Az átmeneti időszak vége előtt indított, folyamatban lévő polgári eljárásokat az uniós jog alapján fogják lefolytatni. Az európai igazságügyi portálon 2022 végéig még olvashatók lesznek az Egyesült Királyságra vonatkozó releváns információk, az országgal kötött kölcsönös megállapodás alapján.

Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Anglia és Wales
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Angliában és Walesben a bíróságok a CPR (Civil Procedure Rules - polgári perrendtartás) 25.1. cikke (1) bekezdésének alapján és általános hatáskörükben jogosultak ideiglenes és/vagy biztosítási intézkedéseket hozni, amelyek a fél vagyonnal vagy keresettel kapcsolatos érdekeinek védelmére irányulnak. E jogorvoslatok a peres eljárás bármely szakaszában, sőt, annak megkezdése előtt is rendelkezésre állnak. Ezek annyiban méltányos jogorvoslatok, hogy a bíróság megfelelő végzés meghozatalát mérlegelheti. E jogorvoslatok biztosítására vonatkozó elveket az alapvető jelentőségű az American Cyanamid Co kontra Ethicon[1] ügyben állapították meg. A 25.1. cikk (1) bekezdése alapján a bíróság következő végzéseket hozhat:

ideiglenes intézkedések

ideiglenes nyilatkozatok

ingatlanokra vonatkozó végzések, amelyek lehetővé teszik az ingatlan értékesítését, megóvását, szemléjét, megőrzésének átadását, ingatlanra vonatkozó előleg kifizetését

földterület és épületek bejegyzésére irányuló végzések

áruk átadására irányuló végzések

biztosítási intézkedést elrendelő végzések vagy arra irányuló végzések, hogy a fél nyújtson tájékoztatást a biztosítási intézkedést elrendelő végzések tárgyát képező ingatlan vagy vagyontárgyak helyéről

házkutatási végzések

Okiratok hozzáférhetővé tételére vagy ingatlan szemléjére vonatkozó, perindítást megelőző végzések – ezek az ellenérdekű fél vagy egyelőre még nem érintett fél ellen irányulhatnak

előleg fizetésére vonatkozó végzések a bíróság által még meg nem ítélt kártérítés tekintetében

az eljárás érdemi részének kimenetelétől függő bírói letétre vonatkozó végzések

pénzzel való elszámolásra vonatkozó végzések

szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatos végzések

A bíróságok általános hatásköre alapján az ítélkezési gyakorlat is kialakított néhány ideiglenes intézkedést, mint például a Norwich Pharmacal végzéseket és a perlési tilalmakat. A Norwich Pharmacal végzések célja, hogy arra kötelezze a harmadik felet, hogy közölje a jogsértő adatait annak érdekében, hogy a felperes ezt követően keresetet indíthasson ellene – e végzéseket gyakran a hűtlen kezelés esetéiben alkalmazzák. A perlési tilalmak célja, hogy megakadályozzák a felet abban, hogy külföldi országban indítson pert, ha az zaklatást vagy nyomásgyakorlást valósítana meg, vagy ellentétes lenne a tisztességes eljárással. Ezenfelül a bíróság a bírósági eljárás tárgyát képező jogszabály vagy szerződéses feltétel értelmezésével kapcsolatos nyilatkozatot adhat ki.

Az intézkedés olyan bírósági végzés, amely meghatározott lépések megtételére vagy azoktól való tartózkodásra kötelezi a perben részes felet. Az ideiglenes intézkedés pedig a kereset tárgyalását megelőzően hozott végzés. A felperes a bírósági eljárás során vagy akár az eljárás megkezdését megelőzően is kérelmezheti helyzetének védelmét azáltal, hogy ideiglenes intézkedés elrendelését kéri annak érdekében, hogy az alperest megakadályozza abban, hogy a felperes érdekét sértő módon járjon el.

A felperes két különös típusú intézkedés elrendelését kérheti, ha fennáll annak veszélye, hogy az alperes bizonyíték megsemmisítésére vagy a felperes javára szóló ítélet meghiúsítására irányuló lépéseket fog tenni. Az első a házkutatási végzés; a második pedig a biztosítási intézkedést elrendelő végzés, amely megtiltja az alperes számára, hogy a vagyontárgyakkal rendelkezzen vagy azokat a joghatóság területén kívülre helyezze.

