Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A polgári eljárásokban, többek között kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek végrehajtására vonatkozó szabályokat az 1964. november 17-i lengyel polgári perrendtartás (Kodeks postępowania cywilnego) tartalmazza (a 2021. évi Hivatalos Közlöny 1805. tételének módosított változata).

A végrehajtás jogszabályban meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazása az illetékes nemzeti hatóságok által a hitelezőket végrehajtható okirat alapján megillető pénzösszegek behajtása érdekében. A végrehajtási eljárások a végrehajtás iránti kérelem benyújtásával kezdődnek.

A végrehajtható okirat szolgál a végrehajtás alapjául. Főszabály szerint a végrehajtható okirat egy végrehajtási záradékkal ellátott végrehajtási végzés (a polgári perrendtartás 776. cikke). Egyes tagállami szinten kiadott bírósági végzések, valamint a polgári perrendtartás 1153. cikkének (14) bekezdésében említett egyezségi megállapodások és hivatalos dokumentumok esetében nincs szükség ilyen záradékra. Ha ezek az ítéletek, egyezségi megállapodások és hivatalos dokumentumok megfelelnek a fenti feltételeknek, végrehajtható okiratnak minősülnek, amellyel a hitelezők közvetlenül a végrehajtó hatósághoz fordulhatnak.

A végrehajtási eljárásban kétféle hatóság vesz részt:

• bírói szervek – azokban az eljárásokban, amelyek a végrehajtási záradék végrehajtási okiratba foglalására irányulnak (elnöklő bíró, körzeti bíróság [sąd rejonowy], regionális bíróság [sąd okręgowy], fellebbviteli bíróság [sąd apelacyjny], bírósági tisztviselők [referendarz sądowy]);
• végrehajtó hatóságok – a vonatkozó végrehajtási eljárásokban ezek a körzeti bíróságok és a bírósági végrehajtók (a polgári perrendtartás 758. cikke).

A végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló eljárásban és a végrehajtási eljárásban is az adós és a hitelező szerepel félként.

A lengyel jog szerint kétfajta végrehajtási eljárás létezik:

Pénzbeli követelés végrehajtása az alábbiak alapján:

• ingóságok
• munkabér
• bankszámlák
• egyéb követelések
• egyéb tulajdonjogok
• ingatlan
• tengerjáró hajók

Nem pénzbeli követelések végrehajtása:

• ingó vagyontárgyak átadása;
• ingatlan átadása;
• a szándéknyilatkozatot igénylő határozatok végrehajtása, ideértve a szerződéskötést is (a polgári perrendtartás 1047. cikke);
• helyettesíthető és nem helyettesíthető cselekményekre és mulasztásokra vonatkozó végrehajtás (a polgári perrendtartás 1049–1056. cikke);

Tartási követelések végrehajtása – a bíróság automatikusan belefoglalja a végrehajtási záradékot a végrehajtható okiratba. Ilyen esetekben a végrehajtható okiratot automatikusan kézbesítik a hitelezőnek. Tartás elrendelése esetén a végrehajtási eljárás az ügyet elbíráló elsőfokú bíróság kérelmére indítható meg. A kérelmet az illetékes végrehajtó hatósághoz kell benyújtani. A bírósági végrehajtó a törvény erejénél fogva köteles vizsgálatot folytatni az adós jövedelmének, vagyonának és lakóhelyének megállapítása érdekében. Amennyiben ez eredménytelen, a rendőrség a bírósági végrehajtó kérelmére megteheti a megfelelő lépéseket az adós tartózkodási és munkahelyének meghatározása érdekében. Az első bekezdésben hivatkozott vizsgálatot hathavonta le kell folytatni. Amennyiben a vizsgálat során nem sikerül az adós jövedelmét vagy vagyontárgyait meghatározni, a bírósági végrehajtó kéri a bíróságtól, hogy kötelezze az adóst vagyontárgyainak feltárására. Ha az adós hat hónapnál hosszabb időre késedelembe esik, a bírósági végrehajtó hivatalból kérelmezi a nemzeti bírósági nyilvántartásnál (Krajowy Rejestr Sądowy), hogy az adóst vegye fel a fizetésképtelen adósok jegyzékébe. A végrehajtási intézkedés végrehajtásának sikertelensége nem szolgáltat alapot az eljárás megszüntetésére.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A polgári perrendtartás 758. cikke szerint a végrehajtással kapcsolatos ügyek a körzeti bíróságok és a nevükben eljáró bírósági végrehajtók hatáskörébe tartoznak.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A polgári perrendtartás 803. cikke szerint eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtható okirat szolgál a követelés egésze kikényszerítésének alapjául az adós bármely fajtájú vagyontárgya tekintetében. A végrehajtó hatóság nem vizsgálhatja azon végrehajtható okirat érvényességét és alkalmazhatóságát, amelyre ez a kötelezettség vonatkozik. Azonban meg kell vizsgálnia a végrehajtható okiratban szereplő követelés megtámadhatóságát.

