Bírósági határozatok végrehajtása

Litvánia
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

Az ítélet végrehajtása az eljárásban részt vevő felek számára az ítéletben előírt kötelezettségek teljesítését jelenti, vagyis azt, hogy a felek az ítélet végrehajtása érdekében elvégzik az abban meghatározott cselekményeket. Egyes ítéletek esetében nincs szükség külön végrehajtásra: idetartoznak az elismerésről, valamint a jogviszonyok felfüggesztéséről, módosításáról vagy létrehozásáról szóló ítéletek. Az ítélet végrehajtható a felek jóhiszeműsége alapján, azaz végrehajtási intézkedések nélkül, valamint ki is kényszeríthető. Ha az ítéletben elmarasztalt személy nem teljesíti jóhiszeműen az ítéletben foglaltakat, az ítélethozatalt kezdeményező hitelező végrehajtható okirat kibocsátását kérelmezheti a bíróságtól, és azt átadhatja egy bírósági végrehajtónak.

A bírósági végrehajtók az állam által felhatalmazott olyan személyek, akik a hitelező kérelmére végrehajtási intézkedések útján intézkedhetnek azon ítéletek végrehajtása érdekében, amelyeket nem teljesítettek jóhiszeműen.

Az ítéletek végrehajtását a Litván Köztársaság polgári perrendtartásának a VI. része (a továbbiakban: végrehajtási eljárás) és az ítéletek végrehajtására vonatkozó utasítás jóváhagyásáról szóló 2005. október 27-i 1R-352. számú igazságügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban: utasítás) szabályozza. Ezenkívül más jogi aktusok is tartalmazhatnak az ítéletek végrehajtását szabályozó különös rendelkezéseket.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

Az ítéleteket a bírósági végrehajtók hajtják végre.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

3.1 Az eljárás

Az ítélet alapján kiállított végrehajtható okiratot az arra jogosult személy, azaz a felperes vagy annak képviselője adja át végrehajtásra a bírósági végrehajtónak. A törvény előírja, hogy ha a végrehajtható okiratot a felperes képviselője nyújtja be a bírósági végrehajtóhoz, a képviselőre átruházott jogokat a jogszabályokban előírt módon és formában kiadott meghatalmazásban kell rögzíteni, azaz a természetes személyek által benyújtott meghatalmazást közjegyzői okiratba kell foglalni, a jogi személy képviselője által benyújtott meghatalmazást pedig a jogi személy illetékes szerve is jóváhagyhatja. Ha a végrehajtható okiratot ügyvéd vagy annak asszisztense nyújtja be a bírósági végrehajtóhoz, az ügyvédnek vagy az asszisztensnek az ügyféllel megkötött írásbeli szerződést vagy más olyan dokumentumot is át kell adnia a bírósági végrehajtónak, amely tartalmazza az ügyvéd, illetve az asszisztens jogait és kötelezettségeit, beleértve azok hatályát is. A pénzbehajtásra vonatkozó végrehajtható okiratokat a bírósági végrehajtók információs rendszerén keresztül rendelik hozzá a bírósági végrehajtókhoz, az utasításban meghatározott eljárás szerint, az adott tevékenységi területen működő bírósági végrehajtók között arányosan elosztva, figyelembe véve a végrehajtható okiratok és a behajtandó összegek utasításban meghatározott kategóriáit, és biztosítva, hogy az ugyanazon adóssal szembeni behajtásra vonatkozó új végrehajtható okirat ahhoz a bírósági végrehajtóhoz kerüljön, aki az adott adós tekintetében már végrehajtást folytat, kivéve, ha az új végrehajtható okirat nem az említett bírósági végrehajtó tevékenységi területére vonatkozik. A bírósági végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételétől számított három munkanapon belül, illetve sürgős végrehajtás esetén azonnal köteles megvizsgálni, hogy nem áll-e fenn olyan nyilvánvaló ok, amely alapján el kell utasítani a végrehajtható okiratot, és meg kell tagadni a végrehajtási eljárás megindítását.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtható okiratot a felperes vagy annak képviselője, illetve a végrehajtható okiratot kiállító hatóság vagy tisztviselő nyújthatja be a bírósági végrehajtóhoz végrehajtás céljából. Ha az adós természetes személy, a bírósági végrehajtó a végrehajtható okiratot az adott személy lakóhelyén, munkahelyén vagy a vagyontárgyai fekvése szerinti helyen hajtja végre. Ha az adós jogi személy, a bírósági végrehajtó a végrehajtható okiratot az adós székhelyén vagy a vagyontárgyai fekvése szerinti helyen hajtja végre.