Ha a felperes valamely pénzösszeg (például adósság vagy kártérítés) megfizetését kéri, a bíróság előleg fizetésére kötelezheti az alperest azon összeg tekintetében, amelyet végső soron az alperesnek adott esetben fizetnie kell, azon nehézségek elkerülése érdekében, amelyet a felperes részére az ítélethozatal esetleges késedelme okozhat.

Az alperes annak kockázatával szembesülhet, hogy még ha a keresetet el is utasítják és a felperest a költségek megfizetésére is kötelezik, a költségekről szóló végzés végrehajtása lehetetlen lesz. A bíróság az alperes védelme érdekében bizonyos körülmények között általában meghatározott pénzösszeg bíróság részére történő megfizetésével perköltség-biztosíték nyújtására kötelezheti a felperest.

A High Court (felsőbb bíróság) jogosult egy másik joghatóság területén folyamatban lévő eljárás támogatására ideiglenes intézkedést hozni, ha az célszerűnek látszik. E bíróság „egész világra kiterjedő, biztosítási intézkedést elrendelő végzést” is hozhat, amely másik joghatóság területén található vagyontárgyakra vonatkozik.

[1] [1975] 1.504

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Intézkedések (köztük a házkutatási végzések és a biztosítási intézkedést elrendelő végzések)

A 25. cikk alapján az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az eljárás megindítását követően azon bírósághoz kell benyújtani, amely az ügyben eljár vagy el fog járni. Egyes intézkedéseket, különösen a nemzetközi elemet magukban foglaló végzéseket, csak a High Court (felsőbb bíróság) hozhat meg, míg más végzéseket a County Court (megyei bíróság) is meghozhat. A High Court (felsőbb bíróság) esetében e végzések meghozhatók általános módon vagy különböző tanácsban eljáró, ideiglenes intézkedésről határozó bíróságok vagy ügyeleti szolgáltatásaik révén; ez gyakran valamely cikk sajtó általi megírását megakadályozó, vagy a belügyminisztérium általi kiutasításokat leállító bírósági végzések esetében fontos.

A kérelem általános követelményei közé tartozik, hogy azt az N244. sz. kérelemmel kell benyújtani, és a kérelemhez csatolni kell a keresetlevél formanyomtatványt, a kérelmet alátámasztó tanúvallomást, a bizonyítékként szolgáló nyilatkozatokat, valamint a végzés tervezetét. A végzés tervezetének tartalmaznia kell a kártérítési ellen-kötelezettségvállalást[2], a kérelem, bizonyíték alperesek részére történő kézbesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, valamint további meghozott végzéseket. Ez kulcsfontosságú, ha a másik fél meghallgatása nélküli eljárásról van szó. Sürgősségi intézkedések esetében kötelezettséget kell vállalni a vonatkozó díjak haladéktalan megfizetésére; ezenfelül szükséges lehet a formális eljárás mielőbbi megindítására vonatkozó kötelezettségvállalás is.

Az intézkedés meghozatalát követően az ügyet megtárgyalja a bíró, aki meghozza a szükséges végzést, gondoskodik a végzés lepecsételéséről és a kérelmező részére történő eljuttatásáról. A kézbesítés ugyanakkor a kérelmező fél feladata.

A házkutatási végzések komoly beavatkozást jelentenek, és ezért külön követelményeknek kell megfelelniük. E végzéseket általában a házkutatási végzéseket ismerő, és a kérelmező ügyvédeitől független „supervising solicitor” (felügyelet ellátó ügyvéd) kézbesíti. A supervising solicitor köteles az alperesnek a házkutatási végzést elmagyarázni, és őt azon jogáról tájékoztatni, hogy jogi tanácsot kérhet. A supervising solicitor fogja végrehajtani, illetve felügyelni a házkutatást, továbbá a házkutatásról a kérelmező ügyvédjeinek jelentést tenni. A házkutatási végzés a kézbesítéssel és a jogi segítségkéréshez észszerűen elvárható időtartam leteltével lép hatályba.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzések olyan végzések, amelyek megakadályozzák a felet abban, hogy a joghatóság területén található vagyontárgyakat eltávolítsa, és visszatartja attól, hogy a világon bárhol lévő vagyontárgyakkal rendelkezzen. E végzések kivételesen a meghozataluk időpontjában lépnek hatályba, emiatt pedig a végzés kézbesítése rendkívüli jelentőséggel bír.