Főszabály szerint a végrehajtható okirat végrehajtási záradékot tartalmaz.

A polgári perrendtartás 777. cikke szerint az alábbiak minősülnek végrehajtható okiratnak:

• a jogerős vagy azonnal végrehajtható bírósági ítéletek vagy bíróság előtt kötött egyezségek;
• a bírósági tisztviselők (referendarz sądowy) jogerős vagy azonnal végrehajtható határozatai;
• egyéb ítéletek, egyezségek és jogi eszközök, amelyeket bírósági végrehajtás útján kényszerítenek ki;
• közjegyzői okirat, amelyben az adós önként aláveti magát egy olyan végrehajtási intézkedésnek, amely számára fizetési kötelezettséget vagy az okiratban kikötött mennyiségű, fajta szerint meghatározott dolog átadását vagy egyedileg meghatározott dolog átadását írja elő, feltéve, hogy az okirat a követelés teljesítésére határidőt szab, vagy meghatározza azt az eseményt, amelynek bekövetkezése esetén végrehajtásnak van helye;
• közjegyzői okirat, amelyben az adós önként aláveti magát egy olyan végrehajtási intézkedésnek, amely számára az okiratban vagy értékállósági záradék által meghatározott összegű fizetési kötelezettséget ír elő, és az okirat meghatározza az eseményt, amelynek bekövetkezése esetén a kötelezettségnek meg kell felelni, és a határidőt, amelyen belül a hitelező kérheti, hogy foglaljanak végrehajtási záradékot az okiratba;
• a (4) vagy (5) bekezdésben meghatározott közjegyzői okirat, amelyben az a személy, aki nem személyes adós, és akinek a vagyona, követelése vagy joga jelzáloggal vagy zálogjoggal terhelt, önként alávetette magát a jelzáloggal vagy zálogjoggal terhelt vagyontárgyra vonatkozó végrehajtási intézkedésnek a biztosítékkal rendelkező hitelező pénzkövetelésének kielégítése érdekében.

Az adós arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy önként aláveti magát a végrehajtásnak, szintén külön közjegyzői okiratba lehet foglalni.

Kizárólag az érvényes, végrehajtási záradékot tartalmazó vagy (a hivatalból vagy az eljárásban részt vevő bármelyik fél kérelmére kibocsátott, azonnali végrehajthatóságot elrendelő végzés alapján) azonnal végrehajtható bírósági végzések minősülnek végrehajtható okiratnak. A közjegyzői okirat a végrehajtható okirattal egyenértékűnek minősül, ha az megfelel a polgári perrendtartásban meghatározott feltételeknek és a közjegyzőkre vonatkozó szabályoknak.

Emellett végrehajtható okirat: kivonat a csődeljárásban bejelentett igények listájából; jogilag érvényes banki teljesítés; terv a jelzálog érvényesítéséből befolyt összegek felosztására; banki végrehajtható okirat a bankjogban meghatározottak szerint, de csak azt követően, hogy a bíróság végrehajtási záradékkal látta el; külföldi bíróságok által hozott ítéletek és az e bíróságokon kötött egyezségi megállapodások, miután azokat a lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánította. A külföldi bíróságok által polgári ügyekben hozott, bírósági végrehajtás útján kikényszeríthető határozatok végrehajtható okiratnak tekintendők, ha azokat a lengyel bíróság végrehajthatóvá nyilvánította. A határozat akkor tekinthető végrehajthatónak, ha az eredeti eljárás helye szerinti országban végrehajtható, és a polgári perrendtartás 1146. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott akadályok egyike sem áll fel.

