Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
Kihez kell fordulni?
A közvetítői szolgálat biztosítására nincs központi állami szervezet.
Mely területeken van lehetőség közvetítés igénybevételére és/vagy mely területeken a legelterjedtebb a közvetítés?
A közvetítést leginkább személyi sérüléssel kapcsolatos, családjogi és kereskedelmi ügyekben, valamint az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok által tiltott megkülönböztetés miatt benyújtott panasszal kapcsolatos ügyekben veszik igénybe.
Vannak-e külön szabályok e téren?
Személyi sérülések
A közvetítés igénybevétele általában önkéntes. A közvetítés igénybevételét a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról szóló, 2004. évi törvény (Civil Liability and Courts Act) (15. és 16. cikke) biztosítja. A 15. cikk bevezeti a közvetítői egyeztetés fogalmát. A bíróság elrendelheti, hogy a személyi sérülés miatt indított eljárás felei egymással személyesen tárgyaljanak és próbálják meg az ügyet rendezni. Amennyiben az egyik fél ennek a bírói rendelkezésnek nem tesz eleget, a bíróság elrendelheti, hogy a későbbiekben felmerülő költségeket ez a fél fizesse meg.
Ilyen ügyekben a közvetítő – bizonyos feltételek fennállása esetén – olyan személy lehet, akit „az igazságügyi, esélyegyenlőségi és jogreformügyi miniszter által az e cikk végrehajtása céljából határozatban kijelölt testület” nevezett ki.
További információért keresse fel a következő honlapokat: 2004. évi törvény a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról (a 15. cikkben megjelölt testületek), 2005. évi rendelet és a 2004. évi törvény a polgári jogi felelősségről és a bíróságokról (a 15. cikkben megjelölt testületek), 2005. évi 2. számú rendelet.
Családjog
A családjog területén a különválásra irányuló per / házassági bontóper felei jogi képviselője részére számos törvény előírja, hogy egyeztessen (értelemszerűen) a felperessel vagy az alperessel a közvetítés igénybevételének lehetőségéről. Ennek célja annak elősegítése, hogy a különválás, illetve a házasság felbontása az élettársak/házasfelek közös megegyezésén alapulhasson. A jogi képviselő köteles a felek részére átadni azoknak a személyeknek a nevét és címét, akik jogosultak közvetítői szolgáltatást nyújtani egymástól elhidegült élettársak/házasfelek részére, valamint köteles igazolni a bíróság számára, hogy eleget tett ezeknek a követelményeknek. Amennyiben erre az igazolásra nem kerül sor, a bíróság elnapolhatja a tárgyalást annyi időre, amennyi meglátása szerint a jogi képviselő számára ahhoz szükséges, hogy a felekkel a közvetítői eljárás lehetőségéről való egyeztetést lefolytassa.
További információért kérjük, keresse fel a Családvédelmi Ügynökség és a Családjogi Közvetítői Szolgálat honlapját.
Kereskedelmi Ügyek
Egy, a kereskedelmi ügyek jegyzékébe felvett ügy tárgyalásakor a bíró (a Legfelsőbb Bíróságok Eljárási Szabályzatának 2004. évi 63A. szakasza alapján [Eljárások kereskedelmi ügyekben]) az egyik fél kérelmére vagy hivatalból határozhat úgy, hogy „az eljárást vagy az eljárásban érintett egyik kérdés tárgyalását elnapolja egy huszonnyolc napot meg nem haladó, általa ahhoz elegendőnek ítélt időszakra, hogy a felek megfontolják, hogy az eljárást vagy az eljárásban érintett kérdést közvetítéssel, békéltetéssel vagy választottbíróság útján próbálják megoldani és amennyiben a felek így döntenek, meghosszabbítja ezt a határidőt azért, hogy a felek meg tudjanak felelni e szabályzat előírásainak vagy a Bíróság rendeleteinek.”
Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság
Az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróságról további információt az állampolgári tájékoztató honlapon, valamint az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság honlapján talál.
Tájékoztatás és képzés
Főszabály szerint a közvetítők képzése nem állami feladat. A Családvédelmi Ügynökség feladatai közé tartozik ugyanakkor a képzés biztosítása családjogi ügyekben való közvetítés területén. A képzésre olyanok jelentkezhetnek, akik már elvégeztek egy 60 órás általános közvetítői tanfolyamot, és túljutottak egy szigorú kiválasztási eljáráson.
További információért keresse fel a Családvédelmi Ügynökség honlapját.
Milyen költségekkel jár a közvetítés?
A közvetítés általában nem díjmentes; a díjazás a magánközvetítő és a felek közötti megállapodástól függ.
A Családjogi Közvetítői Szolgálat és az Esélyegyenlőségi Közigazgatási Döntőbíróság ugyanakkor ingyenes szolgáltatást is nyújthatnak.
Végrehajtható-e a közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás?
A közvetítés eredményeképpen létrejött megállapodás a szerződésekre vonatkozó szabályok szerint hajtható végre.
E lap nemzeti nyelvű változatát az adott tagállam tartja fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Az Európai Bizottság nem vállal semmifajta felelősséget az e dokumentumban szereplő vagy abban hivatkozott információk vagy adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.