Információk keresése régiónként
- Belgiumbe
- Bulgáriabg
- Csehországcz
- Dániadk
- Németországde
- Észtországee
- Írországie
- Görögországel
- Spanyolországes
- Franciaországfr
- Horvátországhr
- Olaszországit
- Cipruscy
- Lettországlv
- Litvánialt
- Luxemburglu
- Magyarországhu
- Máltamt
- Hollandianl
- Ausztriaat
- Lengyelországpl
- Portugáliapt
- Romániaro
- Szlovéniasi
- Szlovákiask
- Finnországfi
- Svédországse
- Egyesült Királyságuk
1 Melyek az intézkedések különböző típusai?
Tiltó vagy negatív intézkedés - arra irányuló végzés, hogy valamely dolgot ne tegyenek meg vagy azt hagyják abba. Ez a leggyakoribb típusú végzés.
Kötelező vagy pozitív intézkedés - valamely cselekmény végrehajtására vagy korábbi cselekménnyel okozott kár jóvátételére irányuló végzés.
Quia Timet intézkedés - még be nem következett kár megelőzése érdekében valamely cselekmény végrehajtására vagy attól való tartózkodásra irányuló végzés.
Mareva intézkedés - az alperest abban megakadályozó végzés, hogy eltávolítsa vagy értékesítse vagyontárgyait annak érdekében, hogy a kártérítésre vonatkozó ítélet végrehajthatatlan legyen. A végzés az alperes megélhetési, működési vagy jogi költségeinek fedezése érdekében juttatást biztosíthat.
Intézkedést helyettesítő kötelezettségvállalás - Az alperes gyakran ajánlja fel ezt intézkedés iránti kérelem esetében, és amennyiben azt a kérelmező elfogadja, írásba kell foglalni vagy a bíróságnak rögzítenie kell.
Vagyontárgy megvizsgálására és megőrzésére irányuló végzés - Ennek két célja van:
- azon vagyontárgy megőrzése, amelyre a kereset irányul, annak érdekében, hogy a pernyertes fél sértetlenül visszakaphassa a vagyontárgyat vagy annak értékét, és
- lehetővé teszi a vagyontárgy vizsgálatát annak érdekében, hogy bizonyítékot lehessen gyűjteni a per során. A bíróság a végzés végrehajtása érdekében a perben részes fél területére való belépést engedélyező végzést is hozhat.
Anton Piller végzés - E végzés felhatalmazza a felperest, ügyvédjét vagy más meghatalmazottat, hogy megőrzés vagy bizonyíthatóság érdekében az alperes előzetes figyelmeztetése nélkül foglaljon le tárgyakat.
2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?
2.1 Az eljárás
Ideiglenes intézkedés az eljárás megindulását követően és annak befejezését megelőzően bármikor kérelmezhető. Sürgős esetekben az ideiglenes intézkedés az eljárás megindítását megelőzően is elrendelhető, azzal a feltétellel, hogy az eljárás haladéktalanul elindul.
Az ideiglenes intézkedés kérelmezésének eljárását a bírósági szabályzat határozza meg. A High Courtra (felsőbíróság) vonatkozó általános bírósági szabályzat a Rules of the Court of Judicature(NI) 1980 (1980-as igazságszolgáltatási szabályzat), a County Courtra (megyei bíróság) vonatkozó szabályzat pedig a County Court Rules (NI) 1981 (1981-es megyei bírósági szabályzat).
A kérelmet általában „beadvánnyal” vagy „idézéssel” a felsőbíróság azon kollégiumához vagy azon megyei bírósághoz kell benyújtani, amely előtt az alapeljárás folyamatban van.
A beadványnak vagy idézésnek tartalmaznia kell a kért jogorvoslatot, azon bírósági szabályokat, amely alapján a kérelmet benyújtották, azt (gyakran a kérelmező ügyvédjétől származó) eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal kell alátámasztani, valamint végzéstervezetet is be kell nyújtani.
