Közvetítés az uniós tagállamokban

Kihez kell fordulni?

A közvetítői szolgálat biztosítására nincs központi állami szervezet.

Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?

A közvetítést leginkább személyi sérüléssel kapcsolatos, családjogi és kereskedelmi ügyekben, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok által tiltott megkülönböztetés miatt benyújtott panasszal kapcsolatos ügyekben veszik igénybe.

Vannak-e külön szabályok e téren?

Személyi sérülések

A közvetítés igénybevétele általában önkéntes. A közvetítés igénybevételét a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló, 2004. évi törvény (Civil Liability and Courts Act) (15. és 16. cikke) biztosítja. A 15. cikk bevezeti a közvetítői egyeztetés fogalmát. A bíróság elrendelheti, hogy a személyi sérülés miatt indított eljárás felei egymással személyesen tárgyaljanak és próbálják meg az ügyet rendezni. Amennyiben az egyik fél ennek a bírói rendelkezésnek nem tesz eleget, a bíróság elrendelheti, hogy a későbbiekben felmerülő költségeket ez a fél fizesse meg.

Ilyen ügyekben a közvetítő – bizonyos feltételek fennállása esetén – olyan személy lehet, akit „az igazságügyi, esélyegyenlőségi és jogreformügyi miniszter által az e cikk végrehajtása céljából határozatban kijelölt testület” nevezett ki.

További információért keresse fel a következő honlapokat: 2004. évi törvény a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról (a 15. cikkben megjelölt testületek), 2005. évi rendelet és a 2004. évi törvény a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról (a 15. cikkben megjelölt testületek), 2005. évi 2. számú rendelet.

Családjog

A családjog területén a különválásra irányuló per / házassági bontóper felei jogi képviselője részére számos törvény előírja, hogy egyeztessen (értelemszerűen) a felperessel vagy az alperessel a közvetítés igénybevételének lehetőségéről. Ennek célja annak elősegítése, hogy a különválás, illetve a házasság felbontása az élettársak/házasfelek közös megegyezésén alapulhasson. A jogi képviselő köteles a felek részére átadni azoknak a személyeknek a nevét és címét, akik jogosultak közvetítői szolgáltatást nyújtani egymástól elhidegült élettársak/házasfelek részére, valamint köteles igazolni a bíróság számára, hogy eleget tett ezeknek a követelményeknek. Amennyiben erre az igazolásra nem kerül sor, a bíróság elnapolhatja a tárgyalást annyi időre, amennyi meglátása szerint a jogi képviselő számára ahhoz szükséges, hogy a felekkel a közvetítői eljárás lehetőségéről való egyeztetést lefolytassa.

További információért kérjük, keresse fel a Családvédelmi Ügynökség és a Családjogi Közvetítői Szolgálat honlapját.

Kereskedelmi Ügyek

Egy, a kereskedelmi ügyek jegyzékébe felvett ügy tárgyalásakor a bíró (a Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzatának 2004. évi 63A. szakasza alapján [Eljárások kereskedelmi ügyekben]) az egyik fél kérelmére vagy hivatalból határozhat úgy, hogy „az eljárást vagy az eljárásban érintett egyik kérdés tárgyalását elnapolja egy huszonnyolc napot meg nem haladó, általa ahhoz elegendőnek ítélt időszakra, hogy a felek megfontolják, hogy az eljárást vagy az eljárásban érintett kérdést közvetítéssel, békéltetéssel vagy választottbíróság útján próbálják megoldani és amennyiben a felek így döntenek, meghosszabbítja ezt a határidőt azért, hogy a felek meg tudjanak felelni e szabályzat előírásainak vagy a Bíróság rendeleteinek.”

Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság

Az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróságról további információt az állampolgári tájékoztató honlapon, valamint az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság honlapján talál.

Tájékoztatás és képzés

Főszabály szerint a közvetítők képzése nem állami feladat. A Családvédelmi Ügynökség feladatai közé tartozik ugyanakkor a képzés biztosítása családjogi ügyekben való közvetítés területén. A képzésre olyanok jelentkezhetnek, akik már elvégeztek egy 60 órás általános közvetítői tanfolyamot, és túljutottak egy szigorú kiválasztási eljáráson.

További információért keresse fel a Családvédelmi Ügynökség honlapját.

Milyen költségekkel jár a közvetítés?

A közvetítés általában nem díjmentes; a díjazás a magánközvetítő és a felek közötti megállapodástól függ.

A Családjogi Közvetítői Szolgálat és az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság ugyanakkor ingyenes szolgáltatást is nyújthatnak.

Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?

A közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás a szerződésekre vonatkozó szabályok szerint hajtható végre.