A végzés teljesítésének elmulasztása mindkét esetben a bíróság megsértése miatti eljárást von maga után.

Előlegfizetések és perköltség-biztosíték

Az előlegfizetésekre és perköltség-biztosítékra a felek megállapodása alapján kerülhet sor, megállapodás hiányában azonban kérelmet kell bírósághoz benyújtani. A kérelmet írásbeli bizonyítékkal alátámasztott keresetlevéllel kell benyújtani. A kérelmet kézbesíteni kell az alperes részére, aki ellenkérelmében bizonyítékot terjeszthet elő. Ha a bíróság meghozza a végzést, az meg fogja határozni a teljesítendő biztosíték vagy a fizetés formáját és összegét.

A végzések meghozatalának költségei

A fentiekben meghatározott végzések meghozatala költségeinek mértéke nincs rögzítve. Ugyanakkor a végzésre irányuló kérelem benyújtásának vannak bizonyos bírósági díjai, amelyek attól függnek, hogy kérelmet az alperes értesítésével vagy anélkül nyújtották-e be. E díjak részletezése az igazságügyi minisztérium honlapján található.

A kérelmező felel az ügyvédeit (és házkutatási végzés esetében a supervising solicitort) megillető díj megfizetéséért, bár az alperes végül kötelezhető e költségek megfizetésére.

[2] A kötelezettségvállalásokat a bíróság felé kell tenni. A kötelezettségvállalás teljesítésének elmulasztása súlyos büntetéssel járhat

2.2 A főbb feltételek

A fentebb említetteknek megfelelően az e fejezetben ismertetett jogorvoslatok mérlegelésen alapulnak, és a bíróság nem fogja azokat elrendelni, ha úgy ítéli meg, hogy az adott körülmények között nem lennének megfelelőek vagy aránytalanok lennének. A bíróságok hajlamosak óvatosabban eljárni a házkutatási végzések és biztosítási intézkedést elrendelő végzések esetében, mivel azok különösen szigorú intézkedéseknek minősülnek.

Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés elrendeléséről való döntéshozatal során[3] a bíróság elsőként azt vizsgálja meg, hogy a kérelemmel „komoly eldöntendő kérdés” merül-e fel (ahelyett, hogy „jelentéktelen vagy zaklató” lenne). Ha nem, akkor az intézkedést nem rendeli el.

Ha komoly eldöntendő kérdésről van szó, a bíróság ezt követően az „előnyök és hátrányok egyensúlyát” fogja mérlegelni. Ez magában foglalja annak vizsgálatát, hogy rosszabb lenne-e a felperestől elvárni, hogy a tárgyalásig nélkülözze az intézkedést, vagy az alperesnek eltűrni az intézkedést. E kérdés elbírálása során a bíróság a következők kérdéseket az alábbi sorrendben fogja figyelembe venni:

  • A kártérítés megítélése-e a megfelelő jogorvoslat a felperes számára, ha a felperes lenne pernyertes? Ha a kártérítés megfelelő jogorvoslat lenne, akkor az intézkedést nem rendelik el. Ha nem (például mert a felperest ért kár helyrehozhatatlan vagy nem vagyoni jellegű), a további kérdéseket kell megvizsgálni.
  • Megfelelő védelmet biztosít-e az alperes számára a felperes kártérítési ellen-kötelezettségvállalása, ha az alperes lenne pernyertes? Ha a kártérítés megfelelő védelmet biztosítana az alperes számára, az általában az intézkedés mellett szól.
  • Ha úgy tűnik, hogy egyéb tényezők egyensúlyban vannak, a bíróság fenn fogja tartani a status quot. A bíróság egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is figyelembe vehet, például az intézkedés elrendelésének vagy elutasításának a foglalkoztatásra vagy a gyógyszerek elérhetőségére gyakorolt hatását.
  • A bíróság végső megoldásként figyelembe veheti a felek érdekeinek viszonylagos értékét, azonban csak akkor, ha lehetséges tiszta képet kapni arról, hogy az egyik fél érdeke fontosabb a másik félénél.