3.1 Az eljárás

A végrehajtható okirat a végrehajtási eljárás megindításának alapja. Főszabály szerint az ügyben első fokon eljáró bíróság a végrehajtási záradékot belefoglalja a bíróság által kiadott végrehajtható okiratba (a polgári perrendtartás 781. cikkének (1) bekezdése).

A végrehajtási záradék iránti kérelmet a bíróság indokolatlan késlekedés nélkül, de legkésőbb az illetékes testülethez történő benyújtást követő három napon belül megvizsgálja (a polgári perrendtartás 781. cikkének (1) bekezdése). A végrehajtási záradékot hivatalból belefoglalják azokba az okiratokba, amelyeket olyan eljárások során hoztak meg, amelyek hivatalból indultak, vagy hivatalból is megindulhattak volna. A bíróság az elektronikus úton lefolytatott eljárásokban meghozott fizetési meghagyásokba közvetlenül azok jogerőssé válását követően hivatalból belefoglalja a végrehajtási záradékot (a polgári perrendtartás 782. cikke).

Főszabály szerint végrehajtási cselekmény kérelemre végezhető. A hivatalból indítható eljárások esetében a végrehajtási eljárás is indulhat hivatalból az ügyet első fokon tárgyaló bíróság illetékes bírósághoz vagy bírósági végrehajtóhoz benyújtott kérelmére (a polgári perrendtartás 796. cikkének (2) bekezdése).

A hitelező végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet nyújthat be az illetékes körzeti bírósághoz vagy az e bíróság mellett működő bírósági végrehajtóhoz. A kérelmet más illetékes hatóságok is benyújthatják (bíróság vagy az államkincstárnak fizetendő pénzbírság, pénzbeli büntetés, bírósági illetékek és eljárási költségek tekintetében az ügyész).

Főszabály szerint a végrehajtási eljárás megindítása iránti kérelmet írásban kell benyújtani. A kérelemhez végrehajtható okiratot kell csatolni.

Az illetékek beszedésére és összegére vonatkozó szabályokat a bírósági végrehajtók költségeiről szóló 2018. február 28-i törvény (a 2023. évi Hivatalos Közlöny 1357. száma) tartalmazza.

Az alábbi végrehajtási illetékek felszámítására kerül sor:

1. A végrehajtási eljárás lefolytatásáért, a pénzkövetelés megfizetésének biztosítására irányuló végzés vagy a számlazárolást elrendelő európai végzés végrehajtásáért, illetve szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben a bizonyíték megőrzéséről vagy átadásának elrendeléséről szóló határozat végrehajtásáért fizetendő végrehajtási illetékek: pénzkövetelések végrehajtásával kapcsolatos ügyekben a bírósági végrehajtó a végrehajtás tárgyát képező követelés 10%-ának megfelelő díjat számít fel az adósnak. Ha az adós a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított egy hónapon belül részben vagy egészben kifizeti a végrehajtandó követelést a végrehajtónak vagy a végrehajtó bankszámlájára, a végrehajtó az így végrehajtott követelés 3%-ának megfelelő díjat számít fel az adósnak. Az így végrehajtott követelésért fizetendő illeték minimális összege 150 PLN. Ha a követelést kizárólag egy másik követeléssel, bankszámlával, munkabérrel vagy szociális ellátással szembeni végrehajtás eredményeként hajtották végre, vagy ha az adós a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítés kézbesítésétől számított egy hónapos határidő lejárta után fizette ki a követelést a végrehajtónak vagy a végrehajtó bankszámlájára, az illeték minimális összege 200 PLN.

Ha a követelést a fentiektől eltérő módon hajtották végre, az illeték minimális összege 300 PLN.

Az ingóságok átadása iránti kérelem esetében az illeték fix összege 400 PLN. Az adós lakhatási igényeit kielégítő ingatlan átadása, illetve az ingóságoknak az adós lakhatási igényeinek kielégítésére használt ingatlanból történő eltávolítása iránti kérelem fix díja 1500 PLN. Az egyéb ingatlanok birtokbavétele vagy ingóságok más helyszínről történő eltávolítása iránti kérelem fix díja 2000 PLN. Ha az adós kizárólag üzleti tevékenység folytatására használja az adott ingatlant, helyszínt vagy helyiséget, a 2000 PLN összegű díj helyiségenként 1000 PLN összeggel emelkedik a végrehajtás alá vont ingatlan vagy helyszín részét képező második és minden további helyiség után. Az illeték teljes összege nem haladhatja meg a 30 000 PLN-t.

