Vagyoni eszközök biztosítása egy uniós tagállamban indított követelések során

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Azok az intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy az adós vagyontárgyainak ideiglenes lefoglalása vagy az adott helyzetre vonatkozó ideiglenes határozat meghozatala útján biztosítsák a végrehajtást, önmagukban általában nem elégítik ki a hitelező követelését.

Az alábbi intézkedések állnak rendelkezésre:

1.1 Előzetes lefoglalás és őrizetbe vétel (dinglicher und persönlicher Arrest) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv, Zivilprozessordnung – ZPO) 916. és azt követő szakaszai)

A lefoglalás célja, hogy valamely pénzköveteléssel kapcsolatban biztosítsa az adós ingó vagy ingatlan vagyonával szemben elrendelt végrehajtást. Különbséget kell tenni az előzetes lefoglalás és az őrizetbe vétel között. Előzetes lefoglalásra akkor kerül sor, ha megalapozottan lehet attól tartani, hogy a szóban forgó intézkedés hiányában az ítélet végrehajtása meghiúsul, vagy jelentősen akadályozva lesz. Őrizetbe vétel elrendelésére akkor kerül sor, ha a végrehajtás veszélyben van, és a biztosítása érdekében a szóban forgó intézkedés meghozatalára van szükség. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság kérelemre elrendeli a lefoglalást. A lefoglalás többek között zárolás (Pfändung) (ingó vagyon esetében), jelzálogjog (Arresthypothek) (ingatlan vagyon esetében) vagy őrizetbe vétel (Haft) (az adós őrizetbe vétele) útján hajtható végre.

1. 2 Ideiglenes intézkedés (einstweilige Verfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935. és az azt követő szakaszai)

Az ideiglenes intézkedés a nem pénzbeli követelés ideiglenes biztosítására szolgál. Elrendelésére akkor kerül sor, ha megalapozottan tartanak attól, hogy a fennálló helyzet megváltozása meghiúsíthatja, vagy jelentősen akadályozhatja az érintett jog érvényesítését. A nem pénzbeli követelések jövőbeni végrehajtásának biztosítására (Sicherungsverfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935. szakasza) vagy valamely jogviszony bíróság általi ideiglenes szabályozására (Regelungsverfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 940. szakasza) irányuló ideiglenes intézkedést az illetékes bíróság kérelemre rendeli el. A későbbi végrehajtásra főszabály szerint a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvnek a 928. szakaszával együtt értelmezett 936. szakasza).

1.3 Az ideiglenes számlazárolást elrendelő uniós végzés

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 946. és azt követő szakaszai a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15-i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 189., 2014.6.27., 59. o.) kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaznak. Az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzés az ideiglenes intézkedés különös formája.

1.4 Előzetes letiltás (Vorpfändung) (A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakasza)

Az előzetes letiltás az adós harmadik fél adóssal szemben fennálló követelésének a hitelező javára történő biztosítására irányul. Ennek során a harmadik fél adóst arra utasítják, hogy semmilyen kifizetést ne teljesítsen az adósnak, az adóst pedig kötelezik, hogy tartózkodjon a követeléssel való rendelkezéstől, különösen annak behajtásától. A harmadik fél adóssal szemben alkalmazott előzetes letiltás akkor minősül lefoglalásnak (a polgári perrendtartás 930. szakasza), ha a tartozást egy hónapon belül ténylegesen lefoglalják (a törvénykönyv 845. szakaszának (2) bekezdése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az előzetes lefoglalást, az őrizetbe vételt és az ideiglenes intézkedést (1.1. és 1.2. pont) a keresetet benyújtó fél kérelme alapján végzésben rendeli el. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosítandó követelésre, a végzés sürgősségére vagy a végrehajtás meghiúsulásának veszélyére vonatkozó információkat. Mindkettőt kielégítő módon kell bemutatni a bíróság részére, például eskü alatt tett nyilatkozattal.

A kérelem írásban vagy a bírósági aktába jegyzőkönyvbe véve szóban terjeszthető elő. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amely az ügy érdemében eljárhat, vagy az a helyi bíróság (Amtsgericht), amelynek illetékességi területén a biztosítandó dolog, a jogvita tárgya vagy az őrizetbe veendő személy található. Tárgyalás esetén a bíróság ítélet, egyébként végzés formájában hoz határozatot.

Az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban csak a regionális bíróság (Landgericht) előtt tartott tárgyalás esetén kötelező az ügyvédi képviselet.