Házkutatási végzések

A házkutatási végzés peres eljárás szempontjából fontos bizonyítékok vagy vagyontárgyak megőrzése érdekében hozható meg. A házkutatási végzés meghozatalának feltételei az intézkedések egyéb típusaihoz képest szigorúbbak, és a bíróság nem fog végzést hozni, kivéve, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

  • Különösen komoly prima facie eset áll fenn az alperessel szemben.
  • Az alperesnek a kereset alapjául szolgáló tevékenységei ténylegesen kárt okoznak vagy okozhatnak a felperesnek.
  • Egyértelműen bizonyítható, hogy az alperes terhelő okiratok vagy tárgyak birtokában van.
  • „Valós lehetősége” vagy „valószínűsége” van annak, hogy a végzés elrendelésének elmaradása esetében fontos okiratok vagy anyag fog eltűnni.

Biztosítási intézkedést elrendelő végzések

A bíróság jogosult biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozni, ha az „igazságos és helyénvaló”. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés meghozatalára nem kerül sor, kivéve, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

  • A felperesnek olyan komoly jogcíme van, amelyre Anglia és Wales bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
  • A felperes követelése az alperessel szemben „jó érvekkel alátámasztott”.
  • Megalapozottan feltételezhető, hogy az alperes a joghatóság területén vagyontárgyakkal rendelkezik.
  • „Valós a kockázata” annak, hogy az alperes olyan módon fog a vagyontárgyakkal rendelkezni, hogy az ítéletet nem lehet majd végrehajtani (például vagyontárgyak értékesítésével vagy a joghatóság területéről való eltávolításával).

A bíróság különleges körültekintéssel fog eljárni mielőtt a külföldi eljárás támogatása érdekében biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozna, különösen ha az átfedésbe vagy összeütközésbe kerülne azon külföldi bíróság által hozott, biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel, amely előtt az alapeljárás folyamatban van, vagy ha a külföldi bíróság megtagadta a vagyontárgyak biztosítását.

A bíróság nem fog az egész világra kiterjedő, biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozni, ha az alperes elegendő vagyonnal rendelkezik a joghatóság területén, és meg kell vizsgálnia, hogy az egész világra kiterjedő végzés végrehajtható-e azokban az országokban, ahol az alperes vagyonnal rendelkezik.

Norwich Pharmacal végzések

Az ítélkezési gyakorlat dolgozta ki ezeket a végzéseket, amelyek arra kötelezik az alperest, hogy a felperes részére adjon át bizonyos okiratokat vagy információkat. Miközben hasonlít a pert megelőző és nem peres félre vonatkozó adatközlési végzésre, a közzététel köre tágabb, mivel a okiratok mellett „információkra” is kiterjed. E végzések a per során bármikor rendelkezésre állnak, és akár az ítéletet követően is kérelmezhetők. Az általános méltányossági elvek mellett további kritérium, hogy jogsértésre kell, hogy sor kerüljön, és jogsértőnek is kell lennie, aki ellen, ha ismert, a felperes keresetet fog indítani. A végzés szükséges az igazság szolgáltatásához, és annak elérésének nincs más módja. Az alperes a jogsértő, vagy olyan személy, aki a jogsértővel kapcsolatban áll, vagy hozzá kötődik, és információval rendelkezik a jogsértővel kapcsolatban. E végzések iránti kérelmet a High Courthoz (felsőbb bíróság) kell benyújtani, és nemzetközileg is kérelmezhetők; a közlés tárgya a bíróság hozzájárulása nélkül külföldi per során is felhasználható, ami eltérést jelent a peres eljárás általános elveitől.

