Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések lehetnek ideiglenes vagy megelőző intézkedések. Az osztrák jog az alábbi biztosítási intézkedésekről rendelkezik:

• bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedések;
• biztosítékok kényszerértékesítését célzó intézkedések;
• ideiglenes intézkedések.

E biztosítási intézkedések közös jellemzője, hogy a feleknek nem kell bizonyítaniuk a követelést, hanem elegendő, ha meggyőző (prima facie) bizonyítékot terjesztenek elő (azaz a követelést hitelt érdemlően kell igazolniuk).

A szóban forgó intézkedések közül az ideiglenes intézkedések a legfontosabbak, ezért az alábbi megjegyzések ezekre korlátozódnak.

Az ideiglenes intézkedések végzés formájában hozott bírósági döntések, amelyekkel a jövőbeli végrehajtást biztosítják, vagy amelyekkel meghatározott időre szabályozzák a fennálló körülményeket, vagy a fél követelésének időleges teljesítését érik el.

Az ideiglenes intézkedések tovább oszthatók az alábbi típusokra:

• pénzfizetés biztosítására szolgáló;
• valamely cselekmény elvégzésére vonatkozó igény biztosítására szolgáló;
• jog vagy jogviszony védelmét szolgáló intézkedések.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ideiglenes intézkedést csak kérelemre hoznak. A felek megnevezése: kérelmező és kérelmezett. Az ideiglenes intézkedések meghozatala az alábbi bíróságok hatáskörébe tartozik:

• már folyamatban lévő eljárás során: az ugyanazon a fokon eljáró bíróság;
• végrehajtási eljárás során: a végrehajtó bíróság;
• peres eljárásban a főtárgyalás előtt vagy a per és a végrehajtási eljárás között: a kérelmezett tekintetében általános illetékességgel rendelkező kerületi bíróság (Bezirksgericht);
• ezekhez képest másodlagosan az intézkedés tárgya vagy a harmadik személy adós állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, vagy az a kerületi bíróság, amely az első végrehajtási meghallgatást lebonyolítja.

Mivel az eljárás a végrehajtási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően zajlik, első fokon nem kötelező a jogi képviselet.

A tényleges végrehajtási cselekményeket (például a bíróság által elrendelt lefoglalást) hivatalból végzik el (a végrehajtók). Az ideiglenes intézkedés költségeit, amely a biztosítandó követelés értékétől függ, először a kérelmezőnek kell viselnie. A kérelmező csak akkor követelheti költségeinek megtérítését, ha az alapeljárásban pernyertes lett – az ilyen költségtérítési igényt az alapeljárás részeként terjesztik elő. A kérelmezett azonban jogosult a költségek megtérítésére az ideiglenes intézkedés elrendelésekor, ha ő lett pernyertes.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés meghozatalához a sérelmet szenvedő félnek kérelmet kell benyújtania, amelyben pénzkövetelésre, egyéb, azaz nem pénzköveteléssel kapcsolatos teljesítésre vagy valamilyen vitás jogra, illetve jogviszonyra kell hivatkoznia, és azt meggyőző bizonyítékkal kell alátámasztania, továbbá igazolnia kell, hogy azzal kapcsolatban kockázat áll fenn.

A pénzkövetelés biztosításához szükséges ideiglenes intézkedés elrendelése érdekében a kérelmezőnek meggyőző bizonyítékot kell szolgáltatnia valamilyen szubjektív kockázatról, vagyis arról, hogy intézkedés hiányában a kérelmezett lépéseket fog tenni a pénzkövetelés behajtásának meghiúsítása vagy megnehezítése érdekében.

Az ideiglenes intézkedések egyéb fajtái esetében csak objektív kockázatról kell meggyőző bizonyítékot szolgáltatni, vagyis arról, hogy az ideiglenes intézkedés nélkül a követelés bírósági úton történő érvényesítése és behajtása jelentős akadályokba ütközne, vagy lényegesen bonyolultabb lenne, különösen a fennálló körülmények megváltozása következtében.

A pénzkövetelés biztosítására szolgáló és az egyéb ideiglenes intézkedések esetében a kockázat meggyőző igazolásának tekintendő annak bizonyítása, hogy a követelést olyan országban kell végrehajtani, ahol annak végrehajtását sem nemzetközi megállapodás, sem az uniós jog nem garantálja.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv (Exekutionsordnung) a pénzkövetelések biztosítására szolgáló valamennyi rendelkezésre álló eszközt felsorolja. Ezek a következők:

• ingó vagyontárgyak lefoglalása és kezelése;
• ingó vagyontárgyak elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó tiltó végzés;
• harmadik félre vonatkozó tiltó végzés;
• a kérelmezett ingatlanvagyonának kezelésére irányuló intézkedések;
• az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlan vagy jogok elidegenítését vagy megterhelését megtiltó végzés.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A szóban forgó intézkedések joghatásai a nyújtott biztosítéktól függően eltérőek lehetnek. Az ingó vagyontárgyak lefoglalásának és kezelésének hatása az, hogy a vagyontárgyakat elviszik a kérelmezett közvetlen személyes hatóköréből. Ez annyit jelent, hogy a lefoglalt és kezelt vagyontárgyak esetében még a jogszerű elidegenítés is érvénytelen. A jogszabályok a bíróságot széles mérlegelési jogkörrel ruházzák fel a lefoglalt és kezelés alatt lévő tárgyak feletti „szükséges és hasznos” rendelkezés megítéléséhez, az értékcsökkenés vagy a dolgokból elérhető bevétel csökkenésének megelőzése érdekében. Ez a rendelkezés lehet például a tárolt romlandó áru értékesítése is.

Az ingó dolgok feletti minden olyan rendelkezés, amely a rendelkezési és terhelési tilalomba ütközik, teljes egészében érvénytelen.

A bíróság által harmadik személyekre kiadott tiltó végzés eltiltja a kérelmezettet attól, hogy harmadik felekkel szembeni követelésével rendelkezzen vagy azt behajtsa. Ugyanakkor a bíróság elrendeli, hogy a harmadik felek a bíróság további értesítéséig ne fizessék meg a kérelmezettel szemben fennálló tartozásaikat, ne adjanak át részére semmiféle neki járó dolgot, és ne tegyenek olyan lépést, amellyel meghiúsítanák vagy jelentősen megbonyolítanák a végrehajtást a követelés, vagy az esedékes vagy leszállítandó dolgok vonatkozásában. Más szóval a harmadik személy adósnak csak valamely kötelezettség teljesítését vagy a teljesítés megakadályozását lehet megtiltani, de a kérelmező részére történő fizetést vagy valamely jog gyakorlását nem. A tilalom harmadik fél általi nemteljesítése kártérítési felelősséget keletkeztet. A törvény azonban nem szabályozza egyértelműen, hogy a tilalomba ütköző elidegenítés érvénytelen-e, és e tárgyban a jogi vélemények megoszlanak Ausztriában.

A bíróság által kijelölt és felügyelt gondnok (vagyonkezelő) kezeli a kérelmezett ingatlanát.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, hogy az adós tulajdonával vagy az ingatlan-nyilvántartásba annak vonatkozásában bejegyzett jogokkal nem rendelkezhet, és ingatlantulajdonát nem terhelheti meg. E bejegyzés megtörténte után a kérelmezett szabadon rendelkezhet az ingatlan vagy az azzal kapcsolatos jogok tekintetében, és a megfelelő bejegyzések rögzíthetők az ingatlan-nyilvántartásban, a kérelmezőre nézve azonban csak korlátozottan hatályosulnak. A harmadik személy csak akkor szerez teljes jogosultságot a kérelmezővel szemben, és akkor töröltetheti a tilalmat, ha a bíróság jogerősen elutasítja a kérelmező követelését, vagy az ideiglenes intézkedést egyéb módon hatályon kívül helyezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés csak egy meghatározott ideig hajtható végre, bár ez meghosszabbítható a kérelmező kérelmére. Ha az ideiglenes intézkedést az érdemi eljáráson kívül rendelik el, a bíróságnak észszerű határidőt kell tűznie a biztosított követelés alátámasztására és a keresetlevél vagy a végrehajtási kérelem benyújtására. A kérelmezett megállíthatja az intézkedés végrehajtását, és elérheti a már végrehajtott intézkedés megszüntetését egy megváltási összeg letétbe helyezésével.

Az ideiglenes intézkedést kérelemre vagy hivatalból el kell törölni, ha:

• a követelés alátámasztására biztosított határidő lejárt;
• az ideiglenes intézkedést szélesebb körben hajtották végre, mint amely a kérelmező védelméhez szükséges volt;
• az ideiglenes intézkedést indokoló körülmények már nem állnak fenn;
• a kérelmezett megváltási összeget vagy biztosítékot helyezett letétbe;
• az intézkedés okai már nem állnak fenn.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban két fellebbezési lehetőség van, amelyek azonban nem késleltetik az eljárást:

• az ideiglenes intézkedés ellen benyújtott kifogás: az a fél, vagy az a harmadik személy adós, akivel szemben ideiglenes intézkedés alkalmazását kérték, 14 napon belül kifogással élhet, ha korábban meghallgatásukra nem került sor. A tisztességes tárgyalás biztosítására új bizonyítékokat lehet előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság zárt tárgyaláson hoz határozatot a kifogásról;
• az ideiglenes intézkedési eljárásban hozott határozatok ellen is fellebbezés nyújtható be (Rekurs). E fellebbezés benyújtásának határideje 14 nap. A fellebbezési eljárás teljes mértékben írásban zajlik, amelynek során nem lehet új bizonyítékot benyújtani. Jogkérdésben is megengedett az ideiglenes intézkedést megerősítő határozat elleni fellebbezés benyújtása, az ideiglenes intézkedés elutasítása ellen azonban nem lehet fellebbezni.

