Bírósági határozatok végrehajtása

1 Mit jelent a végrehajtás a polgári és kereskedelmi ügyekben?

A Szlovén Köztársaságban a végrehajtást egységesen a polgári jogi követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény (Zakon o izvršbi in zavarovanju – ZIZ) szabályozza. A végrehajtás a követelés teljesítését (valaminek az átadását, megtételét, megtételét, attól való tartózkodást, megengedését) elrendelő végrehajtható okirat bíróság általi kikényszerítése. Pénzbeli követelést közokirat alapján is végre lehet hajtani. Kivételes esetben családjogi ügyben a végrehajtás családi kapcsolatra vonatkozó követelések kikényszerítését is jelentheti.

2 Mely hatóság vagy hatóságok hatáskörébe tartozik a végrehajtás?

A végrehajtás engedélyezésére és lefolytatására a bíróságok, konkrétan a helyi bíróságok (okrajna sodišča) rendelkeznek hatáskörrel.

3 Milyen feltételekkel bocsátható ki a végrehajtható jogcím vagy határozat?

A bíróság végrehajtható okirat alapján engedélyezi a végrehajtást.

Végrehajtható okiratok többek között a következők:

• a végrehajtható bírósági határozat (ítélet vagy választottbírósági ítélet, végzés, bíróság vagy választottbíróság fizetésre kötelező vagy más végzése) és a perbeli egyezség (amelyet bíróság előtt kötöttek);
• a végrehajtható közjegyzői okirat; valamint
• az egyéb végrehajtható határozat vagy jogszabály, megerősített és kihirdetett nemzetközi egyezmény vagy az Európai Unió Szlovén Köztársaságban közvetlenül alkalmazható jogi aktusa által végrehajtható okiratként meghatározott okirat.

A végrehajtható okirat akkor hajtható végre, ha abban szerepelnek a hitelezőre, az adósra, valamint a kötelezettség tárgyára, típusára, terjedelmére és teljesítési határidejére vonatkozó információk (a ZIZ 21. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben a végrehajtható okirat olyan határozat, amely nem határoz meg határidőt a kötelezettség önkéntes teljesítésére, a határidőt a bíróság végrehajtási határozatában állapítja meg.

3.1 Az eljárás

A végrehajtási és biztosítási eljárások a hitelező kérelmére indulnak. A kérelmet a hitelező közvetlenül is benyújthatja, mivel a jogi képviselet nem kötelező. A végrehajtási kérelmeket általában megfelelő jogi szaktudással rendelkező ügyvéden keresztül nyújtják be. A helyi bíróság rendelkezik hatáskörrel ezen ügyekben. Az illetékességi szabályok ellenére a közokirat alapján történő végrehajtás iránti kérelmeket a ljubljanai helyi bírósághoz (Okrajno sodišče v Ljubljani) kell benyújtani, és e bíróság bírálja el e kérelmeket. A végrehajtási eljárásban a kérelmek elektronikus benyújtásának lehetőségét vagy szükségességét illetően lásd az „automatikus feldolgozásról” szóló részt.

A végrehajtási kérelem és a végrehajtással szembeni kifogás vagy fellebbezés benyújtásakor bírósági illetéket kell fizetni. A bírósági illetéket a bírósági illeték megfizetését elrendelő végzés kézbesítését követő nyolc napon belül kell megfizetni.

Amennyiben a bírósági illetéket nem fizetik meg határidőn belül, és a körülmények nem teszik indokolttá illetékmentesség biztosítását vagy az illetékfizetési határidő meghosszabbítását, illetve részletfizetés engedélyezését, a kérelmet visszavontnak tekintik.

A bíróság a végrehajtási kérelem beérkezésekor ellenőrzi, hogy abban az összes szükséges elem szerepel-e, majd végrehajtási határozatot bocsát ki, amelyben engedélyezi a végrehajtást, nem ad helyt a végrehajtási kérelemnek (mert érdemben megalapozatlan), vagy (eljárási okokból) elutasítja azt. A bíróság a végrehajtási határozatot a végrehajtás engedélyezése esetén a hitelezőnek és az adósnak, ha pedig nem ad helyt a kérelemnek, kizárólag a hitelezőnek kézbesíti. A végrehajtási tisztviselőt kijelölő végrehajtási határozatot vagy a végrehajtási tisztviselő kijelöléséről szóló határozatot a bíróság a végrehajtási tisztviselőnek a végrehajtáshoz szükséges összes egyéb irat másolatával együtt kézbesíti.