Perlési tilalmak

Ezek olyan intézkedések, amelyek megtiltják az alperesnek, hogy külföldi bíróság előtt indítson pert. A méltányosság szabályának általános elvein felül más szempontok is érvényesülnek. Elsődlegesen a perlési tilalomnak az igazságszolgáltatás érdekét kell szolgálnia; Általában mert a per zaklatást valósít meg, vagy valamely szerződéses kikötés megsértését jelentené, például az Anglia és Wales bíróságainak kizárólagos joghatóságára vonatkozó kikötés megsértését. Ezenfelül a perre olyan bíróság előtt kell, hogy sor kerüljön, amely a „Brüsszel I” rendelet hatályán kívül esik. Amennyiben a bíróság meg tudja akadályozni e bíróságok előtti per indítását, a bírósági rendszerek közötti kölcsönös bizalom elve sérülne. E szabály alóli kivételt jelenti, ha az ügy választottbírósághoz tartozik; ebben az esetben nem állna fenn ennek veszélye.

Előlegfizetések

A bíróság csak akkor rendelheti el, hogy az alperes fizessen előleget, ha az alperes elismerte, hogy pénzösszeget kell a felperes részére fizetnie, ha a felperes javára később meghatározandó pénzösszeget megítélő ítéletet már meghozták, vagy ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a tárgyaláson a felperes részére „jelentős pénzösszeget” fognak kifizetni (vagy ingatlan birtoklására vonatkozó követelésben, az alperes általi földhasználat tekintetében kerül sor pénzösszeg kifizetésére). A személyi sérüléssel kapcsolatos ügyekben a fizetés elrendelésére csak akkor kerül sor, ha az alperes kötelezettségét a biztosító teljesíti, vagy ha az alperes állami szerv.

Perköltség-biztosíték

A leggyakoribb esetek, amelyekben a bíróság a felperest biztosíték adására kötelezi, a következőek:

  • A felperes az Európai Unión és az Európai Szabadkereskedelmi Térségen (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) kívüli lakóhellyel rendelkezik, és a felperes lakóhelye szerinti országban nehezen lehetne végrehajtani a költségviselésre vonatkozó végzést.
  • A felperes egy társaság vagy más bejegyzett szerv, és okkal feltételezhető, hogy nem lesz képes kifizetni az alperes költségeit, ha arra kötelezik. (A bíróság annak eldöntése során, hogy el kell-e rendelni a biztosíték adását, figyelembe fogja venni, hogy a felperes pénz- vagy forráshiányát az alperes eljárása okozta-e).
  • A felperes a per jogkövetkezményeinek kijátszása érdekében megváltoztatta a címét; vagy a keresetlevélben elmulasztott helyes címet megadni.
  • A felperes olyan lépéseket tett a vagyontárgyaival kapcsolatban, amely megnehezítené, hogy a költségviselésre vonatkozó végzést vele szemben végrehajtsák.

A bíróság csak abban az esetben hozza meg a végzést, ha meggyőződött arról, hogy az az minden körülmények között igazságos. Figyelembe fogja venni, hogy a biztosíték iránti kérelmet megalapozott követelés megakadályozására használják-e fel, és hogy a követelés eredményességének valós kilátása van-e.

A bíróság továbbá jogosult elrendelni, hogy a következő személyek szolgáltassanak biztosítékot:

  • az eljárásban nem részes fél, aki a követelést az eljárás eredményéből való részesedés fejében finanszírozza, vagy aki a keresetindítás jogát a költségviselésre vonatkozó végzés kockázatának elkerülése érdekében a felperesre ruházta át;
  • Az eljárásban részes bármely fél, aki alapos indok nélkül nem nem tett eleget az eljárási szabályoknak.

[3] Ezek az American Cyanamid elvek esszenciáját és tökéletesítését jelentik.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések

Az intézkedés előírhatja a perben részes fél számára vagyontárgyakkal kapcsolatos lépések megtételét, vagy azoktól való tartózkodást.

