Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

Németország
Tartalomszolgáltató:
European Judicial Network
Európai Igazságügyi Hálózat (polgári és kereskedelmi ügyek)

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Ezen intézkedések célja a végrehajtás biztosítása az adós vagyontárgyainak ideiglenes lefoglalásával vagy a jogi helyzet ideiglenes szabályozásával. Az intézkedések önmagukban általában nem vezetnek a hitelezői igény kielégítéséhez.

Az alábbi intézkedések állnak rendelkezésre:

1.1 Előzetes lefoglalás és őrizetbe vétel (dinglicher und persönlicher Arrest) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv, Zivilprozessordnung – ZPO) 916. és azt követő szakaszai)

A lefoglalás a végrehajtás biztosítására szolgál, amelyet rendszerint az adós ingó vagy ingatlan vagyonára rendelnek el valamely pénzügyi követelés ellenében. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság kérelemre elrendeli a lefoglalást. Néhány kivétellel a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a lefoglalás végrehajtására is. A lefoglalás többek között zárolás (Pfändung) (ingó vagyon), jelzálogjog (Arresthypothek) (ingatlan vagyon) vagy őrizetbe vétel (Haft) (adós őrizetbe vétele) útján hajtható végre.

1. 2 Ideiglenes intézkedés (einstweilige Verfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935. és az azt követő szakaszai)

Az ideiglenes intézkedés a nem pénzbeli követelés ideiglenes biztosítására szolgál. A bíróság kérelemre rendeli el az ideiglenes intézkedést a nem pénzbeli követelések jövőbeni végrehajtásának biztosításaként (Sicherungsverfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935. szakasza) vagy a jogviszony bíróság általi ideiglenes szabályozásaként (Regelungsverfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 940. szakasza). Emellett súlyos körülmények fennállása esetén létezik a kötelező távoltartási védintézkedés (Leistungsverfügung). Másfelől a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket főszabályként alkalmazni kell a további végrehajtásra is (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvnek a 928. szakaszával együtt értelmezett 936. szakasza).

1.3 Az ideiglenes számlazárolást elrendelő uniós végzés

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 946. és azt követő szakaszai ültették át a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15‑i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 189., 2014.06.27., 59. o.). Az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzés az ideiglenes intézkedés különös formája.


1.4 Előzetes letiltás (Vorpfändung) (A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakasza)

Emellett létezik az előzetes letiltás, amely a hitelező rendelkezésére álló különös biztosítási intézkedési típus. Ez a hitelező magáncélú végrehajtási eszköze az adós és a harmadik fél adós közötti jogviszony tekintetében, amely a lefoglalás joghatásait fejti ki (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakaszának (2) bekezdése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a keresetet benyújtó fél kérelmére rendeli el végzésében az előzetes lefoglalást és az őrizetbe vételt, valamint az ideiglenes intézkedést (1.1 és 1.2 pont). A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosítandó követelésre, a végzés sürgősségére vagy a végrehajtás meghiúsulásának veszélyére vonatkozó információkat. Mindkettőt kielégítő módon kell bemutatni a bíróság részére, például eskü alatt tett nyilatkozattal.

A kérelem írásban vagy a bírósági aktába jegyzőkönyvbe véve szóban terjeszthető elő. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amely az ügy érdemében eljárni jogosult, vagy az a helyi bíróság (Amtsgericht), amelynek illetékességi területén a biztosítandó dolog, a jogvita tárgya vagy az őrizetbe veendő személy található. Tárgyalás esetén a bíróság ítélet, egyébként végzés formájában hoz határozatot.

Az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban csak a regionális bíróság (Landgericht) előtt tartott tárgyalás esetén kötelező az ügyvédi képviselet.

Az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzést (1.3 pont) a 655/2014/EU rendelet szabályozza. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 946. és azt követő szakaszai tartalmazzák a kérelem benyújtásához és az eljárás lefolytatásához, valamint a végzés végrehajtásához és a jogorvoslati eszközök igénybevételéhez előírt rendelkezéseket.

Az előzetes letiltást (1.4 pont) (kezdetben, lásd fent) nem a bíróság bocsátja ki. Ebben az esetben a hitelező saját maga kezdeményezi az intézkedést (rendszerint a nevében eljáró bírósági végrehajtó kijelölésével). A hitelező megkísérli lefoglalással érvényesíteni a követelését vagy egyéb jogait valamely végrehajtható okirat erejénél fogva, és egy olyan írásbeli nyilatkozatot kézbesít a harmadik fél adósnak vagy a főadósnak, amely szerint a jogát vagy a követelését lefoglalással fogja érvényesíteni a közeljövőben (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakaszának (1) bekezdése). A harmadik fél adós értesítése kizárólag abban az esetben minősül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 930. szakasza értelmében történő lefoglalásnak, ha 1 hónapon belül kerül sor rá (a törvénykönyv 845. szakaszának (2) bekezdése).

A bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz, GKG) előírja, hogy a lefoglalási határozat, az őrizetbe vételi határozat vagy az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem esetében az illeték 150%-át kell megfizetni. Az illeték összegét a pertárgyérték határozza meg. A bíróság eseti elbírálás alapján becsüli meg a pertárgyérték nagyságát a kérelmezőnek az adós vagyontárgyainak lefoglalásához fűződő érdeke szerint. Az illeték összegét tartalmazó táblázat 500 000 EUR pertárgyértékig a következő:

A bírósági illetékekről szóló törvény (GKG) 2. melléklete (a 34. szakasz (1) bekezdésének harmadik mondatához kapcsolódva)

... EUR pertárgyértékékig

Illeték
... EUR


... EUR pertárgyértékékig

Illeték
... EUR

500

35,00


50 000

546,00

1 000

53,00


65 000

666,00

1 500

71,00


80 000

786,00

2 000

89,00


95 000

906,00

3 000

108,00


110 000

1 026,00

4 000

127,00


125 000

1 146,00

5 000

146,00


140 000

1 266,00

6 000

165,00


155 000

1 386,00

7 000

184,00


170 000

1 506,00

8 000

203,00


185 000

1 626,00

9 000

222,00


200 000

1 746,00

10 000

241,00


230 000

1 925,00

13 000

267,00


260 000

2 104,00

16 000

293,00


290 000

2 283,00

19 000

319,00


320 000

2 462,00

22 000

345,00


350 000

2 641,00

25 000

371,00


380 000

2 820,00

30 000

406,00


410 000

2 999,00

35 000

441,00


440 000

3 178,00

40 000

476,00


470 000

3 357,00

45 000

511,00


500 000

3 536,00

Ha a kérelem ügyében szóbeli eljárást kell lefolytatni, és az ügy nem zárul le a kérelemnek a szóbeli eljárás lezárását megelőző visszavonásával, a tartozás elismerésével, az arról való lemondással vagy annak rendezésével (ezekben az esetekben az illeték 50%-kal csökken), magasabb, 300%-nak megfelelő illetéket kell fizetni. A költségeket elsősorban az a fél viseli, akit a bíróság a határozatában a költségek viselésére kötelez, emellett a kérelmező mint az ügy kezdeményezője általános adósként szintén felelős a költségekért.

A bírósági végrehajtó az értesítésben megnevezett adósnak vagy harmadik fél adósnak küldött lefoglalási értesítő minden egyes postai kézbesítéséért 3 EUR illetéket számít fel. Ezenfelül felmerülnek még a postai költségek és az esetlegesen szükséges hitelesítéssel kapcsolatos kiadások. A bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés díja 10 EUR, és ebben az esetben a bírósági végrehajtó utazási költségeit is meg kell téríteni. Ennek összege a címzett lakóhelyéig/telephelyéig megtett távolságtól függően 3,50 és 16,25 EUR között mozog. Az értesítésnek a hitelező nevében történő elkészítéséért (a törvénykönyv 845. szakasza (1) bekezdésének második mondata) mint hivatalos cselekmény elvégzéséért 16 EUR illeték fizetendő a bírósági végrehajtónak.

A bírósági végzés végrehajtása elsődlegesen a bírósági végrehajtó feladata, aki azt állami eszközök felhasználásával hajtja végre. Erre a bírósági ítéletek végrehajtására vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozással összhangban kerül sor.

Eltérés: Az ideiglenesen végrehajtható ítélet végrehajtása, amely ítélettel a biztosítási intézkedést kifogásolták, alapjában véve nem különbözik a jogerős határozat végrehajtásától. Mindazonáltal a követelés jellegétől függően a törvény különböző módszereket állapít meg a végrehajtásra.

Meghatározott összegű tartozás esetében a hitelező gyakran bírósági végrehajtóhoz fordul a bíróság határozatának végrehajtása érdekében. 26 EUR illeték fizetendő az ingó vagyontárgyak bírósági végrehajtó általi lefoglalásáért. Ha a bírósági végrehajtó közreműködése több mint 3 órát vesz igénybe, további 20 EUR fizetendő minden további megkezdett óra után. Ezenfelül meg kell fizetni a bírósági végrehajtónál felmerült valamennyi szükséges költséget. A fizetési meghagyás is felruházhatja a hitelezőt azzal a joggal, hogy az adóssal szembeni követelések teljesítése céljából bírósági lefoglalás iránti kérelmet nyújtson be (például az adós fizetésének/bérének lefoglalására, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 829. szakasza). 20 EUR illetéket rónak ki a magával a kérelemmel kapcsolatos eljárásra, és ezenfelül fizetendők a járulékos költségek (különösen a bírósági határozat kézbesítésének költségei).