A bíróság a pénzbeli követelés végrehajtását azon módszerekkel és azon tárgyak tekintetében engedélyezheti, amelyek szerepelnek a végrehajtási kérelemben. A végrehajtási eljárás vége előtt a bíróság a hitelező kérelmére más módszerekkel, illetve más tárgyak tekintetében is engedélyezheti a végrehajtást.

A bíróság a végrehajtást a hitelező által kérelmezettől eltérő módon is elrendelheti, ha az alternatív módszer elegendő a követelés kielégítéséhez. A hitelező végrehajtási kérelmének helyt nem adó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

Törvény különös végrehajtási intézkedésekre vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtás a végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt kiváltja a joghatást. A végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt a hitelező nem részesülhet kifizetésben, kivéve az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére vonatkozó végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás esetén (végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás), feltéve, hogy a végrehajtható okiratot csatolták a végrehajtási kérelemhez.

A bíróság a közvetlen végrehajtási intézkedéseket igénylő végrehajtást engedélyező határozatában jelöli ki a végrehajtási tisztviselőt.

Végrehajtási tisztviselők

A végrehajtási tisztviselők olyan személyek, akik közvetlen végrehajtási és biztosítási intézkedéseket foganatosítanak (akik a végrehajtást ténylegesen elvégzik, például lefoglalják a vagyontárgyakat, meghatározzák a biztosítékot stb.). A végrehajtási tisztviselőket az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki. Számukat és működési területüket az igazságügyért felelős miniszter úgy határozza meg, hogy minden kerületi bíróság (okrožno sodišče) illetékességi területén legyen legalább egy végrehajtási tisztviselő, míg a többi végrehajtási tisztviselőt az egyes kerületi bíróságok illetékességi területén található helyi bíróságok előtt folyó végrehajtási ügyek számától függően osztják be a kerületi bíróságokhoz. Az egyedi végrehajtási ügyekben a végrehajtási tisztviselőt bírósági határozatban jelölik ki, de a hitelezőnek lehetősége van konkrét végrehajtási tisztviselőt javasolni. Bármely konkrét ügyben a végrehajtási tisztviselő az egész Szlovén Köztársaság területén jogosult intézkedéseket tenni. A végrehajtási tisztviselői szolgálat közszolgálat, amelyet a tisztviselők független tevékenységként végeznek.

A végrehajtási tisztviselők felelnek a végrehajtási és biztosítási intézkedések foganatosítása során tevékenységükkel vagy törvényben, annak végrehajtási rendeleteiben vagy bírósági végzésben meghatározott kötelezettségeik elmulasztásával okozott minden kárért.

A végrehajtási tisztviselőt kötelezettségeinek súlyos megszegése esetén az igazságügyért felelős miniszter felmentheti.

A végrehajtás költségei

A végrehajtás költségeit először a hitelező fizeti meg. A hitelező köteles a végrehajtási intézkedések költségeire vonatkozó előleget is fizetni a bíróság által meghatározott összegben és határidőn belül. Amennyiben a hitelező a biztosítékot nem fizeti meg, a bíróság a végrehajtást felfüggeszti. Amennyiben a költségek a végrehajtáshoz szükségesek voltak, a hitelező kérelmére az adós köteles a hitelező költségeit megtéríteni, ideértve az adós vagyonával kapcsolatos kutatások költségeit és a bíróság által hivatalból indított eljárások költségeit is. A bíróság a költségekről a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül határoz.

A végrehajtási tisztviselő a munkadíja és költségei megfizetésének biztosítása érdekében felszólíthatja a hitelezőt, hogy fizessen biztosítékot a díjszabásban meghatározott határidőn belül és összegben. A biztosíték megfizetésére felszólító értesítést a végrehajtási tisztviselő személyesen a hitelezőnek köteles kézbesíteni, és annak tartalmaznia kell az azon következményekre való figyelmeztetést, amelyek a biztosíték időben történő megfizetésének elmulasztása, illetve a biztosíték megfizetésére vonatkozó igazolás benyújtásának elmulasztása esetén állhatnak be.

A végrehajtási tisztviselő emellett köteles arra vonatkozó értesítést is csatolni, hogy jogában áll a bíróságtól a biztosítékra vonatkozó döntést kérni. Amennyiben a hitelező nem ért egyet a biztosíték megfizetésének módjával, határidejével vagy összegével, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérelmezheti a végrehajtási tisztviselőnél, hogy az ügyben a bíróság döntsön. A végrehajtási tisztviselő a kérelmet haladéktalanul továbbítja a bíróságnak, amely az annak beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el azt.