A végrehajtható okiratot a végrehajtási beadványokra vonatkozó elévülési időn belül kell benyújtani. Az ítéleten alapuló végrehajtható okiratok végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül kezdeményezhető. Az azonnal végrehajtható ítéleten alapuló végrehajtható okiratok benyújtásának határideje az ítélet meghozatalát követő naptól számítandó.

A végrehajtható okiratot akkor veszik át végrehajtásra, ha a felperes kifizette a bírósági végrehajtónak a végrehajtási eljárás igazgatási költségeit. A bírósági végrehajtó a természetes személy felperes pénzügyi helyzete alapján részben vagy egészben eltekinthet a végrehajtási költségek megfizetésétől, illetve a végrehajtási eljárás befejezéséig fizetési haladékot adhat.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

Végrehajtási cselekményt az alábbiak biztosítására lehet foganatosítani:

  1. Az adós pénzeszközeiből és vagyonából, illetve vagyoni értékű jogaiból történő behajtás.
  2. Az adós olyan vagyonából és pénzéből történő behajtás, amely más személyek birtokában van.
  3. Annak megtiltása, hogy más személyek pénzt vagy vagyontárgyakat adjanak át az adósnak, illetve egyéb kötelezettségeket teljesítsenek az adós számára.
  4. Az adós jogait igazoló dokumentumok elkobzása.
  5. Az adós fizetéséből, nyugdíjából, támogatásaiból vagy egyéb jövedelméből történő behajtás.
  6. Az ítéletben említett egyes tárgyak adóstól történő elkobzása és a felperesnek történő átadása.
  7. Az adós vagyonának kezelése és a bevétel behajtás céljaira történő felhasználása.
  8. Az adós kötelezése bizonyos cselekmények elvégzésére vagy az azoktól való tartózkodásra.
  9. Az ellenkövetelések beszámítása.
  10. Jogszabályban meghatározott egyéb intézkedések.

Egyszerre több végrehajtási intézkedés is alkalmazható.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Ha az adós természetes személy, a következő vagyontárgyak képezhetik a behajtás tárgyát:

  • Jelzáloghitelek és biztosítékok, ha a behajtás a jelzálog-hitelező vagy a biztosíték jogosultja javára történik.
  • Az adós pénze, vagyoni értékű jogai, értékpapírjai, munkabére, fizetése, támogatásai és egyéb jövedelme, illetve ingóságai.
  • Az adós tulajdonát képező ingatlanok.
  • Az adós tulajdonában lévő mezőgazdasági földterület, ha az adós fő tevékenysége a mezőgazdaság.
  • Az az ingatlan, amelyben az adós él.

Ha az adós jogi személy, a következő vagyontárgyak képezhetik a behajtás tárgyát:

  • Jelzáloghitelek és biztosítékok, ha a behajtás a jelzálog-hitelező vagy a biztosíték jogosultja javára történik.
  • Pénz, vagyoni értékű jogok, értékpapírok, feldolgozóipari termékek, valamint egyéb ingóságok és ingatlanok, amelyeket nem használnak közvetlenül a termelési folyamatban, illetve amelyeket nem alakítottak át a termelési folyamatban történő közvetlen használat céljából, kivéve az igazgatási helyiségeket.
  • Egyéb vagyontárgyak.
  • A termeléshez szükséges ingatlanok, nyersanyagok, készletek, gépek, berendezések és a termelésben közvetlenül használt egyéb beruházási javak.

