- A Horvát Köztársaság alkotmánya
- Büntető törvénykönyv (Kazneni zakon) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság hivatalos közlönye] 125/11, 144/12, 56/15, 61/15, 101/17 és 126/19 szám)
- A legfontosabb polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogi jogszabályok Horvátországban:
- B) Az igazságügyi együttműködést szabályozó legfontosabb jogszabályok:
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
A Horvát Köztársaság alkotmánya
A Horvát Köztársaság alkotmánya
A legjelentősebb büntetőjogi jogszabályok
Büntető törvénykönyv (Kazneni zakon) (Narodne Novine [NN; a Horvát Köztársaság hivatalos közlönye] 125/11, 144/12, 56/15, 61/15, 101/17 és 126/19 szám)
Az új büntető törvénykönyv, amely 2013. első napján lépett hatályba, bevezetett bizonyos újításokat, például súlyosabb büntetéseket és hosszabb elévülési időket, valamint új bűncselekményeket is, például a munkabér megfizetésének elmulasztását, a veszélyeztetést megvalósító járművezetést és a jogellenes szerencsejátékot. A büntető törvénykönyv 2012. decemberi, a büntetőjogi felelősség területét érintő módosítása nyomán a kábítószer saját felhasználás céljából történő birtoklása vétség lett.
A büntető törvénykönyv egy általános részből és egy különös részből áll:
A) A büntető törvénykönyv általános része tartalmazza a minden bűncselekményre alkalmazandó rendelkezéseket. E rendelkezések szabályozzák a büntethetőségre vonatkozó általános elveket, a pénzbüntetéseket és a büntetőjogi szankciókat.
B) A büntető törvénykönyv különös része tartalmazza az egyes bűncselekmények leírását és az azok esetén kiszabható büntetéseket, ideértve azokat is, amelyeket más jogszabályok határoznak meg. A horvát büntető törvénykönyv a következő bűncselekményeket rögzíti:
- az emberiesség és az emberi méltóság elleni bűncselekmények,
- az élet és a testi épség elleni bűncselekmények,
- az emberi jogok és alapvető szabadságok elleni bűncselekmények,
- a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás elleni bűncselekmények,
- a személyi szabadság elleni bűncselekmények,
- a magánélet elleni bűncselekmények,
- a becsület és a jó hírnév elleni bűncselekmények,
- a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények,
- a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának bűncselekményei,
- a házasság, a család és a gyermekek elleni bűncselekmények,
- az emberi egészség elleni bűncselekmények,
- a környezet elleni bűncselekmények,
- a közbiztonság elleni bűncselekmények,
- a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények,
- a vagyon elleni bűncselekmények,
- a gazdaság elleni bűncselekmények,
- az információs rendszerek, programok és adatok elleni bűncselekmények,
- a hamisítás bűncselekményei,
- a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények,
- a közhivatal elleni bűncselekmények,
- az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények,
- a közrend elleni bűncselekmények,
- a választójog elleni bűncselekmények,
- a Horvát Köztársaság elleni bűncselekmények,
- a külföldi állam vagy nemzetközi szervezet elleni bűncselekmények, valamint
- a Horvát Köztársaság fegyveres erői elleni bűncselekmények,
Büntetőeljárási törvény (Zakon o kaznenom postupku) (NN 152/08., 76/09., 80/11., 91/12. szám – a horvát Alkotmánybíróság 143/12., 56/13., 145/13., 152/14. és 126/19. sz. végzése, illetve határozata)
Ez a törvény rögzíti az annak biztosításához szükséges szabályokat, hogy ártatlan személyeket ne ítéljenek el, és hogy a bűncselekmények elkövetőire a törvényben meghatározott feltételek mellett, a hatáskörrel rendelkező bíróság előtt jogszerűen lefolytatott eljárás alapján szabjanak ki büntetéseket és egyéb intézkedéseket.
Valakit büntetőeljárás alá vonni, büntetőeljárást folytatni és befejezni kizárólag a büntetőeljárási törvényben meghatározott szabályok szerint és feltételeknek megfelelően lehet.