Házkutatási végzések

A házkutatási végzés előírja az alperes számára, hogy engedjen belépést a helyiségeibe, azonban nem teszi lehetővé a felperes számára, hogy a belépés során erőszakot alkalmazzon. A végzésnek meg kell határoznia az átkutatható helyiségeket, és fel kell sorolni azokat a tárgyakat, amelyeket a házkutatást végző személyek megvizsgálhatnak, lemásolhatnak vagy elvihetnek. A végzés csak olyan bizonyítékokra vonatkozhat, amelyek az eljárás szempontjából fontosak lehetnek vagy olyan ingatlanra, amely az eljárás tárgyát képezheti, vagy amellyel kapcsolatban az eljárás során kérdés merül fel.

Az általános formájú végzés előírja az alperes számára, hogy adja át a végzésben felsorolt tárgyakat. Ha a fontos bizonyítékokat számítógépeken tárolják, a helyiségekben található valamennyi számítógéphez hozzáférést kell biztosítani azok átvizsgálása érdekében, az összes talált tárgyról pedig másolatokat kell biztosítani.

Biztosítási intézkedést elrendelő végzések

A bíróság az alperes vagyonával kapcsolatban olyan biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozhat, amely megtiltja az alperes számára, hogy vagyontárgyait a joghatóság területén meghatározott érték alá csökkentse, vagy meghatározott vagyontárgyak biztosítását elrendelő végzést hozhat. Az alperes továbbra is jogosult meghatározott összeget megélhetési kiadások, valamint jogi tanácsadás és képviselet fedezésére költeni, és a végzés lehetővé teheti az alperes számára, hogy a szokásos üzletmenet keretében rendelkezzen a vagyontárgyaival.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés általános formája a „maximális összegre” vonatkozó végzés, amely a megállapított értékig az alperes összes vagyontárgyára kiterjed. E végzés hatálya kiterjed minden olyan vagyontárgyra, amellyel az alperes jogosult egyedül rendelkezni, beleértve a harmadik fél által az alperes utasításai alapján birtokolt vagy ellenőrzött vagyontárgyakat.

Az általános vagy „maximális összegre” vonatkozó végzés hatálya bármely vagyontárgyra vonatkozhat, beleértve ingóságokat és ingatlanokat, járműveket, pénzt és biztosítékokat. A végzés ki fog terjedni a meghozatala után megszerzett vagyontárgyakra is. E végzés meghatározhat konkrét ingatlanokat, vállalati vagyont és bankszámlákat, amelyek tekintetében biztosítási intézkedést rendeltek el. Közös bankszámlát nem fog érinteni a biztosítási intézkedés, kivéve, ha a végzés kifejezetten kiterjed rá.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az alperes figyelmét felhívják, hogy az ideiglenes intézkedés be nem tartása a bíróság megsértésének minősül, amely miatt az alperest szabadságvesztésre ítélhetik, megbírságolhatják vagy vagyontárgyait lefoglalhatják.