A beadványt vagy idézést az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal és más fontos okirattal az alperes részére legalább két teljes nappal azt megelőzően kell kézbesíteni, hogy a kérelem meghallgatásának időpontját kitűzték, a bíróság azonban sürgős esetekben engedélyezheti a kézbesítési idő lerövidítését.
A felsőbíróságon általában a master (bírósági tisztviselő egy típusa) bírálja el a kérelmet, (az 1980-as észak-írországi igazságszolgáltatási szabályzatban meghatározott) bizonyos eljárási típusok esetében azonban az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet bírónak kell elbírálnia.
A megyei bíróság az ideiglenes intézkedés tekintetében a hatáskörébe tartozó ügyekben teljes jogkörrel rendelkezik. A közbenső intézkedés iránt a megyei bírósághoz benyújtott kérelmeket a megyei bírósági bírónak kell elbírálnia.
A következő körülmények között a kérelem a „másik fél meghallgatása nélkül”, a beadvány vagy idézés azon személy részére történő kézbesítése nélkül is benyújtható, aki ellen az irányul:
- ha az ügy nem különösen sürgős
- ha az előzetes értesítés következtében az alperes meghiúsítaná a végzés célját
- az eljárás megindítását megelőző kérelmeket például általában a másik fél meghallgatása nélkül nyújtják be
- ha jogszabály vagy bírósági szabályzat arra felhatalmazást ad vagy azt előírja.
A másik fél meghallgatása nélküli kérelmet külön formában, úgynevezett „másik fél meghallgatása nélküli jegyzékkel” kell benyújtani, és a kérelmező feladata, hogy az összes relevánst tényt teljes körűen és tisztességesen közölje. A másik fél meghallgatása nélküli végzés iránti kérelmekről (a másik fél meghallgatása nélküli intézkedések kivételével) a bíró vagy a master általában tárgyalás nélkül dönt. A másik fél meghallgatása nélküli kérelem költségeiről általában a tárgyaláson határoznak.
2.2 A főbb feltételek
Az ideiglenes intézkedés elrendelésére mérlegelés alapján kerül sor. A bíróság intézkedést az eljárás bármely szakaszában elrendelhet, ha ez helyénvalónak és célszerűnek tűnik. A bíróság az American Cyanamid kontra Ethicon [1975] AC 396 ügyben kidolgozott iránymutatásokkal összhangban gyakorolja az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó mérlegelési jogkört. A felperesnek elsőként bizonyítania kell, hogy az eljárásban súlyos kérdésben kell dönteni. A bíró ezt követően megvizsgálja, hogy a felperes jogai kártérítéssel orvosolhatók-e. A bíró ezt követően megvizsgálhatja a felek érdekeinek egyensúlyát, és ha az fennáll, akkor az állítólagos jogsértést megelőzően fennálló helyzet fenntartását és megőrzését kell előnyben részesíteni. Nagyobb szükségességet kell bizonyítani, ha a kérelem tevékenységre kötelezésre irányul, és az intézkedést csak akkor fogják elrendelni, ha a felperes kötelezettséget vállal az alperes kárainak megtérítésére abban az esetben, ha kérelme sikertelen vagy az intézkedés szükségtelennek bizonyul.
A Mareva intézkedés iránti kérelemben a felperesnek a következőket kell előterjesztenie:
- pénzbeli jogorvoslatra irányuló kereset meglévő jogalapjára vonatkozó, kellően alátámasztott érvelés
- arra vonatkozó bizonyíték, hogy az alperes olyan vagyontárgyakkal rendelkezik, amelyeket eltávolíthat vagy elrejthet
- annak kockázatára vonatkozó bizonyíték, hogy az alperes azt megelőzően fogja értékesíteni a vagyontárgyakat, hogy az ítélet végrehajtható lesz.
A vagyontárgy vizsgálatára vonatkozó kérelmet azon vagyontárggyal kapcsolatban lehet benyújtani, amely az eljárás tárgyát képezi, vagy amellyel kapcsolatban kérdés merülhet fel. A vizsgálat joga nem függ a kérelmező érvelésének erősségétől.
