Bírósági határozatok végrehajtása

Finnország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A végrehajtás valamely kötelezettség bíróság által elrendelt végrehajtását, illetve valamely közvetlenül végrehajtható jogcím végrehajtását jelenti. Ez a legtöbb esetben a tartozások behajtására irányuló végrehajtást jelent. Szintén fontos végrehajtási intézkedés a kilakoltatás, amely egy adott épületből vagy annak egy részéből való kiköltözésre kötelezi az érintettet. A végrehajtási jogcímek közé tartozhat ezenkívül a meghatározott vagyontárgyak átadására vonatkozó kötelezettség, az egyes cselekmények elvégzésére vonatkozó kötelezettség, valamint az egyes cselekményektől való eltiltás. A bíróság által előírt lefoglalásnak vagy más biztosítási intézkedésnek szintén végrehajtás útján lehet érvényt szerezni. A finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó szerv, amely függetlenül és pártatlanul látja el a jogszabályban előírt végrehajtási feladatokat.

A gyermekekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos ügyekben történő végrehajtás

A gyermekekre vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos ügyekben a végrehajtás körébe tartozik a bírósági végzések végrehajtása, mint például egy gyermek átadása. A szociális szervek által megerősített megállapodások szintén végrehajtási jogcímnek minősülhetnek. Érdemes megjegyezni, hogy Finnországban a láthatási jog nem a szülőt, hanem a gyermeket illeti meg. A gyermekek feletti felügyeletre és/vagy a láthatási jogokra vonatkozó bírósági határozatok végrehajtására a szülői felügyeleti jogra és a láthatási jogra vonatkozó határozatok végrehajtásáról szóló törvény (619/1996.) az irányadó. Ez a törvény alkalmazandó az ideiglenes intézkedések végrehajtására is. E törvény alapján kerül sor a végrehajtásra azokban az esetekben is, amelyekben a külföldön hozott ítélet vagy határozat a 2201/2003/EK tanácsi rendelet szerint Finnországban végrehajtható.

A bírósági végrehajtó akkor hajthatja végre a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos végzést, ha az ügyre vonatkozó határozatot az elmúlt három hónapban hozták meg. Egyéb esetekben a bíróságtól kell kérelmezni a végrehajtható okirat kiállítását. A bíróság csak akkor utasíthatja el a végrehajtásra irányuló kérelmet, ha az a gyermek mindenek felett álló érdekeivel ellentétes lenne. A szülői felügyeleti joggal kapcsolatos határozatok végrehajtása során a bíróság kötelezi a másik felet, hogy bírság terhe mellett adja át a gyermeket a kérelmezőnek. Ehelyett a gyermek meghatározott helyről történő elvitelére vonatkozó határozat is hozható. A láthatásra vonatkozó határozatok végrehajtása során a másik fél köteles lehetővé tenni a látogatásokat, valamint köteles megtenni minden olyan konkrét lépést, amely azok megvalósításához szükséges.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal elérhetőségei finn, svéd, és angol nyelven megtalálhatók a weboldalán.

A bírósági végrehajtók Finnországban állami tisztviselők. A kérelmezők nem választhatják meg az ügyüket kezelő végrehajtói egységet vagy bírósági végrehajtót – az ügyek elintézésének sorrendje hivatalból kerül meghatározásra.

A finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal végrehajtási feladatait végrehajtási egységek teljesítik.

A követelésbehajtási ügyek többségét elektronikusan intézi a nemzeti alapszintű végrehajtási egység, ami szükségtelenné teszi az adósokkal való személyes találkozást.

Illetékességi területeiken belül a Hivatal öt általános regionális végrehajtási egysége felel a lefoglalt vagyontárgyak értékesítéséért, valamint a bonyolultabb végrehajtási feladatokért.

A nemzeti különleges végrehajtási egység látja el azokat az időigényes végrehajtási feladatokat, amelyek kiterjedt vizsgálatot igényelnek. Szorosan együttműködik más hatóságokkal, és hozzájárul a szürkegazdaság és a gazdasági bűnözés elleni küzdelemhez.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

A végrehajtási eljárás akkor indul meg, amikor a jogosult kérelmezi a végrehajtást, és szükség esetén csatolja a végrehajtható okirat másolatát. A kérelmezőnek nem kell előre végrehajtási díjat fizetnie.

