Bírósági határozatok végrehajtása

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A bírósági végrehajtás (Zwangsvollstreckung) a magánjogi követelések állami kényszerrel történő érvényesítésére szolgáló eljárás. A végrehajtási jog az államot illeti meg, amely képviselői útján jár el szuverén hatalma alapján.

A hitelező követelésének érvényesítéséhez különböző intézkedések állnak rendelkezésre:

  • javak lefoglalása (Pfändung);
  • az adós követeléseinek és egyéb vagyontárgyainak (különösen a bankszámláinak és a munkabérének) a lefoglalása;
  • az adós által tett vagyonnyilatkozat (Vermögensauskunft);
  • olyan kényszerintézkedések (Zwangsmaßnahmen), amelyek a javak átadásának, illetve az egyes cselekmények elvégzésének vagy az azoktól való tartózkodásnak a biztosítására irányulnak;
  • jelzálogjog bejegyzése valamely követelés biztosítása érdekében (Sicherungshypothek);
  • kényszerértékesítés (Zwangsversteigerung);
  • vagyonkezelő kinevezése (Zwangsverwaltung).

A bírósági végrehajtást Németországban elsősorban a polgári perrendtartás (Zivilprozessordnung – ZPO) 704. és azt követő szakaszai, valamint a kényszerértékesítésről és a vagyonkezelésről szóló törvény (Gesetz über die Zwangsversteigerung und Zwangsverwaltung – ZVG) szabályozza.

A ZPO 946. és azt követő szakaszaiban a tagállamközi követelésbehajtást szabályozó 655/2014/EU rendelettel kapcsolatos rendelkezések találhatók.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A követelésekkel és egyéb vagyoni jogokkal kapcsolatos végrehajtási ügyekben az a helyi bíróság (Amtsgericht) az illetékes, amelynek a körzetében az adós lakóhelye található (ez a bíróság jár el végrehajtási bíróságként). Ha az adós nem rendelkezik németországi lakóhellyel, az a bíróság illetékes, amelynek a körzetében az érintett vagyontárgyak találhatók (a ZPO 13. és 828. szakasza).

A kényszerértékesítésre és a vagyonkezelésre az a helyi bíróság illetékes, amelynek a körzetében az érintett telek található (ez a bíróság jár el végrehajtási bíróságként) (a ZPO 869. szakasza a ZVG 1. szakaszával összefüggésben értelmezve).

A követelés biztosítására szolgáló jelzálogjogot az a helyi bíróság jegyzi be, amely az ingatlan-nyilvántartást (Grundbuch) vezeti (a ZPO 867. szakasza, az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény [Grundbuchordnung] 1. szakasza).

Az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozik a végrehajtás, ha az valamely cselekmény megtételére vagy engedélyezésére, illetve az attól való tartózkodásra irányul (a ZPO 887., 888. és 890. szakasza).

A végrehajtást minden egyéb esetben a bírósági végrehajtó (Gerichtsvollzieher) foganatosítja (a ZPO 753. szakasza).

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Az eljárás attól függ, hogy a kérelem milyen végrehajtási intézkedésre irányul. A végrehajtás már jogerőre emelkedett vagy ideiglenesen végrehajtható bírósági ítéletek (a ZPO 704. szakasza), ideiglenes zárlat (Arrest) és ideiglenes intézkedések (einstweilige Verfügungen, a ZPO 929. és 936. szakasza), valamint a ZPO 794. szakaszában felsorolt egyéb végrehajtható okiratok alapján megy végbe; a bírósági határozatokon kívül idetartoznak a békéltető testületek előtt megkötött egyezségek (Vergleiche vor Gütestellen), a felek ügyvédei által megkötött egyezségek (Anwaltsvergleiche) és a közjegyzői okiratok (notarielle Urkunden). A végrehajtási intézkedés a végrehajtható okirat alapján kérelmezhető az illetékes szervtől.