A következőkért 400 PLN fix összegű illeték fizetendő:

• az eszközök felszámolónak vagy vagyonkezelőnek történő átadása;
• az ingatlan kezelésének átadása egy vagyonkezelőnek;
• a bizonyítékok megőrzése a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben; vagy
• a bizonyítékok átadása a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyekben.

Az adós fizikai ellenállásának leküzdésében való közreműködésért és az adós őrizetbe vételére vonatkozó bírósági utasítás végrehajtásáért fizetendő illeték fix összege 1000 PLN.

Ha az adós a végrehajtható okiratban megjelölt követelést legkésőbb három nappal a végrehajtható okirat végrehajtásának esedékessége előtt kifizeti, a bírósági végrehajtó a kifizetett illeték 50%-át visszatéríti a hitelezőnek. Ha az adós a végrehajtás megindításáról szóló értesítés vagy az önkéntes fizetésre történő felszólítás kézbesítése előtt kifizeti a követelést, a bírósági végrehajtó a kifizetett összeg 200 PLN-t meghaladó részét visszafizeti a hitelezőnek.

2. Az egyéb eljárások lefolytatásáért vagy egyéb tevékenységek elvégzéséért fizetendő illeték – A következőkre vonatkozó kérelemért 400 PLN fix összegű illeték fizetendő:

• az örökség biztosítására vonatkozó határozat végrehajtása; vagy
• a hagyatéki leltár elkészítése.

A bíróság által elrendelt vagy a kérelmező által kért közvetlen és személyes iratkézbesítés esetében az illeték fix összege 60 PLN. Az illetéket az érintett iratnak az adott ügyben egyetlen címre történő kézbesítéséért számítják fel, függetlenül az adott címen lakóhellyel rendelkező címzettek számától és a kézbesítésre irányuló kísérletek számától. A címzett aktuális címének a megállapítására irányuló intézkedések iránti kérelem esetében az illeték fix összege 40 PLN. A hivatalos ténymegállapítás elkészítése esetében az illeték fix összege 400 PLN.

3.2 A főbb feltételek

Végrehajtási cselekményt a hitelező által benyújtott olyan kérelem alapján lehet kezdeményezni, amelyhez végrehajtható okiratot csatoltak. A kérelemben meg kell nevezni az adóst. A hitelező a szóban forgó vagyoni jogok azonosításával megjelölheti a végrehajtás módját. Ingatlannal kapcsolatos követelések végrehajtásához az ingatlan-nyilvántartásra is hivatkozni kell. Ingóságokra vezetett végrehajtás esetén nincs szükség az egyes ingóságok részletes megjelölésére, mivel a végrehajtás az adós minden ingó vagyontárgyára vonatkozik.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

Az adós vagyonába tartozó valamennyi dolog és eszköz végrehajtási intézkedés tárgyát képezheti, ideértve többek között az ingóságokat, az ingatlanokat, a munkabért, a bankszámlákat, az ingatlanrészeket, a tengerjáró hajókat, valamint az adós egyéb követeléseit és vagyoni jogait.

A polgári perrendtartás 829–831. cikke korlátozásokat rögzít azon tárgyak és eszközök tekintetében, amelyekre végrehajtás vezethető. E rendelkezések szerint az alábbi tárgyak és eszközök mentesek a végrehajtás alól: háztartási eszközök, ágynemű, fehérnemű és mindennapi ruházat az adós és eltartott családtagjai számára a mindennapi élethez szükséges indokolt mértékben, illetve az adós közügyekben való részvételéhez és szakmájának végzéséhez szükséges ruhaneműk; az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag; az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével.

A polgári perrendtartáson kívül vannak más nemzeti szabályok is, amelyek egyes követeléstípusokat mentesítenek a végrehajtás alól, és egyúttal meghatározzák, hogy az adott mentesség milyen mértékben alkalmazható (például a munka törvénykönyve [Kodeks pracy] meghatározza, hogy a munkabérre vonatkozóan milyen mértékben vezethető végrehajtás).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

Eltérő rendelkezés hiányában a végrehajtható okirat szolgál a követelés egésze kikényszerítésének alapjául az adós minden vagyontárgya tekintetében.