Amennyiben a hitelező a végrehajtási tisztviselő vagy a bíróság által meghatározott módszer szerint és határidőn belül nem fizeti meg a biztosítékot, vagy nem nyújtja be az annak megfizetésére vonatkozó igazolást, a végrehajtási tisztviselő erről értesíti a bíróságot, amely felfüggeszti a végrehajtást.

3.2 A főbb feltételek

A végrehajtás engedélyezésének első feltétele a végrehajtás jogalapjának megléte. Ez jogszabály alapján végrehajtható okirat vagy közokirat lehet.

Bírósági határozatok végrehajthatósága:

A bírósági határozat a jogerőre emelkedésekor és az adós kötelezettségeinek önkéntes teljesítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltével válik végrehajthatóvá. A kötelezettség önkéntes teljesítésére nyitva álló határidő a határozat adós számára történő kézbesítését követő napon kezdődik. A bíróság a határozat egy részére vonatkozóan is engedélyezheti a végrehajtást, ha az adott rész végrehajthatóvá válik.

A bíróság még nem jogerős bírósági határozat alapján is engedélyezheti a végrehajtást, ha jogszabály kimondja, hogy a fellebbezés nem függeszti fel annak végrehajtását.

Perbeli egyezség végrehajthatósága:

A perbeli egyezség az egyezségben szereplő követelés esedékessé válásakor válik végrehajthatóvá. A követelés esedékességének az egyezségi nyilvántartásban, közokiratban vagy jogszabály szerint hitelesített okiratban kell szerepelnie. Amennyiben az esedékesség ilyen módon nem igazolható, azt az esedékesség meghatározására szolgáló polgári eljárásban meghozott jogerős határozatban mondják ki.

Végrehajtható közjegyzői okirat:

A közjegyzői okirat akkor végrehajtható, ha a közvetlen végrehajthatóságába az adós az okiratban beleegyezett, és ha a közjegyzői okiratban meghatározott követelés esedékes. A követelés esedékessége a közjegyzői okiratban, közokiratban vagy jogszabály szerint hitelesített okiratban szerepel. Amennyiben a követelés esedékessége nem határidő leteltétől, hanem a közjegyzői okiratban feltüntetett egyéb ténytől függ, a közjegyző értesíti a feleket, hogy mi tekinthető a követelés esedékességének igazolására megfelelő bizonyítéknak: a hitelező adóshoz címzett nyilatkozata a követelés esedékességéről, amelyben szerepel a követelés lejártának időpontja és a követelés lejártáról szóló írásbeli nyilatkozat adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyíték. A közjegyző felhívja a felek figyelmét arra, hogy felhatalmazhatják a közjegyzőt, hogy a követelés esedékessé válásáról értesítse az adóst, ahelyett, hogy a követelés lejártának időpontjáról szóló írásbeli nyilatkozat adósnak történő kézbesítésére vonatkozó bizonyítékot kellene benyújtaniuk. A hitelező írásbeli nyilatkozatát vagy a közjegyző értesítését ajánlott levélben kell kézbesíteni.

A végrehajtás bíróság általi engedélyezésének második feltétele a végrehajtási kérelem benyújtása, amelyben szerepelnie kell a hitelezőre és az adósra vonatkozó adatoknak, ideértve az azonosításukhoz szükséges információkat, a végrehajtható okiratnak vagy közokiratnak, az adós kötelezettségének, a végrehajtás módjának és tárgyának, valamint a végrehajtás lefolytatásához szükséges egyéb adatoknak (a közokiraton alapuló végrehajtási kérelemben emellett szerepelnie kell az arra vonatkozó kérelemnek is, hogy a bíróság kötelezze az adóst a követelésnek és a járulékos költségeknek a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon – váltókkal és csekkekkel kapcsolatos jogvita esetén három napon – belül történő megfizetésére). A végrehajtási kérelemben a hitelező köteles a végrehajtási kérelem alapjául szolgáló végrehajtható okiratot pontosan meghatározni és kijelenteni, hogy a végrehajthatóvá nyilvánítás megtörtént.

A követelésnek esedékesnek kell lennie, és a követelés önkéntes teljesítésére nyitva álló határidőnek (az önkéntes teljesítés határideje) el kellett telnie.