A büntetőeljárási törvény a következő uniós jogszabályokat ülteti át a horvát jogrendbe:
- a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010. október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 280., 2010.10.26.);
- az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 101., 2011.4.15.);
- a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 335., 2011.12.17.);
- a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 142., 2012.6.1.);
- a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (HL L 350., 2008.12.30.);
- a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 315., 2012.11.14.);
- a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról szóló, 2013. október 22-i 2013/48/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 294., 2013.11.6.);
- a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 127., 2014.4.29.);
- az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 151., 2014.5.21.).
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11.)
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1.o.).
A büntetőeljárást a vád képviseletére jogosult személy indítja meg.
A vád képviseletére jogosult személy azon bűncselekmények esetében, amelyek esetében a büntetőeljárást hivatalból indítják meg, az ügyész (državni odvjetnik), azon bűncselekmények esetében pedig, ahol a büntetőeljárás magánvád alapján indul, a magánvádló. Bizonyos törvényben meghatározott bűncselekmények esetében a büntetőeljárást az ügyész indítja meg, azonban kizárólag a sértett kérelmére. Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyésznek meg kell indítania a büntetőeljárást, ha észszerű okok alapján feltételezhető, hogy egy adott személy hivatalból üldözendő bűncselekményt követett el, és az érintett személy elleni büntetőeljárás megindításának nincsenek jogi akadályai.
Ha az ügyész megállapítja, hogy nem állnak fenn a büntetőeljárás megindításához vagy folytatásához szükséges okok, az eljárást a külön törvényben meghatározott feltételek mellett megindíthatja a felperesként fellépő áldozat, mint sértett fél.
Az elítélés jogkövetkezményeiről, a bűnügyi nyilvántartásról és a rehabilitációról szóló törvény (Zakon o pravnim posljedicama osude, kaznenoj evidenciji i rehabilitaciji) (NN 143/12. és 105/15. szám)
Ez a törvény szabályozza az elítélés jogkövetkezményeit, a bűnügyi nyilvántartás adatainak szervezetét, megőrzését, hozzáférhetőségét, közlését és törlését, valamint a bűnügyi nyilvántartási adatok nemzetközi cseréjét, továbbá a rehabilitációt.
Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusoknak megfelelő rendelkezéseket tartalmaz:
- a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározat;
- a 2009/315/IB kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/316/IB tanácsi határozat.
A bűnügyi nyilvántartást Horvátországban a bíróságokért felelős minisztérium szervezi és vezeti, amely egyúttal a központi hatóság is az ilyen adatok más államokkal való nemzetközi cseréje céljára (a továbbiakban: a minisztérium).
Bűnügyi nyilvántartást azon természetes és jogi személyekről vezetnek, akiket, illetve amelyeket Horvátországban jogerős ítélettel bűncselekményért elítéltek. Bűnügyi nyilvántartást vezetnek továbbá azon horvát állampolgárokról és Horvátországban székhellyel rendelkező jogi személyekről, akiket, illetve amelyeket Horvátországon kívül jogerős ítélettel bűncselekményért elítéltek, amennyiben ezeket az adatokat a minisztérium tudomására hozták.
A bűnügyi nyilvántartás tartalmazza a gyermekek szexuális bántalmazásának és szexuális kizsákmányolásának bűncselekményeiért, valamint az e törvény 13. cikkének (4) bekezdésében meghatározott más bűncselekményekért jogerős ítélettel elítélt személyek felsorolását.
A legfontosabb polgári, kereskedelmi és közigazgatási jogi jogszabályok Horvátországban:
A polgári jogi kötelezettségekről szóló törvény (Zakon o obveznim odnosima) (NN 35/05., 41/08. és 125/11. szám)
Ez a törvény a polgári jogi kötelezettségek alapját (általános rész), valamint a szerződésen alapuló és a szerződésen kívüli polgári jogi kötelezettségeket (különös rész) szabályozza.
Az ügyletekben részt vevő felek szabadon alakíthatják polgári jogi kötelezettségeiket, azonban ezek nem ütközhetnek a horvát alkotmányba, kötelező jogszabályokba és a közerkölcsbe.
A tulajdonjogról és más dologi jogokról szóló törvény (Zakon o vlasništvu i drugim stvarnim pravima) (NN 91/96., 68/98., 137/99., 22/00., 73/00., 129/00., 114/01., 79/06., 141/06., 146/08., 38/09., 153/09., 143/12. és 152/14. szám)
Ez a törvény a tulajdonra vonatkozó általános szabályokat állapítja meg; e törvény szabályait alkalmazni kell az olyan dolgok tulajdonjogára is, amelyek valamely különleges jogi szabályozás alá tartoznak, amennyiben ez másképp nem rendelkezik.
A törvénynek a tulajdonjogra és a tulajdonosokra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell minden egyéb anyagi jogra is, kivéve, törvény kifjezetten másképp rendelkezik, vagy e jogok jogi természetéből más következik.
Az öröklésről szóló törvény (Zakon o nasljeđivanju) (NN 48/03., 163/03., 35/05. szám – a polgári jogi kötelezettségekről szóló törvény és 127/13. szám)
Ez a törvény szabályozza az öröklési jogot, valamint rögzíti az öröklési ügyekben a bíróságok, más hatóságok és jogosult személyek eljárására irányadó szabályokat.
Ingatlan-nyilvántartási törvény (Zakon o zemljišnim knjigama) (NN 63/19. szám)
Ez a törvény a Horvátország területén található ingatlanok jogi helyzetével kapcsolatos, a jogügyletek szempontjából jelentőséggel bíró kérdéseket szabályoz, valamint szabályozza az ingatlan-nyilvántartás vezetésének módját és formáját (földhivatal [gruntovnica]), amennyiben nincsenek bizonyos földterületekre vonatkozó külön rendelkezések.
Polgári eljárásjogi törvény (Zakon o parničnom postupku) (NN 53/91., 91/92., 112/99., 88/01., 117/03., 88/05., 02/07., 96/08., 84/08., 123/08., 57/11., 148/11. szám – egységes szerkezetbe foglalt szöveg, 25/13. és 89/14.)
Ez a törvény határozza meg azon eljárási szabályokat, amelyek alapján a bíróságok az alapvető emberi és állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel, a személyállapottal és családjogi viszonyokkal kapcsolatos jogvitákban, valamint munkajogi, kereskedelmi, vagyonjogi és más polgári jogi jogvitákban eljárnak és döntenek, kivéve, amikor törvény úgy rendelkezik, hogy valamely említett ügytípus esetén a bíróságoknak más eljárási szabályok alapján kell eljárniuk.
Végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (NN 112/12., 25/13., 93/14., 55/16., és 73/17. szám)
Ez a törvény szabályozza azt az eljárást, amelyekben a bíróságok és közjegyzők végrehajtás és közokiratok alapján kikényszerítik a követelések rendezését (végrehajtási eljárás), valamint azt az eljárást, amelyben a bíróságok és a közjegyzők a követeléseket biztosítják (követelésbiztosítási eljárás), kivéve, ha törvény ettől eltérően rendelkezik. A végrehajtási eljárás és a követelésbiztosítási eljárás alapján létrejövő anyagi jogi jogviszonyokat is e törvény szabályozza.
B) Az igazságügyi együttműködést szabályozó legfontosabb jogszabályok:
A nemzetközi magánjogról szóló törvény (NN 101/17)
Ez a törvény a következőket szabályozza:
- a nemzetközi dimenzióval rendelkező magánjogi jogviszonyokra alkalmazandó jog;
- a Horvát Köztársaság bíróságainak és egyéb hatóságainak joghatósága az e cikk 1. pontjában említett jogi ügyekben, valamint az eljárási szabályok;
- az e cikk 1. pontjában említett jogi ügyekben hozott külföldi ítéletek elismerése és végrehajtása.
További részletek a következő címen érhetők el:
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.