

Információk keresése régiónként
Az ideiglenes intézkedések listája nem korlátozott; valamennyi sürgős ideiglenes intézkedés a bíróság előtt kérhető, amennyiben nincs kényszerítő kifogás, vagy ha azt jogvita fennállása indokolja (időközi kifizetés, lakásfoglalók kilakoltatása, szakértői vélemény vagy kártérítésről szóló értesítés stb.). Ezenfelül a bíróság sürgősséggel elrendelhet az azonnali károsodás megelőzéséhez (beleértve a helyszíni védőintézkedéseket) vagy a nyilvánvalóan jogellenes zavarás megszüntetéséhez szükséges bármely ideiglenes intézkedést.
Ezek a biztosítási intézkedések a következő két forma egyikét ölthetik:
Ideiglenes intézkedések esetén a bíróság hatáskörének megállapítása a kérelem természete alapján történik. A rendes hatáskört a rendes bíróság (Tribunal judiciaire) elnöke gyakorolja. A helyi bíróság (Tribunal de proximité), valamint a kereskedelmi bíróság (Tribunal de commerce), a munkaügyi bíróság (Conseil des prud’hommes) és a földhaszonbérleti bíróság (Tribunal paritaire des baux ruraux) elnöke is határozhat a hatáskörükbe tartozó ideiglenes intézkedésekről.
Biztosítási intézkedések esetén a végrehajtás helye szerinti bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke rendelkezik hatáskörrel, ha a kérelem, bármely jogi eljárás megindítása előtt, a kereskedelmi bíróság joghatósága alá tartozó tartozás biztosítására irányul.
A hatáskörrel rendelkező bíróság az adós tartózkodási helye szerint bíróság, ha lakóhelye Franciaországban található. Egyéb esetben a végrehajtás helye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel.
Főszabály szerint az ügyvédi képviselet kötelező az ideiglenes intézkedésről határozó bíró és a végrehajtásért felelős bíró előtt, kivéve bizonyos kérelmek esetében, különösen, ha azok 10 000 eurónál kisebb összegre vonatkoznak. A zár alá vételt bírósági végrehajtó végzi. Erre bíróság által alapított zálogjog bejegyzése esetén nincs szükség. A zálogjog bejegyzésének jogi összetettségére tekintettel ugyanakkor a hitelezőket mindig jogi szakember segíti.
A biztosítási intézkedések költségét végső soron az adós viseli akkor is, ha azokat a hitelezőnek esetlegesen meg kell előlegeznie. A végrehajtási költségekre díjtáblázat vonatkozik, amely rögzíti az egyes végrehajtási cselekményekért és biztosítási intézkedésekért a bírósági végrehajtónak fizetendő díjat.
Az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet értelmében a bírósági végrehajtók díjazásának mértéke a kérdéses ügytől függően halmozható vagy vagylagos, fix vagy arányos összegben kifejezett átalánydíjból áll, valamint, adott esetben, egy igazgatási díjból.
Ami a biztosítási intézkedéseket illeti, a behajtott összegek alapján kiszámított arányos behajtási díj kizárólag akkor esedékes, ha a bírósági végrehajtót utasítják az esedékes összegek behajtására. Ezenkívül az említett rendelet mellékletében szereplő díjjegyzék kizárja a további, szabadon kialkudott díjazás lehetőségét, kivéve a társaságban fennálló jogok, valamint a részvények és üzletrészek zár alá vételét.
A bíróság csak engedélyezi a biztosítási intézkedést, azonban azt nem foganatosítja. Az intézkedést az engedély jogosultjának kérésére a bírósági végrehajtó hajtja végre.
Amennyiben a bíróság előzetes engedélyére van szükség, a követelésnek „alapelven kell alapulnia”.
Biztosítási intézkedések alkalmazásának a sürgősség kifejezetten nem feltétele.
A hitelezőnek bizonyítania kell, hogy fennállnak „olyan körülmények, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik” az adósság behajtását (például a vagyonát elrejtő adós rosszhiszeműsége, számos hitelező létezése stb.).
