Vállalkozások és emberi jogok

1. Milyen jogi védelemben részesülök az Önök országában, ha üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés áldozatává válok? Ez a védelem magában foglal kártérítést?

Az emberi jogi jogsértések bármely áldozata, akár üzleti tevékenységgel kapcsolatos e jogsértés, akár nem, bírósághoz fordulhat jogorvoslatért és kártérítésért.

2. Léteznek a súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozóan különös szabályok az Önök országában? Ezek a szabályok a környezetvédelmi bűncselekményekre vagy a súlyos munkaerő-kizsákmányolásra is vonatkoznak?

Nincsenek a súlyos emberi jogi jogsértésekre vonatkozó különös szabályok. Az emberi jogi jogsértéseket érintő minden ügyet azonos módon bírálnak el.

3. Emberi jogi jogsértés áldozatává váltam egy európai transznacionális vállalat tevékenysége eredményeként az Európai Unión kívül. Fordulhatok az Önök országának bíróságaihoz, ha nem vagyok uniós polgár és nem az EU-ban élek? Mik a feltételei annak, hogy jogaim megsértésére hivatkozhassak? Hol kaphatok további tájékoztatást?

A jog területi jellegű. Az egyénnek a nemzetközi magánjog alapján kell meghatároznia az eljáró bíróság országa szerinti jogot (lex fori), feltéve, hogy nincs a felek között olyan megállapodás, amely kizárja az alkalmazandó jog megválasztását.

4. Ombudsmani intézmények, esélyegyenlőségi testületek vagy nemzeti emberi jogi intézmények támogathatják-e az európai transznacionális vállalatok által az Európai Unión kívül elkövetett emberi jogi jogsértések áldozatait? Vizsgálódhatnak-e ezek a testületek az ügyemben, ha nem vagyok uniós polgár és nem az EU-ban élek? Léteznek-e egyéb közszolgáltatások (mint a munkaügyi vagy környezetvédelmi felügyelőségek) az Önök országában, amelyek vizsgálhatják az ügyemet? Honnan tájékozódhatom a jogaimról?

Az alkotmány 64A. cikkével és az ombudsmanról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a máltai ombudsman feladata az, hogy „kivizsgálja a kormány által vagy nevében, vagy a törvényben meghatározott egyéb hatóság, szerv vagy személy (az ezen alkotmány által létrehozott hatóságot, szervet vagy hivatalt is ideértve) által közigazgatási feladataik ellátása során hozott intézkedéseket”.

Az ombudsmanról szóló törvény 12. cikkének (1) bekezdésével összhangban az ombudsman hatásköre a következőkre vonatkozó panaszok kivizsgálására korlátozódik:

„a) a kormány, ideértve bármely kormányzati szervezeti egységet vagy a kormány bármely más hatóságát, bármely minisztert vagy parlamenti államtitkárt, bármely köztisztviselőt és a fent említett hatóság bármely tagját vagy alkalmazottját;

b) bármely jogszabállyal létrehozott szerv, valamint bármely társulás vagy más szerv, amelyben a kormány vagy a fent említett egy vagy több szerv vagy azok bármely kombinációja ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik vagy amely fölött tényleges ellenőrzést gyakorol, ideértve az ilyen szerv vagy társulás igazgatóját, tagját, ügyvezetőjét vagy irányító testülete más tisztviselőjét (a továbbiakban együtt: szervezet); és

c) helyi önkormányzatok és azok bármely bizottsága, polgármesterek, önkormányzati képviselők és valamennyi helyi önkormányzat személyi állományának tagjai.”

Az ombudsman nem rendelkezik kifejezett formális megbízatással az alapvető jogok megsértésével vagy azokat érintő fenyegetésekkel kapcsolatos ügyek kivizsgálására, jogorvoslat biztosítására vagy a polgárok alapvető jogainak előmozdítására vagy védelmére vonatkozóan.

Az ombudsmanról szóló törvény 22. cikkének (1) bekezdésében rögzített feladatok ugyanakkor kellően tágak ahhoz, hogy lehetővé tegyék ezen intézmény számára, hogy az emberi jogok területén korlátozások nélkül fellépjen a következők útján:

• az emberi jogi elemet tartalmazó panaszok kivizsgálása;
• a hatóságok figyelmének felhívása a polgárok jogait érintő fenyegetésekre;
• jogsértés esetén a helyzet megoldásához való hozzájárulás azzal, hogy a bírósági eljárás elkerülése érdekében az ügy méltányos és eredményes rendezésére vonatkozó ajánlásokat tesz.