Az adós jogosult vagyonának kezelésére, kivéve, ha a bíróság megfosztja e jogától.

Amennyiben ingóságokra indul végrehajtási eljárás, a bírósági végrehajtó lefoglalja a vagyontárgyat, és a lefoglalásról jegyzőkönyvet vesz fel. A lefoglalás joghatásaként a lefoglalt ingatlan kezelése nem befolyásolja az eljárás további menetét, és a lefoglalt ingatlannal kapcsolatos végrehajtási eljárás a vevővel szemben is megindítható. Mindazonáltal indokolt esetben a bírósági végrehajtó az eljárás bármely szakaszában megbízhat más személyt a lefoglalt ingóságok kezelésével, akár a hitelezőt is.

Ha a végrehajtás ingatlanra irányul, a bírósági végrehajtó először felszólítja az adóst, hogy két héten belül fizesse meg a tartozást; ha az adós ezt elmulasztja, a végrehajtó elkészíti az ingatlan értékbecslését. A lefoglalást követően az ingatlan kezelése nem befolyásolja az eljárás további menetét. A vevő az eljárásban adósként vehet részt.

Ha az adós tartózkodni köteles bizonyos cselekményektől vagy a hitelező cselekményeinek zavarásától, a bíróság a hitelező kérelmére pénzbírsággal sújthatja az adóst, ha nem tesz eleget ennek a kötelezettségének. Amennyiben az adós e bírságot nem fizeti meg, őrizetbe veszik.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A polgári perrendtartás nem köti határidőhöz a végrehajtási kérelem benyújtását. A lengyel jog szerint azonban a bíróság vagy az ilyen ügyek tárgyalására kijelölt más testület jogerős ítéletében, illetve a választottbírósági ítéletben megállapított követelések, továbbá a bíróság vagy választottbíróság előtt kötött egyezség, valamint a közvetítő előtt kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezség útján megállapított követelések hat év elteltével elévülnek akkor is, ha az elévülési idő az adott követelések tekintetében ennél rövidebb (a polgári törvénykönyv [Kodeks cywilny] 125. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben az így jóváhagyott követelés időszakosan visszatérő kötelezettségeket tartalmaz, az ilyen jövőbeli követelésekre hároméves elévülési idő irányadó.

A végrehajtás iránti kérelmeket az illetékes hatóság megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e az alaki követelményeknek és elfogadhatósági kritériumoknak. A konkrét követelmények nemteljesítése a kérelem elutasításával vagy a végrehajtási eljárás megszüntetésével járhat.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az eljárásban részt vevő felek fellebbezhetnek a végrehajtási záradék felvételét elrendelő bírósági végzéssel szemben.

A végrehajtási eljárásban az alábbi jogorvoslatok állnak rendelkezésre:

• panasz a bírósági végrehajtó intézkedéseivel szemben (amelyet a körzeti bírósághoz kell benyújtani; ez arra a helyzetre is vonatkozik, amikor a bírósági végrehajtó nem jár el. Az a fél vagy személy élhet panasszal, akinek a jogait a bírósági végrehajtó cselekménye vagy mulasztása megsértette vagy veszélyeztette. A panasz benyújtásának határideje az adott cselekmény napjától vagy attól a naptól számított egy hét, amelyen az érintett fél vagy személy tudomást szerzett a mulasztásról);
• a végrehajtási záradék felvételét elrendelő bírósági végzés (bírósági tisztviselő által hozott határozat) elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 795. cikke – a fellebbezés benyújtásának határideje a hitelező esetében azon a napon kezdődik, amelyen a hitelező megkapja a végrehajtható okiratot, vagy amelyen a végrehajtás elutasításáról szóló határozat meghozatalára sor került, az adós esetében pedig azon a napon, amelyen kézbesítették neki a végrehajtási eljárás megindításáról szóló értesítést);
• az európai fizetési meghagyást végrehajthatóvá nyilvánító bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 795. cikkének (5) bekezdése);
• az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 828. cikke);
• a végrehajtást korlátozó bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 839. cikke);
• végrehajtást korlátozó bírósági végzés és az azzal szembeni fellebbezés (a polgári perrendtartás 839. cikke);
• az adós által a végrehajtási intézkedés megtámadására indított eljárások (a polgári perrendtartás 840–843. cikke);
• a gondnoki költségek megtérítését elrendelő bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 859. cikke);
• a jelzálog érvényesítése során végzett állapotfelmérési és értékbecslési tevékenységekre vonatkozó bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 950. cikke);
• a bírósági végrehajtó által az árverés során elvégzett cselekményekkel szemben a felügyeleti szervvel közölt szóbeli panasz (a polgári perrendtartás 986. cikke);
• a szerződést odaítélő bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 997. cikke);
• a végrehajtás útján behajtott összegek felosztási tervét kifogásoló kérelmek (a tervet kidolgozó végrehajtó hatóság értesítésétől számított két héten belül [a polgári perrendtartás 998. cikke]);
• a felosztási tervet kifogásoló kérelmekkel kapcsolatos bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 1028. cikke);
• az eljárást felfüggesztő vagy megszüntető bírósági végzés elleni fellebbezés (a polgári perrendtartás 1055. cikke);
• az államkincstárat érintő végrehajtási eljárásban a vagyontárgyak lefoglalását kizáró bírósági határozat ellen benyújtott fellebbezés (a polgári perrendtartás 1061. cikkének (2) bekezdése).