Az adóst a végrehajtható okiratban vagy a közokiratban pontosan meg kell határozni. A végrehajtási kérelemben az adós nevének és címének (vagy állandó telephelyének) is szerepelnie kell. A végrehajtási kérelemben pontosan meg kell határozni az adós (és a hitelező) azonosításához szükséges adatokat, amelyek attól függnek, hogy ők természetes személyek, jogi személyek, egyéni vállalkozók vagy magánszemélyek-e.

Az adósnak létező személynek kell lennie (nem lehet elhunyt vagy a cégjegyzékből törölt). Amennyiben a végrehajtási kérelmet nem létező személlyel szemben nyújtják be, azt el kell utasítani, a végrehajtási eljárás során megszűnő személy esetén pedig a jogszabály alapján felfüggesztik az eljárást (és nem szükséges külön határozatot hozni).

A végrehajtási eljárásokban a polgári eljárásokra a polgári perrendtartásban (Zakon o pravdnem postopku) a ZIZ 15. cikkére hivatkozva meghatározott vélelmek vonatkoznak (jogképesség) mind az adósra, mind a hitelezőre.

4 A végrehajtási intézkedések tárgya és jellege

A végrehajtási intézkedések célja a hitelező követelésének megfizetése.

A pénzbeli követelések megfizetésére irányuló végrehajtási intézkedések a következők: az adós ingóságainak értékesítése, ingatlan értékesítése, az adós pénzbeli követelésének átruházása, más tulajdon- vagy anyagi jogok és dematerializált értékpapírok bevonása, a vállalkozás tagja üzletrészének értékesítése és a pénzforgalmi intézménynél (pl. banknál) tartott pénz átutalása.

A nem pénzbeli követelések megfizetésére irányuló végrehajtási intézkedések a következők: ingóságok lefoglalása és átadása, ingatlan kiürítése és lefoglalása, a helyettesítő szolgáltatás az adós költségén, az adós cselekvésre kényszerítése pénzbírság útján, munkavállaló újbóli munkába állítása, ingóságok felosztása, szándéknyilatkozat, gyermek elválasztása.

4.1 Milyen típusú vagyontárgyakra vonatkozhat a végrehajtás?

A fent felsorolt végrehajtási intézkedések a végrehajtás bármely tárgyával (az adós dolgai vagy tulajdon- és anyagi jogai) szemben lehetővé teszik a végrehajtást, kivéve, ha a dolgot jogszabály kivonja a végrehajtás alól, vagy arra vonatkozóan a végrehajtást korlátozza (a ZIZ 32. cikke).

Nem vonhatók végrehajtás alá az alábbiak:

• forgalmon kívüli dolgok;
• ásványi erőforrások és más természeti erőforrások;
• az állam vagy helyi önkormányzat feladatainak ellátásához elengedhetetlenül szükséges felszerelések, eszközök és más dolgok, valamint a honvédelemhez szükséges ingóságok és ingatlanok;
• az adós számára közszolgálat ellátáshoz elengedhetetlenül szükséges felszerelések, eszközök és más dolgok; valamint
• a jogszabályban meghatározott más dolgok és jogok (például a gyermektartásra szánt pénz, a szigorúan személyes tárgyak, a szociális támogatásból befolyó összeg, a szülői támogatás, a családi pótlék, a fogyatékossági juttatások, az élelmiszer, a tüzelőanyag, a haszon- és tenyészállatok, a kitüntetések, díjak, a fogyatékossággal élő személyeknek juttatott segélyek, a mezőgazdasági földterület és a mezőgazdasági termelő felszerelései, amennyiben azokra saját fenntartásához szüksége van stb.).

4.2 Milyen következménnyel járnak a végrehajtási intézkedések?

A végrehajtási intézkedések legfőbb célja a hitelező követelésének megfizetése. A végrehajtási intézkedés joghatása a végrehajtási intézkedés típusától függ.