A bíróság a hitelező kérelméről általában az adós előzetes meghallgatása nélkül dönt annak érdekében, hogy ne veszélyeztesse a végrehajtás eredményességét. A meghallgatáshoz való jogot az intézkedés során biztosítják. A kérelemről végzés formájában hoznak határozatot. A bíróság határozata ellen kifogás (a ZPO 766. szakasza) vagy azonnali panasz (a ZPO 793. szakasza) nyújtható be.

Ehhez főszabály szerint nincs szükség jogi képviseletre (a ZPO 78. szakasza).

A bírósági végrehajtó tevékenységének középpontjában az ingóságokra vonatkozó végrehajtás áll. Ennek során a bírósági végrehajtó főszabály szerint jogosult arra, hogy az adós számára részletfizetést engedélyezzen, valamint felelősséggel tartozik azért, hogy a végrehajtási eljárás időben és eredményesen lezáruljon. A végrehajtó egyik fő feladata az, hogy az adóstól eskü alatt tett vagyonnyilatkozatot szerezzen be. További feladatai az alábbiak:

  • ingó és ingatlan javak átvétele (kilakoltatás);
  • az adós olyan cselekményekkel szemben tanúsított ellenállásának leküzdése, amelyek végrehajtásához az adósnak hozzá kell járulnia;
  • valamely fél kérelme esetén a végrehajtási eljáráshoz szükséges dokumentumok kézbesítése;
  • az ideiglenes zárlatra vonatkozó végzések és az ideiglenes intézkedések végrehajtása (amennyiben ez nem tartozik a bíróság hatáskörébe);
  • vagyonnyilatkozat-tétel megtagadása esetén az elfogatóparancs végrehajtása.

A bírósági végrehajtó olyan tartományi bírósági tisztviselő, aki a helyi bíróság elnökének igazgatási felügyelete alatt áll. Végrehajtási feladatainak ellátása során azonban funkcionálisan független: az igazgatási felügyelet nem gyakorolható a végrehajtó befolyásolása érdekében. A bírósági végrehajtó által foganatosított intézkedésekkel és költségkimutatásokkal szemben kifogással (Erinnerung) lehet élni. Ez arra az esetre is vonatkozik, ha a bírósági végrehajtó megtagadja a végzés végrehajtását. A végrehajtás módja miatt benyújtott panaszok (kifogások) tekintetében a végrehajtás helye szerint illetékes bíróság dönt.

A végrehajtási intézkedések költségei:

A jogszabályok a biztosítandó követeléstől függően különböző végrehajtási módokról rendelkeznek. A különböző végrehajtási intézkedések eltérő költségekkel járnak:

  • a) Javak lefoglalása:

Ha elismertek valamely, egy adott pénzösszeg beszedésére vonatkozó jogot, a hitelező kérheti a bírósági végrehajtótól a fizetés kikényszerítését. A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény (Gerichtsvollzieherkostengesetz – GvKostG) mellékletét képező díjtáblázat (Kostenverzeichnis – KV) 205. pontja szerint az adós ingóságainak a bírósági végrehajtó által történő lefoglalásáért 28,60 eurót kell fizetni. A lefoglalt vagyontárgyak nyilvános árverésen (azaz helyi árverésen vagy a nyilvánosság számára aukciós platformon elérhetővé tett online árverésen) vagy egyéb módon történő értékesítése esetén a díjtáblázat 300. pontja szerint további 57,20 euró díjat kell fizetni. A táblázat 500. pontjának megfelelően főszabály szerint túlóradíjat is fel kell számítani, ha a bírósági végrehajtó által elkészített jelentés szerint a hivatalos intézkedés 3 óránál több időt vett igénybe. A túlóradíj összege minden megkezdett óra után 22,00 euró. Emellett fel kell számítani a bírósági végrehajtó költségeit is, különösen az utazási költségeit (a díjtáblázat 711. pontja).