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A polgári perrendtartás 829. cikke szerint az alábbiak élveznek mentességet:

1. az adós és eltartott családtagjai alapvető háztartási szükségleteinek kielégítéséhez észszerűen szükséges háztartási ingóságok, ágynemű, fehérnemű és mindennapi ruházat, különösen a hűtőszekrény, a mosógép, a porszívó, a sütő és a mikrohullámú sütő, az ételek melegítésére és elkészítésére szolgáló főzőlap, az adós és családtagjai számára szükséges számú ágy, asztal és szék, valamint szobánként egy fényforrás, kivéve, ha azok értéke jelentősen meghaladja az adott eszköztípusba tartozó új cikkek átlagos értékét;
2. az adós közfeladatainak vagy szakmai feladatainak ellátásához szükséges ruházat;
3. az adós és eltartott családtagjai számára egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag;
4. egy tehén, két kecske vagy három juh, amely az adós és eltartottjai megélhetéséhez szükséges, valamint a következő betakarításig elegendő takarmány és alom;
5. az adós számára fizetett munkájának elvégzéséhez szükséges eszközök és berendezések, illetve a termelési folyamat egyhetes fenntartásához szükséges nyersanyagok a gépjárművek kivételével.
6. a rendszeres időközönként fix díjazásban részesülő adós esetében: a díjazás végrehajtás alá nem vonható részének megfelelő összeg a következő kifizetésig tartó időszakra; ha az adós nem részesül fix díjazásban: az adós és családtagjai számára a megélhetésükhöz két hétig szükséges összeg;
7. oktatási célú eszközök és berendezések, személyes iratok, dísztárgyak és a vallásgyakorláshoz használt tárgyak, valamint olyan mindennapi tárgyak, amelyeket csak az eredeti értéküknél lényegesen alacsonyabb összegért lehetne értékesíteni, az adós számára viszont jelentős használati értékkel bírnak;
8. a 2001. szeptember 6-i gyógyszertörvény (Prawo farmaceutyczne) (2008. évi Hivatalos Közlöny, 45. szám, 271. tétel, módosított változat) szerinti gyógyszerek, amelyek az orvosi tevékenységre vonatkozó rendelkezések szerinti egészségügyi intézmény három hónapon át tartó megfelelő működéséhez szükségesek, valamint azok az orvostechnikai eszközök, amelyek az említett intézmény működésének a biztosításához szükségesek az orvostechnikai eszközökről szóló 2010. május 20-i törvény (Ustawa o wyrobach medycznych) (Hivatalos Közlöny 107. szám, 679. tétel; 2011/102, 586. tétel; és 2011/113, 657. tétel) szerint;
9. az adós vagy családtagjának fogyatékossága miatt szükséges eszközök és berendezések.

