- Mediátor (IM névjegyzékben szereplő közvetítő)
- Kihez kell fordulni?
- Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?
- Vannak-e külön szabályok e téren?
- Milyen költségekkel jár a közvetítés?
- Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?
Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Mediátor (IM névjegyzékben szereplő közvetítő)
Kihez kell fordulni?
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján az igazságügyért felelős minisztérium feladata a közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek névjegyzékbe történő felvétele.
A közvetítők és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek adatbázisa az Igazságügyi Minisztérium honlapján érhető el.
A honlapon általános tájékoztatás található a felhasználók részére, illetve a honlap felvételi adatlapokat is tartalmaz közvetítők és közvetítőket foglalkoztató jogi személyek részére.A közvetítői névjegyzékben név, szakterület, nyelvismeret és megye alapján lehet keresni a közvetítőket. Jogi személyek esetében a keresések a néven, a megyén és a rövidített néven alapulnak. Továbbá 2014. március 15. napjától lehetőség van mind a közvetítők, mind pedig a közvetítőket foglalkoztató jogi személyek esetében az úgynevezett „Alávetési nyilatkozatot tett” közvetítők közötti keresésre is. Ezen közvetítők az igazságügyi miniszter felé tett alávetési nyilatkozatukkal vállalták, hogy a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényben foglalt kötelező közvetítői eljárás lefolytatására irányuló felkéréseket elfogadják.
Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény a polgári jogvitákra terjed ki, de kizárja a közvetítés igénybevételét a sajtóhelyreigazítási eljárásokban, a közigazgatási perekben, a gondnokság alá helyezésre, a szülői felügyelet megszüntetésére irányuló perben, a végrehajtási perben, az apaság és a származás megállapítására irányuló eljárásban és az alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásban.
A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény hatálya nem terjed ki továbbá a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre. Ilyen eljárások lehetnek például: a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény szerinti, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 82/A-82/K. §-ai szerinti, vagy az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szerinti közvetítői eljárások, továbbá speciális eljárási szabályok alkalmazandók a gyámhatósági eljárásban folytatott közvetítői eljárásra a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 30/A-30/D. §-a alapján.
Vannak-e külön szabályok e téren?
A közvetítés igénybevétele önkéntes, de vannak bizonyos előnyei az illetékekről szóló törvény és a polgári perrendtartás vonatkozásában.
Ha a felek az első tárgyalás után közvetítésben vesznek részt, és a létrejött megállapodást az elnöklő bíró jóváhagyja, akkor csak az egyébként alkalmazandó illeték felét kell megfizetni. A közvetítőnek fizetendő díj + HÉA (de legfeljebb 50 000 forint) is levonható ebből a már csökkentett összegből. Az egyetlen megkötés az, hogy az illeték végösszege nem lehet kisebb az eredeti illetékösszeg 30%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést.
Ha a felek a polgári eljárás előtt veszik igénybe a közvetítést, akkor csak a közvetítői díj + HÉA összegével, de legfeljebb 50 000 forinttal csökkentett illetéket kell megfizetni, amely nem lehet kevesebb az illeték eredeti összegének 50%-ánál. A csökkentés nem alkalmazható, ha a törvény nem engedélyezi a közvetítést, vagy ha a felek a közvetítés során elért megegyezés ellenére bírósághoz fordulnak (kivéve, ha a bírósághoz fordulás indoka az – az önkéntes teljesítés elmaradása miatt – a megállapodásban foglaltak érvényre juttatása).
A közvetítőkre vonatkozóan nincs nemzeti magatartási szabályzat, de a közvetítő egyesületek többsége betartja a közvetítők európai magatartási kódexét.
Munkajogi vitákra létezik egy speciális magatartási kódex, amelyet a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat készített.
A már megindult bírósági eljárások tekintetében egyes bíróságokon is elérhető a közvetítés, amely a felek számára illetékmentes; részletes szabályai és a bíróságok listája a bíróságok központi internetes honlapján található.
Tájékoztatás és képzés
A közvetítéssel vagy a nemzeti közvetítőképző intézménnyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre speciális angol nyelvű tájékoztató honlap.
Az Igazságügyi Minisztérium honlapján megtalálhatóak a szakmai alapképzéseket lebonyolító intézmények listája.
Milyen költségekkel jár a közvetítés?
A közvetítés nem ingyenes; a díj a közvetítő és a felek közötti megállapodás tárgyát képezi.
Végrehajtható-e a közvetítés eredményeként létrejött megállapodás?
A 2008/52/EK irányelv szerint lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a közvetítés eredményeként létrejött írásbeli megállapodás tartalmát nyilvánítsák végrehajthatóvá. A tagállamok értesítik a Bizottságot, hogy az ilyen kérelmekkel mely bíróságokhoz vagy egyéb hatóságokhoz lehet fordulni.
Lehetőség van arra, hogy a felek végrehajthatóvá nyilváníttassák a közvetítés eredményeként létrejött megállapodásuk tartalmát. A bíróságtól vagy egy közjegyzőtől kérhetik a megállapodás bíróság által jóváhagyásra kerülő egyezségbe illetve közokiratba foglalását, amely azt követően végrehajtható lesz.
Kapcsolódó linkek
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.