PÉNZBELI KÖVETELÉSEK VÉGREHAJTÁSA

• Az ingóságokra irányuló végrehajtást az ingó dolog lefoglalásával és értékesítésével hajtják végre. A hitelező a lefoglalt dolgon zálogjogot szerez.
• Az adós pénzeszköz-követeléseire irányuló végrehajtást a követelés lefoglalásával és átruházásával hajtják végre. A pénzeszköz-követelés lefoglalását engedélyező határozatban (lefoglalásról szóló határozat) a bíróság megtiltja az adós adósának, hogy az adósságot az adósnak fizesse meg, és az adósnak, hogy a követelést érvényesítse, ideértve a biztosítékként nyújtott zálogot is, vagy hogy a követelésekről bármilyen más módon rendelkezzen. A lefoglalás a lefoglalásról szóló határozat adós adósának történő kézbesítésének napján hatályosul. Az adós követeléseinek a bíróság által a hitelező kérelmére engedélyezett lefoglalásával a hitelező a lefoglalt követeléseken zálogjogot szerez.
• Az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére irányuló végrehajtás: Az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére irányuló végrehajtásra vonatkozó határozatban a bíróság felszólítja a pénzforgalmi intézményt, hogy az adós számláin lévő összegeket a végrehajtási határozat alapján fizetendő összeg erejéig fagyassza be, és a határozat jogerőre emelkedését követően az összeget a hitelezőnek fizesse ki. A határozatnak a lefoglalással és a behajtási célú átruházással azonos joghatásai vannak. A bíróság a végrehajtási határozat jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzforgalmi intézményt. A pénzforgalmi intézmény a hitelező kifizetését követően haladéktalanul értesíti a bíróságot.
• Az ingóság lefoglalására, szolgáltatására vagy ingatlan átadására vonatkozó követelés végrehajtását a követelés lefoglalásával és hitelezőre történő átruházásával, majd értékesítésével folytatják le. Az adós lefoglalt követelésének átruházása ugyanolyan joghatással bír, mint az adós pénzbeli követelésének átruházása.
• A más tulajdon- és anyagi jogra irányuló végrehajtást a jog lefoglalásával és az ingóság értékesítésével folytatják le. A lefoglalás a lefoglalásról szóló határozat adósnak történő kézbesítésének napján hatályosul. A lefoglalást engedélyező végrehajtási határozatban a bíróság megtiltja az adósnak, hogy jogával rendelkezzen. A jog lefoglalásával a hitelező zálogjogot szerez.
• Dematerializált értékpapírra irányuló végrehajtás: A tőzsdei forgalomban lévő dematerializált értékpapírra irányuló végrehajtást a dematerializált értékpapír lefoglalásával és értékesítésével, majd a hitelezőnek az értékesítésből befolyt összegből történő kielégítésével folytatják le. A lefoglalás a lefoglalásról szóló határozat dematerializáltértékpapír-nyilvántartásba történő bejegyzésének napján hatályosul.
• A vállalkozás tagjának üzletrészére irányuló végrehajtást a végrehajtási határozat nyilvántartásba vételével, majd az üzletrész értékesítésével és a hitelezőnek az értékesítésből befolyt összegből történő kielégítésével folytatják le. A végrehajtási határozatban a bíróság megtiltja a vállalkozás tagjának, hogy üzletrészével rendelkezzen. A bíróság a végrehajtási határozatot kézbesíti a vállalkozásnak és bejegyzi a bírósági nyilvántartásba. E bejegyzés révén a hitelező zálogjogot szerez a vállalkozás tagjának üzletrészén, amely az üzletrészt később megszerző személlyel szemben is hatályos.
• Az ingatlanra irányuló végrehajtást a végrehajtási határozat ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az ingatlan értékének meghatározásával, értékesítésével, majd a hitelezőnek az értékesítésből befolyt összegből történő kielégítésével folytatják le. A bíróság az ingatlannal kapcsolatos végrehajtási határozatot bejegyezteti az ingatlan-nyilvántartásba. E bejegyzés révén a hitelező zálogjogot szerez az ingatlanon, amely az ingatlan tulajdonjogát később megszerző személlyel szemben is hatályos. Az a hitelező, aki a végrehajtást kérelmezte, de még nem szerzett zálogjogot vagy ingatlanadósságot, a végrehajtási határozat bejegyzésével az ingatlanra vonatkozóan a zálogjogot vagy ingatlanadósságot később megszerző személyt megelőző kielégítéshez való jogot szerez.