A kérelem benyújtásáról további információk érhetők el finnül, svédül és angolul.

A végrehajtási kérelmek a következő online szolgáltatás segítségével nyújthatók be elektronikusan: https://asiointi2.oikeus.fi/ulosotto/#/

A végrehajtás hagyományos írásbeli kérelem vagy elektronikus üzenet útján is kérelmezhető:

Finn kérelmezők esetében:

Finnül: https://www.ulosottolaitos.fi/fi/index/tietoaulosotosta/tietoavelkojalle/ulosotonhakeminen.html

Svédül: https://www.ulosottolaitos.fi/sv/index/informationomutsokningen/informationtillborgenarer/utsokningsansokan_1.html

A végrehajtás iránti kérelem formanyomtatványa külföldi kérelmezők esetében (angol nyelven): https://oikeus.fi/en/index/oikeuslaitos/forms/enforcement.html

Külföldről a következő e-mail-címre küldhetők el a kérelmek: ulosotto.uo(at)oikeus.fi

Az e-mailek biztonságos elküldésére vonatkozó utasítások (angol nyelven): https://oikeus.fi/en/index/oikeuslaitos/submittingdocuments.html />

A bírósági végrehajtók a bírósági ítéleteknek és a jogszabályokban meghatározott egyéb végrehajtható okiratoknak kötelesek eleget tenni, és nem vizsgálhatják azok tartalmát. A végrehajtási eljárás megindításához a kérelmezőnek az adós kötelezettségét tartalmazó, jogszabályban meghatározott végrehajtható okirattal kell rendelkeznie. A bírósági végrehajtók ellenőrzik, hogy a tartozás a bíróság ítéletének meghozatala óta nem szűnt-e meg, például kielégítés vagy elévülés folytán. A biztosítéki jogok (például jelzálogjog) jogosultjainak kifizetéshez való joga külön rendelkezés tárgyát képezi.

3.2 A főbb feltételek

Polgári és kereskedelmi ügyekben a végrehajtás alapja rendszerint valamely általános bíróság által hozott határozat vagy ítélet. Nem kell külön végrehajtható okiratot beszerezni a bíróságtól. Az általános bíróságok közé tartoznak az elsőfokú bíróságként eljáró körzeti bíróságok, a fellebbezési eljárások esetében pedig a fellebbviteli bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság. Ezen túlmenően választottbírósági ítélet is szolgálhat végrehajtható okiratként. A gyakorlatban fontos végrehajtási jogcímet jelentenek az illetékes önkormányzati hatóság által jóváhagyott tartási szerződések. Ezzel szemben a kizárólag magánszemélyek között létrejött okiratokat Finnország nem ismeri el végrehajtható okiratként.

Azok a határozatok, amelyek ellen fellebbezést nyújtottak be, végrehajthatók, ha a kérelmező az adóst esetlegesen érő kár tekintetében rendelkezésre bocsátja a bírósági végrehajtó által meghatározott biztosítékot. Azonban semmilyen összeg nem fizethető ki a kérelmezőnek, amíg a végrehajtható okirat és a zár alá vételre, illetve letiltásra vonatkozó határozat jogerőssé nem válik.

A Finnországon kívül hozott ítéletek végrehajthatóságára vonatkozó főbb rendelkezések az uniós jogban (például a Brüsszel I. rendeletben [44/2001] és a Brüsszel IIa. rendeletben [2201/2003]), valamint a határozatok skandináv országokban való elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyezményben találhatók. A határokon átnyúló végrehajtásra vonatkozóan az Igazságügyi Minisztérium weboldalán további információk érhetők el finn, svéd és angol nyelven.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A végrehajtási eljárás megindításakor az adós részére az eljárásról szóló értesítést és fizetési felszólítást küldenek. Ha az adós nem teljesíti a kifizetést a felszólításnak megfelelően, és a kifizetéssel kapcsolatban nem keresi meg önként a végrehajtói irodát, a végrehajtói iroda vizsgálatot indít az adós jövedelmének és vagyonának nyilvántartási adatok alapján történő meghatározása érdekében.

