Közvetítés polgári jogi ügyekben
Az igazságszolgáltatási törvény 27. fejezete rögzíti a járási bíróságok, a felsőbíróságok, illetve a Tengerészeti és Kereskedelmi Bíróság előtt folyamatban lévő polgári jogi ügyekben történő bírósági közvetítés szabályait.
A felek kérésére a bíróság bírósági közvetítőt jelölhet ki, aki segít a feleknek abban, hogy közös megegyezéssel rendezzék a köztük lévő vitás kérdést (bírósági közvetítés).
Az eljárás célja, hogy lehetőséget biztosítson a bíróság elé vitt ügyekben részes feleknek, hogy amennyiben úgy kívánják, a hagyományos, a hatályos jogon alapuló bírósági egyeztető eljárástól vagy a bírósági ítélettől eltérő módon próbálják meg rendezni a vitás kérdést. A bírósági közvetítés lehetőséget teremt a vitás kérdés közös megegyezéssel történő rendezésére, ez mindkét fél számára kielégítőbb megoldás, mivel a közvetítés során kidolgozott megállapodás esetében nagyobb befolyásuk van az események alakulására, és figyelembe tudják venni a háttérben meghúzódó érdekeiket, szükségletüket és a megegyezést követő időt.
A közvetítő lehet a szóban forgó bíróság egy, a közvetítői szerep betöltésére kijelölt bírája vagy tisztviselője, vagy olyan ügyvéd, akit a Bírósági Igazgatóság a közvetítői szerep betöltésére az érintett felsőbírósági körzetben kijelölt.
A közvetítő a felekkel konzultálva határozza meg a közvetítés menetét. A felek beleegyezésével a közvetítő külön-külön is tarthat velük megbeszéléseket.
Hacsak másképpen nem állapodnak meg, a felek mindegyike maga viseli saját bírósági közvetítési költségeit.
Amennyiben a közvetítés eredményeként közös megegyezés jön létre, erről hivatalos feljegyzés készíthető, amelyet követően az ügyet le lehet zárni.
Az igazságszolgáltatási törvény 478. cikke (1) bekezdésének második pontja értelmében a bíróság vagy más hatóság előtti megállapodás végrehajtható, amennyiben a jog lehetővé teszi a bírósági határozatok végrehajtását.
A 478. cikk (1) bekezdésének negyedik pontja értelmében a bíróságon kívüli, rendezetlen tartozásokra vonatkozó írásos megállapodás is végrehajtható, amennyiben a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az végrehajtás alapjául szolgálhat.
Az igazságszolgáltatási törvény a következő oldalon található meg: A joggal kapcsolatos információk.
Közvetítés büntetőügyekben
A bűncselekményekkel kapcsolatos konfliktusrendezési tanácsokról szóló, 2009. június 12-i 467. sz. törvény, amely 2010. január 1-jén lép hatályba, országos szintű, állandó rendszert vezet be a büntetőügyekben történő konfliktusrendezésre.
Minden rendőrségi körzet rendőrbiztosa konfliktusrendezési tanácsot állít fel, ahol a bűncselekményt követően az áldozat és az elkövető semleges közvetítő jelenlétében találkozhat.
Konfliktusrendezési tanács keretében csak akkor kerülhet sor közvetítésre, ha a felek beleegyeznek a részvételbe. A gyermekek és 18 év alatti fiatalkorúak azonban csak törvényes képviselőjük beleegyezésével vehetnek részt a közvetítésben. Konfliktusrendezési tanács keretében csak akkor kerülhet sor közvetítésre, ha az elkövető a lényegi pontok tekintetében beismerte a bűncselekmény elkövetését.
A közvetítő – a felekkel való egyeztetést követően – meghatározza a konfliktusrendezési tanács menetrendjét. A konfliktusrendezés során a közvetítő segít a feleknek a bűncselekmény megvitatásában, és segíthet nekik bármely megállapodás kidolgozásában, amelyet a felek kötni kívánnak.
A konfliktusrendezés keretében történő közvetítés nem helyettesíti a bűncselekmény elkövetéséért járó büntetést vagy egyéb jogi következményt.
A bűncselekményekkel kapcsolatos konfliktusrendezési tanácsokról szóló törvény a következő oldalon található meg: A joggal kapcsolatos információk.
Kihez fordulhat?
Polgári jogi ügyekben az ügyben eljáró bírósághoz fordulhat. Az adott bíróság elérhetőségeit (cím, telefonszám stb.) a következő honlapon keresztül érheti el: Domstolsstyrelsen (Bírósági Igazgatóság).
Büntetőjogi ügyekben az ügyben eljáró körzeti rendőrséghez fordulhat. Az adott rendőrségi körzet elérhetőségeit (cím, telefonszám stb.) a következő honlapon keresztül érheti el: Dán Országos Rendőrség.
Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?
Lásd fent.
Vannak-e külön szabályok e téren?
Lásd fent.
Tájékoztatás és képzés
Lásd fent.
Milyen költségekkel jár a közvetítés?
Lásd fent.
Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?
Lásd fent.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.