NEM PÉNZBELI KÖVETELÉSEK VÉGREHAJTÁSA

• Az ingóságok átadására és szolgáltatására irányuló eljárást a végrehajtási tisztviselő úgy folytatja le, hogy az adóstól a dolgot elveszi, majd a hitelezőnek elismervény fejében átadja.
• Az ingatlan kiürítésére és lefoglalására irányuló eljárást a végrehajtási tisztviselő úgy folytatja le, hogy miután az embereket és tárgyakat az ingatlanból eltávolították, azt a hitelező általi birtokbavétel céljából lefoglalja. Az ingatlan kiürítése és lefoglalása a végrehajtási határozat adósnak történő kézbesítését követő nyolc nap elteltével lehetséges.
• Valaminek a megtétele, megengedése, megtételétől való tartózkodás kikényszerítésére irányuló eljárást a végrehajtási tisztviselő közreműködésével, a bíróság által meghatározott módon folytatják le. Az adóst más által is elvégezhető tevékenységre kötelező végrehajtható okirat alapján a végrehajtást a bíróság úgy folytatja le, hogy engedélyezi a hitelezőnek, hogy a tevékenységet az adós költségére valaki mással végeztesse el, vagy maga végezze el azt (a szolgáltatás adós költségén történő helyettesítése). Amennyiben a végrehajtható okiratban meghatározott tevékenységet kizárólag az adós végezheti el, a bíróság a végrehajtási határozatban a kötelezettség teljesítésére megfelelő határidőt szab, és ha az adós nem teljesíti a kötelezettségét határidőn belül, őt pénzbírsággal bünteti (az adós kényszerítése pénzbírság útján).
• A munkavállaló újbóli munkába állítására irányuló eljárást úgy folytatják le, hogy a bíróság a végrehajtási határozatban a kötelezettség teljesítésére megfelelő határidőt szab. A végrehajtási határozatban a bíróság emellett pénzbírságot határoz meg arra az esetre, ha az adós határidőben nem teljesíti kötelezettségét.
• A dolgok felosztása irányuló eljárásra sor kerülhet tényleges felosztással, amennyiben a végrehajtható okirat ilyen felosztást határozott meg, vagy a dolog értékesítése útján.
• A szándéknyilatkozattal kapcsolatos eljárás: Ez olyan kötelezettség, amely alapján a végrehajtható okiratként szolgáló határozatban meghatározott ingatlan-nyilvántartási vagy más szándéknyilatkozatot kell tenni, és azt a határozat jogerőre emelkedésekor teljesítettnek tekintik.
• A gyermekek felügyeletére, nevelésére és a velük való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekkel kapcsolatos eljárásban a bíróság a végrehajtási határozatban előírja, hogy az adott személy köteles a gyermeket átadni. A bíróság a gyermek átadására határidőt szab, vagy úgy dönt, hogy a gyermeket azonnal át kell adni. A végrehajtási határozat alapján a gyermek átadására vonatkozó kötelezettség azt a felet terheli, akit a végrehajtható okirat megnevez, akinek szándékától a gyermek átadása függ, és akivel a határozat meghozatalakor a gyermek van. A végrehajtási határozatban a bíróság kimondja, hogy a gyermek átadására vonatkozó kötelezettség mindenkivel szemben hatályos, akivel a végrehajtás foganatosításakor a gyermek van.

A végrehajtási bíróság pénzbírságot szabhat ki arra az adósra, aki a bírósági határozatot megszegi, például a vagyontárgy elrejtésével, károsításával vagy megsemmisítésével, a hitelezőnek helyreállíthatatlan vagy csak nagy nehézség árán helyreállítható károk okozásával, a végrehajtási tisztviselő végrehajtási vagy biztosítási intézkedései megtételének akadályozásával, a biztosítékra vonatkozó határozat megszegésével, szakértő vagy pénzforgalmi intézmény munkájának akadályozásával, a munkáltató vagy a végrehajtási határozat végrehajtásáért felelős más személy munkájának akadályozásával vagy az ingatlan megvizsgálásának és értékelésének akadályozásával vagy lehetetlenné tételével.

Amennyiben az adós a végrehajtási határozatot megszegi és tulajdonával rendelkezik, az ilyen ügylet csak akkor érvényes, ha a jogi aktusra ellenérték fejében került sor, és ha a másik fél az átruházáskor vagy megterheléskor jóhiszeműen járt el (vagyis nem tudta és nem is tudhatta, hogy az adós nem jogosult a tulajdonával rendelkezni).

Az az adós, aki a vagyontárgyát a hitelező kielégítésének megakadályozása céljából megsemmisíti, károsítja, átruházza vagy elrejti, és ezzel a hitelezőnek kárt okoz, büntetőjogilag felelősségre vonható, és pénzbírsággal vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

A bank a bíróság kérésére köteles a bíróság végrehajtási határozatának végrehajtására vonatkozó indokolást és dokumentációt bemutatni és feltárni, hogy a jogszabályban meghatározott követelések kifizetésével kapcsolatos kötelezettségeit hogyan teljesítette. A bank emellett köteles az adós bankszámláira vonatkozó adatokat a hitelezőknek és a bíróságnak megküldeni. A végrehajtási határozat alapján a bank köteles az adós nála vezetett számláit a végrehajtási határozatban meghatározott összeg erejéig befagyasztani és ezen összeget a hitelezőnek kifizetni.