A vizsgálat lényeges részét képezi a bankok megkeresése. Leggyakrabban a munkaviszonyból származó jövedelem és a bankszámlákon található pénzösszegek kerülnek zárolásra. Ahelyett, hogy a rendszeres időközönként kifizetett munkabérből bizonyos összeget visszatartanának, törlesztési terv kidolgozására is lehetőség van. Az adós jövedelmének és vagyonának megállapítására irányuló intézkedéseket, valamint a további vizsgálatokat jogszabályok szabályozzák. A jogszabályok széles körű jogokat biztosítanak a bírósági végrehajtóknak, amelyek alapján különböző nyilvántartásokból szerezhetnek információt az adós pénzügyi helyzetére vonatkozóan. A bírósági végrehajtók az adós tulajdonában lévő vagyontárgyakat is kötelesek felkutatni. A végrehajtási intézkedéseket indokolatlan késedelem nélkül kell végrehajtani. Ha például az adós munkaviszonyból származó rendszeres jövedelemben részesül, a hitelező részére az első kifizetést rendszerint az eljárás kezdetétől számított körülbelül két hónapon belül teljesítik. Az adós jogosult fellebbezni, a kifizetések behajtása azonban nem kerül felfüggesztésre, kivéve, ha a bíróság azt külön elrendeli.

A kérelmek teljes vagy korlátozott végrehajtásra irányulhatnak. Ha a tartozás nem hajtható be azonnal, a hitelezők azt is kérhetik a Nemzeti Végrehajtási Hivataltól, hogy azt passzív tartozásként két éven keresztül kövesse nyomon. A végrehajtás érdekében nem kötelező ügyvédet vagy jogi tanácsadót igénybe venni.

Az adós minden olyan ingó és ingatlan vagyona zár alá vehető, amely nem védett, illetve nem tartozik a kivételek közé, akárcsak a vagyoni értékű jogok, követelések és tárgyak. Ha a hitelező korlátozott végrehajtást kért, a zár alá vétel csak olyan vagyontárgyakra irányulhat, amelyek megléte valamely nyilvántartás alapján igazolható, és amelyeket nem kell értékesíteni. Ha a zárolt vagyontárgyakat értékesíteni kell, arra rendszerint végrehajtási értékesítések útján kerül sor, amelyeket általában a helyi újságokban és online hirdetnek meg.

Az értékesítési tájékoztatókra mutató linkek:

https://www.ulosottolaitos.fi/myynti-ilmoitukset/fi/index.html (finn és svéd nyelven)

https://huutokaupat.com/ulosotto/

A végrehajtásról szóló finn törvény tartalmaz egy olyan különös rendelkezést is, amely szerint a körzeti bírósági végrehajtó úgy határozhat, hogy figyelmen kívül hagyja a vagyontárgyakra vonatkozó színlelt megállapodásokat. Annak állítása, hogy a vagyontárgy harmadik félé, nem akadályozza meg a vagyontárgyak zár alá vételét, ha:

  1. megállapítást nyer, hogy a harmadik fél jogállása olyan vagyoni vagy egyéb megállapodáson alapul, amelynek jogi megjelölése nem felel meg a tényleges természetének vagy céljának, tekintettel arra, hogy az adós a tulajdonoshoz hasonló jogosultságokkal rendelkezik, és hogy az adós cselekményei a tulajdonosok cselekményeihez hasonlók; valamint tekintettel az adós megállapodásból származó előnyeire és más hasonló tényezőkre; és
  2. az adott jogi megjelölést nyilvánvalóan a végrehajtás elkerülésére vagy annak biztosítására használják fel, hogy a hitelezők ne tudjanak a vagyontárgyakhoz hozzáférni; valamint
  3. egyébként nem valószínű, hogy a kérelmezővel szemben fennálló tartozás észszerű időn belül behajtható az adóstól.