Az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzést (1.3. pont) a 655/2014/EU rendelet szabályozza. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 946. és azt követő szakaszai tartalmazzák a kérelem benyújtására és az eljárás lefolytatására, valamint a végzés végrehajtására és a jogorvoslati lehetőségek igénybevételére vonatkozó rendelkezéseket.

Az előzetes letiltást (1.4. pont) nem a bíróság bocsátja ki. A hitelező a végrehajtható okirat alapján bírósági végrehajtót bízhat meg, aki kézbesíti a harmadik fél adósnak és a főadósnak az arról szóló értesítést, hogy hamarosan sor kerül a tartozás vagy más vagyoni értékű jog lefoglalására (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakaszának (1) bekezdése). A harmadik fél adós értesítése kizárólag abban az esetben minősül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 930. szakasza értelmében történő lefoglalásnak, ha 1 hónapon belül kerül sor rá (a törvénykönyv 845. szakaszának (2) bekezdése).

A bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz, GKG) úgy rendelkezik, hogy a lefoglalás, az őrizetbe vétel és az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem esetében az illeték 150%-át kell megfizetni. Az illeték összegét a pertárgyérték határozza meg. A bíróság a pertárgyértéket eseti alapon becsüli meg, figyelembe véve a kérelmezőnek az adós vagyontárgyainak az értékesítéséhez fűződő érdekét. Az illeték összegét tartalmazó táblázat 500 000 EUR pertárgyértékig a következő:

A bírósági illetékekről szóló törvény (GKG) 2. melléklete (a 34. szakasz (1) bekezdésének harmadik mondatához kapcsolódva)

Ha a kérelem ügyében szóbeli eljárást kell lefolytatni, és az ügy nem zárul le a kérelemnek a szóbeli eljárás lezárását megelőző visszavonásával, a tartozás elismerésével, az arról való lemondással vagy annak rendezésével (ezekben az esetekben az illeték 50%-kal csökken), magasabb, 300%-nak megfelelő illetéket kell fizetni. A költségeket elsősorban az a fél viseli, akit a bíróság a határozatában a költségek viselésére kötelez, emellett a kérelmező mint az ügy kezdeményezője általános adósként szintén felelős a költségekért.

A bírósági végrehajtó az értesítésben megnevezett adósnak vagy harmadik fél adósnak küldött lefoglalási értesítő minden egyes kézbesítéséért 3,30 EUR illetéket számít fel. Ezenfelül felmerülnek még a postai költségek és az esetlegesen szükséges hitelesítéssel kapcsolatos kiadások. A bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés díja 11 EUR, és ebben az esetben a bírósági végrehajtó utazási költségeit is meg kell téríteni. Ennek összege a címzett lakóhelyéig/telephelyéig megtett távolságtól függően 3,25 és 16,25 EUR között mozog. Az értesítésnek a hitelező nevében történő elkészítéséért (a törvénykönyv 845. szakasza (1) bekezdésének második mondata) mint hivatalos cselekmény elvégzéséért 17,60 EUR illeték fizetendő a bírósági végrehajtónak.

A bírósági végzés végrehajtása elsődlegesen a bírósági végrehajtó feladata, aki azt állami eszközök felhasználásával hajtja végre. Erre a bírósági ítéletek végrehajtására vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozással összhangban kerül sor.

Eltérés: Az ideiglenesen végrehajtható ítélet végrehajtása lényegében megegyezik a jogerős határozat végrehajtásával. Mindazonáltal a követelés jellegétől függően a törvény különböző módszereket állapít meg a végrehajtásra.

Meghatározott összegű tartozás esetében a hitelező gyakran bírósági végrehajtóhoz fordul a bíróság határozatának végrehajtása érdekében. Az ingó vagyontárgyak bírósági végrehajtó általi lefoglalásáért 28,60 EUR illeték fizetendő. Ha a bírósági végrehajtó közreműködése több mint 3 órát vesz igénybe, további 22 EUR fizetendő minden további megkezdett óra után. Ezenfelül meg kell fizetni a bírósági végrehajtónál felmerült valamennyi szükséges költséget. A fizetési meghagyás is felruházhatja a hitelezőt azzal a joggal, hogy az adóssal szembeni követelések teljesítése céljából bírósági lefoglalás iránti kérelmet nyújtson be (például az adós fizetésének/bérének lefoglalására, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 829. szakasza). 22 EUR illetéket vetnek ki a magával a kérelemmel kapcsolatos eljárásra, és ezenfelül fizetendők a járulékos költségek (különösen a bírósági határozat kézbesítésének a költségei).