A hitelező kérelmére a bíróság felszólíthatja a megfelelő összeg lefoglalását, átutalását vagy kifizetését a bíróság határozatát megszegve nem teljesítő bankot, hogy a hitelezőnek ezen összeget az adós helyett saját vagyonából fizesse meg. Ebben az esetben a bank felel a hitelezővel szemben a végrehajtási határozatban foglaltak nemteljesítésével vagy az információszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó, a kifizetési sorrend betartására vonatkozó vagy a végrehajtási határozatban foglalt összeggel és a kötelezettség teljesítésének e határozat szerinti módjával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések megszegésével okozott károkért.

A végrehajtási határozat alapján az adós munkáltatója köteles a hitelezőnek egyszeri kifizetést vagy rendszeres kifizetéseket teljesíteni olyan összegben, amelyre az adós egyébként fizetésként jogosult lenne. Az adósnak azonban a minimálbér legalább 76 %-át minden hónapban meg kell kapnia. A hitelező kérelmére a bíróság felszólíthatja a megfelelő összegek visszatartását és kifizetését a bíróság határozatát megszegve nem teljesítő munkáltatót, hogy a hitelezőnek ezen összegeket az adós helyett saját vagyonából fizesse meg. Ebben az esetben a munkáltató felel a hitelezővel szemben a végrehajtási határozat be nem tartásával okozott károkért.

Az adós adósának nyilatkoznia kell arról, hogy elismeri-e és milyen mértékben a lefoglalt követelést, illetve hogy az adóssal szemben fennálló kifizetési kötelezettsége függ-e bármely más kötelezettség teljesítésétől. Amennyiben nem tesz ilyen nyilatkozatot, vagy valótlan nyilatkozatot tesz, az okozott károkért felel a hitelezővel szemben.

4.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végrehajtási bíróságok egyes intézkedéseinek időbeli érvényessége az intézkedés jellegétől függ. A végrehajtási eljárások (és a végrehajtást engedélyező határozat joghatásai) általában akkor szűnnek meg, amikor a hitelező követelése kielégítést nyer. Amennyiben a végrehajtásra jogi vagy ténybeli okok miatt nincs lehetőség, a végrehajtást felfüggesztik, ami a végrehajtási intézkedések semmissé válásával jár, kivéve, ha ez harmadik felek (például a lefoglalt ingóságok vevői) által szerzett jogokat érintene. A hitelező kérheti, hogy a végrehajtást legfeljebb egy évre elhalasszák, és ebben az esetben a végrehajtást engedélyező határozat akkor is hatályban marad, ha az adósnak a határozat kibocsátásakor nincs semmilyen vagyona (vagyis ha a hitelező követelése érvényesítésének ténybeli akadályai vannak).

Amennyiben az adós bankszámlán tartott követeléseire irányuló végrehajtás esetén nem áll rendelkezésre pénzösszeg, vagy az adós a pénzösszeghez nem fér hozzá, a bank köteles a végrehajtási határozatot nyilvántartásában egy évig megőrizni, és ha az adós számláján pénzösszeg válik elérhetővé, vagy ha az adós jogosulttá válik a pénzösszeggel való rendelkezésre, a hitelezőt abból kielégíteni. Addig a végrehajtás nem függeszthető fel.

Ha az ingóságok lefoglalása során a végrehajtási tisztviselő nem talál olyan vagyont, amely lefoglalható, vagy a lefoglalt vagyon a hitelező követelésének kielégítésére nem elegendő, vagy a végrehajtási tisztviselő a lefoglalást nem hajtja végre, mert az adós nincs jelen vagy nem teszi lehetővé a helyiségbe történő belépést, a hitelező az első lefoglalási kísérlettől számított három hónapon belül kérheti, hogy a végrehajtási tisztviselő újból kísérelje meg a lefoglalást. Addig a végrehajtás nem függeszthető fel.

5 Van-e lehetőség az ilyen intézkedést engedélyező határozat elleni fellebbezésre?

Az adós, a hitelező és a végrehajtás tárgyára vonatkozó, a végrehajtást megakadályozó joggal rendelkező harmadik fél, illetve az eljárás során tulajdont szerző vevő mind jogosultak a végrehajtási bíróság határozataival szemben jogorvoslattal élni.