  • b) Az adós követeléseinek a lefoglalása:

A pénzkövetelés az adós követelésének (például a munkabér kifizetésére vonatkozó követelésének) a bírósági lefoglalására és a behajtás érdekében (zur Einziehung) vagy fizetés helyett (an Zahlungs statt) a hitelezőre történő átruházására irányuló kérelem útján is biztosítható (a ZPO 829. és 835. szakasza). Főszabály szerint a követelés lefoglalását és átruházását közös kérelemben kell kérni, és arról a lefoglalásról és az átruházásról szóló határozatban döntenek. A kérelem alapján megindult eljárással kapcsolatban a bírósági eljárási költségekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz – GKG) mellékletét képező díjtáblázat 2111. pontja szerint 22,00 eurót kell fizetni. Ezenkívül meg kell fizetni azokat a költségeket, amelyek bírósági végrehajtónál a lefoglalási és átruházási határozatnak a harmadik fél adós és az adós részére történő kézbesítésével kapcsolatban merültek fel.

  • c) Vagyonnyilatkozat felvétele:

A bírósági végrehajtó a vagyonnyilatkozat felvételéért a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 260. pontja szerint 36,30 euró összegű díjat számít fel.

  • d) Ingatlanra irányuló végrehajtás:

Az adós tulajdonában lévő ingatlannal szembeni végrehajtásra az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog, kényszerértékesítés vagy az ingatlannal kapcsolatos vagyonkezelés útján kerül sor.

A követelés biztosítására szolgáló jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséért a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény (Gerichts- und Notarkostengesetz – GNotKG) mellékletét képező díjtáblázat 14121. pontja szerint díjat kell fizetni, melynek mértéke a biztosítandó követelés értékének 1%-a (a törvény 53. szakaszának (1) bekezdése). A 3 millió euró értékhatárig alkalmazott díjak táblázata az 1. mellékletben található.

A kényszerértékesítésről és a vagyonkezelésről szóló törvény alapján indított eljárások bírósági díjait a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 2. része 2. szakaszának 1. és 2. alrészei határozzák meg. A földterület kényszerértékesítésének elrendelése iránti kérelem vagy az eljárásba való belépés iránti kérelem tárgyában történő határozathozatalért 110,00 euró összegű díjat kell fizetni. Ezenkívül további díjak is alkalmazandók, így az eljárás általános díja, legalább egy árverés ajánlattételi felhívással történő megtartásának a díja, az értékesítés lebonyolításáért fizetendő díj és a bevétel szétosztásának a díja; ezeknek a mértéke 0,5%. Az eljárási díj és az árverés megtartásának a díja a vagyontárgyak végrehajtási bíróság által elfogadott értéke alapján kerül megállapításra (a piaci érték alapján – a bírósági költségekről szóló törvény 54. szakaszának (1) bekezdése). A bevétel szétosztásáért fizetendő díjat a nyertes ajánlat kamatok nélkül számított összege alapján kell meghatározni, figyelembe véve az árverés feltételei szerint függőben lévő jogok értékét is (a bírósági költségekről szóló törvény 54. szakaszának (2) és (3) bekezdése). Az értékesítés lebonyolításáért fizetendő díj esetében figyelembe kell venni azt az összeget is, amely alapján az ajánlattevő a telek értékesítéséből befolyó bevételből kielégítettnek minősülne (a bírósági költségekről szóló törvény 54. szakaszának (2) bekezdése). Az 500 000 euró értékhatárig alkalmazott díjak táblázata a 2. mellékletben található. A díjak mellett a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 9. része szerint az eljárási költségek is külön felszámításra kerülnek; ezek közé tartoznak a vagyontárgy piaci értékének az értékbecslő által történő értékeléséért az igazságügyi díjazásról és kártérítésről szóló törvény (Justizvergütungs- und -entschädigungsgesetz – JVEG) alapján kifizetendő költségek (a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 9005. pontja).

A vagyonkezelés elrendelése vagy az eljárásba való belépés iránti kérelem tárgyában történő határozathozatalért 110,00 euró összegű díjat kell fizetni. A vagyonkezelés éves díja 0,5%, de összesen legalább 132,00 euró, az első és az utolsó naptári évben pedig legalább 66,00 euró. A díj összegét a vagyonfelügyelet során befolyó bevételek alapján kell megállapítani (a bírósági költségekről szóló törvény 55. szakasza).

