Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.
Az oldal jelenleg a következő nyelveken olvasható: angol.
Swipe to change

Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Ausztria
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések lehetnek ideiglenes vagy megelőző intézkedések. Az osztrák jog az alábbi biztosítási intézkedésekről rendelkezik:

  • bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedések;
  • fedezet kényszerértékesítését célzó intézkedések;
  • ideiglenes intézkedések.

Mindezen biztosítási intézkedések közös jellemzője, hogy a feleknek nem kell bizonyítaniuk a követelést, hanem csak prima facie (első látásra elfogadható) bizonyítékot kell a bíróság elé terjeszteni (azaz a követelést hihető módon kell igazolniuk).

Az ideiglenes intézkedések a legfontosabbak ezen intézkedések közül, ezért az alábbi magyarázatok inkább ezekre korlátozódnak.

Az ideiglenes intézkedések végzés formájában hozott bírósági döntések, amelyekkel a jövőbeli végrehajtást biztosítják, vagy amelyekkel meghatározott időre szabályozzák a fennálló körülményeket, vagy a fél követelésének időleges teljesítését érik el.

Az ideiglenes intézkedések tovább oszthatók az alábbi típusokra:

  • pénzfizetés biztosítására szolgáló;
  • valamely cselekvés megtételére vonatkozó követelés biztosítására szolgáló;
  • jog vagy jogviszony védelmét szolgáló intézkedések.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ideiglenes intézkedést csak kérelemre hoznak. A felek megnevezése: kérelmező és kérelmezett. Az ideiglenes intézkedések meghozatala az alábbi bíróságok hatáskörébe tartozik:

  • már folyamatban lévő eljárás során: az ugyanazon a fokon eljáró bíróság;
  • végrehajtási eljárás során: a végrehajtó bíróság;
  • peres eljárásban a főtárgyalás előtt, vagy a per és a végrehajtási eljárás között: a kérelmezettre vonatkozóan általános illetékességgel rendelkező kerületi bíróság (Bezirksgericht);
  • ezekhez képest másodlagosan az intézkedés tárgya által meghatározott illetékességi ok szerinti bíróság, vagy a harmadik személy adós állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy pedig az első végrehajtási tárgyalást bonyolító kerületi bíróság.

Mivel az eljárás a végrehajtási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően zajlik, első fokon nem kötelező a jogi képviselet.

A tényleges végrehajtási cselekményeket (például a bíróság által elrendelt lefoglalás) hivatalból végzik el (a végrehajtók). Az ideiglenes intézkedés költségeit, amely a biztosítandó követelés értékétől függ, először a kérelmezőnek kell viselnie. A kérelmező csak akkor követelheti költségeinek megtérítését, ha az alapeljárásban pernyertes lett – az ilyen költségtérítési igényt az alapeljárás részeként terjesztik elő. A kérelmezett azonban jogosult a költségek megtérítésére az ideiglenes intézkedés elrendelésekor, ha ő lett pernyertes.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés meghozatalának szükséges feltétele a kérelmező részéről előterjesztett kérelem, amelyben egy pénzbeli követelés, egy nem pénzbeni, hanem egyéb teljesítésre vonatkozó követelés vagy vitatott jog vagy jogviszony meglétét állítja, és azt prima facie bizonyítékkal igazolja, továbbá kockázat fennállását állítja és igazolja.

Pénzbeli követelés biztosításához szükséges ideiglenes intézkedés megszerzéséhez a kérelmezőnek prima facie bizonyítékot kell nyújtania valamely szubjektív kockázatról; azaz prima facie bizonyítékkal igazolnia kell, hogy az intézkedés hiányában a kérelmezett olyan lépéseket tesz, amelyekkel meghiúsítja vagy megbonyolítja a pénzkövetelés behajtását.

Az ideiglenes intézkedések egyéb fajtái esetében csak egy objektív kockázatot kell prima facie bizonyítékkal igazolni, azaz azt, hogy az ideiglenes intézkedés nélkül a követelés érvényesítése és behajtása jelentős akadályokba ütközne vagy lényegesen bonyolultabb lenne, különösen a fennálló körülmények megváltozása következtében.