Az adósnak a jog által „zár alá vételi tilalom alatt állónak” (például a mindennapi létfenntartáshoz vagy valamely foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak) nem nyilvánított összes vagyontárgya zár alá vétel tárgyát képezheti. Ugyanez vonatkozik az adósságokra; a munkabér ugyanakkor nem képezheti biztosítási intézkedés tárgyát (akkor sem, ha bírósági határozat vagy más végrehajtható okirat alapján a munkabér lefoglalására vonatkozó eljárással összhangban zár alá vehető).
A biztosítási intézkedés keretében zár alá vett vagyontárgyakkal nem lehet rendelkezni. Az adós továbbra is birtokolja a vagyoni eszközöket, és továbbra is felelős azokért, de nem rendelkezhet azokkal. Amennyiben az adós jogellenesen használja a zár alá vett vagyont, pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekményt követ el.
A zár alá vett pénzösszegeket letéti számlán helyezik el.
A bíróság által alapított zálogjoggal terhelt vagyont az adós értékesítheti, azonban a hitelező jogosult erről tájékoztatást kapni, és a szóban forgó vagyoni eszközök eladási árából kifizetésre jogosult.
A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyoni eszközök az adós felügyelete alatt állnak, aki azok „felelős őrzője”. Ilyen lefoglalás harmadik felekkel szemben nem érvényesíthető. Ezzel ellentétben a bíróság által elrendelt (kereskedelmi vagy vagyont terhelő) zálogjog – amelynek fennállását közzé kell tenni – bármely féllel szemben érvényesíthető.
Az ügyfeleinek egyike vonatkozásában biztosítási célból alkalmazni kívánt zár alá vétel iránti kérelmet kézhez vevő bankár (és bármely harmadik fél adós) köteles a bírósági végrehajtóval közölni az adóssal szemben fennálló összes kötelezettségét (azaz az adós nevére nyitott összes számlát és az adós számláján nyilvántartott valamennyi összeget). Amennyiben a bankár a tájékoztatást jogszerű indok nélkül megtagadja, a tartozás adós helyett történő megfizetésére kötelezhető.
A biztosítási intézkedést a végzésnek az engedélyező bíróság általi kibocsátásától számított három hónapon belül meg kell tenni. Egyéb esetben az engedély érvényét veszti.
Amennyiben a hitelező még nem kezdeményezte a követelésének elismerését célzó eljárást, azt az intézkedés megtételének hónapjában kell megindítania. Egyéb esetben az intézkedés érvényét veszti.
A biztosítási intézkedést legkésőbb nyolc napon belül közölni kell az adóssal. Az adós jogosult a végrehajtó bírósághoz fellebbezést benyújtani, hogy az intézkedést vagy az engedélyt megtámadja. Emellett a bíróság a tárgyalás napjának előzetes kitűzésére is jogosult; erre az időpontra a feleket az intézkedés megvitatása céljából beidézi. Főszabály szerint az adós általi megtámadás elfogadható, amennyiben a zár alá vételt nem foganatosították azt követően, hogy a hitelező a követeléséről bírósági határozatot szerzett be.
Az adós a végzést az intézkedéssel egy időben megtámadhatja.
A végrehajtás helye szerinti bíróság, amely hatáskörrel rendelkezik a biztosítási intézkedésekre vonatkozó engedély megadására, a végzésre vonatkozó megtámadásokat is tárgyalhatja. Határozataival szemben a fellebbviteli bíróságra fellebbezés nyújtható be.
Amennyiben az adós az intézkedés engedélyezéséről magával az intézkedéssel egy időben értesül, a végzés megtámadására az intézkedés megtámadására vonatkozó szabályokkal egyező szabályok vonatkoznak, azaz arra csak addig van lehetőség, amíg az intézkedést nem foganatosították.
A fellebbezés nem szünteti meg a biztosítási intézkedés hatályát, amelyet mindaddig végrehajtanak, amíg a bíróság el nem rendeli annak feloldását vagy érvénytelenségét
Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzések fellebbezéssel megtámadhatók, ha az intézkedések kontradiktórius eljárás, vagy – nem kontradiktórius eljárás eredményeként – ideiglenes visszavonás révén születtek.
Az igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja
A francia országos végrehajtói kamara (Chambre Nationale des Huissiers de Justice) honlapja
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.