Nem jelenti szükségképpen a bíróság megsértését az, ha a harmadik fél lehetővé teszi az alperes számára, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzés megsértésével értékesítsen vagyontárgyakat. Ugyanakkor, ha a harmadik fél, akit értesítettek a biztosítási intézkedést elrendelő végzésről, szándékosan segít az alperesnek a befagyasztott vagyontárgyak értékesítésében, e fél megsérti a bíróságot. A felperesnek ezért harmadik felek, mint például az alperes bankárai, könyvelői és ügyvédei részére rendelkezésre kell bocsátania a biztosítási intézkedést elrendelő végzés másolatait. (A végzés általános formája feltételezi, hogy erre sor kerül, és figyelmezteti a harmadik feleket a lehetséges büntetésekre). E végzés tartalmazza a felperes arra vonatkozó kötelezettségvállalásait, hogy viseli a harmadik felek végzés betartásával kapcsolatban felmerült észszerű költségeit, és mentesíti őket az ennek során felmerült kötelezettségek alól.) A bankok és egyéb harmadik felek, még ha értesítették is őket a végzésről, jogosultak gyakorolni a biztosítékra és beszámításra vonatkozó azon jogokat, amelyek a biztosítási intézkedést elrendelő végzés meghozatala előtt keletkeztek.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés a befagyasztott vagyontárgyakkal kapcsolatban a felperes számára nem biztosít tulajdonosi jogokat. A bíróság megsértése miatti eljárás megindításának joga általában a felperes egyetlen jogorvoslati lehetősége. A végzés megsértésével kötött szerződés jogellenes, és ezért azt a perben részes fél, aki tudatában volt annak, hogy megsérti a végzést, nem érvényesítheti. Ezenfelül a bíróság néha külön biztosítási intézkedést rendelhet el annak megakadályozza érdekében, hogy az alperes harmadik féllel fennálló szerződést teljesítsen. Ugyanakkor a tulajdonjog jogellenes szerződéssel is átruházható, és azt követően, hogy az ilyen szerződést teljesítették, általában visszaszerezhetők az átruházott vagyontárgyak.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ha ideiglenes intézkedést elrendelő végzést a felek jelenlétében hoztak meg, e végzés megállapíthatja, hogy az a tárgyalásig, ítélethozatalig vagy a bíróság további végzéséig, vagy meghatározott időpontig érvényes. (Ha az ideiglenes intézkedés „további végzésig” érvényes, az érvényessége nem jár le, amikor a bíróság ítéletet hoz, hanem csak akkor, amikor olyan végzést hoz, amely az ideiglenes intézkedést kifejezetten vagy hallgatólagosan hatályon kívül helyezi.)

Az alperes értesítése nélkül hozott ideiglenes intézkedés általában korlátozott, ritka esetben 7 napnál hosszabb ideig marad érvényben, és másik bíróság végzése szükséges az érvényesség fenntartásához. Ha a bíróság másik fél értesítése nélkül hoz intézkedést, általában „visszatérési időpontot” határoz meg a további meghallgatásra, amelyen az alperes részt vehet, és vitathatja a végzés fenntartását. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés általános formája megállapítja, hogy az a visszatérési időpontig vagy további végzésig érvényes.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az alperes vagy az ideiglenes intézkedés által közvetlenül érintett bármely harmadik fél bármikor kérheti a bíróságtól a végzés megváltoztatását vagy megsemmisítését (a már végrehajtott házkutatási végzéssel kapcsolatos kérelemmel ugyanakkor általában a tárgyalásig várni kell). Az értesítés nélkül hozott végzés megtámadásához nem kell a visszatérési időpontot megvárni. Az alperesnek a felperes ügyvédeit előzetesen tájékoztatni kell a kérelemről. A kérelmet általában ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a végzést meghozta, és arról gyakran ugyanaz a bíró határoz.

Az alperes kérelmének alapjául szolgáló jogalapok a következők: a végzés valamely feltétele teljesítésének elmulasztása, a körülmények olyan lényeges változása, amely megszünteti a végzés indokoltságát, a végzés korlátozó joghatása, indokolatlan beavatkozás az ártatlan harmadik felek jogaiba, valamint a felperes késlekedése követelésének érvényesítésében. Ha az intézkedést az alperes értesítése nélkül hozták meg, a végzés hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának jogalapjai közé tartozik a felperes azon mulasztása, hogy a lényeges tényeket a végzés meghozó bíróság tudomására hozza, valamint ha az értesítés nélkül ideiglenes jogorvoslat biztosításához nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.

Ha a bíróság hatályon kívül helyezi a végzést, akkor az alperes jogosult a felperes kártérítési ellen-kötelezettségvállalására hivatkozni, és kártérítést követelni. A bíróság „károkra vonatkozó vizsgálatot” fog elrendelni az alperes veszteségeinek megállapítása érdekében, bár ez a tárgyalásig vagy későbbi időpontig elhalasztható.

A bíróság jogosult továbbá az előlegfizetésekre és perköltség-biztosítékra vonatkozó végzéseket is hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni, és elrendelheti, hogy a végzés alapján fizetett összeg egészét vagy egy részét vissza kell fizetni.

Kapcsolódó linkek

Igazságügyi minisztérium

Utolsó frissítés: 30/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.