A pénzbeli követelés biztosítására szolgáló és az egyéb fajtájú ideiglenes intézkedések esetében a kockázat igazolására elegendő annak prima facie módon történő bizonyítása, hogy a követelést olyan államokban kell végrehajtani, ahol annak végrehajtását sem nemzetközi megállapodás, sem az uniós jog nem garantálja.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv (Exekutionsordnung) a pénzbeli követelés biztosítására szolgáló valamennyi rendelkezésre álló eszközt felsorolja. Ezek a következők:

  • ingó vagyontárgyak lefoglalása és kezelése;
  • ingó vagyontárgyak elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó tiltó végzés;
  • harmadik félre vonatkozó tiltó végzés;
  • a kérelmezett ingatlanvagyonának kezelésére irányuló intézkedések;
  • az ingatlanvagyon elidegenítésére vagy megterhelésére, vagy az arra vonatkozó jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére vonatkozó tiltó végzés.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ezen intézkedések joghatásai a nyújtott biztosítéktól függően eltérőek lehetnek. Az ingó vagyontárgyak lefoglalásának és kezelésének hatása az, hogy a vagyontárgyakat elviszik a kérelmezett közvetlen személyes hatóköréből. Ez annyit jelent, hogy a lefoglalt és kezelt vagyontárgyak esetében még a jogszerű elidegenítés is érvénytelen. A jogszabályok a bíróságot széles mérlegelési jogkörrel ruházzák fel a lefoglalt és kezelés alatt lévő tárgyak feletti „szükséges és hasznos” rendelkezés megítéléséhez, az értékcsökkenés vagy a dolgokból elérhető bevétel csökkenésének megelőzése érdekében. Ez a rendelkezés lehet például a tárolt romlandó áru értékesítése is.

Az ingó dolgok feletti minden olyan rendelkezés, amely a rendelkezési és terhelési tilalomba ütközik, teljes egészében érvénytelen.

A bíróság által harmadik személyekre kiadott tiltó végzés eltiltja a kérelmezettet attól, hogy harmadik felekkel szembeni kövelésével rendelkezzen vagy azt behajtsa. Ugyanakkor a bíróság elrendeli, hogy a harmadik felek a bíróság további értesítéséig ne fizessék meg a kérelmezettel szemben fennálló tartozásaikat, ne adjanak át részére semmiféle neki járó dolgot, és ne tegyenek olyan lépést, amellyel meghiúsítanák vagy jelentősen megbonyolítanák a végrehajtást a követelés, vagy az esedékes vagy leszállítandó dolgok vonatkozásában. Más szóval a harmadik személy adósnak csak valamely kötelezettség teljesítését vagy a teljesítés megakadályozását lehet megtiltani, de a kérelmező részére történő fizetést vagy valamely jog gyakorlását nem. A tilalom harmadik fél általi nemteljesítése kártérítési felelősséget keletkeztet. A törvény azonban nem szabályozza egyértelműen, hogy a tilalomba ütköző elidegenítés érvénytelen-e, és e tárgyban a jogi vélemények megoszlanak Ausztriában.

A bíróság által kijelölt és felügyelt gondnok (vagyonkezelő) végzi a kérelmezett ingatlanának kezelését.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, hogy az adós tulajdonával vagy az ingatlan-nyilvántartásba annak vonatkozásában bejegyzett jogokkal nem rendelkezhet, és ingatlantulajdonát nem terhelheti meg. E bejegyzéssel összhangban a kérelmezett önkéntes rendelkezési jogai az ingatlan vagy az annak vonatkozásában fennálló jog és az ingatlan-nyilvántartás megfelelő bejegyzéseinek tekintetében megengedhetőek, de a kérelmezőre vonatkozóan csak korlátozott hatással bírhatnak. A harmadik személy csak akkor szerez teljes jogosultságot a kérelmezővel szemben és akkor töröltetheti a tilalmat, ha a bíróság jogerősen elutasítja a kérelmező követelését, vagy az ideiglenes intézkedést egyéb módon hatályon kívül helyezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés csak egy meghatározott ideig hajtható végre, bár ez meghosszabbítható a kérelmező kérelmére. Ha az ideiglenes intézkedést az érdemi eljáráson kívül rendelik el, a bíróságnak lehetővé kell tennie a keresetindítást vagy végrehajtási kérelem előterjesztését, olyan ésszerű határidő kitűzésével, amelyen belül a biztosított követelést indokolni kell. A kérelmezett megállíthatja az intézkedés végrehajtását, és elérheti a már végrehajtott intézkedés megszüntetését egy megváltási összeg letétbe helyezésével.

Az ideiglenes intézkedést kérésre vagy hivatalból el kell törölni, ha

  • a követelés igazolására biztosított határidő lejárt, eredménytelenül;
  • az ideiglenes intézkedést szélesebb hatókörben hajtották végre, mint amely a kérelmező védelméhez szükséges volt;
  • az ideiglenes intézkedést indokoló körülmények többé már nem állnak fenn:
  • a kérelmezett megváltási összeget vagy biztosítékot helyezett letétbe;
  • az intézkedés okai többé már nem állnak fenn.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban két fellebbezési lehetőség van, amelyek azonban nem késleltetik az eljárást:

  • az ideiglenes intézkedés ellen benyújtott kifogás: az a fél, vagy az a harmadik személy adós, akivel szemben ideiglenes intézkedés alkalmazását kérték, 14 napon belül kifogással élhet, ha korábban meghallgatásukra nem került sor. A tisztességes tárgyalás biztosítására új bizonyítékokat lehet előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság zártkörű tárgyaláson dönt a kifogásról, és határozatot hoz;
  • fellebbezni lehet az ideiglenes intézkedési eljárásban hozott határozatok ellen is (Rekurs). E fellebbezés benyújtásának határideje 14 nap. Ez a fellebbezési eljárás írásbeli eljárás, amelynek során nem lehet új bizonyítékot benyújtani. Jogkérdésben is megengedett az ideiglenes intézkedést megerősítő határozat elleni fellebbezés benyújtása, az ideiglenes intézkedés elutasítása ellen azonban nem lehet fellebbezni.