Az adós ingatlanára vonatkozó végrehajtás esetén a követelés teljesítését biztosító jelzálogot jegyezhetnek be az ingatlanra, illetve sor kerülhet az ingatlan árverésen történő kényszerértékesítésére vagy csődgondnokság alá helyezésére. A nemperes bírósági és közjegyzői eljárásokra vonatkozó költségekről szóló törvény (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény) (Gesetz über Kosten der freiwilligen Gerichtsbarkeit für Gerichte und Notare [Gerichts- und Notarkostengesetz, GNotKG]) úgy rendelkezik, hogy a tartozást biztosító jelzálogjognak a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a biztosítandó tartozás összegével arányos teljes illetéket kell megfizetni. Az illeték összegét tartalmazó táblázat 3 millió EUR pertárgyértékig a következő:

A nemperes bírósági és közjegyzői eljárásokra vonatkozó költségekről szóló törvény (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény, GNotKG)

2. melléklet (a 34. szakasz (3) bekezdéséhez kapcsolódva)

Az ingatlanok árverésen történő kényszerértékesítését vagy csődgondnokság alá helyezését elrendelő határozat iránti kérelemért 110 EUR összegű illeték fizetendő.

Ha a határozat kimondja, hogy az adósnak át kell adnia valamely ingó vagyontárgyát, a bírósági végrehajtó a hitelező kérelmére végrehajtja a bíróság határozatát. Az ezzel járó hatósági aktusért 28,60 EUR illetéket kell fizetni. Ha a határozat az adóst ingatlan átadására kötelezi, az ingatlan kiürítésével kapcsolatban végzett tevékenységekért 150 EUR-t kell kifizetni. Ezenfelül fizetendők a bírósági végrehajtó járulékos költségei, különösen azok, amelyek harmadik személyek által elvégzett munkák következtében merültek fel (például költöztetési költségek, a lakatos díja stb.). Ha a bírósági végrehajtó közreműködése több mint 3 órát vesz igénybe, ebben az esetben is további 22 EUR fizetendő minden további megkezdett óra után.

2.2 A főbb feltételek

A lefoglalást vagy az őrizetbe vételt elrendelő határozat kibocsátásának előfeltétele, hogy tartozás álljon fenn, és indokolt legyen a lefoglalás vagy az őrizetbe vétel. Az adós valamennyi lefoglalható vagyontárgyának lefoglalása esetén a lefoglalás akkor indokolt, ha attól kell tartani, hogy az adós rosszhiszeműen meghiúsítja vagy jelentősen késlelteti a bírósági határozat végrehajtását, például a vagyontárgyak eltávolításával vagy eltitkolásával. A személyes őrizetbe vétel, azaz magának az adósnak az őrizetbe vétele szintén azt a célt szolgálja, hogy az adós ne tudja eltávolítani a lefoglalható vagyontárgyait. A személyes őrizetbe vétel ugyanakkor csak akkor rendelhető el, ha a hitelező számára szükséges biztosíték nem nyújtható az adós vagyonának lefoglalásával.

Az ideiglenes intézkedés (bármely formában) arra hivatott, hogy megakadályozza az adott helyzet megváltozását, amely meghiúsítaná vagy jelentősen késleltetné az adott fél jogainak érvényesítését és jogviszonyainak létrehozását. Az intézkedés tárgyát dolgok (ideiglenes) átadása vagy meghatározott cselekmény (ideiglenes) tűrése vagy megtétele iránt előterjesztett követelések (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935., 938. és 940. szakasza) képezhetik. Az ideiglenes intézkedésekre alkalmazandó szabályok lényegében megegyeznek a lefoglalásra vagy őrizetbe vételre alkalmazandó szabályokkal (936. szakasz). Kivételes körülmények között a bíróság ideiglenes kifizetés teljesítését is elrendelheti. A követelést és az elrendelendő lefoglalásra vonatkozó határozat indokát kielégítő módon be kell mutatni a bíróság részére, például eskü alatt tett nyilatkozattal vagy okiratok benyújtásával (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 920. szakaszának (2) bekezdése). E tekintetben a bíróság feladata annak értékelése, hogy ez alapján a követelés és a sürgősség „rendkívül valószínűnek” minősíthető-e. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes intézkedés meghozatalára (a ZPO 936. szakasza).