A zár alá vételi eljárás azonban nem folytatható le, ha a megállapodásban érintett harmadik fél megalapozottan állítja, hogy a zár alá vétel valódi jogainak megsértésével járhat. A bírósági végrehajtó köteles az adóst és a harmadik felet – valamint szükség esetén a kérelmezőt – megfelelő módon meghallgatni, kivéve, ha ezáltal a végrehajtás jelentős nehézségekbe ütközne.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Bár a végrehajtási eljárás megindításának is vannak bizonyos hatásai, igazán jelentős jogi következményekkel a lefoglalás és a zár alá vétel jár. A zár alá vételt követően az adós a zárolt vagyontárgyakat a hitelező kárára nem semmisítheti meg, nem idegenítheti el, nem zálogosíthatja el, és más módon sem rendelkezhet azok felett. A hitelezővel szemben minden olyan intézkedés hatálytalan, amely e tilalomba ütközik. A kedvezményezett vagy harmadik személy azonban a jóhiszeműség védelmét élvezheti. A bírósági végrehajtók számos adatot bekérhetnek, és nemcsak az adóstól, hanem harmadik személyektől – például bankoktól – is. Ha a bankot az adós számláinak befagyasztásáról tájékoztatták, kizárólag a bírósági végrehajtó részére teljesíthet kifizetést az adós bankszámlájáról. A követelések, munkabérek vagy fizetések e tilalomba ütköző kifizetése bűncselekménynek minősül.

A vagyontárgyak végrehajtási eljárás során történő értékesítésének eredményeképpen megváltozik az adott tárgyak tulajdonjoga. A vételár formájában beszedett összegeket a lehető leghamarabb átutalják a kérelmezőnek.

A vagyontárgyakat a kérelmezővel szemben fennálló tartozás kiegyenlítéséhez szükséges összeg erejéig veszik zár alá. Azokban az esetekben, amikor a végrehajtást több hitelező kérte, vagy a zárolt vagyontárgyakat például jelzálogjog terheli, az adott összeget a jogszabályban meghatározott sorrend szerint osztják szét a hitelezők között. Az államnak fizetendő végrehajtási díjak többnyire az adóst terhelik. Ha a végrehajtásra irányuló kísérlet eredménytelennek bizonyul, a hitelező köteles megfizetni egy kisebb összegű eljárási díjat. A hitelező az összegek átutalásáért is köteles díjat fizetni. Tartásdíjjal kapcsolatos ügyekben nem kell díjat fizetni, és a tartásdíj elsőbbséget élvez. A kérelmezőnek átutalt kifizetések összege az adós jövedelmének és a tartozás összegének a változása alapján havonta eltérő lehet.

A végrehajtási díjakról további információk érhetők el finnül, svédül és angolul.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A jogszabályok szerint a bírósági végrehajtók gyorsan és indokolatlan késedelem nélkül kötelesek ellátni a feladataikat. Ha az adós nem rendelkezik lefoglalható, illetve zár alá vehető vagyontárgyakkal, illetve jövedelemmel, valamely következő indok alapján az ügyet végrehajthatatlanként visszaküldik a hitelezőnek: a vagyontárgyak hiánya; a vagyontárgyak hiánya és ismeretlen vagyontárgyak; vagy a behajtás külön meghatározott egyéb akadálya. Ilyen helyzetekben a jövedelemre és a vagyonra vonatkozó információkat mindig a központi nyilvántartásokból kell beszerezni. A végrehajtási eljárás megszűnik, a hitelező azonban később is kérelmezheti a végrehajtást, amely esetben az adós pénzügyi helyzetét újból megvizsgálják. A kérelmező például úgy is kérelmezheti a határozat végrehajtását, hogy olyan időpontban nyújt be új kérelmet, amely alapján például az adós év végi adó-visszatérítéséből biztosítható a zár alá vétel. A kérelmező azt is kérheti, hogy a tartozást jegyezzék be a passzív tartozások nyilvántartásába. Ha egy másik ügy vizsgálata során kiderül, hogy az adós rendelkezik zár alá vehető jövedelemmel vagy lefoglalható vagyontárgyakkal, illetve adó-visszatérítésben részesülhet, a végrehajtási eljárás során figyelembe veszik a passzív tartozások nyilvántartásában rögzített tartozást is. A passzív tartozások nyilvántartásába történő bejegyzés az eszközök hiányára vonatkozó igazolás kiadásának időpontjától számított két évig marad hatályban.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A bírósági végrehajtó végrehajtási intézkedései és határozatai ellen bárki fellebbezhet, akinek a jogait az adott intézkedés vagy határozat érinti. A fellebbezést a körzeti bírósághoz kell benyújtani. A fellebbezési határidő három hét, amelyet általában a határozat meghozatalától vagy attól a naptól számítanak, amelyen az érintett felet a határozatról értesítették.

A bíróság eltérő rendelkezése hiányában a fellebbezés benyújtása általában nem szakítja meg a végrehajtási eljárást. Ha a fellebbezésnek helyt adnak, a bíróság megsemmisíti vagy megváltoztatja a bírósági végrehajtó határozatát. Bizonyos esetekben a bírósági végrehajtók maguk is kijavíthatják a nyilvánvaló hibákat.

Ha a végrehajtással kapcsolatban előterjesztett valamely érv vagy igény jelentős szóbeli bizonyítást igényel, előfordulhat, hogy az ügyről a bíróságnak kell határozatot hoznia egy polgári eljárásban (a végrehajtás megtámadása).

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A jogszabályok végrehajtási tilalmakról is rendelkeznek, amelyek például szociális okokon alapulhatnak. Több olyan szociális juttatás is létezik, amelyeket nem lehet lefoglalni. Ha az eljárásban részt vevő adós természetes személy, a jogszabályokban külön biztosított tárgyakat, juttatásokat és jogokat nem lehet zár alá venni. Ezenkívül nem vehetők zár alá a vagyontárgyak, ha az értékükre és egyéb feltételekre tekintettel a végrehajtási költségek, a végrehajtó díjai és a vagyontárgyak tekintetében fennálló tartozások kifizetését követően csak elenyésző összeg járna a kérelmezőnek, illetve a kérelmezőknek.

Az adós jövedelmének törvény által védett részét minden esetben figyelembe kell venni a végrehajtási intézkedésekkel és a kifizetésre vonatkozó tervekkel kapcsolatban. A megélhetési költségek fedezésére fennmaradó összegről van szó. Általában az adós nettó munkabérének vagy fizetésének legfeljebb az egyharmada foglalható le. A jövedelem és a vagyon védett részeire vonatkozó szabályok példákkal együtt finn, svéd, és angol nyelven megtalálhatók a finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal weboldalán.

Amennyiben a fizetési kötelezettség természetes személyt terhel, a végrehajtható okirat 15 évig hajtható végre (a végrehajtható okiratokra vonatkozó elévülési idő). Az elévülési idő 20 év, ha a végrehajtható okiratban meghatározott hitelező természetes személy, vagy ha a követelés olyan bűncselekményen alapul, amelyért az adóst szabadságvesztésre vagy közérdekű munkára ítélték.

A természetes személlyel kötött megállapodáson alapuló pénztartozások elévülési ideje 20 vagy 25 év. Az elévülési időt attól függetlenül kell alkalmazni, hogy van-e alapja a követelés behajtásának. Ez a rendelkezés csak természetes személyek pénztartozásaira vonatkozik. A pénztartozás legkésőbb 20 évvel a tartozás esedékességét követően elévül. Az elévülési idő 25 év, ha a hitelező természetes személy.

Ha egy természetes személy valamely megállapodáson alapuló pénzkövetelés behajtására is jogosult, az elévülési időt az előbb lejáró elévülési idő alapján kell kiszámítani.

A bírósági határozat vagy más végrehajtható okirat nem hajtható végre, ha az annak alapjául szolgáló jogosultság a tartozás kifizetése, az elévülési idő eltelte vagy egyéb ok miatt megszűnt.

További információk az alábbi linken érhetők el:

A finn Nemzeti Végrehajtási Hivatal weboldalán finn, svéd és angol nyelven.

Az Igazságügyi Minisztérium polgári ítéletek végrehajtásával kapcsolatos weboldala: finnül, svédül és angolul

A végrehajtási törvénykönyv finnül és svédül

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 27/07/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.