Az Anton Pillar végzés iránti kérelemben a felperesnek bizonyítania kell, hogy valós annak a lehetősége, hogy az alperes a védekezése szempontjából hátrányos okiratokat és dolgokat meg fogja semmisíteni, vagy olyan anyagot tesz közzé, amelyhez a felperes titoktartáshoz való joga fűződik.
3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege
3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?
Az intézkedés iránti kérelemnek járulékosnak kell lennie és végrehajtható törvényes jogtól vagy jogalaptól kell függenie. Az intézkedés azonban nem a kérelmező jogainak végrehajtására irányul, hanem inkább a per elbírálásától függő status quo fenntartására vagy visszaállítására.
A Mareva intézkedés az Észak-Írországon belüli jelenlegi vagy jövőbeli vagyontárgyakkal kapcsolatban rendelhető el (függetlenül attól, hogy azok a kereset tárgyát képezik-e, vagy ahhoz kapcsolódnak-e), függetlenül attól, hogy az alperes Észak-Írországban rendelkezik-e lakóhellyel vagy ott tartózkodik-e.
A vagyontárgy megvizsgálására vagy megőrzésére vonatkozó végzés csak dologi vagyontárgy tekintetében hozható meg. Ez nem jelent megfelelő eljárást olyan okirat tartalmának vizsgálatára, amely az okirat megismerésére vonatkozó szabályok alapján áll rendelkezésre.
3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?
A végzés végrehajtási eljárás keretében hajtható végre. A végzést azt megelőzően kell az alperes részére kézbesíteni, hogy az végrehajtás útján végrehajthatóvá válik. A kötelezettségvállalás az intézkedéshez hasonlóan hajtható végre.
Harmadik felek, mint például az alperes felesége, ügyvédje vagy bankja, akiket értesítettek a Mareva intézkedésről, kötelesek megőrizni az alperes birtokukban lévő vagyontárgyait. A Mareva intézkedés csak az alperessel szemben vált ki joghatást, és a felperesnek nem biztosít elsőbbséget a hitelezőkkel szemben.
A vagyontárgy vizsgálatára és megőrzésére vonatkozó végzés csak az eljárásban részes féllel szemben hozható meg, ezért joghatása azon személy hozzájárulásától függ, akinek a vagyontárgy a birtokában van.
Az Anton Pillar végzés nem házkutatási parancs, tehát kényszerítéssel nem hajtható végre, azonban ha a végzés arra kötelezi az alperest, hogy tegye lehetővé a házkutatást, akkor a vizsgálat lehetővé tételének alperes általi elutasítása a bíróság megsértésének minősül, és azt eredményezheti, hogy a bíróság úgy ítéli meg, hogy rejtegetnivalója van.
3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?
A végzés lehet
- Közbenső – amely a tárgyalásig hatályos
- Ideiglenes – amely meghatározott időtartamig hatályos
4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?
A master végzésével vagy a bíró határozatával szemben bármelyik fél benyújthat fellebbezést. A fellebbezést öt napon belül kell benyújtani, és a másik fél részére legalább két teljes nappal azt megelőzően kell kézbesíteni, hogy a fellebbezés tárgyalását kitűzik. Az ötnapos határidő a bíróság mérlegelése alapján meghosszabbítható, a bíróságot azonban meg kell győzni arról, hogy erre alapos indok áll fenn. Az érintett fél azonban nem fellebbezhet a kötelezettségvállalással szemben. A másik fél meghallgatása nélküli kérelem elutasítása esetén a kérelmező fellebbezést nyújthat be, az alperes azonban a fellebbezés helyett a végzés hatályon kívül helyezését is kérelmezheti.
A fellebbezés teljes úrajtárgyalást jelent, bár elsőként a fellebbező ismerteti az érveit. Lehet ugyan új bizonyítékra hivatkozni, a bíró azonban meg fogja tagadni az új bizonyíték elfogadását, kivéve, ha arra alapos indok áll fenn.
A megyei bíróság által hozott közbenső végzés újratárgyalás kérelmezése révén vagy a Court of Appealhoz (fellebbviteli bíróság) előterjesztett érvekkel a felsőbíróság bírája előtt fellebbezhető meg.
Kapcsolódó linkek
Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.