Securing assets during a claim in EU countries

It may be that you want measures to be taken quickly in a Member State other than where your main case is pending without waiting for a final judgment to be given.

It could be that you have started an action in the courts, but proceedings are slow and you are feeling rather put off.  You fear that your debtor will take advantage of the long-drawn-out procedures and the various redress facilities to escape his/her creditors before judgment is actually given. For example, s/he might be tempted to organise her/his own insolvency or to transfer assets. If so, it is in your interests to apply to the court for interim measures.

With the European Account Preservation Order (EAPO), a court in one EU country can freeze funds in the bank account of a debtor in another EU country. The procedure may be used in cross-border cases only, whereby the court carrying out the procedure or the domicile of the creditor must be in a different Member State than the one in which the debtor's account is maintained.

The court may order interim or precautionary measures against the debtor's assets. The purpose of all these measures is to anticipate the final judgment on the merits for a certain period so as to ensure that it will be possible to enforce it.

However there are quite substantial differences in the conditions for ordering these measures in the Member States.

Please select the relevant country's flag to obtain detailed national information.

Last update: 27/07/2022

This page is maintained by the European Commission. The information on this page does not necessarily reflect the official position of the European Commission. The Commission accepts no responsibility or liability whatsoever with regard to any information or data contained or referred to in this document. Please refer to the legal notice with regard to copyright rules for European pages.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Belgium

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések (mesures conservatoires/bewarende maatregelen) célja a jogok biztosítása. A hitelezők a gyakorlatban arra használhatják ezeket az intézkedéseket, hogy megvédjék magukat annak kockázatával szemben, hogy az adós nem fizet.

Ha a biztosítási intézkedések önmagukban nem elegendőek, a bíróság ideiglenes intézkedéseket (mesures provisoires/voorlopige maatregelen) rendelhet el, amelyek jogkövetkezményei hasonlók az eljárás során várt határozatéhoz. A jogerős határozat helyben hagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az ideiglenes intézkedéseket.

A bíróság ideiglenes intézkedéseket vagy biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyontárgyaira vonatkozóan. Az adósság behajtásával kapcsolatban az az elv érvényesül, hogy az adós valamennyi ingó (készpénz, bútorok, ékszerek, értékpapírok) és ingatlan vagyonával (föld, épületek, lakóépületek) felel a tartozás kiegyenlítéséért. A hitelező az adós jogosultságaival (bankszámla, munkabér) szemben is támaszthat követelést.

1.1. Biztosítási intézkedések

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Sürgős esetben bármelyik hitelező a bírósághoz fordulhat annak érdekében, hogy rendeljen el megelőző biztosítási intézkedést (saisie conservatoire/bewarend beslag) az adós lefoglalható vagyontárgyai vonatkozásában (a bíróságokról szóló törvénykönyv [Code judiciaire/Gerechtelijk Wetboek] 1413. cikke). Az adós a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon a biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyaival. Nem adhatja el, nem ajándékozhatja el, illetve nem terhelheti jelzáloggal őket. A rendelkezési jogtól való megfosztás csupán viszonylagos jogkövetkezménnyel jár: csak az ideiglenes intézkedést kezdeményező hitelező javára alkalmazandó. Az adós továbbra is a vagyontárgyak tulajdonosa marad, továbbá megilleti a használat és a hasznok szedésének joga.

B. Bírósági letétbe helyezés

A vitatott vagyontárgyak a biztosítás érdekében bírósági letétbe helyezhetők a jogerős ítélet meghozataláig (a polgári törvénykönyv [Code civil/Burgerlijk Wetboek] 1955. és azt követő cikkei). A bírósági letétbe helyezésre a felek megállapodása alapján kerülhet sor (séquestre conventionnel/conventioneel sekwester), valamint a bíróság is elrendelheti (séquestre judiciaire/gerechtelijk sekwester). Ellentétben a rendes letétbe helyezéssel, a bírósági letétbe helyezés ingatlan vagyontárgyakra is alkalmazható (a polgári törvénykönyv 1959. cikke).

C. Vagyonleltár

A vagyonleltár (inventaire/inventaris vagy boedelbeschrijving) célja a hitelezők, a házastárs vagy az örököstársak kérésére a hagyaték, a házastársi közös vagyon vagy a közös tulajdon elemeit képező vagyontárgyak meghatározása (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1175. cikke). A vagyonleltárt kérő felek kijelölhetik azt a közjegyzőt, aki közokiratban rögzíti a vagyontárgyakat. Vita esetén a békebíróság (juge de paix/vrederechter) jelöli ki a közjegyzőt (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1178. cikke). A békebíróság rendelkezik továbbá hatáskörrel a jogviták elbírálására.

D. Zárlat

A zárlat (apposition des scellés/verzegeling) azzal a következménnyel jár, hogy a vagyontárgyakkal a gyakorlatban nem lehet rendelkezni. Komoly indok fennállása esetében a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérheti a hagyaték, a házastársi közös vagyon vagy a közös tulajdon elemeit képező vagyontárgyak zárlatát (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1148. cikke). A kérelmet a békebírósághoz kell benyújtani. A békebíróság az eredeti kérelmező, illetve a hitelező, a házastárs vagy az örökös kérelmére elrendelheti a zárlat feloldását. A zárlat feloldásával szembeni kifogást szintén a békebíróság elé kell terjeszteni.

1.2. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések visszavonhatók és visszafordíthatók. Ezeket ideiglenes intézkedés iránti eljárás (référé/kort geding) keretében vagy az üggyel kapcsolatos alapeljárásban lehet elrendelni.

1.3. Előzetes végrehajtás

A meghozott, de még fellebbezéssel megtámadható határozat szigorú feltételek mellett előzetesen végrehajtható lehet.

A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában, az 1414. cikk sérelme nélkül az alapeljárásban hozott jogerős határozat ellen benyújtott kifogás (opposition/verzet) felfüggeszti annak végrehajtását.

A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában, az 1414. cikk sérelme nélkül az alapeljárásban hozott jogerős határozat a fellebbezésre (appel/hoger beroep) tekintet nélkül előzetesen végrehajtható, biztosíték nyújtása nélkül, kivéve ha a bíróság elrendelte biztosíték nyújtását (a bíróságokról szóló törvény 1397. cikke).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Az a személy, akinek a javára ítéletet hoztak, még akkor is, ha erre külföldön került sor, felhívhatja a bírósági végrehajtót (huissier de justice/gerechtsdeurwaarder), hogy vonja megelőző biztosítási intézkedés alá a pervesztes fél vagyontárgyait. Ilyen ítélet hiányában a megelőző biztosítási intézkedés bírósági végzéssel rendelhető el.

A kérelmet a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíróhoz (juge des saisies/beslagrechter) kell benyújtani, és azt ugyanolyan módon vizsgálják meg, mint az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban benyújtott kérelmeket (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1395. cikke). Az idézés kibocsátása és a meghallgatás között legalább két napnak kell eltelnie, de ez az időtartam sürgős esetekben lerövidíthető.

A megelőző biztosítási intézkedés iránti egyoldalú kérelmet (requête unilatérale/eenzijdig verzoekschrift) ügyvéd terjeszti a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró elé, aki engedélyezheti a biztosítási intézkedést. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró nyolc napon belül határoz. A végzést és a biztosítási intézkedésről szóló értesítést a bírósági végrehajtó kézbesíti az adósnak, annak érdekében, hogy az tudomást szerezzen az ellene indított eljárásról.

A végzés további alakiság nélkül előzetesen végrehajtható, de csak a felek között bír kötelező erővel. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró a körülmények megváltozása alapján bármikor megváltoztathatja vagy hatályon kívül helyezheti a végzést. A bírósági végrehajtó részére fizetendő díjat (a hivatalos lapban 1977. február 8-án közzétett) 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg.

B. Bírósági letétbe helyezés

Megállapodás alapján történő bírósági letétbe helyezés esetén elegendő a felek közötti érvényes megállapodás, nincs szükség bírósági végzésre. A bírósági letétbe helyezést a bíróság is elrendelheti.

Mindkét esetben letétkezelőt (gardien judiciaire/gerechtelijke bewaarder) jelölnek ki, a megállapodásban vagy pedig a bíróság végzésében. A letétkezelő köteles az elvárható gondossággal eljárni a rábízott vagyontárgyakat illetően. A bírósági letétbe helyezés végén vissza kell szolgáltatnia a vagyontárgyakat. A letétkezelő a törvény által meghatározott díjazásra jogosult (a polgári törvénykönyv 1962. cikkének harmadik bekezdése).

C. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedéseket a bíróságtól kell kérni, mind az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, mind az alapeljárásban. Választottbírók is elrendelhetnek ideiglenes intézkedéseket (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1696. cikke).

Az elsőfokú bíróság (tribunal de première instance/rechtbank van eerste aanleg) elnöke bármely olyan sürgős esetben elrendelhet ideiglenes intézkedést, amely nem esik a törvény erejénél fogva kívül a bíróságok hatáskörén (a bíróságokról szóló törvénykönyv 584. cikkének első bekezdése). Az ilyen intézkedés ideiglenes, és nem járhat végleges és visszavonhatatlan joghatásokkal. A munkaügyi bíróság (tribunal du travail/arbeidsrechtbank), illetve a kereskedelmi bíróság (tribunal de commerce/rechtbank van koophandel) elnöke szintén bármely olyan sürgős esetben elrendelhet ideiglenes intézkedést, amely nem esik kívül a bíróságának hatáskörén.

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban hozott végzés nem prejudikálhatja az alapeljárásban az ügy érdemében hozott ítéletet, ami azt jelenti, hogy csak a felek között kötelező. Az alapeljárás bíróságát az ilyen végzés semmilyen módon nem kötheti; a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró csak ideiglenes intézkedéseket rendelhet el.

A házasság felbontására irányuló eljárásban a családjogi bíróság (tribunal de la famille/familierechtbank) elnöke a házastársak és gyermekeik személyére, tartására és vagyontárgyaira vonatkozó ideiglenes intézkedéseket rendelhet el (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1280. cikkének első bekezdése).

A bírósági végrehajtó kézbesíti az elrendelt intézkedésekről szóló értesítést az ellenérdekű félnek, és felhívja arra, hogy tegyen eleget ezen intézkedéseknek, szükség esetén hatósági végrehajtás vagy ismételten kiszabható kényszerítő bírság terhe mellett. A bírósági végrehajtó részére fizetendő díjat (a hivatalos lapban 1977. február 8-án közzétett) 1976. november 30-i királyi rendelet állapítja meg.

Első fokon eljárva a békebíróság ideiglenes intézkedéseket rendelhet el azon időszakra, amelynek során azok a házastársak vagy bejegyzett élettársak, akiknek kapcsolata megromlott, továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések például a családi otthonra, a gyermekekre vagy a gyermekek vagyonára vonatkozhatnak. Ezen intézkedések pusztán ideiglenes jellegűek, és a házastársak vagy bejegyzett élettársak együttélésének megszűnésével hatályukat vesztik. Nem határozhatják meg tartósan a házasság felbontását követő hosszú távú helyzetet. A házasság felbontását követő végleges állapotot az elsőfokú bíróságnak kell meghatároznia.

D. Előzetes végrehajtás

Az ítélet végrehajtási záradékot tartalmaz. Ugyanakkor mindaddig, amíg az ítélet felfüggesztő hatállyal megtámadható, nem lehet végrehajtani. A törvényben meghatározott kivételekkel, illetve a bíróság különös indokolással ellátott ellentétes határozatának hiányában a végrehajtás mindaddig fel van függesztve, amíg az ellen kifogást lehet támasztani, de azt nem függeszti fel a felsőbb bírósághoz előterjeszthető fellebbezés vagy a semmítőszék (Cour de cassation/Hof van Cassatie) elé terjeszthető felülvizsgálati kérelem (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1397. cikke).

Az ítéletet meghozó bíróság engedélyezheti annak előzetes végrehajtását, kivéve, ha ezt a törvény tiltja (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1399. cikke), mint például a személyállapoti perekben.

Amennyiben az előzetes végrehajtás lehetséges, arra az azt kérő fél kockázatára kerül sor. A bíróság e fél számára előírhatja, hogy az ítélet előzetes végrehajtása előtt szolgáltasson biztosítékot (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1400. cikke). Ez azt jelenti, hogy a fél előzetesen végrehajtathatja az ítéletet, de pénzösszeget vagy bankgaranciát kell letétbe helyeznie a letéti pénztárnál (Caisse des dépôts et consignations/Deposito- en Consignatiekas). Ennek indoka az, hogy az ítéletet a fellebbviteli eljárásban megváltozathatják, és az alperes kompenzációra lehet jogosult.

2.2 A főbb feltételek

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Megelőző biztosítási intézkedés csak sürgős esetekben rendelhető el, amennyiben a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt.

A sürgősség azt feltételezi, hogy veszélybe került az adós fizetőképessége, ami veszélyezteti a hitelezőnek az adós vagyontárgyain fennálló jogait. A megelőző biztosítási intézkedés nem használható a nyomásgyakorlás eszközeként, hanem akkor megengedett, ha objektív kritériumok alapján megállapítható, hogy az adós pénzügyi helyzete veszélyeztetett. Sürgős helyzetnek kell fennállnia mind a megelőző biztosítási intézkedés elrendelésekor, mind akkor, amikor a bíróságnak döntenie kell annak fenntartásáról.

A követelésnek biztosan fennállónak, vagyis kellően megalapozottnak és észszerűen nem kifogásolhatónak kell lennie. Emellett likvidnek kell lennie. Összegének ugyanis meghatározottnak, vagy legalább előzetes becslés alapján meghatározhatónak kell lennie. Amennyiben a követelés pontos összegét még nem határozták meg, a bíróság azt becsléssel állapítja meg. Végül a követelésnek lejártnak kell lennie: másként fogalmazva a hitelezőnek jogosultnak kell lennie a kifizetés követelésére. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1415. cikke úgy pontosítja e követelményt, hogy a jövőbeli időszakos jövedelmekkel (tartással, bérleti díjjal, kamattal) kapcsolatos követelések, valamint a feltételes vagy potenciális követelések esetében is elrendelhető a megelőző biztosítási intézkedés.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bíróság elrendelheti a biztosítási intézkedés alá vont ingók, illetve az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyak bírósági letétbe helyezését, amelyek tulajdonjoga vagy birtoka vitatott két vagy több személy között; az olyan dolgok bírósági letétbe helyezése is elrendelhető, amelyeket az adós a tartozás rendezése érdekében felkínál (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1961. cikke). Általánosságban e szabályok akkor alkalmazandók, ha az ügy körülményei indokolttá teszik a bírósági letétbe helyezést, mint olyan biztosítási intézkedést, amely garantálja, hogy a dolgok változatlan állapota fennmarad, anélkül, hogy veszélyeztetné a végső döntést. A sürgősség nem releváns kérdés. A bíróságnak ugyanakkor körültekintően kell eljárnia a bírósági letétbe helyezés elrendelésénél, mivel az olyan súlyos és kivételes intézkedés, amely csak megfelelő és fontos indokok alapján rendelhető el.

C. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedés iránti eljárás csak akkor kezdeményezhető, ha az ügy annyira sürgős, hogy azonnali intézkedések hiányában a kérelmező jelentős kárt vagy súlyos hátrányt szenvedne el. A sürgősség tehát lényeges követelmény az ideiglenes intézkedés iránti eljárás során.

Az alapeljárásban elrendelt ideiglenes intézkedéseknek szintén sürgős jellegűeknek kell lenniük. Ezért ezeket „sürgős ideiglenes intézkedéseknek” (mesures provisoires urgentes/dringende voorlopige maatregelen) is nevezik, amennyiben elrendelésüket a békebíróságtól kérik.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás engedélyezésére vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatala során a bíróság által figyelembe vett szempont a hitelező azon kockázata, hogy az ellenérdekű fél szükségtelenül késlelteti vagy akadályozza a határozat végrehajtását. Ha az ellenérdekű fél kizárólag azért terjeszt elő ellentmondást vagy fellebbezést, hogy akadályozza a határozat végrehajtását, az elegendő indokot szolgáltat a határozatot hozó bíróság számára, hogy elrendelje annak előzetes végrehajtását. Ez azonban bizonyos esetekben tilos (lásd fent).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

A vagyontárgyak bármely típusára (ingó, ingatlan, immateriális) elrendelhető megelőző biztosítási intézkedés. Egyes vagyontárgyak azonban nem vagy csak részben képezhetik megelőző biztosítási intézkedés tárgyát. A megelőző biztosítási intézkedés kizártsága a jogszabályból, a vagyontárgy jellegéből, illetve a vagyontárgy és az adós közötti kapcsolatból következhet.

A megelőző biztosítási intézkedések alól kivont vagyontárgyak listáját a bíróságokról szóló törvénykönyv 1408. cikke tartalmazza. Összefoglalva, ezek közé tartoznak az adós alapvető szükségleti cikkei, az adós vagy a gyermekeinek tanulmányaihoz vagy szakképzéséhez szükséges tárgyak, az adós szakmájához szükséges felszerelés, a vallásgyakorláshoz szükséges tárgyak, továbbá az élelmiszerek és a tüzelőanyag. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1410. cikkének (2) bekezdése tartalmazza azokat a követeléseket, így a családi támogatásokat és a minimálbért, amelyek esetében a megelőző biztosítási intézkedés kizárt.

Az adós munkabére és hasonló jövedelme csak részlegesen vonható megelőző biztosítási intézkedés alá. Az érintett összegeket a bíróságokról szóló törvénykönyv 1409. cikkének (1) bekezdése tartalmazza, és azokat minden évben királyi rendelettel kiigazítják a fogyasztói árindex alapján. A bíróságokról szóló törvénykönyv 1410. cikkének (1) bekezdése kiterjeszti a részleges megelőző biztosítási intézkedés alkalmazási körét az ideiglenes és végleges tartásdíjra, a nyugdíjra, a munkanélküli támogatásokra, valamint a keresőképtelenségi és rokkantsági ellátásokra.

A megelőző biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyakat a bírósági végrehajtó hivatalos jegyzőkönyvben rögzíti, azok esetleges jövőbeli értékesítése céljából, kivéve ha a bírósági végrehajtó közvetítésével sikerül megállapodásra jutni a hitelezővel. Büntetőeljárás terhe mellett szigorúan tilos eltüntetni a bírósági végrehajtó által jegyzőkönyvbe vett vagyontárgyakat.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bíróság elrendelheti az adós biztosítási intézkedés alá vont ingó vagyontárgyai, illetve az olyan ingó vagy ingatlan vagyontárgyai bírósági letétbe helyezését, amelyek tulajdonjoga vagy birtoka vitatott két vagy több személy között; az olyan dolgok bírósági letétbe helyezése is elrendelhető, amelyeket az adós a tartozás rendezése érdekében felkínál (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1961. cikke).

C. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedéseket ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében bármilyen típusú ügyben el lehet rendelni. Az elsőfokú bíróság elnöke hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az általános jog szerinti bármely polgári jogvitában ilyen döntést hozzon. A munkajog, illetve a kereskedelmi jog hatálya alá tartozó ügyekben a munkaügyi bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke jár el.

A családjogi bíróság azon időszakra rendelhet el ideiglenes intézkedéseket, amelynek során a felek továbbra is együtt élnek. Az ilyen intézkedések például a családi otthonra, a gyermekekre vagy a gyermekek vagyonára vonatkozhatnak. Ez azonban csak házastársakra (a polgári törvénykönyv 223. cikkének (1) bekezdése) és bejegyzett élettársakra (a polgári törvénykönyv 1479. cikkének (1) bekezdése) vonatkozik, élettársakra nem.

D. Előzetes végrehajtás

Főszabály szerint a bíróság rendelkezése alapján bármely ítélet előzetesen végrehajtható, kivéve, ha ezt a törvény tiltja (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1399. cikke).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Az adós nem veszíti el a megelőző biztosítási intézkedés alá vont vagyontárgyak tulajdonjogát, illetve használati jogát, sem a hasznok szedésének jogát (használat, bérbeadás, jövedelem, nyereség). A megelőző biztosítási intézkedés joghatása csupán az, hogy a vagyontárgyak nem értékesíthetők, illetve nem terhelhetők meg jelzáloggal. A rendelkezési jog ezen elvonása azt jelenti, hogy az adós által ennek ellenére kötött ügyletek önmagukban érvényesek, de nem hatályosak a hitelezővel szemben. A hitelező figyelmen kívül hagyhatja az ilyen ügyleteket és úgy járhat el, mintha azok nem léteznének.

B. Bírósági letétbe helyezés

Az általános letétbe helyezéshez hasonlóan a bírósági letétbe helyezés azt jelenti, hogy a vagyontárgyakat ténylegesen a letétkezelő birtokába adják. A letétkezelő kizárólag a vagyontárgyak megőrzését szolgáló intézkedéseket teheti meg.

C. Ideiglenes intézkedések

Nem értelmezhető.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás azt jelenti, hogy a határozatot annak ellenére végrehajtják, hogy fennáll a fellebbezés alapján történő megváltozásuk lehetősége, illetve hogy ellentmondással éltek. A kérelmező viseli a végrehajtással kapcsolatos kockázatokat (lásd fent).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

A megelőző biztosítási intézkedés időbeli hatálya korlátozott, főszabály szerint három évben. A biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró ugyanakkor rövidebb időtartamot is megállapíthat. A megelőző biztosítási intézkedés megújítható, amennyiben az előbbi határidő még nem telt el. A megújítás – amely valójában a fennálló határidő meghosszabbítását jelenti – akkor lehetséges, ha érvényes okok állnak fenn a megelőző biztosítási intézkedés megújítására és a helyzet sürgőssége nem változott.

B. Bírósági letétbe helyezés

A törvény semmilyen határidőt nem állapít meg a bírósági letétbe helyezést illetően. Amennyiben már nem áll fenn annak kockázata, hogy a vagyontárgyak állapota nem őrizhető meg, és így veszélyeztetett a végső döntés, a bírósági letétbe helyezést feloldják.

C. Ideiglenes intézkedések

A törvény semmilyen határidőt nem állapít meg az ideiglenes intézkedéseket illetően. A jogvitában hozott jogerős döntés helyben hagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti ezeket az intézkedéseket.

D. Előzetes végrehajtás

Nem értelmezhető.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A. Megelőző biztosítási intézkedés

Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró megtagadja a megelőző biztosítási intézkedés engedélyezését, a hitelező a kézbesítéstől számított egy hónapon belül fellebbezést nyújthat be a bírósági végzéssel szemben (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1419. cikkének első bekezdése és 1031. cikke). Az ügyet ugyanúgy bírálják el, mint az elsőfokú bíróság előtt: a határozatot zárt ülésen (en chambre du conseil/in raadkamer) hozzák meg. Ha ilyenkor engedélyezik a megelőző biztosítási intézkedést és az adós kifogásolni kívánja azt, akkor érintett harmadik személyként (tierce opposition/derdenverzet) kifogást kell emelnie a fellebbviteli bíróság (cour d’appel/hof van beroep) előtt.

Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró engedélyezi a megelőző biztosítási intézkedést, az adós vagy más érdekelt fél érintett harmadik személyként hasonlóképp kifogást emelhet e végzéssel szemben (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1419. cikke). A kifogást a megelőző biztosítási intézkedést engedélyező végzés kézbesítését követő egy hónapon belül kell benyújtani, és azt a végzést kibocsátó bíró bírálja el (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1125. cikke). Amennyiben a biztosítási intézkedésekkel foglalkozó bíró nem függeszti fel a végrehajtást, az ilyen kifogásnak nincs felfüggesztő hatálya.

B. Bírósági letétbe helyezés

A felek közötti megállapodáson alapuló bírósági letétbe helyezés esetén nem értelmezhető.

A bíróság által elrendelt bírósági letétbe helyezés olyan bírósági határozat, amellyel szemben a bíróságokról szóló törvénykönyvben rögzített rendes úton lehet jogorvoslattal élni.

C. Ideiglenes intézkedések

Az a fél, aki úgy véli, hogy számára sérelmes az ideiglenes intézkedés iránti eljárás keretében kibocsátott végzés, ellentmondással élhet vagy fellebbezést terjeszthet elő. Az elsőfokú bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést a fellebbviteli bíróság bírálja el. A munkaügyi bíróság elnöke által hozott végzés ellen benyújtott fellebbezést a munkaügyi fellebbviteli bírósághoz (cour du travail/arbeidshof) kell benyújtani.

Az ellentmondásra vagy fellebbezésre nyitva álló határidő a végzés bírósági végrehajtó általi kézbesítésétől számított egy hónap az idézéssel kezdeményezett eljárások (assignation/dagvaarding) és az önkéntes megjelenés (comparution volontaire/vrijwillige verschijning) esetén, illetve a végzés különleges ajánlott levélben történő kézbesítésétől (pli judiciaire/gerechtsbrief) számított egy hónap, ha a végzést egyoldalú kérelem alapján hozták.

D. Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtással szemben nem lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbviteli bíróság semmilyen körülmények között nem tilthatja meg vagy függesztheti fel a határozat végrehajtását (a bíróságokról szóló törvénykönyv 1402. cikke).

Utolsó frissítés: 24/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Bulgária

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A per tárgyalása általában hosszabb vagy rövidebb ideig tart. Ez az eljárás különböző szakaszaiból és szintjeiből eredő késedelem néha a késedelmes ítélethozatalra és az ítélet ebből eredő késedelmes jogerőre emelkedésére tekintettel a kért jogvédelem nem kellő hatékonyságához vezethet. Ezt szem előtt tartva a jogalkotó a keresett bírói jogvédelem hatékonyságának biztosítását célzó intézkedéscsomagot vezetett be, amely korlátozza bizonyos tulajdonjogok alperes általi gyakorlását.

A követelés biztosításával kapcsolatos kérdéseket a polgári perrendtartás 389–404. cikkének rendelkezései szabályozzák.

A polgári perrendtartás 391. cikke szerint a követelés biztosítása akkor megengedett, ha ezen ideiglenes intézkedés hiányában a felperes számára lehetetlen vagy meglehetősen nehéz lenne az ítéletből eredő jogainak gyakorlása, és ha a) a követelést szilárd okirati bizonyíték támasztja alá, vagy b) a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény 180. és 181. cikke alapján a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot kell nyújtani. A bíróság akkor is elrendelheti biztosíték adását, ha szilárd okirati bizonyíték áll rendelkezésre.

Az ideiglenes intézkedések elrendelésének alapvető előfeltétele és kötelező feltétele annak kockázata, hogy a felperes nem tudja gyakorolni az esetlegesen megalapozott követelésre tekintettel adott esetben meghozandó ítéletből eredő jogait.

A követelés biztosításának engedélyezéséhez a bíróság a következő előfeltételek teljesülését értékeli: a követelés biztosításának szükségessége, a követelés és valamely, a konkrét ügy szükségletei és a kifejezetten kért jogvédelem szempontjából megfelelő és kellő – a felperes által megjelölt – ideiglenes intézkedés valószínűsíthető megalapozottsága.

A polgári perrendtartás 397. cikkének (1) bekezdése szerint a jog az alábbi ideiglenes intézkedésekről rendelkezik:

  1. ingatlan lefoglalása,
  2. ingó vagyontárgyak és követelések, köztük társasági részesedések zárolása,
  3. a bíróság által meghatározott egyéb megfelelő intézkedések, köztük gépjármű lefoglalása vagy a végrehajtás felfüggesztése.

A bíróság a követelés összegének erejéig több ideiglenes intézkedést is elrendelhet (mivel ennél magasabb összeg biztosítására nincs szükség).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A polgári perrendtartás 34. fejezetében foglalt rendelkezések alapján valamely követelés biztosítása megengedett:

  1. a polgári perrendtartás 389. cikke szerint – valamennyi követeléstípus esetén – az ügy állására tekintet nélkül, a fellebbezési eljárás alatt folytatott bírósági vizsgálat lezárását megelőzően,
  2. polgári perrendtartás 390. cikke szerint az összes követelés biztosítható a keresetindítást megelőzően is (jövőbeni követelés biztosítása).

Ideiglenes intézkedés iránti kérelem folyamatban lévő ügyet illetően:

E kérelmet a felperes a jogvita rendezésére hatáskörrel rendelkező bírósághoz nyújtja be. Valamely követelés biztosításának engedélyezéséhez fenn kell állniuk a polgári perrendtartás 391. cikkében rögzített előfeltételeknek: a követelés valószínűsíthető megalapozottsága, a követelés biztosításának szükségessége (pl. annak kockázata, hogy a felperes nem tudja kielégíteni követelését, amennyiben annak a bíróság helyt ad), valamint a meghatározott intézkedés alkalmassága. A polgári perrendtartás 391. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban, ha nem áll rendelkezésre a kérelem megalapozottságát valószínűsítő elegendő bizonyíték, a bíróság saját belátása szerint kérheti egy általa meghatározott pénzügyi biztosíték rendelkezésre bocsátását.

A követelés biztosítása az ügy felfüggesztése alatt is megengedett.

Jövőbeni követelés biztosítására irányuló kérelem:

A kérelmet ott kell előterjeszteni, ahol a felperes állandó lakcímmel rendelkezik, vagy ahol a követelést biztosítását szolgáló vagyon található. A „végrehajtás felfüggesztésére” irányuló ideiglenes intézkedés engedélyezése iránti kérelem előterjesztése esetén a kérelmet a végrehajtás helye szerint illetékes, hatáskörrel rendelkező bírósághoz kell benyújtani.

A bíróság – amennyiben jövőbeni követelésre tekintettel rendel el biztosítási intézkedést – meghatározza a követelés előterjesztésének határidejét, amely nem haladhatja meg az egy hónapot. Az ilyen ideiglenes intézkedések elrendelésének anyagi előfeltételei megegyeznek a folyamatban lévő ügyet érintő ideiglenes intézkedések elrendelésének előfeltételeivel.

A kérelemben meg kell jelölni a kért ideiglenes intézkedést és a követelés értékét. A kérelmet – a bíróságoknak a polgári perrendtartás 104. cikke szerinti hatáskörétől és illetékességétől függően – a megfelelő regionális bírósághoz vagy járásbírósághoz kell benyújtani.

A kérelmet előterjesztheti az érintett személy vagy annak eljárási képviselője (ügyvéd). A kérelem másolatára nincs szükség, mivel azt nem küldik meg az ellenérdekű félnek, tekintettel arra, hogy az ideiglenes intézkedés iránti eljárás ún. ex parte eljárás, azaz a másik fél – amelynek vagyonát a nyújtott intézkedés érinti – részvétele nélkül zajlik.

A bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedések végrehajtásának eszközei:

  • ingatlan lefoglalása – a nyilvántartó hatóság intézkedésével,
  • az adós ingó vagyontárgyainak és követeléseinek zárolása – állami vagy magánvégrehajtó intézkedésével, beleértve harmadik felek, például bankok és más hitelintézetek értesítését is,
  • gépkocsikat érintő ideiglenes intézkedések – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közlekedésrendészeti szolgálat intézkedésével,
  • a „végrehajtás felfüggesztésére” irányuló ideiglenes intézkedés – a megadott engedélyre vonatkozó bírósági határozat egy példányát be kell nyújtani a végrehajtási eljárást folytató bírósági végrehajtóhoz,
  • a jog által előírt egyéb intézkedések – az érintett személy által választott megfelelő állami vagy magánvégrehajtó intézkedésével.

Azonban külön törvény – a bankok fizetésképtelenségéről szóló törvény (Zakon za bankovata nesastoyatelnost) kifejezetten előírja a követelések biztosítását a bank fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyonának feltöltése céljából. A bankok fizetésképtelenségéről szóló törvény 53. cikkének (2) bekezdése értelmében helyt kell adni a követelés biztosítása iránti kérelemnek, ha azt elegendő bizonyíték támasztja alá a követelés megalapozottságának feltételezéséhez. Ha a követelés valószínűleg indokolatlan, az általános jogszabályok biztosíték nyújtása esetén lehetővé teszik biztosítási intézkedések meghozatalát, míg a különös jogszabályok értelmében a megalapozottság valószínűsíthetősége a követelés biztosításának elengedhetetlen feltétele. Ezért a követelés biztosítása iránti kérelemnek helyt kell adni, ha a bemutatott érvek és bizonyítékok azt a következtetést támasztják alá, hogy a követelés valószínűleg nem indokolatlan. Ez érthető, figyelembe véve, hogy a polgári perrendtartás 403. cikke értelmében a biztosítási intézkedést kérő fél felelős a biztosítási intézkedés által az ellenérdekű félnek okozott károkért. A jogalkotó elismeri, hogy fizetésképtelen bank vagyonában nem helyénvaló az ilyen kártérítési kötelezettség megjelenése (mivel ez aláásná a fizetésképtelenségi eljárás alá vont vagyont és kárt okozna a hitelezőknek), ezért olyan szabályt vezetett be, mely szerint az érvényesíteni kívánt követelés csak akkor biztosítható, ha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a követelés valószínűsíthető megalapozottságának alátámasztására.

A kereskedelmi törvény (Targovski zakon) 629a. cikke (1) bekezdésének 2. pontja értelmében ugyanezen törvény 630. cikke (1) bekezdésének 4. pontjában említett intézkedések a fizetésképtelenségi eljárás keretében előzetes biztosítási intézkedésként alkalmazhatók, amennyiben ez az adós vagyonának megőrzéséhez szükséges. Ezek az intézkedések magukban foglalják a zárolás elrendelését, ideiglenes felszámoló kijelölését, a folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztésének elrendelését, a helyiségek, berendezések stb. lezárását. A szóban forgó szabály előfeltétele, hogy a kereskedelmi törvény 625. cikke szerinti kereset elfogadható, a követelés alapjául szolgáló tények fennállását írásos bizonyíték támasztja alá, ilyen bizonyítékok hiányában pedig a kérelmező köteles biztosítékot nyújtani a bíróság által meghatározott összegben az adós kártalanítása céljából arra az esetre, ha a bíróság nem állapítja meg az adós fizetésképtelenségét, vagy ha az adós túlzottan eladósodott (a kereskedelmi törvény 629a. cikkének (2) bekezdése), és a követelés biztosításához fűződő érdek valós (amennyiben az adós elpusztítja, megsemmisíti és/vagy elrejti vagyonát, és ezáltal veszélyezteti a hitelezők érdekeit, és a kért intézkedések elrendelése nélkül a hitelezőket kár érheti, mivel követelésük nem lenne kielégíthető az adós vagyonának értékesítésekor). A törvény azt is előírja, hogy a kért biztosítási intézkedésnek megfelelőnek és a követelés biztosítása szempontjából relevánsnak kell lennie.

A kereskedelmi törvény 629a. cikkének (1) bekezdéséből az következik, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló eljárásban az előzetes biztosítás csak akkor megengedhető, ha fennáll annak a valós veszélye, hogy az adós a hitelezőknek történő károkozás céljából elidegeníti a vagyonát. A bíróság csak ezen előfeltétel fennállása esetén köteles vizsgálni, hogy a kereskedelmi törvény 629a. cikkének (2) bekezdésében előírt egyéb előfeltételek is fennállnak‑e.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedések elrendelésének anyagi jogi előfeltételeit (a fent leírtaknak megfelelően) a polgári perrendtartás 391. cikke rögzíti.

Tartási követelés biztosítása a polgári perrendtartás 391. cikkében foglalt követelmények teljesítésének hiányában is megengedett; ebben az esetben a bíróság hivatalból rendelhet el ideiglenes intézkedést.

A követelés részleges biztosítása is megengedhető, azonban kizárólag a kellő bizonyítékkal alátámasztott részek tekintetében.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Általánosságban az adós bármely vagyontárgya ideiglenes intézkedés tárgyát képezheti. Végrehajtás alól mentes követelések lefoglalása révén nem biztosítható pénzkövetelés.

A polgári perrendtartás 393. cikkének (1) bekezdése értelmében nem biztosítható az állammal, állami intézményekkel és az egészségügyi létesítményekről szóló törvény 5. cikkének (1) bekezdése szerinti egészségügyi létesítményekkel szemben fennálló pénzkövetelés.

Az alábbi típusú vagyontárgyak képezhetik ideiglenes intézkedések tárgyát:

  • az alperes hitelintézetekkel szembeni követelései a hitelintézeteknél nyitott bankszámlákon,
  • ingó dolog;
  • ingatlan,
  • gépkocsi zár alá vétele,
  • végrehajtási tevékenységek,
  • az eljárás alá vont adós meghatározott vagyontárgyai, ahogyan az a jogszabályokban kifejezetten rögzített egyéb esetekben szerepel.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés tárgyára irányulóan az adós által végrehajtott bármely rendelkezése hatástalan azon személlyel szemben, akinek a kérelmére a biztosítási intézkedést elrendelték. A polgári perrendtartás 452. cikke értelmében ingatlan vagyontárgy esetében az érvénytelenség csak azokra a rendelkezésekre vonatkozik, amelyeket zárlatnak az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését követően tettek. E viszonylagos érvénytelenségen (végrehajthatatlanság) kívül a foganatosított intézkedések teljes mértékben hatékonyak és joghatásokat váltanak ki.

A polgári perrendtartás 453. cikke szabályozza a végrehajtás nyilvántartásba vételét vagy a lefoglalásról szóló értesítés kézhezvételét követően megszerzett jogok hitelezők és társhitelezők általi kikényszeríthetetlenségének eseteit.

A polgári perrendtartás 401. cikke szerint a biztosítékkal rendelkező hitelező keresetet indíthat a felelős harmadik féllel szemben azon összegek és vagyontárgyak iránt, amelyek önkéntes rendelkezésre bocsátását e harmadik fél megtagadja.

A polgári perrendtartás ideiglenes intézkedéseket szabályozó 401. cikkére tekintettel a követelések biztosítására irányuló eljárásokkal kapcsolatos költségeket a polgári perrendtartás 514. cikkének megfelelően az a személy viseli, akinek kérelmére az ideiglenes intézkedéseket elrendelték.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A valamely követelés biztosítására vonatkozó engedélyt a bíróság azon elv alapján adja meg, hogy folyamatban lévő ügy vonatkozásában az adott ideiglenes intézkedést az ügy lezárása előtt jogerőre emelkedett kapcsolódó ítélettel rendelték el.

A bíróság – amennyiben jövőbeni követelésre tekintettel rendel el biztosítási intézkedést – meghatározza a követelés előterjesztésének határidejét, amely nem haladhatja meg az egy hónapot. Amennyiben az előírt határidőn belül nem bizonyítják a követelés előterjesztését, a bíróság az ideiglenes intézkedéseket a polgári perrendtartás 390. cikkének (3) bekezdése alapján hivatalból megszünteti.

Olyan követelés előterjesztése esetén, amelyre tekintettel a bíróság ideiglenes intézkedést rendelt el – ahogyan ez rendszerint történik –, az ideiglenes intézkedés az ügy lezárásáig hatályban marad.

A polgári perrendtartás 402. cikkének rendelkezései szabályozzák az elrendelt ideiglenes intézkedések visszavonására irányuló eljárást. E cikk értelmében az érdekelt félnek kérelmet kell előterjesztenie, amelynek egy példányát át kell adnia az ideiglenes intézkedés elrendelését kezdeményező személynek. Ez utóbbi személy három napon belül kifogást terjeszthet elő. A bíróság zárt tárgyaláson visszavonja az ideiglenes intézkedéseket, amennyiben teljes mértékben meggyőződött arról, hogy az azok elrendelésének alapját képező ok már nem áll fenn, vagy az alperes nem bocsátott rendelkezésre biztosítékot az előírt határidőn belül a felperes által követelt teljes összeg letétbe helyezésével (a polgári perrendtartás 398. cikkének (2) bekezdése). A bíróság ideiglenes intézkedések visszavonására vonatkozó végzése egy héten belül magánjogi panasszal támadható meg.

Az elrendelt ideiglenes intézkedésnek a polgári perrendtartás 398. cikke szerinti, más intézkedéssel való helyettesítése a következő két helyzetben rendelhető el:

  • az (1) bekezdés alapján – az egyik fél kérelmére eljáró bíróság a másik fél értesítését és az értesítéstől számított három napon belül előterjesztett kifogásainak figyelembevételét követően engedélyezheti az egyik intézkedéstípus más intézkedéstípussal való helyettesítését,
  • a (2) bekezdés alapján – valamely számszerűsíthető követelés biztosítása esetén az alperes a másik fél hozzájárulása nélkül bármikor pénzóvadékkal vagy egyéb biztosítékkal helyettesítheti az engedélyezett biztosítékot a kötelmekről és szerződésekről szóló törvény 180. és 181. cikkének megfelelően.

A polgári perrendtartás 398. cikkének (1) és (2) bekezdésében rögzített esetekben a lefoglalást vagy elkobzást a bíróság visszavonja.

A jog nem zárja ki, hogy az alperes követelést támasszon a felperessel szemben az ideiglenes intézkedések által neki okozott károk megtérítése iránt, ha az elrendelt ideiglenes intézkedésekkel érintett követelést visszavonják vagy nem terjesztik elő az előírt határidőn belül, valamint ha az ügyet megszüntetik (a polgári perrendtartás 403. cikke).

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A polgári perrendtartás 396. cikke szerint a bíróságnak valamely követelés biztosítására vonatkozó határozatával szemben egy héten belül magánjogi panasz terjeszthető elő. A felperes esetében ez az egyhetes időszak a határozat kézhezvételekor kezdődik, míg az alperes (az a személy, akivel szemben az ideiglenes intézkedést elrendelték) esetében azon a napon kezdődik, amikor a bírósági végrehajtó, a nyilvántartó hivatal vagy a bíróság kézbesíti részére az elrendelt ideiglenes intézkedésekről szóló értesítést. A magánjogi panasz egy példányát el kell juttatni az ellenérdekű félhez, akinek arra egy héten belül választ kell adnia.

Harmadik személyek is rendelkeznek a jogorvoslati eljáráshoz fűződő elismert érdekkel, ha a biztosítási intézkedés érinti a vagyonukat. Az ellenérdekű fél részvétele nélkül zajló, ideiglenes intézkedés iránti eljárásban a bíróság nem vizsgálja, hogy az alperest megilletik-e azok a jogok, amelyek tekintetében a rendelkezési jogának korlátozását kérik. Ezért előfordulhat, hogy olyan ingatlan tekintetében rendelnek el zárlatot, amely nem az adós tulajdonában van. A tényleges tulajdonos a jelen ügyben akkor is rendelkezik kereshetőségi joggal a zárlatot elrendelő határozat elleni fellépésre, ha az eljárás tekintetében harmadik félnek minősül.

A követelés biztosításának elrendelését elutasító határozat elleni fellebbezés esetén a kérelmező fél fellebbezésének másolatát nem kézbesítik az alperesnek, mivel az eljárás ebben a szakaszban is ex parte marad.

Amennyiben a fellebbviteli bíróság helybenhagyja az ideiglenes intézkedések elrendelésére vagy elutasítására vonatkozó határozatot, a határozattal szemben nincs helye felülvizsgálati kérelemnek. Amennyiben a fellebbviteli bíróság elrendeli az elsőfokú bíróság által elutasított ideiglenes intézkedéseket, határozata a legfelsőbb semmítőszék előtt magánjogi panasszal támadható meg, ha teljesülnek a polgári perrendtartás ezt lehetővé tevő 280. cikkében foglalt előfeltételek.

A jelenleg hatályos polgári perrendtartás szerint az elrendelt ideiglenes intézkedések és a bíróság által az ideiglenes intézkedések elrendelésének feltételeként meghatározott biztosítéki összeg is megtámadhatók fellebbezéssel. A fellebbviteli bírósághoz benyújtott fellebbezés ugyanakkor nem függeszti fel az ideiglenes intézkedések hatályát egészen addig, amíg a magasabb fokú bíróság nem határoz a fellebbezésről, és hatályon kívül nem helyezi az intézkedéseket.

Utolsó frissítés: 22/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Csehország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Ideiglenes intézkedések:

Az ideiglenes intézkedések a felek kapcsolatának átmeneti, azaz ideiglenes vagy olyan helyzetben történő szabályozására szolgálnak, amelyben aggodalom merül fel valamely bírósági határozat végrehajtásának esetleges meghiúsulását illetően.

Általában véve az ügy érdemében történő eljárás megindítása előtt elrendelt ideiglenes intézkedésekre a polgári perrendtartás (99/1963. sz. módosított törvény) 74. és azt követő cikkei az irányadók, míg az ilyen eljárás megindítását követően elrendelt ideiglenes intézkedésekre a 99/1963. sz. módosított törvény 102. cikke vonatkozik. A különleges bírósági eljárásokról szóló törvény (292/2013. sz. törvény) az irányadó bizonyos különös helyzetekben alkalmazott különleges ideiglenes intézkedésekre, mégpedig a megfelelő ellátásban nem részesülő kiskorút érintő helyzetben alkalmazott ideiglenes intézkedésekre (452. és azt követő szakaszok) és a családon belüli erőszakkal szembeni védelem biztosítását szolgáló ideiglenes intézkedésekre (400. és azt követő szakaszok). A 292/2013. sz. törvény 12. szakasza az ideiglenes intézkedések vonatkozásában hatályban lévő általános előírásokat kiegészítő egyes különös szabályokat is rögzít, amelyek az e törvény hatálya alá tartozó eljárástípusokra vonatkoznak.

Bizonyíték biztosítása:

A bizonyíték biztosítására akkor kerül sor, ha fennáll annak a veszélye, hogy a bizonyításfelvétel a jövőben lehetetlen lesz, vagy komoly akadályba fog ütközni (pl. olyan adásvételi szerződés hibás teljesítése, amelynek tárgyát romlandó javak képezik, vagy olyan tanú kihallgatása, aki súlyosan beteg, és életveszélyes állapotban van).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ideiglenes intézkedések:

  • A polgári perrendtartás (99/1963. sz. módosított törvény) 74. cikkének (3) bekezdése szerint az ideiglenes intézkedések elrendelésére irányuló eljárás kérelemre indul.
  • A 292/2013. sz. törvény 12. szakasza mindazonáltal rögzíti, hogy ideiglenes intézkedést a bíróság hivatalból is elrendelhet, ha a szóban forgó eljárást hivatalból is megindíthatja (pl. a kiskorú gondozásával kapcsolatos eljárás, a cselekvőképtelenség megállapítására irányuló eljárás, gyámság alá helyezési eljárás és eltűnt személlyel vagy halálesettel kapcsolatos eljárás). Ezekben az esetekben a bíróság hivatalból rendeli el az ideiglenes intézkedést.
  • Az ideiglenes intézkedés elrendelésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügy érdemét illetően hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság; a 292/2013. sz. törvény 400. és 453. szakasza kivételt tartalmaz e szabály alól.

A bizonyíték biztosítható:

  • az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindítása előtt, kérelemre. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amely az ügy érdemére tekintettel hatáskörrel és illetékességgel rendelkezne, vagy amelynek területén a veszélyeztetett bizonyíték található.
  • az eljárás során a bizonyíték kérelem hiányában is biztosítható.

Az ügyben érintett feleknek jelen kell lenniük a bizonyíték biztosításakor, hacsak e tekintetben a késedelem veszélyt nem idézhet elő.

Bizonyíték biztosítására közjegyzői okirattal (notářský zápis) vagy a végrehajtó általi nyilvántartásba vétellel (exekutorský zápis) is sor kerülhet, ha ez az eljárás közjegyző vagy végrehajtó előtt zajlik, vagy amennyiben a közjegyző vagy a végrehajtó ezt a helyzetet tanúsítja.

2.2 A főbb feltételek

Ideiglenes intézkedés elrendelhető:

  • ha a felek viszonyának szabályozására ideiglenes előírásokat kell alkalmazni;
  • ha fennáll annak veszélye, hogy valamely bírósági határozat végrehajtása meghiúsul;
  • a jogviszonyok átmeneti jellegű szabályozása céljából.

A felek közötti jogviszonyt szabályozó átmeneti előírások szükségességének megítélése az adott ügy körülményeitől függ. A bíróság kizárólag akkor rendel el ideiglenes intézkedést, ha a felek jogviszonyának szabályozására szolgáló átmeneti előírásokra bizonyíthatóan szükség van. Ami az ilyen ideiglenes intézkedés elrendelése szempontjából lényeges egyéb körülményeket illeti, elegendő, ha legalább az ideiglenes intézkedéssel érintett kötelezettség előírása szempontjából kulcsfontosságú tények bizonyításra kerülnek.

  • Valamely határozat végrehajtásának meghiúsítása

Amennyiben a bíróság ideiglenes intézkedést rendel el a valamely határozat végrehajtásának meghiúsulásával kapcsolatos aggodalom kezelése érdekében, a jogosult félnek rendelkeznie kell a határozat végrehajtásának alapját képező határozattal vagy más okirattal. Ideiglenes intézkedést a bíróság kizárólag addig rendelhet el, amíg a határozat végrehajthatóvá nem válik, vagy ha komoly oka van annak, hogy az arra jogosult fél eddig (átmenetileg) nem követelhette az előírt kötelezettség bírósági végrehajtás útján történő teljesítését. Ugyanakkor alá kell támasztani a határozat végrehajtásának (főként a kötelezett magatartása miatti) meghiúsulásával kapcsolatos aggodalmat igazoló tényeket.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelemben szerepelniük kell a polgári perrendtartás (99/1963. sz. törvény) 42. cikkének (4) bekezdésében és 75. cikkében rögzített adatoknak, beleértve az alábbiakat:

  • az azon bíróságra vonatkozó adatok, amelynek a kérelmet címezték;
  • a kérelem előterjesztőjének személye és az érintett ügy, vagyis az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet igazoló tények előadása;
  • a kérelem célja, vagyis hogy a kérelmező milyen ideiglenes intézkedés elrendelését kéri;
  • a kérelem kelte és a kérelmező vagy képviselőjének aláírása;
  • annak leírása, hogy a felek jogviszonyának szabályozása céljából átmeneti előírásokra van szükség, vagy hogy fennáll a bírósági határozat végrehajtása meghiúsulásának veszélye.

A kérelmező által hivatkozott összes okiratot csatolni kell a kérelemhez.

A kérelem benyújtásának napjáig a kérelmezőnek önként, vagyis a bíróság felhívása nélkül 10 000 CZK összegű letétet kell rendelkezésre bocsátania; a vállalkozások között üzleti tevékenységből eredően fennálló jogviszonyokat érintő ügyekben a letét 50 000 CZK. A kérelem letét nyújtása nélkül terjeszthető elő, ha az szociális jóléti kérdésekkel kapcsolatos (pl. tartás, foglalkoztatás vagy személyi sérülés miatt járó kártérítés). A kérelmet a bíróság elutasítja, ha a letétet nem bocsátották rendelkezésre.

A letét a kártérítési követelések vagy a feleket, illetve harmadik személyeket (pl. az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárásban félként nem szereplő személyeket) az ideiglenes intézkedés elrendelése esetén érő egyéb veszteségek megtérítésére irányuló követelések biztosítékaként szolgál.

A 292/2013. sz. törvény 12. szakaszának (3) bekezdése kivételt rögzít a letét rendelkezésre bocsátásának e törvény által előírt kötelezettsége alól.

Bizonyíték biztosítása:

Az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindulása előtt a bizonyíték (kérelemre) biztosítható, ha annak veszélye áll fenn, hogy a bizonyításfelvétel a jövőben lehetetlen lesz, vagy komoly akadályba fog ütközni. A bizonyíték biztosítására nem kerül sor, ha annak az eljárásban nyilvánvalóan nincs jelentősége. A bíróság a bizonyíték biztosítására irányuló kérelmet elutasítja, ha azt gyanítja, hogy a kérelmező a bizonyíték megóvása helyett a kérelmet ténylegesen valamely eltérő cél megvalósítása érdekében terjesztette elő (pl. hogy a másik személy tevékenységéről egyébként nem hozzáférhető információt szerezzen).

A fő adatokon kívül a bizonyíték biztosítására irányuló kérelemben szerepelnie kell a bizonyítás felvételével érintett tények bemutatásának is. A biztosítandó bizonyítékot konkrétan meg is kell határozni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések:

A polgári perrendtartás 76. cikke szerint az ideiglenes intézkedéssel a bíróság valamely felet arra utasíthat, hogy például fizessen tartást, a bíróságnál pénzösszeget helyezzen el, a bíróságnak megőrzésre valamely tárgyat adjon át, bizonyos tárgyakkal vagy jogokkal ne rendelkezzen, valamit tegyen, valaminek a megtételétől tartózkodjon, vagy valaminek a megtételét tegye lehetővé. Az intézkedés a szóban forgó fél tulajdonában lévő bármely tárgyhoz kapcsolódhat.

Az ideiglenes intézkedéssel a bíróság az eljárásban részt vevő felektől eltérő személyt indokolt esetben kötelezettséggel terhelhet (pl. ha valaki teljes mértékben annak tudatában vásárolja meg a vagyontárgyat, hogy azt a hitelezőkkel szemben fennálló fizetési kötelezettségeit nem megfelelően teljesítő tulajdonostól szerzi meg).

A 292/2013. sz. törvény szerinti különleges ideiglenes intézkedések:

A gyermek helyzetét érintő, a 452. és azt követő szakaszok szerinti különleges ideiglenes intézkedés akkor alkalmazandó, ha a kiskorú nem részesül megfelelő ellátásban, attól függetlenül, hogy bárkinek joga van-e vagy sem a gyermek gondozására, vagy ha a gyermek életét, rendes fejlődését vagy egyéb fontos érdekeit komoly veszély fenyegeti, vagy azok sérülnek. A bíróság ideiglenes intézkedése a gyermek megfelelő környezetbe helyezéséhez szigorúan szükséges, a bíróság végzésében meghatározott ideig irányadó a gyermek helyzetére.

A 400. és azt követő szakaszok szerinti különleges ideiglenes intézkedés az alperessel szemben rendelhető el, és az az alperest a közös háztartás és közvetlen környezetének elhagyására, a közös háztartástól való távolmaradásra és az abba történő belépéstől való tartózkodásra, a kérelmezővel való kapcsolatfelvétel mellőzésére vagy a kérelmező bármilyen zaklatásától való tartózkodásra kötelezi. A kérelemben szerepelnie kell annak a tényállásnak, amely azt mutatja, hogy a kérelmező és az alperes közös házban vagy lakásban való együttélése a kérelmező számára a vele vagy a közös háztartásban élő más személlyel szemben elkövetett fizikai vagy lelki erőszak miatt elviselhetetlen, vagy amely a kérelmező zaklatását bizonyítja.

Bizonyíték biztosítása:

A kérelemben azt is ki kell fejteni, hogy a kérelmező miért kéri a bizonyíték biztosítását. Minden olyan eszköz használható bizonyítékként, amellyel az ügy állása megállapítható, beleértve különösen a tanúk meghallgatását, a szakértői véleményt, a hatóságok és jogi személyek jelentéseit és észrevételeit stb.

A bizonyíték biztosításának egyik speciális eszköze egy szellemi tulajdonjogokhoz kapcsolódó ügyben a bizonyíték tárgyának biztosítását eredményezi (a polgári perrendtartás [99/1963. sz. törvény] 78b. cikke). Az a személy, aki valamely szellemi tulajdonjog megsértésének tanúja volt, kereshetőségi joggal rendelkezik. Az a regionális bíróság illetékes, amelynek területén sor került a tárgy biztosítására. A következők biztosíthatók: a kérdéses javak; anyagok és eszközök; a kérdéses javakkal kapcsolatos dokumentumok.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések:

Az ideiglenes intézkedés a kérelmező védelmét szolgáló ideiglenes határozat. Azt a bíróság a kérelmező megsértett vagy veszélyeztetett jogának védelme érdekében rendeli el. Az ideiglenes intézkedés elrendelése nem biztosít a kérelmező számára még rendezetlen jogokat. Az valamely előzetes kérdés kezelését sem jelenti. Hasonlóképpen pusztán az, hogy a bíróság ideiglenes intézkedést rendelt el, nem érinti a bíróság ügy érdemében történő határozathozatalát. A kötelezettek az ideiglenes intézkedés elrendelését követően is rendelkezhetnek vagyontárgyaikkal, de az elrendelt intézkedéssel összhangban kötelesek eljárni.

Azzal szemben, aki az eljárás folytatását súlyosan akadályozza például azáltal, hogy – kellő indok nélkül – nem jelenik meg a bíróság előtt, vagy nem tesz eleget a bíróság végzésének, a bíróság 50 000 CZK összegig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot kikényszerítheti, ha a kötelezett fél nem tesz eleget önként a határozatnak. A valamely hatósági határozat végrehajtásának akadályozása miatt kiszabott pénzbírságot vagy kitiltást (például a közös háztartásból) a 40/2009. sz. törvény, vagyis a büntető törvénykönyv 337. szakaszának (2) bekezdése is szabályozza, amely megállapítja a hatósági határozat végrehajtása akadályozásának vétségét, illetve a kitiltást.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ideiglenes intézkedések:

  • Határozott ideig tartó ideiglenes intézkedés

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésben a bíróság rögzítheti, hogy az ideiglenes intézkedés határozott ideig tart, akkor is, ha azt a felperes (kérelmező) nem kéri.

  • A keresetindításra vagy az eljárás megindítására irányuló másik kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettség előírása

Az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság azt is előírja a kérelmező (felperes) számára, hogy az intézkedés elrendelésével egyidejűleg meghatározott határidőn belül nyújtson be kérelmet (keresetlevelet) a bírósághoz az ügy érdemére vonatkozó eljárás megindítása iránt.

Az ideiglenes intézkedés egészen addig hatályban marad, amíg le nem jár, vagy a bíróság meg nem szünteti azt.