Az adós ingatlanára vonatkozó végrehajtás esetén a követelés teljesítését biztosító jelzálogot jegyezhetnek be az ingatlanra, illetve sor kerülhet az ingatlan árverésen történő kényszerértékesítésére vagy csődgondnokság alá helyezésére. A nemperes bírósági és közjegyzői eljárásokra vonatkozó költségekről szóló törvény (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény) (Gesetz über Kosten der freiwilligen Gerichtsbarkeit für Gerichte und Notare [Gerichts- und Notarkostengesetz, GNotKG]) úgy rendelkezik, hogy a tartozást biztosító jelzálogjognak a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a biztosítandó tartozás összegével arányos teljes illetéket kell megfizetni. Az illeték összegét tartalmazó táblázat 500 000 EUR pertárgyértékig a következő:

A nemperes bírósági és közjegyzői eljárásokra vonatkozó költségekről szóló törvény (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény, GNotKG)

2. melléklet (a 34. szakasz (3) bekezdéséhez kapcsolódik)


... EUR értékig terjedő műveletek

Illeték
A táblázat
... EUR

Illeték
B táblázat
... EUR


A művelete értéke ... EUR összegig

Illeték
A táblázat
... EUR

Illeték
B táblázat
... EUR


A művelete értéke ... EUR összegig

Illeték
A táblázat
... EUR

Illeték
B táblázat
... EUR

500

35,00

15,00


200 000

1 746,00

435,00


1 550 000

7 316,00

2 615 00

1 000

53,00

19,00


230 000

1 925,00

485,00


1 600 000

7 496,00

2 695,00

1 500

71,00

23,00


260 000

2 104,00

535,00


1 650 000

7 676,00

2 775,00

2 000

89,00

27,00


290 000

2 283,00

585,00


1 700 000

7 856,00

2 855,00

3 000

108,00

33,00


320 000

2 462,00

635,00


1 750 000

8 036,00

2 935,00

4 000

127,00

39,00


350 000

2 641,00

685,00


1 800 000

8 216,00

3 015,00

5 000

146,00

45,00


380 000

2 820,00

735,00


1 850 000

8 396,00

3 095,00

6 000

165,00

51,00


410 000

2 999,00

785,00


1 900 000

8 576,00

3 175,00

7 000

184,00

57,00


440 000

3 178,00

835,00


1 950 000

8 756,00

3 255.00

8 000

203,00

63,00


470 000

3 357,00

885,00


2 000 000

8 936,00

3 335.00

9 000

222,00

69,00


500 000

3 536,00

935,00


2 050 000

9 116,00

3 415,00

10 000

241,00

75,00


550 000

3 716,00

1 015,00


2 100 000

9 296,00

3 495,00

13 000

267,00

83,00


600 000

3 896,00

1 095,00


2 150 000

9 476,00

3 575.00

16 000

293,00

91,00


650 000

4 076,00

1 175,00


2 200 000

9 656.00

3 655,00

19 000

319,00

99,00


700 000

4 256,00

1 255,00


2 250 000

9 836,00

3 735,00

22 000

345,00

107,00


750 000

4 436,00

1 335,00


2 300 000

10 016,00

3 815.00

25 000

371,00

115,00


800 000

4 616,00

1 415,00


2 350 000

10 196,00

3 895,00

30 000

406,00

125,00


850 000

4 796,00

1 495,00


2 400 000

10 376,00

3 975,00

35 000

441,00

135,00


900 000

4 976,00

1 575,00


2 450 000

10 556,00

4 055,00

40 000

476,00

145,00


950 000

5 156,00

1 655,00


2 500 000

10 736,00

4 135,00

45 000

511,00

155,00


1 000 000

5 336,00

1 735,00


2 550 000

10 916,00

4 215,00

50 000

546,00

165,00


1 050 000

5 516,00

1 815,00


2 600 000

11 096,00

4 295,00

65 000

666,00

192,00


1 100 000

5 696,00

1 895,00


2 650 000

11 276,00

4 375,00

80 000

786,00

219,00


1 150 000

5 876,00

1 975,00


2 700 000

11 456,00

4 455,00

95 000

906,00

246,00


1 200 000

6 056,00

2 055,00


2 750 000

11 636,00

4 535,00

110 000

1 026,00

273,00


1 250 000

6 236,00

2 135,00


2 800 000

11 816.00

4 615,00

125 000

1 146.00

300,00


1 300 000

6 416,00

2 215,00


2 850 000

11 996.00

4 695,00

140 000

1 266,00

327,00


1 350 000

6 596,00

2 295,00


2 900 000

12 176,00

4 775,00

155 000

1 386,00

354,00


1 400 000

6 776,00

2 375,00


2 950 000

12 356,00

4 855,00

170 000

1 506,00

381,00


1 450 000

6 956,00

2 455,00


3 000 000

12 536,00

4 935,00

185 000

1 626,00

408,00


1 500 000

7 136,00

2 535,00