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtási intézkedések és eljárások attól függően változnak, hogy pénzügyi vagy nem pénzügyi kötelezettség végrehajtásáról van-e szó, valamint hogy az adós pénzeszközei, jövedelme vagy egyéb vagyontárgyai képezik-e a behajtás tárgyát.

Ha pénzügyi kötelezettség végrehajtásáról van szó, és a behajtás az adós hitel-, pénzforgalmi vagy elektronikuspénz-kibocsátó intézmények által kezelt pénzeszközeire irányul, a bírósági végrehajtó – a készpénzkorlátozási információs rendszeren keresztül – utasítja az érintett intézményeket, hogy a tartozás és a végrehajtási költségek fedezése érdekében korlátozzák az adós pénzeszközeinek a felhasználását, illetve kötelező jelleggel terheljék meg az adós pénzeszközeit.

Ha a bírósági végrehajtó megállapítja, hogy az adós pénzeszközei vagy egyéb vagyontárgyai harmadik személyek birtokában vannak, ezeket a pénzeszközöket zár alá veszik (a bírósági végrehajtó jogosult arra, hogy beszerezze ezt az információt, valamint tájékozódhat arról, hogy az érintett harmadik személyek kötelesek-e átadni az adósnak a pénzeszközöket vagy az egyéb vagyontárgyakat).

Ha pénzügyi kötelezettséget hajtanak végre, és a behajtás az adós jövedelmére irányul, a bírósági végrehajtó az adós munkáltatójához vagy az adós részére kifizetést teljesítő más személyhez nyújtja be a végrehajtható okiratot. A tartozás teljes összegének a kifizetéséig az adós jövedelmének és azzal egyenértékű juttatásainak egy meghatározott hányada levonásra kerül.

Ha pénzügyi kötelezettséget hajtanak végre, és a behajtás az adós vagyonára irányul, a vagyontárgyakat zár alá veszik és értékesítik. A behajtás nem irányulhat az adós vagyonára, ha az adós bizonyítékot szolgáltat a bírósági végrehajtónak arra vonatkozóan, hogy az adott összeg a jogszabályban meghatározott összegnek az adós jövedelméből történő levonása útján 6 hónapon, illetve az adós utolsó lakóhelyére irányuló behajtás esetén 18 hónapon belül behajtható. A behajtás csak akkor irányulhat az adós lakóhelyére, ha a behajtandó összeg meghaladja a 4000 EUR-t. Ha energia- és közüzemi számlákkal, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos kiegyenlítetlen összegek behajtása érdekében lakás vagy ház zár alá vételét rendelik el, a bíróság az adós vagy annak családtagjai kérelmére úgy határozhat, hogy nem foganatosítható végrehajtás azon lakás, ház, illetve lakrész vagy házrész tekintetében, amelyben az érintett személyeknek lakniuk kell. Ennek során a bíróság figyelembe veheti a gyermekek, a fogyatékossággal élők és a hátrányos helyzetű személyek pénzügyi helyzetét és érdekeit.

Az adós vagyonának zár alá vétele az adós vagyonára vonatkozó tulajdonjoggal, illetve annak egyes részjogosítványaival (kezelés, használat vagy rendelkezés) kapcsolatos ideiglenes tilalom vagy korlátozás.

Zár alá vételt bíróság vagy bírósági végrehajtó alkalmazhat.

A bíróság a vagyontárgyak zár alá vételét ideiglenes biztosítási intézkedések alkalmazását elrendelő határozat útján valósítja meg. A zárolt pénzeszközök nem haladhatják meg a követelés összegét. A bíróság az érintett személyek kérelmére vagy bizonyos esetekben hivatalból is visszavonhatja az említett határozatot. Miután a bíróság megvizsgálta az ügyet, és elutasította a keresetet, az ideiglenes biztosítási intézkedések a bírósági határozat hatálybalépéséig maradnak hatályban, és ha ideiglenes biztosítási intézkedések alkalmazását követően a bíróság megítéli a követelést, az ideiglenes biztosítási intézkedések a bírósági határozat végrehajtásáig alkalmazandók.