Az ombudsman hatásköre állampolgárságtól vagy származástól függetlenül minden olyan személyre kiterjed, aki úgy ítéli meg, hogy sérelmet szenvedett, feltéve, hogy az adott személynek személyes érdeke fűződik a panasz tárgyához. A „személy” alatt itt természetes személyek és jogi személyek is értendők.

Azon hatóságok vagy intézmények, amelyekre az ombudsman hatásköre kiterjed, kötelesek védeni az emberi jogokat és biztosítani azok érvényesítését. Következésképpen, noha az ombudsman megbízatása a hatóságokra korlátozódik, figyelembe vehetőek az olyan helyzetek, amikor az üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés áldozata azt állítja, hogy jogait megsértették, mivel az adott hatóság vagy intézmény nem biztosította részére a védelmet, amelyre jogosult volt.

Az ombudsman bármely esetet kivizsgálhat, akkor is, ha a panaszt tevő személy nem uniós polgár és nem az EU-ban él, feltéve, hogy a panasz tárgya az ombudsman hatáskörébe tartozik. Ezen túlmenően, amennyiben a panasz tárgya az ombudsman vagy más helyi vagy szabályozó hatóság hatáskörébe tartozik, minden áldozat jogvédelemben részesül.

Következésképpen az ombudsman hatásköre nem az ügy tárgyától vagy attól függ, hogy a sérelmet szenvedett fél Máltán él-e, hanem attól, hogy az állítólagos mulasztást olyan hatóság követte-e el, amelyre kiterjed az ombudsman hatásköre.

Ami az egyéb (például munkaügyi vagy környezetvédelmi) máltai közszolgáltatásokat illeti, vannak még további állami intézmények, például az Ipari és Munkaügyi Kapcsolatok Főosztálya, a Környezetvédelmi és Erőforrásügyi Hatóság, a Pénzügyi Szolgáltatások Döntőbírósága és az Egyenlőség Előmozdítását Szolgáló Nemzeti Bizottság. Az Egyenlőség Előmozdítását Szolgáló Nemzeti Bizottság az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti szervként azonban a hátrányos megkülönböztetésnek és a szexuális zaklatásnak csak azon eseteit vizsgálhatja, amelyek Máltán történtek.

5. Előírja-e az Önök országa az európai transznacionális vállalatok számára, hogy üzleti tevékenységükből eredő jogsértések esetére hozzanak létre panaszkezelési mechanizmust vagy közvetítői szolgálatot? Ezek a kötelezettségek alkalmazandók-e azokban az esetben is, amikor a jogsértések az Európai Unión kívül történtek? Ki a felelős az Önök országában e tevékenységek ellenőrzéséért? Állnak-e rendelkezésre nyilvános jelentések a rendszer működésével kapcsolatban?

Málta nem írja elő az európai transznacionális vállalatok számára, hogy üzleti tevékenységükből eredő jogsértések esetére panaszkezelési mechanizmust vagy közvetítői szolgálatot hozzanak létre. Máltán a családjogi bíróság előtti ügyekben vagy a bérleti jogviszonyok ügyében eljáró szabályozó testület előtti eljárásokban kerül sor közvetítésre.

6. Vannak-e meghatározott jogaim, ha olyan veszélyeztetett sértett vagyok, aki üzleti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogi jogsértés miatt kívánja jogait érvényesíteni? Kaphatok-e költségmentességet, és ha igen, milyen feltételek mellett? Mely költségeket fedezi a költségmentesség? Kaphatok-e költségmentességet ugyanezen feltételek mellett, ha nem vagyok uniós polgár vagy nem az EU-ban élek?

Ha Ön Málta Törvényei 539. fejezetének (a bűncselekmények áldozatairól szóló törvény) 2. cikkében meghatározottak szerint bűncselekmény áldozata vagy Málta Törvényei 581. fejezetében (a nemi alapú erőszakról és a családon belüli erőszakról szóló törvény) meghatározottak szerinti családon belüli erőszak áldozata, költségmentességre jogosult. Amint a bíróság meghozza a költségmentesség megítéléséről szóló végzést, Ön jogosulttá válik jogi tanácsadásra, valamint bíróság előtti képviseletre. A bírósági költségeket és az ügyvédi díjakat fedezni fogják. Amennyiben Ön nem uniós polgár, azonban Máltán jogállással rendelkezik, jogosult költségmentességre. Amennyiben Ön uniós polgár, aki az EU-n kívül él, szintén jogosult a máltai bíróságok előtti képviseletre és költségmentességre.