A 831. cikk (1) bekezdése szerint az alábbiak élveznek mentességet:

1. kiadások vagy üzleti utazási költségek fedezésére félretett pénzbeli és természetbeni juttatások;
2. az államkincstár által meghatározott célra juttatott összegek (különösen ösztöndíjak és támogatási programok), kivéve, ha a végrehajtandó követelést e célból állapították meg, vagy tartási kötelezettségből ered;
3. a 2009. augusztus 27-i államháztartási törvény (Ustawa o finansach publicznych) (2013. évi Hivatalos Közlöny, 885., 938. és 1646. tétel) 5. cikkének (1)–(3) bekezdésében meghatározott alapból támogatott programokból származó források, kivéve, ha a végrehajtandó követelést annak a projektnek a megvalósítása érdekében állapították meg, amelyre ezeket a forrásokat odaítélték;
4. elidegeníthetetlen jogok, a megállapodásban átengedhetővé tett jogok és a más személy által teljesíthető szolgáltatások vagy más személy által gyakorolható jogok kivételével;
5. személyes biztosítási ellátások és vagyonbiztosításon alapuló kárigények a pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter által rendeletben meghatározott mértékben; ez nem vonatkozik a tartási kötelezettségből eredő követelések kielégítésére irányuló végrehajtási intézkedésekre;
6. a szociális ellátásról szóló 2004. március 12-i törvény (Ustawa o pomocy społecznej) (2013. évi Hivatalos Közlöny, 182. tétel, módosított változat) szerinti szociális ellátás;
7. az állami költségvetésből vagy a Nemzeti Egészségügyi Alapból az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásról szóló 2004. augusztus 27-i törvény (Ustawa o świadczeniach opieki zdrowotnej finansowanych ze środków publicznych) (2008/164. Hivatalos Közlöny, 1027. tétel, módosított változat) szerinti egészségügyi ellátások nyújtásáért az adósnak fizetendő összegek, az ilyen ellátások megszüntetése előtt, a kifizetések 75%-ának erejéig, kivéve, ha azok az adós munkavállalói vagy egészségügyi szolgáltatói által benyújtott, az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásról szóló 2004. augusztus 27-i törvény 5. cikke (41) bekezdésének a) és b) alpontjában említett követelések;
8. az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozatában megítélt összegek, ha a követelés jogosultja az államkincstár;
9. a szociális foglalkoztatásról szóló 2003. június 13-i törvény (Ustawa o zatrudnieniu socjalnym) (2020. évi Hivatalos Közlöny, 176. tétel) szerinti rehabilitációs ellátások;
10. a lakásszövetkezet részére a tagjai által, valamint az egyes helyiségek tekintetében szövetkezeti joggal vagy tulajdonjoggal rendelkező nem szövetkezeti tagok által a lakásszövetkezetekről szóló 2000. december 15-i törvény (2021. évi Hivatalos Közlöny, 1208. tétel) 4. cikkében említett díjakkal kapcsolatban megfizetendő összegek, valamint az e díjak megfizetésével kapcsolatban a szövetkezet rendelkezésére álló források, kivéve, ha a végrehajtás tárgyát képező követelés az említett törvény 4. cikkében említett díjakból végrehajtandó követelések hitelező általi megfizetésével kapcsolatban keletkezett.

A polgári perrendtartás 833. cikkének (1) bekezdése szerint a munkabérre az 1974. június 26-i munka törvénykönyvében (2020. évi Hivatalos Közlöny, 1320. tétel) meghatározott módon vezethető végrehajtás. Ezek a rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók a foglalkoztatás elősegítésére és a munkaerőpiaci intézményekre vonatkozó rendelkezések alapján fizetendő munkanélküli ellátásokra, ösztönző jellegű kifizetésekre, ösztöndíjakra és képzési támogatásokra.

A munka törvénykönyve 87.(1) cikkének (1) bekezdése szerint a munkabérből az alábbi összegek minden levonás alól mentesülnek:

1. a külön rendelkezésekben megállapított, a teljes munkaidőben foglalkoztatott személyek részére fizetendő minimálbérnek a társadalombiztosítási járulékok és az adók levonása után fennmaradó összege, csökkentve a tartásdíjon kívüli követelések kielégítésére irányuló végrehajtható okiratok alapján behajtott összegekkel;

2. az 1. pontban meghatározott díjazás 75%-a – a munkavállalónak nyújtott készpénzelőlegek levonása után;

3. az 1. pontban meghatározott díjazás 90%-a – a munka törvénykönyve 108. cikkében meghatározott pénzbírságok levonása után.

Amennyiben a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik, az összegeket a munkában töltött idővel arányosan csökkenteni kell.

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.