A végrehajtási határozatot végrehajtó bírósági végrehajtó az adós vagyontárgyainak zár alá vételekor köteles aláírni a zár alá vételről szóló határozatot. A bírósági végrehajtó csak akkor vonhatja vissza a zár alá vételről szóló határozatot, ha elvégezte a zár alá vételt. Az adós bírósági végrehajtó által lefoglalt vagyonának az értéke nem haladhatja meg jelentős mértékben a behajtandó összeg és a végrehajtási költségek fedezéséhez szükséges összeget.

Az eszközök értékesítése az adós vagy a biztosítéknyújtó tulajdonát képező, zár alá vett vagyontárgyak árverés útján történő kényszerértékesítését, vagyontárgyak kereskedelmével vagy átalakításával foglalkozó társaságokon keresztül történő értékesítését, a jogosultra történő átruházását vagy az adós által javasolt vevő részére történő értékesítését jelenti, illetve minden olyan egyéb, jogszabályban előírt eljárást, amely az adott eszközök értékesítésére irányul. A zár alá vétel okaitól és az érintett vagyontárgyak típusától függően a zár alá vett vagyontárgyakat a jogszabályban meghatározott eljárásnak megfelelően a bírósági végrehajtó, az állami adóhatóság irodái vagy az értékpapírok nyilvános forgalmazásával foglalkozó brókerek, illetve cégek értékesítik.

Az adós ingatlanait és a 2000 EUR-t meghaladó értékű, a jogszabályok alapján nyilvántartásba vett egyéb vagyontárgyait, valamint az egységenként 30 000 EUR-t meghaladó értékű egyéb ingóságait árverés útján kell értékesíteni. Más eszközök más módon is értékesíthetők. Az árverés elektronikusan megy végbe.

Az adós jogosult arra, hogy az árverés megkezdése előtt vevőt találjon az értékesítendő vagyontárgyakra. Ha az adósnak sikerül vevőt találnia a vagyontárgyakra, azokat ennek a vevőnek adják el. A vagyontárgyak olyan összegért értékesíthetők az adós által talált vevő részére, amely nem kevesebb, mint a vagyontárgyaknak a zár alá vételről szóló határozatban feltüntetett értéke, illetve olyan alacsonyabb összegért, amely elegendő a tartozások és a végrehajtási költségek teljes körű fedezésére.

A zár alá vett vagyontárgyak értékesítésével a zár alá vétel teljeskörűen megszűnik.

Ha az adós és a hitelező ellenköveteléseire vonatkozó végrehajtható okiratok kiállítására kerül sor, a bírósági végrehajtó a megfelelő eljárás szerint beszámítja az adott összegeket. Ha a megfelelő eljárás keretében a teljes összeg behajtható beszámítás útján, nem kerül sor más végrehajtási intézkedésre. A tartási kötelezettségekre vonatkozó eljárásokban nem alkalmazható beszámítás.

A kötelezettségek nem pénzügyi végrehajtására vonatkozó különös követelményeket jogszabály rögzíti.

A gyermekekre vonatkozó felügyeleti jog átadásáról szóló ítélet végrehajtása során a bírósági végrehajtó a gyermekek jogainak védelméért felelős szerv képviselőjének, valamint annak a személynek a jelenlétében végzi el a végrehajtási cselekményeket, akinek a gyermeket átadják. Gondoskodni kell a gyermekjogok védelméről.

Ha az ítéletben egyes tárgyakat a felperesnek ítélnek, a bírósági végrehajtó azokat elkobozza az adóstól, és átadja a felperesnek.

Az ítéletben szereplő lakóingatlanokba csak a végrehajtható okiratban megnevezett személyek költözhetnek be (illetve csak ők lakoltathatók ki onnan). Szükség esetén rendőri segítség is kérhető.

Ha nem történik meg a végrehajtása egy olyan ítéletnek, amely az adóst vagyontárgyak vagy pénzeszközök átadásához nem kapcsolódó egyes cselekmények elvégzésére vagy abbahagyására kötelezi, a bírósági végrehajtó erről feljegyzést készít. Az iratot továbbítják a végrehajtás helye szerinti körzeti bírósághoz, amely elrendeli az ítéletben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazását (azaz ha az alperes az előírt határidőn belül nem tett eleget az ítéletben foglaltaknak, a felperes az alperes költségére elvégezheti az érintett cselekményeket, illetve intézkedhet az érintett cselekmények abbahagyása érdekében, és ezzel egyidejűleg behajthatja az alperestől az ehhez szükséges költségeket); ha az ítéletben nem határozták meg a jogkövetkezményeket, a bíróság módosítja az ítélet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket.