Különszabályok:

A törvény rendelkezik a következőkről:

  • (az elvált) házastárs ideiglenes szállásának meghatározása;
  • házassági vagyon és megtakarítások időszakos szabályozása, használata vagy biztosítása;
  • a gyermek ideiglenes szállásának meghatározása;
  • családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
  • erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
  • időszakos bérleti díj;
  • magánélet megsértésének megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
  • valamely házastárs sürgős elhelyezési igényének kielégítését célzó intézkedések.

E különszabályok közül különös jelentőséggel bírnak a családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések. Ausztriában nagyon egyszerű és hatékony rendszer működik a családon belüli erőszak megakadályozására, amely lehetővé teszi az erőszakos családtagnak a családból való kizárását és visszatérésének tilalmát. Ha az egyik személy erőszakos viselkedése miatt nem várható el a másik személytől, hogy vele találkozzon, az erőszakos viselkedésű személynek azt is megtilthatják, hogy bizonyos helyeket felkeressen vagy a másik személlyel kapcsolatba lépjen. A legfontosabb elem az, hogy a családon belüli erőszak megakadályozása céljából ez a rendszer különösen támogatja a szoros együttműködést a rendőrség, a bíróság, a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő helyi szervezet és – ha a kiskorú gyermekek is érintettek – a gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal között.

A rendőrségre vonatkozó jogszabályok az élet, egészség vagy szabadság elleni veszélyes támadás esetére feljogosítják a rendőrségi szerveket kitiltó határozat vagy távoltartási végzés meghozatalára, legfeljebb kéthetes időtartamra. Ha a bírósághoz ideiglenes intézkedés iránti kérelem érkezik, a végzést legfeljebb négy hétre meg lehet hosszabbítani. A rendőrség köteles tájékoztatni a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő helyi központot, hogy az segítséget nyújthasson az áldozatnak.

A bíróságnak továbbá az áldozat kérésére kötelessége elrendelni, hogy a személy, aki a másik személlyel való együttélést fizikai erőszak, fizikai erőszakkal való fenyegetés vagy mentális erőszak következtében ellehetetleníti:

  • hagyja el a közös otthont és annak közvetlen környezetét, továbbá
  • egészen addig ne térjen vissza a közös otthonba és annak közvetlen környezetébe, amíg a közös otthon a kérelmező sürgős elhelyezési igényének kielégítésére szolgál.

Ezen túlmenően a bíróság a családi otthonból kitiltott személyt eltilthatja bizonyos helyek felkeresésétől (például a családi otthon vagy a gyermek iskolája előtti terület), és elrendelheti, hogy az említett személy tartózkodjon a kérelmezővel való kapcsolattartástól vagy találkozástól, amennyiben ezzel az alperes komoly érdeksérelmet nem szenved.

Ha az ideiglenes intézkedést az alapüggyel összefüggésben hozták meg, mint például házasság felbontásával kapcsolatos vagy érvénytelenítési eljárással, vagyonmegosztással vagy a családi otthonra vonatkozó használati jogok rendezésével összefüggésben, az az alapeljárás jogerős befejezéséig marad érvényben. Az ideiglenes intézkedés attól függetlenül meghozható, hogy a felek továbbra is együtt élnek-e, és az alapeljárástól elkülönítve is. Azonban az alapeljárás megindulásáig az intézkedés elrendelésének időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

Ha ennek feltételei fennállnak, az ideiglenes intézkedést azonnal végre kell hajtani, akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek során a végrehajtó hatóságnak (végrehajtónak) a kérelmezett fel kell szólítania a lakás elhagyására, valamennyi kulcsát el kell vennie tőle, és azokat bírósági letétbe kell helyeznie. A családon belüli erőszak megakadályozását szolgáló ideiglenes intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a bíróság elrendelheti a rendfenntartó erőknek a rendelkezésükre álló személyi állomány igénybevételét. Ez gyakran előfordul a gyakorlatban, ami azt jelenti, hogy a családon belüli erőszak megelőzésére szolgáló ideiglenes intézkedéseket általában nem a végrehajtó, hanem a rendőrség hajtja végre.

Utolsó frissítés: 05/06/2023

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.