100,00 EUR összegű illeték fizetendő az ingatlan árverésen történő kényszerértékesítését vagy a csődgondnokság alá helyezését elrendelő határozat iránti kérelemért.

Ha a határozat kimondja, hogy az adósnak át kell adnia valamely ingó vagyontárgyát, a bírósági végrehajtó a hitelező kérelmére végrehajtja a bíróság határozatát. 26,00 EUR illeték fizetendő az ezzel járó hivatalos tevékenységért. Ha a határozat kimondja, hogy az adósnak egy ingatlant vagy lakást kell átadnia, az ingatlan kiürítésének költsége 98,00 EUR. Ezenfelül fizetendők a bírósági végrehajtó járulékos költségei, különösen azok, amelyek harmadik személyek által elvégzett munkák következtében merültek fel (például költöztetési költségek, a lakatos díja stb.). Ebben az esetben is ugyanúgy érvényes, hogy ha a bírósági végrehajtó közreműködése több mint 3 órát vesz igénybe, további 20 EUR fizetendő minden további megkezdett óra után.

2.2 A főbb feltételek

A lefoglalást vagy az őrizetbe vételt elrendelő határozat kibocsátásának előfeltétele, hogy tartozás álljon fenn, és indokolt legyen a lefoglalás vagy az őrizetbe vétel. Az adós valamennyi lefoglalható vagyontárgyának lefoglalása esetén a lefoglalás akkor indokolt, ha attól kell tartani, hogy az adós rosszhiszeműen meghiúsítja vagy jelentősen késlelteti a bírósági határozat végrehajtását, például a vagyontárgyak eltávolításával vagy eltitkolásával. A személyes őrizetbe vétel, azaz magának az adósnak az őrizetbe vétele szintén azt hivatott fokozottan megakadályozni, hogy az adós eltávolítsa a lefoglalható vagyontárgyait. A személyes őrizetbe vétel ugyanakkor csak akkor rendelhető el, ha a hitelező számára szükséges biztosíték nem nyújtható az adós vagyonának lefoglalásával.

Az ideiglenes intézkedés (bármely formában) arra hivatott, hogy megakadályozza az adott helyzet megváltozását, amely meghiúsítaná vagy jelentősen késleltetné az adott fél jogainak érvényesítését és jogviszonyainak létrehozását. Az intézkedés tárgyát dolgok (ideiglenes) átadása vagy meghatározott cselekmény (ideiglenes) tűrése vagy megtétele iránt előterjesztett követelések (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935., 938. és 940. szakasza) képezhetik. Az ideiglenes intézkedésekre alkalmazandó szabályok lényegében megegyeznek a lefoglalásra vagy őrizetbe vételre alkalmazandó szabályokkal (936. szakasz). Nagyon kivételes körülmények között a bíróság elrendelheti azt is, hogy ideiglenes kifizetést teljesítsenek. A követelést és az elrendelendő lefoglalásra vonatkozó határozat indokát kielégítő módon be kell mutatni a bíróság részére, például eskü alatt tett nyilatkozattal vagy okiratok benyújtásával (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 920. szakaszának (2) bekezdése). E tekintetben a bíróság feladata annak értékelése, hogy ez alapján a követelés és a sürgősség „rendkívül valószínűnek” minősíthető-e. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes intézkedés meghozatalára (a ZPO 936. szakasza).

A lefoglalásra és az őrizetbe vételre irányuló eljárásban nem feltétlenül szükséges a felek előzetes meghallgatása (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 922. szakasza). Ezt követően meghallgatást kell tartani, ha az adós, akinek a végrehajtástól számított egy héten belül kézbesíteni kell a lefoglalást vagy őrizetbe vételt elrendelő határozatot, kifogásolja azt (924. szakasz). Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban általában kötelező a felek meghallgatása; csak sürgős esetben vagy a kérelem elutasítása esetén lehet eltekinteni attól (a 937. szakasz (2) bekezdése). A felek meghallgatásának nincs határideje.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedések kiterjedhetnek a végrehajtás alá eső minden vagyontárgyra.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A lefoglalással zár alá veszik a vagyontárgyakat; így mind az adós, mind a harmadik fél adósok elveszítik a lefoglalt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogukat.

A lefoglalást a büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch, StGB) zártörésre vonatkozó 136. szakasza biztosítja. Emellett a jogsértések a polgári jog alapján kártérítési igényeket is keletkeztethetnek.

Az ideiglenes intézkedésekre az alábbiak vonatkoznak. A bírósági végrehajtó a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 883. szakaszának megfelelően végrehajtja a határozatot, és lefoglalja a vagyontárgyat. A cselekvésre vagy annak abbahagyására vonatkozó határozatok végrehajtása a 887. szakasz (a hitelezőnek a bíróság által történő felhatalmazása észszerű intézkedések megtételére) vagy a 888. és 890. szakasz (kényszerítő bírság/elzárás kiszabása, illetve pénzbírság/őrizetbe vétel elrendelése az észszerűtlen intézkedés vagy mulasztás és jóváhagyás elkerülése érdekében) alapján történik.

A bankszámlaegyenleg lefoglalására különleges rendelkezések vonatkoznak a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 835. szakaszának (3) bekezdése értelmében. A természetes személy adós bankszámlájáról leghamarabb 4 héttel azután teljesíthető kifizetés a hitelező részére, hogy kézbesítették a harmadik fél adós részére az átutalásról szóló határozatot. Ez az eljárás lehetőséget ad az adósnak arra, hogy a foglalással szemben kérelmet nyújtson be azt megelőzően, hogy a bankszámláról kifizetik a hitelezőt.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozatot, illetve az ideiglenes intézkedést a bírósági határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 1 hónapon belül végre kell hajtani.

Az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a biztosíték vagy a biztosítási intézkedés oka fennáll. Abban az esetben is érvényüket vesztik, ha az alapeljárásban határozatot hoznak.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Amint az a fentiekben már ismertetésre került, a bíróság végleges ítélettel (Urteil, a meghallgatást követően) vagy végzéssel (Beschluss) rendelheti el a lefoglalást vagy az őrizetbe vételt, illetve hozhat ideiglenes intézkedést (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 922. és 936. szakasza).

A felek fellebbezéssel élhetnek az ítélettel szemben, ha a fellebbezéssel érintett pertárgyérték meghaladja a 600 EUR-t.

A végzés meghozatala esetén az alábbiak irányadók:

Az adós fellebbezést nyújthat be a lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozat, illetve az ideiglenes intézkedés ellen (a törvénykönyv 924. szakasza). Ekkor tárgyalást tűznek ki, hogy végleges ítéletet hozzanak az intézkedés jogszerűségéről. Az ítélettel szemben a fent leírt körülmények fennállása esetén nyújtható be fellebbezés.

A kérelem végzéssel való elutasítása esetén a hitelező az elutasító határozat kézbesítésétől számított 2 héten belül azonnali ellentmondást (sofortige Beschwerde) nyújthat be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozatot hoznak, illetve ideiglenes intézkedést rendelnek el, de ekkor a hitelezőnek biztosítékot kell nyújtania.

Az adós továbbá kérelmezheti a lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozat, illetve az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését, ha a hitelező nem bizonyította a követelését az előírt határidőn belül (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 926. szakasza), vagy ha megváltoztak a körülmények (927. szakasz).

A 655/2014/EU rendeletnek megfelelően a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 953. szakasza rendelkezik az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzéssel kapcsolatos ítélettel szembeni jogorvoslatokról.

Végezetül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 954. szakasza rendelkezik arról, hogy az ideiglenes végzéssel érintett fél köteles a károk megtérítésére, ha a lefoglalásra vagy az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat kezdettől fogva megalapozatlannak bizonyult, vagy ha a meghozott intézkedést a törvénykönyv 962. szakaszának (2) bekezdése vagy 942. szakaszának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezik.

A hitelező 1 hónapon belül kérelmezheti a lefoglalásra, az őrizetbe vételre vagy az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat végrehajtását. Lényegében a végrehajtásra vonatkozó általános szabályok érvényesülnek ebben az esetben (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 928. és 936. szakasza). A lefoglalási határozatot zár alá vétellel (930. szakasz); az adós személyes őrizetbe vételét pedig általában elfogatóparancs kibocsátása révén (933. szakasz) hajtják végre.

Utolsó frissítés: 22/10/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.