Ha az ítéletben említett cselekmények elvégzésére vagy abbahagyására kizárólag az alperes képes, és ő nem tesz eleget az ítéletnek, az alperes a felperes javára pénzbírsággal sújtható, valamint új határidőt lehet kitűzni az ítélet teljesítésére. A pénzbírság megfizetése nem mentesíti az adóst az ítéletben említett cselekmények elvégzésére vagy abbahagyására vonatkozó kötelezettsége alól.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ítéleten alapuló végrehajtható okiratok végrehajtása az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt éven belül kezdeményezhető. Az azonnal végrehajtható ítéleten alapuló végrehajtható okiratok benyújtásának határideje az ítélet meghozatalát követő naptól számítandó. A munkaviszony helyreállítására vonatkozó végrehajtható okiratok az ítélet meghozatalát követő naptól számított egy hónapon belül nyújthatók be végrehajtásra.

Ha a határozat rendszeres kifizetésekre vonatkozik, a végrehajtási dokumentumok arra a teljes időszakra érvényesek, amely tekintetében a kifizetéseket megítélték, és a végrehajtás céljából történő benyújtásuk határideje bármely olyan napon elkezdődhet, amelyen valamely fizetési határidő lejár.

A tisztviselők vagy hatóságok kötelező eljárás keretében végrehajtható határozatainak végrehajtására külön határidők állapíthatók meg.

Ha a végrehajtható okirat benyújtásának a határidejét a bíróság által fontosnak ítélt okból meghosszabbítják, a bíróság ismételten meghosszabbíthatja a határidőt, kivéve a törvényben meghatározott azon esetekben, amelyekben a határidő nem hosszabbítható meg.

A bírósági végrehajtó által hozott végrehajtási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat a bírósági végrehajtó meg nem szünteti. Ha vitatják a bírósági végrehajtó intézkedéseinek a jogszerűségét, és a bíróság megállapítja, hogy a fellebbezés részben vagy egészben megalapozott, a fellebbezést elbíráló bíróság részben vagy egészben megsemmisítheti a meghozott intézkedéseket.

A vagyontárgyak zár alá vétele, illetve a bíróság által elrendelt más ideiglenes biztosítási intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat az adott bíróság vissza nem vonja (vagy más intézkedéssel fel nem váltja), fellebbezés esetén pedig mindaddig, amíg azokat egy magasabb szintű bíróság meg nem semmisíti.

A zár alá vett vagyontárgyak értékesítésével a zár alá vétel teljeskörűen megszűnik.

Lásd a 3.2. pontra adott választ is.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

A bírósági végrehajtók által megvalósított eljárási cselekmények ellen attól a naptól számított 20 napon belül nyújtható be fellebbezés, amelyen a kifogást benyújtó személy tudomást szerzett, illetve amelyen e személynek értesülnie kellett volna az adott cselekmény végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról, de legkésőbb az érintett cselekmény végrehajtásának napjától számított 90 napon belül. A fellebbezést a bírósági végrehajtóhoz kell benyújtani. A bírósági végrehajtó öt munkanapon belül köteles megvizsgálni a fellebbezést. Ha a bírósági végrehajtó a fellebbezésnek részben vagy egészben nem ad helyt, a fellebbezést a bírósági végrehajtó végzésével együtt továbbítják a bírósági végrehajtói iroda illetékességi területén működő körzeti bírósághoz.

A bíróság által hozott intézkedéseket ugyanaz a bíróság, illetve fellebbezés esetén valamely magasabb szintű bíróság semmisítheti meg vagy módosíthatja.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

Lásd a 3.2. pontra adott választ is.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.

Your-Europe

Utolsó frissítés: 11/07/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.