedelem lefoglalható, feltéve, hogy a lefoglalás alá tartozó összeg nem haladja meg a teljes jövedelem kétharmadát (ez nem alkalmazandó, ha tartás iránti követelés a végrehajtás tárgya).

A végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 133. szakasza értelmében a végrehajtó az adós kérelmére három munkanapon belül feloldja az adós számláját a foglalás alól, olyan összegig, amely biztosítja az adós számára a lefoglalás alá nem eső jövedelmet (a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 131. és 132. szakaszában előírt korlátozások). Ha több, minr egy havi jövedelmet utalnak át az adós számlájára, a bírósági végrehajtó három munkanapon belül az adós kérelme alapján feloldja a számlát a foglalás alól, olyan összegig, amely biztosítja az adós számára a lefoglalás alá nem eső jövedelmét a lefoglalás minden előre fizetett hónapjára a végrehajtási eljárásról szóló törvénykönyv 131. és 132. szakaszában előírt korlátozások figyelembevételével. Ha az adós számlájára átutalt jövedelem felhasználási idejét nem lehet meghatározni, a bírósági végrehajtó egy hónapra biztosítja az adós lefoglalás alá nem eső jövedelmét. A kérelem elbírálásáig a bírósági végrehajtó felfüggesztheti a lefoglalt számláról a végrehajtást kérők részére történő pénzátutalást, és az adós és családtagjai létfenntartásához szükséges mértékben feloldhatja a számlát a foglalás alól.

[2] A 2015. december 18-i 139. sz. kormányrendelet 1. szakasza (1) bekezdésének megfelelően a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 2016. január 1-jétől 430 euró, valamint a rendelet 1. szakasza (2) bekezdésének megfelelően a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi minimálbére 2017. január 1-jétől 470 euró.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.