Az elsőfokú határozattal szemben a legjellemzőbb jogorvoslat a fellebbezés. A végrehajtási határozattal szemben az adós vagy a végrehajtás tárgyára vonatkozó, a végrehajtást megakadályozó joggal rendelkező harmadik fél kivételesen kifogással is élhet. A kifogást indokolni kell. A kifogásban az adós vagy a harmadik fél köteles a kifogást megalapozó minden tényt bemutatni és minden bizonyítékot előterjeszteni (az adós kifogása). A hitelezőnek jogában áll a kifogásra nyolc napon belül válaszolni. A kifogás tárgyában hozott határozattal szemben fellebbezésnek van helye.

Bárki, aki valószínűsíti, hogy a végrehajtás tárgyára vonatkozó, a végrehajtást megakadályozó joggal rendelkezik, kifogást nyújthat be a végrehajtási határozattal szemben, és kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az adott tárgy nem vonható végrehajtás alá (harmadik fél kifogása). A kifogás a végrehajtási eljárás lezárásáig nyújtható be. Amennyiben a hitelező nem válaszol határidőn belül a kifogásra, vagy úgy nyilatkozik, hogy a kifogást nem vitatja, a bíróság a végrehajtást részben vagy egészben felfüggeszti. Amennyiben a hitelező a határidőn belül vitatja a kifogást, a bíróság a kifogást elutasítja. A kifogást benyújtó fél a kifogást – azon okból, hogy a hitelező azt vitatta, vagy mert az megalapozatlan volt – elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül pert indíthat annak megállapítása érdekében, hogy a tárgy végrehajtása alá vonható-e.

A fellebbezést és a kifogást a jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróságnál lehet benyújtani. Főszabály szerint a végrehajtási határozatot meghozó bíróság dönt a kifogásról, és a másodfokú bíróság dönt a fellebbezésről. A fellebbezés tárgyában hozott határozat jogerős.

A kifogást és a fellebbezést az elsőfokú bíróság határozatának kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell benyújtani. Kivételes esetben kifogást ezután is, egészen a végrehajtási eljárás lezárásáig be lehet nyújtani, amennyiben a kifogás a tényleges követeléssel kapcsolatos tényen alapul, és e tény a határozat végrehajthatóvá válását követően merült fel, és az az eredeti határidőn belül nem volt értékelhető.

A kifogás és a fellebbezés a végrehajtási eljárásban nem függesztik fel a végrehajtási intézkedések foganatosítását, kivéve a kifizetési szakaszban. Főszabály szerint a hitelezőt csak a végrehajtási határozat jogerőre emelkedését követően lehet kielégíteni. A végrehajtási határozat jogerőre emelkedése előtt a hitelező csak az adós pénzforgalmi intézménynél tartott pénzére vonatkozó végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás esetén (végrehajtható okiraton alapuló végrehajtás) részesülhet kifizetésben, feltéve, hogy a végrehajtható okiratot csatolták a végrehajtási kérelemhez, kivéve kereskedelmi ügyekben, amelyekben a végrehajtható okiratot nem kell csatolni.

A végrehajtási eljárásban a rendkívüli jogorvoslatok korlátozottak. A végrehajtás iránti kérelmet megtagadó vagy elutasító másodfokú határozat elleni fellebbezés a polgári eljárásokra vonatkozó törvényben meghatározott feltételek szerint megengedett. A felülvizsgálat törvény eltérő rendelkezése hiányában nem megengedett.

6 Vonatkoznak-e a végrehajtásra korlátozások, például az adósok védelméhez kapcsolódó korlátok vagy határidők?

A pénzbeli követelésekre és azok biztosítására irányuló végrehajtás nem végezhető el olyan dolgokon és jogokon, amelyek az adós és azon személyek létfenntartásához szükségesek, akiket az adós jogszabály szerint eltartani köteles, illetve amelyek az adós munkavégzéséhez szükségesek. Az ilyen dolgok és jogok némelyike csak korlátozott mértékben vonható végrehajtás alá.

Kapcsolódó linkek

http://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

http://www.mp.gov.si/si/obrazci_evidence_mnenja_storitve/uporabni_seznami_imeniki_in_evidence/

http://www.sodisce.si/

https://www.uradni-list.si/glasilo-uradni-list-rs

http://pisrs.si/

 

Ez a webhely az Európa Önökért portál része.

Örömmel vesszük visszajelzését arról, hogy hasznosnak találta-e az oldalon szereplő információkat.