A lefoglalásra és az őrizetbe vételre irányuló eljárásban nem feltétlenül szükséges a felek előzetes meghallgatása (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 922. szakasza). Ezt követően meghallgatást kell tartani, ha az adós, akinek a végrehajtástól számított egy héten belül kézbesíteni kell a lefoglalást vagy őrizetbe vételt elrendelő határozatot, kifogásolja azt (924. szakasz). Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban általában kötelező a felek meghallgatása; csak sürgős esetben vagy a kérelem elutasítása esetén lehet eltekinteni attól (a 937. szakasz (2) bekezdése). A felek meghallgatásának nincs határideje.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedések kiterjedhetnek a végrehajtás alá eső minden vagyontárgyra.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A lefoglalással zár alá veszik a vagyontárgyakat; így mind az adós, mind a harmadik fél adósok elveszítik a lefoglalt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogukat.

A lefoglalást a büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch, StGB) zártörésre vonatkozó 136. szakasza biztosítja. Emellett a jogsértések a polgári jog alapján kártérítési igényeket is keletkeztethetnek.

Az ideiglenes intézkedésekre a következők vonatkoznak: A bírósági végrehajtó a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 883. szakaszának megfelelően végrehajtja a határozatot, és lefoglalja a vagyontárgyat. A cselekvésre vagy annak abbahagyására vonatkozó határozatok végrehajtása a 887. szakasz (a hitelezőnek a bíróság által történő felhatalmazása észszerű intézkedések megtételére) vagy a 888. és 890. szakasz (kényszerítő bírság/elzárás kiszabása, illetve pénzbírság/őrizetbe vétel elrendelése az észszerűtlen intézkedés vagy mulasztás és jóváhagyás elkerülése érdekében) alapján történik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozatot, illetve az ideiglenes intézkedést a bírósági határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 1 hónapon belül végre kell hajtani. Ha a vagyonbiztosítási intézkedéseket elrendelő külföldi bírósági határozat a végrehajthatóság előzetes megállapítása nélkül végrehajtható Németországban, a határidő két hónap (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 929. szakaszának (2) bekezdése).

Az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a biztosíték vagy a biztosítási intézkedés oka fennáll. Abban az esetben is érvényüket vesztik, ha az alapeljárásban határozatot hoznak.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A fentiekben ismertetetettek szerint a bíróság ítéletben (Urteil, a tárgyalást követően) vagy végzésben (Beschluss) rendelhet el lefoglalást, őrizetbe vételt vagy ideiglenes intézkedést (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 922. és 936. szakasza).

A felek fellebbezéssel élhetnek az ítélettel szemben, ha a fellebbezéssel érintett pertárgyérték meghaladja a 600 EUR-t.

A végzés meghozatala esetén az alábbiak irányadók:

Az adós a lefoglalásról, az őrizetbe vételről, illetve az ideiglenes intézkedésről szóló végzéssel szemben fellebbezést nyújthat be (a törvénykönyv 924. szakasza). Ekkor tárgyalást tűznek ki, hogy végleges ítéletet hozzanak az intézkedés jogszerűségéről. Az ítélettel szemben a fent leírt körülmények fennállása esetén nyújtható be fellebbezés.

A kérelem végzéssel való elutasítása esetén a hitelező az elutasító határozat kézbesítésétől számított 2 héten belül azonnali kifogást (sofortige Beschwerde) nyújthat be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozatot hoznak, illetve ideiglenes intézkedést rendelnek el, de ekkor a hitelezőnek biztosítékot kell nyújtania.

Az adós továbbá kérelmezheti a lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozat, illetve az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését, ha a hitelező nem bizonyította a követelését az előírt határidőn belül (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 926. szakasza), vagy ha megváltoztak a körülmények (927. szakasz).

A 655/2014/EU rendeletnek megfelelően a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 953. és azt követő szakaszai az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzéssel kapcsolatos ítélettel szembeni jogorvoslatokról rendelkeznek.

Végezetül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 945. szakasza úgy rendelkezik, hogy az a fél, akinek jóváhagyták az ideiglenes végzés iránti kérelmét, köteles megtéríteni a károkat, ha bebizonyosodik, hogy a lefoglalás vagy az ideiglenes intézkedés eleve megalapozatlan volt, vagy ha az érintett intézkedést a törvénykönyv 926. szakaszának (2) bekezdése vagy 942. szakaszának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezik.