- 1. Milyen jogi védelemben részesülök az Önök országában, ha üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés áldozatává válok? Ez a védelem magában foglal kártérítést?
- 2. Léteznek a súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozóan különös szabályok az Önök országában? Ezek a szabályok a környezetvédelmi bűncselekményekre vagy a súlyos munkaerő-kizsákmányolásra is vonatkoznak?
- 3. Emberi jogi jogsértés áldozatává váltam egy európai transznacionális vállalat tevékenysége eredményeként az Európai Unión kívül. Fordulhatok az Önök országának bíróságaihoz, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek? Mik a követelményei annak, hogy jogaim megsértésére hivatkozhassak? Hol kaphatok további tájékoztatást?
- 4. Ombudsmani intézmények, esélyegyenlőségi testületek vagy nemzeti emberi jogi intézmények támogathatják-e az európai transznacionális vállalatok által az Európai Unión kívül elkövetett emberi jogi jogsértések áldozatait? Vizsgálódhatnak-e ezek a testületek az ügyemben, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek? Léteznek-e egyéb közszolgáltatások (mint a munkaügyi vagy környezetvédelmi felügyelőségek) az Önök országában, amelyek vizsgálhatják az ügyemet? Honnan tájékozódhatom a jogaimról?
- 5. Előírja-e az Önök országa az európai transznacionális vállalatok számára, hogy üzleti tevékenységükből eredő jogsértések esetére hozzanak létre panaszkezelési mechanizmust vagy közvetítői szolgálatot? Ezek a kötelezettségek alkalmazandók-e azokban az esetben is, amikor a jogsértések az Európai Unión kívül történtek? Ki a felelős az Önök országában e tevékenységek ellenőrzéséért? Állnak-e rendelkezésre nyilvános jelentések a rendszer működésével kapcsolatban?
- 6. Vannak-e meghatározott jogaim, ha olyan veszélyeztetett sértett vagyok, aki üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés miatt kívánja jogait érvényesíteni? Kaphatok-e költségmentességet, és ha igen, milyen feltételek mellett? Mely költségeket fedezi a költségmentesség? Kaphatok-e költségmentességet ugyanezen feltételek mellett, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek?
1. Milyen jogi védelemben részesülök az Önök országában, ha üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés áldozatává válok? Ez a védelem magában foglal kártérítést?
A 4443/2016. sz. törvény 8. cikke szerint, «1. az egyenlő bánásmód elvének közigazgatási intézkedés keretében történő megsértése esetén a sérelmet szenvedő fél a bírósági jogvédelem mellett a közigazgatási eljárási törvénykönyv (2690/1999. sz. törvény, I. sorozat, 45. szám) 24–27. cikke alapján is védelemben részesül. 2. Azon jogviszony megszűnése, amelynek keretében a jogsértést elkövették, nem zárja ki az egyenlő bánásmód elvének megsértésével szembeni védelmet. 3. Azon jogi személyek, egyesületek vagy szervezetek, a szociális partnereket és a szakszervezeteket is ideértve, amelyek célja többek között a fajtól, színtől, nemzeti vagy etnikai hovatartozástól, leszármazástól, vallási vagy más meggyőződéstől, fogyatékosságtól vagy krónikus betegségtől, életkortól, családi állapottól vagy társadalmi státusztól, szexuális irányultságtól, nemi identitástól vagy nemi jellemzőktől független egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának biztosítása, képviselhetik a sérelmet szenvedő feleket a bíróságok és bármely közigazgatási hatóság vagy szerv előtt, feltéve, hogy az érintett fél ehhez korábban szükség esetén közjegyzői okiratban, egyéb esetben hitelesített aláírással ellátott magánokiratban hozzájárult.”
Ezenkívül ugyanezen törvény „Büntetések” című 11. cikke szerint, „1. Aki termékek értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása során megsérti a faj, szín, nemzeti vagy etnikai hovatartozás, leszármazás, vallási vagy más meggyőződés, fogyatékosság vagy krónikus betegség, életkor, családi állapot vagy társadalmi státusz, szexuális irányultság, nemi identitás vagy nemi jellemzők alapján történő hátrányos megkülönböztetés e törvényben rögzített tilalmát, hat (6) hónap és három (3) év közötti időtartamú börtönbüntetéssel, valamint ezer (1000) és ötezer (5000) euró közötti összegű bírsággal büntetendő. Az e bekezdésben említett cselekmények hivatalból üldözendők. 2. A munkáltatóként eljáró személy által a munkavállalás és a munkaviszony bármely szakaszában, a munkaviszony létesítése vagy létesítésének megtagadása során, vagy a munkaviszony időtartama, érvényessége, folyamata vagy megszüntetése alatt elkövetett, – az e rész rendelkezéseit sértő – faj, szín, nemzeti vagy etnikai hovatartozás, leszármazás, vallási vagy más meggyőződés, fogyatékosság vagy krónikus betegség, életkor, családi állapot vagy társadalmi státusz, szexuális irányultság, nemi identitás vagy nemi jellemzők alapján történő hátrányos megkülönböztetés a munkajog megsértésének minősül, és amiatt a görög munkaügyi felügyelőség (SEPE) a 3996/2011. sz. törvény (I. sorozat, 170. szám) 24. cikke alapján közigazgatási bírságot szab ki.”
Végül, a faj, szín, nemzeti vagy etnikai hovatartozás, leszármazás, vallási vagy más meggyőződés, fogyatékosság vagy krónikus betegség, életkor, családi állapot vagy társadalmi státusz, szexuális irányultság, nemi identitás vagy nemi jellemzők alapján történő egyenlő bánásmód elvének megsértése esetén a bíróság előtt az ellenérdekű félnek vagy a közigazgatási hatóságnak kell bizonyítania, hogy nem álltak fenn olyan körülmények, amelyek ezen elv megsértésének minősülnének. A sérelmet szenvedett fél továbbá védelemben részesül a panasz vagy jogvédelem iránti kérelem miatti elbocsátással vagy általában véve kedvezőtlen bánásmóddal szemben.
2. Léteznek a súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozóan különös szabályok az Önök országában? Ezek a szabályok a környezetvédelmi bűncselekményekre vagy a súlyos munkaerő-kizsákmányolásra is vonatkoznak?
A 4052/2012. sz. törvény 78. cikkének (i) pontja szerint „a különösen kizsákmányoló munkafeltételek olyan munkafeltételek, a nemi vagy egyéb alapú hátrányos megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a jogszerűen foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés például a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti és sérti az emberi méltóságot’. A 89. cikk (3) bekezdése szerint „a harmadik országbeli állampolgár kísérő nélküli kiskorú gyermek jogellenes foglalkoztatása esetén az illetékes ügyészség minden szükséges intézkedést megtesz a kiskorú gyermek személyazonosságának és állampolgárságának meghatározása, valamint annak megállapítása érdekében, hogy a kiskorú gyermek kísérő nélküli-e. Az ügyészség minden lehetséges erőfeszítést megtesz a kiskorú családjának haladéktalan felkutatása érdekében, és meghozza a szükséges intézkedéseket a kiskorú jogi képviseletének és szükség esetén büntetőeljárásban való képviseletének biztosítása érdekében. Amennyiben a kiskorú gyermek családját nem sikerült felkutatni, vagy az ügyész megállapítja, hogy a hazaszállítás a jelen körülmények között nem szolgálja a kiskorú érdekeit, a kiskorú gyermekek ügyeiben eljáró ügyész, vagy amennyiben nincs ilyen, az elsőfokú bíróság mellett működő illetékes ügyész elrendelheti, hogy a bíróság általi határozathozatalig a kiskorú védelmének biztosításához szükséges minden megfelelő intézkedést hozzanak meg. Ezt követően az ügyésznek a polgári törvénykönyv 1532., 1534. és 1592. cikkével összhangban harminc napon belül gyám kirendelése iránti kérelmet kell előterjesztenie. 4. E személyek részére megfelelő életkörülményeket kell biztosítani, amennyiben nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, és ezt az elsőfokú bíróság mellett működő illetékes ügyész szükségesnek ítéli. 5. Az illetékes ügyészi szervek, igazságügyi hatóságok és rendőri szervek elsőrendű felelőssége, hogy a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban védjék a fent említett áldozatokat, fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokat biztosítsanak, amennyiben e személyek nem beszélnek görögül, tájékoztassák őket a törvényes jogaikról és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról, valamint a rendelkezésükre álló szükséges költségmentességről”.
3. Emberi jogi jogsértés áldozatává váltam egy európai transznacionális vállalat tevékenysége eredményeként az Európai Unión kívül. Fordulhatok az Önök országának bíróságaihoz, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek? Mik a követelményei annak, hogy jogaim megsértésére hivatkozhassak? Hol kaphatok további tájékoztatást?
Erre nincs lehetőség.
4. Ombudsmani intézmények, esélyegyenlőségi testületek vagy nemzeti emberi jogi intézmények támogathatják-e az európai transznacionális vállalatok által az Európai Unión kívül elkövetett emberi jogi jogsértések áldozatait? Vizsgálódhatnak-e ezek a testületek az ügyemben, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek? Léteznek-e egyéb közszolgáltatások (mint a munkaügyi vagy környezetvédelmi felügyelőségek) az Önök országában, amelyek vizsgálhatják az ügyemet? Honnan tájékozódhatom a jogaimról?