  • e) Az egyes cselekmények elvégzésének, illetve engedélyezésének vagy az azoktól való tartózkodásnak a biztosítására irányuló behajtási és kényszerintézkedések:

Ha az adós ingóságok átadására köteles, az érintett vagyontárgyakat a végrehajtó veszi át, és azokat átadja a hitelezőnek. Ezért a hivatalos intézkedésért a bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 221. pontja szerint 28,60 euró összegű díjat számít fel. Ezen a díjon felül a táblázat 500. pontjának megfelelően túlóradíjat kell felszámítani, ha a bírósági végrehajtó által elkészített jelentés szerint a hivatalos intézkedés 3 óránál több időt vett igénybe. A túlóradíj összege minden megkezdett óra után 22,00 euró.

Ha az adós ingatlan átadására köteles, a bírósági végrehajtó átveszi az ingatlan birtokát az adóstól, és azt átadja a hitelezőnek (kilakoltatás). A bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 240. pontja szerint ezért 150,00 euró összegű díjat számítanak fel. A díjtáblázat 500. pontjának megfelelően ebben az esetben is minden megkezdett óra után 22,00 euró túlóradíjat kell felszámítani, ha a hivatalos intézkedés 3 óránál több időt vett igénybe. Emellett a végrehajtónál a bírósági végrehajtók költségeiről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 7. alrésze szerint felmerült költségek is felszámításra kerülnek, beleértve a harmadik személyek – például költöztetők vagy lakatosok – által nyújtott szükséges szolgáltatások költségeit is.

A cselekvés elvégzésének a kikényszerítésére (attól függetlenül, hogy azt kizárólag az adós vagy más személy is elvégezheti-e), cselekvés engedélyezésére vagy a cselekvéstől való tartózkodásra irányuló bírósági eljárásban a bírósági költségekről szóló törvény mellékletét képező díjtáblázat 2111. pontja szerint 22,00 euró összegű eljárási illetéket kell fizetni.

3.2 A főbb feltételek

A hitelező által kért végrehajtási intézkedések csak akkor engedélyezhetők, ha a hitelező a követelését igazoló végrehajtható okirattal rendelkezik. Ilyen okiratnak minősülnek a jogerős és az ideiglenesen végrehajtható ítéletek (a ZPO 704. szakasza) és a ZPO 794. szakaszában felsorolt egyéb okiratok (például a bírósági egyezségek [gerichtlicher Vergleich] a végrehajtási végzések [Vollstreckungsbescheid] vagy a közjegyzői okiratok). Főszabály szerint az okiratnak bírósági végrehajthatósági igazolást (Vollstreckungsklausel) kell tartalmaznia, amely igazolja az okirat végrehajthatóságát (a ZPO 724. szakasza). Bírósági végrehajthatósági igazolásra csak kivételes esetekben van szükség a végrehajtási végzések, az ideiglenes zárlatra vonatkozó végzések és az ideiglenes intézkedések esetében (a ZPO 796. szakasza, 929. szakaszának (1) bekezdése és 936. szakasza). Ezenkívül a végrehajtás csak akkor kezdődhet meg, ha az okiratot már kézbesítették az adósnak, vagy ha azt a végrehajtás megkezdésével egyidejűleg kézbesítik neki (a ZPO 750. szakaszának (1) bekezdése).

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós ingó javai, követelései és más vagyoni jogai, továbbá ingatlanai képezhetik a végrehajtás tárgyát.

A ZPO 811. szakasza meghatározza azokat a vagyontárgyakat, amelyeket nem lehet lefoglalni. Ennek az a célja, hogy az adós és a vele egy háztartásban élők megtarthassák a személyes célra vagy például a munkájukhoz nélkülözhetetlen tárgyakat.