Különszabályok:

A törvény rendelkezik a következőkről:

• (az elvált) házastárs ideiglenes lakóhelyének a meghatározása;
• a házastársak vagyonának és megtakarításainak átmenti szabályozása, használata vagy biztosítása;
• a gyermekek ideiglenes lakóhelyének a meghatározása;
• a kapcsolati erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
• az erőszak általános megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
• a magánélet megsértésének megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
• a házastárs sürgős elhelyezési igényének kielégítését célzó intézkedések;
• ideiglenes bérleti díj.

E különszabályok közül különös jelentőséggel bírnak a családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések. Ausztriában nagyon egyszerű és hatékony rendszer működik a kapcsolati erőszak megakadályozása érdekében, amely lehetővé teszi az erőszakos személy adott ingatlanból történő kizárását és visszatérésének a megtiltását. Ha az egyik személy erőszakos viselkedése miatt nem várható el a másik személytől, hogy vele találkozzon, az erőszakos viselkedésű személynek azt is megtilthatják, hogy bizonyos helyeket felkeressen vagy a másik személlyel kapcsolatba lépjen. A legfontosabb elem az, hogy a családon belüli erőszak megakadályozása céljából ez a rendszer különösen támogatja a szoros együttműködést a rendőrség, a bíróság, a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő helyi szervezet és – ha a kiskorú gyermekek is érintettek – a gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal között. Egyes esetekben áldozatsegítő szervezet általi képviseletet is biztosítanak.

A rendőrségre vonatkozó jogszabályok az élet, egészség vagy szabadság elleni veszélyes támadás esetére feljogosítják a rendőrségi szerveket kitiltó határozat vagy távoltartási végzés meghozatalára, legfeljebb kéthetes időtartamra. Ha a bírósághoz ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtanak be, ezt az időtartamot legfeljebb négy hétre meg lehet hosszabbítani. A rendőrség köteles tájékoztatni a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő helyi központot, hogy az segítséget nyújthasson az áldozatnak.

Ha az egyik személy testi sértéssel vagy azzal való fenyegetéssel, illetve a másik személy mentális egészségét súlyosan károsító magatartással elviselhetetlenné teszi az együttélést a másik személy számára, a bíróság a másik személy kérelmére:

• kötelezi az előbbi személyt a közös lakóhely és annak közvetlen környezetének az elhagyására; és
• nem engedélyezi a közös otthonba és annak közvetlen környezetébe történő visszatérését, amíg a közös otthon a kérelmező sürgős elhelyezési igényének a kielégítésére szolgál.

Ezen túlmenően a bíróság a családi otthonból kitiltott személyt eltilthatja bizonyos helyek felkeresésétől (például a családi otthon vagy a gyermek iskolája előtti terület), és elrendelheti, hogy az említett személy tartózkodjon a kérelmezővel való kapcsolattartástól vagy találkozástól, amennyiben ezzel az alperes komoly érdeksérelmet nem szenved.

Ha az ideiglenes intézkedést az alapüggyel összefüggésben hozták meg, mint például házasság felbontásával kapcsolatos vagy érvénytelenítési eljárással, vagyonmegosztással vagy a családi otthonra vonatkozó használati jogok rendezésével összefüggésben, az az alapeljárás jogerős befejezéséig marad érvényben. Az ideiglenes intézkedés az alapeljárástól, valamint attól függetlenül is meghozható, hogy a felek még együtt élnek-e. Azonban az alapeljárás megindulásáig az intézkedés elrendelésének időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

Ha ennek feltételei fennállnak, az ideiglenes intézkedést azonnal végre kell hajtani, akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek során a végrehajtó hatóságnak (végrehajtónak) fel kell szólítania a kérelmezettet az ingatlan elhagyására, el kell vennie tőle a kulcsait, és azokat bírósági letétbe kell helyeznie. A családon belüli erőszak megakadályozását szolgáló ideiglenes intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a bíróság elrendelheti a rendfenntartó erőknek a rendelkezésükre álló személyi állomány igénybevételét. Ez gyakran előfordul a gyakorlatban, ami azt jelenti, hogy az erőszak megelőzésére szolgáló ideiglenes intézkedéseket általában nem a végrehajtó, hanem a rendőrség hajtja végre.