Erre nincs lehetőség.
5. Előírja-e az Önök országa az európai transznacionális vállalatok számára, hogy üzleti tevékenységükből eredő jogsértések esetére hozzanak létre panaszkezelési mechanizmust vagy közvetítői szolgálatot? Ezek a kötelezettségek alkalmazandók-e azokban az esetben is, amikor a jogsértések az Európai Unión kívül történtek? Ki a felelős az Önök országában e tevékenységek ellenőrzéséért? Állnak-e rendelkezésre nyilvános jelentések a rendszer működésével kapcsolatban?
Görögország nem írja elő az európai transznacionális vállalatok számára, hogy üzleti tevékenységükből eredő jogsértések esetére panaszkezelési mechanizmust vagy közvetítői szolgálatot hozzanak létre.
6. Vannak-e meghatározott jogaim, ha olyan veszélyeztetett sértett vagyok, aki üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés miatt kívánja jogait érvényesíteni? Kaphatok-e költségmentességet, és ha igen, milyen feltételek mellett? Mely költségeket fedezi a költségmentesség? Kaphatok-e költségmentességet ugyanezen feltételek mellett, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek?
A 4052/2012. sz. törvény 78. cikkének (i) pontja szerint „a különösen kizsákmányoló munkafeltételek olyan munkafeltételek, a nemi vagy egyéb alapú hátrányos megkülönböztetésből származó feltételeket is beleértve, amelyek feltűnően aránytalanul eltérnek a jogszerűen foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatási feltételeitől, amely eltérés például a munkavállalók egészségét és biztonságát érinti és sérti az emberi méltóságot’. A 89. cikk (3) bekezdése szerint „a harmadik országbeli állampolgár kísérő nélküli kiskorú gyermek jogellenes foglalkoztatása esetén az illetékes ügyészség minden szükséges intézkedést megtesz a kiskorú gyermek személyazonosságának és állampolgárságának meghatározása, valamint annak megállapítása érdekében, hogy a kiskorú gyermek kísérő nélküli-e. Az ügyészség minden lehetséges erőfeszítést megtesz a kiskorú családjának haladéktalan felkutatása érdekében, és meghozza a szükséges intézkedéseket a kiskorú jogi képviseletének és szükség esetén büntetőeljárásban való képviseletének biztosítása érdekében. Amennyiben a kiskorú gyermek családját nem sikerült felkutatni, vagy az ügyész megállapítja, hogy a hazaszállítás a jelen körülmények között nem szolgálja a kiskorú érdekeit, a kiskorú gyermekek ügyeiben eljáró ügyész, vagy amennyiben nincs ilyen, az elsőfokú bíróság mellett működő illetékes ügyész elrendelheti, hogy a bíróság általi határozathozatalig a kiskorú védelmének biztosításához szükséges minden megfelelő intézkedést hozzanak meg. Ezt követően az ügyésznek a polgári törvénykönyv 1532., 1534. és 1592. cikkével összhangban harminc napon belül gyám kirendelése iránti kérelmet kell előterjesztenie. 4. E személyek részére megfelelő életkörülményeket kell biztosítani, amennyiben nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal, és ezt az elsőfokú bíróság mellett működő illetékes ügyész szükségesnek ítéli. 5. Az illetékes ügyészi szervek, igazságügyi hatóságok és rendőri szervek elsőrendű felelőssége, hogy a vonatkozó rendelkezésekkel összhangban védjék a fent említett áldozatokat, fordítási és tolmácsolási szolgáltatásokat biztosítsanak, amennyiben e személyek nem beszélnek görögül, tájékoztassák őket a törvényes jogaikról és a rendelkezésükre álló szolgáltatásokról, valamint a rendelkezésükre álló szükséges költségmentességről”.
A 3226/2004. sz. törvény rendelkezései lehetővé teszik, hogy az uniós tagállamok alacsony jövedelmű állampolgárai, valamint az EU-ban állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező alacsony jövedelmű harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek költségmentességben részesüljenek. A harmadik országbeli állampolgárok és a hontalan személyek nem részesülhetnek költségmentességben, ha nem az EU-ban rendelkeznek állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.
A költségmentesség az eljárás költségei egy részének vagy egészének megfizetésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesülést jelent, valamint – kifejezett kérelem esetén – ügyvéd, közjegyző és végrehajtó kirendelését, aki a kedvezményezettet bíróság előtt képviseli és segítséget nyújt neki ahhoz, hogy meg tudja tenni a szükséges lépéseket.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.