A letiltásra vonatkozó korlátozások az adós munkavégzésből származó jövedelmére is vonatkoznak. A ZPO 850. és azt követő szakaszai meghatároznak néhány olyan összeget, amelyek nem foglalhatók le, mivel azokra az adósnak a megélhetése biztosításához van szüksége. A számlaegyenlegek védelme érdekében „lefoglalás alól mentesített számla” (Pfändungsschutzkonto, a ZPO 850k. szakasza) hozható létre. Ezeken a számlákon egyes összegek az eredetüktől függetlenül mentesülnek a lefoglalás alól (a ZPO 899. és köv. szakaszai).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

  • Az adóssal kapcsolatban

A pénzköveteléseknek az adós ingó vagyonával szembeni végrehajtására lefoglalás és a lefoglalt vagyontárgyak értékesítése útján kerül sor. A lefoglalás olyan hatósági intézkedés, amely a lefoglalt dolog elkobzásához vezet. Az elkobzás többek között megfosztja az adóst a lefoglalt dolog feletti rendelkezési jogától.

  • A hitelezővel kapcsolatban

A hitelező a lefoglalás következtében zálogjogot (Pfandrecht) szerez a lefoglalt tárgyon (a ZPO 804. szakaszának (1) bekezdése). A lefoglalásból eredő zálogjog alapján a lefoglalt dolog használatára és az ahhoz kapcsolódó bevételből való kielégítésre vonatkozó jog keletkezik.

  • Harmadik személyekkel kapcsolatban

Ha az adós harmadik személlyel szemben fennálló követeléseit lefoglalják, és átruházzák a hitelezőre, a harmadik személy a továbbiakban nem teljesíthet az adósnak; az adós követeléséből történő levonás érdekében a hitelezőre átruházott követelést csak a hitelezőnek fizetheti meg, és ez mentesíti őt saját tartozásának a megfizetése alól. Azzal a harmadik személlyel szemben, aki e kötelezettségét megszegi, kártérítési per indítható.

Ha a bírósági végrehajtó nem az adós, hanem harmadik személy ingó javait foglalja le, a harmadik személy kifogás (Drittwiderspruchsklage, a ZPO 771. szakasza) útján tiltakozhat a vagyontárgyai lefoglalása ellen.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Azon követelések esetében, amelyekkel szemben már nem nyújtható be fellebbezés, valamint a végrehajtható egyezségek vagy okiratok alapján fennálló követelések esetében a polgári törvénykönyv (BGB) 197. szakasza szerint 30 év az elévülési idő. A hitelező ezen időszak alatt bármikor kezdeményezhet végrehajtási eljárást.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A német jog nem határoz meg eljárást a végrehajtás általános engedélyezésére. Ezzel kapcsolatban tehát nem áll rendelkezésre külön jogorvoslat sem.

Az adós a végrehajtási eljárás keretében tiltakozhat a vele szemben foganatosított intézkedések ellen. A végrehajtás módja ellen kifogást (Erinnerung) nyújthat be. Azokkal a határozatokkal szemben, amelyeket olyan eljárásban hoztak, amelyben nem volt tárgyalás, közvetlen panaszt (Beschwerde) nyújthat be (a ZPO 793. és 567. szakasza). A panaszt 2 héten belül kell benyújtani ahhoz a bírósághoz, amely a kifogásolt határozatot meghozta, vagy a fellebbviteli bírósághoz.

Az ilyen jogorvoslat iránti kérelem nincs hatással a megindított végrehajtási eljárás folytatására, vagyis nincs felfüggesztő hatálya.

A jogorvoslati lehetőségek (a kifogás és az azonnali panasz) az eljárásban részt vevő többi fél (például a hitelező vagy a harmadik fél adós) számára is elérhetők.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Az adós teljes vagyonának a lefoglalása (Kahlpfändung) nem megengedett. Különböző biztosítékok érvényesülnek annak biztosítása érdekében, hogy az adós méltóságteljes életet élhessen (lásd a 4.1. kérdést).

Tilos továbbá a hitelező kielégítéséhez és a végrehajtási költségek fedezéséhez szükséges vagyonnál többet lefoglalni (a túlzott lefoglalás tilalma, Verbot der Überpfändung, a ZPO 803. szakasza).

1. melléklet

Kereskedelmi érték
legfeljebb ... EUR

Díj
B táblázat
… EUR

Kereskedelmi érték
legfeljebb ... EUR

Díj
B táblázat
… EUR

Kereskedelmi érték
legfeljebb ... EUR

Díj
B táblázat
… EUR

500

15,00

200 000

435,00

1 550 000

2 615,00

1 000

19,00

230 000

485,00

1 600 000

2 695,00

1 500

23,00

260 000

535,00

1 650 000

2 775,00

2 000

27,00

290 000

585,00

1 700 000

2 855,00

3 000

33,00

320 000

635,00

1 750 000

2 935,00

4 000

39,00

350 000

685,00

1 800 000

3 015,00

5 000

45,00

380 000

735,00

1 850 000

3 095,00

6 000

51,00

410 000

785,00

1 900 000

3 175,00

7 000

57,00

440 000

835,00

1 950 000

3 255,00

8 000

63,00

470 000

885,00

2 000 000

3 335,00

9 000

69,00

500 000

935,00

2 050 000

3 415,00

10 000

75,00

550 000

1 015,00

2 100 000

3 495,00

13 000

83,00

600 000

1 095,00

2 150 000

3 575,00

16 000

91,00

650 000

1 175,00

2 200 000

3 655,00

19 000

99,00

700 000

1 255,00

2 250 000

3 735,00

22 000

107,00

750 000

1 335,00

2 300 000

3 815,00

25 000

115,00

800 000

1 415,00

2 350 000

3 895,00

30 000

125,00

850 000

1 495,00

2 400 000

3 975,00

35 000

135,00

900 000

1 575,00

2 450 000

4 055,00

40 000

145,00

950 000

1 655,00

2 500 000

4 135,00

45 000

155,00

1 000 000

1 735,00

2 550 000

4 215,00

50 000

165,00

1 050 000

1 815,00

2 600 000

4 295,00

65 000

192,00

1 100 000

1 895,00

2 650 000

4 375,00

80 000

219,00

1 150 000

1 975,00

2 700 000

4 455,00

95 000

246,00

1 200 000

2 055,00

2 750 000

4 535,00

110 000

273,00

1 250 000

2 135,00

2 800 000

4 615,00

125 000

300,00

1 300 000

2 215,00

2 850 000

4 695,00

140 000

327,00

1 350 000

2 295,00

2 900 000

4 775,00

155 000

354,00

1 400 000

2 375,00

2 950 000

4 855,00

170 000

381,00

1 450 000

2 455,00

3 000 000

4 935,00

185 000

408,00

1 500 000

2 535,00



2. melléklet

Követelt összeg
legfeljebb ... EUR

Díj
... EUR

Követelt összeg
legfeljebb ... EUR

Díj
... EUR

500

38,00

50 000

601,00

1 000

58,00

65 000

733,00

1 500

78,00

80 000

865,00

2 000

98,00

95 000

997,00

3 000

119,00

110 000

1 129,00

4 000

140,00

125 000

1 261,00

5 000

161,00

140 000

1 393,00

6 000

182,00

155 000

1 525,00

7 000

203,00

170 000

1 657,00

8 000

224,00

185 000

1 789,00

9 000

245,00

200 000

1 921,00

10 000

266,00

230 000

2 119,00

13 000

295,00

260 000

2 317,00

16 000

324,00

290 000

2 515,00

19 000

353,00

320 000

2 713,00

22 000

382,00

350 000

2 911,00

25 000

411,00

380 000

3 109,00

30 000

449,00

410 000

3 307,00

35 000

487,00

440 000

3 505,00

40 000

525,00

470 000

3 703,00

45 000

563,00

500 000

3 901,00

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 19/06/2024

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.