Az ideiglenes intézkedés akkor jár le, ha a kérelmező nem kezdeményezi az eljárás megindítását a bíróság által meghatározott határidőn belül; ha az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek a bíróság nem ad helyt; ha az ügy érdemére vonatkozó kérelemnek a bíróság helyt ad, és az ügyben hozott határozat végrehajthatóvá válásától számítva több mint 15 nap eltelt; vagy ha az ideiglenes intézkedés határozott időtartama letelt.

A bíróság az ideiglenes intézkedést megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn.

A 292/2013. sz. törvény 400. és azt követő szakaszai szerint az ideiglenes intézkedésnek a végrehajthatóvá válását követő egy hónapig kell tartania (408. szakasz), és ez az időszak az ügy érdemét érintő eljárás megindításának időpontjától függően meghosszabbítható.

A 292/2013. sz. törvény 452. és azt követő szakaszai szerint az ideiglenes intézkedésnek a végrehajthatóvá válását követő egy hónapig kell tartania (459. szakasz), és ez az időszak meghosszabbítható.

Bizonyíték biztosítása:

A bizonyítékot a bíróság által meghatározott határidőn belül vagy a lehető leghamarabb kell biztosítani. A felek a bizonyíték biztosítása során jelen lehetnek, de nem jogosultak megjelenni, ha a késedelem veszéllyel jár. Az ügy érdemét érintő eljárás megindítását követően a felek a felkínált bizonyítékra és az összes felvett bizonyítékra reagálhatnak. Ezenfelül a feleket ki lehet kérdezni.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Ideiglenes intézkedések:

Az ideiglenes intézkedésekre vonatkozó határozatok bírósági végzés formáját öltik. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés a közzététellel válik végrehajthatóvá. Közzététel hiányában a végzés akkor válik végrehajthatóvá, ha azt a kötelezett félnek kézbesítették. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés írott példányát kézbesíteni kell az eljárás feleinek és a harmadik félnek (ha ezt a harmadik felet kötelezettség terheli), és amennyiben az intézkedés ingatlannal való rendelkezés tilalmára vonatkozik, annak egy példányát az illetékes földhivatalnak is kézbesíteni kell. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés közzététellel vagy kézbesítéssel válik végrehajthatóvá (a polgári perrendtartás 76d. cikke), és a határozat végrehajtásának alapját képezi.

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzésekkel szemben fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a megtámadott végzést meghozó bírósághoz kell benyújtani, de azt valójában a másodfokú bíróság, azaz a regionális vagy magasabb szintű bíróság tárgyalja. A fellebbezést a végzés írott példányának kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

Ha az arra jogosult személy határidőn belül elfogadható fellebbezést terjeszt elő, a határozat nem emelkedik jogerőre, amíg a fellebbviteli bíróság jogerős döntést nem hoz a fellebbezés tárgyában. Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ugyanakkor végrehajthatóvá válik (vagyis az e végzés szerinti eljárást kell követni) a kézbesítés napján kezdődő teljesítési határidő lejártát követően; ettől eltérően a végzés a kézbesítést követően válik végrehajthatóvá, ha nem ír elő teljesítési kötelezettséget. A bíróság úgy határozhat, hogy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés kizárólag a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően hajtható végre, kivéve, ha ezt kizárja az ideiglenes intézkedés jellege, vagy ez az intézkedés céljának meghiúsulását eredményezné.

A 292/2013. sz. törvény 409. és 463. szakasza az e törvény szerinti különleges ideiglenes intézkedésekkel szembeni fellebbezésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz.

Utolsó frissítés: 09/11/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Németország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Ezen intézkedések célja a végrehajtás biztosítása az adós vagyontárgyainak ideiglenes lefoglalásával vagy a jogi helyzet ideiglenes szabályozásával. Az intézkedések önmagukban általában nem vezetnek a hitelezői igény kielégítéséhez.

Az alábbi intézkedések állnak rendelkezésre:

1.1 Előzetes lefoglalás és őrizetbe vétel (dinglicher und persönlicher Arrest) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv, Zivilprozessordnung – ZPO) 916. és azt követő szakaszai)

A lefoglalás a végrehajtás biztosítására szolgál, amelyet rendszerint az adós ingó vagy ingatlan vagyonára rendelnek el valamely pénzügyi követelés ellenében. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság kérelemre elrendeli a lefoglalást. Néhány kivétellel a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a lefoglalás végrehajtására is. A lefoglalás többek között zárolás (Pfändung) (ingó vagyon), jelzálogjog (Arresthypothek) (ingatlan vagyon) vagy őrizetbe vétel (Haft) (adós őrizetbe vétele) útján hajtható végre.

1. 2 Ideiglenes intézkedés (einstweilige Verfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935. és az azt követő szakaszai)

Az ideiglenes intézkedés a nem pénzbeli követelés ideiglenes biztosítására szolgál. A bíróság kérelemre rendeli el az ideiglenes intézkedést a nem pénzbeli követelések jövőbeni végrehajtásának biztosításaként (Sicherungsverfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935. szakasza) vagy a jogviszony bíróság általi ideiglenes szabályozásaként (Regelungsverfügung) (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 940. szakasza). Emellett súlyos körülmények fennállása esetén létezik a kötelező távoltartási védintézkedés (Leistungsverfügung). Másfelől a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket főszabályként alkalmazni kell a további végrehajtásra is (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyvnek a 928. szakaszával együtt értelmezett 936. szakasza).

1.3 Az ideiglenes számlazárolást elrendelő uniós végzés

A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 946. és azt követő szakaszai ültették át a polgári és kereskedelmi ügyekben a tagállamközi követelésbehajtás megkönnyítése érdekében az ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés eljárásának létrehozásáról szóló, 2014. május 15‑i 655/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (HL L 189., 2014.06.27., 59. o.). Az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzés az ideiglenes intézkedés különös formája.


1.4 Előzetes letiltás (Vorpfändung) (A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakasza)

Emellett létezik az előzetes letiltás, amely a hitelező rendelkezésére álló különös biztosítási intézkedési típus. Ez a hitelező magáncélú végrehajtási eszköze az adós és a harmadik fél adós közötti jogviszony tekintetében, amely a lefoglalás joghatásait fejti ki (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakaszának (2) bekezdése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság a keresetet benyújtó fél kérelmére rendeli el végzésében az előzetes lefoglalást és az őrizetbe vételt, valamint az ideiglenes intézkedést (1.1 és 1.2 pont). A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosítandó követelésre, a végzés sürgősségére vagy a végrehajtás meghiúsulásának veszélyére vonatkozó információkat. Mindkettőt kielégítő módon kell bemutatni a bíróság részére, például eskü alatt tett nyilatkozattal.

A kérelem írásban vagy a bírósági aktába jegyzőkönyvbe véve szóban terjeszthető elő. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az a bíróság, amely az ügy érdemében eljárni jogosult, vagy az a helyi bíróság (Amtsgericht), amelynek illetékességi területén a biztosítandó dolog, a jogvita tárgya vagy az őrizetbe veendő személy található. Tárgyalás esetén a bíróság ítélet, egyébként végzés formájában hoz határozatot.

Az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban csak a regionális bíróság (Landgericht) előtt tartott tárgyalás esetén kötelező az ügyvédi képviselet.

Az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzést (1.3 pont) a 655/2014/EU rendelet szabályozza. A polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 946. és azt követő szakaszai tartalmazzák a kérelem benyújtásához és az eljárás lefolytatásához, valamint a végzés végrehajtásához és a jogorvoslati eszközök igénybevételéhez előírt rendelkezéseket.

Az előzetes letiltást (1.4 pont) (kezdetben, lásd fent) nem a bíróság bocsátja ki. Ebben az esetben a hitelező saját maga kezdeményezi az intézkedést (rendszerint a nevében eljáró bírósági végrehajtó kijelölésével). A hitelező megkísérli lefoglalással érvényesíteni a követelését vagy egyéb jogait valamely végrehajtható okirat erejénél fogva, és egy olyan írásbeli nyilatkozatot kézbesít a harmadik fél adósnak vagy a főadósnak, amely szerint a jogát vagy a követelését lefoglalással fogja érvényesíteni a közeljövőben (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 845. szakaszának (1) bekezdése). A harmadik fél adós értesítése kizárólag abban az esetben minősül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 930. szakasza értelmében történő lefoglalásnak, ha 1 hónapon belül kerül sor rá (a törvénykönyv 845. szakaszának (2) bekezdése).

A bírósági illetékekről szóló törvény (Gerichtskostengesetz, GKG) előírja, hogy a lefoglalási határozat, az őrizetbe vételi határozat vagy az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem esetében az illeték 150%-át kell megfizetni. Az illeték összegét a pertárgyérték határozza meg. A bíróság eseti elbírálás alapján becsüli meg a pertárgyérték nagyságát a kérelmezőnek az adós vagyontárgyainak lefoglalásához fűződő érdeke szerint. Az illeték összegét tartalmazó táblázat 500 000 EUR pertárgyértékig a következő:

A bírósági illetékekről szóló törvény (GKG) 2. melléklete (a 34. szakasz (1) bekezdésének harmadik mondatához kapcsolódva)

... EUR pertárgyértékékig

Illeték
... EUR


... EUR pertárgyértékékig

Illeték
... EUR

500

35,00


50 000

546,00

1 000

53,00


65 000

666,00

1 500

71,00


80 000

786,00

2 000

89,00


95 000

906,00

3 000

108,00


110 000

1 026,00

4 000

127,00


125 000

1 146,00

5 000

146,00


140 000

1 266,00

6 000

165,00


155 000

1 386,00

7 000

184,00


170 000

1 506,00

8 000

203,00


185 000

1 626,00

9 000

222,00


200 000

1 746,00

10 000

241,00


230 000

1 925,00

13 000

267,00


260 000

2 104,00

16 000

293,00


290 000

2 283,00

19 000

319,00


320 000

2 462,00

22 000

345,00


350 000

2 641,00

25 000

371,00


380 000

2 820,00

30 000

406,00


410 000

2 999,00

35 000

441,00


440 000

3 178,00

40 000

476,00


470 000

3 357,00

45 000

511,00


500 000

3 536,00

Ha a kérelem ügyében szóbeli eljárást kell lefolytatni, és az ügy nem zárul le a kérelemnek a szóbeli eljárás lezárását megelőző visszavonásával, a tartozás elismerésével, az arról való lemondással vagy annak rendezésével (ezekben az esetekben az illeték 50%-kal csökken), magasabb, 300%-nak megfelelő illetéket kell fizetni. A költségeket elsősorban az a fél viseli, akit a bíróság a határozatában a költségek viselésére kötelez, emellett a kérelmező mint az ügy kezdeményezője általános adósként szintén felelős a költségekért.

A bírósági végrehajtó az értesítésben megnevezett adósnak vagy harmadik fél adósnak küldött lefoglalási értesítő minden egyes postai kézbesítéséért 3 EUR illetéket számít fel. Ezenfelül felmerülnek még a postai költségek és az esetlegesen szükséges hitelesítéssel kapcsolatos kiadások. A bírósági végrehajtó általi személyes kézbesítés díja 10 EUR, és ebben az esetben a bírósági végrehajtó utazási költségeit is meg kell téríteni. Ennek összege a címzett lakóhelyéig/telephelyéig megtett távolságtól függően 3,50 és 16,25 EUR között mozog. Az értesítésnek a hitelező nevében történő elkészítéséért (a törvénykönyv 845. szakasza (1) bekezdésének második mondata) mint hivatalos cselekmény elvégzéséért 16 EUR illeték fizetendő a bírósági végrehajtónak.

A bírósági végzés végrehajtása elsődlegesen a bírósági végrehajtó feladata, aki azt állami eszközök felhasználásával hajtja végre. Erre a bírósági ítéletek végrehajtására vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozással összhangban kerül sor.

Eltérés: Az ideiglenesen végrehajtható ítélet végrehajtása, amely ítélettel a biztosítási intézkedést kifogásolták, alapjában véve nem különbözik a jogerős határozat végrehajtásától. Mindazonáltal a követelés jellegétől függően a törvény különböző módszereket állapít meg a végrehajtásra.

Meghatározott összegű tartozás esetében a hitelező gyakran bírósági végrehajtóhoz fordul a bíróság határozatának végrehajtása érdekében. 26 EUR illeték fizetendő az ingó vagyontárgyak bírósági végrehajtó általi lefoglalásáért. Ha a bírósági végrehajtó közreműködése több mint 3 órát vesz igénybe, további 20 EUR fizetendő minden további megkezdett óra után. Ezenfelül meg kell fizetni a bírósági végrehajtónál felmerült valamennyi szükséges költséget. A fizetési meghagyás is felruházhatja a hitelezőt azzal a joggal, hogy az adóssal szembeni követelések teljesítése céljából bírósági lefoglalás iránti kérelmet nyújtson be (például az adós fizetésének/bérének lefoglalására, a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 829. szakasza). 20 EUR illetéket rónak ki a magával a kérelemmel kapcsolatos eljárásra, és ezenfelül fizetendők a járulékos költségek (különösen a bírósági határozat kézbesítésének költségei).

Az adós ingatlanára vonatkozó végrehajtás esetén a követelés teljesítését biztosító jelzálogot jegyezhetnek be az ingatlanra, illetve sor kerülhet az ingatlan árverésen történő kényszerértékesítésére vagy csődgondnokság alá helyezésére. A nemperes bírósági és közjegyzői eljárásokra vonatkozó költségekről szóló törvény (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény) (Gesetz über Kosten der freiwilligen Gerichtsbarkeit für Gerichte und Notare [Gerichts- und Notarkostengesetz, GNotKG]) úgy rendelkezik, hogy a tartozást biztosító jelzálogjognak a földhivatali nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a biztosítandó tartozás összegével arányos teljes illetéket kell megfizetni. Az illeték összegét tartalmazó táblázat 500 000 EUR pertárgyértékig a következő:

A nemperes bírósági és közjegyzői eljárásokra vonatkozó költségekről szóló törvény (a bírósági és közjegyzői költségekről szóló törvény, GNotKG)

2. melléklet (a 34. szakasz (3) bekezdéséhez kapcsolódik)


... EUR értékig terjedő műveletek

Illeték
A táblázat
... EUR

Illeték
B táblázat
... EUR


A művelete értéke ... EUR összegig

Illeték
A táblázat
... EUR

Illeték
B táblázat
... EUR


A művelete értéke ... EUR összegig

Illeték
A táblázat
... EUR

Illeték
B táblázat
... EUR

500

35,00

15,00


200 000

1 746,00

435,00


1 550 000

7 316,00

2 615 00

1 000

53,00

19,00


230 000

1 925,00

485,00


1 600 000

7 496,00

2 695,00

1 500

71,00

23,00


260 000

2 104,00

535,00


1 650 000

7 676,00

2 775,00

2 000

89,00

27,00


290 000

2 283,00

585,00


1 700 000

7 856,00

2 855,00

3 000

108,00

33,00


320 000

2 462,00

635,00


1 750 000

8 036,00

2 935,00

4 000

127,00

39,00


350 000

2 641,00

685,00


1 800 000

8 216,00

3 015,00

5 000

146,00

45,00


380 000

2 820,00

735,00


1 850 000

8 396,00

3 095,00

6 000

165,00

51,00


410 000

2 999,00

785,00


1 900 000

8 576,00

3 175,00

7 000

184,00

57,00


440 000

3 178,00

835,00


1 950 000

8 756,00

3 255.00

8 000

203,00

63,00


470 000

3 357,00

885,00


2 000 000

8 936,00

3 335.00

9 000

222,00

69,00


500 000

3 536,00

935,00


2 050 000

9 116,00

3 415,00

10 000

241,00

75,00


550 000

3 716,00

1 015,00


2 100 000

9 296,00

3 495,00

13 000

267,00

83,00


600 000

3 896,00

1 095,00


2 150 000

9 476,00

3 575.00

16 000

293,00

91,00


650 000

4 076,00

1 175,00


2 200 000

9 656.00

3 655,00

19 000

319,00

99,00


700 000

4 256,00

1 255,00


2 250 000

9 836,00

3 735,00

22 000

345,00

107,00


750 000

4 436,00

1 335,00


2 300 000

10 016,00

3 815.00

25 000

371,00

115,00


800 000

4 616,00

1 415,00


2 350 000

10 196,00

3 895,00

30 000

406,00

125,00


850 000

4 796,00

1 495,00


2 400 000

10 376,00

3 975,00

35 000

441,00

135,00


900 000

4 976,00

1 575,00


2 450 000

10 556,00

4 055,00

40 000

476,00

145,00


950 000

5 156,00

1 655,00


2 500 000

10 736,00

4 135,00

45 000

511,00

155,00


1 000 000

5 336,00

1 735,00


2 550 000

10 916,00

4 215,00

50 000

546,00

165,00


1 050 000

5 516,00

1 815,00


2 600 000

11 096,00

4 295,00

65 000

666,00

192,00


1 100 000

5 696,00

1 895,00


2 650 000

11 276,00

4 375,00

80 000

786,00

219,00


1 150 000

5 876,00

1 975,00


2 700 000

11 456,00

4 455,00

95 000

906,00

246,00


1 200 000

6 056,00

2 055,00


2 750 000

11 636,00

4 535,00

110 000

1 026,00

273,00


1 250 000

6 236,00

2 135,00


2 800 000

11 816.00

4 615,00

125 000

1 146.00

300,00


1 300 000

6 416,00

2 215,00


2 850 000

11 996.00

4 695,00

140 000

1 266,00

327,00


1 350 000

6 596,00

2 295,00


2 900 000

12 176,00

4 775,00

155 000

1 386,00

354,00


1 400 000

6 776,00

2 375,00


2 950 000

12 356,00

4 855,00

170 000

1 506,00

381,00


1 450 000

6 956,00

2 455,00


3 000 000

12 536,00

4 935,00

185 000

1 626,00

408,00


1 500 000

7 136,00

2 535,00





100,00 EUR összegű illeték fizetendő az ingatlan árverésen történő kényszerértékesítését vagy a csődgondnokság alá helyezését elrendelő határozat iránti kérelemért.

Ha a határozat kimondja, hogy az adósnak át kell adnia valamely ingó vagyontárgyát, a bírósági végrehajtó a hitelező kérelmére végrehajtja a bíróság határozatát. 26,00 EUR illeték fizetendő az ezzel járó hivatalos tevékenységért. Ha a határozat kimondja, hogy az adósnak egy ingatlant vagy lakást kell átadnia, az ingatlan kiürítésének költsége 98,00 EUR. Ezenfelül fizetendők a bírósági végrehajtó járulékos költségei, különösen azok, amelyek harmadik személyek által elvégzett munkák következtében merültek fel (például költöztetési költségek, a lakatos díja stb.). Ebben az esetben is ugyanúgy érvényes, hogy ha a bírósági végrehajtó közreműködése több mint 3 órát vesz igénybe, további 20 EUR fizetendő minden további megkezdett óra után.

2.2 A főbb feltételek

A lefoglalást vagy az őrizetbe vételt elrendelő határozat kibocsátásának előfeltétele, hogy tartozás álljon fenn, és indokolt legyen a lefoglalás vagy az őrizetbe vétel. Az adós valamennyi lefoglalható vagyontárgyának lefoglalása esetén a lefoglalás akkor indokolt, ha attól kell tartani, hogy az adós rosszhiszeműen meghiúsítja vagy jelentősen késlelteti a bírósági határozat végrehajtását, például a vagyontárgyak eltávolításával vagy eltitkolásával. A személyes őrizetbe vétel, azaz magának az adósnak az őrizetbe vétele szintén azt hivatott fokozottan megakadályozni, hogy az adós eltávolítsa a lefoglalható vagyontárgyait. A személyes őrizetbe vétel ugyanakkor csak akkor rendelhető el, ha a hitelező számára szükséges biztosíték nem nyújtható az adós vagyonának lefoglalásával.

Az ideiglenes intézkedés (bármely formában) arra hivatott, hogy megakadályozza az adott helyzet megváltozását, amely meghiúsítaná vagy jelentősen késleltetné az adott fél jogainak érvényesítését és jogviszonyainak létrehozását. Az intézkedés tárgyát dolgok (ideiglenes) átadása vagy meghatározott cselekmény (ideiglenes) tűrése vagy megtétele iránt előterjesztett követelések (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 935., 938. és 940. szakasza) képezhetik. Az ideiglenes intézkedésekre alkalmazandó szabályok lényegében megegyeznek a lefoglalásra vagy őrizetbe vételre alkalmazandó szabályokkal (936. szakasz). Nagyon kivételes körülmények között a bíróság elrendelheti azt is, hogy ideiglenes kifizetést teljesítsenek. A követelést és az elrendelendő lefoglalásra vonatkozó határozat indokát kielégítő módon be kell mutatni a bíróság részére, például eskü alatt tett nyilatkozattal vagy okiratok benyújtásával (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 920. szakaszának (2) bekezdése). E tekintetben a bíróság feladata annak értékelése, hogy ez alapján a követelés és a sürgősség „rendkívül valószínűnek” minősíthető-e. Ugyanez vonatkozik az ideiglenes intézkedés meghozatalára (a ZPO 936. szakasza).

A lefoglalásra és az őrizetbe vételre irányuló eljárásban nem feltétlenül szükséges a felek előzetes meghallgatása (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 922. szakasza). Ezt követően meghallgatást kell tartani, ha az adós, akinek a végrehajtástól számított egy héten belül kézbesíteni kell a lefoglalást vagy őrizetbe vételt elrendelő határozatot, kifogásolja azt (924. szakasz). Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos eljárásokban általában kötelező a felek meghallgatása; csak sürgős esetben vagy a kérelem elutasítása esetén lehet eltekinteni attól (a 937. szakasz (2) bekezdése). A felek meghallgatásának nincs határideje.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedések kiterjedhetnek a végrehajtás alá eső minden vagyontárgyra.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A lefoglalással zár alá veszik a vagyontárgyakat; így mind az adós, mind a harmadik fél adósok elveszítik a lefoglalt vagyontárgyak feletti rendelkezési jogukat.

A lefoglalást a büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch, StGB) zártörésre vonatkozó 136. szakasza biztosítja. Emellett a jogsértések a polgári jog alapján kártérítési igényeket is keletkeztethetnek.

Az ideiglenes intézkedésekre az alábbiak vonatkoznak. A bírósági végrehajtó a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 883. szakaszának megfelelően végrehajtja a határozatot, és lefoglalja a vagyontárgyat. A cselekvésre vagy annak abbahagyására vonatkozó határozatok végrehajtása a 887. szakasz (a hitelezőnek a bíróság által történő felhatalmazása észszerű intézkedések megtételére) vagy a 888. és 890. szakasz (kényszerítő bírság/elzárás kiszabása, illetve pénzbírság/őrizetbe vétel elrendelése az észszerűtlen intézkedés vagy mulasztás és jóváhagyás elkerülése érdekében) alapján történik.

A bankszámlaegyenleg lefoglalására különleges rendelkezések vonatkoznak a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 835. szakaszának (3) bekezdése értelmében. A természetes személy adós bankszámlájáról leghamarabb 4 héttel azután teljesíthető kifizetés a hitelező részére, hogy kézbesítették a harmadik fél adós részére az átutalásról szóló határozatot. Ez az eljárás lehetőséget ad az adósnak arra, hogy a foglalással szemben kérelmet nyújtson be azt megelőzően, hogy a bankszámláról kifizetik a hitelezőt.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozatot, illetve az ideiglenes intézkedést a bírósági határozat kihirdetésétől vagy kézbesítésétől számított 1 hónapon belül végre kell hajtani.

Az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg a biztosíték vagy a biztosítási intézkedés oka fennáll. Abban az esetben is érvényüket vesztik, ha az alapeljárásban határozatot hoznak.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Amint az a fentiekben már ismertetésre került, a bíróság végleges ítélettel (Urteil, a meghallgatást követően) vagy végzéssel (Beschluss) rendelheti el a lefoglalást vagy az őrizetbe vételt, illetve hozhat ideiglenes intézkedést (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 922. és 936. szakasza).

A felek fellebbezéssel élhetnek az ítélettel szemben, ha a fellebbezéssel érintett pertárgyérték meghaladja a 600 EUR-t.

A végzés meghozatala esetén az alábbiak irányadók:

Az adós fellebbezést nyújthat be a lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozat, illetve az ideiglenes intézkedés ellen (a törvénykönyv 924. szakasza). Ekkor tárgyalást tűznek ki, hogy végleges ítéletet hozzanak az intézkedés jogszerűségéről. Az ítélettel szemben a fent leírt körülmények fennállása esetén nyújtható be fellebbezés.

A kérelem végzéssel való elutasítása esetén a hitelező az elutasító határozat kézbesítésétől számított 2 héten belül azonnali ellentmondást (sofortige Beschwerde) nyújthat be. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, amikor lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozatot hoznak, illetve ideiglenes intézkedést rendelnek el, de ekkor a hitelezőnek biztosítékot kell nyújtania.

Az adós továbbá kérelmezheti a lefoglalási vagy őrizetbe vételi határozat, illetve az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését, ha a hitelező nem bizonyította a követelését az előírt határidőn belül (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 926. szakasza), vagy ha megváltoztak a körülmények (927. szakasz).

A 655/2014/EU rendeletnek megfelelően a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 953. szakasza rendelkezik az ideiglenes számlazárolást elrendelő végzéssel kapcsolatos ítélettel szembeni jogorvoslatokról.

Végezetül a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 954. szakasza rendelkezik arról, hogy az ideiglenes végzéssel érintett fél köteles a károk megtérítésére, ha a lefoglalásra vagy az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat kezdettől fogva megalapozatlannak bizonyult, vagy ha a meghozott intézkedést a törvénykönyv 962. szakaszának (2) bekezdése vagy 942. szakaszának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezik.

A hitelező 1 hónapon belül kérelmezheti a lefoglalásra, az őrizetbe vételre vagy az ideiglenes intézkedésre vonatkozó határozat végrehajtását. Lényegében a végrehajtásra vonatkozó általános szabályok érvényesülnek ebben az esetben (a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 928. és 936. szakasza). A lefoglalási határozatot zár alá vétellel (930. szakasz); az adós személyes őrizetbe vételét pedig általában elfogatóparancs kibocsátása révén (933. szakasz) hajtják végre.

Utolsó frissítés: 22/10/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Észtország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A követelések biztosíthatók az alábbi intézkedésekkel:

  1. az alperes tulajdonában lévő ingatlan, hajó vagy légi jármű végrehajtási jelzálogjoggal történő megterhelése;
  2. az alperes saját vagy más személy birtokában lévő ingatlanának lefoglalása, és ennek alapján az elidegenítési tilalmat megjelenítő bejegyzés a földhivatali nyilvántartásba vagy egy másik ingatlan-nyilvántartásba;
  3. az alperes eltiltása bizonyos tranzakcióktól vagy cselekményektől, ideértve a vagyon és a bankszámlák befagyasztására vonatkozó intézkedések elrendelését;
  4. arra vonatkozó tilalom, hogy más személyek tulajdonjogot ruházzanak az alperesre, vagy az alperes részére kötelezettségeket teljesítsenek, ami magában foglalhatja az alperes kötelezését arra, hogy tulajdonjogot engedjen át a bírósági végrehajtó részére, vagy a bíróság által e célból meghatározott bankszámlára pénzösszeget fizessen be;
  5. az alperes kötelezése ingó dolgok végrehajtói letétbe helyezésére;
  6. a végrehajtási eljárás felfüggesztése, a végrehajtási eljárás folytatásának biztosítékadás ellenében történő engedélyezése, vagy a végrehajtási aktus visszavonása, ha a végrehajtható okiratot keresettel vitatják, vagy egy harmadik fél keresetet nyújtott be valamely vagyontárgy lefoglalásának megszüntetése iránt vagy a kötelező végrehajtás elfogadhatatlanságának egyéb okból történő megállapítása iránt;
  7. az alperessel szemben lakhelyelhagyási tilalom elrendelése, az alperes őrizetbe vétele;
  8. az alperes és mindenekelőtt a biztosító kötelezése annak a minimális összegnek a megfizetésére, amelyet az eljárás során valószínűleg ki kell majd fizetni bűncselekménnyel okozott kárral vagy egy biztosítási szerződéssel összefüggésben;
  9. az alperes kötelezése tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásának megszüntetésére, vagy a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásának megszüntetési iránti eljárásban a feltétel alkalmazását ajánló személy kötelezése az ajánlás megszüntetésére vagy visszavonására;
  10. bármely más intézkedés, amelyet a bíróság szükségesnek tart.

Szerzői és szomszédos jogok vagy iparjogvédelmi jogok megsértésével kapcsolatos követelések biztosítása érdekében a bíróság több más intézkedés mellett lefoglalhatja azokat az árukat, amelyek vonatkozásában fennáll a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésének gyanúja, vagy előírhatja az ilyen áruk átadását a forgalomba hozataluk vagy terjesztésük megakadályozása érdekében. Ha szerzői és szomszédos jogok vagy iparjogvédelmi jogok kereskedelmi célból történő megsértése esetén az alperes bankszámlájának vagy egyéb vagyontárgyának lefoglalásával kívánják biztosítani a követelést, a bíróság kötelezheti az alperest banki, pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadására vagy az átvizsgálásuk engedélyezésére.

Üzleti titok jogellenes megszerzése, felhasználása vagy közlése miatt indult eljárásban a bíróság a követelés biztosítása céljából egyéb eszközök mellett lefoglalhatja azokat az árukat, amelyek esetében fennáll a gyanú, hogy az adott áru formatervezési mintája, tulajdonságai, működése, gyártása vagy piaci értékesítése szempontjából jelentős előny származott a jogellenesen megszerzett, felhasznált vagy közölt üzleti titokból, vagy elrendelheti ezeknek az áruknak az átadását a forgalmazásuk vagy terjesztésük megakadályozása érdekében.

Házassági, tartási és egyéb családjogi ügyekben a bíróság az eljárás időtartamára az alábbi kérdéseket is szabályozhatja:

  1. a közös gyermekkel kapcsolatos szülői felügyeleti jogok;
  2. a gyermekkel való kapcsolattartás;
  3. a gyermek átadása a másik szülőnek;
  4. a jogszabályban előírt tartási kötelezettségek betartása, valamint egyéb intézkedések mellett az eljárás időtartamára az alperes kötelezése pénzügyi támogatás vagy biztosíték nyújtására;
  5. a közös háztartás tárgyainak, illetve a házastársak közös otthonának használata;
  6. valamely házastárs vagy a gyermek személyes használatára szolgáló tárgyak átadása vagy használata;
  7. egyéb olyan házassági vagy családjogi ügyek, amelyeket a körülményekre való tekintettel gyorsan kell rendezni.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A követelés biztosítása iránti kérelem tárgyában a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtását követő munkanapon határoz. A bíróság a követelés biztosítása iránti kérelem tárgyában későbbi időpontban is határozhat, ha előbb meg kívánja hallgatni az alperest.

Az alperest és az eljárásban részt vevő más személyeket nem értesítik a követelés biztosítása iránti kérelem ügyében tartott meghallgatásról. Ha az nyilvánvalóan észszerű, és különösen, ha a keresetlevélben kérték a vitatott jogviszony ideiglenes hatállyal történő szabályozását, a bíróság először az alperest hallgathatja meg.

A bíróság kérelemre a kereset benyújtását megelőzően is gondoskodhat a követelés biztosításáról. A kérelemben fel kell tüntetni, hogy miért nem kerül sor haladéktalanul a kereset benyújtására. A kérelmet a hatásköri szabályok értelmében a megfelelő bírósághoz kell benyújtani. Ha a bíróság a kereset benyújtása előtt biztosítja a követelést, a kérelmező számára kijelöli a kereset benyújtásának határidejét. A határidő nem haladhatja meg az egy hónapot. A kereset határidőn belüli benyújtásának elmulasztása esetén a bíróság megszüntetheti a követelés biztosítását.

A bíróság szükség esetén intézkedést hozhat a követelés biztosítása érdekében, ha a szóban forgó ingatlan a területi illetékessége alá tartozik, még akkor is, ha a keresetet másik észt bírósághoz, külföldi bírósághoz vagy valamely választottbírósághoz nyújtották be vagy kellett volna benyújtani. A nyilvános nyilvántartásba vett ingatlanokkal kapcsolatban a követelés biztosítására irányuló intézkedést a nyilvántartás fekvése szerint illetékes bíróság, illetve hajó esetében a hajó anyakikötője szerint illetékes bíróság is meghozhatja.

A bíróság biztosíték nyújtásához kötheti a követelés biztosítását vagy a biztosítás fenntartását a másik félnek vagy bármely harmadik félnek okozott esetleges károk ellensúlyozása céljából.

A bíróság pénzkövetelés biztosítása iránti intézkedést csak abban az esetben rendel el, ha a biztosíték legalább a követelés összegének 5%-a, de legalább 32 EUR, és legfeljebb 32 000 EUR. Ha egy követelés biztosítása céljából az alperessel szemben őrizetbe vétel vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését kérelmezik, a biztosíték összege legalább 3200 EUR és legfeljebb 32 000 EUR.

A bíróság a biztosítékadás elrendelésére vonatkozó feltételek teljesülése esetén is részben vagy egészben megtagadhatja a biztosítékadás elrendelését, vagy a biztosíték részletekben történő letételét rendelheti el, ha gazdasági vagy egyéb ok miatt a felperestől észszerűen nem várható el, hogy biztosítékot nyújtson, de követelése biztosításának elmulasztása súlyos következményekkel járhat a számára, vagy ha a biztosíték letételére való kötelezés bármely más okból méltánytalan lenne a vele szemben.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság a felperes kérelmére biztosítási intézkedést rendelhet el a követelés biztosítása céljából, ha okkal feltételezhető, hogy ennek elmulasztása megnehezítené vagy lehetetlenné tenné bírósági ítélet végrehajtását. Vélelmezni kell, hogy a követelés biztosításának elmulasztása megnehezítené vagy lehetetlenné tenné bírósági ítélet végrehajtását, ha nyilvánvaló, hogy a bírósági ítéletet az Európai Unió területén kívül kell végrehajtani, és a végrehajtást nem garantálja nemzetközi megállapodás.

Olyan követelés biztosítása céljából, amelynek tárgya nem pénzkövetelés, a bíróság a vitatott jogviszonyt és különösen a vagyontárgy használatának módját ideiglenes hatállyal szabályozhatja, ha ez jelentős kár bekövetkezése vagy önkényes eljárás megakadályozása érdekében, vagy egyéb okokból szükséges. A bíróság ezt akkor is megteheti, ha okkal feltételezhető, hogy a követelés biztosításának elmulasztása megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti bírósági ítélet végrehajtását. Házassági, tartási és egyéb családjogi ügyekben a bíróság hivatalból is hozhat biztosítási intézkedést.

Jövőbeli, illetve függő követelés vagy megállapításra irányuló követelés is biztosítható. A bíróság a függő követelést nem biztosítja, ha vélelmezhető, hogy a feltétel az eljárás ideje alatt nem fog teljesülni.

A bíróság elrendelhet biztosítási intézkedést külföldön folytatott bírósági vagy választottbírósági eljárással kapcsolatos követelés biztosítására is.

Követelés biztosítására szolgáló intézkedés akkor is hozható, ha a felperes több követelést kíván biztosítani ugyanazzal az alperessel szemben.

A követelés biztosítására szolgáló intézkedést úgy kell megválasztani, hogy az alkalmazása csak annyi terhet jelentsen az alperes számára, amennyi a felperes jogos érdekének és a körülményeknek a figyelembevételével indokoltnak tekinthető. A pénzkövetelést is tartalmazó követelés biztosításakor figyelembe kell venni a követelés értékét. A bíróság egyidejűleg több intézkedést is hozhat egy követelés biztosítására.

Követelés biztosítása céljából őrizetbe vétel vagy lakhelyelhagyási tilalom csak akkor rendelhető el, ha ez bírósági ítélet teljesítésének biztosítása érdekében szükséges, és ha a követelést biztosító egyéb intézkedések egyértelműen elégtelenek lennének a követelés biztosítására, elsősorban akkor, ha okkal feltételezhető, hogy az adott személy valószínűleg külföldre távozik vagy külföldre viszi a vagyonát. Az őrizetbe vételt a bíróság határozata alapján a rendőrség foganatosítja.

Vagyonjogi követelés biztosítására őrizetbe vétel és lakhelyelhagyási tilalom csak akkor rendelhető el, ha a követelés értéke meghaladja a 32 000 EUR-t.

Ha a bíróság pénzügyi vagy egyéb követelést biztosító határozatban őrizetbe vételt vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, meghatározza, hogy mekkora összeget kell befizetni a bíróság ilyen célokra fenntartott bankszámlájára, illetve mekkora összeg vonatkozásában kell bankgaranciát létesíteni. Az összeg befizetésével vagy a bankgarancia létesítésével a követelést biztosító határozat végrehajtása befejeződik. Ilyen esetekben az alperes kérelme alapján a bíróság megszüntetni a követelést biztosító intézkedést, amelyet felvált a pénzösszeg vagy a bankgarancia.

A kérelemre induló eljárásokban ideiglenes jogvédelem csak a törvény által előírt esetekben alkalmazható. Amennyiben a kérelemre induló eljárásban jogszabály alapján ideiglenes jogvédelem alkalmazható, eltérő törvényi rendelkezés hiányában erre csak akkor kerülhet sor, ha az valamely fennálló helyzet vagy állapot fenntartása vagy ideiglenes hatállyal történő szabályozása érdekében szükséges. Ha törvény másképp nem rendelkezik, az ideiglenes jogvédelemre a követelések biztosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Ha valamely eljárás kizárólag kérelemre indítható, eltérő törvényi rendelkezés hiányában a bíróság ideiglenes jogvédelmet csak kérelem alapján alkalmazhat, és az arra vonatkozó határozatot csak kérelem alapján semmisítheti meg vagy módosíthatja.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az intézkedés természetétől és céljától függően az intézkedés alkalmazható ingó és ingatlan vagyonra is, beleértve a pénzt, a hajókat és a légi járműveket.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

  • Vagyontárgy lefoglalása

Vagyontárgy lefoglalása esetén az alperes rendelkezési joga megszűnik a vagyontárgy felett. Az egyéb ingó vagyon lefoglalásán túl – a hajózási lajstromba bejegyzett hajók és a polgári légi járművek nyilvántartásába bejegyzett légi járművek kivételével – a lefoglalásból eredő zálogjog keletkezik.

Ingatlantulajdon, nyilvántartásba vett ingó vagyon vagy egyéb vagyontárgy lefoglalásakor elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést vezetnek be a földhivatali nyilvántartásba vagy egyéb nyilvántartásba a felperes javára a felperesi kérelem és a követelést biztosító bírósági határozat alapján. A felperes kérelmére a bíróság hivatalból továbbítja a határozatot, hogy megtörténjen a tilalom bejegyzése a nyilvántartásba.

A felperes vagy az alperes kérelme alapján a bíróság elrendelheti a lefoglalt vagyontárgy értékesítését és az ebből befolyó összeg letétbe helyezését a bíróság bankszámláján, ha a vagyontárgy értéke jelentősen csökkenhetne, vagy tárolása indokolatlanul magas költségekkel járna.

A tulajdon lefoglalását bírósági végrehajtó végzi. A bírósági végrehajtó a követelés biztosítását kívánó személy kérelme alapján a felügyelete alá helyezi a lefoglalt tárgyat. Ilyen esetekben a bírósági végrehajtó részben vagy egészben megtiltja a tárgy használatát, és rendelkezhet a tárgy felől, beleértve a tárolása megszervezését.

  • Végrehajtási jelzálog

Ha a törvény másképp nem rendelkezik, az ingatlantulajdonra, a hajózási lajstromba bejegyzett hajókra vagy a polgári légi járművek nyilvántartásába bejegyzett légi járművekre terhelt végrehajtási jelzálog ugyanolyan jogokkal ruházza fel a követelés biztosítását kérelmező személyt a tárgyat terhelő egyéb jogok vonatkozásában, mint a jelzálog vagy a tengeri jelzálog a jelzálogjogosultat, illetve a nyilvántartásba vett biztosíték a zálogjogosultat.

A jelzálog összege annak a biztosított követelésnek az összege, amelyet bejegyeztek a földhivatali nyilvántartásba, a hajózási lajstromba vagy a polgári légi járművek nyilvántartásába. Ha a főkövetelés nem haladja meg a 640 EUR-t, végrehajtási jelzálogjog nem alapítható, amennyiben a követelést biztosító egyéb olyan intézkedés hozható, amely az az alperes számára kisebb hátránnyal jár.

A felperes kérelme és a követelés biztosítását elrendelő bírósági határozat alapján a végrehajtási jelzálogot be kell jegyezni a földhivatali nyilvántartásba, a hajózási lajstromba vagy a polgári légi járművek nyilvántartásába a felperes javára. A felperes kérelmére a bíróság hivatalból továbbítja a határozatot, hogy megtörténjen a végrehajtási jelzálog bejegyzése a nyilvántartásba. A jelzálog attól kezdve érvényes, hogy bejegyezték a nyilvántartásba.

Hajók vagy légi járművek végrehajtási jelzáloggal történő terhelésekor a bírósági végrehajtó a felügyelete alá helyezi a hajókat vagy a légi járműveket annak a személynek a kérelme alapján, aki a követelés biztosítását kérte. Ilyen esetekben a bírósági végrehajtó részben vagy egészben megtiltja a hajó használatát, és egyéb rendelkezéseket hozhat a hajó vonatkozásában.

  • Lakhelyelhagyási tilalom

A lakhelyelhagyási tilalom értelmében az érintett a bíróság engedélye nélkül legfeljebb 24 órára hagyhatja el a lakóhelyét. A lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséhez a bíróság beidézi az alperest, amennyiben az alperes természetes személy, illetve ha az alperes jogi személy, az alperes igazgatótanácsának tagját, és ilyen tartalmú nyilatkozatot írta alá vele.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ha a bíróság pénzügyi vagy egyéb követelést biztosító határozatban őrizetbe vételt vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, meghatározza, hogy mekkora összeget kell befizetni a bíróság ilyen célokra fenntartott bankszámlájára, illetve mekkora összeg vonatkozásában kell bankgaranciát létesíteni. Az összeg befizetésével vagy a bankgarancia létesítésével a követelést biztosító határozat végrehajtása befejeződik.

A bíróság bármelyik fél kérelmére határozattal egy adott biztosítási intézkedés helyett egy másikat rendelhet el.

Ha végrehajtási jelzáloggal terhelnek meg több ingatlantulajdont, hajót vagy légi járművet, a bíróság a követelés biztosításáról szóló határozatban minden megterhelt tárgy vonatkozásában feltünteti a bíróság bankszámlájára befizetendő összeget, illetve azt az összeget, amelynek vonatkozásában bankgaranciát kell biztosítani. Az összeg befizetését, illetve a bankgarancia biztosítását követően a követelés biztosítása megszűnik. Ha a követelés biztosítása megszűnik vagy a követelés biztosítására szolgáló egyik intézkedést egy másikkal helyettesítik, az ingatlantulajdon, a hajó vagy a légi jármű tulajdonosa lesz a jelzálogjogosult. A tulajdonos kérelmére a végrehajtási jelzálogot a követelés biztosítását megszüntető határozat alapján törlik a földnyilvántartásból, a hajózási lajstromból vagy a polgári légi járművek nyilvántartásából.

A körülmények megváltozása esetén, és elsősorban akkor, ha megszűnik a követelés biztosításának oka vagy biztosítékot kínálnak, illetve egyéb, a törvény által előírt okokból a bíróság az egyik fél kérelmére megszüntetheti a követelés biztosítását. A követelés nem pénzügyi eszközökkel történő biztosítását csak a felperes beleegyezésével vagy alapos indokkal szüntethetik meg vagy módosíthatják pénzügyi eszközökkel történő biztosításra.

A bíróság az ítéletében megszünteti a követelés biztosítását, ha a keresetet elutasítja. Ha a keresetet elfogadhatatlanság miatt utasítja el, vagy ha az eljárást megszünteti, a bíróság a követelés biztosítását végzéssel szünteti meg. Ha törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság abban az esetben is megszünteti a követelés biztosítását, ha a követelés biztosítására vonatkozó határozatot másik bíróság hozta.

Házassági, tartási és egyéb családjogi ügyekben a bíróság hivatalból módosíthat vagy érvénytelenítheti a követelés biztosítására vonatkozó bírósági határozatokat.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A körzeti bíróságnak vagy a megyei bíróságnak a követelés biztosítására, a követelés biztosítására szolgáló intézkedésnek egy másikkal való felváltására, vagy a követelés biztosításának megszüntetésére irányuló határozata ellen fellebbezésnek van helye. A körzeti bíróságnak a megyei bíróság határozata elleni fellebbezés tárgyában hozott határozata a Legfelsőbb Bíróság (Riigikohus) előtt csak abban az esetben támadható meg, ha a biztosított követelés értéke meghaladja a 100 000 EUR-t, vagy ha biztosítási intézkedésként őrizetbe vételt vagy lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.

Az ideiglenes jogvédelem tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ilyen fellebbezés tárgyában hozott körzeti bírósági határozat ellen nem lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezni.

Utolsó frissítés: 29/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Írország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ír bíróságokon rendelkezésre álló különböző típusú ideiglenes intézkedések az intézkedések (injunctions). Az intézkedés olyan bírósági végzés, amely a perben részes felet egy adott dolog megtételére utasítja, vagy annak megtételétől eltiltja. Az intézkedés megsértése bíróság megsértésének minősül, és az ilyen végzést megsértő személyt börtönbe lehet zárni. Az intézkedés lehet:

i. állandó,

ii. meghatározott időtartamra szóló, vagy

iii. ideiglenesen, a per letárgyalásáig szóló.

Ha a felperes nézete szerint az alperes esetleg lényeges tárgyakat vagy okiratokat távolíthat el vagy semmisíthet meg, felperes a másik fél meghallgatása nélkül kérelmezheti a bíróságtól az „Anton Piller” végzés, azaz az intézkedés egy olyan formájának alkalmazását, amely előírja az alperes számára a felperes beengedését a helyiségeibe okiratok és egyéb tárgyak megtekintése, valamint a felperes tulajdonában álló bármilyen dolog elvitele céljából. Amennyiben a felperes arra gyanakszik, hogy az alperes bármely vagy minden vagyontárgyát eladhatja és olyan helyzetbe kerülhet, hogy a felperes követelését nem tudja kielégíteni, ha végül a tárgyaláson a felperes nyer, a felperes kérelmezheti a bíróságtól a „Mareva intézkedés” avagy egy biztosítási intézkedést elrendelő végzés alkalmazását, amely megakadályozza a végzés időtartama alatt, hogy az alperes vagyontárgyaival kereskedjen. A Mareva intézkedés általánosságban megakadályozza, hogy az illetékességi területen kívüli alperes, aki az illetékességi területen belül vagyontárgyakkal rendelkezik, a tárgyalás alatt azokat a vagyontárgyakat elvigye.

Amennyiben a felperes követelése pénzösszegre vonatkozik, kérheti a bíróságtól, hogy hozzon egy végzést, amely az alperest a követelt teljes összegnek vagy egy részének a bíróságnak történő ideiglenes befizetésére utasítja. Az alperes viszont, aki attól tart, hogy ha felperes elveszti a követelését, esetleg nem tudja kifizetni az alperesnek az eljárás sikeres lefolytatása érdekében felmerült jogi költségeit, kérheti annak elrendelését a bíróságtól, hogy a felperes az eljárás költségei vonatkozásában biztosítékot nyújtson egy pénzösszeg befizetésével a bíróságon. Amennyiben az alperes javára „perköltség-biztosítékra” vonatkozó végzés születik, a felperes csak akkor indíthatja el a követelését, ha a bírósági végzés utasításának megfelelően a pénzösszeget befizeti a bíróságon.

A Felsőbíróságnak is van hatásköre közbenső végzés meghozatalára egy másik joghatóság alatt folyamatban lévő eljárás támogatására, amennyiben ez célravezető. Az „egész világra kiterjedő biztosítási intézkedést elrendelő végzést” bocsáthat ki, amely más joghatóságokban található vagyontárgyakra vonatkozik, ha aggály vagy félelem merül fel, hogy az alperes esetleg a vagyontárgyait kimentheti az ellene hozandó ítélet elkerülése érdekében.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A legtöbb intézkedés iránti kérelem akár a körzeti bíróságon, akár a Felsőbíróságon benyújtható. A közbenső jogorvoslatok egyes formáit azonban kizárólag a Felsőbíróságtól lehet igényelni, mint például a biztosítási intézkedést elrendelő végzéseket, az Anton Piller végzéseket és a külföldi eljárásokkal kapcsolatos végzéseket.

A közbenső végzést kérelmező félnek eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal alátámasztott kérelmet kell benyújtania. A kérelmezőnek teljes körű tájékoztatást kell nyújtania minden vonatkozó tényről, különösen ha a kérelmet a másik fél értesítése nélkül nyújtja be. Az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozatban végzéstervezetet is elő kell terjeszteni, amely pontosan meghatározza, hogy mit várnak el a bíróságtól. A szükséges bírósági nyomtatványokról további információk találhatók a A link új ablakot nyit megBírósági Szolgálat weboldalán.

Ha egy intézkedés kérelmezője sikeresen megkapja a kért végzést, rendszerint egy úgynevezett „kártérítési vállalást” kell benyújtania arra az esetre, ha a tárgyaláson végül veszítene, abból a célból, hogy a másik fél, aki ellen az intézkedést hozták, visszakapja a végzés eredményeként felmerült költségeit.

Az intézkedés iránti kérelmet a másik fél meghallgatása nélkül vagy a másik fél értesítése nélkül is be lehet nyújtani, amennyiben alapos oka van az ily módon történő eljárásnak. Ezeket a kérelmeket a eljárás megindítása előtt is be lehet nyújtani, ha a felperes helyzete bizonyos mértékben sürgető. [A kereskedelmi bírósági ideiglenes vagy közbenső jogorvoslatot illetően lásd a A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróságok 1986. évi Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 63A rendelkezése 6. cikkének (3) bekezdését].

2.2 A főbb feltételek

A bíróságok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak eldöntésére, hogy valamely ideiglenes intézkedést meghozzanak vagy sem, és akkor hoznak ilyen végzést, ha az igazságos és helyénvaló. [ A A link új ablakot nyit megLegfelsőbb Bíróságok 1986. évi Eljárási Szabályzata (Rules of the Superior Courts) 50 rendelkezése 6. cikkének (1) bekezdése]. Amikor a bíróság valamely ideiglenes intézkedés meghozatalának helyénvalóságát vizsgálja, az alábbiakat kell meghatároznia:

i. Létezik-e egy méltányos és jóhiszemű eldöntendő kérdés.

ii. A kártérítés vagy ellentételezés odaítélése megfelelő jogorvoslat lenne-e, ha a kérelmező intézkedés iránti kérelmét megtagadnák és ezután sikeres lenne a tárgyaláson.

iii. A kényelmi szempontok az elrendelés mellett szólnak-e.

Az első követelmény szerint a kérelmezőnek bizonyítania kell, hogy létezik egy tárgyalást igénylő, méltányos kérdés. Ez egy aránylag alacsony szintű, a kérelmező által leküzdendő akadály, de az elmúlt években a próba ezen részét nehezebb volt teljesíteni akkor, ha a kérelmező által az ideiglenes szakaszban kért jogorvoslat egy, a másik felet valami megtételére kötelező intézkedés. Ilyen esetben a hatóságok mostanra egyértelművé tették, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy az ügye meggyőző és valószínűleg sikeres lesz a tárgyaláson.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Intézkedés sokféle okból kérelmezhető, többek között annak megakadályozására, hogy valamelyik fél földterületet tervezési feltételek vagy kötelezettségek megsértésével használjon vagy fejlesszen, annak lehetővé tételére, hogy ingatlant átkutassanak és tárgyakat elvigyenek, munkáltató kötelezésére, hogy a munkavállalót továbbra is kifizesse, vagy annak megakadályozására, hogy a munkáltató a jogvita lezárásáig új munkavállalót vegyen fel. Amennyiben befagyasztást elrendelő végzést vagy „Mareva” típusú végzést hoznak, akkor a végzés által utasított fél nem kereskedhet a vagyontárgyaival oly módon, amely a bírósági végzéssel nem összeegyeztethető. Például csak meghatározott összegben vehet fel készpénzt egy bankszámláról, és a vagyontárgyainak értékét nem csökkentheti egy bizonyos összeg alá, amíg az eljárást nem zárult le teljesen.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha valamelyik fél megsérti a közbenső végzést, az a bíróság e személy általi megsértésének tekinthető, és ezt a személyt börtönbe lehet zárni, pénzbírságot lehet rá kiszabni vagy a vagyontárgyait zár alá lehet helyezni. A végzés első oldalán egy „büntető végzésnek” kell szerepelnie, amely értesíti a címzettet az intézkedés feltételeinek megsértésével járó esetleges következményekről. Hasonlóképpen, ha egy harmadik fél tudatosan segíti az alperest a befagyasztást elrendelő végzés tárgyát képező vagyontárgyak értékesítésében, akkor az a személy is bűnös lehet a bíróság megsértésében. Következésképpen a bíróság által hozott bármilyen biztosítási intézkedést elrendelő végzés másolatát rendszerint kézbesítik az esetleges harmadik feleknek, mint például a végzés által utasított fél által fogadott vagy az ő szolgálatában álló banki vezetőknek, könyvelőknek és jogtanácsosoknak.

Az intézkedés megsértésével kötött bármilyen szerződés jogellenes, és a végzés létezéséről tudomással bíró fél számára végrehajthatatlan. A tulajdonjog azonban a jogellenes szerződés által is átruházható lehet, így amint ez a szerződés teljesül, általában nincs lehetőség a átruházott vagyontárgy visszaszerzésére, és egy ilyen helyzetben a felperes egyetlen jogorvoslati lehetősége kártérítés megítélése.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Rendszerint egy intézkedés a tárgyalás lezárásáig érvényes (ideiglenes intézkedés). Amennyiben egy közbenső intézkedést a másik fél értesítése nélkül hoznak meg, ez rendszerint korlátozott ideig tart, ami után egy újabb bírósági végzésre lesz szükség.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Igen, van. Az alperes vagy a meghozott közbenső intézkedés által érintett bármely fél bármikor kérelmezheti a bíróságtól az intézkedés megváltoztatását vagy megsemmisítését. Az intézkedést megtámadni kívánó félnek a kérelemről a másik fél ügyvédjét értesítenie kell. A bíróság az intézkedést megsemmisítheti, amennyiben az alperes bizonyítani tudja, hogy eleve nem lett volna szabad meghozni, a végzés meghozatala óta valamilyen jelentős változás történt a körülményekben vagy igazságos és méltányos így tenni. Ahogy az fentebb említésre került, a bíróság az intézkedést kérelmező félnek előírhatja, hogy úgynevezett „kártérítési vállalást” fizessen be a bíróságon abból a célból, hogyha a tárgyaláson végül veszít, az a fél, aki ellen az intézkedést hozták, valamilyen védelemben részesüljön a végzés eredményeként esetleg felmerülő költségekkel szemben.

Utolsó frissítés: 08/04/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Görögország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az általánosabban „ideiglenes jogorvoslatoknak”(asfalistiká métra) nevezett ideiglenes és biztosítási intézkedések valamely bíróság által olyan esetekben elrendelt intézkedések, amelyekben az ügy érdemében teljes körű eljárás van folyamatban, vagy az hamarosan megkezdődik, és olyan követelésre vonatkozik, amelynek bíróság általi védelmére addig is szükség van. Az ilyen fajta ideiglenes bírósági védelem célja annak biztosítása, hogy ténylegesen ki is lehet majd elégíteni azt a követelést, amelynek érdemi vizsgálata hamarosan megkezdődik. Az elrendelhető intézkedések: biztosíték nyújtása (engyodosía); jelzálogjog bejegyzése az adós ingatlanjára (engrafí prosimeíosis ypothíkis); megelőzési célból történő lefoglalás (syntiritikí katáschesi); bíróság általi elkobzás (dikastikí mesengýisi); a követelések ideiglenes megítélése (prosoriní epidíkasi apaitíseon); a kérdéseket ideiglenesen szabályozó meghagyás (prosoriní rýthmisi katástasis); a vagyontárgy lefoglalása (sfrágisi), lefoglalásának megszüntetése (aposfrágisi), leltárba vétele (apografí) és hatósági letétbe helyezése (dimósia katáthesi); valamint birtokvédelmi intézkedések (asfalistiká métra nomís).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ilyen fajta intézkedéseket mindig bíróságnak kell elrendelnie.

Az ilyen intézkedések elrendelésére az elsőfokú egyesbíróság (monomelés protodikeío) rendelkezik általános hatáskörrel. Az elsőfokú egyesbíróság helyett ugyanakkor a a körzeti polgári bíróság (eirinodikeío) rendelkezik általános hatáskörrel a birtokjog vagy használati jog átmeneti szabályozásának eseteiben, valamint olyan esetekben, amelyekben a polgári perrendtartás általános rendelkezései alapján a körzeti polgári bíróság rendelkezik hatáskörrel a főkövetelés tárgyalására. A körzeti polgári bíróság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben a felek megállapodása révén jelzálogjog kerül bejegyzésre vagy törlésre. Ideiglenes jogorvoslatot az elsőfokú többtagú bíróság (polymelés protodikeío) is elrendelhet, ha a főkövetelést tárgyalja; ilyen esetekben hatásköre az elsőfokú egyesbíróság hatáskörével párhuzamos. Illetékességgel rendszerint az ügy érdemének tárgyalására illetékes bíróság rendelkezik, ideiglenes jogorvoslatokat azonban az azok foganatosításának helyéhez legközelebb eső bíróság is elrendelhet. A bíróság ilyen intézkedések elrendeléséről szóló végzését a teljesítésükért felelős félnek kell kézbesíteni, és azt bírósági végrehajtó (dikastikós epimelitís) hajtja végre. A végrehajtás megakadályozása esetén a bírósági végrehajtó a rendőrség segítségét kérheti. A költségek meghatározása nehéz, mivel az ügyvédek és bírósági végrehajtók díjai eltérőek lehetnek. Az irányadó költség hozzávetőlegesen 250,00 euró.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság ideiglenes jogorvoslati intézkedést rendel el

a) sürgős szükség vagy közvetlen veszély esetén valamely jogos érdek védelme vagy megóvása, illetve valamely helyzet szabályozása érdekében, és

b) ha alapos okkal feltételezhető, hogy az ideiglenes jogorvoslat iránti kérelemmel érintett jog ténylegesen fennáll.

Olyan előzetes bizonyítékot kell szolgáltatni, amely igazolja, hogy az intézkedés alkalmazásának észszerű indoka van: teljes körű bizonyítás nem szükséges, és elegendő az olyan nem teljes körű bizonyítás, amely a megállapítandó tényállás tekintetében a bizonyosság kisebb mértékét biztosítja; a bíróság akkor biztosíthat védelmet, ha álláspontja szerint az állítólagos tényállás valószínű. A bíróság kizárólag akkor biztosít védelmet, ha sürgős szükség vagy annak közvetlen veszélye áll fenn, hogy az adóst a hozzá tartozó lefoglalható vagyontárgyaktól olyan módon választják el, hogy a követelést később lehetetlen lesz érvényesíteni, ha az érdemi eljárás befejezésekor a bíróság a hitelezőnek végrehajtható jogcímet ítél meg.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adós bármilyen vagyontárgya ilyen intézkedések tárgyát képezheti attól függetlenül, hogy az adós birtokában vagy harmadik fél birtokában van-e, amennyiben a magánjog szabályai szerint átruházható, és jogilag nem mentes a végrehajtás alól. Ilyen intézkedések közelebbről olyan ingatlannak és ingósággal kapcsolatban foganatosíthatók, amelyek nem minősülnek mentesnek a lefoglalás alól, beleértve a hajókat, légi járműveket, közúti járműveket, bankbetéteket és dematerializált részvényeket.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha a bíróság a vagyontárgyak tekintetében ideiglenes végzést, például megelőzési célból történő lefoglalást vagy az ingatlanra vonatkozó jelzálogjog bejegyzését elrendelő végzést hozott, az adós a vagyontárgyakat harmadik félre nem ruházhatja át. A végzés betartásának elmulasztása a büntető törvénykönyv 232A. szakasza alapján legalább hat hónapig tartó szabadságvesztés büntetést von maga után.

Az 1059/1971. sz. törvényerejű rendelet (nomothetikó diátagma) a bankbetétek vonatkozásában titoktartási kötelezettséget vezetett be, és a bank e kötelezettséget megszegő igazgatóival, vezetőivel vagy munkavállalóival szemben legalább hat hónapig tartó szabadságvesztés büntetést ír elő. Ez nem képezi akadályát a megelőzési célból történő lefoglalásnak, mivel a lefoglalást elrendelő bírósági végzésnek nem kell meghatároznia, hogy mely bankbetéteket vagy dematerializált részvényeket kell lefoglalni. A végzés megakadályozza a bankokat az eszközök átutalásában, de nem sérti a titoktartási kötelezettséget, mivel a bankoknak nem kell közölniük egyetlen bankbetét létezését sem. A lefoglalt vagyontárgyat birtokló bármely más harmadik feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy a lefoglalt követelések vagy jogok ténylegesen fennállnak-e, és hogy a birtokukban lévő vagyontárgyra történt-e más foglalás, és ha igen, milyen értékben.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A jogszabályok szerint ezen intézkedések érvényessége

a) addig tart, amíg a végzés kibocsátását kérő fél terhére a bíróság az ügy érdemében folytatott eljárásban ítéletet nem hoz, és az ítélettel szembeni fellebbezés határideje le nem járt;

b) addig tart, amíg a végzés kibocsátását kérő fél javára a bíróság jogerős ítéletet nem hoz, és ezen ítéletet végre nem hajtják;

c) addig tart, amíg az érdemi eljárás felei között egyezség nem születik;

d) az eljárás megszakadását vagy bíróság általi egyéb módon történő megszüntetését követő 30 napig tart;

e) addig tart, amíg az intézkedést elrendelő végzést új bizonyíték alapján a végzést eredetileg kibocsátó bíróság vagy új bizonyíték hiányában is a főkövetelést tárgyaló bíróság vissza nem vonja vagy meg nem változtatja; vagy

f) fennáll, amennyiben a végzés meghatározza azt az időszakot, amelyen belül a kérelmezőnek a főkövetelést bíróság elé kell terjesztenie, és a kérelmező ezt határidőn belül elmulasztja megtenni.

Amennyiben a kérelem tárgyalásán bármelyik fél kellő időben történt szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a tárgyalást e fél távollétében tartják meg. A bíróság azonban az ügyet úgy tárgyalja, mintha az összes fél jelen lenne, mivel az ideiglenes jogorvoslat elrendelésére irányuló eljárásban a megjelenés elmulasztása nem minősül a kérelemben előadott tényállás elismerésének. A bíróság csak akkor tárgyalhatja újra az ügyet, ha a távolmaradó fél kéri a határozatának visszavonását vagy megváltoztatását, és olyan új bizonyítékot vesz alapul, amely – ha azt ismerte volna – a bíróságot eltérő következtetésre vezette volna.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes jogorvoslatot elrendelő végzések rendszerint nem támadhatók meg fellebbezéssel; ez alól az egyetlen kivételt a birtokjog és a használati jog átmeneti szabályozását elrendelő végzések jelentik, amelyek a jog kifejezett rendelkezése szerint a kézbesítéstől számított 10 napon belül fellebbezéssel támadhatók meg az elsőfokú többtagú bíróság előtt. A legfelsőbb bíróságon (Áreios Págos) a főügyész közérdekből bármely bírósági végzéssel szemben felülvizsgálati kérelmet terjeszthet elő. A legfelsőbb bíróság ezt követően megvizsgálja az ügyet, és vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a megtámadott végzést. E határozat pusztán ideiglenes hatállyal rendelkezik. A fent említettek szerint az eljárás bármelyik fele kérheti a végzést meghozó bíróságtól, hogy vonja vissza vagy változtassa meg határozatát. Minden olyan harmadik fél, aki nem kapott idézést, és az eljárásban nem vett részt, szintén előterjeszthet ilyen kérelmet, amennyiben ehhez jogos érdeke fűződik.

Utolsó frissítés: 04/01/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata spanyol nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Spanyolország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések elsődleges jogforrása a polgári eljárásjog (lényegében a polgári perrendtartásról szóló törvény [Ley de Enjuiciamiento Civil]); azonban bizonyos anyagi jogi jogszabályok más intézkedéseket is meghatároznak.

A polgári perrendtartás (727. cikke) többek között a következő intézkedésekről rendelkezik:

  1. Zár alá vétel [el embargo preventive de bienes], melynek célja pénzösszegek, hozamok vagy bérleti díjak, illetve rögzített árak alkalmazásával készpénzben felbecsülhető helyettesíthető áruk kiszolgáltatását elrendelő ítéletek végrehajtásának biztosítása.
  2. Bírósági vagyonfelügyelet vagy termelőeszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonása [la intervención o la administración de bienes productivos], ha a kiszolgáltatásukat elrendelő ítéletet tulajdonosi, haszonélvezői vagy a termelékenység fenntartásában vagy fejlesztésében jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik, vagy ha a termelékenység biztosítása elsődleges jelentőséggel bír az ítélet megfelelő időben való meghozatala érdekében.
  3. Ingó vagyontárgy lefoglalása [el depósito de cosa mueble], ha a keresetben az említett vagyontárgy kiszolgáltatásának elrendelését kérik, és a vagyontárgy az alperes birtokában van.
  4. Vagyonleltár készítése [la formación de inventarios de bienes], a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelően.
  5. Perfeljegyzés [la anotación preventive de demanda], amennyiben közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéshez kötött vagyontárgyra vagy jogra vonatkozik.
  6. Egyéb nyilvántartási bejegyzések [otras anotaciones registrales], olyan esetekben, amikor a nyilvántartás közhiteles jellege segíthet a megfelelő végeredmény elérésében.
  7. Valamely tevékenység ideiglenes abbahagyását elrendelő bírósági végzés [la orden judicial de cesar provisionalmente en una actividad], azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás, vagy valamely teljesítés megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírása.
  8. Jogellenesnek tekintett, a keresetben tiltani vagy megszüntetni kért tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása [la intervención y depósito de ingresos], valamint szellemi tulajdonnal kapcsolatban igényelt kártérítés összegének letétbe helyezése.
  9. A szellemitulajdon-jog és az iparjogvédelem szabályaival állítólagosan ellentétes módon előállított művek vagy tárgyak eredeti példányainak ideiglenes elkobzása [el depósito temporal de ejemplares de las obras u objetos], valamint az azok előállításhoz használt anyag letétbe helyezése.
  10. Vitatott vállalati határozat felfüggesztése [la suspención de acuerdos sociales], ha a felperes vagy felperesek a jegyzett tőke legalább 1, illetve 5 százalékát képviselik; az intézkedés elrendelése attól függ, hogy az alperes társaság kibocsátott-e olyan értékpapírt, amely a határozat megtámadásának időpontjában hivatalos másodlagos értékpapírpiacon forgalomban volt.

Mindezekkel együtt, a polgári perrendtartás 727. cikkének utolsó bekezdése megengedi a bírónak, hogy a fentiekben fel nem sorolt más intézkedést fogadjon el, ami azt jelenti, hogy a lista nem kimerítő (például a polgári perrendtartás 762. cikkében meghatározottak):

  1. Törvény által kifejezetten meghatározott bármely egyéb intézkedés, amely egyes jogok védelmében vagy a per során hozható ítéletben nyújtható bírói védelem hatékonyságának biztosításához szükséges.

Ezen az általános rendszeren kívül az ideiglenes intézkedések körében más jogi rendelkezések is léteznek, többek között az alábbiak:

  1. Személyek cselekvőképességével kapcsolatos eljárásokban: a polgári perrendtartás 762. cikke megengedi a bíróságnak a cselekvőképtelennek vélt személy védelmében vagy az ilyen személy vagyonának védelmében szükségesnek tartott intézkedések hivatalos elfogadását.
  2. Származással, apai vagy anyai ágon való leszármazással kapcsolatos eljárásokban: a polgári perrendtartás 768. cikke biztosítási intézkedésekről rendelkezik a szülőnek tűnő személy felügyelete alatt álló személy és vagyon, valamint a felperes számára ideiglenes tartásdíj engedélyezése vonatkozásában, sürgős esetekben akár előzetes meghallgatás nélkül is.
  3. A hagyaték védelme: más intézkedések mellett szükség lehet a hagyaték vagyontárgyainak és az elhunyt okiratainak megóvására, a hagyaték kezelésére vagy az elhunyt rokonai személyazonosságának ellenőrzésére (a polgári perrendtartás 790–796. cikke).

Speciális óvintézkedések találhatók még egyes különös rendelkezésekben, ideértve többek között az alábbiakat:

  1. A szellemi tulajdonról szóló törvény (1996. április 12-i 1/1996. sz. királyi törvényerejű rendelet) 138. és 141. cikke (a jogvita tárgyát képező jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, a sokszorosítás, terjesztés, forgalmazás és nyilvános kommunikációs tevékenység felfüggesztése, az előállított példányszámok elkobzása, a berendezések, készülékek és fizikai adathordozók lefoglalása, stb.).
  2. A védjegytörvény (2001. december 7-i 17/2001. sz. törvény) 61. cikke (perfeljegyzés a védjegynyilvántartásban).
  3. A szabadalmi törvény (2015. július 24-i 24/2015. sz. törvény) 11. cikke (a szabadalmi eljárás felfüggesztése), valamint a 117., 127. és azt követő cikkei (a kérelmező jogainak megsértésére alkalmas tevékenységek abbahagyására kötelezés, a szabadalom jogosultjának jogait feltételezhetően sértő áruk lefoglalása és visszatartása, a kártérítés szavatolása és az ezekből következő bejegyzések a nyilvántartásban).
  4. A csődtörvény (2013. július 9-i 22/2003. sz. törvény) 48. cikkének b) pontja (vállalkozások vagyonfelügyelőinek kezelésében lévő vagyontárak zárolása) és 17. cikke (egyebek mellett az adós vagyontárgyaival való rendelkezési tilalom betartásának biztosítása).
  5. A tengerhajózási törvény (2014. július 24-i 14/2014. sz. törvény) 43., 470. és azt követő cikkei (tengerjáró hajók feltartóztatása).
  6. A közös tulajdonról szóló törvény (1960. július 21-i 49/1960. sz. törvény) 7. cikke (a tiltott tevékenység abbahagyása) és 28. cikke (a tulajdonosi közösségek által elfogadott megállapodások felfüggesztése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ezeket az intézkedéseket a hatáskörrel vagy illetékességgel rendelkező bíró vagy bíróság rendeli el. Ez az ügyet tárgyaló bíró vagy bíróság, vagy ha az eljárás még nem indult meg, az a bíró vagy bíróság, amelynek feladata lenne az ügyet tárgyalni.

A biztosítási intézkedés a kereset benyújtása előtt kérelmezhető, feltéve, hogy annak jellege nem lehetetleníti el az intézkedés elrendelését (mint a perfeljegyzés esetében), és feltéve, hogy törvény nem írja elő a keresettel egyidejű kérelmezést (például a tiltott tevékenységek abbahagyásakor vagy közös tulajdonnal kapcsolatos per esetében a tulajdonostársak határozatainak felfüggesztésekor). Kivételes jellegüknél fogva (rendszerint csak maga a kereset kerülne tárgyalásra), a szükségesség és a sürgősség esetének egyidejűleg kell fennállnia. Elfogadhatók az eljárás ellenérdekű felének meghallgatása nélkül (a már elrendelt intézkedés kifogásolására vonatkozó jog sérelme nélkül); azonban hatályukat vesztik, ha a vonatkozó keresetet az elrendelésüktől számított húsz napon belül nem nyújtják be.

Bár – ahogy azt a fentiekben jeleztük – megszokottabb, hogy az intézkedést a kereset benyújtásával egyidejűleg kérelmezik. Ebben az esetben a bíró vagy a bíróság az alapüggyel egyidejűleg kezelendő biztosítási intézkedés számára külön aktát nyit; az alapügyben lehet bizonyítékot indítványozni és bemutatni annak alátámasztására, hogy az ideiglenes védelem nyújtásának feltételei fennállnak. Főszabály szerint a feleket a biztosítási intézkedés elfogadása előtt bírósági meghallgatásra idézik. A felek nyilatkozatot tesznek, és bármilyen bizonyíték bemutatható a biztosítási intézkedések elfogadásának vagy mellőzésének kérdésével kapcsolatban; a bíróság adott esetben azt is megfontolja, hogy a biztosítási intézkedést kérelmező féltől milyen biztosítékot kér arra az esetre, ha a kereset elutasításra kerül. Mindazonáltal az intézkedést kérelmező fél kérheti az intézkedés másik fél meghallgatása nélkül történő elfogadását, ha a sürgősséget megalapozó bizonyítékot mutat be, vagy ha a meghallgatás az intézkedés eredményességét veszélyeztetné – például, ha fennáll annak kockázata, hogy az adós a vagyonát eltitkolja vagy elherdálja. Ebben az esetben a károsult kifogást emelhet, amint elfogadásra került az intézkedés.

A kereset beadása után vagy a fellebbezés alatt is lehet biztosítási intézkedést kérelmezni, bár az ilyen kérelmet alá kell támasztani az időzítését igazoló tényekkel vagy körülményekkel.

Azokban az ügyekben, amikor ügyvéd és ügyész beavatkozása szükséges, a közreműködésük kötelező a biztosítási intézkedések elfogadásának kérelmezéséhez. A kereset benyújtását megelőzően kérelmezett sürgős intézkedés esetében a jogi képviselet nem szükséges (a polgári perrendtartás 23. és 31. cikke).

2.2 A főbb feltételek

Ahhoz, hogy a fent felsorolt intézkedések bármelyikét a bíróság elrendelhesse, az alábbi körülmények fennállása szükséges:

  1. Az idő múlásából adódó kockázat, vagyis az ún. „periculum in mora”: ez a felperes által az eljárás elhúzódása miatt esetleg elszenvedett kár kockázatát jelenti, ami meghiúsíthatja az eljárást lezáró ítélet vagy végzés végrehajtását. Az intézkedést kérelmező fél meg van győződve arról, hogy ha a kérelmezett intézkedést nem fogadják el, a keresetnek helyt adó ítéletben esetleg elrendelt védelem hatékonyságát akadályozó vagy hátráltató helyzet állhat elő, mialatt az eljárás folyamatban van. Semmiképpen nem helytálló az intézkedés elrendelése, ha a kockázatot okozó helyzetet a kérelmező már régóta elviseli, kivéve, ha bizonyítékot mutat be annak magyarázataként, hogy miért nem kérelmezte korábban az intézkedést.
  2. Valószínűsíthető a kérelem megalapozottsága vagy a kereset jogossága: A kérelmezőnek olyan okokat kell a bíróság elé tárnia, amelyek alapján a bíróság képes a kereset jogi helytállóságát előzetesen megítélni. Ez a követelmény azzal jár, hogy a kérelmezőnek elő kell terjesztenie azokat a részletes információkat, érveket és okirati bizonyítékokat, amelyekre a bíróság az ügy érdemi eldöntésének sérelme nélkül (mivel Spanyolországban a biztosítási intézkedést ugyanaz a bíróság fogadja el, mint amely az ügy érdemében dönt) a kereset megalapozottsága mellett szóló, ideiglenes és közvetett határozatát alapíthatja (a polgári perrendtartás 728. cikkének (2) bekezdése). Az okirati bizonyítékokon kívül más bizonyítékok (tanúk, szakértők, felek nyilatkozatai) is elfogadhatók.
  3. Biztosíték: ha a bíróság kifejezetten másként nem határoz, az intézkedés kérelmezőjének megfelelő biztosítékot kell letétbe helyeznie a biztosítási intézkedés elfogadásából eredően az alperes vagyonában esetleg okozott károk gyors és hatékony megtérítése céljából. A bíróságnak a következők figyelembevételével kell megállapítania a biztosíték összegét: a) a követelés jellege és tartalma; b) a bíróságnak az intézkedés iránti kérelem jogalapjára vonatkozó értékelése; és c) az összeg alkalmas vagy megfelelő voltának indoka, az intézkedés által potenciálisan okozható kár számszerű mértékére figyelemmel.
  4. Arányosság: ez a követelmény nincs kifejezetten meghatározva a polgári perrendtartásról szóló törvényben, de általánosságban a többi követelmény kiegészítésének tekinthető, mivel a bíróság csak olyan intézkedést rendel el, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ideiglenes védelem által érintett eljárás biztosításának célját elérje. A jogállamiság és az egyén szabadságába való minimális beavatkozás elvéből következik. Ezek az elvek az Alkotmányon keresztül a teljes jogrendszert szabályozzák.
  5. Komplementaritás: A biztosítási intézkedések követik azon alapeljárás jellegét, amelyhez kapcsolódnak.
  6. Változtathatóság: A biztosítási intézkedések módosíthatók, ha hivatkozás történik olyan tényekre vagy körülményekre, amelyeket az intézkedések elrendelésekor vagy az intézkedések kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett volna figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Egy biztosítási intézkedés elfogadásának célja arra a lehetőségre fedezetet találni vagy annak eleget tenni, ha az alperest egy jelenlegi vagy jövőbeli ügyben a vagyontárgyaival adott cselekmények vagy más cselekmények elvégzésére köteleznék. Ez egy kísérlet megakadályozni az alperest abban, hogy a vagyontárgyaihoz vagy jogaihoz való hozzáférést gátló cselekményeket hajtson végre, e vagyontárgyak károsodását okozza vagy megengedje, vagy fizetésképtelenséggel egyes vagyontárgyakat a törvény elől elbújtasson az esetleges ítélet végrehajtásának megakadályozása érdekében.

A spanyol jogszabályok szerint biztosítási intézkedést kizárólag a bíróságok fogadhatnak el. Nem fogadhatnak el biztosítási intézkedéseket választottbírák vagy közvetítők; a biztosítási intézkedések száma nincs meghatározva, rögzítve; a biztosítási intézkedések diszpozitív jellegűek (kizárólag valamelyik fél kérelme alapján lehet őket elfogadni); a vagyonnal kapcsolatosak, mivel az alperes vagyontárgyait és jogait érintik; céljuk a kérelemnek helyt adó esetleges ítélet végrehajthatóságának biztosítása; fontos szerepük van az alapeljárásban a határozat meghozatalában.

Anyagi és nem vagyoni javak vonatkozásában is elrendelhetők. Nem kizárólag gazdasági jellegűek; biztosítási intézkedéseket személyi jogok korlátozására is el lehet fogadni.

Lehetővé teszik utasítások és tilalmak elfogadását, így elrendelhetik valaminek a megtételét vagy az attól való tartózkodást.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

  1. Biztosítási intézkedés elrendelhető konkrét és meghatározott vagyontárggyal, illetve bármivel kapcsolatban, ami pénzben kifejezhető, mint például dolgokból származó termékek, bérleti díjak és hozamok.
    E javak zárolása olyan általános kötelezettségből eredő követelés érvényesítése érdekében kérelmezhető, amikor a tartozás tárgyát képező dolgok nem egyediek, hanem egyszerű matematikai műveletekkel megállapítható, meghatározott pénzösszeggel helyettesíthetők.
    Konkrét ingó javakat a bíró által kijelölt, arra alkalmas letétkezelőnél helyeznek letétbe.
    Fennáll a pénzösszeg lefoglalásának, letétbe helyezésének, illetve elkobzásának lehetősége is. A jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalása és elkobzása, illetve a jogszerű tevékenységből, például a szellemi tulajdonból származó jövedelem lefoglalása és elkobzása között van különbség.
  2. Az elfogadható intézkedések másik csoportjába tartoznak azok a határozatok, amelyeket a bíróság konkrét vagyontárgyat nem érintő kérelemben bejelentett követeléssel kapcsolatban hozhat meg.

Így fennáll a bírósági beavatkozás vagy a termelőeszközök bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásának lehetősége, amikor azok kiszolgáltatásának ítéletben történő elrendelését tulajdonosi, haszonélvezői vagy jogos érdeket képviselő bármely más jogcímen kérelmezik.

A vagyontárgyakról a bíróság által meghatározott feltételeknek megfelelő leltár készítését is lehet kérelmezni.

Megengedett a perfeljegyzés, ha az közhiteles nyilvántartásba bejegyzendő vagy más nyilvántartásba bejegyzett vagyontárgyakra vagy jogokra vonatkozik, amikor a nyilvántartás nyilvános jellege segíthet a megfelelő eredmény elérésében.

Végül a bíróság határozatában elrendelheti valamely tevékenység ideiglenes abbahagyását, bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodást, vagy valamely teljesítés ideiglenesen felfüggesztését vagy beszüntetését.

  1. Az intézkedések által esetlegesen érintett dolgok utolsó csoportja a valamely kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak (valójában ez megfelel egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonásnak vagy az ipari és szellemi tulajdon előállításában használt vagyontárgyakkal kapcsolatos beavatkozásnak).

Bármilyen típusú kereskedelmi társaság vállalati határozatait is fel lehet függeszteni.

  1. Végezetül, a spanyol jogszabályok alapján lehetőség van számos olyan, pontosan nem meghatározott intézkedés elfogadására, amelyek egyes törvényben előírt jogok védelmét, vagy a bírói jogvédelem eredményességét hivatottak biztosítani. Ezen intézkedések tárgya nincs konkrétan meghatározva, továbbá azok bármilyen típusúak lehetnek, feltéve, hogy szükségesek.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

  1. A számszerűsíthető javak, pénz, jövedelem, termékek zárolása olyan mennyiség biztosítására használatos, amellyel az alperes egy esetlegesen ellene meghozott végzés költségeit állni tudja, különösen olyan esetekben, amikor az ítélet betartása nem történne önkéntesen.
  2. Ingó javak letétbe helyezése csak akkor rendelhető el, ha a kérelem egy konkrét, az alperes birtokában lévő tárgy kiszolgáltatására vonatkozik.
  3. Amikor bírósági vagyonfelügyeletet vagy csődgondnokság alá vonást rendelnek el, a cél különösen a termelési eszközök biztosítása ezen eszközök termelési hozamának csökkenését vagy megszűnését lehetővé tevő, nem megfelelő irányítás megakadályozására.
  4. Beruházási javak vagyonfelügyelő gondozásába helyezése bírósági ellenőrzéssel jár, de nem vonja meg az alperestől az irányítást; a csődgondnokság azonban további lépést jelent, mivel a csődgondnok átveszi az alperestől az irányítást.
  5. Leltár készítése iránti kérelemnek bármilyen típusú eljárásban helyt lehet adni, bármi is a célja, azzal az egyetlen követelménnyel, hogy a leltár szükséges legyen a keresetnek helyt adó ítélet meghozatalának biztosításához. A bírónak egyértelműen meg kell határoznia, hogy a leltárnak milyen részleteket kell tartalmaznia, és azokat milyen módon kell megvalósítani.
  6. A perfeljegyzés hatásai azon eljárás területére terjednek ki, amellyel kapcsolatban elrendelésre került. Az eljárás célja a nyilvántartások nyilvános jellege által nyújtott védelem, valamint a vagyontárgy vagy jog birtokosa vonatkozásában ebből fakadó bizalom felfüggesztése, miközben harmadik felek nem érvelhetnek a perfeljegyzés rájuk gyakorolt hatásának nem ismeretével. Ez a perfeljegyzés bármilyen eljárásban elrendelhető, és bármilyen – például tulajdoni és kereskedelmi – közhiteles nyilvántartással kapcsolatban védelmet nyújthat.
  7. Az alperes magatartásának ideiglenes korlátozása: ennek szabályozását külön törvények fejtik ki. Így ezt a korlátozást a vonatkozó törvények rendelkezéseinek megfelelően kell elfogadni. A hatása kiterjed az alperes által végzett tevékenység ideiglenes abbahagyásának elrendelésére, azaz bizonyos magatartástól való ideiglenes tartózkodás előírására, vagy egy szolgáltatás megszakítását vagy visszavonását megakadályozó ideiglenes tilalom előírására.
  8. Pénzösszeg lefoglalása, letétbe helyezése és elkobzása: ez egyértelműen egy biztosítási intézkedés és zárolásnak minősül, mivel egy meghatározott gazdasági tartalmú követelés teljesülését biztosítja. Ez az intézkedés lehetővé teszi a jogellenes tevékenységből származó jövedelem lefoglalásának és elkobzásának elrendelését. Nem lehet külön elfogadni, így mind a lefoglalást, mind az elkobzást el kell rendelni. Amennyiben csak az egyiket vagy a másikat kívánják elrendelni, a fent leírt általános intézkedéseket kell alkalmazni. Ugyancsak ezt az intézkedést lehet valamilyen szellemi tulajdon javadalmazásaként követelt pénzösszeg letétbe helyezésére vagy elkobzására elfogadni; a szerzők jogában áll az alkotásukért pénzösszeget kapni, amely a szellemi tulajdonról szóló törvényben elismert különböző nyilvános kifejezésformák által termelt jövedelem arányos részéből áll.
  9. Kizárólagos rendszerhez tartozó anyagok és tárgyak letétbe helyezése: ez a biztosítási intézkedés a kizárólagos hasznosítási jogok védelmének területéről ered; az ipari és szellemi tulajdonra vonatkozó külön törvények részesítik ebben a jogosultakat. Ez egy bíróság által elrendelt csődgondnokság alá vonás, kifejezetten a végzés hatálya alá tartozó tárgy, avagy az előállításhoz szükséges tárgyak vagy anyagok vonatkozásában.
  10. Vállalati határozatok felfüggesztése: ezen intézkedés elrendelése függ az intézkedés kérelmezésére vonatkozó követelmények teljesülésétől: a részvénytőke 1 %-a, ha a társaság bocsátott ki olyan részvényeket, amelyek a kereset benyújtásának időpontjában valamely hivatalos másodlagos értékpapírpiacon kereskedelmi forgalomban vannak; illetve minden más esetben a részvénytőke 5%-a. Bármilyen típusú kereskedelmi társaságra alkalmazható.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedéseket rendszerint az alperes meghallgatása után fogadják el. Ha a felperes kéri és a sürgősséget megalapozó bizonyítékot terjeszt elő, a bíró további alakiságok nélkül elrendelheti az intézkedést, az alperes meghallgatásának mellőzését pedig öt (5) napon belül indokolja. Elfogadás után a biztosítási intézkedések módosíthatók, ha olyan tényekre vagy körülményekre hivatkoznak, amelyeket az elrendelésükkor, illetve az elrendelés kifogásolására rendelkezésre álló időn belül nem lehetett figyelembe venni, és ezek bizonyításra kerülnek.

Ha az ítéletben a felperes keresete elutasításra kerül, a bírónak azonnal el kell rendelnie az intézkedés megszüntetését, kivéve, ha ez ellen az ügy körülményeire figyelemmel és a biztosíték megemelése után kérelmet nyújtanak be.

Ha a keresetnek részben helyt adnak, a bírónak a kifogást emelő fél meghallgatása után el kell döntenie, hogy az intézkedést megszünteti vagy fenntartja.

Ha a keresetet jogerősen elutasítják, a bíróság az intézkedést a jogerős határozat meghozatalát követően saját hatáskörén belül megszünteti, és az intézkedés által érintett fél elindíthatja kártérítési keresetét az okozott kár miatt (ez a kereset visszavonására vagy a felperes eljárástól való elállására is vonatkozik).

Egy másik eset, amikor a biztosítási intézkedéseket módosítani lehet, az, amikor az intézkedést a kereset előtt kérelmezik és az alperes meghallgatása nélkül fogadják el. Ebben az esetben, ha a felperes nem tartja be a kereset benyújtására törvényben meghatározott húsz (20) napos határidőt és ez lejár, az intézkedést azonnal meg kell szüntetni és az alperes kárát meg kell téríteni, a felperest pedig kötelezik az eljárási költségek megfizetésére.

Hasonlóképpen, az intézkedést nem lehet fenntartani, ha az ügy több mint hat (6) hónapra a felperesnek felróható okból felfüggesztésre kerül.

Ha az ítélet ideiglenes végrehajtását rendelik el, a végrehajtással kapcsolatos, esetlegesen elrendelt biztosítási intézkedést meg kell szüntetni, és ezek helyébe a végrehajtási intézkedéseknek kell lépniük oly módon, hogy az először biztosítási intézkedésként elfogadott intézkedések jellege megváltozik.

Végül az alperes kérheti, hogy a bíróság a biztosítási intézkedést az ítélet tényleges teljesítésének biztosítására elegendő biztosítékkal helyettesítse. Erre az intézkedést elfogadó bíró rendelkezik hatáskörrel, valamint meghatározhatja az akár készpénz, akár biztosíték formájában kiállítandó biztosítékot is.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az eljárási szabályok rendelkeznek a felsőbb szintű bírósághoz való fellebbezés lehetőségéről.

Így van lehetőség az intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésre, de a fellebbezés benyújtása nem függeszti fel az intézkedést. Az intézkedést elutasító végzés ellen is van helye fellebbezésnek.

Azonban a fellebbezés e lehetősége mellett a kérelmező bármikor megismételheti a kérelmét, ha a körülmények az eredeti kérelem benyújtásának időpontja óta megváltoztak.

A biztosítási intézkedést az alperes előzetes meghallgatása nélkül elrendelő végzés ellen nincs jogosultság a fellebbezésre, mivel a helyes eljárás ebben az esetben a biztosítási intézkedést elfogadó bíró előtt kifogás emelése. Az alperes a kifogást elutasító végzés ellen – halasztó hatállyal nem bíró – fellebbezést nyújthat be. A biztosítási intézkedés kérelmezője ugyanilyen fellebbezési joggal rendelkezik, ha az alperes kifogásának részben vagy egészben helyt adnak.

A fentiekkel ellentétben nincs helye fellebbezésnek, ha a bíróság biztosíték adását rendeli el, vagy elutasítja az erre irányuló kérelmet.

A fellebbezés előkészítését és bizonyítását egyszerűen az általános szabályok szabályozzák (458. cikk). Ha több fellebbező van, a határidejük egyénenként kerül kiszámításra.

Ahogy fentebb említésre került, a biztosítási intézkedések elfogadására irányuló eljárásban a fellebbezésnek nincs halasztó hatálya: a bíró továbbra is elrendeli a biztosítási intézkedés elfogadásához szükségesnek ítélt végzéseket.

A fellebbviteli bíróságon az intézkedések elrendelését elutasító határozatok elsőbbséget élveznek; a tanácskozás, szavazás és ítélethozatal napját a lehető legkorábbi napra kell tenni.

A BIZTOSÍTÁSI INTÉZKEDÉS KÖLTSÉGEI

Általánosságban, a költségekre irányadó szabály értelmében a nyertes fél (akinek kérelmével összhangban a határozat az intézkedések fenntartásáról vagy elutasításáról rendelkezett) az ellenérdekű féltől követelheti költségei megtérítését. A polgári perrendtartás 736. cikke elsősorban a kereset elutasítása esetén a felperest kötelezi a költségek viselésére (a „vesztes fizet” elve), arra az esetre azonban, ha a bíróság helyt ad a biztosítási intézkedés iránti kérelemnek, nincs hasonló rendelkezés (amely szerint az alperest kellene kötelezni a költségek viselésére). Az ilyen esetben történő költségviseléssel kapcsolatban a szakirodalom és az ítélkezési gyakorlat eltérő álláspontot képvisel.

Utolsó frissítés: 02/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Franciaország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

  • Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró (sürgősségi eljárások, időközi kifizetések, kilakoltatások, büntetés terhe mellett bizonyos cselekmények tilalma, bizonyítékok megőrzése) bármikor sürgősséggel rendelheti el az ilyen intézkedéseket.

Az ideiglenes intézkedések listája nem korlátozott; valamennyi sürgős ideiglenes intézkedés a bíróság előtt kérhető, amennyiben nincs kényszerítő kifogás, vagy ha azt jogvita fennállása indokolja (időközi kifizetés, lakásfoglalók kilakoltatása, szakértői vélemény vagy kártérítésről szóló értesítés stb.). Ezenfelül a bíróság sürgősséggel elrendelhet az azonnali károsodás megelőzéséhez (beleértve a helyszíni védőintézkedéseket) vagy a nyilvánvalóan jogellenes zavarás megszüntetéséhez szükséges bármely ideiglenes intézkedést.

  • Külön szabályozás vonatkozik a biztosítási intézkedésekre (megelőzés céljából történő lefoglalás és bírósági zálogjog), amelyek rendszerint a bíróság engedélyével lehetővé teszik, hogy a hitelező megtagadja az adós számára a vagyoni eszközeinek egészéhez vagy egy részéhez történő hozzáférést, és e vagyoni eszközökre különös biztosítéki jogot alapítson az ítélet által még el nem ismert olyan követelések kiegyenlítésének biztosítása érdekében, amelyek behajtása veszélyeztetettnek tűnik.

Ezek a biztosítási intézkedések a következő két forma egyikét ölthetik:

  • előzetes lefoglalás, amely lehetővé teszi tárgyi eszközök (bútor, jármű stb.), immateriális eszközök (pénzösszeg, gazdasági társaságban fennálló jogok, részvények és üzletrészek stb.) vagy egyéb követelések (bankszámlák, bérleti díjak stb.) biztosíték céljából történő lefoglalását;
  • által ingatlanon, üzleti vagy cégértéken, üzletrészeken vagy értékpapírokon alapított zálogjog (jelzálogjog ideiglenes bejegyzése, részvények vagy értékpapírok zálogjoggal való megterhelése).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

  • Ideiglenes intézkedések: a kérelmet (bírósági végrehajtó [huissier de justice] által kézbesített) idézésben kell a bíróság elé terjeszteni. Ez sürgős kontradiktórius eljárást igényel. Bizonyos feltételek mellett az ideiglenes intézkedések elrendelhetők kérelemre, előzetes kontradiktórius vita nélkül.
  • Biztosítási intézkedések: főszabály szerint a bíróság előzetes engedélyére van szükség. A hitelező ugyanakkor mentesül ezen engedély beszerzésének kötelezettsége alól, ha végrehajtható jogcímre vagy még nem végrehajtható bírósági határozatra tud hivatkozni. Ugyanez vonatkozik valamely elfogadott váltó, kötelezvény, csekk kifizetésének vagy (írott szerződés esetén) ingatlan bérleti díja megfizetésének elmulasztása esetére.

Ideiglenes intézkedések esetén a bíróság hatáskörének megállapítása a kérelem természete alapján történik. A rendes hatáskört a rendes bíróság (Tribunal judiciaire) elnöke gyakorolja. A helyi bíróság (Tribunal de proximité), valamint a kereskedelmi bíróság (Tribunal de commerce), a munkaügyi bíróság (Conseil des prud’hommes) és a földhaszonbérleti bíróság (Tribunal paritaire des baux ruraux) elnöke is határozhat a hatáskörükbe tartozó ideiglenes intézkedésekről.

Biztosítási intézkedések esetén a végrehajtás helye szerinti bíróság vagy a kereskedelmi bíróság elnöke rendelkezik hatáskörrel, ha a kérelem, bármely jogi eljárás megindítása előtt, a kereskedelmi bíróság joghatósága alá tartozó tartozás biztosítására irányul.

A hatáskörrel rendelkező bíróság az adós tartózkodási helye szerint bíróság, ha lakóhelye Franciaországban található. Egyéb esetben a végrehajtás helye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel.

Főszabály szerint az ügyvédi képviselet kötelező az ideiglenes intézkedésről határozó bíró és a végrehajtásért felelős bíró előtt, kivéve bizonyos kérelmek esetében, különösen, ha azok 10 000 eurónál kisebb összegre vonatkoznak. A zár alá vételt bírósági végrehajtó végzi. Erre bíróság által alapított zálogjog bejegyzése esetén nincs szükség. A zálogjog bejegyzésének jogi összetettségére tekintettel ugyanakkor a hitelezőket mindig jogi szakember segíti.

A biztosítási intézkedések költségét végső soron az adós viseli akkor is, ha azokat a hitelezőnek esetlegesen meg kell előlegeznie. A végrehajtási költségekre díjtáblázat vonatkozik, amely rögzíti az egyes végrehajtási cselekményekért és biztosítási intézkedésekért a bírósági végrehajtónak fizetendő díjat.

Az 1996. december 12-i 96-1080. sz. rendelet értelmében a bírósági végrehajtók díjazásának mértéke a kérdéses ügytől függően halmozható vagy vagylagos, fix vagy arányos összegben kifejezett átalánydíjból áll, valamint, adott esetben, egy igazgatási díjból.

Ami a biztosítási intézkedéseket illeti, a behajtott összegek alapján kiszámított arányos behajtási díj kizárólag akkor esedékes, ha a bírósági végrehajtót utasítják az esedékes összegek behajtására. Ezenkívül az említett rendelet mellékletében szereplő díjjegyzék kizárja a további, szabadon kialkudott díjazás lehetőségét, kivéve a társaságban fennálló jogok, valamint a részvények és üzletrészek zár alá vételét.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság csak engedélyezi a biztosítási intézkedést, azonban azt nem foganatosítja. Az intézkedést az engedély jogosultjának kérésére a bírósági végrehajtó hajtja végre.

Amennyiben a bíróság előzetes engedélyére van szükség, a követelésnek „alapelven kell alapulnia”.

Biztosítási intézkedések alkalmazásának a sürgősség kifejezetten nem feltétele.

A hitelezőnek bizonyítania kell, hogy fennállnak „olyan körülmények, amelyek valószínűsíthetően veszélyeztetik” az adósság behajtását (például a vagyonát elrejtő adós rosszhiszeműsége, számos hitelező létezése stb.).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az adósnak a jog által „zár alá vételi tilalom alatt állónak” (például a mindennapi létfenntartáshoz vagy valamely foglalkozás gyakorlásához szükséges vagyontárgyak) nem nyilvánított összes vagyontárgya zár alá vétel tárgyát képezheti. Ugyanez vonatkozik az adósságokra; a munkabér ugyanakkor nem képezheti biztosítási intézkedés tárgyát (akkor sem, ha bírósági határozat vagy más végrehajtható okirat alapján a munkabér lefoglalására vonatkozó eljárással összhangban zár alá vehető).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés keretében zár alá vett vagyontárgyakkal nem lehet rendelkezni. Az adós továbbra is birtokolja a vagyoni eszközöket, és továbbra is felelős azokért, de nem rendelkezhet azokkal. Amennyiben az adós jogellenesen használja a zár alá vett vagyont, pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel sújtandó bűncselekményt követ el.

A zár alá vett pénzösszegeket letéti számlán helyezik el.

A bíróság által alapított zálogjoggal terhelt vagyont az adós értékesítheti, azonban a hitelező jogosult erről tájékoztatást kapni, és a szóban forgó vagyoni eszközök eladási árából kifizetésre jogosult.

A biztosítási intézkedés keretében lefoglalt vagyoni eszközök az adós felügyelete alatt állnak, aki azok „felelős őrzője”. Ilyen lefoglalás harmadik felekkel szemben nem érvényesíthető. Ezzel ellentétben a bíróság által elrendelt (kereskedelmi vagy vagyont terhelő) zálogjog – amelynek fennállását közzé kell tenni – bármely féllel szemben érvényesíthető.

Az ügyfeleinek egyike vonatkozásában biztosítási célból alkalmazni kívánt zár alá vétel iránti kérelmet kézhez vevő bankár (és bármely harmadik fél adós) köteles a bírósági végrehajtóval közölni az adóssal szemben fennálló összes kötelezettségét (azaz az adós nevére nyitott összes számlát és az adós számláján nyilvántartott valamennyi összeget). Amennyiben a bankár a tájékoztatást jogszerű indok nélkül megtagadja, a tartozás adós helyett történő megfizetésére kötelezhető.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedést a végzésnek az engedélyező bíróság általi kibocsátásától számított három hónapon belül meg kell tenni. Egyéb esetben az engedély érvényét veszti.

Amennyiben a hitelező még nem kezdeményezte a követelésének elismerését célzó eljárást, azt az intézkedés megtételének hónapjában kell megindítania. Egyéb esetben az intézkedés érvényét veszti.

A biztosítási intézkedést legkésőbb nyolc napon belül közölni kell az adóssal. Az adós jogosult a végrehajtó bírósághoz fellebbezést benyújtani, hogy az intézkedést vagy az engedélyt megtámadja. Emellett a bíróság a tárgyalás napjának előzetes kitűzésére is jogosult; erre az időpontra a feleket az intézkedés megvitatása céljából beidézi. Főszabály szerint az adós általi megtámadás elfogadható, amennyiben a zár alá vételt nem foganatosították azt követően, hogy a hitelező a követeléséről bírósági határozatot szerzett be.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az adós a végzést az intézkedéssel egy időben megtámadhatja.

A végrehajtás helye szerinti bíróság, amely hatáskörrel rendelkezik a biztosítási intézkedésekre vonatkozó engedély megadására, a végzésre vonatkozó megtámadásokat is tárgyalhatja. Határozataival szemben a fellebbviteli bíróságra fellebbezés nyújtható be.

Amennyiben az adós az intézkedés engedélyezéséről magával az intézkedéssel egy időben értesül, a végzés megtámadására az intézkedés megtámadására vonatkozó szabályokkal egyező szabályok vonatkoznak, azaz arra csak addig van lehetőség, amíg az intézkedést nem foganatosították.

A fellebbezés nem szünteti meg a biztosítási intézkedés hatályát, amelyet mindaddig végrehajtanak, amíg a bíróság el nem rendeli annak feloldását vagy érvénytelenségét

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzések fellebbezéssel megtámadhatók, ha az intézkedések kontradiktórius eljárás, vagy – nem kontradiktórius eljárás eredményeként – ideiglenes visszavonás révén születtek.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megA Legifrance weboldal

A link új ablakot nyit megAz igazságügyi minisztérium (Ministère de la Justice) honlapja

A link új ablakot nyit megA francia országos végrehajtói kamara (Chambre Nationale des Huissiers de Justice) honlapja

Utolsó frissítés: 05/04/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata horvát nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Horvátország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A végrehajtási törvény (Ovršni zakon) (a Narodne Novine [NN, a Horvát Köztársaság Hivatalos Lapja] 112/12., 25/13., 93/14., 55/16 és 73/17. sz.; a továbbiakban: OZ) a „Követelés biztosítása előzetes intézkedésekkel” (Osiguranje) című harmadik szakaszában az alábbi intézkedéseket nevesíti:

• követelés biztosítása zálogjog ingatlanon történő kötelező alapításával - 28. cím,

• követelés biztosítása bírósági, illetve közjegyzői eljárásban a felek megállapodásán alapuló zálogjog alapításával - 29. cím,

• követelés biztosítása bírósági, illetve közjegyzői eljárásban vagyontárgy tulajdonjogának átuházásával, illetve jog átuházásával - 30. cím,

• követelés biztosítása előzetes végrehajthatóság elrendelésével - 31. cím,

• követelés biztosítása előzetes intézkedésekkel - 32. cím,

• ideiglenes intézkedések - 33. cím.

Az OZ értelmében csak olyan intézkedés tekinthető biztosítási intézkedésnek, amelyet a szóban forgó törvény vagy más törvény annak minősít. Biztosítási intézkedés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem rendelhető el olyan vagyontárgy vagy jog tekintetében, amely az OZ értelmében mentes a végrehajtás alól.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az OZ a követelések kötelező biztosítása keretében (hosszú távú) intézkedésként lehetővé teszi, hogy a követelés biztosítására ingatlanon és ingóságokon (pl. pénzkövetelések, jövedelem - munkabér, nyugdíj stb., bankszámlán kezelt összeg, értékpapírok és részvények tekintetében) kötelezően zálogjogot alapítsanak, valamint vagyontárgyak tulajdonjogát, illetve jogokat ruházzanak át. A követelés zálogjog alapításával történő biztosítására önkéntes alapon vagy kötelező jelleggel is sor kerülhet, míg a vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve a jogok átruházásával történő követelésbiztosítás csak önkéntes alapon történhet, bírósági eljárás vagy közjegyzői eljárás során.

Az OZ által szabályozott egyéb intézkedések közé az előzetes végrehajtás útján történő követelésbiztosítás, az előzetes intézkedések útján történő követelésbiztosítás és az ideiglenes intézkedések tartoznak. Ezeket az intézkedéseket kötelező jelleggel kizárólag bíróság rendelheti el hivatalból vagy bármelyik fél kérelmére.

A követelés biztosításának elrendelése és érvényesítése a városi bíróságok hatáskörébe tartozik, kivéve ha jogszabály ezzel összefüggésben más bíróságot jelöl ki, a kereskedelmi bíróságok pedig olyan ügyekben rendelkeznek hatáskörrel a követelés biztosításának elrendelésére és érvényesítésére, amelyekben jogosultak elrendelni a végrehajtást.

A követelés biztosításának hivatalból való elrendelésére és érvényesítésére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amely a biztosított hitelező kérelmének elbírálására jogosult.

Az olyan kérelmek elbírálására, amelyek pénzkövetelés biztosítása céljából zálogjog ingatlanon történő kötelező alapítására vonatkoznak az a bíróság rendelkezik hatáskörrel, amely azt az ingatlan-nyilvántartást vezeti, amelybe a pénzkövetelést megállapító végrehajtható okirat alapján a zálogjogot be kell jegyezni. Ez az intézkedés arra szolgál, hogy a pénzkövetelést az ingatlanon a bejegyzéssel alapított zálogjog révén biztosítsa. A zálogjog bejegyzése azzal a joghatással jár, hogy a szóban forgó ingatlanra a végrehajtást olyan harmadik felekkel szemben is el lehet elrendelni, akik ezt az ingatlant később szerezték meg.

A bíróság a biztosított hitelező és a biztosított adós közös kérelmére a pénzkövetelés biztosítása céljából elrendelheti a pénzkövetelés bírói úton való biztosítását egyes vagyontárgyakon – a felek között létrejött megállapodás alapján – alapított zálogjog útján. A biztosított hitelező pénzkövetelésének a biztosított adós vagyontárgyai és jogai által történő biztosítására irányuló kérelem elbírálására, valamint a követelés biztosításának érvényesítésére vonatkozó illetékességet az OZ azon rendelkezései állapítják meg, amelyek meghatározzák, hogy a végrehajtás alá vont egyes vagyontárgyak fajtája szerint mely bíróság illetékes a pénzkövetelések kielégítésére irányuló végrehajtási eljárásokban. A bírósági jegyzőkönyvben rögzíteni kell a felek egyetértését a követelés fennállása, valamint esedékessége tekintetében, valamint a felek arra irányuló megállapodását, hogy ezt a követelést zálogjog alapításával kívánják biztosítani. Az aláírt megállapodás a perbeli egyezséggel azonos joghatással bír.

Pénzkövetelés biztosítására a felek között létrejött megállapodáson alapuló zálogjog alapításával közjegyzői eljárásban is lehetőség van a hitelező és az adós között létrejött, közjegyzői okiratba vagy tartalmát tekintve hitelesített magánokiratba foglalt megállapodás alapján, amely az adós ahhoz történő hozzájárulását is tartalmazza, hogy valamely dolgán zálogjogot alapítsanak.

A követeléseket vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásával, illetve jogok átruházásával bírósági eljárásban akkor lehet biztosítani, amennyiben a felek hozzájárulnak ahhoz, hogy a közöttük a (biztosított hitelező meghatározott pénzkövetelésének biztosítása céljából e biztosított hitelező részére a biztosított adós egyes vagyontárgyain fennálló) tulajdonjog átruházása vagy a biztosított adós egyes jogainak (a biztosított hitelező részére azonos célból történő) átruházása tárgyában közöttük létrejött megállapodást a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítsék. A jövőbeni követelések szintén biztosíthatók. A megállapodás a perbeli egyezséggel azonos joghatással bír. A pénzkövetelés vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve jogok átruházásával való biztosítására irányuló kérelmek elbírálására az a bíróság illetékes, amelyet az OZ megfelelő rendelkezései a pénzkövetelések kielégítésére irányuló végrehajtási eljárásokban a végrehajtás alá vont egyes vagyontárgyak fajtái szerint kijelölnek.

A pénzkövetelés biztosítására közjegyzői eljárásban vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve jogok átruházásával, vagyis részvények, érdekeltségek vagy egy részesedés átruházásával a hitelező és az adós között létrejött, közjegyzői okiratba vagy tartalmát tekintve hitelesített magánokiratba foglalt megállapodás alapján kerülhet sor. A közjegyzők székhelyére és illetékességi területére vonatkozó szabályok határozzák meg a közjegyzők arra vonatkozó felhatalmazását, hogy önálló biztosítási intézkedéseket hozzanak.

Az előzetes végrehajthatóság iránti kérelmek elbírálására és az ilyen végrehajtás elrendelésére az a bíróság illetékes, amely a végrehajtható okiraton alapuló végrehajtási eljárás során jogosult lett volna eljárni. A követelés előzetes végrehajtás útján való biztosítását bíróság rendeli el és érvényesíti. Polgári eljárásban hozott ítélet alapján a bíróság előzetes végrehajtást rendel el az olyan nem pénzbeli követelés biztosítása érdekében, amely az állami nyilvántartásba történő előzetes bejegyzéssel nem biztosítható, feltéve, hogy a végrehajtást kérő hitelező valószínűsíti annak kockázatát, hogy – a végrehajtásnak az ítélet jogerőre emelkedéséig történő elhalasztása miatt – a végrehajtás ellehetetlenülne vagy jelentősen nehezebbé válna, és a végrehajtást kérő hitelező biztosítékot nyújt annak a kárnak a fedezésére, amelyet a végrehajtással érintett adós az ilyen végrehajtás következtében elszenvedhet.

A követelések előzetes intézkedésekkel történő biztosítására irányuló kérelmek elbírálására és az ilyen intézkedések meghozatalára az a bíróság illetékes, amely a követelés biztosításának elrendelése alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján indult végrehajtási eljárás során jogosult lett volna eljárni. Az előzetes intézkedések elrendelését megelőzően vizsgálni kell, hogy a biztosított hitelező valószínűsítette-e annak kockázatát, hogy a szóban forgó intézkedések hiányában a követelés kielégítése meghiúsulna vagy jelentősen nehezebbé válna. Bizonyos esetekben a bíróság olyan biztosíték adásától teheti függővé az előzetes intézkedést, amely a biztosított adós által az intézkedés elrendelése következtében esetlegesen elszenvedett kár fedezetéül szolgál. Az előzetes intézkedést elrendelő határozat indokolásában meg kell jelölni a biztosított követelés kamatokkal és költségekkel növelt értékét, a követelés biztosítására szolgáló intézkedést, valamint annak időtartamát (amely nem lehet hosszabb a végrehajtási feltételek teljesülésétől számított 15 napnál).

A biztosított követelés érvényesítésére irányuló peres eljárás vagy bármely egyéb bírósági eljárás megindítását megelőzően a követelések ideiglenes intézkedésekkel való biztosítása iránti kérelmek elbírálására az a bíróság illetékes, amely a végrehajtási kérelmek elbírálására egyébként jogosult lett volna. Az ideiglenes intézkedések elrendelésére az a bíróság illetékes, amely a végrehajtás elrendelésére egyébként jogosult lett volna. Az eljárás megindítását követően a követelések ideiglenes intézkedésekkel való biztosítása iránti kérelmek elbírálására az a bíróság illetékes, amely előtt az eljárást megindították. Amennyiben azt az ügy egyedi körülményei indokolják, a kérelem a végrehajtás elrendelésére illetékes bíróság előtt is előterjeszthető. Az a bíróság, amely a közigazgatási eljárás során hozott végrehajtható okiraton alapuló végrehajtási kérelem elbírálására illetékességgel rendelkezett volna, az ilyen eljárás megszűnését követő ideiglenes intézkedések elrendelése iránti kérelmek elbírálására is illetékes. A bíróság az ideiglenes intézkedéseket a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítását megelőzően vagy az eljárás során, illetve a szóban forgó eljárások megszűnését követően benyújtott kérelem alapján rendeli el, amíg nem került sor a végrehajtás elrendelésére. Az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat a végrehajtási intézkedéssel egyenértékű. Az ideiglenes intézkedés típusa attól függ, hogy az ideiglenes intézkedés pénzkövetelés vagy nem pénzbeli követelés biztosítására szolgál. A bíróság az ügy körülményeitől függően szükség szerint több ideiglenes intézkedést is elrendelhet.

Az ingóságokra, részvényekre, érdekeltségekre vagy részesedésekre vonatkozó terheket, jogokat vagy tilalmakat bírósági határozat, közjegyzői okirat vagy tartalmilag hitelesített magánokirat alapján jegyzik be a Pénzügyi Ügynökség által vezetett – bírósági vagy közjegyzői eljárásban biztosítható – hitelezői követelések nyilvántartásába (zálogjogi nyilvántartás) (Upisnik založnih prava), amely nyilvántartás a bejegyzett terhek, jogok vagy tilalmak egyedi adatbázisául szolgál, míg az ingatlanon alapított zálogjogot vagy az ingatlan tulajdonjogában bekövetkezett változásokat az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni.

2.2 A főbb feltételek

Amennyiben a követelés biztosítását zálogjog ingatlanon történő kötelező alapításával rendelik el, a bíróság a pénzkövetelés biztosítására irányuló kérelmet a pénzkövetelés alapjául szolgáló végrehajtható okirat alapján bírálja el. A követelés biztosításának elrendelésére nem vonatkoznak különleges előírások, a bíróság a kérelem alapján elrendeli a követelés biztosítását, illetve a biztosított hitelezőt megillető zálogjog bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlanra, valamint utal a követelés végrehajthatóságára. Amennyiben a biztosított adós az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan tulajdonosaként nincsen bejegyezve, a biztosított hitelező a kérelem előterjesztésével egyidejűleg köteles olyan okiratot csatolni, amely alapján a biztosított adós tulajdonjoga bejegyzésre kerülhet.

A biztosított hitelező és a biztosított adós a biztosított hitelező pénzkövetelésének egyes biztosítékul szolgáló vagyontárgyakon való zálogjog alapításával történő biztosítása céljából közösen kérhetik a bíróságtól, hogy a biztosított hitelező javára rendelje el és foganatosítsa a zálogjog bejegyzését a biztosított adós ingatlanára, ingóságaira, pénzkövetelésére vagy egyéb vagyontárgyaira és jogaira, illetve ilyen megállapodást közjegyzői okiratba vagy magánokiratba foglaltan is köthetnek, amelyben szerepelnie kell az adós ahhoz való hozzájárulásának, hogy valamely dolgán zálogjogot alapítsanak.

Az aláírt bírósági jegyzőkönyv, közjegyzői okirat vagy tartalmilag hitelesített magánokirat a perbeli egyezséggel egyenértékű azzal a személlyel szemben, aki hozzájárulását adta ahhoz, hogy valamely vagyontárgyán vagy jogán zálogjogot alapítsanak, és ezen okiratok alapján a biztosított követelés kielégítése céljából közvetlenül végrehajtás kezdeményezhető azzal a személlyel szemben, akinek a vagyontárgyán a követelés biztosítása céljából zálogjogot alapítottak.

A felek közösen kérhetik a bíróságtól, hogy tartson tárgyalást, és az e tárgyaláson felvett jegyzőkönyvben rögzítse a biztosított adós egyes vagyontárgyain fennálló tulajdonjogának a biztosított hitelező részére, a biztosított hitelező meghatározott pénzkövetelésének biztosítása céljából történő átruházása tárgyában, vagy a biztosított adós egyes jogainak a biztosított hitelező részére azonos célból történő átruházása tárgyában létrejött megállapodásukat. A jövőbeni követelések szintén biztosíthatók. Az ilyen megállapodás közjegyzői okiratba vagy tartalmilag hitelesített magánokiratba is foglalható. A megállapodásban szerepelnie kell a biztosított követelés esedékességének, valamint az annak meghatározására szolgáló rendelkezésnek. A biztosított adós olyan személy is lehet, aki a biztosított hitelező által biztosítani kívánt követelésnek nem a kötelezettje, vagyis olyan harmadik fél, aki az ilyen követelés biztosításához hozzájárult. A megállapodás nem pénzbeli követelések biztosítására is vonatkozhat, ebben az esetben azonban a megállapodásnak rögzítenie kell a követelés pénzben kifejezhető értékét. A követelésnek meghatározottnak vagy meghatározhatónak kell lennie. A megállapodásba bele lehet foglalni a biztosított adós ahhoz történő hozzájáruló nyilatkozatát, hogy a biztosított hitelező a jegyzőkönyvben foglaltak alapján a biztosított követelés esedékességét követően végrehajtást kezdeményezzen vele szemben a biztosítékul szolgáló vagyontárgy kiadása iránt. Az ilyen hozzájárulást tartalmazó jegyzőkönyv végrehajtható okiratnak minősül. Amennyiben a megállapodás ingatlanon fennálló és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog átruházásáról rendelkezik, e megállapodásnak tartalmaznia kell a biztosított adós nyilatkozatát arról, hogy hozzájárulását adja ahhoz, hogy az átruházás tényét a szóban forgó megállapodás alapján az ingatlan-nyilvántartásba közvetlenül bejegyezzék, valamint hogy tudomással bír arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel az ingatlan tulajdonjoga átszáll a biztosított hitelezőre, azzal a megjegyzéssel, hogy az átruházásra a biztosított hitelező meghatározott követelésének biztosítása céljából került sor. Ellenkező rendelkezés hiányában a biztosított adóst továbbra is megilleti annak a vagyontárgynak a használati joga, amelynek tulajdonjogát a biztosított hitelező részére átruházták, vagyis gyakorolhatja a biztosított hitelező részére átruházott jogot, a biztosított hitelező pedig a követelése esedékessé válásakor értékesítheti a részére átruházott vagyontárgyat vagy jogot, illetve jelzálogjoggal megterhelheti az ingatlant.

Előzetes intézkedések elrendelésére pénzkövetelések biztosítása céljából sor kerülhet bíróság vagy közigazgatási szerv még nem jogerős határozata alapján, bíróság vagy közigazgatási szerv előtt létrejött egyezség alapján, ha az abban meghatározott követelés még nem esedékes, illetve közjegyzői határozat vagy közjegyzői okirat alapján, ha az abban meghatározott követelés még nem esedékes. A bíróság ezen okiratok alapján akkor rendeli el az előzetes intézkedést, ha a biztosított hitelező valószínűsíti annak kockázatát, hogy a biztosítás elmaradása esetén meghiúsulna vagy jelentősen nehezebbé válna a követelés kielégítése. A kockázat akkor minősül valószínűnek, ha az előzetes intézkedés elrendelését a következők alapján kérik: fizetési meghagyás vagy végrehajtási intézkedés alapján, hivatalos okirat alapján kibocsátott közokirat vagy közjegyző által hitelesített okirat, váltó vagy csekk alapján, amellyel szemben határidőben kifogást terjesztettek elő; büntetőeljárásban vagyonjogi igény tárgyában hozott ítélet alapján, amellyel szemben perújításnak van helye; külföldön végrehajtandó határozat alapján; elismerésen alapuló olyan ítélet alapján, amellyel szemben fellebbezést nyújtottak be; olyan egyezség alapján, amelyet jogszabályban előírt módon támadtak meg; olyan közjegyzői határozat vagy okirat alapján, amelyet jogszabályban előírt módon támadtak meg, feltéve, hogy az abban foglalt követelés még nem vált esedékessé. A bíróság az előzetes intézkedés iránti kérelmet elutasítja, az adott előzetes intézkedést hatályon kívül helyezi vagy felfüggeszti az eljárást, ha a biztosított adós valószínűsíti, hogy nem áll fenn ilyen kockázat vagy már megszűnt.

A bíróság az ideiglenes intézkedéseket a bírósági vagy közigazgatási eljárás megindítását megelőzően vagy az eljárás során, illetve a szóban forgó eljárások megszűnését követően benyújtott kérelem alapján rendeli el, amíg nem került sor a végrehajtás elrendelésére. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben a biztosított hitelezőnek pontosan meg kell jelölnie a biztosítani kívánt követelést, az általa alkalmazni kért intézkedés fajtáját és időtartamát, valamint szükség esetén a követelés biztosításának módját, amely által az ideiglenes intézkedés kötelezően végrehajtható, továbbá a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgyat. A kérelemben ki kell térni azokra a tényekre, amelyek az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet megalapozzák, valamint csatolni kell az ezt alátámasztó bizonyítékokat. A biztosított hitelezőnek ezeket a bizonyítékokat lehetőség szerint a kérelemmel egyidejűleg kell előterjesztenie. Ideiglenes intézkedés még esedékessé nem vált, illetve függő követelés biztosítására is elrendelhető, nincs azonban helye, ha fennállnak olyan előzetes intézkedés elrendelésének feltételei, amellyel a követelés biztosítása azonos hatással megvalósítható. Pénzkövetelés biztosítása céljából ideiglenes intézkedést lehet rendelni, amennyiben a biztosított hitelező valószínűsíti a követelés fennállását, valamint annak kockázatát, hogy az intézkedés elrendelése hiányában a biztosított adós a vagyona elidegenítésével, annak elrejtésével vagy a végrehajtás alól más módon való elvonásával meghiúsítaná vagy jelentősen nehezebbé tenné a követelés behajtását. A biztosított hitelezőnek nem kell igazolnia ilyen kockázat fennállását, amennyiben valószínűsíti, hogy a javasolt intézkedés a biztosított adósnak csupán jelentéktelen kárt okozna, illetve úgy kell tekinteni, hogy a kockázatot valószínűsítették, amennyiben a követelést külföldön kell végrehajtani. Nem pénzbeli követelés biztosítása céljából ideiglenes intézkedés abban az esetben rendelhető el, amennyiben a biztosított hitelező egyfelől valószínűsíti a követelése fennállását, másfelől valószínűsíti annak kockázatát, hogy a szóban forgó intézkedés hiányában a biztosított adós – különösen a fennálló állapot megváltoztatásával – a követelés végrehajtását meghiúsítaná vagy jelentősen nehezebbé tenné, vagy amennyiben igazolja, hogy az intézkedésre erőszak vagy helyrehozhatatlan kár bekövetkeztének megakadályozása érdekében feltehetően szükség van. A biztosított hitelezőnek nem kell továbbá igazolnia kockázat fennállását, ha valószínűsíti, hogy a biztosított adós csupán jelentéktelen kárt szenvedne el a javasolt intézkedés következtében, illetve úgy kell tekinteni, hogy a kockázatot valószínűsítették, amennyiben a követelést külföldön kell végrehajtani. A bíróság az ideiglenes intézkedést a biztosított hitelező kérelmére a követelése vagy kockázat fennállása valószínűsítésének hiányában is elrendelheti, feltéve, hogy a biztosított hitelező a bíróság által meghatározott határidőn belül korábban biztosítékkal szolgált a biztosított adós által az ideiglenes intézkedés elrendelése és végrehajtása következtében esetlegesen elszenvedett kár fedezésére. A bíróság elutasítja a követelés biztosítása iránti kérelmet, amennyiben a biztosított hitelező a meghatározott határidőn belül nem helyezi letétbe a biztosítékot. A bíróság az ügy körülményeitől függően szükség szerint több ideiglenes intézkedést is elrendelhet; amennyiben adott ügyben több ideiglenes intézkedés elrendelésére is lehetőség van, a bíróság azt az intézkedést választja, amely a követelés biztosítása által elérni kívánt cél szempontjából a legmegfelelőbb (amennyiben pedig a lehetséges intézkedések egyformán megfelelőek, a bíróság azt az intézkedést rendeli el, amely a biztosított adósra nézve a legkisebb hátránnyal jár).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedések és ideiglenes intézkedések tárgya bármely, a biztosított adós tulajdonát képező vagyontárgy vagy jog lehet, például ingatlan, ingóság, pénzkövetelés, nyugdíj, rokkantsági járadék, pénzforgalmi vagy megtakarítási számlán kezelt összeg és egyéb vagyoni jogok, amennyiben jogszabály alapján nem mentesek a végrehajtás alól, illetve a végrehajtás alá vonásuk nem esik jogi korlátozás alá (például forgalomképtelen dolgok, mezőgazdasági termelő mezőgazdasági parcellái vagy mezőgazdasági épületei a termelő megélhetéséhez, valamint a közvetlen családtagjai és jogszabálynál fogva tartásra jogosult más személyek megélhetéséhez szükséges mértékben, stb.).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A követelés ingatlanon való zálogjog alapításával történő biztosításához (önkéntesen vagy kötelezően, bírósági vagy közjegyzői eljárásban) a zálogjognak abba az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése szükséges, amelyben az ingatlant nyilvántartják.

A követelés bírósági, illetve közjegyzői eljárásban vagyontárgyak tulajdonjogának, illetve jogok átruházásával történő biztosítása révén a biztosított hitelező a jogszabályban előírt állami nyilvántartásba vagy lajstromba történő bejegyzéssel az ilyen vagyontárgy vagy jog tulajdonosává válik. A biztosított hitelező és a biztosított adós közösen kérelmezhetik a bíróságtól, hogy a biztosított hitelező pénzkövetelésének meghatározott vagyontárgyakon zálogjog alapításával való biztosítása céljából a bíróság a biztosított hitelező javára rendelje el és érvényesítse a következő intézkedéseket:

1. zálogjog nyilvántartásba vétele a biztosított adós ingatlanára,

2. a felek között ingatlanon alapított és az ingatlan-nyilvántartásért felelős bíróság által vezetett ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett zálogjog tárgyában létrejött megállapodás letétbe helyezése,

3. zálogjog bejegyzése a biztosított adós ingóságaira,

4. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzkövetelésére,

5. zálogjog bejegyzése a biztosított adós munkaszerződésen vagy szolgáltatáson alapuló jövedelme egy részére,

6. zálogjog bejegyzése nyugdíj, rokkantsági járadék vagy az elmaradt jövedelem ellentételezésének egy részére,

7. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzforgalmi vagy megtakarítási számlán kezelt összegre vonatkozó követelésére,

8. zálogjog bejegyzése ingóság átruházása vagy átadása, illetve ingatlan átruházása iránti követelésre,

9. zálogjog bejegyzése egyéb vagyoni jogra vagy dologi jogra,

10. zálogjog bejegyzése részvénybizonylatra vagy egyéb értékpapírra, valamint megőrzésre való átadásuk,

11. zálogjog bejegyzése olyan részvényre, amelyre vonatkozóan nem bocsátottak ki részvénybizonylatot, valamint gazdasági társaságban fennálló érdekeltségre vagy részesedésre,

12. a Letétkezelő Társaságnál (Depozitno društvo) kezelt értékpapírok bejegyzése.

Követelés biztosítása előzetes végrehajtás útján: Olyan nem pénzbeli követelés végrehajtásának biztosítására, amelyet nem lehet állami nyilvántartásba történő feltételes nyilvántartásba vétellel biztosítani, a bíróság polgári eljárásban hozott ítélet alapján előzetes végrehajtást rendelhet el.

Követelés biztosítása előzetes intézkedések útján: a bíróság az alábbi előzetes intézkedéseket rendelheti el:

1. zálogjog nyilvántartásba vétele a biztosított adós ingatlanára vagy az ingatlanon fennálló jogra,

2. a felek között ingatlanon alapított és az ingatlan-nyilvántartásért felelős bíróság által vezetett ingatlan-nyilvántartásba nem bejegyzett zálogjog tárgyában létrejött megállapodás letétbe helyezése,

3. zálogjog bejegyzése a biztosított adós ingóságaira,

4. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzkövetelésére,

5. zálogjog bejegyzése a biztosított adós munkaszerződésen vagy szolgáltatáson alapuló jövedelme egy részére,

6. zálogjog bejegyzése nyugdíj, rokkantsági járadék vagy az elmaradt jövedelem ellentételezésének egy részére,

7. zálogjog bejegyzése a biztosított adós pénzforgalmi vagy megtakarítási számlán kezelt összegre vonatkozó követelésére,

8. zálogjog bejegyzése ingóság átruházása vagy átadása, illetve ingatlan átruházása iránti követelésre,

9. zálogjog bejegyzése egyéb vagyoni jogra vagy dologi jogra,

10. zálogjog bejegyzése részvénybizonylatra vagy egyéb értékpapírra, valamint megőrzésre való átadásuk,

11. zálogjog bejegyzése olyan részvényre, amelyre vonatkozóan nem bocsátottak ki részvénybizonylatot, valamint gazdasági társaságban fennálló érdekeltségre vagy részesedésre,

12. a Letétkezelő Társaságnál (Depozitno društvo) kezelt értékpapírok bejegyzése.

13. Annak megtiltása a bank számára, hogy a biztosított adós vagy harmadik fél számláján kezelt azon összegből, amelyre vonatkozóan előzetes intézkedést rendeltek el kifizetést teljesítsen.

A biztosított hitelező az előzetes intézkedés alapján a követelés biztosítására szolgáló vagyontárgy tekintetében zálogjogosulttá válhat. Amennyiben a biztosított adós pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt meghatározott pénzösszegének letiltását rendelték el, ezt az összeget a számláról a letiltás fennállásának időtartama alatt kizárólag a biztosított követelés kielégítése céljából lehet átutalni.

Ideiglenes intézkedések

- Pénzkövetelés biztosítása céljából bármely olyan intézkedés elrendelhető, amely e célt megvalósítja, azonban különösen az alábbiak:

1. annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy ingóságokat elidegenítsen vagy megterheljen, e vagyontárgyak lefoglalása és őrzésre átadása a biztosított hitelező vagy harmadik fél részére;

2. készpénz, értékpapír vagy ehhez hasonló dolgok lefoglalása és bíróságnál vagy közjegyzőnél történő letétbe helyezése;

3. annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy elidegenítse vagy megterhelje az ingatlant vagy azokat a dologi jogokat, amelyeket a javára az ingatlanra bejegyeztek, valamint ennek a tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése;

4. annak megtiltása a biztosított adós adósa számára, hogy a kötelezettségét önként teljesítse a biztosított adós részére, valamint annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy elfogadja ennek a kötelezettségnek a teljesítését, vagyis megváljon a követeléseitől;

5. annak elrendelése a pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a biztosított adós számlájáról annak az összegnek az erejéig, amelyre az ideiglenes intézkedést elrendelték a biztosított adós kérésére ne teljesítsen kifizetést a biztosított adós vagy harmadik fél részére.

- Nem pénzbeli követelés biztosítása céljából bármely olyan intézkedés elrendelhető, amely e célt megvalósítja, azonban különösen az alábbiak:

1. azon ingóságok elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, lefoglalásuk elrendelése és őrzésre átadásuk a biztosított hitelező vagy harmadik fél részére;

2. azon részvények, érdekeltségek vagy részesedések elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, valamint ennek a tilalomnak az értékpapír nyilvántartásban és szükség esetén a bírósági jegyzőkönyvben való feljegyzése; az ilyen részvények vagy törzsrészvények által megtestesített jogok felhasználásának vagy gyakorlásának a megtiltása; részvények, érdekeltségek vagy részesedések kezelésének harmadik félre történő bízása; gazdasági társaságnál ideiglenes igazgatótanács felállítása;

3. egyéb olyan jogok elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, valamint e jogok kezelésének harmadik félre történő bízása;

4. azon ingatlan, vagy az erre az ingatlanra feljegyzett azon dologi jogok elidegenítésének és megterhelésének a megtiltása, amelyekre a követelés irányul, valamint ennek a tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásban való feljegyzése; az ingatlan lefoglalása és őrzésre átadása a biztosított hitelező vagy harmadik fél részére;

5. annak megtiltása a biztosított adós adósa számára, hogy a biztosított adós részére valamely vagyontárgyat, jogot átruházzon vagy olyan egyéb nem pénzbeli kötelezettséget vállaljon, amelynek a biztosított adós a jogosultja;

6. annak megtiltása a biztosított adós számára, hogy olyan intézkedéseket tegyen, amelyek a biztosított hitelező részére kárt okozhatnak, valamint mindennemű változtatás megtiltása azokon a vagyontárgyakon, amelyekre a követelés irányul;

7. a biztosított adós kötelezése arra, hogy ingóságok vagy valamely ingatlan állagának, illetve vagyontárgyak fennálló állapotának megőrzése érdekében meghozzon bizonyos intézkedéseket;

8. a biztosított hitelező felhatalmazása arra, hogy a per lezárultáig visszatartsa a biztosított adósnak a követelésben megjelölt nála lévő vagyontárgyait;

9. a biztosított hitelező felhatalmazása bizonyos intézkedések meghozatalára vagy bizonyos vagyontárgyak önállóan vagy képviselő útján történő megszerzésére, különösen valamely korábbi állapot helyreállítása érdekében;

10. a munkavállaló ideiglenes jelleggel történő ismételt munkába állítása; munkaügyi vitában kártérítés fizetése, amennyiben ez a saját megélhetéséhez és jogszabálynál fogva részéről tartásra jogosult személyek megélhetéséhez szükséges.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A követelés bírósági, illetve közjegyzői eljárásban zálogjog alapításával vagy vagyontárgyak tulajdonjogának és jogok átruházásával történő biztosításának hatálya főszabály szerint az eljárás jogerős lezárásáig tart.

Az előzetes intézkedést elrendelő határozat indokolásában meg kell jelölni a biztosított követelés kamatokkal és költségekkel növelt értékét, a követelés biztosítására szolgáló intézkedést, valamint annak időtartamát. Az előzetes intézkedést a végrehajtás feltételeinek teljesülésétől számított legfeljebb 15 napos időtartamra lehet elrendelni. Amennyiben ez az időtartam az ideiglenes intézkedés elrendelésének alapjául szolgáló határozat végrehajthatóvá válását megelőzően letelne, a bíróság a biztosított hitelezőnek az elrendelt ideiglenes intézkedés időtartamának lejárta előtt előterjesztett kérelmére meghosszabbítja ezt az időtartamot, feltéve, hogy az intézkedés elrendelése idején fennálló körülményekben nem következett be változás.

Az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatban az intézkedés időtartamát is meg kell határozni, és amennyiben az intézkedést a kereset benyújtását vagy más egyéb eljárás megindítását megelőzően rendelték el a határozatban meg kell szabni azt a határidőt, amelyen belül az intézkedés igazolása érdekében a biztosított hitelezőnek be kell nyújtania a keresetét, illetve az egyéb eljárások megindításához szükséges kérelmét. A bíróság a biztosított hitelező javaslatára meghosszabbítja az ideiglenes intézkedés időtartamát, feltéve, hogy az intézkedés elrendelése idején fennálló körülményekben nem következett be változás.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az elsőfokú határozattal szemben az OZ eltérő rendelkezésének hiányában az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 8 napon belül fellebbezés nyújtható be. A fellebbezésnek a határozat végrehajthatóságára főszabályként nincsen halasztó hatálya. A fellebbezést a fellebbviteli bíróság bírálja el.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelem tárgyában hozott határozattal szemben benyújtott fellebbezést az ellenérdekű félnek észrevételezésre nem kell megküldeni, a fellebbviteli bíróság a fellebbezés tárgyában annak érkezésétől számított 30 napon belül határoz.

A közjegyzői okirattal vagy a tartalmilag hitelesített magánokirattal szemben bírósági jogorvoslatnak nincsen helye, az adós azonban a követelés biztosítása céljából közjegyzői eljárásban hozott intézkedéssel szemben különleges eljárás keretében előterjesztett kifogás útján megtámadhatja a megállapodásokat. Harmadik felek a követelés biztosítása céljából közjegyzői eljárásban hozott intézkedéssel szembeni kifogásaikat bírósági eljárás keretében, a követelés biztosítása céljából bírósági eljárásban hozott intézkedéssel szemben előterjeszthető kifogásra vonatkozó szabályok szerint terjeszthetik elő.

A követelés biztosítása iránti eljárásokban felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a másodfokú ítélet olyan érdemi vagy eljárási kérdés eldöntésétől függ, amely – a peres eljárási szabályokkal összhangban – a jog egységes alkalmazásának, valamint a jogalkalmazás során a felek egyenlőségének biztosítása szempontjából jelentős. Perújításnak nincsen helye, előző állapot helyreállításának elrendelése pedig csak a fellebbezési vagy a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén engedélyezhető.

Utolsó frissítés: 25/09/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Olaszország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az olasz jogrendszer lehetővé teszi az ideiglenes intézkedéseket, amelyek előzetes jellegűek is lehetnek, és főszabály szerint védelmi célúak. Ideiglenes intézkedés hozható az eljárás megindítása „előtt” (ante causam intézkedések) vagy az eljárás során. A jogvita megindításakor is kérhető. Az ideiglenes intézkedés szabályait a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 669. és azt követő cikkei tartalmazzák. Az ideiglenes intézkedéseknek különböző típusai vannak: a) védintézkedések, amelyek a körülményeknek az eljárás során történő fenntartására és a vagyontárgyak megőrzésére irányulnak. Ez a kategória magában foglalja többek között a lefoglalás elrendelését. A védintézkedés lényegében annak elkerülésére irányul, hogy az eljárás időtartama gyakorlatilag sikertelenné tegye a később elfogadott végrehajtható okirat végrehajtását azzal, hogy például a követelt javak elvesztek vagy megsemmisültek; b) a „előzetes” intézkedések, amelyek a jogvita elbírálását megelőzően megelőlegezik a jogerős határozat által kiváltott joghatásokat. Az előzetes ideiglenes intézkedés tehát annak elkerülésére irányul, hogy a jogosult ne tudja kielégíteni követeléseit, mivel éppen ezen állapot fennmaradása okozna később helyrehozhatatlan károkat.

Az ideiglenes intézkedések általánosságban „tipikusak”, és különös, így például a családdal, tartással, szabadalmakkal stb. kapcsolatos törvények is rendelkeznek azokról. Mindazonáltal kérhetők „atipikus” ideiglenes intézkedések is: ezek sürgősségi intézkedések néven ismertek, és a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 700. cikke szabályozza azokat. E rendelkezés előírja, hogy aki indokoltan tart attól, hogy a joga rendes úton történő érvényesítéséhez szükséges időtartam alatt az óvni kívánt jog azonnali és helyrehozhatatlan sérelmet szenved, keresetben kérheti a bíróságtól olyan sürgősségi intézkedés meghozatalát, amely a körülmények alapján alkalmasabbnak tűnik arra, hogy átmenetileg biztosítsa az érdemi határozat joghatásait.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez két feltételnek kell teljesülnie:

A) Periculum in mora, azaz fennáll annak megalapozott veszélye, hogy az érdemi határozat meghozataláig az ideiglenes intézkedéssel óvni kívánt jog helyrehozhatatlan sérelmet szenved;

B) Fumus boni juris, azaz a követelés egyértelműen megalapozottnak tűnik.

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedés szabályait a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 669-bis. és azt követő cikkei tartalmazzák. A kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság hivatalához benyújtott keresetben kell előterjeszteni. Az eljárás megindítását megelőzően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz kell benyújtani a kérelmet. Az eljárás folyamán a kérelmet a keresetet elbíráló bírósághoz kell benyújtani. A felek meghallgatását követően és a jogvita szempontjából nem lényeges formai szabályokat mellőzve a bíróság a legmegfelelőbbnek ítélt módon vizsgálja a kért intézkedés szempontjából elengedhetetlen feltételek fennállását, és végzésben dönt a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról. Ha az ellenérdekű fél értesítése veszélyeztetheti az intézkedés végrehajtását, a bíróság indokolással ellátott olyan eljárási végzésben határoz, amely szükség esetén egy összefoglalót tartalmaz. Ebben az esetben a bíróság ezen eljárási végzésben legkésőbb 15 napon belülre tárgyalást tűz ki a felek bíróság előtti meghallgatása céljából, és a kérelmező részére legfeljebb 8 napos jogvesztő határidőt ír elő arra, hogy a keresetről és ezen eljárási végzésről értesítést küldjön. E tárgyaláson a bíróság végzésben határoz a korábbi eljárási végzésben foglalt intézkedések fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról

A bíróság a kérelmet elutasító, a kérelemnek részben vagy egészben helyt adó végzéssel zárhatja le az eljárást. Abban az esetben, ha a kérelmet az érdemi eljárás megindítását megelőzően nyújtották be, a helyt adó végzésben meg kell állapítani egy legfeljebb 60 napos jogvesztő határidőt az érdemi eljárás megindítására: e szabály nem érvényesül az előzetes és a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 700. cikke szerinti sürgősségi intézkedések esetében.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés meghozatalához az előbb említett két feltételnek kell teljesülnie: periculum in mora és fumus boni juris.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

Ezek jellegükben az alapeljárásban hozott ítélettől függő ideiglenes intézkedések. Jóllehet míg ez minden esetben igaz a védintézkedések esetében, amelyeknél folyamatban kell lennie az alap jogvitával kapcsolatos eljárásnak, csak részben igaz az előzetes ideiglenes intézkedések esetén, amelyek attól függetlenül hatályban maradnak, hogy van-e folyamatban lévő peres eljárás vagy sem, bár ezek az intézkedések nem rendelkeznek ugyanolyan jogerővel, mint az érintett kérdéseket elbíráló jogerős ítélet.

Az ideiglenes intézkedések tartalma az elhárítandó veszély jellegétől függ. A lefoglalás például az adós vagyontárgyaira vonatkozik. A jogtalanul elbocsátott munkavállaló visszavételének elrendelése ugyanakkor valamely cselekmény végrehajtására irányuló kötelezettséget tartalmaz.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A teljesítendő igénytől függően az intézkedések ingó és ingatlan vagyonra, de a szellemi tulajdonra és a szerzői jogi oltalom alatt álló művekre is vonatkozhatnak.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A védintézkedések célja az alkalmazásuk idején érvényes jogi és ténybeli helyzet megőrzése annak érdekében, hogy az alapeljárás befejezéséhez szükséges időtartam során ne sérüljenek a felperes jogai. Az előzetes intézkedések ezzel szemben arra irányulnak, hogy megelőlegezzék az alapeljárásban hozott jogerős ítélet joghatásait.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések az alapeljárásban történő ítélethozatalig maradnak hatályban, amikor is ez az ítélet lép a helyükbe. A védintézkedések, amelyekhez az alapeljárás elindítása szükséges (pl. a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 670. cikke szerinti, bíróság általi lefoglalás engedélyezése vagy a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 671. cikke szerinti védelmi célú lefoglalás), ugyancsak hatályukat vesztik, ha az alapeljárást a törvény vagy a bíróság által megállapított határidőn belül nem indítják meg vagy nem folytatják, vagy ha a bíróság által előírt biztosítékot nem nyújtották be. Az előzetes intézkedések, az atipikus intézkedéseket is beleértve (amelyek tartalmát nem a törvény, hanem a bíróság határozza meg a polgári perrendtartásról szóló törvénykönyv 700. cikkével összhangban) még akkor is hatályban maradnak, ha nem válhatnak a jogerős ítélet részévé, és ha az alapeljárás még nem indult meg, vagy elindult, de később megszakadt.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos, a kérelemnek helyt adó vagy a kérelmet elutasító határozatok ellen fellebbezés nyújtható be (669-terdecies. cikk) vagy azzal az indokkal, hogy a határozat hibás, vagy az eredeti kérelemben nem szereplő további körülményeknek és indokoknak a fellebbviteli bíróság részére történő benyújtásával.

Kapcsolódó linkek

Az olasz alkotmány (EN)

A link új ablakot nyit meghttps://www.senato.it/sites/default/files/media-documents/COST_INGLESE.pdf

Olasz törvények és törvénykönyvek (IT)

A link új ablakot nyit meghttps://www.normattiva.it/?language=en

A polgári perrendtartásról szóló olasz törvénykönyv (IT)

A link új ablakot nyit meghttp://www.altalex.com/documents/codici-altalex/2015/01/02/codice-di-procedura-civile

A közigazgatási bírósági eljárásról szóló törvénykönyv (EN)

A link új ablakot nyit meghttps://www.giustizia-amministrativa.it/cdsintra/wcm/idc/groups/public/documents/document/mday/mzk3/~edisp/nsiga_4276977.pdf

Code de justice administrative (FR)

A link új ablakot nyit meghttps://www.giustizia-amministrativa.it/cdsintra/wcm/idc/groups/public/documents/document/mday/njiz/~edisp/nsiga_4506451.pdf

Italienische Verwaltungsprozessordnung (DE)

A link új ablakot nyit meghttps://www.giustizia-amministrativa.it/cdsintra/wcm/idc/groups/public/documents/document/mday/nda5/~edisp/nsiga_4289867.pdf

Olaszország igazságszolgáltatási rendszere (EN)

A link új ablakot nyit meghttps://www.csm.it/web/csm-international-corner/consiglio-superiore-della-magistratura/sistema-giudiziario-italiano?show=true&title=&show_bcrumb=

Az adóügyi eljárásról szóló törvénykönyv (IT)

A link új ablakot nyit meghttp://def.finanze.it/DocTribFrontend/getAttoNormativoDetail.do?id=%7bECD81E71-D37B-4722-AA36-116B5BCB2232%7d

Igazságügyi minisztérium (IT)

A link új ablakot nyit meghttps://www.giustizia.it/giustizia

Utolsó frissítés: 20/12/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Ciprus

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Α. A bíróság polgári ügyekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása közben (ideiglenes, állandó vagy kötelező) intézkedést rendelhet el, illetve vagyonfelügyelőt kérhet fel minden olyan esetben, ahol azt jogosnak vagy megfelelőnek találja, még akkor is, ha a perben kártérítést vagy más jogorvoslatot nem követelnek, vagy azt nem ítélték meg. A bíróság ideiglenes intézkedést csak akkor rendel el, ha úgy véli, hogy a nyilvános tárgyaláson fontos kérdést kell eldönteni, a felperes valószínűsíthetően kártérítésre jogosult, vagy az ideiglenes intézkedés elrendelése nélkül az igazságszolgáltatás később akadályokba ütközne vagy ellehetetlenülne (a bíróságokról szóló, módosított 14/1960. törvény 32. cikkének (1) bekezdése).

B. A bíróság előtt folyamatban lévő polgári perben a bíróság intézkedést rendelhet el a per tárgyát képező vagyontárgy elkobzására, állagmegőrzésére, őrzésére, értékesítésére, lefoglalására vagy vizsgálatára, illetve intézkedést rendelhet el olyan hiány, kár vagy károsodás megelőzésére, amelyet az intézkedés elrendelése nélkül az a személy vagy vagyontárgy szenvedne el, akit vagy amelyet érintő ügyben jogerős bírósági ítélet még nem született, illetve a bírósági ítélet végrehajtása még folyamatban van (a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. fejezete 4. cikkének (1) bekezdése). Az e rendelkezés alapján elrendelt intézkedés célja, hogy (az említett egyedi intézkedések elrendelésével) megvédje a per tárgyát képező vagyontárgyat, amíg a per folyamatban van, illetve az ítélet végrehajtásra kerül.

C. A bíróság előtt folyamatban lévő, adósság kiegyenlítésére vagy kártérítésre irányuló polgári perben a bíróság a kereset benyújtását követően bármikor elrendelheti, hogy az alperes nem idegenítheti el az ingatlan alperes nevén nyilvántartott akkora részét – vagy azt a részét, amelynek nyilvántartásba vételére tulajdonosként joga van –, amely a bíróság saját belátása szerint fedezné a felperes követelését és a per költségeit. Ezt az intézkedést csak akkor rendeli el a bíróság, ha úgy érzi, hogy a felperes keresete szilárd alapokon nyugszik, és az ingatlan harmadik fél részére történő értékesítése vagy átruházása után a felperes az esetlegesen meghozandó bírósági ítélet végrehajtásában akadályoztatva lenne (a 6. fejezet 5. cikkének (1) és (2) bekezdése). Ez a cikk az adósság kiegyenlítésére vagy kártérítésre irányuló keresetek esetében alkalmazandó, és engedélyezi az alperes nevén nyilvántartott ingatlannal vagy olyan ingatlannal kapcsolatos intézkedések elrendelését, amelynek nyilvántartásba vételére tulajdonosként joga van. Célja, hogy a felperes számára kedvező jövőbeni bírósági ítélet meghozataláig megakadályozza a kérdéses ingatlan átruházását.

A bíróság A. bekezdésben leírt jogköre egyértelműen szélesebb, mint a B. és a C. bekezdésekben ismertetett jogkör; az A. bekezdés a bíróság ideiglenes korlátozó intézkedések elrendelését érintő általános hatáskörének paramétereit ismerteti. A B. és C. bekezdések a bíróság által elrendelhető egyedi intézkedéseket ismertetik.

A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az A. bekezdésben említett általános jogkör (a bíróságokról szóló törvény 32. cikke) széles körű, és lehetővé teszi az olyan vagyontárgy elleni ideiglenes intézkedések elrendelését, amely nem képezi a fő kereset tárgyát. Az ítélkezési gyakorlat szerint a ciprusi bíróságok a bíróságokról szóló törvény 32. cikke értelmében jogkörrel rendelkeznek ún. „Mareva”-típusú ideiglenes intézkedések elrendelésére (a bíróság hatáskörébe tartozó, vagyontárgyak [pénzeszközök vagy ingóságok] befagyasztására irányuló intézkedések, amelyek megakadályozzák az ilyen vagyontárgyaknak a bíróság illetékességi területén kívülre helyezését vagy elköltését).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedések iránti kérelem az eljárás bármely szakaszában benyújtható, amennyiben a polgári per folyamatban van. A kérelem benyújtására a polgári perrendtartás eljárási szabályzata az irányadó. A felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelme benyújtásában való késlekedését a bíróságnak figyelembe kell vennie.

A ciprus jog szerint ideiglenes intézkedés a másik fél értesítése nélkül is elrendelhető (ex parte eljárás, lásd a polgári perrendtartásról szóló törvény 6. fejezetének 9. cikkét). Az ilyen eljárás kivételes intézkedés, és ebben az esetben az ügy sürgőssége olyan eljárási feltételnek minősül, amelynek teljesülnie kell annak érdekében, hogy a bíróság mérlegelési jogkörét a másik fél meghallgatása nélkül gyakorolhassa. A bíróságok ezt az elvet szigorúan alkalmazzák. Amennyiben a felperes elmulasztja a tárgyi körülmények felfedését, ez komoly következményekkel jár az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló egyoldalú (ex parte) kérelemre nézve.

Az egyoldalúan elrendelt ideiglenes intézkedés az alperes részére történő kézbesítésekor azonnal hatályba lép, ám a kézbesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül visszaküldhető a bíróság részére, ami lehetővé teszi az alperes számára, hogy kifogásolja vagy elfogadja az intézkedést. Az intézkedéssel közvetlenül érintett harmadik fél is kérheti a bíróságot, hogy hallgassa meg az erre vonatkozó állásfoglalását. Amennyiben az alperes kifogásolja az intézkedést, a bíróság tárgyalást rendel el annak eldöntésére, hogy az intézkedést továbbra is fenntartja, megszünteti vagy módosítja. Ha a kifogás elutasításra kerül, a felperes ismét megkeresheti a bíróságot azzal az indokkal, hogy az ügy tárgyi körülményei megváltoztak. Fontos megjegyezni, hogy minden olyan esetben, ahol az ideiglenes intézkedést egyoldalú (ex parte) kérelem alapján rendelték el, a bíróság konkrét jogszabály alapján utasítja a felperest, hogy az alperes által esetlegesen elszenvedett károk fedezésére a bíróság által meghatározott összegű biztosítékot nyújtson. Az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a bíróság csak akkor rendelkezik jogkörrel az intézkedés elrendelésére, ha a felperes maga nyújtja a biztosítékot.

Természetesen az ideiglenes intézkedés elrendelése értesítéshez (vagyis a másik fél értesítéséhez) kötött kérelemmel is biztosítható. Ebben az esetben azonban a sürgősségi tényezőt nem veszi figyelembe a bíróság.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes korlátozó intézkedés elrendeléséről a bíróság saját mérlegelési jogkörében határoz. Három főbb feltételnek kell teljesülnie, mielőtt a bíróság az intézkedés által okozott hátrány és elérhető előny egyensúlya alapján dönt a kért intézkedés elrendelése tárgyában:

  • az elbírálandó ügy komoly természetű (az ügyön alapuló vitatható feltételezés bemutatása elegendő);
  • a felperes várhatóan megnyeri az ügyet (nyilvánvaló/feltételezhető, hogy a felperes kártérítésre lesz jogosult);
  • az ideiglenes intézkedés elrendelése nélkül az igazságszolgáltatás akadályokba ütközne vagy ellehetetlenülne (ha az utolsó szakaszban ítélnék meg a felperes számára a kártérítést, ez nem biztosítaná megfelelően a felperes jogait).

A fentiekben megállapítottaknak megfelelően az ideiglenes intézkedés elrendelése teljes mértékben a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik. Amennyiben a fent említett három feltétel nem teljesül, az intézkedést nem rendelik el automatikusan. A bíróságot felkérik, hogy mérlegelje, hogy a kért intézkedés az összes tény és körülmény ismeretében jogosnak és megfelelőnek tekinthető-e.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ítélkezési gyakorlat szerint a vagyontárgyak jellege/típusa a bíróság jogkörét nem korlátozza. A vagyontárgyak jellege azonban releváns tényező lehet az intézkedés által okozott hátrány és elérhető előny egyensúlyának értékelésekor, amely alapján a bíróság saját mérlegelési jogkörében dönt az intézkedés elrendeléséről. A felperes számára egyszerűbb bizonyítani a bankszámlán tartott összeg elvesztésének kockázatát, mint egy ingatlan elidegenítésének veszélyét.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az intézkedés elrendelése után az intézkedés által érintett fél jogilag köteles az intézkedésnek megfelelni. Az intézkedés megtagadása a bíróság megsértését jelenti, és a törvény szerint büntetendő. Ezen túlmenően a bíróság által hozott intézkedés megtagadására buzdító vagy azt megkönnyítő személy a bíróság megsértésével vádolható (a bíróságokról szóló, módosított 14/1960. törvény 42. cikke).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A bíróság által hozott intézkedés speciális záradékot tartalmaz az intézkedés hatályosságára vonatkozóan. Az intézkedés általában a kereset fő tárgyában hozott jogerős bírósági ítélet elfogadásáig, vagy az intézkedés későbbi bírósági intézkedés általi megszüntetéséig vagy módosításáig marad hatályban. A kereset fő tárgyában hozott jogerős ítélet elfogadásakor a bíróság egyedi záradékot csatolhat a végzéshez, amelyben az intézkedést – az ítélet végrehajtásának megkönnyítése érdekében – az ítélet meghozatala után meghatározott ideig hatályban tartja.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedést elrendelő bírósági ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság előtt van helye fellebbezésnek. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító bírósági ítélet ellen is van lehetőség a fellebbezésre.

A Legfelsőbb Bíróság az ügy elbírálására széles jogkörrel rendelkezik. A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság által elutasított intézkedést elrendelheti, az alacsonyabb fokú bíróság által elrendelt intézkedést pedig megszüntetheti vagy módosíthatja. Fontos hozzátenni, hogy a fellebbezési eljárás nem jelenti az ügy újratárgyalását. Az elsőfokú bírósági ítéletet a Legfelsőbb Bíróság nem változtatja meg az ellenkezőjére kizárólag azért, mert a Legfelsőbb Bíróság máshogy gyakorolta volna mérlegelési jogkörét. A Legfelsőbb Bíróság csak akkor avatkozik közbe, ha úgy dönt, hogy az elsőfokú bíróság tévesen gyakorolta mérlegelési jogkörét.

Utolsó frissítés: 01/08/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Lettország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A lett jogszabályok szerint a jogerős határozat megszületéséig rendelkezésre álló ideiglenes és biztosítási intézkedések célja lehet a tényleges vagy lehetséges követelés biztosítása, valamely vitatott, szellemi tulajdonhoz fűződő jog védelmének biztosítása vagy bizonyíték biztosítása. Az intézkedéseket kizárólag bíróság rendelheti el valamely érdekelt fél kérelmére. Az eljárást a polgári eljárásról szóló törvény (Civilprocesa likums) szabályozza.

A kereset előterjesztésekor vagy azt megelőzően a következő intézkedések állnak rendelkezésre a követelés biztosítására:

  • az alperes tulajdonát képező ingó dolgok zár alá vétele vagy az alperes vagyonának zárolása;
  • tilalom (aizlieguma atzīme) bejegyzése az adott ingóság nyilvántartásába vagy más nyilvános nyilvántartásba;
  • a követelés biztosításának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba vagy a hajólajstromba;
  • hajó lefoglalása tengeri követeléssel összefüggésben;
  • az alperes eltiltása bizonyos cselekményektől;
  • harmadik személyektől járó kifizetések zárolása, ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is;
  • végrehajtás elhalasztása (többek között annak megtiltása, hogy a végrehajtó átutalja a pénzt vagy átadja a vagyontárgyat a pernyertes hitelezőnek vagy a pervesztes félnek, továbbá vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése).

Követelés csak akkor biztosítható, ha vagyoni természetű.

Ha a követelést úgy biztosítják, hogy tilalmat jegyeznek be az adott ingóságra vonatkozó, vagy egyéb nyilvántartásba, a határozatban fel kell tüntetni a bejegyzendő tilalom típusát is.

Amennyiben a kereset tárgya valamely ingó vagy ingatlan dolog feletti tulajdonjog, vagy ha a kereset tulajdonjog megerősítésére irányul, a követelés biztosítható a vitatott ingóság zár alá vételével, illetve valamely tilalomnak az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szakaszába való bejegyzésével.

Amennyiben a kereset tárgya pénzkövetelés, a követelés biztosítható ingatlanfedezettel úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szakaszába jelzálogjogot (ķīlas tiesības atzīme) jegyeznek be.

Ha a kereset tárgya valamely ingatlannal kapcsolatos dologi jog, a követelés biztosítható úgy, hogy az ingatlan-nyilvántartás megfelelő szakaszában terhelésre utaló bejegyzést (apgrūtinājuma atzīme) rögzítenek.

Hajókat csak tengeri követeléssel kapcsolatban lehet lefoglalni.

A vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése tilos azokban az esetekben, amikor a követelés pénztartozás behajtására irányul.

Harmadik személyektől járó kifizetések zárolása – ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is – tilos azokban az esetekben, amikor a követelés a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kártérítésre irányul.

Szellemi tulajdonhoz fűződő joggal kapcsolatos vitákban a következő ideiglenes intézkedések hozhatók:

  • azon ingó dolog zár alá vétele, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
  • azon áruk visszahívásának kötelezettsége, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
  • az alperes vagy azon személyek eltiltása bizonyos cselekményektől, akik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésére használt szolgáltatásokat nyújtják, vagy akik az ilyen jogsértés elkövetését lehetővé teszik.

Bizonyítékok biztosítása

Ha valaki okkal feltételezi, hogy a számára szükséges bizonyítékok benyújtása idővel lehetetlenné vagy nehézkessé válik, kérheti az adott bizonyíték biztosítását.

A bizonyíték biztosítása iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

A keresetindítás előtt a bizonyíték biztosítását az a kerületi (rajona tiesa) vagy városi bíróság (pilsētas tiesa) rendelheti el, amelynek területén a biztosítandó bizonyíték található. A keresetindítást követően a bizonyíték biztosítását az ügyben eljáró bíróság rendelheti el.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Követelés biztosítása

Amennyiben okkal feltételezhető, hogy a bíróság adott ügyben hozott határozatának végrehajtása nehézkessé vagy lehetetlenné válik, a bíróság vagy a bíró a felperes indokolással ellátott kérelmére eljárva határozatot hozhat a követelés biztosításáról. Követelés csak akkor biztosítható, ha vagyoni természetű. A követelés biztosítása iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

A követelés biztosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:

  • a bíróság nevét, ahová a kérelmet benyújtották;
  • a kérelmező vezeték- és utónevét, személyazonosító számát, és nyilvántartott tartózkodási helyét, vagy ennek hiányában a tényleges tartózkodási helyét; jogi személy esetén – a nevét, nyilvántartási számát és székhelyét. Amennyiben a kérelmező hozzájárul a bírósággal történő elektronikus kommunikációhoz, és ha a polgári perrendtartás 56. cikk (23) bekezdésében felsorolt személyek közé tartozik, fel kell tüntetnie az e-mail-címét és ha nyilvántartásba lett véve az online bírósági kapcsolattartó rendszerben, a nyilvántartási hivatkozást is. A kérelmező továbbá megadhat egy másik címet is a bírósággal való kapcsolattartáshoz:
  • az alperes és bármely harmadik fél vezeték- és utónevét, személyazonosító számát, és nyilvántartott tartózkodási helyét, vagy ennek hiányában a tényleges tartózkodási helyét; jogi személy esetén – a nevét, nyilvántartási számát és székhelyét. Amennyiben ismert, fel kell tüntetni az alperes személyazonosító számát vagy nyilvántartási számát;
  • a kérelmező képviselőjének vezeték- és keresztnevét, személyazonosító számát, és levelezési címét (ha a keresetet a képviselő nyújtja be); jogi személy esetén – a nevét, nyilvántartási számát és székhelyét. Amennyiben a kérelmező képviselője rendelkezik lettországi nyilvántartott tartózkodási hellyel vagy levelezési címmel, és hozzájárul, hogy elektronikus úton tartson kapcsolatot a bírósággal, fel kell tüntetni egy e-mail-címet és ha nyilvántartásba lett véve az online bírósági kapcsolattartó rendszerben, a nyilvántartási hivatkozást is. Ha a kérelmező képviselőjének nyilvántartott tartózkodási helye vagy levelezési címe Lettországon kívül van, fel kell tüntetni az e-mail-címét és a részvételét az online kapcsolattartó rendszerben. Ha a kérelmező lépviselője ügyvéd, a kamara e-mail-címét is fel kell tüntetni;
  • a követelés tárgyát;
  • a követelés összegét;
  • a kérelmező által végrehajtatni kívánt követelést biztosító eszközöket;
  • azon körülményeket, amelyekkel a kérelmező igazolja a követelés biztosításának szükségességét.

A követelés keresetindítás előtti biztosítására irányuló kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a keresetet tárgyalni fogja. Ha a felek abban állapodtak meg, hogy vitájukat választottbíróság előtt rendezik, a kérelmet az adós vagy a dolog helye szerinti rendes bírósághoz kell benyújtani.

A vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése tilos azokban az esetekben, amikor a követelés pénztartozás behajtására irányul.

Harmadik személyektől járó kifizetések zárolása – ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is – tilos azokban az esetekben, amikor a követelés a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozó kártérítésre irányul.

Az egyik fél kérelmének tárgyalása során a bíróság helyettesítheti a követelés biztosításának eszközét más eszközökkel,

A jövőbeni felperes kérelmet nyújthat be a követelés biztosítására még a keresetindítás előtt – vagy akár a követelés lejárta előtt –, ha az adós a kötelezettség teljesítésének megkerülése céljával máshova viszi vagy elidegeníti a dolgot, a hitelező tájékoztatása nélkül kiüríti lakóhelyét, vagy más olyan cselekményeket hajt végre, amelyek arra utalnak, hogy nem jóhiszeműen jár el. A követelés biztosítására irányuló kérelem keresetindítás előtti benyújtásakor a jövőbeni felperesnek bizonyítékot kell előterjesztenie jogainak és annak alátámasztására, hogy a követelés biztosítása szükséges.

A követelés biztosítására irányuló kérelemről a bíróság vagy a bíró legkésőbb a következő napon határoz anélkül, hogy előzetesen értesítené az alperest vagy az egyéb érdekelt feleket. Határozatának meghozatalakor a bíróság vagy a bíró az egyértelmű formális jogalapot veszi figyelembe. Ha a bíróság vagy a bíró helyt ad a követelés biztosítása iránti kérelemnek, előírhatja, hogy a felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a követelés biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet.

Ha határozat születik a tényleges vagy lehetséges követelés biztosítása tárgyában, a bíróság végrehajtási végzést (izpildu raksts) ad ki, amelyet végrehajtónak (zvērināts tiesu izpildītājs) kell átadni végrehajtásra.

A követelést a határozat jogerőre emelkedéséig biztosítják. Ha a kereset tárgyában nem születik határozat, vagy ha az eljárást megszüntetik, a bírósági határozat hatálytalanítja a követelést biztosító intézkedést. A követelést a határozat jogerőre emelkedéséig biztosítják. Ha a követelést elutasítják, a bíróság ítélete hatályon kívül helyezi a követelésre vonatkozó biztosítási intézkedést.

Ha a követelés biztosításának tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes vagy alperes kérelmére visszavonja a követelést biztosító intézkedést.

Ideiglenes intézkedések

Ha okkal feltételezhető, hogy a szellemi tulajdon jogosultjának jogai sérülnek vagy sérülhetnek, a bíróság a felperes indokolással ellátott kérelme alapján ideiglenes intézkedéseket rendelhet el. Az ideiglenes intézkedések iránti kérelemben fel kell tüntetni a meghozandó ideiglenes intézkedést (a polgári eljárásról szóló törvény 250.10 szakasza).

Az ideiglenes intézkedések iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

Az ideiglenes intézkedések iránti kérelemről a bíróság vagy a bíró a kérelem kézhezvételétől, illetve – amennyiben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet magával a keresettel együtt nyújtják be – az eljárás megindításától számított 10 napon belül dönt.

Ha a késedelem helyreállíthatatlan kárt okozhat a szellemi tulajdonhoz fűződő jog jogosultja számára, a bíróság vagy a bíró legkésőbb az ideiglenes intézkedés iránti kérelem kézhezvételét követő napon dönt az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről anélkül, hogy erről előzetesen értesítené az alperest vagy a többi érdekeltet. Ha az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot az alperes vagy az egyéb érdekeltek távollétében hozzák, legkésőbb a határozat végrehajtásakor értesíteni kell őket a határozatról.

Ha a bíróság vagy a bíró helyt ad a követelés kereset benyújtása előtti biztosítására irányuló kérelemnek, előírhatja, hogy a felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével vagy egyenértékű garanciával adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél vagy a szolgáltatóknál az ideiglenes intézkedés következtében felmerülhet.

A felperes kérelmére a bíróság más intézkedéseket léptethet a korábban elrendelt ideiglenes intézkedések helyébe.

Az ideiglenes intézkedéseket valamely érdekelt fél kérelmére ugyanaz a bíróság visszavonhatja.

Amennyiben a bíróság elutasítja a keresetet, a határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést is. Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Ha a kereset tárgyában nem születik határozat, vagy ha az eljárást megszüntetik, a bírósági határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést. Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Ha az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes, más érdekelt fél vagy a jövőbeni alperes kérelmére visszavonja az ideiglenes intézkedést.

Ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a keresettel egyidejűleg nyújtják be, az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot a határozat meghozatalától számított 30 napon belül végre kell hajtani. A határozat ellen emelt másodlagos kifogásnak (blakus sūdzība) nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására.

Az ideiglenes intézkedéseket azon az alapon elrendelő határozatot, hogy a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozhat a szellemi tulajdonhoz fűződő jog jogosultjának, azután kell végrehajtani, miután a felperes elhelyezte a bíróság vagy a bíró által meghatározott összeget a végrehajtó letéti számlájára, vagy azzal egyenértékű garanciát adott. A végrehajtható okiratot a meghatározott összeg vagy az azzal egyenértékű garancia átvételét követően kézbesítik.

Az azon ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot, amely szerint zár alá kell venni azt az ingó dolgot, amellyel a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat állítólag megsértik, a polgári eljárásról szóló törvényben a követelés ingó vagyonból történő behajtására meghatározott eljárásnak megfelelően kell végrehajtani.

Az azon ideiglenes intézkedést elrendelő határozatot, amely bizonyos cselekményektől való eltiltást vagy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat állítólagosan sértő áruk visszahívására szóló kötelezettséget ír elő, a végrehajtó hajtja végre, és arról az alperest vagy más érdekelt felet saját kezű aláírásával igazoltan vagy ajánlott levélben értesítik.

Ha az ideiglenes intézkedést visszavonják, ezt az a végrehajtó hajtja végre, amely az intézkedést eredetileg elrendelő határozatot végrehajtotta.

Ha az ideiglenes intézkedést visszavonják, ezt az a végrehajtó hajtja végre, amely az intézkedést eredetileg elrendelő határozatot végrehajtotta.

Továbbá, a polgári eljárásról szóló törvény 30.5 fejezete rendelkezik az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemről.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem a házasság felbontására vagy érvénytelenítésére irányuló keresetekben, személyi sérülés miatt indított keresetekben, a tartásdíj behajtására irányuló keresetekben, illetve ha a felek közös háztartásban élnek, a közös otthon megosztására vagy használati rendjének meghatározására irányuló keresetekben, valamint a gyámságból és a láthatási jogból eredő keresetekben rendelhető el.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet benyújthatja a házastárs vagy a volt házastárs, a szülő–gyermek viszonyban álló személyek, a gondnoksági vagy más, családon kívüli gondozási viszonyban álló személyek, a rokonságban álló személyek, a jelenleg vagy korábban közös háztartásban élő személyek, a közös gyermekkel rendelkező vagy közös gyermeket váró személyek, függetlenül attól, hogy házasok-e vagy együtt éltek-e, valamint azok a személyek, akik között szoros személyes vagy intim kapcsolat van vagy volt.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelmet biztosító intézkedések közül több is kiszabható egyidejűleg.

Ha valamely személy olyan erőszakos fizikai, szexuális, pszichológiai vagy gazdasági cselekmény áldozata, amelyre korábbi vagy jelenlegi házastársak vagy egyébként rokonságban álló személyek között kerül sor, függetlenül attól, hogy az erőszaktevő fél egy háztartásban élt vagy él az áldozattal, a bíróság vagy bíró erőszakkal szembeni ideiglenes védelmi intézkedést rendelhet el az adott személy indokolással ellátott kérelmére vagy a rendőrségen keresztül benyújtott kérelemre.

Hasonló intézkedések állnak rendelkezésre, ha a személyt bántalmazzák, azaz vele szemben kényszerítő cselekményt vagy cselekményeket alkalmaznak, például zaklatásnak, szexuális erőszaknak, fenyegetésnek, megalázásnak, megfélemlítésnek vagy más olyan bántalmazásnak teszik ki, amelynek célja sérelem okozása az áldozatnak, az áldozat megbüntetése vagy megfélemlítése.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

Bizonyítékok biztosítása

Ha valaki okkal feltételezi, hogy a számára szükséges bizonyítékok benyújtása idővel lehetetlenné vagy nehézkessé válik, kérheti az adott bizonyíték biztosítását. A bizonyíték biztosítása iránti kérelmet az eljárás bármely szakaszában – vagy akár a bíróság előtti keresetindítást megelőzően is – be lehet nyújtani.

A bizonyíték biztosítása iránti kérelmet bírósági tárgyalás során bírálják el, amelyre megidézik a kérelmezőt és az érdekelt feleket is. A bíróság azonban e személyek bármelyikének távollétében is megtárgyalhatja a kérelmet.

Ha a bizonyíték biztosítása iránti kérelmet a keresetindítás előtt nyújtják be, a bíróság vagy a bíró a kérelem kézhezvételétől számított 10 napon belül dönt arról.

A bizonyíték a lehetséges érdekeltek megidézése nélkül csak sürgős esetben biztosítható, többek között szellemi tulajdonjogok tényleges vagy lehetséges megsértése esetén, vagy ha nem állapítható meg, hogy kik lehetnek az érdekeltek.

Ha a bizonyíték biztosítását elrendelő határozatot az alperes vagy az egyéb érdekelt felek távollétében hozzák, legkésőbb a határozat végrehajtásakor értesíteni kell őket a határozatról.

Ha a bíró a keresetindítás előtt helyt ad a bizonyíték biztosítása iránti kérelemnek, határidőt szab a keresetindításra, amely nem lehet 30 napnál hosszabb.

Ha a bíró helyt ad a bizonyíték kereset benyújtása előtti biztosítására irányuló kérelemnek, előírhatja, hogy a felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével vagy egyenértékű garanciával adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a bizonyíték biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet.

A bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét és a bizonyíték biztosítása során begyűjtött iratokat az alapügyben eljáró bíróság által meghatározott ideig megőrzik.

Ha az esetet elbíráló bíróság nem tudja beszerezni a másik városban vagy kerületben található bizonyítékot, a bíróság vagy a bíró megkeresi a megfelelő bíróságot, hogy tegye meg a megfelelő eljárási lépéseket az első bíróság nevében.

2.2 A főbb feltételek

Ideiglenes intézkedéseket csak akkor lehet elrendelni, ha okkal feltételezhető, hogy a bíróság dologi jellegű jogvitában hozott ítéletének végrehajtása nehézkessé vagy lehetetlenné válik, illetve ha a szellemi tulajdon jogosultjának jogai sérülnek vagy sérülhetnek, vagy a szükséges bizonyítékok benyújtása lehetetlenné vagy nehézkessé válik.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

A szellemi tulajdon ideiglenes védelme iránti kérelemben fel kell tüntetni a kért ideiglenes intézkedést.

A rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések a következők:

  • azon ingó dolog zár alá vétele, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
  • azon áruk visszahívásának kötelezettsége, amellyel a panaszos állítása szerint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértése megvalósul;
  • az alperes vagy azon személyek eltiltása bizonyos cselekményektől, akik a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megsértésére használt szolgáltatásokat nyújtják, vagy akik az ilyen jogsértés elkövetését lehetővé teszik.

A követelés biztosítására irányuló kérelemben fel kell tüntetni a követelés biztosításának kívánt eszközét.

A követelés biztosítására a következő intézkedések állnak rendelkezésre:

  • az alperes tulajdonát képező ingó dolgok zár alá vétele vagy az alperes vagyonának zárolása;
  • tilalom (aizlieguma atzīme) bejegyzése az adott ingóság nyilvántartásába vagy más nyilvános nyilvántartásba;
  • a követelés biztosításának bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba vagy a hajólajstromba;
  • hajó lefoglalása tengeri követeléssel összefüggésben;
  • az alperes eltiltása bizonyos cselekményektől;
  • harmadik személyektől járó kifizetések zárolása, ideértve a hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon zárolását is;
  • végrehajtás elhalasztása (többek között annak megtiltása, hogy a végrehajtó átutalja a pénzt vagy átadja a vagyontárgyat a pernyertes hitelezőnek vagy a pervesztes félnek, továbbá vagyontárgy értékesítésének felfüggesztése).

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem iránti kérelemben fel kell tüntetni a kiszabandó intézkedést.

Az alábbi intézkedések állnak rendelkezésre az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem biztosítására:

  • elrendelhető, hogy az alperes hagyja el azt az otthon, ahol a felperes szokásosan tartózkodik, és megtiltható az alperesnek, hogy oda visszatérjen vagy ott tartózkodjon;
  • megtiltható, hogy az alperes a felperes szokásos lakóhelyéül szolgáló otthont egy meghatározott távolságon belül megközelítse;
  • az alperes eltiltható bizonyos helyek látogatásától;
  • az alperes eltiltható a felperessel való találkozástól, a vele való fizikai vagy vizuális kapcsolatfelvételtől;
  • az alperes eltiltható a felperessel folytatott bármilyen kommunikációtól;
  • az alperes eltiltható attól, hogy más személyek közvetítésével próbáljon találkozni vagy kommunikálni a felperessel;
  • az alperes eltiltható a felperes személyes adatainak használatától;
  • a bíróság vagy a bíró egyéb tilalmakat vagy kötelezettségeket is megállapíthat az alperesre nézve annak érdekében, hogy a felperest ideiglenes védelemben részesítse az erőszakkal szemben.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ingó és ingatlan dolgok, köztük a hajók, a készpénz és hitelintézeteknél vagy más pénzügyi intézményeknél tartott vagyon.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A hitelező ingóságát oly módon veszik zár alá, hogy leltárt vesznek fel a dolgokról, a dolgokat leplombálják (feltüntetve, hogy ki és milyen módon vette zár alá a dolgot), és védelem alá helyezik. A dolgot nem plombálják le, ha a plombálás kárt okozhat benne vagy jelentősen befolyásolhatja értékét.

A végrehajtó természetes személyre bízza a zár alá vett dolgot, aki az átvételt aláírásával tanúsítja. Az adós vagy családtagjai továbbra is használhatják a dolgot, ha a dolog tulajdonságaiból eredően annak használata nem jár a dolog romlásával vagy nem csökkenti jelentősen annak értékét.

Ha a bíróság vagy a bíró helyt ad a követelés keresetindítás előtti biztosítása iránti kérelemnek, előírhatja, hogy a jövőbeni felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezésével adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a követelés biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet. Az adós által hitelintézetnél vagy máshol tartott letétek vagy egyéb biztosítékok csak bírósági végrehajtható okirat, illetve végrehajtói végzés vagy ügyészi végzés alapján zárolhatók.

Az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, behajtásra vagy a követelés biztosítására utaló bejegyzés eredményeképpen a tulajdonosnak már nem lesz lehetősége, hogy bármit bejegyeztessen a nyilvántartásba.

Ha a bíró helyt ad a bizonyíték keresetindítás előtti biztosítása iránti kérelemnek, előírhatja, hogy a jövőbeni felperes meghatározott összegnek a végrehajtó letéti számlájára történő elhelyezéséve vagy egyenértékű garanciával adjon biztosítékot bármely olyan veszteségért, amely az alperesnél a bizonyíték biztosítására irányuló intézkedés következtében felmerülhet.

Az ideiglenes intézkedés lehetővé teszi a szerző számára, hogy akár nem vagyoni jellegű polgári jogi követelésének biztosítására is bírósághoz forduljon, így csökkenthető a szellemi tulajdonnal kapcsolatos lehetséges jogsértések száma és a szerzőt ért károk mértéke. Ezen intézkedések révén megelőzhetők a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogsértések, és helyreállíthatók a szerző jogsértéssel érintett jogai és jogos érdekei.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A követelés biztosítására irányuló intézkedések mindaddig hatályosak, amíg a határozat jogerőre nem emelkedik, vagy amíg az eljárást meg nem szüntetik, illetve ameddig a bíró vissza nem vonja a követelés biztosítására irányuló intézkedést, vagy ahelyett elő nem ír másik intézkedést.

Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Az ideiglenes intézkedéseket valamely érdekelt fél kérelmére ugyanaz a bíróság visszavonhatja. Amennyiben a bíróság elutasítja a keresetet, a határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést is. Ha a kereset tárgyában nem születik határozat, vagy ha az eljárást megszüntetik, a bírósági határozat hatálytalanítja az ideiglenes intézkedést. Az ideiglenes intézkedés a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad.

Ha az ideiglenes intézkedés elrendelése tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes, más érdekelt fél vagy a jövőbeni alperes kérelmére mérlegeli a bizonyíték biztosítását.

Ha a bizonyíték biztosításának tárgyában még a keresetindítás előtt határozat születik, és a keresetet végül nem nyújtják be a bírósághoz a bíróság által meghatározott határidőn belül, a bíró dönthet úgy, hogy a jövőbeni felperes vagy alperes kérelmére visszavonja a bizonyítékot biztosító intézkedést.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem a határozat jogerőre emelkedéséig hatályban marad. Bizonyos esetekben a bíróság ítéletében előírhatja, hogy az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem az ítélet jogerőre emelkedését követően is hatályban maradjon, de csak legfeljebb az ettől az időponttól számított egy évig. Ha az erőszakkal szembeni ideiglenes védelmet olyan alperessel szemben rendelték el, akinek szokásos tartózkodási helye a felperes otthonában található, például ha az alperest felszólították, hogy hagyja el a felperes szokásos tartózkodási helyéül szolgáló otthont, és megtiltották, hogy oda visszatérjen vagy ott tartózkodjon, vagy ha az alperest eltiltották attól, hogy a felperes szokásos tartózkodási helyéül szolgáló otthont egy bizonyos távolságon belül megközelítse, a bíróság elrendelheti, hogy az erőszakkal szembeni ideiglenes védelem legfeljebb 30 napig az ítélet jogerőre emelkedését követően is hatályban maradjon.

Az erőszakkal szemben ideiglenes védelmet biztosító intézkedések addig maradnak hatályban, amíg a bíró azokat visszavonó határozata jogerőre nem emelkedik, vagy amíg az ideiglenes védelmet biztosító intézkedést határozat útján fel nem váltja másik intézkedéssel.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Követelés biztosítása

Valamely fél indokolással ellátott kérelmére a követelés biztosítására irányuló intézkedést az azt elrendelő bíróság vagy az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság visszavonhatja.

A követelés biztosítására irányuló intézkedés másik intézkedéssel történő felváltásáról szóló bírósági határozattal szemben, a követelés biztosítására irányuló kérelmet elutasító határozattal szemben, illetve a követelés biztosítására irányuló intézkedés visszavonására vonatkozó kérelmet elutasító határozattal szemben másodlagos kifogás (blakus sūdzība) terjeszthető elő tíz napon belül.

Ha a követelés biztosítására irányuló kérelemnek helyt adnak, a felperes másodlagos kifogást nyújthat be a bírósági határozat azon része ellen, amely előírja a felperes számára, hogy adjon biztosítékot minden olyan veszteségért, amely a felperes követelésének biztosítására irányuló intézkedés eredményeként felmerülhet.

Ha a követelés biztosítására irányuló határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor az adott fél megkapja a határozatot.

Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedéseket valamely érdekelt fél kérelmére ugyanaz a bíróság visszavonhatja.

A felperesnek a korábban elrendelt ideiglenes intézkedés másik intézkedéssel való felváltására irányuló kérelme tárgyában hozott határozattal szemben, az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben vagy az ideiglenes intézkedés visszavonására irányuló kérelem elutasításáról szóló határozattal szemben másodlagos kifogással lehet élni.

Ha az ideiglenes védelmet elrendelő határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.

Bizonyítékok biztosítása

A bizonyíték biztosítására irányuló kérelemnek helyt adó határozat nem támadható meg. Az alperes ugyanakkor kérheti a bizonyíték biztosítására irányuló intézkedés eredményeként felmerült kárának megtérítését, ha:

  • a bizonyítékot a keresetindítás előtt biztosították, és a keresetet végül nem nyújtják be a bíróság által előírt határidőn belül;
  • az alperes elleni keresetet elutasították;
  • a keresetet nem bírálják el;
  • az eljárást megszüntették, mert a keresetet olyan személy terjesztette elő, aki arra nem volt jogosult, vagy mert a felperes visszavonta a keresetet.

A bizonyíték biztosítására irányuló kérelem elutasításáról szóló bírói határozattal szemben vagy a jövőbeni felek idézése nélkül hozott határozattal szemben másodlagos kifogást lehet előterjeszteni. Ha a bizonyíték biztosítását elrendelő határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették vagy feladták.

Erőszakkal szembeni ideiglenes védelem

Valamely fél indokolással ellátott kérelmére az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedést az azt elrendelő bíróság vagy az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság más intézkedéssel válthatja fel.

Valamely fél indokolással ellátott kérelmére az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedést az azt elrendelő bíróság vagy az ügy érdemi elbírálására jogosult bíróság visszavonhatja.

Az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedés másik intézkedéssel történő felváltásáról szóló határozattal szemben, az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló kérelmet elutasító határozattal szemben, illetve az erőszakkal szembeni ideiglenes védelemre irányuló intézkedés visszavonására vonatkozó kérelmet elutasító határozattal szemben másodlagos kifogás terjeszthető elő tíz napon belül. Ha a határozatot valamely érdekelt fél távollétében hozzák meg, a másodlagos kifogás benyújtására nyitva álló tíznapos határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a határozatot kézbesítették.

Utolsó frissítés: 24/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Litvánia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári perrendtartásról szóló törvény (Civilinio proceso kodeksas) 145. cikke határozza meg az ideiglenes intézkedések különböző típusait. Az alábbiak lehetnek ideiglenes intézkedések:

  1. az alperes ingatlanának lefoglalása;
  2. jogcím átruházását megakadályozó tilalom nyilvános nyilvántartásba történő bejegyzése;
  3. az alperes tulajdonában, illetve az alperes vagy harmadik személyek birtokában lévő ingó javak, pénz vagy tulajdonjog lefoglalása;
  4. az alperes tulajdonában lévő javak zár alá vétele;
  5. az alperes javainak vonatkozásában vagyonkezelő kinevezése;
  6. az alperes egyes ügyletekben való részvételének vagy általa egyes cselekmények elvégzésének megakadályozására irányuló tilalom;
  7. az alperes részére javak más személyek általi átruházását vagy más kötelezettségek teljesítését megakadályozó tilalom;
  8. kivételes körülmények között az alperest az állandó lakóhelyének elhagyásában megakadályozó tilalom és/vagy gyermeknek az állandó lakóhelyéről, a bíróság engedélye nélkül történő elvitelét megakadályozó tilalom;
  9. vagyon értékesítésének felfüggesztése, amennyiben a vagyon lefoglalásának megszüntetésére keresetet nyújtottak be;
  10. behajtás végrehajtásának felfüggesztése;
  11. ideiglenes tartás megítélése vagy ideiglenes korlátozások kiszabása;
  12. kár megelőzését vagy kár súlyosbodásának megelőzését szolgáló intézkedések meghozatalára irányuló végzés;
  13. törvény által előírt vagy a bíróság által elrendelt egyéb intézkedések, amelyek nélkül a bírósági határozat betartatása nehezebbé vagy lehetetlenné válna.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ügyben résztvevő személyek vagy más érintett személyek kérésére a bíróság ideiglenes intézkedést rendelhet el, amennyiben a személyek az igényüket hitelesen igazolják, és az ideiglenes intézkedés elfogadásának elmulasztása a bírósági határozat betartatását nehezebbé vagy lehetetlenné tenné.

A bíróság kizárólag akkor rendelhet el hivatalból ideiglenes intézkedést, ha az a közérdek védelmében szükséges és az intézkedés elfogadásának elmulasztása valamely személy, a társadalom vagy az állam jogait és jogos érdekeit sértené.

Ideiglenes intézkedés elrendelhető kereset hiányában és a polgári eljárás bármely szakaszában.

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedésekkel kapcsolatos kérelmeket elsőfokú bíróság, illetve a A link új ablakot nyit megkereskedelmi választottbíráskodásról szóló törvényben (Komercinio arbitražo įstatymas) meghatározott esetekben a Vilniusi Regionális Bíróság (Vilniaus apygardos teismas) vizsgálja meg. Ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a benyújtott keresetben szerepel, az ideiglenes intézkedés ügyében csak azután kerül sor határozathozatalra, miután a felperes keresete elfogadhatóságának kérdése eldőlt. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet illetően írásbeli eljárásban a lehető leggyorsabban ítélkezik, de ezt a kérelem kézhezvételét követően legfeljebb három munkanapon belül meg kell tennie. Ha a bíróság szükségesnek véli, az alperest értesítik az ideiglenes intézkedés iránti kérelem vizsgálatáról.

Az ügyben résztvevő személyeknek jogukban áll ideiglenes intézkedés iránti kérelmet benyújtani annak a fellebbviteli bíróságnak vagy semmítőszéknek, ahol az ügy érdemben folyamatban van.

A bíróság a kereset benyújtásának napjáig az érintett személy ideiglenes intézkedés iránti írásbeli indokolt kérelme alapján rendelhet el ideiglenes intézkedést. Ebben a kérelemben a felperesnek meg kell adnia az indokokat, amelyek miatt a keresetet nem nyújtották be az említett kérelemmel, bizonyítékot kell előterjesztenie a felperes érdekeinek veszélyeztetéséről és az ideiglenes intézkedés iránti kérelemért felszámított bírósági illeték felének megfelelő összeget, azaz 100 LTL-t letétbe kell helyeznie. Nemzeti vagy külföldi választottbíróságon vagy külföldi bíróságon folyamatban lévő üggyel kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetében 1 000 LTL letét kerül felszámításra. A bíróság a letét összegét a felperes nehéz anyagi helyzetére tekintettel csökkentheti, ha a felperes e célból, bizonyítékokkal alátámasztott, indokolt kérelmet nyújtott be. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelésekor a kereset benyújtására határidőt szab ki. Ez a határidő nem haladhatja meg a 14 napot. Ha a keresetet külföldi bíróságon vagy választottbíróságon kell benyújtani, a határidő nem haladhatja meg a 30 napot. Ha a keresetet nem nyújtják be az előírt határidőn belül, az ideiglenes intézkedés megszüntetésre kerül. Ha azt az érintett személy hibájából nem nyújtják be, a letét nem kerül visszatérítésre.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet ugyanazon a bíróságon kell benyújtani, mint amelyik a keresetet a joghatóságra vonatkozó szabályok alapján tárgyalja. A Vilniusi Regionális Bíróságon kell benyújtani a külföldi bíróság vagy külföldi, illetve nemzeti választottbíróság előtt folyamatban lévő üggyel kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelmet.

Az ügyben résztvevő személyek vagy más érintett személyek indokolt kérelme alapján a bíróság az egyik ideiglenes intézkedést egy másikkal helyettesítheti. A bíróságnak tájékoztatnia kell az ügyben résztvevő személyeket, illetve a többi érintett személyt erről a kérelemről, nekik pedig jogukban áll kifogásolni azt.

A bíróság határozhat az ideiglenes intézkedés el nem rendelése mellett, ha az alperes a kért összeget befizeti a bíróság számlájára vagy az alperes biztosítékot ad. Ezenfelül az alperes vagyontárgyait a felperes javára elzálogosíthatja.

2.2 A főbb feltételek

(lásd a 2. szakaszt)

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedéseket ingatlan, ingó javak, pénzeszközök és tulajdonjogok vonatkozásában lehet alkalmazni.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyek nélkül a bírósági határozat betartatása nehezebbé vagy lehetetlenné válna. Közös tulajdonban álló tételek tulajdonjogának ideiglenes korlátozásával kapcsolatos ügyekben a lefoglalást kizárólag a vagyontárgynak az ideiglenes intézkedés hatálya alatt álló személy tulajdonában álló részére lehet elrendelni. Ha az ő közös tulajdonból való részesedése nem került meghatározásra, a teljes vagyontárgy lefoglalható addig, amíg a részesedés meghatározásra nem kerül.

Banki és más hitelintézeti számlákon lévő pénzösszegek lefoglalása esetén, e pénzeszközök felhasználása kizárólag a bírósági végzésben meghatározott műveletekre engedélyezett.

Azokban az esetekben, amikor szabad forgalomba bocsátott árut, nyersanyagot, félkész- vagy késztermékeket foglalnak le, a javak birtokosa a javak összetételét és formáját kizárólag akkor módosíthatja, ha azok összértéke nem csökken, kivéve, ha bírósági végzés másként rendelkezik.

Az a személy, akinek a tulajdonát lefoglalták, a tulajdon lefoglalásáról szóló végzés közlésének időpontjától, illetve amennyiben a közlés nem lehetséges – ideértve azt az esetet is, amikor az ideiglenes intézkedést a személy távollétében fogadják el – attól az időponttól kezdve felel a kirótt korlátozások esetleges megsértéséért, amikor a végzés a vagyontárgyak lefoglalásának nyilvántartásába bejegyzésre kerül.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ha a bíróság elutasítja a keresetet, az esetleges korábbi ideiglenes intézkedések a bírósági ítélet hatályba lépéséig fennmaradnak. Az ideiglenes intézkedések megszüntetésének kérdésében bírósági ítéletben kell határozni.

Ha a keresetnek helyt adnak, bármilyen korábbi ideiglenes intézkedés a bírósági ítélet végrehajtásáig érvényben marad. A bírósági ítéletet végrehajtó bírósági végrehajtó tájékoztatja a kérdéses ügyben érintett nyilvános nyilvántartás vezetőjét az ideiglenes intézkedés megszüntetéséről.

Tulajdonnyilvántartásban nem bejegyezhető ingó javak lefoglalása esetén, vagy ha a végzés napján az alperes vagyontárgyának értéke és jellege nem ismert a bíróság előtt, az ideiglenes intézkedést kérelmező személynek a bírósági végrehajtóhoz kell fordulnia az alperesi vagyontárgy megtalálásának és leírásának kérelmével. Amennyiben ilyen kérelmet nem nyújtanak be a bírósági végrehajtóhoz, és a lefoglalt vagyontárgy adatait nem tisztázzák, az ideiglenes intézkedés az elrendelő végzés keltétől számítva tizennégy napig marad érvényben. Az ügyben résztvevő személyek vagy más érintett személyek kérelmére az ideiglenes intézkedés az ügyet érdemben tárgyaló bíróság végzésével megszüntethető.

A bíróság az ideiglenes intézkedést hivatalból megszünteti, ha az ideiglenes intézkedést kérelmező személy elmulasztja a keresetnek a bíróság által előírt határidőben történő benyújtását. Az erre vonatkozó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróság akkor is megszüntetheti hivatalból az ideiglenes intézkedést, ha az a közérdek védelmében szükséges és az intézkedés megszüntetésének elmulasztása valamely személy, a társadalom vagy az állam jogait és jogos érdekeit sértené.

Ha a bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedés az ügyben nem résztvevő személyek jogait korlátozza vagy sérti, a személyek jogosultak az ügyet érdemben tárgyaló bíróságtól a rájuk kirótt ideiglenes intézkedés megszüntetését kérelmezni.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ügyben résztvevő felek az elsőfokú bíróság által az alkalmazandó eljárásnak megfelelően elfogadott ideiglenes intézkedésről szóló végzését megtámadhatják oly módon, hogy külön fellebbezést nyújtanak be a felsőbb szintű bíróságon, kivéve több, a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott esetet. Az ügyben nem résztvevő felek az elsőfokú bíróság kizárólag azon végzésével szemben nyújthatnak be külön fellebbezést, amelyben a rájuk kirótt ideiglenes intézkedés megszüntetésére vonatkozó kérelmüket elutasították. A külön fellebbezés benyújtása nem eredményezi az eljárás felfüggesztését.

Az ideiglenes intézkedésről szóló bírósági végzések ellen nincs helye semmisségi panasznak.

Utolsó frissítés: 21/10/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Luxemburg

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A luxemburgi jogban számos olyan intézkedés létezik, amelynek célja a követeléseiket rendező bírósági eljárás lefolytatására váró felek jogainak védelme.

Ezek két csoportra oszthatók:

  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárás nélkül rendel el: ezekben az esetekben az egyik fél ideiglenes intézkedés vagy óvintézkedés iránti egyoldalú kérelmet nyújt be a bírósághoz, amely az adott fél által szolgáltatott információk alapján hoz határozatot; és
  • olyan intézkedések, amelyeket a bíróság kontradiktórius eljárást követően rendel el: ezekben az esetekben a bíróság a határozatát nyilvános tárgyalást (vagy esetenként zárt ülést (en chambre du conseil)) követően hozza meg, amelyen a felek lehetőséget kapnak az álláspontjuk ismertetésére; a tárgyalást (a bírósági végrehajtó által kézbesített) idézéssel (assignation) vagy a jogszabályokban előírt eljárástól függően a hivatalvezető útján hívják össze.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedésről határozó bíró (juge des référés) sürgős esetekben minden olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amellyel szemben nem merül fel súlyos kifogás, illetve amelynek elrendelése valamely jogvita fennállása alapján indokolt.

A bíró emellett a saját végzései végrehajtásával kapcsolatos problémák ügyében is dönthet.

Az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró bármikor elrendelheti a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy valamely nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében szükséges biztosítási vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket.

2.1 Az eljárás

A kérelem benyújtása nyomán az adott célból tartandó meghallgatásra szóló idézést (assignation) bocsátanak ki az ilyen meghallgatások esetében szokásos napon és időpontban történő megjelenésre vonatkozóan.

Sürgős esetekben azonban az elnök vagy az őt helyettesítő bíró engedélyezheti, hogy a felet meghatározott időpontban akár hétvégére, munkaszüneti napra vagy olyan napra is beidézzék, amely rendszerint nem minősül munkanapnak; ilyen esetben a meghallgatásra a bíróságon vagy a bíró saját otthonában kerül sor, amelyet a bíró erre az alkalomra a nyilvánosság számára elérhetővé tesz.

Sürgős esetekben a kerületi bíróság elnöke vagy az őt helyettesítő bíró bármely olyan ideiglenes intézkedést elrendelhet, amely ellen nem merül fel súlyos ellenvetés, vagy amelyet valamely jogvita indokolttá tesz. Emellett egy ítélet vagy bármely egyéb végrehajtható okirat végrehajtásával kapcsolatos nehézségek ügyében is eljárhatnak. Amennyiben a gyorsított eljárás egy végrehajtható okirat vagy ítélet végrehajtásával kapcsolatos nehézségekre vonatkozik, az intézkedés végrehajtásának helye szerinti bíróság illetékes.

Az elnöklő bíró vagy az őt helyettesítő bíró bármikor elrendelheti a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy valamely nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében szükséges ideiglenes vagy az eredeti állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket. Annak megakadályozása érdekében, hogy bizonyítékok vesszenek el, elrendelhetnek bármilyen esetlegesen szükséges vizsgálati intézkedést, beleértve a tanúk meghallgatását.

Számos konkrét jogszabályi rendelkezés vonatkozik az ideiglenes vagy biztonsági intézkedésekre konkrét ügyekben (például ingatlan-bérlet, közös tulajdonban lévő ingatlan, tulajdonközösség, öröklés, házassági vagyonjogi rendszerek stb. esetén). A konkrét hatásköri és illetékességi szabályokat általában a bíróságot ideiglenes intézkedés meghozatalára jogosító jogszabályokban állapítják meg. Nincsenek általános hatásköri és illetékességi szabályok, kivéve, hogy főszabály szerint a jogvitát érdemben tárgyaló bíróság elnöklő bírája jogosult meghozni az ideiglenes intézkedéseket.

Konkrét eljárási rendelkezés hiányában, az intézkedés elrendelését kérelmező félnek az ideiglenes intézkedés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróhoz (juridiction des référés) kell fordulnia. Az érintett összegtől függően ez valamely békebíró (juge de paix – legfeljebb 15 000 EUR-ig) vagy a kerületi bíróság (tribunal d’arrondissement) ideiglenes intézkedésekről határozó bírája (juge des référés). Az említett bírák általános hatáskörrel rendelkeznek arra nézve, hogy ideiglenes és biztonsági intézkedéseket rendeljenek el a közvetlenül fenyegető károk megelőzése vagy a nyilvánvalóan jogellenes magatartás megszüntetése érdekében.

Főszabály szerint az ügyvédi képviselet nem kötelező.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság általában csak akkor fogadhat el ideiglenes intézkedéseket, ha megítélése szerint valóban szükség van rájuk, vagy sürgősség esete áll fenn.

Ha egy hitelező vagyontárgyak lefoglalása iránti kérelmet nyújt be, a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a követelés a benyújtott iratok és magyarázatok alapján legalább elviekben jól megalapozott-e.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések egy személy teljes ingó vagyonára vonatkozhatnak. Csak a napi létfenntartáshoz szükségesnek tartott egyes vagyontárgyak mentesülnek a lefoglalás alól. Lásd a következő ismertetőt is: „A bírósági határozatok végrehajtása – Luxemburg”.

A luxemburgi jog lehetővé teszi a bérek és fizetések, valamint az azt helyettesítő bevételek (nyugdíjak, járadékok stb.) lefoglalását. Ugyanakkor a jövedelemnek a létfenntartáshoz alapvetőnek tartott része mindig mentesül a lefoglalás alól.

A hitelező ingatlant azonban nem foglalhat le, mert az jogerős bírósági határozathoz kötött.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az esetek többségében az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság határozza meg annak jogkövetkezményeit. Határidőt szabhat meg, illetve bizonyos vagyontárgyakra vagy cselekményekre korlátozhatja a végzését.

Ha a bíróság az egyik fél egyoldalú kérelme alapján engedélyezi a lefoglalást, a jogszabályok meghatározzák azt a határidőt, amelyen belül az érvényesítés iránti kérelem (demande de validation) benyújtható a bírósághoz. Ha ez idő alatt nem kérelmezik az érvényesítést, a lefoglalás automatikusan semmissé válik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedések olyan intézkedések, amelyek meghozatalára a törvény annak érdekében jogosítja fel a bíróságokat, hogy ideiglenesen szabályozzák a felek közötti jogvitákat, amíg nem születik végleges megoldás az ügy teljes körű tárgyalásának végén.

Az Európai Közösségek Bíróságának fogalommeghatározása szerint „az ideiglenes, többek között a biztonsági intézkedések… célja a ténybeli vagy a jogi helyzet fenntartása olyan jogok védelme érdekében, amelyek elismerését nem az ügyben illetékes bíróságon keresik.”

Ideiglenes intézkedések hozhatók egy helyzet rosszabbodásának megakadályozása érdekében is.

A gyakorlatban az ilyen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy megvédjék magukat a nem fizetés kockázatával szemben az alábbi két módszer egyikével: az adós nem rendelkezhet a vagyontárgyaival, vagy nyilvántartásba veszik a vagyontárgyakkal kapcsolatos terhet, így azok adásvétele esetén a későbbi tulajdonosoktól is behajtható a tartozás.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A kontradiktórius meghallgatást követően hozott ideiglenes intézkedés ellen fellebbezés nyújtható be. A fellebbezésre azonban a határozat kézbesítésétől számítva csupán 15 nap áll rendelkezésre.

Az egyoldalú kérelmek alapján hozott határozatok ellen nem nyújtható be fellebbezés. Az intézkedést tévesnek tartó fél új ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújthat be a bírósághoz, amely felfüggeszti az egyoldalú kérelem alapján hozott eredeti intézkedés hatályát.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit meghttp://www.legilux.lu/

Utolsó frissítés: 04/04/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Magyarország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény a vitatott követelés kielégítésének biztosítása érdekében kétféle jogintézményt ismer: az ideiglenes intézkedést és az előzetes végrehajthatóságot, amelyek a jogerős határozat meghozatalát megelőzően nyújtanak védelmet. Ezeket egészíti ki a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben szabályozott biztosítási intézkedés.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a perben valamint előterjeszthető a keresetlevél benyújtása előtt is. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában a bíróság a keresetlevél perfelvételre való alkalmassága esetén intézkedik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a bíróság soron kívül jár el, az intézkedéseit haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül teszi meg. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása során a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy az intézkedés elrendelése - figyelemmel az esetleges biztosítékadásra is - nem okoz-e súlyosabb hátrányt a kérelmező ellenfelének, mint annak elmaradása a kérelmezőnek. A bíróság lehetővé teszi, hogy az ellenfél a kérelemre nyilatkozzon. A kérelem tárgyában a bíróság a feleket az általa legalkalmasabbnak tartott módon nyilatkoztatja meg. A bíróság, ha a kérelem elbírálásához szükségesnek tartja, különösen akkor, ha biztosítékadás tárgyában kell határoznia, elrendelheti a felek meghallgatását. Ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot elmulasztja, a határnap elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Az ideiglenes intézkedés tárgyában való döntés során bizonyítás felvételének csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el. A szükséges bizonyítást a bíróság a perfelvételi szakban is foganatosíthatja. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, mely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre a végzést maga is megváltoztathatja. Az ideiglenes intézkedés tárgyában hozott végzés előzetesen végrehajtható. A teljesítési határidő - ha a bíróság másként nem rendelkezik - a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik. A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére - a másik fél megnyilatkoztatását követően - hozott végzésével, vagy az ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában hatályon kívül nem helyezi. Ha a bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében vagy az eljárást befejező egyéb határozatában nem helyezte hatályon kívül, az, az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedésével veszti hatályát. Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az eljárás megszűnését megállapító végzésében. Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt is előterjeszthető, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kell előterjeszteni. Ha a perre több bíróság is illetékes, a kérelmező bármelyik bíróság előtt előterjesztheti a kérelmét. A később megindítandó perre ez a bíróság lesz kizárólagosan illetékes. Az eljárásban a kötelező jogi képviseletre a peres eljárás általános szabályai alkalmazandók. A bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elintézése során soron kívül jár el. A bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő határozatában a per megindítására határidőt szab, amely nem lehet több mint a határozat közlésétől számított negyvenöt nap. Ha kérelmező a bíróság által megállapított határidőn belül a keresetlevelet nem terjeszti elő, és a perindítás tényét a határidő lejártától számított nyolc napon belül az intézkedést elrendelő bíróságnak nem igazolja, az ideiglenes intézkedés hatályát veszti a keresetindításra nyitva álló határidő leteltét követő napon. Ennek megállapításáról az ideiglenes intézkedést elrendelő bíróság végzésben határoz. A per megindítása esetén a keresetlevél benyújtása előtt elrendelt ideiglenes intézkedés annak hatályon kívül helyezéséig, ennek hiányában pedig az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedéséig van hatályban. Ha a bíróság a határidőben előterjesztett keresetlevelet visszautasítja, az ideiglenes intézkedés hatálya a keresetlevél előterjesztéséhez fűződő joghatások fenntartásához előírt határidő lejártáig fennmarad.

Az előzetes végrehajthatóságról a bíróság az elsőfokú határozatban dönt.

A bíróság a biztosítási intézkedésről soron kívül, de legfeljebb 8 napon belül végzéssel dönt, és a biztosítási intézkedést elrendelő végzést haladéktalanul megküldi a végrehajtónak, amely annak végrehajtását haladéktalanul megkezdi. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya.

Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátását is lehet kérni, akár azt megelőzően, hogy a hitelező az ügy érdemében eljárást kezdeményez. Utóbbi esetben az ügy érdemére vonatkozó eljárást is rövid időn belül meg kell indítani.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne, a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében, a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy egyéb, különös méltánylást érdemlő okból. Az ideiglenes intézkedés olyan magatartásra kötelezést tartalmazhat, amely magatartás követelésére a kérelmező jogosult lenne a perben érvényesített jog alapján. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt a fenti feltételek fennállása esetén akkor terjeszthető elő, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelésével elérni kívánt célt a kérelem perindítást követő előterjesztése az időmúlásra tekintettel meghiúsítaná. Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben meg kell jelölni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását, elő kell adni az ideiglenes intézkedés elrendelésére okot adó feltétel fennállását megalapozó tényeket, amelyeket valószínűsíteni kell, és arra vonatkozó határozott kérelmet kell előterjeszteni, hogy a kérelmező milyen tartalmú intézkedés elrendelését kéri. A keresetlevél benyújtása előtt előterjesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetén ezeken túlmenően a kérelmezőnek elő kell adnia azokat az adatokat, amelyekből a később indítandó perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság megállapítható, és meg kell jelölnie a perben érvényesíteni kívánt jogot. A bíróság az ideiglenes intézkedést akkor köti biztosítékadáshoz, ha a kérelmező ellenfele valószínűsíti, hogy a kért intézkedés következtében olyan hátrány érheti, amely pernyertessége esetén a kérelmezőtől kártérítés vagy sérelemdíj követelésére adna alapot. A biztosítékadás tárgyában való döntéskor a bíróságnak figyelemmel kell lennie a kérelmet megalapozó tények valószínűsítettségének fokára is. Csekély mértékű hátrány esetén a biztosítékadás elrendelését mellőzni kell. A biztosítékadásról a bíróság akkor rendelkezik, ha azt a kérelmező ellenfele kéri, és a kért biztosítéknak megfelelő hátrányt valószínűsíti, vagy a kérelmező azt felajánlja, és a kérelmező ellenfele azt elfogadja. A biztosíték mértéke az első esetben a kérelmező ellenfele által valószínűsített hátránynak megfelelő összeg, a második esetben pedig a kérelmező által felajánlott és a kérelmező ellenfele által elfogadott összeg. Ha a kérelmező határozott összegű biztosítékot ajánl fel, ennek elfogadásáról a bíróság sürgősséggel, külön nyilatkoztatja a kérelmező ellenfelét. A biztosíték összegének elfogadása nem jelenti az ideiglenes intézkedés elrendelhetőségének megalapozása körében előadottak elismerését. Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet; a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet; az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet; a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították; a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt. A bíróság az előzetes végrehajthatóság kimondását mellőzheti, ha az a félre aránytalanul súlyosabb terhet jelent, mint az előzetes végrehajthatóság mellőzése az ellenfélre. Az alperesnek az erre irányuló kérelmét a tárgyalás berekesztése előtt kell előterjesztenie. A bíróság az ítéletet a körülményekhez képest részben is végrehajthatóvá nyilváníthatja. A bíróság - kivételesen indokolt esetben - mellőzheti az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítását az ítélet meghozatala előtt már lejárt részletek tekintetében. Az előzetes végrehajthatóság a perköltségre a meg nem fizetett illetékre és az állam által előlegezett költségre nem terjed ki.

Ha a követelés teljesítése érdekében a végrehajtható okiratot még nem lehet kiállítani, a végrehajtást kérő azonban valószínűsítette, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, a végrehajtást kérő kérelmére a bíróság biztosítási intézkedésként elrendeli a pénzkövetelés biztosítását, illetőleg a meghatározott dolog zárlatát. Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha például a követelés olyan határozaton alapul, amelynek alapján egyébként végrehajtási lapot lehetne kiállítani, de erre azért nincs lehetőség, mert a határozat még nem jogerős, vagy nem előzetesen végrehajtható, illetőleg a határozat jogerős ugyan, de a teljesítési határidő még nem telt le. Ugyancsak biztosítási intézkedés rendelhető el az olyan követelés érdekében, amely iránt belföldi bíróságnál házassági vagyonjogi keresetet indítottak, szabadalombitorlás, használati mintaoltalom bitorlása, mikroelektronikai félvezető termék topográfiájára vonatkozó oltalom bitorlása, növényfajta-oltalom bitorlása, védjegybitorlás, földrajzi árujelző-oltalom bitorlása, formatervezési mintaoltalom bitorlása, kiegészítő oltalmi tanúsítvány bitorlása, szerzői jog megsértése miatt, vagy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4. és 6. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indítottak az irányadó külön törvényekben meghatározott feltételekkel, vagy pedig egyéb keresetet indítottak, s egyúttal a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolták.

Biztosítási intézkedésként ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátását bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával kell kérni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés esetén a bíróság a kereseti kérelemben, vagy az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését rendeli el. Ez a kérelemben foglalt bármilyen követelésre, vagyontárgyra kiterjedhet. A végzés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén bírósági végrehajtásnak van helye, s a továbbiakban a végrehajtási jogszabályok határozzák meg azt, hogy mely vagyontárgyakra nem terjedhet ki a végrehajtási kényszer mentesség okán.

Az előzetes végrehajthatóság az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletében foglaltak végrehajtását jelenti. Ez érinthet az alperes vagyonába tartozó bármilyen vagyontárgyat, amely a végrehajtási jogszabályok szerint nem minősül végrehajtás alól mentesnek.

A biztosítási intézkedés keretében a bíróság elrendelheti meghatározott dolog zárlatát, vagy pedig pénzösszeg biztosítását. Ha a bíróság pénzkövetelés biztosítását rendeli el, az erről szóló végzést a végrehajtó a helyszínen adja át az adósnak; egyúttal felhívja őt, hogy a biztosítandó összeget azonnal fizesse ki a végrehajtó kezéhez. Ha az adós ennek nem tett eleget, a végrehajtó az adós bármilyen vagyontárgyát lefoglalhatja, számláját pedig zároltathatja, munkabér, járandóság azonban csak akkor tiltható le, ha az adósnak a biztosítandó összeg fedezetéül szolgáló, végrehajtás alá vonható más vagyontárgya nincs. A meghatározott dologra elrendelt zárlat bármilyen ingó vagy értékkel bíró vagyontárgyra kiterjedhet.

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés kibocsátása iránti eljárásban lehetőség van számlainformációk beszerzésére irányuló kérelem benyújtására, mely alapján az illetékes hatóság megkeresi a pénzforgalmi szolgáltatókat az adós náluk kezelt számlái adatainak közlése végett.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés és az előzetes végrehajthatóság esetén a kötelezett a bíróság határozatában foglaltak teljesítésére köteles, és ezek alapján az adóssal szemben a végrehajtás elrendelhető.

A biztosítási intézkedés két típusából adódóan más és más következményekkel jár. A pénzkövetelés biztosítására elrendelt intézkedés az adós a meghatározott összeget köteles a végrehajtónak átadni; ha ez nem történik meg, a végrehajtó az adós vagyonát a pénzkövetelés erejéig végrehajtás alá vonja: vagyontárgyait lefoglalja, számláját zároltatja. Az adóstól átvett, illetőleg az eljárás során befolyt összeget a végrehajtást kérő részére nem lehet kifizetni,, azt a végrehajtói letéti számlán kell kezelni. A meghatározott dolog zárlata esetén fő szabály szerint a dolgot lefoglalják: az adós a dolgot továbbra is használhatja, azonban arról érvényesen nem rendelkezhet. Ha a dolgot emellett zár alá is veszik, akkor azt a végrehajtó elzárja, vagy zárgondnok kezelésébe adja.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés annak hatályon kívül helyezéséig, ennek hiányában pedig az első fokú ítélet jogerőre emelkedéséig van hatályban. Az ideiglenes intézkedés hatályát veszti az eljárás megszüntetése és az eljárás szünetelés folytán történő megszűnése esetén, amelynek tényét a bíróság megállapítja az eljárást megszüntető és az eljárás megszűnését megállapító végzésében. Az ideiglenes intézkedés hatályát nem érinti az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése.

Az előzetes végrehajthatóság az ítéletben foglalt kötelezettség jogerő bevárása nélküli végrehajtását jelenti a fellebbezésre tekintet nélkül; így ennek időbeli határa nincsen.

A biztosítási intézkedés hatálya addig tart, amíg a biztosítandó követelés teljesítése érdekében a kielégítési végrehajtást nem rendelték el, illetőleg amíg a bíróság a biztosítási intézkedést nem szüntette meg.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, melynek benyújtására az általános szabályok érvényesek. A fellebbezési határidő 15 nap és a fellebbezést a határozatot hozó bíróságnál kell benyújtani. Ha a fellebbezés alapos, akkor a bíróság az ideiglenes intézkedést elrendelő végzését hatályon kívül helyezi. Egyébként a bíróság kérelemre - ha a felperes keresetét leszállítja, hivatalból - a végzést maga is megváltoztathatja.

Az előzetes végrehajthatóság elrendelésére a törvényben felsorolt esetekben a bíróság köteles. A fél a bíróságtól kérheti az előzetes végrehajtás mellőzését, ha az rá aránytalanul súlyos terhet jelentene. A kérelmet az eljáró bíróságnál kell előterjeszteni.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen fellebbezés nyújtható be az eljáró bíróságnál, aminek azonban a végzés végrehajtására halasztó hatálya nincsen. A fellebbezés benyújtására a felek végzés közlésétől számított 15 napon belül jogosultak.

Ideiglenes számlazárolást elrendelő európai végzés, illetve annak végrehajtása ellen az eljáró bírósághoz jogorvoslati kérelmet lehet benyújtani. A jogorvoslat elbírálása keretében hozott döntés ellen fellebbezésnek van helye az általános szabályok szerint.

Utolsó frissítés: 15/02/2018

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Málta

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések különböző típusai az alábbiak:

  • vagyonleltárra vonatkozó végzés;
  • lefoglalásra vonatkozó végzés;
  • működő vállalkozás lefoglalására vonatkozó végzés;
  • harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés;
  • indulás megtiltására vonatkozó végzés;
  • tengeri járművel lefoglalására vonatkozó végzés;
  • repülőgép lefoglalására vonatkozó végzés;
  • tiltó végzés.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Az intézkedéseket Málta Törvényei 12. fejezetének 829. és az azt követő szakaszai szabályozzák. Egyes esetekben külön jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

2.1 Az eljárás

Az említett intézkedések esküvel megerősített keresettel kérelmezhetőek. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosítandó adósság vagy követelés eredetét és típusát: ha a biztosítandó jogosultság valamely adósság vagy pénzösszeg kifizetésével rendezhető követelés, a követelésben az összeget fel kell tüntetni.

2.2 A főbb feltételek

E végzéseket bíróság bocsátja ki. A máltai és a gozói Törvényszék alsóbírósági hatáskörben az alperes esküjére való hivatkozással nem adhat ki vagyonleltárra vonatkozó vagy indulást megtiltó végzést. Továbbá jogok vagy követelések biztosítása céljából nem adható ki lefoglalásra vagy harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés a kormány ellen. Jogok vagy követelések érvényesítésének biztosítása céljából nem adható ki lefoglalásra vagy harmadik személynél történő lefoglalásra vonatkozó végzés a fegyveres erők tagjai ellen vagy a teljes egészében a máltai kormány szolgálatában álló hajó ellen, ha az adott személy Máltán tartózkodik a fegyveres erőkkel vagy azzal a hajóval, amelynek szolgálatában áll. Jogok vagy követelések érvényesítésének biztosítása céljából nem adható ki az indulás megtiltására vonatkozó végzés a kapitány, tengerész vagy más, rendszeres alkalmazásban álló személy ellen, ha a hajó, amelynek szolgálatában áll, megszerezte a biztonsági engedélyt, vagy a gőzhajókon alkalmazott, bármilyen rangú géptiszt ellen.

Minden esetben Málta Törvényei 12. fejezetének 829. és az azt követő szakaszaira kell hivatkozni. Egyes esetekben külön jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az ezen intézkedések hatálya alá tartozó eszközök egyaránt lehetnek ingó és ingatlan eszközök. Lefoglalási végzést működő üzleti vállalkozás ellen is ki lehet adni. A tíz méternél hosszabb tengeri járművek és repülőgépek ellen is kiadható biztosítási lefoglalási végzés.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ezek hatása az intézkedés jellegétől függően változik, de általában sem az ingó-, sem az ingatlanvagyon nem értékesíthető vagy ruházható át harmadik félre.

A vagyonleltárra vonatkozó végzés az ingóságokra vonatkozó jogosultság biztosítása érdekében adható ki: annak érdekében, hogy a kereset benyújtója érvényesíthesse jogát, szükséges lehet, hogy ezen ingóságok megőrizzék tényleges helyüket vagy állapotukat. Az ingó vagyon lefoglalására irányuló végzés esetén a hivatalvezető az adósnál lefoglalja a kérelemben foglalt cikket vagy cikkeket. A működő üzleti vállalkozás elleni lefoglalási végzés megőrzi a működő vállalkozás eszközeinek összességét, az engedélyeket és a cégértéket is beleértve, valamint elrendeli a vállalkozás részben vagy egészben történő értékesítésének tilalmát, és a vállalkozás működésben tartását. A bíróság azonban nem fogadja el a végzésre irányuló keresetet, ha meggyőződött arról, hogy a fizetendő összeg biztosításának más módjai is vannak. Ezzel szemben a tengeri járművekre és repülőgépekre kiadott lefoglalási végzés azzal a joghatással jár, hogy a több mint tíz méter hosszú tengeri járművet vagy repülőgépet lefoglalják az adóstól, azt a vagyontárgy helye szerint illetékes hatóságnak átadják, és elrendelik, hogy az említett hatóság a lefoglalt tengeri járművet vagy repülőgépet ne bocsássa el, és ne tegye lehetővé az adós számára, hogy a járművet bármely módon, egészben vagy részben elidegenítse, vagy hogy a járműhöz kapcsolódó jogokat bárkire átruházza. A tiltó végzés célja, hogy valamely személyt eltiltsanak olyan cselekmény megtételétől, amellyel kárt okozhatna a végzés elrendelését kérő személynek.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A bíróság vagy a végzést elrendelő fél általi visszavonásig minden biztosítási végzés a jogerőre emelkedés utáni tizenöt napon át marad hatályban.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Ezen intézkedések ellen nem lehet fellebbezni. Van azonban lehetőség viszontkereset benyújtására. Ebben az esetben az alperes, aki ellen biztosítási intézkedést rendeltek el, kérelmet nyújthat be azon a bíróságon, amely a biztosítási intézkedést elrendelte, vagy ha bírósági eljárásra került sor, az alperes kérelmezheti az ügyében eljáró bíróságnál a biztosítási intézkedés visszavonását, akár egészben, akár részben, a következő okok valamelyikének fennállásakor:

  • a biztosítási intézkedés már nem hatályos;
  • a biztosítási intézkedés elrendeléséhez törvény által előírt feltételek ténylegesen már nem állnak fenn;
  • más megfelelő biztosítékkal is teljesíthető a biztosítási intézkedést kérelmező személy követelése, vagy más biztosítási intézkedés elrendelésével, vagy ha a követelés teljesítése a bíróság által elfogadható más biztosítékkal is biztosítható; vagy
  • ha bebizonyosodik, hogy a követelt összeg első látásra nem indokolt vagy túlzott mértékű; vagy
  • ha a bíróság az adott biztosítékot elégségesnek minősíti; vagy
  • ha bebizonyosodik, hogy az adott körülmények között ésszerűtlen lenne részben vagy egészben hatályban tartani a biztosítási intézkedést, vagy, hogy a biztosítási intézkedés részben vagy egészben már nem szükséges vagy indokolt.
Utolsó frissítés: 22/03/2017

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Hollandia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Melyek az intézkedések különböző típusai?

Kétféle intézkedés létezik: ideiglenes intézkedések és biztosítási intézkedések.

Az ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folytatott eljárásban történő bírósági ítélethozatalt megelőző intézkedések. Az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott bírósági ítélet helybenhagyhatja vagy hatályon kívül helyezheti az ideiglenes intézkedést.

A biztosítási intézkedések a kötelezettségek adós általi teljesítésének biztosítására szolgáló intézkedések. Ezen intézkedések lehetővé teszik a hitelezők számára, hogy fedezzék magukat annak kockázatával szemben, hogy nem kapják meg, ami jár nekik.

A bíróság ideiglenes és biztosítási intézkedéseket rendelhet el az adós vagyonára. A hitelező a törvény erejénél fogva jogosult az ítélethozatal, sőt akár az eljárás előtt is bizonyos, csak az ítélethozatal után gyakorolható jogok védelmét szolgáló intézkedéseket kérni. Ezek célja annak megakadályozása, hogy a másik fél illuzórikussá tegye a hitelező megtérítési jogát például az áruk értékesítése, elrejtése, elajándékozása vagy kézi-, illetve jelzáloggal való megterhelése révén.

1.1. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedések a kifejezetten azok elrendelésére irányuló eljárásokban vagy a bíróság előtt az ügy érdemében folyamatban lévő eljárásokban hozhatók.

Különös szabályok vonatkoznak a házasság felbontására irányuló eljárásokban hozandó ideiglenes intézkedésekre.

1.2. Biztosítási intézkedések

A. Zárlat (conservatoir beslag)

A bíróság engedélyt adhat a hitelezőnek az adós vagyonának azzal a céllal történő zárolására, hogy a zárlatot foganatosító személy által érvényesített jog megállapításáig biztosított legyen a vagyon megőrzése.

A zárlatnak négy típusa létezik:

  1. Követelések behajtását szolgáló zárlat (conservatoire verhaalsbeslagen). A vagyon zárolására azt követően kerül sor, hogy a bíróság a pénzkövetelés teljesítését rendelte el.
  2. Ingóság kiadását vagy áruk átadását szolgáló zárlat (conservatoir beslag tot afgifte van roerende zaken of levering van goederen). Ebben az esetben a jogok tulajdonosként vagy az átadás kedvezményezettjeként való megőrzésének biztosítása érdekében kerül sor zárlat elrendelésére az adóssal szemben.
  3. Előzetes házassági zárlat (conservatoir marital beslag). A házasság felbontását, különválást vagy a házastársi vagyonközösség megszüntetését kérő házastárs foganatosíthatja e zárlatot annak megakadályozása érdekében, hogy a megosztás előtt kivonják a javakat a közösségből.
  4. Bizonyíték megőrzését szolgáló zárlat (conservatoir bewijsbeslag). E zárlat célja a bizonyítékok védelme.

B. Bírósági letétbe helyezés

Ezen intézkedés alapvetően olyan esetekhez kapcsolódik, amelyekben a zárolt dolgok elvonásának veszélye áll fenn. A zárlatot foganatosító személy kérelmére a bíróság elrendeli a zárolt vagy zárolandó dolgoknak a bíróság által kijelölt letéteményes részére történő átadását.

A bírósági letétbe helyezés zárlattól függetlenül is elrendelhető.

C. Felügyelet alá helyezés

A tulajdonjogi vita tárgyát képező vagyon felügyelet alá helyezhető a bíróság által. Például: vita áll fenn egy társaság értékesítéséhez való jogot illetően. A társaság vagyontárgyainak zárolása vagy bírósági letétbe helyezése akadályozhatja üzleti tevékenységének folytatását. Az eljárás ideje alatt a vagyonfelügyelő működtetheti a társaságot.

D. Zár alá vétel és leltárkészítés

Az alkerületi bíróság (kantonrechter) engedélyével közjegyző által zár alá vehetők a valamely hagyatékba tartozó vagy bizonyos közös tulajdonban lévő vagyontárgyak. Ügyvédre nincs szükség. Ezen intézkedés alkalmazására ritkán kerül sor. Azt például örökösök, a túlélő házastárs vagy bejegyzett élettárs, végrehajtók és a közös tulajdonban lévő vagyon valamely hányada felett (korlátozott) jogosultsággal rendelkező személyek kérhetik.

A zár eltávolítását is az alkerületi bíróságtól kell kérni.

Többek között a fent említett személyek kérelmére az alkerületi bíróság közjegyző általi leltárkészítést rendelhet el. Ügyvédre nincs szükség. Az intézkedés a hagyaték nagyságának (és értékének) meghatározására szolgál. A kérelem a zár alá vétel vagy a zár eltávolítása iránti kérelemmel együtt is előterjeszthető. Az intézkedés a hagyaték összes vagyontárgyának és tartozásának rövid ismertetését és – valamelyik fél kérelmére – az ingóságok értékének felbecsülését foglalja magában. Ha a felek nem jutnak megegyezésre a hites becsüs(ök) kijelölését illetően, a közjegyző jelöli ki ő(ke)t.

1.3. Előzetes végrehajthatóság

Szükség esetén a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, és kivéve, ha az ügy jellege ezt kizárja – minden esetben előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét. Ha az nem jogszabályból következik, az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást a felperesnek kell kérnie. A bíróság nem rendelkezhet erről hivatalból.

Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet azonnal végrehajtható akkor is, ha a határozattal szemben kifogást, fellebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő. Az ítélet részben vagy egészben is végrehajthatónak nyilvánítható. Az ítélet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítás nélkül is végrehajtható, bár annak végrehajtását felfüggesztik fellebbezés benyújtása esetén. Ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánítják, annak végrehajtása azt követően is folytatható vagy akár megindítható, hogy fellebbezést nyújtottak be az ítélettel szemben.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A. Zárlat

Zárlat foganatosítására a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírójának engedélyével kerülhet sor. Az engedély iránti kérelmet ügyvéd nyújtja be. A bíró főszabály szerint a felperes követeléseire támaszkodhat. Az adós meghallgatására főszabály szerint nem kerül sor. A bírósági végzés rendszerint még aznap megszületik. Pénzkövetelés esetén a bíró meghatározza azt az összeget, amelyre az engedély vonatkozik. A bíró a zárlat által esetlegesen okozott károkat fedező biztosíték adását rendelheti el.

A zárlat foganatosítására a végrehajtó által kézbesített bírósági végzés útján kerül sor. Az a zárlatot foganatosító személy, akiről később kiderül, hogy jogellenesen foganatosított zárlatot, kártérítésre kötelezhető.

A zárlat engedélyezésére irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/) és végrehajtói díj (A link új ablakot nyit meghttp://www.kbvg.nl/).

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezést a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója rendeli el a zárlatot foganatosító fél kérelmére. A zárlat alá vont fél és minden más érdekelt fél meghallgatására sor kerül, kivéve, ha ezt sürgető körülmények kizárják. A végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A bíróság biztosíték adását rendelheti el.

A kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója zárlattól függetlenül is elrendelhet bírósági letétbe helyezést.

A bírósági letétbe helyezésre irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/) és végrehajtói díj.

C. Felügyelet alá helyezés

Az érdekelt fél kérelmére a kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója felügyelet alá helyezi a vitatott vagyont. Az intézkedés nem kapcsolódik a zárlathoz. A vagyon zárolása nem korlátozza a vagyonfelügyelő hatásköreit. Az intézkedés bármely vagyontárgyra, ingó és ingatlan vagyonra és vagyoni jogra kiterjedhet. A felügyelet alapvető célja, hogy – például az eljárás ideje alatt – biztosított legyen a társaság vagyontárgyainak független harmadik fél általi folyamatos kezelése.

A felügyelet alá helyezésre irányuló eljárás például az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/) és vagyonfelügyelői illetmény.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárás az ügy érdemében folytatott eljárástól teljesen függetlenül indítható meg, és azt nem kell ez utóbbi eljárásnak követnie.

A kerületi bíróság ideiglenes intézkedésekről határozó bírója minden ügyben hatáskörrel rendelkezik ideiglenes intézkedések esetleges elrendelésére. Az alkerületi bíróság bírója szintén hatáskörrel rendelkezik azokban az ügyekben, amelyekben neki kell ítéletet hoznia az ügy érdemében folytatott eljárásban. Az általános illetékesség mellett különös illetékességgel rendelkezik az a bíróság, amelynek illetékességi területén az intézkedést meg kell hozni. Az ügy érdemében folytatott eljárásban kérhető minden kötelezés vagy tiltás kérhető ideiglenes intézkedés iránti eljárásban is. Pénzkövetelések bizonyos feltételek mellett fogadhatók el (lásd a 2.2. pontot).

Az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró előtti eljárásban a felperesnek ügyvéd segítségét kell igénybe vennie. Az alperes igénybe veheti ügyvéd segítségét. Az alkerületi bíróság bírója előtti eljárásban a felek ügyvéd nélkül is eljárhatnak. A tárgyalás szóbeli és nem alakszerű. Az ítélethozatalra általában néhány héten belül kerül sor. A bíróság hivatalból előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja az ideiglenes intézkedést. Az „ideiglenes” azt jelenti, hogy a határozat jogilag megváltoztatható. Az ügy érdemében folytatott bármely eljárásban hozható eltérő ítélet.

Ezen eljárás az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/), végrehajtói díj (A link új ablakot nyit meghttp://www.kbvg.nl/) és a felperes esetében ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/).

Ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folyamatban lévő bírósági eljárásokban is hozhatók; ezen intézkedések a per időtartamára szólnak. A kért ideiglenes intézkedésnek kapcsolódnia kell az ügy érdemében folytatott eljárás tárgyát képező követeléshez. Ilyen eljárásra ritkán kerül sor.

Házasság felbontásával kapcsolatos ügyekben az eljárás időtartamára és azt követő bizonyos időre kérhetők ideiglenes intézkedések. Példák: a házastársak lakóhelye, a mindennapi használatra szánt vagyontárgyak, a gyermekek és az egyik házastárs által a másiknak fizetendő tartásdíj.

Ezen intézkedéseket külön kérelemben kell kérni a házasság felbontására irányuló eljárás előtt, alatt vagy akár után addig, amíg azok hatása megszűnik. Az eljárás szóbeli szakaszát legkésőbb a benyújtást követő harmadik héten meg kell kezdeni, a bíró pedig a lehető leggyorsabban határoz.

Ezen eljárás az alábbi költségekkel jár: bírósági illeték (A link új ablakot nyit meghttp://www.rechtspraak.nl/) és ügyvédi költségek (A link új ablakot nyit meghttp://www.advocatenorde.nl/).

E. Előzetes végrehajthatóság

Az idézés nyomán induló rendes eljárásokban a bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, és kivéve, ha az ügy jellege ezt kizárja – a felperes kérelmére részben vagy egészben előzetesen végrehajthatónak nyilváníthatja ítéletét. Az előzetesen végrehajthatónak nyilvánítást biztosítékadástól teheti függővé. Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban hivatalból is elrendelheti az előzetes végrehajthatóságot. Ugyanez vonatkozik a keresetlevél nyomán induló eljárásokra is.

2.2 A főbb feltételek

A. Zárlat

A kérelemnek tartalmaznia kell bizonyos információkat: a foganatosítandó zárlat jellegét és a kérelmező által hivatkozott jogot, valamint pénzkövetelés esetén annak (maximális) összegét is. Emellett a foganatosítandó zárlattól függően bizonyítani kell, hogy megalapozott-e vagy sem az elvonástól való félelem. Sürgető érdeknek nem kell fennállnia.

B. Bírósági letétbe helyezés

Zárlatot foganatosító személy kérelme esetén nem kell fennállnia sürgősségnek. Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban mindazonáltal a felperes sürgető érdekének kell fennállnia. Nem kell bizonyítani az elvonás veszélyének fennállását.

C. Felügyelet alá helyezés

Ez ideiglenes intézkedés iránti eljárással jár, ezért a felperes sürgető érdekének kell fennállnia. Nem kell bizonyítani az elvonás veszélyének fennállását.

D. Ideiglenes intézkedések

Ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban a felperes sürgető érdekének kell fennállnia, a bíróság mérlegeli a felek érdekeit, és a határozat ideiglenes intézkedést rendel el. A felperes sürgető érdekének nem kell az alperessel kapcsolatos körülményekben állnia. A követelés vitatott vagy vitatható lehet. Szigorúbb követelmények vonatkoznak az ideiglenes intézkedések iránti eljárásokban a pénzkövetelések elfogadhatóságára. A felperes sürgető érdekét sokkal alaposabban meg kell vizsgálni, és a visszafizetés lehetetlenségének kockázatát – amely az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításhoz vezethet – szintén figyelembe kell venni az érdekek mérlegelésekor. Minden kerületi bíróságon lefolytatható termékértékesítési és/vagy szolgáltatásnyújtási szerződésből eredő, nem vitatott vagy észszerűen nem vitatható követelésekkel kapcsolatos ideiglenes követelésbehajtási eljárás.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban és az ügy érdemében folytatott más eljárásokban hozandó ideiglenes intézkedéseket illetően nem állnak fenn az ügy vitathatóságával vagy sürgősségével kapcsolatos követelmények. Az elvonás veszélye sem bír jelentőséggel.

E. Előzetes végrehajthatóság

Nem alkalmazandó.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

A biztosítási intézkedések célja egy ténybeli vagy jogi helyzet fenntartása a (jogorvoslati) jogok megőrzése céljából. Az ideiglenes intézkedések célja egy ténybeli vagy jogi helyzet létrehozása az ügy érdemében folytatott eljárásban történő ítélethozatalt megelőzően.

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A. Zárlat

Főszabály szerint bármilyen típusú vagyontárgy zárolható a közszolgáltatásokra szánt vagyontárgyak és a polgári perrendtartás (Wetboek van Burgerlijke Rechtsvordering) 447., 448. és 712. cikkében felsorolt eszközök kivételével. A munkabérek és időszakonként visszatérő fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos más követelések bizonyos hányada nem zárolható. Korlátozott jog vagy vagyontárgyban fennálló részesedés is zárolható. Az ilyen vagyontárgyak zárolására vonatkozó szabályok ebben az esetben megfelelően alkalmazandók (a polgári perrendtartás 707. cikke).

B. Bírósági letétbe helyezés

Nyilvántartásba nem vett vagyontárgynak minősülő ingóság.

C. Felügyelet alá helyezés

Minden olyan vagyontárgy, amelynek tekintetében vitatott a jogosultság.

D. Ideiglenes intézkedések

Bármilyen típusú vagyontárgy követelés tárgyát képezheti az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban, vagy ideiglenes követelés tárgyát az ügy érdemében folytatott eljárásban.

E. Előzetes végrehajthatóság

Nem alkalmazandó.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A. Zárlat

A zárlat következménye a zárolt vagyontárgyak befagyasztása. A zárlat alá vont fél nem értékesítheti, ajándékozhatja el, terhelheti meg vagy adhatja bérbe stb. a vagyontárgyat. A vagyontárgy feletti rendelkezés képességének e hiánya viszonylagos: az csak a zárlatot foganatosító személlyel szemben áll fenn. Harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak zárolása esetén e harmadik személynek is tartózkodnia kell minden további kifizetéstől vagy a vagyontárgy átadásától. A jóhiszemű harmadik szerző fél mindazonáltal védelmet élvez bizonyos feltételek mellett. Harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak zárolása esetén e harmadik személy köteles bejelenteni, hogy mit tart a birtokában a zárlat alá vont fél nevében. A zárolt vagyontárgyak elvonása büntetendő.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezett vagyontárgyak elvonása büntetendő.

C. Felügyelet alá helyezés

A vagyontárgyakat a vagyonfelügyelő kezeli.

D. Ideiglenes intézkedések

A végrehajtás kikényszerítésére gyakran kényszerítő bírság útján kerül sor.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A. Zárlat

Zárlat engedélyezésekor a bíróságnak minden esetben határidőt kell szabnia a keresetlevélnek az ügy érdemében folytatott eljárásban történő benyújtására. Ha az ügy érdemében még nincs folyamatban eljárás, a bíróság a zárlatra vonatkozó engedélyben a zárolástól számított legalább nyolc napos határidőt szab az eljárás ügy érdemében történő megindítására. Csak a biztosítékként zárolt követelés megfizetésére vonatkozó végrehajtható okirat megszerzésére irányuló eljárás tekinthető az ügy érdemében folytatott eljárásnak. A bíróság időközben megszüntetheti a zárlatot a zárolt vagyontárgyak tulajdonosa vagy egy másik érdekelt fél kérelmére. A bíróság által szabott határidő túllépése esetén a zárlat megszűnik.

A zárlat akkor válik végrehajtóvá, ha a zárlatot foganatosító személy végrehajtható okiratot szerzett, és ezen okiratot kézbesítették a zárlat alá vont félnek (harmadik személy birtokában lévő vagyontárgyak esetében pedig a harmadik félnek is).

Ha az ügy érdemében folytatott eljárásban indított keresetet jogerősen elutasítják, a zárlat megszűnik. A zárlat megszüntethető a zárlat alá vont fél kérelmére.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétet az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró szüntetheti meg az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban érdekelt bármelyik fél kérelmére. Szükség esetén e bíró meghatározza, hogy a letéteményesnek melyik fél részére kell kiadnia a vagyontárgyat. A bírósági letét alapjául szolgáló zárlat megszűnése a bírósági letét megszűnését vonja maga után. A letéteményes ebben az esetben átadja a vagyontárgyat a zárlat alá vont félnek. Ha a jogerősen vagy előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet meghatározta, hogy melyik fél jogosult a vagyontárgyra, a letéteményes e személynek adja ki a vagyontárgyat.

C. Felügyelet alá helyezés

Ha az ügy érdemében folytatott eljárásban még nem került sor a követelés bíróság elé terjesztésére, azt a bíróság által meghatározandó határidőn belül elő kell terjeszteni. E határidő túllépése esetén a felügyelet megszűnik.

Ha a jogerősen vagy előzetesen végrehajthatónak nyilvánított ítélet meghatározta, hogy melyik fél jogosult a vagyontárgyra, a vagyonfelügyelő e személynek adja ki a vagyontárgyat. A felügyelet a felek közös döntése nyomán szűnik meg, vagy valamelyikük kérelmére az ideiglenes intézkedésekről határozó bíró szünteti meg azt.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedések az ügy érdemében folytatott eljárásban történő bírósági ítélethozatalig hatályosak.

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásokban eljáró bíró az intézkedések időbeli hatályát is korlátozhatja, vagy azokat az ügy érdemében folytatandó eljárás bizonyos határidőn belüli megindításától teheti függővé. Az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott ideiglenes intézkedések is hatályukat vesztik az említett eljárás idő előtti lezárultával.

A házasság felbontására irányuló eljárásokban hozott ideiglenes intézkedések hatályban maradhatnak a házasság felbontását követő bizonyos ideig. Azok módosíthatók vagy visszavonhatók. A házasság felbontására irányuló eljárás előtt hozott ideiglenes intézkedések hatályukat vesztik, ha a házasság felbontása iránti kereset megindítására nem kerül sor az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat meghozatalától számított négy héten belül.

E. Előzetes végrehajthatóság

A fellebbviteli bíróság felfüggesztheti a végrehajtást. A felfüggesztés végrehajtási eljárásban is elrendelhető.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Általános szabályok

Kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő az ítélettel szemben.

A távollétében elmarasztalt fél négy héten belül (a határidő kezdete változó) kifogást nyújthat be az alperes távollétében ítéletet hozó bírósághoz.

A pervesztes fél (1750 eurót meghaladó összegek tekintetében) az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül fellebbezést nyújthat be a fellebbviteli bírósághoz.

A pervesztes fél az első és legmagasabb fokon vagy fellebbezés nyomán történő ítélethozatal napjától számított három hónapon belül felülvizsgálati kérelmet terjeszthet Hollandia legfelsőbb bírósága (Hoge Raad der Nederlanden) elé.

A fellebbviteli bírósághoz fellebbezés nyújtható be, Hollandia legfelsőbb bírósága elé pedig felülvizsgálati kérelem terjeszthető valamely végzéssel szemben.

A felperes és a tárgyaláson megjelent érdekelt felek az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül, más érdekelt felek pedig a bírósági határozat velük való közlésétől számított három hónapon belül nyújthatnak be fellebbezést.

Az előző bíróságok valamelyike előtt megjelent felek az ítélethozatal napjától számított három hónapon belül terjeszthetnek elő felülvizsgálati kérelmet.

E jogorvoslati kérelmeknek halasztó hatálya van a végrehajtásra, kivéve, ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánították.

A. Zárlat

Nincs helye jogorvoslatnak zárlat foganatosításának engedélyezése ellen (a polgári perrendtartás 700. cikkének (2) bekezdése). A zárlatot foganatosító személy fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élhet a követelést elutasító határozattal szemben.

B. Bírósági letétbe helyezés

A bírósági letétbe helyezés zárlatot foganatosító személy kérelmére történő elrendelése esetén nincs helye jogorvoslatnak a végzés ellen.

A kérelmező fellebbezéssel, majd felülvizsgálati kérelemmel élhet a követelés elutasításával szemben.

Az ideiglenes bírósági végzéssel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

C. Felügyelet alá helyezés

A vagyon felügyelet alá helyezését elrendelő végzéssel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő.

D. Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban vagy az ügy érdemében folytatott eljárásban hozott ideiglenes intézkedésekkel szemben kifogás, fellebbezés és felülvizsgálati kérelem terjeszthető elő. A házasság felbontására irányuló eljárásban hozott ideiglenes intézkedések ellen nincs helye fellebbezésnek és felülvizsgálati kérelemnek.

E. Előzetes végrehajthatóság

Ha az ítéletet nem nyilvánították előzetesen végrehajthatónak, ez a fellebbezési, felülvizsgálati vagy végrehajtási eljárásban is kérhető. Ha az ítéletet előzetesen végrehajthatónak nyilvánították, a fellebbviteli bíró felfüggesztheti a végrehajtást. Erre nincs lehetőség felülvizsgálati eljárásban. A felfüggesztés végrehajtási eljárásban is elrendelhető.

Utolsó frissítés: 09/02/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata német nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Ausztria

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedések lehetnek ideiglenes vagy megelőző intézkedések. Az osztrák jog az alábbi biztosítási intézkedésekről rendelkezik:

  • bizonyítékok biztosítását szolgáló intézkedések;
  • fedezet kényszerértékesítését célzó intézkedések;
  • ideiglenes intézkedések.

Mindezen biztosítási intézkedések közös jellemzője, hogy a feleknek nem kell bizonyítaniuk a követelést, hanem csak prima facie (első látásra elfogadható) bizonyítékot kell a bíróság elé terjeszteni (azaz a követelést hihető módon kell igazolniuk).

Az ideiglenes intézkedések a legfontosabbak ezen intézkedések közül, ezért az alábbi magyarázatok inkább ezekre korlátozódnak.

Az ideiglenes intézkedések végzés formájában hozott bírósági döntések, amelyekkel a jövőbeli végrehajtást biztosítják, vagy amelyekkel meghatározott időre szabályozzák a fennálló körülményeket, vagy a fél követelésének időleges teljesítését érik el.

Az ideiglenes intézkedések tovább oszthatók az alábbi típusokra:

  • pénzfizetés biztosítására szolgáló;
  • valamely cselekvés megtételére vonatkozó követelés biztosítására szolgáló;
  • jog vagy jogviszony védelmét szolgáló intézkedések.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ideiglenes intézkedést csak kérelemre hoznak. A felek megnevezése: kérelmező és kérelmezett. Az ideiglenes intézkedések meghozatala az alábbi bíróságok hatáskörébe tartozik:

  • már folyamatban lévő eljárás során: az ugyanazon a fokon eljáró bíróság;
  • végrehajtási eljárás során: a végrehajtó bíróság;
  • peres eljárásban a főtárgyalás előtt, vagy a per és a végrehajtási eljárás között: a kérelmezettre vonatkozóan általános illetékességgel rendelkező kerületi bíróság (Bezirksgericht);
  • ezekhez képest másodlagosan az intézkedés tárgya által meghatározott illetékességi ok szerinti bíróság, vagy a harmadik személy adós állandó vagy ideiglenes tartózkodási helye szerinti bíróság, vagy pedig az első végrehajtási tárgyalást bonyolító kerületi bíróság.

Mivel az eljárás a végrehajtási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően zajlik, első fokon nem kötelező a jogi képviselet.

A tényleges végrehajtási cselekményeket (például a bíróság által elrendelt lefoglalás) hivatalból végzik el (a végrehajtók). Az ideiglenes intézkedés költségeit, amely a biztosítandó követelés értékétől függ, először a kérelmezőnek kell viselnie. A kérelmező csak akkor követelheti költségeinek megtérítését, ha az alapeljárásban pernyertes lett – az ilyen költségtérítési igényt az alapeljárás részeként terjesztik elő. A kérelmezett azonban jogosult a költségek megtérítésére az ideiglenes intézkedés elrendelésekor, ha ő lett pernyertes.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés meghozatalának szükséges feltétele a kérelmező részéről előterjesztett kérelem, amelyben egy pénzbeli követelés, egy nem pénzbeni, hanem egyéb teljesítésre vonatkozó követelés vagy vitatott jog vagy jogviszony meglétét állítja, és azt prima facie bizonyítékkal igazolja, továbbá kockázat fennállását állítja és igazolja.

Pénzbeli követelés biztosításához szükséges ideiglenes intézkedés megszerzéséhez a kérelmezőnek prima facie bizonyítékot kell nyújtania valamely szubjektív kockázatról; azaz prima facie bizonyítékkal igazolnia kell, hogy az intézkedés hiányában a kérelmezett olyan lépéseket tesz, amelyekkel meghiúsítja vagy megbonyolítja a pénzkövetelés behajtását.

Az ideiglenes intézkedések egyéb fajtái esetében csak egy objektív kockázatot kell prima facie bizonyítékkal igazolni, azaz azt, hogy az ideiglenes intézkedés nélkül a követelés érvényesítése és behajtása jelentős akadályokba ütközne vagy lényegesen bonyolultabb lenne, különösen a fennálló körülmények megváltozása következtében.

A pénzbeli követelés biztosítására szolgáló és az egyéb fajtájú ideiglenes intézkedések esetében a kockázat igazolására elegendő annak prima facie módon történő bizonyítása, hogy a követelést olyan államokban kell végrehajtani, ahol annak végrehajtását sem nemzetközi megállapodás, sem az uniós jog nem garantálja.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A végrehajtásról szóló törvénykönyv (Exekutionsordnung) a pénzbeli követelés biztosítására szolgáló valamennyi rendelkezésre álló eszközt felsorolja. Ezek a következők:

  • ingó vagyontárgyak lefoglalása és kezelése;
  • ingó vagyontárgyak elidegenítésére vagy megterhelésére vonatkozó tiltó végzés;
  • harmadik félre vonatkozó tiltó végzés;
  • a kérelmezett ingatlanvagyonának kezelésére irányuló intézkedések;
  • az ingatlanvagyon elidegenítésére vagy megterhelésére, vagy az arra vonatkozó jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére vonatkozó tiltó végzés.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ezen intézkedések joghatásai a nyújtott biztosítéktól függően eltérőek lehetnek. Az ingó vagyontárgyak lefoglalásának és kezelésének hatása az, hogy a vagyontárgyakat elviszik a kérelmezett közvetlen személyes hatóköréből. Ez annyit jelent, hogy a lefoglalt és kezelt vagyontárgyak esetében még a jogszerű elidegenítés is érvénytelen. A jogszabályok a bíróságot széles mérlegelési jogkörrel ruházzák fel a lefoglalt és kezelés alatt lévő tárgyak feletti „szükséges és hasznos” rendelkezés megítéléséhez, az értékcsökkenés vagy a dolgokból elérhető bevétel csökkenésének megelőzése érdekében. Ez a rendelkezés lehet például a tárolt romlandó áru értékesítése is.

Az ingó dolgok feletti minden olyan rendelkezés, amely a rendelkezési és terhelési tilalomba ütközik, teljes egészében érvénytelen.

A bíróság által harmadik személyekre kiadott tiltó végzés eltiltja a kérelmezettet attól, hogy harmadik felekkel szembeni kövelésével rendelkezzen vagy azt behajtsa. Ugyanakkor a bíróság elrendeli, hogy a harmadik felek a bíróság további értesítéséig ne fizessék meg a kérelmezettel szemben fennálló tartozásaikat, ne adjanak át részére semmiféle neki járó dolgot, és ne tegyenek olyan lépést, amellyel meghiúsítanák vagy jelentősen megbonyolítanák a végrehajtást a követelés, vagy az esedékes vagy leszállítandó dolgok vonatkozásában. Más szóval a harmadik személy adósnak csak valamely kötelezettség teljesítését vagy a teljesítés megakadályozását lehet megtiltani, de a kérelmező részére történő fizetést vagy valamely jog gyakorlását nem. A tilalom harmadik fél általi nemteljesítése kártérítési felelősséget keletkeztet. A törvény azonban nem szabályozza egyértelműen, hogy a tilalomba ütköző elidegenítés érvénytelen-e, és e tárgyban a jogi vélemények megoszlanak Ausztriában.

A bíróság által kijelölt és felügyelt gondnok (vagyonkezelő) végzi a kérelmezett ingatlanának kezelését.

Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, hogy az adós tulajdonával vagy az ingatlan-nyilvántartásba annak vonatkozásában bejegyzett jogokkal nem rendelkezhet, és ingatlantulajdonát nem terhelheti meg. E bejegyzéssel összhangban a kérelmezett önkéntes rendelkezési jogai az ingatlan vagy az annak vonatkozásában fennálló jog és az ingatlan-nyilvántartás megfelelő bejegyzéseinek tekintetében megengedhetőek, de a kérelmezőre vonatkozóan csak korlátozott hatással bírhatnak. A harmadik személy csak akkor szerez teljes jogosultságot a kérelmezővel szemben és akkor töröltetheti a tilalmat, ha a bíróság jogerősen elutasítja a kérelmező követelését, vagy az ideiglenes intézkedést egyéb módon hatályon kívül helyezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Az ideiglenes intézkedés csak egy meghatározott ideig hajtható végre, bár ez meghosszabbítható a kérelmező kérelmére. Ha az ideiglenes intézkedést az érdemi eljáráson kívül rendelik el, a bíróságnak lehetővé kell tennie a keresetindítást vagy végrehajtási kérelem előterjesztését, olyan ésszerű határidő kitűzésével, amelyen belül a biztosított követelést indokolni kell. A kérelmezett megállíthatja az intézkedés végrehajtását, és elérheti a már végrehajtott intézkedés megszüntetését egy megváltási összeg letétbe helyezésével.

Az ideiglenes intézkedést kérésre vagy hivatalból el kell törölni, ha

  • a követelés igazolására biztosított határidő lejárt, eredménytelenül;
  • az ideiglenes intézkedést szélesebb hatókörben hajtották végre, mint amely a kérelmező védelméhez szükséges volt;
  • az ideiglenes intézkedést indokoló körülmények többé már nem állnak fenn:
  • a kérelmezett megváltási összeget vagy biztosítékot helyezett letétbe;
  • az intézkedés okai többé már nem állnak fenn.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az ideiglenes intézkedésre irányuló eljárásban két fellebbezési lehetőség van, amelyek azonban nem késleltetik az eljárást:

  • az ideiglenes intézkedés ellen benyújtott kifogás: az a fél, vagy az a harmadik személy adós, akivel szemben ideiglenes intézkedés alkalmazását kérték, 14 napon belül kifogással élhet, ha korábban meghallgatásukra nem került sor. A tisztességes tárgyalás biztosítására új bizonyítékokat lehet előterjeszteni. Az elsőfokú bíróság zártkörű tárgyaláson dönt a kifogásról, és határozatot hoz;
  • fellebbezni lehet az ideiglenes intézkedési eljárásban hozott határozatok ellen is (Rekurs). E fellebbezés benyújtásának határideje 14 nap. Ez a fellebbezési eljárás írásbeli eljárás, amelynek során nem lehet új bizonyítékot benyújtani. Jogkérdésben is megengedett az ideiglenes intézkedést megerősítő határozat elleni fellebbezés benyújtása, az ideiglenes intézkedés elutasítása ellen azonban nem lehet fellebbezni.

Különszabályok:

A törvény rendelkezik a következőkről:

  • (az elvált) házastárs ideiglenes szállásának meghatározása;
  • házassági vagyon és megtakarítások időszakos szabályozása, használata vagy biztosítása;
  • a gyermek ideiglenes szállásának meghatározása;
  • családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
  • erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
  • időszakos bérleti díj;
  • magánélet megsértésének megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések;
  • valamely házastárs sürgős elhelyezési igényének kielégítését célzó intézkedések.

E különszabályok közül különös jelentőséggel bírnak a családon belüli erőszak megakadályozását célzó ideiglenes intézkedések. Ausztriában nagyon egyszerű és hatékony rendszer működik a családon belüli erőszak megakadályozására, amely lehetővé teszi az erőszakos családtagnak a családból való kizárását és visszatérésének tilalmát. Ha az egyik személy erőszakos viselkedése miatt nem várható el a másik személytől, hogy vele találkozzon, az erőszakos viselkedésű személynek azt is megtilthatják, hogy bizonyos helyeket felkeressen vagy a másik személlyel kapcsolatba lépjen. A legfontosabb elem az, hogy a családon belüli erőszak megakadályozása céljából ez a rendszer különösen támogatja a szoros együttműködést a rendőrség, a bíróság, a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő helyi szervezet és – ha a kiskorú gyermekek is érintettek – a gyermek- és ifjúságvédelmi hivatal között.

A rendőrségre vonatkozó jogszabályok az élet, egészség vagy szabadság elleni veszélyes támadás esetére feljogosítják a rendőrségi szerveket kitiltó határozat vagy távoltartási végzés meghozatalára, legfeljebb kéthetes időtartamra. Ha a bírósághoz ideiglenes intézkedés iránti kérelem érkezik, a végzést legfeljebb négy hétre meg lehet hosszabbítani. A rendőrség köteles tájékoztatni a családon belüli erőszak megelőzéséért küzdő helyi központot, hogy az segítséget nyújthasson az áldozatnak.

A bíróságnak továbbá az áldozat kérésére kötelessége elrendelni, hogy a személy, aki a másik személlyel való együttélést fizikai erőszak, fizikai erőszakkal való fenyegetés vagy mentális erőszak következtében ellehetetleníti:

  • hagyja el a közös otthont és annak közvetlen környezetét, továbbá
  • egészen addig ne térjen vissza a közös otthonba és annak közvetlen környezetébe, amíg a közös otthon a kérelmező sürgős elhelyezési igényének kielégítésére szolgál.

Ezen túlmenően a bíróság a családi otthonból kitiltott személyt eltilthatja bizonyos helyek felkeresésétől (például a családi otthon vagy a gyermek iskolája előtti terület), és elrendelheti, hogy az említett személy tartózkodjon a kérelmezővel való kapcsolattartástól vagy találkozástól, amennyiben ezzel az alperes komoly érdeksérelmet nem szenved.

Ha az ideiglenes intézkedést az alapüggyel összefüggésben hozták meg, mint például házasság felbontásával kapcsolatos vagy érvénytelenítési eljárással, vagyonmegosztással vagy a családi otthonra vonatkozó használati jogok rendezésével összefüggésben, az az alapeljárás jogerős befejezéséig marad érvényben. Az ideiglenes intézkedés attól függetlenül meghozható, hogy a felek továbbra is együtt élnek-e, és az alapeljárástól elkülönítve is. Azonban az alapeljárás megindulásáig az intézkedés elrendelésének időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

Ha ennek feltételei fennállnak, az ideiglenes intézkedést azonnal végre kell hajtani, akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek során a végrehajtó hatóságnak (végrehajtónak) a kérelmezett fel kell szólítania a lakás elhagyására, valamennyi kulcsát el kell vennie tőle, és azokat bírósági letétbe kell helyeznie. A családon belüli erőszak megakadályozását szolgáló ideiglenes intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a bíróság elrendelheti a rendfenntartó erőknek a rendelkezésükre álló személyi állomány igénybevételét. Ez gyakran előfordul a gyakorlatban, ami azt jelenti, hogy a családon belüli erőszak megelőzésére szolgáló ideiglenes intézkedéseket általában nem a végrehajtó, hanem a rendőrség hajtja végre.

Utolsó frissítés: 11/03/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Lengyelország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az intézkedés típusa a biztosítandó követelés jellegétől függ. A polgári perrendtartás („kodeks postępowania cywilnego”) 747. cikke értelmében a pénzkövetelések az alábbi módokon biztosíthatók:

  • ingóságok, munkabérek és illetmények, bankszámla- vagy egyéb követelések vagy más vagyoni jog lefoglalása,
  • a kötelezett személy ingatlanának kényszerjelzáloggal való megterhelése,
  • olyan ingatlanra vonatkozó rendelkezési vagy terhelési tilalom elrendelése, amelynek tekintetében nincs ingatlan- és jelzálog-nyilvántartási bejegyzés, vagy amelynek tekintetében e bejegyzés elveszett vagy megsemmisült,
  • vízi jármű vagy építés alatt álló vízi jármű tengeri jelzáloggal való megterhelése,
  • épületen fennálló szövetkezeti tulajdonjogra vonatkozó rendelkezési tilalom elrendelése,
  • a kötelezett fél vállalkozásának vagy mezőgazdasági üzemének, illetve a kötelezett személy vállalkozásának vagy annak valamely részének vagy mezőgazdasági üzemének részét képező szervezeti egység vagyonfelügyelet alá helyezése.

Pénzköveteléstől eltérő követelés biztosítására szolgáló intézkedés iránti kérelem esetén a bíróság az adott körülmények között általa megfelelőnek ítélt biztosítási intézkedést rendeli el, ideértve a pénzkövetelések biztosítására szolgáló intézkedéseket is (a polgári perrendtartás 755. cikke). A bíróság különösen

  • szabályozhatja az eljárás feleinek vagy résztvevőinek jogait és kötelezettségeit az érintett eljárás időtartamára;
  • rendelkezési tilalmat rendelhet el az eljárásban érintett dolgokra vagy jogokra vonatkozóan;
  • felfüggesztheti valamely ítélet végrehajtását vagy az arra irányuló egyéb eljárást;
  • dönthet a kiskorú gyermekek felügyeletével és a velük való kapcsolattartással összefüggő kérdésekben;
  • elrendelheti megfelelő tények bejegyzését az ingatlan- és jelzálog-nyilvántartásba vagy más megfelelő nyilvántartásba.

Az eljárás feleinek és résztvevőinek érdekeit figyelembe kell venni a biztosítási intézkedés formájának megválasztásakor, így biztosítva a jogosult személy megfelelő jogi védelmét és a kötelezett személy túlzott megterhelésének elkerülését.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárást megindítható:

  • az eljárás fele vagy résztvevője által az ügyben elsőfokú eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz benyújtott kérelem nyomán. Ha e bíróság nem állapítható meg, annak a helynek a bírósága rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, ahol a biztosítási intézkedést végre kell hajtani, vagy ennek hiányában, illetve ha a biztosítási intézkedésről szóló határozatot különböző bíróságok illetékességi területén kell végrehajtani, a varsói járásbíróság („sąd rejonowy dla m.st. Warszawy”). Az eljárás során benyújtott biztosítási intézkedés iránti kérelmet az azon fokon eljáró járásbíróság vizsgálja meg, amelyen az ügy folyamatban van, kivéve, ha ez a bíróság a legfelsőbb bíróság („Sąd Najwyższy”). Ezekben az esetekben az elsőfokú bíróság dönt a biztosítási intézkedés elrendeléséről (a polgári perrendtartás 734. cikke);
  • hivatalból azokban az esetekben, amelyekben az eljárás hivatalból is megindítható (a polgári perrendtartás 732. cikke).

A biztosítási intézkedés iránti kérelmet írásban kell benyújtani. Annak meg kell felelnie a beadványokkal szemben támasztott követelményeknek, és meg kell jelölnie a biztosítási intézkedés formáját, pénzkövetelés esetén pedig a biztosíték összegét (amely nem haladhatja meg az érvényesített követelésnek a biztosítási intézkedésről szóló határozat meghozatalának napjától számított kamatokkal és a biztosítási intézkedés költségeivel, valamint adott esetben az eljárás tervezett költségeivel növelt összegét), valamint a kérelmet megalapozó körülményeket is. Ha a biztosítási intézkedés iránti kérelmet az eljárás megindítása előtt nyújtják be, a kérelemben röviden az ügy tárgyát is ismertetni kell (a polgári perrendtartás 736. cikke).

Biztosítási intézkedés az eljárás megindítása előtt vagy az eljárás során rendelhető el. Ha a jogosult személy már végrehajtható okirattal rendelkezik, biztosítási intézkedés csak olyan követelés biztosítására rendelhető el, amelynek esetében még nem járt le a teljesítési határidő (a polgári perrendtartás 730. cikkének (2) bekezdése).

Ha a biztosítási intézkedés elrendelésére az eljárás megindítása előtt kerül sor, a bíróság meghatározza azt a határidőt, amelyen belül a biztosítási intézkedés megszüntetésének terhe mellett be kell nyújtani az eljárás megindítása iránti kérelmet. Ez a határidő nem lehet hosszabb két hétnél (a polgári perrendtartás 733. cikke).

A biztosítási intézkedés iránti kérelmet – ha különös szabály másképp nem rendelkezik – késedelem nélkül, a bírósághoz történő benyújtásának napjától számított egy héten belül meg kell vizsgálni. Ha valamely jogi aktus értelmében bizonyos kérelmeket tárgyaláson kell megvizsgálni, e tárgyalást a kérelem benyújtásának napjától számított egy hónapon belüli időpontra kell kitűzni (a polgári perrendtartás 737. cikke).

A biztosítási intézkedésre bírósági ítélet alapján kerül sor.

2.2 A főbb feltételek

Bármely, bíróság vagy választottbíróság által vizsgált polgári ügyben kérhető biztosítási intézkedés (a polgári perrendtartás 730. cikke).

A biztosítási intézkedés elrendelésének feltételei a következők: a követelést és a biztosítási intézkedéshez fűződő jogos érdeket indokolni kell. Akkor fűződik jogos érdek a biztosítási intézkedéshez, ha biztosítási intézkedés elrendelése nélkül lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz az ügyben hozott ítélet végrehajtása, vagy lehetetlen vagy rendkívül nehéz lesz az eljárás céljának elérése (a polgári perrendtartás 7301 cikke).

Jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában a biztosítási intézkedés nem irányulhat a követelés kielégítésére (a polgári perrendtartás 731. cikke).

A bíróság a biztosítási intézkedésről szóló határozat végrehajtását függővé teheti attól, hogy a jogosult fél a kötelezett félnek a biztosítási intézkedésről szóló határozat végrehajtásából eredő követelése biztosítására meghatározott összeget letétbe helyezzen, kivéve abban az esetben, ha a jogosult fél az államkincstár, valamint ha a biztosítási intézkedés tartási követelés, rokkantsági nyugdíj vagy a munkavállalót munkajogi ügyben megillető, a munkavállaló teljes havi díjazását nem meghaladó összeg biztosítására szolgál (a polgári perrendtartás 739. cikke).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Biztosítási intézkedés a következők tekintetében rendelhető el:

  • ingóságok,
  • munkabér és illetmény,
  • bankszámla- vagy egyéb követelések vagy más vagyoni jog,
  • ingatlan,
  • vízi járművek vagy építés alatt álló vízi járművek,
  • helyiségen fennálló szövetkezeti tulajdonjog,
  • vállalkozás vagy mezőgazdasági üzem, valamint vállalkozás vagy annak valamely része vagy mezőgazdasági üzem részét képező szervezeti egység.

Nem rendelhető el biztosítási intézkedés végrehajtás alól mentes dolgokra, követelésekre vagy jogokra. Romlandó áruk akkor szolgálhatnak biztosítékként, ha a kötelezettnek nincs a jogosult fél követeléseinek biztosítására alkalmas más vagyona, és az áruk azonnal értékesíthetők.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A biztosítási intézkedés elrendelésére irányuló eljárás fő célja annak biztosítása, hogy a bíróság előtt folyamatban lévő (vagy peren kívüli egyezséggel rendezni szándékozott) ügyekben a jogosult (többnyire a hitelező) védelmet nyerjen a késedelem esetleges kedvezőtlen hatásaival szemben, valamint, hogy javuljon a jogosult helyzete a végrehajtási eljárásban, ha a bírósági eljárás és a biztosítási intézkedés tárgyát végrehajtható követelés képezi. A biztosítási intézkedés révén kivételesen pénzbeli juttatásban is részesülhet a jogosult fél.

Ezen kívül a biztosítási intézkedés válaszul szolgálhat a kötelezett által a jogosult sérelmére tett lépésekre.

A biztosítási intézkedésnek a kötelezett félre gyakorolt hatásai attól függően változnak, hogy az intézkedés milyen formát ölt:

  • ingóságok lefoglalása esetén az ingóságok lefoglalás utáni kezelése nincs hatással az eljárás további menetére, és a lefoglalt ingóságokra irányuló végrehajtási eljárás a vevővel szemben is lefolytatható;
  • vállalat vagy mezőgazdasági üzem tulajdonosa bankszámlájának biztosítékként való lefoglalása esetén a kötelezett csak az aktuális munkabérek és illetmények kifizetéséhez szükséges, a bíróság által meghatározott összegeket emelheti le, a munkáltatói járulékkal és jogszabályban meghatározott egyéb összegekkel, valamint a működési költségekkel együtt;
  • korlátozottan használhatók a lefoglalt egyéb követelések és vagyoni jogok (a használat módját a bíróság határozza meg);
  • a végrehajtó az összes lefoglalt eszközt értékesíti az értékpapírszámlán vagy a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályok szerinti más számlán nyilvántartott pénzügyi eszközökhöz fűződő jogokkal együtt, és a befolyt összeget a bíróság letéti számláján helyezi el;
  • ingatlanra és épületeken fennálló szövetkezeti tulajdonjogra vonatkozó rendelkezési vagy terhelési tilalom elrendelése;
  • vízi jármű vagy építés alatt álló vízi jármű tengeri jelzáloggal való megterhelése;
  • a kötelezett fél vagyonkezelői jogoktól való megfosztása és vagyonfelügyelet elrendelése azzal, hogy a vagyonfelügyeletből származó bevétel biztosítékként szolgál;
  • tartási ügyekben a kötelezett fél meghatározott összeget köteles fizetni a jogosult félnek egyszeri alapon vagy időszakosan.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A kötelezett fél bármikor kérheti a biztosítási intézkedést elrendelő, jogi kötőerővel bíró határozat hatályon kívül helyezését vagy módosítását, ha a biztosítási intézkedés indoka megszűnik vagy megváltozik (a polgári perrendtartás 742. cikke, 7541 cikkének (3) bekezdése és 757. cikke).

A biztosítási intézkedés megszüntetésére kerül sor, ha

  • a kötelezett fél a pénzügyminisztérium letéti számláján letétbe helyezi a jogosult fél által a biztosítási intézkedés iránti kérelemben biztosítékként kért összeget;
  • a követelés vagy kérelem a jogerős ítéletet következtében elutasításra kerül;
  • a követelés vagy kérelmet elutasításra kerül, vagy az eljárást megszüntetik;
  • a jogosult fél nem érvényesíti a követelés egészét az eljárásban, vagy az eljárás megindítása előtt biztosított követelésektől eltérő követeléseket érvényesít;
  • a biztosított követelésnek helyt adó ítélet jogerőssé válik (a biztosítási intézkedés az ítélet jogerőre emelkedését követő egy hónap elteltével szűnik meg);
  • a jogosult fél nem kér további végrehajtási intézkedéseket a követelésnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedésétől számított két héten belül olyan ügyekben, amelyekben a biztosítási intézkedésre ingóságok, munkabérek és illetmények, bankszámla- vagy egyéb követelések, más vagyoni jog lefoglalása révén vagy a kötelezett fél vállalkozásának vagy mezőgazdasági üzemének, illetve a kötelezett fél vállalkozásának vagy annak valamely részének vagy mezőgazdasági üzemének részét képező szervezeti egység vagyonfelügyelet alá helyezése révén került sor.

A biztosítási intézkedés megszüntetésére kerül sor az alábbi esetekben is (a polgári perrendtartás 754 1 cikke):

  • két hónappal azt követően, hogy a biztosított követelésnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedett, vagy azt követően, hogy a biztosított követelésnek helyt adó ítélettel szemben a kötelezett fél által benyújtott fellebbezés vagy egyéb jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedett;
  • többek között ingó vagyon lefoglalását is magában foglaló biztosítási intézkedés esetén, ha a jogosult fél a biztosított követelésnek helyt adó ítélet jogerőre emelkedését vagy a biztosított követelésnek helyt adó ítélettel szemben a kötelezett fél által benyújtott fellebbezés vagy más jogorvoslati kérelem elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül nem kér további végrehajtási intézkedést.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Mind a jogosult, mind a kötelezett fél fellebbezéssel élhet az elsőfokú bíróság biztosítási intézkedésről szóló határozatával szemben (a polgári perrendtartás 741. cikke).

Utolsó frissítés: 24/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Figyelem: az oldal eredeti nyelvű változata portugál nemrég módosult. Az Ön által kiválasztott nyelvi változatot most készítik fordítóink.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Portugália

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az ideiglenes és biztosítási intézkedések bizonyos jogi helyzetek védelmét szolgálják, és a következőket foglalhatják magukban: a) a A link új ablakot nyit meg2018. augusztus 14-i 49/2018. sz. törvényben előírt, kísérővel rendelkező felnőttekre vonatkozó jogi keret hatálya alá tartozó ideiglenes intézkedések; b) a távollévő személy vagyonának ideiglenes kezelése (a polgári perrendtartás 1021. cikke); c) ügygondnok kijelölése (a polgári perrendtartás 17. cikke); vagy d) az örökös nélküli hagyatékot képező vagyontárgyak védelméhez szükséges intézkedések (a polgári perrendtartás 938. cikke).

A biztosítási intézkedések (pl. a polgári perrendtartás 362. és azt követő cikkei) célja, hogy az eljárás ideje alatt kiküszöböljék a követelés súlyos vagy helyrehozhatatlan károsodásának kockázatát (periculum in mora) és biztosítsák a jogerős ítélet végrehajthatóságát (a polgári perrendtartás 2. cikke).

Kivéve, ha a bíróság elrendeli az alapkereset megindításával kapcsolatos felelősség megszüntetését (inversãodo contencioso), a biztosítási intézkedés iránti eljárás a biztosítási intézkedés által védett követelés megállapítása iránti keresettől függ (a polgári perrendtartás 364. cikke); biztosítják vagy ideiglenesen előre jelzik a végleges intézkedés hatásait, feltételezve, hogy az alapeljárásban hozott határozat kedvező lesz a felperes számára.

A kár kockázata (periculum in mora) feljogosítja a bíróságot arra, hogy előzetesen és röviden megvizsgálja az anyagi jogi jogviszonyt, amelyet ezt követően hosszabb ideig kell vizsgálni. Ha ez az előzetes értékelés a kérelmező javára szól, akkor a kockázat elkerülésének biztosítása céljából rendelik el az intézkedéseket.

A biztosítási intézkedések célja a kereset gyakorlati eredményeinek biztosítása, a súlyos kár elkerülése vagy a jogérvényesítés előrevetítése, miközben a lehető legnagyobb mértékben megvalósítják a gyorsaságra és a jogbiztonságra irányuló érdekek közötti az egyensúlyt.

A portugál polgári jog két típusú biztosítási intézkedésről rendelkezik:

a) általános biztosítási intézkedések (a polgári eljárásjogi törvény 362–376. cikke);

(b) nevesített biztosítási intézkedések (a polgári eljárásjogi törvény 377–409. cikke).

Az elsőt a polgári eljárásjogi törvény 362. cikke szabályozza, amely kimondja, hogy amennyiben valamely személy jogosan fél attól, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat a követelésében, akkor, amennyiben a törvényben szereplő biztosítási intézkedések egyike sem alkalmazható az ügyében, kérheti a megfelelő megelőző vagy előzetes intézkedést a veszéllyel érintett jog érvényesítésének biztosítása érdekében (a polgári eljárásjogi törvény 362. cikke (1) bekezdése). A kérelmező követelése alapulhat meglévő jogon vagy a bíróság által a folyamatban lévő vagy meginduló eljárásban megállapított jogon (a polgári perrendtartás 362. cikkének (2) bekezdése). Az általános biztosítási intézkedések nem alkalmazhatók, ha a cél a kifejezetten valamely nevesített intézkedés hatálya alá tartozó kár kockázata elleni védelem (a polgári perrendtartás 362. cikkének (3) bekezdése).

Az egyedi biztosítási intézkedések a polgári perrendtartásban vagy külön jogszabályban kifejezetten meghatározott intézkedések.

A portugál polgári perrendtartás a következő nevesített védelmi intézkedéseket határozza meg:

a) ideiglenes birtokvédelem (a polgári perrendtartás 377. cikke);

b) társasági határozatok felfüggesztése (a polgári perrendtartás 380. cikke);

c) ideiglenes tartás (a polgári perrendtartás 384. cikke);

d) ideiglenes kártérítés (a polgári perrendtartás 388. cikke);

e) lefoglalás (A polgári perrendtartás 391. cikke.);

f) új tevékenységek tilalma (a polgári perrendtartás 397. cikke);

g) vagyoni eszközök befagyasztása (a polgári perrendtartás 403. cikke.).

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Amennyiben valamely személy bizonyítja attól való jogos félelmét, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban, kérheti a megfelelő megelőző vagy előzetes intézkedés meghozatalát a veszéllyel érintett jog érvényesítésének biztosítása érdekében (a polgári perrendtartás 362. cikkének (1) bekezdése). A kérelmező követelése alapulhat meglévő jogon vagy a bíróság által a folyamatban lévő vagy meginduló eljárásban megállapított jogon (a polgári perrendtartás 362. cikkének (2) bekezdése).

Akkor rendelnek el ilyen intézkedéseket, ha nagymértékben valószínűsíthető a jog fennállása, és ha kellően megalapozott a megsértésének kockázata (a polgári perrendtartás 368. cikkének (1) bekezdése). A bíróság azonban megtagadhatja az intézkedések kibocsátását, ha az alkalmazásukból fakadóan az alperest érintő kár jelentős mértékben meghaladná az intézkedés alkalmazásával a kérelmező által elkerülni kívánt kárt (a polgári perrendtartás 368. cikkének (2) bekezdése).

Általános biztosítási intézkedések csak akkor alkalmazhatók, ha nincs az ügy tényállásának megfelelő nevesített biztosítási intézkedés (a polgári perrendtartás 362. cikkének (3) bekezdése).

A polgári perrendtartás 362. cikkében hivatkozott, nevesítetlen intézkedéseknek a következő jogi előfeltételeknek kell eleget tenni:

a) valamely jog nyilvánvaló fennállása;

b) az attól való megalapozott félelem, hogy valamely másik személy súlyos és helyrehozhatatlan kárt okozhat jogaiban (periculum in mora);

c) a megelőző vagy előzetes intézkedésnek a veszélyeztetett jog érvényesíthetősége biztosítására való gyakorlati alkalmassága;

d) a kért intézkedést nem foglalhatja magában más biztosítási eljárás.

Ahhoz, hogy a bíróság biztosítási intézkedéseket rendeljen el, elegendő, ha egy gyors vizsgálattal megállapítja, hogy van-e komoly bizonyíték az érvényesített jogra (fumus bonisiris), és megalapozott félelem áll-e fenn azzal kapcsolatban, hogy a jogvita végleges rendezéséhez szükséges idő helyrehozhatatlan kárt vagy kárt okozhat, amelyet nehéz helyrehozni (periculum in mora). A bírónak kellően meg kell győződnie arról, hogy az alapeljárás kimenetele a kérelmező javára szól majd, mivel a biztosítási intézkedések egyértelmű beavatkozást jelentenek az ellenérdekű fél jogaiba (a polgári perrendtartás 368. cikkének (1) bekezdése).

Ami a nevesített biztosítási intézkedéseket illeti:

a) Ideiglenes birtokvédelem: Erőszakkal elkövetett rablás esetén a tulajdonos – a tulajdont, a rablást és az erőszakot megalapozó tények állítása alapján – kérheti, hogy tulajdonát ideiglenesen adják vissza. A bíró a rabló idézése vagy kihallgatása nélkül elrendelheti a helyreállítást akkor, ha a bizonyítékok megvizsgálását követően úgy véli, hogy a kérelmező birtokos volt, és erőszakkal kirabolták (a polgári perrendtartás 377., 378. és 379. cikke).

b) társasági határozatok felfüggesztése: Ha bármilyen fajtájú szervezet vagy társaság a jogszabályokkal vagy az alapító okirattal ellentétes határozatokat hoz, akkor bármely tag 10 napon belül (a határozatokat meghozó közgyűlés időpontjától, vagy attól az időponttól kezdődően, amikor a kérelmező tudomást szerzett azokról, amennyiben nem kapott szabályos meghívást a közgyűlésre) kérheti, hogy függesszék fel e határozatok végrehajtását. Igazolnia kell tagi jogállását és azt, hogy a határozatok végrehajtása jelentős kárt okozhat. A kérelemhez csatolni kell annak a jegyzőkönyvnek a másolatát, amelyben a határozatokat meghozták, és amennyiben a törvény nem írja elő az ülés tartását, e jegyzőkönyv másolatát a határozatot igazoló okiratokkal kell helyettesíteni (a polgári perrendtartás 380–383. cikke).

c) Ideiglenes tartás: A tartásra jogosult személy kérheti a neki járó havi összeg ideiglenes tartás formájában való megállapítását mindaddig, amíg nem került sor az első végleges kifizetésre. Miután a bíróság megkapta az ideiglenes tartás iránti kérelmet, kitűzik a tárgyalás időpontját, és tájékoztatják a feleket arról, hogy személyesen meg kell jelenniük, vagy különleges meghatalmazással kell rendelkezniük. A védekezést magán a tárgyaláson terjesztik elő, és a bíró törekszik a tartás megállapítására vonatkozó megállapodás elérésére, amelyet ítélet hagy jóvá (a polgári perrendtartás 384–387. cikke).

Az egyik fél távolmaradása esetén, vagy ha eredménytelen az egyezségkötésére irányuló kísérlet, a bíró elrendeli a bizonyításfelvételt, majd tömör indoklással ellátott szóbeli ítéletet hoz (a polgári perrendtartás 385. cikkének (3) bekezdése).

d) Ideiglenes kártérítés: Halál vagy testi sérülés miatti kártérítés iránti kérelmekkel összefüggésben a sértett fél és azok a személyek, akik tőle tartásra lehetnek jogosultak, valamint azok, akiknek a sértett fél természetes kötelezettségből fakadó tartást fizetett, kérhetik meghatározott pénzösszeg megítélését a sérelemért járó ideiglenes kártérítésként megjelenő havi összeg formájában. A bíró megítéli a kért összeget, feltéve, hogy bizonyítják az elszenvedett sérelem eredményeképpen fellépő szükséghelyzetet, valamint az alperes kártérítési kötelezettségét. Az ideiglenes rendezést, amelyet a károk végleges rendezésekor figyelembe vesznek, a bíróság méltányosan határozza meg. Ez alkalmazandó azokra a helyzetekre is, amelyekben a kártérítés iránti igényt olyan sérülés alapozza meg, amely súlyosan veszélyeztetheti a sértett fél megélhetését vagy életkörülményeit. Az ideiglenes tartásra vonatkozó fenti pontokat megfelelően kell alkalmazni ezen intézkedésre (a polgári perrendtartás 388–390. cikke).

e) Lefoglalás: A lefoglalás lehetővé teszi annak a hitelezőnek, aki jogosan tart az igényét biztosító vagyon elvesztésétől, hogy kérje a vagyontárgyak bírósági úton való lefoglalását. A lefoglalást kérelmező személy előadja azokat a tényeket, amelyek alátámasztják az igényt és igazolja az állítólagos veszélyt, felsorolva a lefoglalandó vagyontárgyakat, a lefoglalás foganatosításához szükséges valamennyi információval együtt. Ha a lefoglalást az adós vagyonának vevőjével szemben kérik, a kérelmező, amennyiben nem bizonyított, hogy a vételt a bíróság előtt megtámadták, továbbra is előterjeszti azokat a tényeket, amelyek a kifogás sikerességét valószínűsítik (a polgári perrendtartás 391–396. cikke).

A bizonyítékok vizsgálatát követően a lefoglalást a másik fél meghallgatása nélkül elrendelik, feltéve, hogy a jogi követelményeket teljesítettnek tekintik (a polgári perrendtartás 393. cikkének (1) bekezdése).

Hajók vagy rakományuk lefoglalása esetén a kérelmező az általános követelmények teljesítése mellett felelős annak bizonyításáért, hogy a lefoglalás az igény jellegéből fakadóan megengedett (a polgári perrendtartás 394. cikkének (1) bekezdése). Ebben az esetben nem kerül sor lefoglalásra akkor, ha az adós azonnal elfogadható biztosítékot nyújt a hitelezőnek, vagy két napon belül a bíró megfelelőnek tartja azt, hogy biztosítékadásig megtiltja a hajó elindulását (a polgári perrendtartás 394. cikkének (2) bekezdése).

f) Új tevékenység tilalma: Bárki, aki úgy érzi, hogy kizárólagos vagy közös tulajdonjogát, vagy bármely más in rem vagy in personam használati vagy tulajdonjogát megsértették olyan új tevékenység vagy új szolgáltatás eredményeképpen, amely kárt okoz vagy okozhat neki, a tényekről való tudomásszerzést követő 30 napon belül kérheti a tevékenység vagy a szolgáltatás azonnali felfüggesztését. A kérelmező közvetlenül, a bírói utat mellőzve is megvalósíthatja a tiltást azzal, hogy a kifejlesztőt, vagy ennek sikertelensége esetén az illetékes vagy helyettes személyt két tanú előtt felszólítja a tevékenység abbahagyására. Ez a nem bírósági tiltás érvénytelen akkor, ha öt napon belül nem kérnek bírói jóváhagyást (a polgári perrendtartás 397–402. cikke).

g) Vagyoni eszközök befagyasztása: Ha észszerűen tartani kell ingó vagy ingatlan vagyon vagy dokumentumok elvesztésétől, elrejtésétől vagy eltékozlásától, kérhető a vagyoni eszközök befagyasztása. A kereset a vagyontárgyak meghatározására vagy a befagyasztott vagyoni eszközök feletti tulajdonjog igazolására irányuló keresettől függ (a polgári perrendtartás 403–409. cikke).

Ezt az intézkedést bárki kérheti, akinek érdekében áll a vagyontárgyak vagy dokumentumok megőrzése, a hitelezők azonban csak abban az esetben kérhetik ezt az intézkedést, ha az öröklés biztosításához szükséges. A kérelmezőnek nagy vonalakban bizonyítania kell a vagyoni eszközökön fennálló jogait és azokat a tényeket, amelyekre alapozza elvesztésük vagy eltékozlásuk veszélyét. Ha a vagyoni eszközökön fennálló jog folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó eljárástól függ, a kérelmezőnek meg kell győznie a bíróságot a kérdéses kérelem valószínű érvényességéről. A szükséges bizonyíték bemutatása után a bíró akkor rendeli el az intézkedéseket, ha úgy véli, hogy azok hiányában a kérelmező érdekei súlyos kockázatnak vannak kitéve.

2.1 Az eljárás

Az új tevékenység tilalma kivételével, amely esetében fel lehet lépni először bírósági úton kívül, amelyet bírói jóváhagyás iránti kérelem követ (a polgári perrendtartás 397. cikkének (2) és (3) bekezdése), valamennyi egyéb biztosítási intézkedés azon a bíróság elé terjesztett eredeti kérelmen alapul, amelyben a kérelmező nagy vonalakban bizonyítja a veszélyeztetett jogot és igazolja a kártól való félelmet. Ebben a kérelemben benyújtják a tanúk felsorolását és az egyéb kért bizonyítékot, legfeljebb öt tanúval, a polgári perrendtartás 365. cikkével összhangban.

Kérelemre a bíró az intézkedést elrendelő határozatban eltekinthet a kérelmezőnek az alapkereset megindításáért való felelősségétől, ha az eljárásban előterjesztett bizonyítékok alátámasztják azt a szilárd meggyőződést, hogy a védett jog valós, és ha az elrendelt intézkedés természete alkalmas a jogvita eldöntésére (a polgári perrendtartás 369. cikkének (1) bekezdése). Ezt a felmentést az utolsó tárgyalás befejezéséig lehet kérelmezni. Előzetes kontradiktórius tárgyalás hiányában az alperes az elrendelt intézkedés megtámadásával egyidejűleg kifogásolhatja a keresetindítási felelősség megfordítását (a polgári perrendtartás 369. cikkének (2) bekezdése).

Az eljárásindítási kötelezettség megfordítására irányuló szabályozást értelemszerűen alkalmazni kell az ideiglenes birtokvédelemre, a társasági határozatok felfüggesztésére, az ideiglenes tartásra, az új tevékenységek tilalmára és a külön jogszabályban szereplő azon más intézkedésekre, amelyek jellegüknél fogva lehetővé teszik a jogvita végleges rendezését (a polgári perrendtartás 376. cikkének (4) bekezdése).

Ha nincs olyan jogszabály, amely a biztosítási intézkedést az alperes meghallgatása nélkül rendelné el, az alperest a bíróság hallgatja meg, kivéve, ha a tárgyalás súlyosan veszélyeztetné az intézkedés célját vagy hatékonyságát (a polgári perrendtartás 366. cikkének (1) bekezdése).

Ha az intézkedés elrendelése előtt meghallgatják az alperest, akkor idézést küldenek neki azzal, hogy tíz napon belül élhet ellentmondással. Az idézés helyett értesítést küldenek, ha az alperest már megidézték az alapügyben (a polgári perrendtartás 366. cikkének (2) bekezdése).

Ha az ellentmondásra nyitva álló határidő eltelik és az alperest meghallgatták, adott esetben elvégzik a szükséges vagy a bíróság által meghatározott bizonyítást (a polgári perrendtartás 367. cikkének (1) bekezdése).

Ha az alperest nem hallgatták meg, és az intézkedést elrendelik, az alperest csak a határozathozatalt követően értesítik a határozatról (a polgári perrendtartás 366. cikkének (6) bekezdése). Az értesítést követően az általános szabályok szerint akkor lehet fellebbezni az elrendelés ellen, ha a tények alapján úgy vélik, hogy nem kellett volna meghozni azt. Kifogással lehet élni akkor is, ha olyan tényeket vagy bizonyítékokat kívánnak előadni vagy bemutatni, amelyeket a bíróság nem vett figyelembe, és amelyek megszüntethetik a biztosítási intézkedés jogalapját vagy annak mérséklését eredményezhetik (a polgári perrendtartás 372. cikkének (1) bekezdése).

Az alperes a fent említett módok bármelyikével megtámadhatja a keresetindítási felelősség megfordítására vonatkozó határozatot (a polgári perrendtartás 372. cikkének (2) bekezdése). Ha az alperes kifogással él, a bíróságnak el kell döntenie azt, hogy fenntartja, mérsékli vagy visszavonja az elrendelt intézkedést. E határozat és adott esetben a keresetindítási felelősség megvonása megtámadható, és adott esetben a bíróság által hivatalból kért vagy meghatározott bizonyítékokat be kell nyújtani (a polgári perrendtartás 372. cikkének (3) bekezdése).

A területi illetékességgel kapcsolatban a polgári perrendtartás 78. cikke kimondja, hogy:

a) a lefoglalás és a vagyoni eszközök befagyasztása iránti kérelmeket azon bírósághoz kell benyújtani, ahol meg kell indítani a kapcsolódó eljárást, vagy a vagyontárgyak helye szerinti bírósághoz, vagy amennyiben több kerületben találhatók a vagyontárgyak, azok egyikében (a polgári perrendtartás 78. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

b) új tevékenység tilalma esetén a tevékenység végzésének helye szerinti bíróság rendelkezik hatáskörrel (a polgári perrendtartás 78. cikke (1) bekezdésének b) pontja);

c) a többi biztosítási intézkedés esetén az a bíróság illetékes, amely előtt a kapcsolódó eljárást meg kell indítani (a polgári perrendtartás 78. cikke (1) bekezdésének c) pontja).

Ha nem fordítják meg az eljárásindítási kötelezettséget, akkor az eljárásokat egyesítik a kereset előterjesztésekor; ha a keresetet valamely másik bíróság előtt terjesztik elő, akkor átteszik oda, és az a bíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel a következő lépések megtételére (a polgári perrendtartás 78. cikkének (2) bekezdése).

Amennyiben az eljárás ideje alatt biztosítási intézkedéseket kérnek, a kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol a vonatkozó keresetet elbírálják, kivéve, ha a kereset ellen fellebbezést nyújtottak be. Ebben az esetben csak akkor kerül sor egyesítésre, ha az eljárások lezárultak, vagy ha az alapeljárás iratait visszahelyezik az elsőfokú bíróságra (a polgári perrendtartás 364. cikkének (3) bekezdése).

Az ügyvédi képviselet kötelező, ha az intézkedés értéke meghaladja az 5000,00 eurót, vagy ha a fellebbezés elfogadható, a polgári perrendtartás 58. és 1090. cikke alapján, összefüggésben az igazságszolgáltatási rendszer szervezetéről szóló törvény 44. cikkének (1) bekezdésével.

A biztosítási intézkedések értékét a következőképen határozzák meg:

a) ideiglenes tartás és ideiglenes kártérítés esetén, a kért havi kifizetés alapján, azt tizenkettővel megszorozva (a polgári perrendtartás 304. cikke (3) bekezdésének a) pontja);

b) ideiglenes birtokvédelem esetén annak a dolognak az értéke alapján, amelytől a birtokosát megfosztották (a polgári perrendtartás 304. cikke (3) bekezdésének b) pontja);

c) a társasági határozatok felfüggesztése a veszteség mértéke alapján történik (a polgári perrendtartás 304. cikke (3) bekezdésének c) pontja);

d) új tevékenység tilalma és nevesítetlen biztosítási intézkedések esetén a megelőzni kívánt veszteség mértéke alapján (a polgári perrendtartás 304. cikke (3) bekezdésének d) pontja);

e) lefoglalás esetén a biztosítandó követelés összege alapján (a polgári perrendtartás 304. cikke (3) bekezdésének e) pontja);

f) a vagyoni eszközök befagyasztása esetén az érintett vagyoni eszközök értéke alapján (a polgári perrendtartás 304. cikke (3) bekezdésének f) pontja).

2.2 A főbb feltételek

A biztosítási intézkedés elrendelése feltételeinek értékelése során a bíróságnak mindig meg kell vizsgálnia azt, hogy megalapozott-e a hivatkozott félelem, és hogy mennyire súlyos és nehéz feladat az esetleges sérelem orvoslása. A bíróság azt is értékeli, hogy az állítólag veszélyeztetett jog biztosítására tekintettel a szóban forgó egyedi ügyben megfelelő-e a megelőző vagy előzetes intézkedés. Meg kell állapítania azt, hogy mindenféle késedelem kockázatos.

A bíróság megvizsgálja azt is, hogy az eljárások valóban vagy esetlegesen függnek-e az intézkedés által védett jog tekintetében megindított vagy megindítandó eljárástól.

Ilyen eljárások esetén a bíróság előtt nagy vonalakban (azaz az alapeljárásnál kevésbé szigorú mértékben) alá kell támasztani, hogy valóban valószínűsíthető a biztosítandó jog fennállása, és hogy kellően igazolt az annak megsértésétől való félelem.

Valamennyi biztosítási intézkedést sürgősnek kell tekinteni, amelyek elsőbbséget élveznek valamennyi nem sürgős bírói intézkedéshez képest (a polgári perrendtartás 363. cikkének (1) bekezdése), és első fokon legfeljebb két hónapon belül határozni kell róla, vagy ha nem kell idézni az alperest, akkor 15 napon belül (a polgári perrendtartás 363. cikkének (2) bekezdése).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Biztosítási intézkedések tárgya lehet valamennyi olyan jog és ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet jogszabály nem zár ki teljesen vagy részben.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Mivel bíróság rendeli el ezeket, a biztosítási intézkedések kötelező erővel rendelkeznek valamennyi közjogi és magánjogi jogalany vonatkozásában, és elsőbbséget élveznek minden más hatóság által tett intézkedés előtt (a Portugál Köztársaság Alkotmánya 205. cikkének (2) bekezdése). Minden olyan személy ellen, aki megsérti az elrendelt biztosítási intézkedést, a végrehajtási intézkedésektől függetlenül, minősített engedetlenség miatt szankciót szabnak ki (a polgári perrendtartás 375. cikke).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Annak ellenére, hogy a felperes mentesül az alapkereset benyújtása alól, a polgári perrendtartás 373. cikke előírja, hogy a biztosítási eljárás befejeződik, és az elrendelt intézkedés lejár:

a) ha a kérelmező az intézkedést elrendelő határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítést követő 30 napon belül nem indítja meg azt az eljárást, amelytől az intézkedés függ (a polgári perrendtartás 373. cikke (1) bekezdésének a) pontja);

b) ha az eljárás megindítását követően az eljárás a kérelmező gondatlansága miatt 30 napnál hosszabb ideig szünetel (a polgári perrendtartás 373. cikke (1) bekezdésének b) pontja);

c) ha a keresetet jogerős határozattal elutasítják (a polgári perrendtartás 373. cikke (1) bekezdésének c) pontja);

d) ha a keresetet eljárási okok miatt utasítják el, és a felperes nem nyújt be időben új keresetet a korábbi kereset hatásainak kihasználása érdekében (a polgári perrendtartás 373. cikke (1) bekezdésének d) pontja);

e) ha a kérelmező által biztosítani kívánt jog megszűnt (a polgári perrendtartás 373. cikke (1) bekezdésének e) pontja).

A bizonyítási teher megosztására vonatkozó szabályok ellenére, amint a biztosítási intézkedést elrendelő és a keresetindítási kötelezettséget megfordító határozat jogerőre emelkedik, az alperest értesítik arról, hogy a védett jog megtámadására irányuló keresetet az értesítéstől számított 30 napon belül kell benyújtani, ellenkező esetben az intézkedést a jogvitát rendező intézkedésnek kell tekinteni (a polgári perrendtartás 371. cikkének (1) bekezdése).

Ugyanezt az előírást kell alkalmazni akkor, ha az eljárás megindítását követően az eljárás a kérelmező gondatlansága miatt 30 napnál hosszabb ideig szünetel, vagy ha a keresetet eljárási okból elutasítják, és a kérelmező a kellő időben nem indít új keresetet a korábbi kereset hatásainak kihasználása érdekében (a polgári perrendtartás 371. cikkének (2) bekezdése).

Az ügyben hozott jogerős határozat jogerőre emelkedését követően a biztosítási intézkedések hatályukat vesztik (a polgári perrendtartás 371. cikkének (3) bekezdése).

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A rendes fellebbezések akkor elfogadhatók, ha az intézkedések értéke nagyobb, mint az azon bíróság esetében alkalmazandó értékhatár, amely előtt az intézkedést megtámadják, és a megtámadott határozat ezen összeg felénél nagyobb értékben hátrányos a fellebbező fél számára Az ügyben hozott jogerős határozat jogerőre emelkedését követően a biztosítási intézkedések hatályukat vesztik (a polgári perrendtartás 629. cikkének (1) bekezdése). Mindig lehet fellebbezni a biztosítási intézkedés értékére vonatkozó határozatok ellen is arra hivatkozva, hogy az érték meghaladja a megtámadott határozatot meghozó bíróság esetében alkalmazandó értékhatárt (a polgári perrendtartás 629. cikke (3) bekezdésének b) pontja), valamint a biztosítási intézkedés iránti eredeti kérelem előzetes elutasítása ellen (a polgári perrendtartás 629. cikke (3) bekezdésének c) pontja).

A keresetindítási kötelezettség megfordítását elrendelő határozatok ellen kizárólag a kért intézkedésről szóló határozat elleni fellebbezéssel együtt lehet fellebbezést benyújtani; a megfordítás megtagadására irányuló határozatok véglegesek, és ellenük nincs helye fellebbezésnek (a polgári perrendtartás 370. cikkének (1) bekezdése).

Nem lehet fellebbezést benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz (Supremo Tribunal de Justiça) a biztosítási intézkedéseket elrendelő határozatok ellen, beleértve azokat, amelyek megállapítják a keresetindítási kötelezettség megfordítását, kivéve azokat az eseteket, amikor a fellebbezés mindig elfogadható (a polgári perrendtartás 370. cikkének (2) bekezdése).

A biztosítási határozatot megtámadhatja:

  • az eljárásban részt vevő bármely pervesztes fél (a polgári perrendtartás 631. cikkének (1) bekezdése);
  • mindenki, aki az eljárásban nem részt vevő fél, de közvetlen és valós veszteséget szenved annak eredményeképpen (a polgári perrendtartás 631. cikkének (2) bekezdése).

A fellebbezés tárgyalására hatáskörrel rendelkező bíróság a megtámadott határozatot hozó bíróság helye szerinti igazságszolgáltatási körzetben található másodfokú bíróság.

A jogorvoslati kérelem benyújtásának határideje a határozatról szóló értesítéstől számított 15 nap (a polgári perrendtartás 638. cikkének (1) bekezdése). Amennyiben a fellebbezés a nyilvántartásba vett bizonyítékok újraértékelésére is vonatkozik, a határidő 10 nappal meghosszabbodik (a polgári perrendtartás 638. cikkének (7) bekezdése).

Az olyan végzés ellen benyújtott fellebbezés, amely teljes egészében elutasítja vagy nem rendeli el az intézkedést, felfüggesztő hatállyal bír (a polgári perrendtartás 647. cikke (3) bekezdésének d) pontja). Egyéb esetekben pusztán átszármaztató hatállyal rendelkezik.

Irányadó jogszabályok

A link új ablakot nyit megA 2013. június 26-i 41/2013. sz. törvény – Polgári perrendtartás

A link új ablakot nyit megA 2013. augusztus 26-i 62/2013. sz. törvény – Az igazságszolgáltatási rendszer szervezetéről szóló törvény

Kapcsolódó linkek

További információ elérhető az alábbi honlapokon:

A link új ablakot nyit megIgazságügyi portál

A link új ablakot nyit megIgazságügyi politikáért felelős főigazgatóság

A link új ablakot nyit megCITIUS Portal

A link új ablakot nyit megJogi dokumentumok adatbázisa

A link új ablakot nyit megPortugál Hivatalos Közlöny

Megjegyzés:

A polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontját, a bíróságokat, egyéb szerveket és hatóságokat nem kötik a jelen tájékoztatóban foglalt információk. Bár az adatlap frissítésére rendszeresen sor kerül, nem helyettesíti az adott hatályos jogszabály elolvasásának szükségességét, és az ítélkezési gyakorlat általi értelmezése változhat.

Utolsó frissítés: 09/03/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Románia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A biztosítási intézkedés különböző típusai közé tartozik a biztosítási célú és a bírósági lefoglalás, valamint a megelőzési célból történő lefoglalás. A biztosítási intézkedések a bíróság által az adós vagyona tekintetében elrendelt eljárási jellegű zárolási és megőrzési intézkedések, amelyek célja annak megelőzése, hogy az ellenérdekű fél megsemmisíthesse vagy elidegeníthesse, illetve csökkenthesse az érintett vagyontárgyakat.

A biztosítási célú lefoglalás az adós fellelhető vagyonának zárolása annak érdekében, hogy vissza lehessen szerezni azokat, ha a bíróság a hitelező javára végrehajtható végzést bocsátott ki. A polgári perrendtartás egy sor különös rendelkezést tartalmaz a polgári célú hajók biztosítási célú lefoglalásának végrehajtására irányuló eljárást illetően.

A bírósági lefoglalás a vagyontárgyak olyan zárolása, amely az lefoglalást foganatosító tisztviselőnek megőrzésre történő átadásukkal valósul meg.

A bírósági lefoglalás minden olyan esetben alkalmazható, ha a tulajdonnal vagy más elsődleges dologi joggal, vagyontárgyak tulajdonjogával, illetve közös tulajdon használatával vagy kezelésével kapcsolatos jogi eljárás indul, amennyiben a bíróság hatáskörrel rendelkezik valamely vagyontárgy bírósági lefoglalásának jóváhagyására.

A megelőzési célból történő lefoglalás alkalmazható pénzre, értékpapírra és más olyan fellelhető immateriális ingó vagyontárgyra, amellyel harmadik fél az adósnak tartozik.

A végrehajtható foglalás a közvetett végrehajtás olyan formája, amelynek keretében pénz, értékpapír vagy más fellelhető immateriális ingó vagyontárgy behajtására kerül sor.

Az elsőfokú bíróság egyes ítéletei jogszabály alapján ideiglenesen végrehajthatók, ha a szülői felügyeleti jogok gyakorlásának, a kiskorúval való személyes kapcsolattartáshoz való jog és a kiskorú tartózkodási helyének; díjazás, munkanélküli ellátás; munkahelyi balesetért járó kártérítés; életjáradék, tartási kötelezettség; gyermektartás és nyugdíj; halál, testi sérülés vagy egészségkárosodás miatt járó kártérítés; azonnali helyreállítás; lefoglalás, lefoglalás megszüntetése vagy leltárba vétel; birtoklással kapcsolatos követelések megállapítására irányulnak; vagy a felperes követelésének alperes általi elismerésén alapulnak stb. Ezek az ítéletek ideiglenesen végrehajthatók.

A bíróság engedélyezheti vagyontárgyakat érintő ítéletek ideiglenes végrehajtását.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, bármely személy, akinek érdeke fűződik valamely személy tanúvallomásának, szakvéleménynek vagy bizonyos vagyontárgyak állapotának sürgős megállapításához vagy beadvány, tény vagy jog elismeréséhez, a tárgyalás előtt és annak folyamán is kérheti az ilyen bizonyíték kezelését.

Amennyiben a jogosult bizonyítékot nyújt be azzal kapcsolatban, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó jogai folyamatban lévő vagy küszöbön álló jogellenes cselekmény tárgyát képezi, és ez a cselekmény valószínűleg olyan kárt okoz neki, amelyet nehezen lehet helyreállítani, joga van ahhoz, hogy ideiglenes intézkedést kérjen a bíróságtól (a jogsértés megtiltása vagy annak ideiglenes abbahagyása; a bizonyíték megőrzésének biztosításához szükséges intézkedések megtétele).

Az írásos vagy audiovizuális médiumok révén okozott károk esetén a bíróság a kárt okozó cselekmény ideiglenes abbahagyását csak akkor rendelheti el, ha a felperesnek okozott kár súlyos, ha a cselekmény nyilvánvalóan nem igazolható, és ha a bíróság által elrendelt intézkedés nem tűnik aránytalannak az okozott kárhoz képest.

A bíróság a kérelemről az ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban dönt. Amennyiben a kérelem benyújtására az ügy érdemében történő keresetindítást megelőzően kerül sor, az ideiglenes intézkedést elrendelő ítéletben meg kell határozni azt a határidőt is, amelyen belül az ügy érdemében történő keresetindításnak meg kell történnie, ennek hiányában az intézkedés automatikusan megszűnik. Amennyiben a megtett intézkedések valószínűleg kárt okoznak az ellenérdekű félnek, a bíróság elrendelheti, hogy a felperes nyújtson biztosítékot az általa meghatározott összegben.

A jogi eljárások megindítását megelőzően a megsértett jog védelme érdekében hozott intézkedések automatikusan megszűnnek, ha a felperes nem fordult a bírósághoz a bíróság által megadott határidőn belül, azonban legkésőbb az intézkedések meghozatalának időpontját követő 30 napon belül.

A felperes köteles az érintett fél kérelmére jóvátenni az ideiglenes intézkedések által okozott károkat, ha az ügy érdemére vonatkozó kereset megalapozatlanság miatt elutasításra kerül. Mindazonáltal ha a felperes nem volt vétkes vagy kisebb mértékben volt vétkes, a bíróság a konkrét körülmények függvényében megtagadhatja az ellenérdekű félt által érvényesíteni kívánt károk megfizetésének elrendelését, vagy elrendelheti a fizetendő összeg csökkentését.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A biztosítási célú lefoglalásra vonatkozó végzést a bíróság hagyja jóvá, és a végrehajtást a bírósági végrehajtó végzi a bejegyzést leszámítva mindennemű engedély vagy formalitás nélkül. Ezenkívül a lefoglalás az adós értesítése vagy előzetes értesítése nélkül végzendő el.

Végzést kizárólag az ügy vonatkozásában hatáskörrel rendelkező elsőfokú bíróság (bírósági lefoglalás, megelőzési célból történő lefoglalás) vagy az ügyet elbíráló elsőfokú bíróság, illetve az a bíróság hozhat, amelynek illetékességi területén a vagyontárgy található (bírósági lefoglalás). Ilyen különös eljárásokban ügyvéd igénybevétele nem kötelező. A megelőzési célból történő lefoglalásra és a biztosítási célú lefoglalásra vonatkozó határozatokat bírósági végrehajtó hajthatja végre. Az lefoglalást foganatosító tisztviselő az összes dokumentumot előkészítheti megőrzésre és kezelésre, átveheti az összes bevételt és esedékes összeget, és kiegyenlítheti az aktuális tartozásokat és a végrehajtható végzéssel megállapított tartozásokat. Előrelátható költségnek kizárólag a bírósági illeték minősül, amely a bírósági illetékről szóló, 2013. június 26-i 80. sz. sürgősségi kormányrendelet 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint a biztosítási intézkedésekhez kapcsolódó követelések esetében 100 RON, míg a hajók és légi járművek lefoglalásával kapcsolatos követelések esetében 1000 RON. A hitelező adott esetben a bíróság által meghatározott mértékű pénzügyi biztosítékot köteles rendelkezésre bocsátani. Amennyiben a hitelező követelése nincs írásban rögzítve, a biztosíték mértékét a jogszabály a követelt érték felében határozza meg.

A végrehajtható foglalást a hitelező kérelmére az a bírósági végrehajtó, akinek hivatala az adós vagy a foglalással érintett harmadik fél lakóhelye/székhelye szerint illetékes fellebbviteli bíróság illetékességi területén található, vagy bankszámlák esetében az adós lakóhelye/székhelye, illetve a hitelintézet központjának helye/telephelye szerint illetékes bírósági végrehajtó foganatosítja.

Ami az ideiglenes végrehajtást illeti, a kérelmet a bíróságnál írásban vagy szóban, a tárgyalás berekesztéséig lehet előterjeszteni. A bíróság lehetővé teheti a vagyontárgyakra vonatkozó meghagyások ideiglenes végrehajtását, amennyiben úgy ítéli meg, hogy az intézkedés a nyilvánvaló jogalapra vagy az adós fizetésképtelen helyzetére tekintettel szükséges, és ha álláspontja szerint e végzés azonnali végrehajtásának elmaradása nyilvánvalóan káros a hitelező számára. Ezekben az esetekben a bíróság a hitelezőt pénzügyi biztosíték rendelkezésre bocsátására kötelezheti.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, a kérelmet a tárgyalást megelőzően a tanú lakóhelye vagy a megállapítás tárgyának fekvési helye szerint illetékes körzeti bírósághoz, a tárgyalás során pedig az ügyet első fokon tárgyaló bírósághoz kell benyújtani. A fél kérelme rögzíti a bizonyítékokat és a bizonyítani kívánt tényeket, valamint e bizonyíték rendelkezésre bocsátása szükségességének indokát vagy az ellenérdekű fél hozzájárulását.

2.2 A főbb feltételek

Biztosítási célú lefoglalás és lefoglalás esetén az ügynek folyamatban kell lennie. Bírósági lefoglalás esetén akkor is hozható végzés, ha nincs folyamatban levő ügy. A végrehajtható végzéssel nem rendelkező hitelező akkor kérheti a biztosítási célú lefoglalás vagy lefoglalás végrehajtását, ha bizonyítja, hogy keresetet terjesztett elő.

Sürgős esetekben a hajó biztosítási célú lefoglalására irányuló kérelmet az ügy érdemében történő keresetindítást megelőzően is be lehet nyújtani.

A bíróság a bírósági lefoglalásra vagy megelőzési célból történő lefoglalásra irányuló kérelemnek helyt adhat, ha ez az intézkedés szükséges az adott jog megőrzéséhez, és a tulajdonjogra vagy más elsődleges dologi jogra, a vagyontárgyak birtoklására vagy a közös tulajdon használatára, illetve kezelésére tekintettel eljárás van folyamatban.

Akkor is, ha az adós által mentesülése érdekében felajánlott vagyontárgyat illetően nincs folyamatban érdemi eljárás, a bírósági lefoglalás jóváhagyható az olyan vagyontárgy lefoglalása érdekében, amelynek tulajdonos általi eltávolításától, megsemmisítésétől vagy módosításától az érintett fél alapos okkal tarthat; a hitelező biztosítékát képező ingó vagyontárgyak esetében akkor is, ha a hitelező bejelenti adósának fizetésképtelenségét, vagy ha a hitelező okkal gyanakszik arra, hogy az adós el fogja kerülni a végrehajtást, illetve ha a vagyontárgyak eltüntetésétől vagy károsodásától fél.

A bíróság a biztosítási célú lefoglalásra/megelőzési célból történő lefoglalásra irányuló kérelemmel kapcsolatos határozatot tanácsban eljárva, a felek beidézése nélkül, sürgősen hozza meg olyan végrehajtható megállapítás alapján, amely adott esetben rögzíti a biztosíték mértékét és megfizetésének határidejét. A bírósági lefoglalás iránti kérelmet a bíróság sürgős ügyként kezeli, és a feleket beidézi. Amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, a kérelmezőt biztosíték adására kötelezheti, amely ingatlanok esetében az ingatlan-nyilvántartásban szerepel.

A kérelem sürgősségét illetően nincs követelmény, azonban a hitelező bizonyíthatja, hogy biztosítási célú lefoglalás és megelőzési célból történő lefoglalás esetén, még ha a követelés nem esedékes is, a végzés végrehajtására nem kerül sor az érintett vagyontárgy adós általi eltüntetése vagy megsemmisítése miatt.

A végrehajtható foglalásról a bíróság a felek beidézése nélkül, a végrehajtást elismerő megállapítással határoz az ezzel együtt harmadik személynek is megküldendő, a végrehajtható végzésről szóló értesítéssel. Az adóst szintén tájékoztatják a végzésről. A bíróság lefoglalást elrendelő végzésében tájékoztatja a – lefoglalással érintetté váló – harmadik személyt, hogy nem bocsáthatja az adós rendelkezésére az utóbbinak jelenleg vagy a jövőben járó pénzösszegeket, illetve ingó tárgyakat, és rögzíti, hogy azok foglalás tárgyát képezik egészen addig, amíg erre a kötelezettség végrehajtása céljából szükség van.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, az a követelmény, hogy fenn kell állnia a bizonyíték valószínű eltűnése vagy jövőbeni kezelése nehézsége veszélyének. Az ellenérdekű fél hozzájárulása esetén a kérelem sürgősség hiányában is előterjeszthető. A bíróság beidézi a feleket, és a kérelem másolatát kézbesíti az ellenérdekű félnek. A bíróság a kérelmet zárt ülésen, következtetéssel bírálja el. Késedelem veszélye esetén a bíróság a kérelemnek a felek beidézése nélkül helyt adhat.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A bankszámlák, immateriális javak, értékpapírok stb. megelőzési célból történő lefoglalás tárgyát képezhetik.

Az ingó tárgyi eszközök, lajstromozott közlekedési eszközök, ingatlanok stb. biztosítási célú lefoglalás tárgyát képezhetik.

Az ingatlanok, ingó vagyontárgyak stb. bírósági lefoglalás tárgyát képezhetik.

A pénz, értékpapír vagy más immateriális ingó vagyontárgy végrehajtható foglalás tárgyát képezheti.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, az elkobzott vagyontárgyak kizárólag azt követően szerezhetők vissza, hogy a bíróság a hitelező javára végrehajtható végzést bocsátott ki.

A hajók biztosítási célú lefoglalására vonatkozó végzést az azon kikötő kapitánysága általi visszatartás útján foganatosítják, amelyben a hajó található. Ebben az esetben a kikötői kapitányság nem adja ki a kért hajózási dokumentumokat, és nem engedélyezi a hajónak, hogy elhagyja a kikötőt.

A bíróság kizárólag akkor szab ki bírságot, ha a felperes rosszhiszeműen az alperes számára sérelmes biztosítási intézkedés elrendelését éri el. Az alperessel/adóssal szemben büntetőjogi pénzbírság szabható ki, amennyiben nem tartja be a bíróság ítéleteit.

Amennyiben az adós megfelelő biztosítékot bocsát rendelkezésre, a bíróság az adós kérelmére hatályon kívül helyezheti a biztosítási célú lefoglalást elrendelő végzést. A vagyontárgyak feloldására vonatkozó kérelmet a bíróság zárt ülésen eljárva, a feleket rövid határidővel beidézve, sürgősséggel bírálja el.

Hasonlóképpen, ha a biztosítási intézkedés iránti kérelem alapját képező fő kérelmet visszavonták, elutasították, vagy az egy jogerős ítélet miatt meghaladottá vált, illetve ha a kérelmet előterjesztő személy felhagyott kérelmével, az adós kérheti a vagyontárgyak feloldását az intézkedést elrendelő bíróságtól. A bíróság a felek beidézése nélkül a kérelemről jogerős ítéletet hoz.

Ami a végrehajtható foglalást illeti, a foglalás tárgyát képező összes pénzeszköz és vagyontárgy zárolás alatt áll attól a naptól kezdve, hogy a foglalással érintett harmadik félnek megküldték a foglalási végzést. A zárolástól a végrehajtható végzésben rögzített kötelezettségek teljes körű teljesítéséig a foglalással érintett harmadik fél nem teljesíthet kifizetést, és nem végezhet olyan műveletet, amely valószínűsíthetően csökkenti a zárolt vagyontárgyak állományát. Amennyiben a foglalással érintett követelést jelzálog vagy más dologi jogi biztosíték biztosítja, a foglalást igénylő hitelező kérheti, hogy a foglalást az ingatlannyilvántartás vagy más közhiteles nyilvántartás rögzítse.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, a bíróság által kibocsátott végzésekben szereplő időszakot nem fedő határidőkről a bíróság határozatot hozhat (például a hitelezőnek a vagyontárgyak feloldásának terhe mellett biztosíték rendelkezésre bocsátására rendelkezésre álló határidő).

Az intézkedés a vagyontárgyak feloldására irányuló kérelem elutasítása, meghaladottá válása vagy hatályon kívül helyezése esetén e kérelem elbírálásáig, a kérelemnek történő helyt adás esetén pedig az ítélet végrehajtásáig vagy megfelelő biztosítéknak az adós általi rendelkezésre bocsátásáig érvényes.

A fellebbezést mindig a felek beidézését követően bírálják el.

Ami a végrehajtható foglalást illeti, a foglalás tárgyát képező összes pénzeszköz és vagyontárgy zárolás alatt áll attól a naptól kezdve, hogy a foglalással érintett harmadik félnek megküldték a foglalási végzést. A zárolástól a végrehajtható végzésben rögzített kötelezettségek teljes körű – a végrehajtás foglalás révén történt felfüggesztésének időszakára is kiterjedő – teljesítéséig a foglalással érintett harmadik fél nem teljesíthet kifizetést, és nem végezhet olyan műveletet, amely valószínűsíthetően csökkenti a zárolt vagyontárgyak állományát, hacsak a jogszabályok eltérően nem rendelkeznek.

A foglalással érintett harmadik személynek nyilvántartásba kell vennie a pénzösszeget, vagy fel kell oldania az immateriális ingó vagyontárgyakat a foglalásról szóló értesítést vagy a jövőben járó összegek esedékességének napját követő öt napon belül. A bírósági végrehajtó feloldja vagy kiosztja a nyilvántartásba vett pénzösszeget.

Amennyiben a foglalással érintett harmadik fél nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, a hitelező, az adós vagy a bírósági végrehajtó értesítheti a végrehajtást elrendelő bíróságot a foglalás jóváhagyása érdekében. Amennyiben a kezelt bizonyíték azt mutatja, hogy a foglalással érintett harmadik fél az adósnak pénzzel tartozik, a bíróság határozatot hoz a lefoglalás jóváhagyásáról, amellyel kötelezi a foglalással érintett harmadik felet arra, hogy fizesse meg a hitelezőnek az adósnak járó összeget, vagy ennek hiányában megszünteti a lefoglalást. Ha a bíróság a foglalást olyan immateriális ingó vagyontárgyakon foganatosítja, amelyek a végrehajtás napján a foglalással érintett harmadik fél birtokában vannak, a bíróság dönt azok értékesítéséről.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, az előterjesztett bizonyítékot a bíróság az ügy elbírálása során az elfogadhatóság és a bizonyító erő szempontjából vizsgálja meg. A rendelkezésre bocsátott bizonyítékot az a fél is felhasználhatja, aki nem kérte azok kezelését. A bizonyítékok kezelése során felmerült kiadásokat az ügyet érdemben tárgyaló bíróság rögzíti.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Ami a biztosítási célú lefoglalást és lefoglalást illeti, a határozat kizárólag a meghozatalát vagy kézbesítését követő öt napon belül támadható meg a hierarchiában magasabb szinten levő bíróság előtt attól függően, hogy a tárgyalást a felek beidézése mellett vagy annak mellőzésével tartották-e. Amennyiben a fellebbviteli bíróság rendelkezik elsőfokú hatáskörrel, a jogorvoslat fellebbezés. E jogorvoslatok a vagyontárgyak felszabadítását vagy a biztosítási intézkedés fenntartását eredményezik. Bármely érdekelt fél kifogást terjeszthet elő az lefoglalással/foglalással szemben.

Ami a végrehajtható foglalást illeti, a foglalás jóváhagyását illetően meghozott határozat csak a kézbesítést követő öt napon belül támadható meg. A végső jóváhagyást tartalmazó határozat a követelés átruházásának joghatását vonja maga után, és a foglalással érintett harmadik felekkel szemben végrehajtható végzésnek minősül a jóváhagyás tárgyát képező összegek erejéig. A foglalás jóváhagyását követően az azzal érintett harmadik fél a jóváhagyást tartalmazó határozatban kifejezetten rögzített összeg erejéig gondoskodik a bejegyzésről vagy kiegyenlítésről.

Ami az ideiglenes végrehajtást illeti, amennyiben a kérelmet az elsőfokú bíróság elutasította, a határozat megtámadható. Az ideiglenes végrehajtás felfüggesztése a fellebbezés előterjesztésével vagy külön, a fellebbezési eljárás folyamán bármikor kérhető. A felfüggesztésre irányuló kérelem rendezéséig a végrehajtást ideiglenes intézkedéssel ideiglenesen jóvá lehet hagyni még az ügy aktájának beérkezése előtt.

Ami a bizonyíték rendelkezésre bocsátását illeti, a bizonyíték rendelkezésre bocsátására vonatkozó kérelemnek helyt adó megállapítás végrehajtható, és nem képezheti jogorvoslat tárgyát. A kérelmet elutasító megállapítás a felek beidézése esetén kizárólag a határozathozatalt követő, míg a felek beidézésének mellőzése esetén a kézbesítéstől számított öt napon belül támadható meg.

A rendelkezésre bocsátandó bizonyítékot kizárólag az e tekintetben meghatározott határidőn belül lehet kezelni. A rendelkezésre bocsátott bizonyíték kezelését jogorvoslat tárgyát nem képező határozat rögzíti.

Utolsó frissítés: 08/08/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Szlovénia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári jogi követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény (Zakon o izvršbi a zavarovanju, ZIZ) által szabályozott ideiglenes és biztosítási intézkedések az előzetes és az ideiglenes végzések.

A követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény a követelések biztosítása érdekében elrendelt (hosszú távú) biztosítási intézkedésként lehetővé teszi, hogy a követeléseket ingatlanokra, ingóságokra, és részesedésre vonatkozó zálogjog alapításával biztosítsák. A jogosult a végrehajtással azonos indokok – azaz végrehajtási jogcím – alapján kérelmezheti a követeléseinek biztosítását szolgáló intézkedést; ezt meg kell különböztetni az előzetes és az ideiglenes végzéstől, melyek átmeneti jellegű intézkedések, és az alábbiakban meghatározott feltételek alapján kérelmezhetők.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

Előzetes végzés: A bíróság előzetes végzést egy még nem végrehajtható pénzkövetelés tárgyában valamely nemzeti bíróság vagy más szerv által kibocsátott határozat alapján hoz, amennyiben a jogosult valószínűsíteni tudja annak kockázatát, hogy enélkül a követelés végrehajtása lehetetlenné vagy lényegesen nehezebbé válna.

Az ideiglenes végzések a követelések biztosítására szolgáló, határozott idejű intézkedések, amelyek célja vagy a fennálló helyzet fenntartása, vagy egy új, ideiglenes helyzet megteremtése a jogosult követeléseinek későbbi időpontban történő eredményes végrehajtása céljából (védelmi jellegű végzések), illetve a súlyos és káros következmények, valamint az erőszak veszélyének elhárítása érdekében (szabályozó jellegű végzések).

A követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény értelmében az ideiglenes végzések pénzbeli és egyéb követelések biztosítására irányulhatnak.

A bíróság akkor hoz pénzkövetelés biztosítására irányuló ideiglenes végzést, ha a jogosult valószínűsíteni tudja, hogy a kötelezettel szemben olyan követelés áll fenn vagy fog felmerülni, amely esetében a jogosultnak valószínűsítenie kell annak kockázatát, hogy a vagyontárgy kötelezett általi elidegenítése, elrejtése vagy más módon történő felhasználása miatt a követelés végrehajtása lehetetlenné vagy lényegesen nehezebbé válik.

A jogosult nem köteles a kockázat fennállását bizonyítani, ha valószínűsíti, hogy a kötelezett a javasolt intézkedés következtében csak jelentéktelen kárt szenvedne el. A kockázatot bizonyítottnak kell tekinteni, ha a követelést külföldön hajtják végre, kivéve az Európai Unió tagállamait.

A bíróság akkor hoz nem pénzbeli követelés biztosítására irányuló ideiglenes végzést, ha a jogosult valószínűsíteni tudja, hogy a kötelezettel szemben követelés áll fenn vagy fog felmerülni.

A jogosultnak az alábbi előfeltételek valamelyikének fennállását is bizonyítania kell:

  • annak kockázata, hogy a követelés végrehajtása lehetetlenné vagy lényegesen nehezebbé válik;
  • az intézkedésre kényszer alkalmazásának elkerülése vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása érdekében van szükség;
  • ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy az ideiglenes intézkedés megalapozatlan volt, ez a kötelezett számára legfeljebb annyi hátrányos következménnyel jár, mint a jogosult számára.

2.1 Az eljárás

Előzetes végzés: Az a bíróság, amely azon vagyontárgyra vonatkozó végrehajtás tekintetében eljárna, amelynek a biztosítását kérelmezték, illetékességgel rendelkezik arra, hogy a követelés biztosítására irányuló kérelemről előzetes végzés kibocsátása, illetve magának a követelésnek a biztosítása útján határozzon.

Az előzetes végzés kibocsátására irányuló kérelem benyújtását és az előzetes végzés kibocsátására vonatkozó feltételek vizsgálatát követően a bíróság olyan határozatot ad ki, amely többek között tartalmazza a biztosított követelés összegét, a kamatokat és költségeket, az elrendelt biztosítékot és a bíróság által engedélyezett időtartamot. Az előzetes végzés a végrehajtás feltételeinek bekövetkezésétől számított legfeljebb 15 napig lehet hatályos.

Ha a bíróság által az előzetes végzéssel engedélyezett időszak még az előtt lejár, hogy az előzetes végzés kibocsátásának alapjául szolgáló döntés végrehajthatóvá válna, a bíróság a jogosult indítványára a végzésben megszabott határidőt meghosszabbítja, feltéve, hogy az annak kibocsátásakor fennállt körülmények nem változtak.

Ideiglenes végzés: Polgári vagy más bírósági eljárás indítása esetén az a bíróság hozza meg a határozatot, amelynek az eljárást le kell folytatni. Egy követelésnek a bírósági eljárás megindítását megelőzően ideiglenes végzéssel történő biztosítására irányuló kérelmek esetén, amelyekkel kapcsolatban a bíróság külön eljárási szabályok szerint hoz határozatot házassági ügyekben és szülői felügyelettel kapcsolatos ügyekben, valamint a követelés biztosítására vonatkozóan az a járásbíróság illetékes, amely az ilyen eljárások tekintetében illetékességgel rendelkezne. Egy követelésnek a családon belüli erőszakról szóló törvényen alapuló bírósági eljárás megindítását megelőzően ideiglenes végzéssel történő biztosítására irányuló kérelmek esetén, valamint a követelés biztosítására vonatkozóan az a járásbíróság illetékes, amely az ilyen eljárások esetében illetékességgel rendelkezne. Ha nem indítanak polgári vagy más bírósági eljárást, a követelés ideiglenes végzés útján történő biztosítására irányuló beadványról és a követelés biztosításáról az a területileg illetékes bíróság dönthet, amely végrehajtási kérelem alapján is eljárhatna.

Következésképp a bíróságoknak az ideiglenes végzés kibocsátására vonatkozó illetékességét ezekben az esetekben a követelés biztosításának tárgya szerint kell megállapítani. Ha a követelés tárgya ingóság, a területileg illetékes bíróság a vagyontárgy helye vagy a kötelezett állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerinti, végrehajtást foganatosító bíróság. Ha a biztosítási intézkedés tárgya pénzkövetelés, számlán megjelenő értékpapír vagy a kötelezett egyéb tulajdonjoga, a területileg illetékes bíróság általában az a bíróság, amely a kötelezett állandó lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes. Ha a biztosítási intézkedés tárgya valamely partner üzletrésze, a társaság létesítő okiratban megjelölt székhelye szerinti bíróság az illetékes. Ha a biztosítási intézkedés tárgya ingatlan, az ingatlan helye szerinti bíróság illetékes.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság előzetes végzést egy még nem végrehajtható pénzkövetelés tárgyában valamely nemzeti bíróság vagy más szerv által kibocsátott határozat alapján hoz, amennyiben a jogosult valószínűsíteni tudja annak kockázatát, hogy enélkül a követelés végrehajtása lehetetlenné vagy lényegesen nehezebbé válna. Ezt a kockázatot bizonyítottnak kell tekinteni, ha a követelés előzetes végzés útján történő biztosítására vonatkozó kérelem az alábbiak valamelyikén alapszik:

  • büntetőeljárásban hozott, a sértett fél tulajdonjogi követelésének helyt adó határozat, amennyiben a határozat ellen a büntetőeljárás megismétlésére irányuló kérelmet nyújtottak be;
  • olyan határozat, amely alapján a végrehajtásnak külföldön kellene megvalósulnia, kivéve az Európai Unió tagállamait;
  • elismerésről szóló határozat, amely ellen fellebbezést nyújtottak be (ebben az esetben a bíróság a kötelezett kérésére feltételhez kötheti a követelés előzetes végzés útján történő biztosítását, amelynek értelmében a jogosult biztosítékot helyez el a kötelezettnél az előzetes végzés következtében felmerülő károk fedezésére);
  • bíróság vagy közigazgatási szerv előtt kötött egyezség, amelyet a törvénynek megfelelően megtámadtak (ebben az esetben a bíróság a kötelezett kérésére feltételhez kötheti a követelés előzetes végzés útján történő biztosítását, amelynek értelmében a jogosult biztosítékot helyez el a kötelezettnél az előzetes végzés következtében felmerülő károk fedezésére);
  • a még nem esedékes pénzkövetelés végrehajtási jogcímeként szolgáló közjegyzői okirat.

Valamely követelés előzetes végzés útján történő biztosítását a következő esetekben engedélyezi a bíróság: törvényben előírt, még nem esedékes tartásdíj, a tartásdíjat fizető személy halála miatt elmaradt tartásdíj után fizetett kártérítés, valamint a tevékenység vagy a munkaképesség csökkenése vagy elvesztése által okozott, egy éven belül esedékessé váló kártérítés.

Ezekben az esetekben a kockázatot bizonyítottnak tekintik, ha az esedékessé vált összeg megfizetését már követelték a kötelezettől, vagy ha erre irányuló végrehajtást kezdeményeztek.

A bíróság pénzkövetelés biztosítására irányuló ideiglenes végzést a következő feltételekkel hoz: ha a jogosult valószínűsíteni tudja, hogy a kötelezettel szemben olyan követelés áll fenn vagy fog felmerülni, amely esetében a jogosultnak valószínűsítenie kell annak kockázatát, hogy a vagyontárgy kötelezett általi elidegenítése, elrejtése vagy más módon történő felhasználása miatt a követelés végrehajtása lehetetlenné vagy lényegesen nehezebbé válik (szubjektív kockázat).

A bíróság az alábbi feltételekkel hoz nem pénzbeli követelés biztosítására irányuló ideiglenes intézkedést: ha a jogosult valószínűsíteni tudja, hogy a kötelezettel szemben követelés áll fenn vagy fog felmerülni, és a jogosult valószínűsíteni tudja az alábbi előfeltételek valamelyikének teljesülését: annak kockázata, hogy a követelés végrehajtása lehetetlenné vagy lényegesen nehezebbé válik (objektív kockázat), hogy az intézkedésre kényszer alkalmazásának elkerülése vagy helyrehozhatatlan kár elhárítása érdekében van szükség, és hogy ha az eljárás során bebizonyosodik, hogy az ideiglenes intézkedés megalapozatlan volt, ez a kötelezett számára legfeljebb annyi káros következménnyel jár, mint a jogosult számára.

Mindkét esetre (a pénzbeli és a nem pénzbeli követelés biztosítására irányuló ideiglenes végzésekre is) irányadó, hogy a jogosult nem köteles a kockázat meglétét bizonyítani, ha valószínűsíti, hogy a kötelezett a javasolt intézkedés következtében csak jelentéktelen kárt szenved el. A kockázatot mindkét esetben akkor kell bizonyítottnak tekinteni, ha a követelést az Európai Unió tagállamain kívül hajtják végre.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A kötelezett bármely vagyontárgya képezheti előzetes vagy ideiglenes végzés tárgyát, például bankszámlán tartott készpénz, ingó vagyontárgyak, nyilvántartásba vett járművek, ingatlan és egyéb tulajdonjogok, kivéve, ha azok a törvény értelmében végrehajtás alól mentes vagyontárgyaknak minősülnek, vagy ha a vagyontárgyakkal kapcsolatos végrehajtási jogot a törvény korlátozza (például forgalomképtelen vagyontárgyak, ásványkincsek, a kötelezett által közszolgáltatás biztosításához használt tárgyak stb.).

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Előzetes végzések: A bíróság a következő előzetes végzéseket hozhatja meg: ingóság zárlata és a zárlat nyilvántartásba vétele (ha létezik ilyen nyilvántartás); pénzösszeg vagy tárgy zárlata; egyéb vagyoni jogok korlátozása; egyéb tulajdonhoz fűződő jogok vagy anyagi jogok zárlata; pénzösszeg zárlata az adós pénzforgalmi intézménynél vezetett számláján; zálogjog cégjegyzékbe történő bejegyzése valamely partner üzletrészére vonatkozóan, vagy a számlán megjelenő értékpapírok központi jegyzékébe történő bejegyzése valamely számlán megjelenő értékpapírra vonatkozóan; zálogjog ideiglenes bejegyzése a kötelezett ingatlanára vagy az ingatlanon fennálló, bejegyzett jogra vonatkozóan.

A bíróság engedélyezheti a zárolt ingóságok értékesítését, ha fennáll a megsemmisülés vagy a jelentős árcsökkenés veszélye; ez esetben a zárolt vagyontárgyakat a követelések végrehajtásáról és biztosításáról szóló törvény ingóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezései szerint kell értékesíteni.

Ha a bíróság előzetes végzéssel letiltja a követelést, a jogosult vagy a kötelezett kérésére engedélyezheti, hogy a letiltott követelést a jogosult részére visszafizetés céljából átutalják, amennyiben fennáll a veszély, hogy a késedelem a követelés behajtásának meghiúsulásához vagy harmadik féllel szembeni viszontkereseti jog elenyészéséhez vezetne.

A vagyontárgyak értékesítéséből befolyt, vagy a követelés behajtásával megszerzett összeget a bíróság őrzi meg addig, amíg az előzetes végzés le nem jár vagy amíg a jogosult végrehajtást nem kér, de legfeljebb a követelés végrehajthatóvá válásától számított 30 napig.

Ideiglenes végzés: A pénzkövetelések biztosítására irányuló ideiglenes végzés bármely olyan intézkedés lehet, amellyel elérhető a követelés biztosításának célja; ezek a végzések az elérni kívánt cél tekintetében pusztán védelmi jellegűek lehetnek. A törvény példálózó jelleggel a következő, pénzkövetelések biztosítására irányuló ideiglenes végzéseket sorolja fel: a kötelezett ingóságaival való szabad rendelkezés tilalma és e vagyontárgyak biztonságos megőrzésének elrendelése; a kötelezett ingatlana vagy a kötelezett javára bejegyzett, ingatlanhoz kapcsolódó dologi jog átruházásának vagy elzálogosításának tilalma, és e tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése; a kötelezett adósa számára annak megtiltása, hogy követelést a kötelezett részére megfizessen vagy vagyontárgyakat a kötelezett részére átadjon; a kötelezett számára annak megtiltása, hogy az általa kapott vagyontárgyakkal és az általa behajtott követelésekkel szabadon rendelkezzen; a fizetési műveleteket lebonyolító szervezet számára annak előírása, hogy az előzetes végzés tárgyát képező pénzösszeg vonatkozásában tagadja meg a kötelezett számlájáról a kötelezett részére vagy a kötelezett utasítása alapján más személy részére teljesítendő kifizetést.

A nem pénzbeli követelések biztosítására irányuló ideiglenes végzés szintén bármely olyan intézkedés lehet, amellyel elérhető a követelés biztosításának célja; ezek a végzések az elérni kívánt cél tekintetében védelmi vagy szabályozó jellegűek lehetnek. A törvény példálózó jelleggel a következő, nem pénzbeli követelés biztosítására irányuló ideiglenes végzéseket sorolja fel: a követelés tárgyát képező ingóságok átruházásának vagy elzálogosításának tilalma és e vagyontárgyak biztonságos megőrzésének elrendelése; a követelés tárgyát képező ingatlan átruházásának vagy elzálogosításának tilalma a kötelezettel szemben, és e tilalomnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése; tilalom, melynek értelmében a kötelezett nem tehet semmi olyat, amivel kárt okozhat a jogosultnak, illetve nem változtathatja meg a követelés tárgyát képező vagyontárgyat (e tilalom megszegése esetére pénzbírság is kilátásba helyezhető); tilalom, melynek értelmében a kötelezett adósa nem adhatja át a kötelezett részére a követelés tárgyát képező vagyontárgyat; kártérítés fizetése a munkavállaló részére – a munkaviszonya megszüntetésére vonatkozó döntés jogszerűségével kapcsolatos vita ideje alatt – elmaradt munkabére miatt, amennyiben e kártérítés a munkavállaló és az általa eltartott személyek megélhetéséhez szükséges.

Ha az ideiglenes végzés kibocsátására vonatkozó határozatot polgári vagy egyéb eljárásban hozzák meg, annak joghatása a végrehajtási határozatéval egyezik meg; ez lehetővé teszi, hogy a beavatkozás csak a kötelezett érdekkörét érintse, harmadik félét ne. Az ideiglenes végzés kibocsátása tehát nem keletkeztet a biztosítandó vagyontárgyon fennálló zálogjogot.

Ha tehát az ideiglenes végzés például azt tiltja meg a kötelezett részére, hogy a biztosítandó vagyontárggyal szabadon rendelkezzen, ez nem akadályoz meg más személyt abban, hogy e vagyontárgy vonatkozásában jogi úton (pl. végrehajtási eljárás útján) fellépjen. Amennyiben a kötelezett az ilyen jellegű ideiglenes végzést figyelmen kívül hagyja, annak egyetlen következménye az, hogy a jogosult a kötelmi jog szabályaival összhangban jogosulttá válik a neki kárt okozó jogi aktusok megtámadására. Ha valaki olyan vagyontárgyat szerez meg, amellyel a kötelezett nem rendelkezhetett volna szabadon, jóhiszemű szerzés esetén védelmet élvez (nem tudta és nem is tudhatta, hogy e cselekménnyel kárt okoztak a jogosultnak). Ha a vagyontárgyat megszerző személy nem jóhiszeműen járt el, a jogi aktus joghatása kizárólag a jogosult tekintetében szűnik meg, amennyiben ez a jogosult követelésének visszafizetéséhez szükséges.

Amennyiben a kötelezett megsérti az ideiglenes végzést, büntetőjogilag is felelős mások jogainak megsértéséért. A végrehajtást foganatosító bíróság bírságot is kiszabhat azzal a kötelezettel szemben, aki megsérti az ideiglenes végzést, miközben a kötelezettnek jogában áll kártérítést követelni a jogosulttól az olyan ideiglenes végzés által neki okozott kárért, amely nem volt megalapozott vagy jogszerű.

Az ideiglenes végzés a kötelezett adósa (például bank) részére is megtilthatja a kifizetéseket; ebben az esetben a tilalom attól a pillanattól kezdve hatályos, amikor azt a kötelezett adósa részére kézbesítették. A tilalom kézhezvételekor a kötelezett adósa joghatályosan már nem teljesítheti a kötelezett felé fennálló kötelezettségeit, és a jogosulttal szemben kártérítési felelőssége is felmerülhet. Az ideiglenes végzés kibocsátására vonatkozó eljárások során a bank csak a bíróság kérésére adhat ki a folyószámla létezésére és a számlák számára, vagy a kötelezettnek a számlán nyilvántartott egyéb követeléseire vonatkozó információkat; ugyanakkor a jogi személyek folyószámlaszámára, valamint az ilyen számlák esetleges befagyasztására vonatkozó információk a nyilvánosság számára is hozzáférhetők a Szlovén Köztársaság közhiteles nyilvántartásokat vezető és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó hivatalának weboldalán (Agencija Republike Slovenije za javnopravne evidence in storitve).

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A bíróság által hozott, előzetes végzést tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell többek között a biztosított követelés összegét kamatokkal és költségekkel együtt, az elrendelt biztosítékot és a bíróság által engedélyezett időtartamot, mely esetben az előzetes végzésben megjelölt időtartam a végrehajtás feltételeinek teljesülésétől számított legfeljebb 15 nap.

Az ideiglenes végzés érvényességi idejét a törvény nem szabályozza; azt az ideiglenes végzést kibocsátó bíróság határozza meg. Ha a végzést kereset benyújtása vagy más eljárás megindítása előtt bocsátják ki, vagy ha a végzést még fel nem merült követelés biztosítása céljából bocsátják ki, a bíróság a jogosulttal szemben határidőt állapít meg, amelyen belül eljárást kell indítania, vagy keresetet kell benyújtania. Ha a jogosult e határidőn belül nem nyújt be keresetet vagy nem indít eljárást, a bíróság az eljárást félbeszakítja. Az ideiglenes végzés azon napot követően is érvényben maradhat, amelyen a végzést tartalmazó bírósági határozatot közzétették.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A kötelezett az előzetes vagy ideiglenes végzést kibocsátó határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kifogást nyújthat be a határozat ellen. Ezt az előzetes vagy ideiglenes végzést tartalmazó határozatot kibocsátó bíróságon kell megtennie; a kifogásról is ugyanez a bíróság határoz.

A kötelezett vagy a jogosult a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül fellebbezéssel élhet a határozatot kibocsátó bíróságnál a kifogás tárgyában hozott bírósági határozat ellen, valamint az ideiglenes végzés kibocsátására irányuló kérelmet elutasító határozat ellen. A fellebbezésről másodfokú bíróság dönt. A kifogás és a fellebbezés általában nem függeszti fel az eljárást.

Kapcsolódó hivatkozások

A link új ablakot nyit meghttp://www.pisrs.si/Pis.web/

A link új ablakot nyit meghttps://www.uradni-list.si/

A link új ablakot nyit meghttp://www.dz-rs.si/wps/portal/Home/deloDZ/zakonodaja/preciscenaBesedilaZakonov

A link új ablakot nyit meghttp://www.sodisce.si/

A link új ablakot nyit meghttp://www.ajpes.si/

Utolsó frissítés: 09/01/2020

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Szlovákia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A szlovák jog ismeri a „sürgős intézkedések”, a „biztosítási intézkedések”, valamint a „bizonyítékok megőrzésének” fogalmát. A vonatkozó rendelkezések megtalálhatóak a 160/2015. sz. törvény – a polgári perrendtartás – 324. szakaszában és az azt követő szakaszaiban, valamint – különleges eljárások esetében – a polgári nemperes eljárásról szóló törvénykönyv 161/2015. sz. törvényének 360. szakaszában és az azt követő szakaszaiban.

A bíróság egy biztosítási intézkedés segítségével a hitelező pénzbeli követelésének biztosítására megállapíthat az adós személyi tulajdonát, jogait vagy más vagyontárgyait terhelő díjat, amennyiben attól tart, hogy a végrehajtás veszélybe kerülhet.

A bíróság akkor rendel el sürgős intézkedést, ha a körülményeket azonnal szabályozni kell, vagy attól tart, hogy a végrehajtás meghiúsul, és a bírói úton érvényesíteni próbált célt biztosítási intézkedéssel nem lehet elérni. Ez a határozat egy bírósági határozat jövőbeli végrehajtásának eredményességét is garantálhatja.

A bizonyítékok megőrzésének fogalma lehetővé teszi, hogy az eljárást megelőzően (bármilyen típusú, akár tanútól, akár szakértőtől, vagy hasonló személytől származó) bizonyítékot – nem hivatalból, hanem – egy perbeli indítvány alapján őrizzenek. Várhatóan ezt a perbeli indítványt az a személy kezdeményezi, aki egy olyan eljárás kezdeményezéséhez szükséges helyzetben van, amelyben a bizonyítékok megőrzésének eredménye felhasználható.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Sürgős vagy biztosítási intézkedés elrendelésére az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező körzeti bíróság illetékes.

A bíróság sürgős vagy biztosítási intézkedést perbeli indítvány alapján rendel el. Nincs szükség perbeli indítványra, ha a sürgős vagy biztosítási intézkedés olyan eljárást egészít ki, amelyet a bíróság hivatalból indíthat.

A törvény nem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A vonatkozó törvény szerint az intézkedés elrendelése vagy megszüntetése iránti perbeli indítványra 33 EUR bírósági illeték szabható ki.

A bizonyítékok megőrzésének nincs díja. Az állam fizeti azon bizonyítékok költségét, amelyeket az előleg nem fedez. A bíróság azonban elrendelheti, hogy a bírósági illeték alól nem mentesülő fél a bizonyítékok költségeire előleget helyezzen letétbe, anélkül, hogy ezzel elvesztené a későbbi visszafizetésre való jogosultságot.

A törvény ebben az esetben sem ír elő kötelező jogi képviseletet.

A bizonyítékok peres és nem peres eljárásokban is őrizhetőek ily módon.

2.2 A főbb feltételek

A bíróság az eljárás előtt, alatt és után is elrendelhet sürgős intézkedést. Biztosítási intézkedéseknél a biztosítási intézkedésről szóló végzés kiállításával kerül az illeték kiszabásra.

A bizonyítékok perbeli indítvány alapján az alapeljárás előtt, alatt és után is őrizhetőek, amennyiben attól tartanak, hogy ezt követően egyáltalán nem vagy csak nagy nehézségekkel lehet majd a bizonyítékokat felvenni. A bizonyítékok megőrzése annak a bíróságnak a hatáskörébe tartozik, amely az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkezik, vagy amelynek illetékességi területén található a veszélyeztetett bizonyíték. A polgári perrendtartás az általános rendelkezéseken kívül szellemi tulajdonjogi ügyekben is tartalmaz a bizonyítékok megőrzésére vonatkozó külön rendelkezéseket.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A bíróság hozhat olyan sürgős intézkedést, amely valamely fél számára különösen a következőket írja elő:

a) tartás fizetése a szükséges mértékben;

b) a gyermeknek a másik szülő felügyelete vagy a bíróság által kinevezett személy felügyelete alá való helyezése;

c) ha foglalkoztatásban áll, a fizetése legalább egy részének átadása, amennyiben a felperes komoly okok miatt nem dolgozik;

d) valamely pénzösszeg vagy vagyontárgy bírósági megőrzés alá helyezése;

e) egyes vagyontárgyakkal vagy jogokkal való nem rendelkezés;

f) valamilyen konkrét tevékenység elvégzése, az attól való tartózkodás vagy annak tűrése;

g) ideiglenes tartózkodás az abba a házba vagy lakásba való belépéstől, ahol egy közeli hozzátartozó vagy a fél gondozásában vagy felügyelete alatt álló személy lakik, és akivel kapcsolatban az erőszak megalapozott gyanúja felmerül;

h) szellemitulajdon-jogot sértő vagy veszélyeztető magatartástól való tartózkodás.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A sürgős intézkedés típusok meghatározásai például szolgálnak, ami azt jelenti, hogy a bíróság más területekre vonatkozó sürgős intézkedéseket is elrendelhet.

Az a sürgős vagy biztosító intézkedés, amely alapján valamelyik félnek vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezéstől kell tartózkodnia, a vagyontárgyakkal vagy jogokkal való rendelkezési tilalomnak minősül, amennyiben például attól tartanak, hogy az alperes azokat elherdálhatja (más személyre átruházhatja, megsemmisítheti vagy megkárosíthatja stb.).

A bíróság a sürgős vagy biztosítási intézkedésre vonatkozó határozatot a felek meghallgatása nélkül is meghozhatja. Más szavakkal élve, a feleket nem szükséges meghallgatni a határozathozatal előtt. Ez az elv azzal a ténnyel kapcsolatos, hogy a meghallgatás megakadályozhatja a sürgős és a biztosítási intézkedés célját, valamint azzal a ténnyel, hogy főszabályként az ilyen jellegű bírósági tevékenység során bizonyítást nem vesznek fel. Ez nem jelenti azt, hogy a bíróság nem rendelheti el a felek meghallgatását. Amennyiben így tesz, a bíróságnak a bizonyítás felvételi eljárásra vonatkozó valamennyi szabályt be kell tartania. Ha a bíróság kizárólag okiratok formájában vesz fel bizonyítást, ez a bizonyításfelvétel nem nyilvános tárgyaláson történik. E helyett a bíróság a mérlegelési jogkörét a felek közreműködése nélkül gyakorolja.

A sürgős intézkedés kézbesítéskor válik végrehajthatóvá, kivéve, ha külön jogszabály másként rendelkezik.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A sürgős vagy biztosítási intézkedés megszűnik:

a) azon idő lejártával, amelyre elrendelték;

b) ha az alapeljárás elindítása után rendelték el és az elsőfokú vagy a fellebbviteli bíróság a keresetet elutasítja vagy megszünteti az eljárást;

c) ha döntésében a bíróság határidőt szab ki az alapeljárásban egy perbeli indítvány előterjesztésére, de a határidőig a perbeli indítványt nem terjesztik elő;

d) ha a bíróság az alapeljárásbeli keresetnek helyt ad;

e) ha a végrehajtás állapota alapján már nem szükséges.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek helye van. A jogorvoslat elbírálására illetékes bíróság a hatáskörrel rendelkező fellebbviteli bíróság, azaz a sürgős vagy biztosítási intézkedést elrendelő elsőfokú bíróság felett álló másodfokú bíróság.

A fellebbezést a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül ahhoz a bírósághoz nyújtják be, amely döntését fellebbezik. A fellebbezés benyújtásának nincs halasztó hatálya.

Utolsó frissítés: 22/04/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Finnország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Finnországban a polgári vagy kereskedelmi jogi eljárásokban a hitelezők vagy más felperesek kérhetik biztosítási intézkedések elrendelését saját javukra. A biztosítási intézkedések célja annak biztosítása, hogy az ügy érdemi részében később hozott döntést végre tudják hajtani. A biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló rendelkezéseket a bírósági eljárási törvénykönyv (oikeudenkäymiskaari) 7. fejezete tartalmazza, a határozatok végrehajtásáról szóló rendelkezések pedig a végrehajtásról szóló törvény (ulosottokaari) 8. fejezetében találhatók. Az ilyen biztosítási intézkedéseknek három típusa létezik:

  • a tartozás fedezetének biztosítása érdekében végrehajtott foglalás,
  • tulajdonjog vagy egyéb ún. elsőbbségi jog biztosítása érdekében végrehajtott foglalás, és
  • egyéb biztosítási intézkedések (általános biztosítási intézkedések).

Az alábbiakban részletesen ismertetjük e biztosítási intézkedéseket, amelyek bármilyen polgári ügyben alkalmazhatók. Léteznek továbbá olyan biztosítási intézkedések is, amelyek bizonyos típusú jogviták esetében, különleges jogszabályok alapján vehetők igénybe. Ilyenek például a polgári jogi ügyekben az ipari és szerzői jogokkal kapcsolatos bizonyítékok biztosítása céljából alkalmazott biztosítási intézkedések. Büntetőügyekben a kényszerintézkedésekről szóló törvényt (pakkokeinolaki) lehet alkalmazni; a törvényben előírt kényszerintézkedések közé tartozik a foglalás, az elidegenítési korlátozás és a zár alá vétel.

Különbséget kell tenni a biztosítási intézkedések és a polgári ügyekben hozott bírósági határozatok előzetes (ideiglenes) végrehajtása között. Az utóbbi a határozat azt megelőzően történő végrehajtására vonatkozik, hogy az jogerőre emelkedne és többé már nem lehetne fellebbezni ellene. A polgári ügyben hozott, még nem jogerős határozat általában közvetlenül végrehajtható, de a végrehajtás többnyire nem valósítható meg teljes egészében. Például az esedékes tartozás ügyében elsőfokú bíróság által hozott, nem jogerős határozat értelmében az adós vagyonát le lehet foglalni, ha az adós nem nyújt biztosítékot a tartozásra. Másrészt a lefoglalt vagyon csak akkor idegeníthető el és az elidegenítésből származó bevétel csak akkor utalható át a hitelezőnek, ha a hitelező arra biztosítékot nyújt. Ezzel szemben a mulasztási ítéletek azonnal, teljes körűen végrehajthatók.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A fent említett biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló határozatokat az általános bíróságok hozzák meg; a kerületi bíróságok (käräjäoikeus) elsőfokú bíróságként járnak el. A bíróság által elrendelt biztosítási intézkedések végrehajtását a végrehajtók végzik. A biztosítási intézkedések iránti kérelmet ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, ahol az ügy érdemi részével kapcsolatos bírósági eljárás folyik. Ha az eljárás még nem indult meg, a biztosítási intézkedés iránti kérelmet ahhoz a kerületi bírósághoz kell benyújtani, amelyhez az ügy érdemi részével kapcsolatos keresetet is be kell nyújtani.

A bíróság nem adhat helyt a biztosítási intézkedés iránti kérelemnek anélkül, hogy lehetőséget biztosítana az alperes meghallgatására. A bíróság azonban helyt adhat a felperes ideiglenes biztosítási intézkedés iránti kérelmének a másik fél meghallgatása nélkül, ha a biztosítási intézkedés célja egyébként meghiúsulna. A gyakorlatban a biztosítási intézkedések igen gyorsan elrendelhetők. Az ideiglenes határozat mindaddig hatályban marad, amíg azzal ellentétes értelmű határozat nem születik.

Amennyiben a felperesnek már megvan a végrehajtáshoz szükséges jogalapja, de a végrehajtási eljárás nem indítható meg azonnal, a végrehajtó bizonyos körülmények között közvetlenül is hozhat ideiglenes biztosítási intézkedéseket. Az alábbiakban csak a bíróság által elrendelt biztosítási intézkedésekről lesz szó.

2.2 A főbb feltételek

A követelés vagy elsőbbségi jog biztosítását szolgáló lefoglalás elrendeléséhez az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

  • A felperesnek világosan fel kell tüntetnie, hogy az alperessel szemben lefoglalható követelése áll fenn, vagy adott vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi joga van; és
  • Fenn kell állnia annak a veszélynek, hogy az alperes eljárása veszélyezteti a felperesnek járó tartozás megfizetését vagy a felperes jogát.

Ennek megfelelően az egyéb biztosítási intézkedések elrendeléséhez szükséges annak egyértelmű bizonyítása, hogy fennáll valamely más jog, és fennáll annak veszélye, hogy az alperes ezt a jogot megsértheti.

A biztosítási intézkedések végrehajtása előtt a felperes köteles a végrehajtónál biztosítékot letétbe helyezni.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Bármilyen vagyontárgy lehet biztosítási intézkedés tárgya. Ha a lefoglalás célja valamely tartozás biztosítása, a bíróság elrendeli az alperes ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását a felperes felé fennálló tartozásának értékében. A végrehajtó ezután eldönti, hogy az alperes mely vagyontárgyait kell lefoglalni. Ha a lefoglalás célja valamely elsőbbségi jog biztosítása, a bíróság elrendeli a jog tárgyát képező vagyontárgy lefoglalását, és a végrehajtó végrehajtja a végzést az adott vagyontárgy vonatkozásában.

Egyéb biztosítási intézkedésekkel a bíróság jogosult:

  • szankció kilátásba helyezése mellett eltiltani az alperest valamely cselekmény megtételétől vagy valamilyen kötelezettség vállalásától;
  • szankció kilátásba helyezése mellett elrendelni, hogy az alperes valamely cselekményt végrehajtson;
  • felhatalmazni a felperest valamely cselekmény végrehajtására vagy végrehajtatására;
  • elrendelni, hogy az alperes vagyonát megbízott személy birtokába adják vagy nála letétbe helyezzék; vagy
  • elrendelni valamely egyéb olyan biztosítási intézkedést, amely a felperes jogainak biztosításához szükséges.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A vagyon lefoglalását elrendelő végzés végrehajtásakor az adós elveszíti a vagyon feletti rendelkezési jogát. A lefoglalási végzés tárgyát képező vagyonnal való rendelkezés bűncselekménynek minősül. Ha az adós bankszámláján levő pénzeszközök képezik a lefoglalási végzés tárgyát, a bank kizárólag a végrehajtó számára szabadíthatja fel az összeget. Ugyanakkor a lefoglalási végzés a végzést kérelmező személy számára nem biztosít elsőbbségi jogot a lefoglalt összeg tekintetében az adós többi hitelezőjével szemben.

Az egyéb biztosítási intézkedések joghatása az intézkedések jellegétől függ.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló határozat meghozatalától számított egy hónapon belül a felperesnek az ügy érdemi részével kapcsolatban keresetet kell benyújtania a bírósághoz vagy más szervhez, vagy egyéb olyan – például választottbírósági – eljárást kell kezdeményeznie, amely végrehajtható határozatot eredményezhet. Ha ezt nem teszi meg, a biztosítási intézkedéseket visszavonják. A biztosítási intézkedéseket akkor is visszavonhatják, ha valamilyen más okból az intézkedések elrendelésének okai már nem állnak fenn. Amikor az ügy érdemi részével kapcsolatban a bíróság döntést hoz, ezzel egy időben a biztosítási intézkedést is elrendeli.

A biztosítási intézkedések eredményeként felmerült költségek elsősorban a felperest terhelik. Ha bebizonyosodik, hogy a biztosítási intézkedés alaptalan volt, a felperes felel az alperesnek az intézkedések eredményeként okozott kárért, függetlenül attól, hogy a felperes gondatlanul járt-e el vagy sem. Erre az eshetőségre felkészülve a felperesnek a biztosítási intézkedések végrehajtása előtt biztosítékot kell letétbe helyeznie. Másrészről az alperes általában biztosíték letétbe helyezésével megakadályozhatja a biztosítási intézkedések végrehajtását.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A biztosítási intézkedések elrendeléséről szóló bírósági határozatok ellen magasabb fokú bíróságnál, azaz a fellebbviteli bíróságnál (hovioikeus) vagy a Legfelsőbb Bíróságnál (korkein oikeus) lehet fellebbezni. Fellebbezés benyújtásával nem akadályozható meg a határozat végrehajtása, kivéve, ha a fellebbviteli bíróság felfüggeszti a határozatot. Az ideiglenes biztosítási intézkedések tárgyában hozott határozatok ellen azonban nincs fellebbezési lehetőség.

A biztosítási intézkedések végrehajtásával kapcsolatban a végrehajtó által hozott intézkedések vagy döntések ellen benyújtott fellebbezések ügyében a kerületi bíróságok járnak el. A fellebbezési jog olyan harmadik feleket is megillet, akik úgy vélik, hogy vagyonukat az adós tartozása fejében foglalták le.

Utolsó frissítés: 28/01/2022

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Svédország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

A polgári peres eljárásokban alkalmazandó biztosítási intézkedésekre vonatkozó alaprendelkezések a svéd jogban a bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezetében találhatók. Az általános szabály szerint addig nem valósulhat meg polgári jogi követelésre vonatkozó végrehajtási intézkedés, amíg a bíróság nem határozott az ügyben. A biztosítási intézkedések azonban kivételt képeznek e szabály alól. A biztosítási intézkedések általános célja annak biztosítása, hogy a vesztes fél a jövőbeli bírósági döntést követően teljesítse kötelezettségeit.

A legáltalánosabb biztosítási intézkedés a zárolás, amely azt jelenti, hogy a keresetet benyújtó fél birtokba veheti a másik fél bármely vagyontárgyát, vagy más módon elérheti az ellenérdekelt fél rendelkezési jogának megvonását.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 1. szakaszával összhangban a valamely követelésre vonatkozó határozat végrehajtásának jövőbeli biztosítása céljából rendelhető el zárolás. Általános szabályként az e rendelkezés szerinti zárolást elrendelő döntést úgy kell megszövegezni, hogy a zárolás az adós tulajdonában lévő vagyontárgy esetében olyan értékre vonatkozzon, amely a meghatározott összegű követelést fedezi. Kivételes esetekben a döntés arra is kitérhet, hogy pontosan mely vagyontárgyakat érinti a végrehajtás.

A zárolást abból a célból is elrendelhetik, hogy így biztosítsák egy olyan határozat jövőbeni végrehajtását, amely bizonyos vagyontárgyra vonatkozó elsőbbségi joghoz kapcsolódik (a bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 2. szakasza). E határozatok közé tartoznak például azok, amelyek szerint a felperesnek elsőbbségi joga van bizonyos részvényekre, valamint azok, amelyek szerint az alperes köteles a részvényeket haladéktalanul átadni.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 5. fejezetének 3. szakaszában szereplő általános rendelkezés szerint a bíróság előírhatja a felperes jogainak védelméhez szükséges, megfelelő intézkedéseket. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni például ideiglenes intézkedések esetében. Szintén e rendelkezés alkalmazási körébe tartoznak az annak megállapítására irányuló kérelmek, hogy az alperes nem jogosult valamely versenytilalmi kikötésben szereplő termékek forgalmazására.

Ezenkívül a svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 4. szakasza szerint a bíróság valamely vagyontárgyhoz kapcsolódó elsőbbségi jog esetében elrendelheti az elidegenített eszközök visszaszolgáltatását stb.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezete 5. szakaszának 3. bekezdése azt is kimondja, hogy meghatározott körülmények között ideiglenes biztosítási intézkedések rendelhetők el.

Ezenkívül bizonyos területeken, pl. a szabadalmi jog területén alkalmazható biztosítási intézkedésekre is vonatkoznak külön rendelkezések.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

A biztosítási intézkedéseket elrendelő határozatokat azok a bíróságok hozzák meg, ahol a bírósági eljárás folyamatban van. Ha nincs folyamatban bírósági eljárás, az illetékes bíróságra vonatkozó rendelkezések jórészt ugyanazok, mint általában a polgári ügyekben.

A bíróság saját kezdeményezésére nem vetheti fel a biztosítási intézkedések kérdését. Létezik ezért egy olyan követelmény, amely szerint az ilyen döntés meghozatalát igénylő félnek erre vonatkozó indítványt kell előterjesztenie. Ha nincs folyamatban bírósági eljárás, az indítványt írásban kell előterjeszteni.

A felperesnek nem feltétlenül van szüksége ügyvédi segítségre vagy képviseletre. A svéd bírósági eljárások költségmentesek, kivéve a kereseti illetéket, amely jelenleg 450 SEK (kb. 50 EUR).

2.2 A főbb feltételek

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezetének 1–3. szakasza szerinti intézkedések elrendeléséhez teljesülnie kell annak a feltételnek, hogy az alapügyben (pl. az 1. szakasz szerinti követelés esetében) már legyen folyamatban bírósági eljárás, vagy egyéb hasonló eljárás szerinti vizsgálat. Ez utóbbi a választottbírósági eljárásokat takarja.

A Legfelsőbb Bíróság („Högsta domstolen”) kimondta, hogy a svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezete szerinti zárolás vagy más biztosítási intézkedés olyan követelések esetében is elrendelhető, amelyben külföldi bíróságnak kell eljárnia, feltéve, hogy a bíróság határozata Svédországban is végrehajtható.

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezetének 1–3. szakasza szerinti intézkedések elrendeléséhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:

  • Az egyik feltétel az, hogy a felperesnek valószínűsítenie kell, hogy követelése áll fenn a másik személlyel szemben, és e követelés tárgyában bírósági eljárás vagy más hasonló eljárás alapján vizsgálat van folyamatban.
  • A felperesnek bizonyítania kell, hogy „ésszerűen tartani lehet attól”, hogy a másik fél a vagyontárgy elrejtésével, eltávolításával vagy más módon kibújik a tartozás megfizetése alól (1. szakasz), hogy a másik fél a felperes kárára eltávolítja, jelentősen megrongálja vagy más módon elidegeníti a vagyontárgyat (2. szakasz), vagy a másik fél bizonyos tevékenységekben való részvétellel, illetve bizonyos cselekmény elkövetésével vagy elmulasztásával vagy más módon megakadályozza vagy megnehezíti a felperes jogainak érvényesítését, vagy jelentős mértékben csökkenti a vagyontárgy értékét (3. szakasz).
  • Az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez az kell, hogy késedelem esetén fennálljon a károsodás kockázata. Ez azt jelenti, hogy valamely döntés végrehajtása veszélybe kerül, ha az intézkedést nem rendelik el azonnal, a másik fél meghallgatása nélkül. Ha az intézkedést ilyen módon elrendelik, a döntést meg kell küldeni a feleknek, és az alperes köteles a döntéssel kapcsolatos észrevételeit megtenni. Ezek beérkezésekor a bíróság haladéktalanul újból megvizsgálja az intézkedés hatályban tartásának kérdését.
  • Végül az intézkedés csak akkor rendelhető el, ha a felperes biztosítékot ad a másik félnek esetlegesen okozható károk fedezésére. Ha a felperes nem tud biztosítékot adni, ugyanakkor tudja bizonyítani követelésének különleges indokait, a bíróság mentesítheti őt a biztosítékadási kötelezettség alól.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

A követeléshez kapcsolódó zárolási határozatok végrehajtása tulajdonképpen azt jelenti, hogy a vagyont bizonyos értékhatárig lefoglalják. Összességében itt is a végrehajtásra vonatkozó alapelvek érvényesek, itt azonban nem merül fel a vagyontárgy értékesítésének kérdése.

A végrehajtás során főszabály szerint bármilyen vagyontárgy lefoglalható. A vagyontárgy lehet ingóság vagy ingatlan.

Bizonyos vagyontárgyakat nem lehet lefoglalni. Ez a helyzet a „végrehajtás alól mentes vagyontárgyak” esetében, amelyek közé egyebek mellett az alábbiak tartoznak:

  • ésszerű értékhatárig az adós saját használatú ruhái és egyéb tárgyai;
  • bútorok, háztartási gépek, valamint a háztartáshoz és annak vezetéséhez szükséges egyéb berendezések;
  • az adós jövedelemszerző tevékenységéhez vagy szakképzéséhez szükséges eszközök és más berendezések;
  • személyes tárgyak, pl. olyan eszmei értékkel bíró érmek és sportdíjak, amelyek lefoglalása méltánytalan lenne az adóssal szemben.

A vagyontárgyak védelmére külön szabályok is vonatkozhatnak. Ez lehet a helyzet például kártérítés esetében.

Követelés biztosítása érdekében a munkabért és más hasonló összeget csak akkor lehet zárolni, ha azt kifizették és lefoglalhatóvá vált.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Ha a vagyontárgyat adósság fedezése érdekében már zárolták, az alperes a vagyontárgyat a felperes kárára nem ruházhatja át és nem idegenítheti el. A svéd végrehajtó hatóság („Kronofogdemyndigheten”) azonban különösen indokolt esetekben mentességet adhat az elidegenítési tilalom alól. A tilalom ellenére történő elidegenítés büntetőjogi felelősségre vonást von maga után.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A svéd bírósági eljárási törvénykönyv 15. fejezetének 1–3. szakasza szerinti intézkedések elrendelése esetén a felperesnek a döntés meghozatalától számított egy hónapon belül bírósághoz kell fordulnia az ügyben, amennyiben ezt korábban nem tette meg. Ha a követelést másik eljárásban fogják vizsgálni, a felperesnek az adott eljárásban előírt lépéseket kell megtennie.

Ha az ideiglenes intézkedést elrendelték, a döntést meg kell küldeni a feleknek, és az alperes köteles közölni a döntéssel kapcsolatos észrevételeit. Ezek beérkezésekor a bíróság haladéktalanul újból megvizsgálja az intézkedés hatályban tartásának kérdését.

Az intézkedést azonnal vissza kell vonni, ha elrendelését követően olyan biztosítékot adnak, amely megfelel az intézkedés céljának.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A biztosítási intézkedés tekintetében határozatot kell hozni akkor is, ha az valamely peres eljárásban merült fel eljárási kérdésként, és akkor is, ha a biztosítási intézkedést önállóan rendelték el.

A határozat ellen mindkét esetben az a személy nyújthat be önálló fellebbezést, akit a határozat hátrányosan érint. A kerületi bíróság („tingsrätt”) határozatával szemben írásban, a határozathozatalt követő három héten belül lehet fellebbezni. Ha a határozatot nem bírósági tárgyaláson hozták meg, és nem hirdették ki tárgyaláson a határozathozatal időpontját, a fellebbezési határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a fellebbező a határozatot megkapta. A fellebbezést a fellebbviteli bírósághoz („hovrätt”) kell intézni, de a kerületi bírósághoz („tingsrätt”) kell benyújtani.

Ha a kerületi bíróság polgári ügyben elutasította a svéd bírósági eljárási törvénykönyv („rättegångsbalken”) 15. fejezete szerinti biztosítási intézkedés iránti kérelmet, vagy visszavonta az ilyen intézkedésre vonatkozó határozatot, a fellebbviteli bíróság további értesítésig azonnal hatályba léptetheti az intézkedést. Ha a kerületi bíróság rendelt el ilyen intézkedést, vagy nyilvánította végrehajthatóvá a határozatot annak jogerőre emelkedése előtt, a fellebbviteli bíróság határozatával haladéktalanul kimondhatja, hogy a kerületi bíróság döntése további értesítésig nem hajtható végre.

Utolsó frissítés: 06/09/2019

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Anglia és Wales

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Angliában és Walesben a bíróságok a CPR (Civil Procedure Rules - polgári perrendtartás) 25.1. cikke (1) bekezdésének alapján és általános hatáskörükben jogosultak ideiglenes és/vagy biztosítási intézkedéseket hozni, amelyek a fél vagyonnal vagy keresettel kapcsolatos érdekeinek védelmére irányulnak. E jogorvoslatok a peres eljárás bármely szakaszában, sőt, annak megkezdése előtt is rendelkezésre állnak. Ezek annyiban méltányos jogorvoslatok, hogy a bíróság megfelelő végzés meghozatalát mérlegelheti. E jogorvoslatok biztosítására vonatkozó elveket az alapvető jelentőségű az American Cyanamid Co kontra Ethicon[1] ügyben állapították meg. A 25.1. cikk (1) bekezdése alapján a bíróság következő végzéseket hozhat:

ideiglenes intézkedések

ideiglenes nyilatkozatok

ingatlanokra vonatkozó végzések, amelyek lehetővé teszik az ingatlan értékesítését, megóvását, szemléjét, megőrzésének átadását, ingatlanra vonatkozó előleg kifizetését

földterület és épületek bejegyzésére irányuló végzések

áruk átadására irányuló végzések

biztosítási intézkedést elrendelő végzések vagy arra irányuló végzések, hogy a fél nyújtson tájékoztatást a biztosítási intézkedést elrendelő végzések tárgyát képező ingatlan vagy vagyontárgyak helyéről

házkutatási végzések

Okiratok hozzáférhetővé tételére vagy ingatlan szemléjére vonatkozó, perindítást megelőző végzések – ezek az ellenérdekű fél vagy egyelőre még nem érintett fél ellen irányulhatnak

előleg fizetésére vonatkozó végzések a bíróság által még meg nem ítélt kártérítés tekintetében

az eljárás érdemi részének kimenetelétől függő bírói letétre vonatkozó végzések

pénzzel való elszámolásra vonatkozó végzések

szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos eljárásokkal kapcsolatos végzések

A bíróságok általános hatásköre alapján az ítélkezési gyakorlat is kialakított néhány ideiglenes intézkedést, mint például a Norwich Pharmacal végzéseket és a perlési tilalmakat. A Norwich Pharmacal végzések célja, hogy arra kötelezze a harmadik felet, hogy közölje a jogsértő adatait annak érdekében, hogy a felperes ezt követően keresetet indíthasson ellene – e végzéseket gyakran a hűtlen kezelés esetéiben alkalmazzák. A perlési tilalmak célja, hogy megakadályozzák a felet abban, hogy külföldi országban indítson pert, ha az zaklatást vagy nyomásgyakorlást valósítana meg, vagy ellentétes lenne a tisztességes eljárással. Ezenfelül a bíróság a bírósági eljárás tárgyát képező jogszabály vagy szerződéses feltétel értelmezésével kapcsolatos nyilatkozatot adhat ki.

Az intézkedés olyan bírósági végzés, amely meghatározott lépések megtételére vagy azoktól való tartózkodásra kötelezi a perben részes felet. Az ideiglenes intézkedés pedig a kereset tárgyalását megelőzően hozott végzés. A felperes a bírósági eljárás során vagy akár az eljárás megkezdését megelőzően is kérelmezheti helyzetének védelmét azáltal, hogy ideiglenes intézkedés elrendelését kéri annak érdekében, hogy az alperest megakadályozza abban, hogy a felperes érdekét sértő módon járjon el.

A felperes két különös típusú intézkedés elrendelését kérheti, ha fennáll annak veszélye, hogy az alperes bizonyíték megsemmisítésére vagy a felperes javára szóló ítélet meghiúsítására irányuló lépéseket fog tenni. Az első a házkutatási végzés; a második pedig a biztosítási intézkedést elrendelő végzés, amely megtiltja az alperes számára, hogy a vagyontárgyakkal rendelkezzen vagy azokat a joghatóság területén kívülre helyezze.

Ha a felperes valamely pénzösszeg (például adósság vagy kártérítés) megfizetését kéri, a bíróság előleg fizetésére kötelezheti az alperest azon összeg tekintetében, amelyet végső soron az alperesnek adott esetben fizetnie kell, azon nehézségek elkerülése érdekében, amelyet a felperes részére az ítélethozatal esetleges késedelme okozhat.

Az alperes annak kockázatával szembesülhet, hogy még ha a keresetet el is utasítják és a felperest a költségek megfizetésére is kötelezik, a költségekről szóló végzés végrehajtása lehetetlen lesz. A bíróság az alperes védelme érdekében bizonyos körülmények között általában meghatározott pénzösszeg bíróság részére történő megfizetésével perköltség-biztosíték nyújtására kötelezheti a felperest.

A High Court (felsőbb bíróság) jogosult egy másik joghatóság területén folyamatban lévő eljárás támogatására ideiglenes intézkedést hozni, ha az célszerűnek látszik. E bíróság „egész világra kiterjedő, biztosítási intézkedést elrendelő végzést” is hozhat, amely másik joghatóság területén található vagyontárgyakra vonatkozik.

[1] [1975] 1.504

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Intézkedések (köztük a házkutatási végzések és a biztosítási intézkedést elrendelő végzések)

A 25. cikk alapján az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet az eljárás megindítását követően azon bírósághoz kell benyújtani, amely az ügyben eljár vagy el fog járni. Egyes intézkedéseket, különösen a nemzetközi elemet magukban foglaló végzéseket, csak a High Court (felsőbb bíróság) hozhat meg, míg más végzéseket a County Court (megyei bíróság) is meghozhat. A High Court (felsőbb bíróság) esetében e végzések meghozhatók általános módon vagy különböző tanácsban eljáró, ideiglenes intézkedésről határozó bíróságok vagy ügyeleti szolgáltatásaik révén; ez gyakran valamely cikk sajtó általi megírását megakadályozó, vagy a belügyminisztérium általi kiutasításokat leállító bírósági végzések esetében fontos.

A kérelem általános követelményei közé tartozik, hogy azt az N244. sz. kérelemmel kell benyújtani, és a kérelemhez csatolni kell a keresetlevél formanyomtatványt, a kérelmet alátámasztó tanúvallomást, a bizonyítékként szolgáló nyilatkozatokat, valamint a végzés tervezetét. A végzés tervezetének tartalmaznia kell a kártérítési ellen-kötelezettségvállalást[2], a kérelem, bizonyíték alperesek részére történő kézbesítésére vonatkozó kötelezettségvállalást, valamint további meghozott végzéseket. Ez kulcsfontosságú, ha a másik fél meghallgatása nélküli eljárásról van szó. Sürgősségi intézkedések esetében kötelezettséget kell vállalni a vonatkozó díjak haladéktalan megfizetésére; ezenfelül szükséges lehet a formális eljárás mielőbbi megindítására vonatkozó kötelezettségvállalás is.

Az intézkedés meghozatalát követően az ügyet megtárgyalja a bíró, aki meghozza a szükséges végzést, gondoskodik a végzés lepecsételéséről és a kérelmező részére történő eljuttatásáról. A kézbesítés ugyanakkor a kérelmező fél feladata.

A házkutatási végzések komoly beavatkozást jelentenek, és ezért külön követelményeknek kell megfelelniük. E végzéseket általában a házkutatási végzéseket ismerő, és a kérelmező ügyvédeitől független „supervising solicitor” (felügyelet ellátó ügyvéd) kézbesíti. A supervising solicitor köteles az alperesnek a házkutatási végzést elmagyarázni, és őt azon jogáról tájékoztatni, hogy jogi tanácsot kérhet. A supervising solicitor fogja végrehajtani, illetve felügyelni a házkutatást, továbbá a házkutatásról a kérelmező ügyvédjeinek jelentést tenni. A házkutatási végzés a kézbesítéssel és a jogi segítségkéréshez észszerűen elvárható időtartam leteltével lép hatályba.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzések olyan végzések, amelyek megakadályozzák a felet abban, hogy a joghatóság területén található vagyontárgyakat eltávolítsa, és visszatartja attól, hogy a világon bárhol lévő vagyontárgyakkal rendelkezzen. E végzések kivételesen a meghozataluk időpontjában lépnek hatályba, emiatt pedig a végzés kézbesítése rendkívüli jelentőséggel bír.

A végzés teljesítésének elmulasztása mindkét esetben a bíróság megsértése miatti eljárást von maga után.

Előlegfizetések és perköltség-biztosíték

Az előlegfizetésekre és perköltség-biztosítékra a felek megállapodása alapján kerülhet sor, megállapodás hiányában azonban kérelmet kell bírósághoz benyújtani. A kérelmet írásbeli bizonyítékkal alátámasztott keresetlevéllel kell benyújtani. A kérelmet kézbesíteni kell az alperes részére, aki ellenkérelmében bizonyítékot terjeszthet elő. Ha a bíróság meghozza a végzést, az meg fogja határozni a teljesítendő biztosíték vagy a fizetés formáját és összegét.

A végzések meghozatalának költségei

A fentiekben meghatározott végzések meghozatala költségeinek mértéke nincs rögzítve. Ugyanakkor a végzésre irányuló kérelem benyújtásának vannak bizonyos bírósági díjai, amelyek attól függnek, hogy kérelmet az alperes értesítésével vagy anélkül nyújtották-e be. E díjak részletezése az A link új ablakot nyit megigazságügyi minisztérium honlapján található.

A kérelmező felel az ügyvédeit (és házkutatási végzés esetében a supervising solicitort) megillető díj megfizetéséért, bár az alperes végül kötelezhető e költségek megfizetésére.

[2] A kötelezettségvállalásokat a bíróság felé kell tenni. A kötelezettségvállalás teljesítésének elmulasztása súlyos büntetéssel járhat

2.2 A főbb feltételek

A fentebb említetteknek megfelelően az e fejezetben ismertetett jogorvoslatok mérlegelésen alapulnak, és a bíróság nem fogja azokat elrendelni, ha úgy ítéli meg, hogy az adott körülmények között nem lennének megfelelőek vagy aránytalanok lennének. A bíróságok hajlamosak óvatosabban eljárni a házkutatási végzések és biztosítási intézkedést elrendelő végzések esetében, mivel azok különösen szigorú intézkedéseknek minősülnek.

Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés elrendeléséről való döntéshozatal során[3] a bíróság elsőként azt vizsgálja meg, hogy a kérelemmel „komoly eldöntendő kérdés” merül-e fel (ahelyett, hogy „jelentéktelen vagy zaklató” lenne). Ha nem, akkor az intézkedést nem rendeli el.

Ha komoly eldöntendő kérdésről van szó, a bíróság ezt követően az „előnyök és hátrányok egyensúlyát” fogja mérlegelni. Ez magában foglalja annak vizsgálatát, hogy rosszabb lenne-e a felperestől elvárni, hogy a tárgyalásig nélkülözze az intézkedést, vagy az alperesnek eltűrni az intézkedést. E kérdés elbírálása során a bíróság a következők kérdéseket az alábbi sorrendben fogja figyelembe venni:

  • A kártérítés megítélése-e a megfelelő jogorvoslat a felperes számára, ha a felperes lenne pernyertes? Ha a kártérítés megfelelő jogorvoslat lenne, akkor az intézkedést nem rendelik el. Ha nem (például mert a felperest ért kár helyrehozhatatlan vagy nem vagyoni jellegű), a további kérdéseket kell megvizsgálni.
  • Megfelelő védelmet biztosít-e az alperes számára a felperes kártérítési ellen-kötelezettségvállalása, ha az alperes lenne pernyertes? Ha a kártérítés megfelelő védelmet biztosítana az alperes számára, az általában az intézkedés mellett szól.
  • Ha úgy tűnik, hogy egyéb tényezők egyensúlyban vannak, a bíróság fenn fogja tartani a status quot. A bíróság egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is figyelembe vehet, például az intézkedés elrendelésének vagy elutasításának a foglalkoztatásra vagy a gyógyszerek elérhetőségére gyakorolt hatását.
  • A bíróság végső megoldásként figyelembe veheti a felek érdekeinek viszonylagos értékét, azonban csak akkor, ha lehetséges tiszta képet kapni arról, hogy az egyik fél érdeke fontosabb a másik félénél.

Házkutatási végzések

A házkutatási végzés peres eljárás szempontjából fontos bizonyítékok vagy vagyontárgyak megőrzése érdekében hozható meg. A házkutatási végzés meghozatalának feltételei az intézkedések egyéb típusaihoz képest szigorúbbak, és a bíróság nem fog végzést hozni, kivéve, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

  • Különösen komoly prima facie eset áll fenn az alperessel szemben.
  • Az alperesnek a kereset alapjául szolgáló tevékenységei ténylegesen kárt okoznak vagy okozhatnak a felperesnek.
  • Egyértelműen bizonyítható, hogy az alperes terhelő okiratok vagy tárgyak birtokában van.
  • „Valós lehetősége” vagy „valószínűsége” van annak, hogy a végzés elrendelésének elmaradása esetében fontos okiratok vagy anyag fog eltűnni.

Biztosítási intézkedést elrendelő végzések

A bíróság jogosult biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozni, ha az „igazságos és helyénvaló”. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés meghozatalára nem kerül sor, kivéve, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

  • A felperesnek olyan komoly jogcíme van, amelyre Anglia és Wales bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
  • A felperes követelése az alperessel szemben „jó érvekkel alátámasztott”.
  • Megalapozottan feltételezhető, hogy az alperes a joghatóság területén vagyontárgyakkal rendelkezik.
  • „Valós a kockázata” annak, hogy az alperes olyan módon fog a vagyontárgyakkal rendelkezni, hogy az ítéletet nem lehet majd végrehajtani (például vagyontárgyak értékesítésével vagy a joghatóság területéről való eltávolításával).

A bíróság különleges körültekintéssel fog eljárni mielőtt a külföldi eljárás támogatása érdekében biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozna, különösen ha az átfedésbe vagy összeütközésbe kerülne azon külföldi bíróság által hozott, biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel, amely előtt az alapeljárás folyamatban van, vagy ha a külföldi bíróság megtagadta a vagyontárgyak biztosítását.

A bíróság nem fog az egész világra kiterjedő, biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozni, ha az alperes elegendő vagyonnal rendelkezik a joghatóság területén, és meg kell vizsgálnia, hogy az egész világra kiterjedő végzés végrehajtható-e azokban az országokban, ahol az alperes vagyonnal rendelkezik.

Norwich Pharmacal végzések

Az ítélkezési gyakorlat dolgozta ki ezeket a végzéseket, amelyek arra kötelezik az alperest, hogy a felperes részére adjon át bizonyos okiratokat vagy információkat. Miközben hasonlít a pert megelőző és nem peres félre vonatkozó adatközlési végzésre, a közzététel köre tágabb, mivel a okiratok mellett „információkra” is kiterjed. E végzések a per során bármikor rendelkezésre állnak, és akár az ítéletet követően is kérelmezhetők. Az általános méltányossági elvek mellett további kritérium, hogy jogsértésre kell, hogy sor kerüljön, és jogsértőnek is kell lennie, aki ellen, ha ismert, a felperes keresetet fog indítani. A végzés szükséges az igazság szolgáltatásához, és annak elérésének nincs más módja. Az alperes a jogsértő, vagy olyan személy, aki a jogsértővel kapcsolatban áll, vagy hozzá kötődik, és információval rendelkezik a jogsértővel kapcsolatban. E végzések iránti kérelmet a High Courthoz (felsőbb bíróság) kell benyújtani, és nemzetközileg is kérelmezhetők; a közlés tárgya a bíróság hozzájárulása nélkül külföldi per során is felhasználható, ami eltérést jelent a peres eljárás általános elveitől.

Perlési tilalmak

Ezek olyan intézkedések, amelyek megtiltják az alperesnek, hogy külföldi bíróság előtt indítson pert. A méltányosság szabályának általános elvein felül más szempontok is érvényesülnek. Elsődlegesen a perlési tilalomnak az igazságszolgáltatás érdekét kell szolgálnia; Általában mert a per zaklatást valósít meg, vagy valamely szerződéses kikötés megsértését jelentené, például az Anglia és Wales bíróságainak kizárólagos joghatóságára vonatkozó kikötés megsértését. Ezenfelül a perre olyan bíróság előtt kell, hogy sor kerüljön, amely a „Brüsszel I” rendelet hatályán kívül esik. Amennyiben a bíróság meg tudja akadályozni e bíróságok előtti per indítását, a bírósági rendszerek közötti kölcsönös bizalom elve sérülne. E szabály alóli kivételt jelenti, ha az ügy választottbírósághoz tartozik; ebben az esetben nem állna fenn ennek veszélye.

Előlegfizetések

A bíróság csak akkor rendelheti el, hogy az alperes fizessen előleget, ha az alperes elismerte, hogy pénzösszeget kell a felperes részére fizetnie, ha a felperes javára később meghatározandó pénzösszeget megítélő ítéletet már meghozták, vagy ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a tárgyaláson a felperes részére „jelentős pénzösszeget” fognak kifizetni (vagy ingatlan birtoklására vonatkozó követelésben, az alperes általi földhasználat tekintetében kerül sor pénzösszeg kifizetésére). A személyi sérüléssel kapcsolatos ügyekben a fizetés elrendelésére csak akkor kerül sor, ha az alperes kötelezettségét a biztosító teljesíti, vagy ha az alperes állami szerv.

Perköltség-biztosíték

A leggyakoribb esetek, amelyekben a bíróság a felperest biztosíték adására kötelezi, a következőek:

  • A felperes az Európai Unión és az Európai Szabadkereskedelmi Térségen (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) kívüli lakóhellyel rendelkezik, és a felperes lakóhelye szerinti országban nehezen lehetne végrehajtani a költségviselésre vonatkozó végzést.
  • A felperes egy társaság vagy más bejegyzett szerv, és okkal feltételezhető, hogy nem lesz képes kifizetni az alperes költségeit, ha arra kötelezik. (A bíróság annak eldöntése során, hogy el kell-e rendelni a biztosíték adását, figyelembe fogja venni, hogy a felperes pénz- vagy forráshiányát az alperes eljárása okozta-e).
  • A felperes a per jogkövetkezményeinek kijátszása érdekében megváltoztatta a címét; vagy a keresetlevélben elmulasztott helyes címet megadni.
  • A felperes olyan lépéseket tett a vagyontárgyaival kapcsolatban, amely megnehezítené, hogy a költségviselésre vonatkozó végzést vele szemben végrehajtsák.

A bíróság csak abban az esetben hozza meg a végzést, ha meggyőződött arról, hogy az az minden körülmények között igazságos. Figyelembe fogja venni, hogy a biztosíték iránti kérelmet megalapozott követelés megakadályozására használják-e fel, és hogy a követelés eredményességének valós kilátása van-e.

A bíróság továbbá jogosult elrendelni, hogy a következő személyek szolgáltassanak biztosítékot:

  • az eljárásban nem részes fél, aki a követelést az eljárás eredményéből való részesedés fejében finanszírozza, vagy aki a keresetindítás jogát a költségviselésre vonatkozó végzés kockázatának elkerülése érdekében a felperesre ruházta át;
  • Az eljárásban részes bármely fél, aki alapos indok nélkül nem nem tett eleget az eljárási szabályoknak.

[3] Ezek az American Cyanamid elvek esszenciáját és tökéletesítését jelentik.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések

Az intézkedés előírhatja a perben részes fél számára vagyontárgyakkal kapcsolatos lépések megtételét, vagy azoktól való tartózkodást.

Házkutatási végzések

A házkutatási végzés előírja az alperes számára, hogy engedjen belépést a helyiségeibe, azonban nem teszi lehetővé a felperes számára, hogy a belépés során erőszakot alkalmazzon. A végzésnek meg kell határoznia az átkutatható helyiségeket, és fel kell sorolni azokat a tárgyakat, amelyeket a házkutatást végző személyek megvizsgálhatnak, lemásolhatnak vagy elvihetnek. A végzés csak olyan bizonyítékokra vonatkozhat, amelyek az eljárás szempontjából fontosak lehetnek vagy olyan ingatlanra, amely az eljárás tárgyát képezheti, vagy amellyel kapcsolatban az eljárás során kérdés merül fel.

Az általános formájú végzés előírja az alperes számára, hogy adja át a végzésben felsorolt tárgyakat. Ha a fontos bizonyítékokat számítógépeken tárolják, a helyiségekben található valamennyi számítógéphez hozzáférést kell biztosítani azok átvizsgálása érdekében, az összes talált tárgyról pedig másolatokat kell biztosítani.

Biztosítási intézkedést elrendelő végzések

A bíróság az alperes vagyonával kapcsolatban olyan biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozhat, amely megtiltja az alperes számára, hogy vagyontárgyait a joghatóság területén meghatározott érték alá csökkentse, vagy meghatározott vagyontárgyak biztosítását elrendelő végzést hozhat. Az alperes továbbra is jogosult meghatározott összeget megélhetési kiadások, valamint jogi tanácsadás és képviselet fedezésére költeni, és a végzés lehetővé teheti az alperes számára, hogy a szokásos üzletmenet keretében rendelkezzen a vagyontárgyaival.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés általános formája a „maximális összegre” vonatkozó végzés, amely a megállapított értékig az alperes összes vagyontárgyára kiterjed. E végzés hatálya kiterjed minden olyan vagyontárgyra, amellyel az alperes jogosult egyedül rendelkezni, beleértve a harmadik fél által az alperes utasításai alapján birtokolt vagy ellenőrzött vagyontárgyakat.

Az általános vagy „maximális összegre” vonatkozó végzés hatálya bármely vagyontárgyra vonatkozhat, beleértve ingóságokat és ingatlanokat, járműveket, pénzt és biztosítékokat. A végzés ki fog terjedni a meghozatala után megszerzett vagyontárgyakra is. E végzés meghatározhat konkrét ingatlanokat, vállalati vagyont és bankszámlákat, amelyek tekintetében biztosítási intézkedést rendeltek el. Közös bankszámlát nem fog érinteni a biztosítási intézkedés, kivéve, ha a végzés kifejezetten kiterjed rá.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az alperes figyelmét felhívják, hogy az ideiglenes intézkedés be nem tartása a bíróság megsértésének minősül, amely miatt az alperest szabadságvesztésre ítélhetik, megbírságolhatják vagy vagyontárgyait lefoglalhatják.

Nem jelenti szükségképpen a bíróság megsértését az, ha a harmadik fél lehetővé teszi az alperes számára, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzés megsértésével értékesítsen vagyontárgyakat. Ugyanakkor, ha a harmadik fél, akit értesítettek a biztosítási intézkedést elrendelő végzésről, szándékosan segít az alperesnek a befagyasztott vagyontárgyak értékesítésében, e fél megsérti a bíróságot. A felperesnek ezért harmadik felek, mint például az alperes bankárai, könyvelői és ügyvédei részére rendelkezésre kell bocsátania a biztosítási intézkedést elrendelő végzés másolatait. (A végzés általános formája feltételezi, hogy erre sor kerül, és figyelmezteti a harmadik feleket a lehetséges büntetésekre). E végzés tartalmazza a felperes arra vonatkozó kötelezettségvállalásait, hogy viseli a harmadik felek végzés betartásával kapcsolatban felmerült észszerű költségeit, és mentesíti őket az ennek során felmerült kötelezettségek alól.) A bankok és egyéb harmadik felek, még ha értesítették is őket a végzésről, jogosultak gyakorolni a biztosítékra és beszámításra vonatkozó azon jogokat, amelyek a biztosítási intézkedést elrendelő végzés meghozatala előtt keletkeztek.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés a befagyasztott vagyontárgyakkal kapcsolatban a felperes számára nem biztosít tulajdonosi jogokat. A bíróság megsértése miatti eljárás megindításának joga általában a felperes egyetlen jogorvoslati lehetősége. A végzés megsértésével kötött szerződés jogellenes, és ezért azt a perben részes fél, aki tudatában volt annak, hogy megsérti a végzést, nem érvényesítheti. Ezenfelül a bíróság néha külön biztosítási intézkedést rendelhet el annak megakadályozza érdekében, hogy az alperes harmadik féllel fennálló szerződést teljesítsen. Ugyanakkor a tulajdonjog jogellenes szerződéssel is átruházható, és azt követően, hogy az ilyen szerződést teljesítették, általában visszaszerezhetők az átruházott vagyontárgyak.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ha ideiglenes intézkedést elrendelő végzést a felek jelenlétében hoztak meg, e végzés megállapíthatja, hogy az a tárgyalásig, ítélethozatalig vagy a bíróság további végzéséig, vagy meghatározott időpontig érvényes. (Ha az ideiglenes intézkedés „további végzésig” érvényes, az érvényessége nem jár le, amikor a bíróság ítéletet hoz, hanem csak akkor, amikor olyan végzést hoz, amely az ideiglenes intézkedést kifejezetten vagy hallgatólagosan hatályon kívül helyezi.)

Az alperes értesítése nélkül hozott ideiglenes intézkedés általában korlátozott, ritka esetben 7 napnál hosszabb ideig marad érvényben, és másik bíróság végzése szükséges az érvényesség fenntartásához. Ha a bíróság másik fél értesítése nélkül hoz intézkedést, általában „visszatérési időpontot” határoz meg a további meghallgatásra, amelyen az alperes részt vehet, és vitathatja a végzés fenntartását. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés általános formája megállapítja, hogy az a visszatérési időpontig vagy további végzésig érvényes.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az alperes vagy az ideiglenes intézkedés által közvetlenül érintett bármely harmadik fél bármikor kérheti a bíróságtól a végzés megváltoztatását vagy megsemmisítését (a már végrehajtott házkutatási végzéssel kapcsolatos kérelemmel ugyanakkor általában a tárgyalásig várni kell). Az értesítés nélkül hozott végzés megtámadásához nem kell a visszatérési időpontot megvárni. Az alperesnek a felperes ügyvédeit előzetesen tájékoztatni kell a kérelemről. A kérelmet általában ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a végzést meghozta, és arról gyakran ugyanaz a bíró határoz.

Az alperes kérelmének alapjául szolgáló jogalapok a következők: a végzés valamely feltétele teljesítésének elmulasztása, a körülmények olyan lényeges változása, amely megszünteti a végzés indokoltságát, a végzés korlátozó joghatása, indokolatlan beavatkozás az ártatlan harmadik felek jogaiba, valamint a felperes késlekedése követelésének érvényesítésében. Ha az intézkedést az alperes értesítése nélkül hozták meg, a végzés hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának jogalapjai közé tartozik a felperes azon mulasztása, hogy a lényeges tényeket a végzés meghozó bíróság tudomására hozza, valamint ha az értesítés nélkül ideiglenes jogorvoslat biztosításához nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.

Ha a bíróság hatályon kívül helyezi a végzést, akkor az alperes jogosult a felperes kártérítési ellen-kötelezettségvállalására hivatkozni, és kártérítést követelni. A bíróság „károkra vonatkozó vizsgálatot” fog elrendelni az alperes veszteségeinek megállapítása érdekében, bár ez a tárgyalásig vagy későbbi időpontig elhalasztható.

A bíróság jogosult továbbá az előlegfizetésekre és perköltség-biztosítékra vonatkozó végzéseket is hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni, és elrendelheti, hogy a végzés alapján fizetett összeg egészét vagy egy részét vissza kell fizetni.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megIgazságügyi minisztérium

Utolsó frissítés: 30/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Észak-Írország

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Tiltó vagy negatív intézkedés - arra irányuló végzés, hogy valamely dolgot ne tegyenek meg vagy azt hagyják abba. Ez a leggyakoribb típusú végzés.

Kötelező vagy pozitív intézkedés - valamely cselekmény végrehajtására vagy korábbi cselekménnyel okozott kár jóvátételére irányuló végzés.

Quia Timet intézkedés - még be nem következett kár megelőzése érdekében valamely cselekmény végrehajtására vagy attól való tartózkodásra irányuló végzés.

Mareva intézkedés - az alperest abban megakadályozó végzés, hogy eltávolítsa vagy értékesítse vagyontárgyait annak érdekében, hogy a kártérítésre vonatkozó ítélet végrehajthatatlan legyen. A végzés az alperes megélhetési, működési vagy jogi költségeinek fedezése érdekében juttatást biztosíthat.

Intézkedést helyettesítő kötelezettségvállalás - Az alperes gyakran ajánlja fel ezt intézkedés iránti kérelem esetében, és amennyiben azt a kérelmező elfogadja, írásba kell foglalni vagy a bíróságnak rögzítenie kell.

Vagyontárgy megvizsgálására és megőrzésére irányuló végzés - Ennek két célja van:

  • azon vagyontárgy megőrzése, amelyre a kereset irányul, annak érdekében, hogy a pernyertes fél sértetlenül visszakaphassa a vagyontárgyat vagy annak értékét, és
  • lehetővé teszi a vagyontárgy vizsgálatát annak érdekében, hogy bizonyítékot lehessen gyűjteni a per során. A bíróság a végzés végrehajtása érdekében a perben részes fél területére való belépést engedélyező végzést is hozhat.

Anton Piller végzés - E végzés felhatalmazza a felperest, ügyvédjét vagy más meghatalmazottat, hogy megőrzés vagy bizonyíthatóság érdekében az alperes előzetes figyelmeztetése nélkül foglaljon le tárgyakat.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Ideiglenes intézkedés az eljárás megindulását követően és annak befejezését megelőzően bármikor kérelmezhető. Sürgős esetekben az ideiglenes intézkedés az eljárás megindítását megelőzően is elrendelhető, azzal a feltétellel, hogy az eljárás haladéktalanul elindul.

Az ideiglenes intézkedés kérelmezésének eljárását a bírósági szabályzat határozza meg. A High Courtra (felsőbíróság) vonatkozó általános bírósági szabályzat a Rules of the Court of Judicature(NI) 1980 (1980-as igazságszolgáltatási szabályzat), a County Courtra (megyei bíróság) vonatkozó szabályzat pedig a County Court Rules (NI) 1981 (1981-es megyei bírósági szabályzat).

A kérelmet általában „beadvánnyal” vagy „idézéssel” a felsőbíróság azon kollégiumához vagy azon megyei bírósághoz kell benyújtani, amely előtt az alapeljárás folyamatban van.

A beadványnak vagy idézésnek tartalmaznia kell a kért jogorvoslatot, azon bírósági szabályokat, amely alapján a kérelmet benyújtották, azt (gyakran a kérelmező ügyvédjétől származó) eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal kell alátámasztani, valamint végzéstervezetet is be kell nyújtani.

A beadványt vagy idézést az eskü alatt tett írásbeli nyilatkozattal és más fontos okirattal az alperes részére legalább két teljes nappal azt megelőzően kell kézbesíteni, hogy a kérelem meghallgatásának időpontját kitűzték, a bíróság azonban sürgős esetekben engedélyezheti a kézbesítési idő lerövidítését.

A felsőbíróságon általában a master (bírósági tisztviselő egy típusa) bírálja el a kérelmet, (az 1980-as észak-írországi igazságszolgáltatási szabályzatban meghatározott) bizonyos eljárási típusok esetében azonban az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet bírónak kell elbírálnia.

A megyei bíróság az ideiglenes intézkedés tekintetében a hatáskörébe tartozó ügyekben teljes jogkörrel rendelkezik. A közbenső intézkedés iránt a megyei bírósághoz benyújtott kérelmeket a megyei bírósági bírónak kell elbírálnia.

A következő körülmények között a kérelem a „másik fél meghallgatása nélkül”, a beadvány vagy idézés azon személy részére történő kézbesítése nélkül is benyújtható, aki ellen az irányul:

  • ha az ügy nem különösen sürgős
  • ha az előzetes értesítés következtében az alperes meghiúsítaná a végzés célját
  • az eljárás megindítását megelőző kérelmeket például általában a másik fél meghallgatása nélkül nyújtják be
  • ha jogszabály vagy bírósági szabályzat arra felhatalmazást ad vagy azt előírja.

A másik fél meghallgatása nélküli kérelmet külön formában, úgynevezett „másik fél meghallgatása nélküli jegyzékkel” kell benyújtani, és a kérelmező feladata, hogy az összes relevánst tényt teljes körűen és tisztességesen közölje. A másik fél meghallgatása nélküli végzés iránti kérelmekről (a másik fél meghallgatása nélküli intézkedések kivételével) a bíró vagy a master általában tárgyalás nélkül dönt. A másik fél meghallgatása nélküli kérelem költségeiről általában a tárgyaláson határoznak.

2.2 A főbb feltételek

Az ideiglenes intézkedés elrendelésére mérlegelés alapján kerül sor. A bíróság intézkedést az eljárás bármely szakaszában elrendelhet, ha ez helyénvalónak és célszerűnek tűnik. A bíróság az American Cyanamid kontra Ethicon [1975] AC 396 ügyben kidolgozott iránymutatásokkal összhangban gyakorolja az ideiglenes intézkedés elrendelésére vonatkozó mérlegelési jogkört. A felperesnek elsőként bizonyítania kell, hogy az eljárásban súlyos kérdésben kell dönteni. A bíró ezt követően megvizsgálja, hogy a felperes jogai kártérítéssel orvosolhatók-e. A bíró ezt követően megvizsgálhatja a felek érdekeinek egyensúlyát, és ha az fennáll, akkor az állítólagos jogsértést megelőzően fennálló helyzet fenntartását és megőrzését kell előnyben részesíteni. Nagyobb szükségességet kell bizonyítani, ha a kérelem tevékenységre kötelezésre irányul, és az intézkedést csak akkor fogják elrendelni, ha a felperes kötelezettséget vállal az alperes kárainak megtérítésére abban az esetben, ha kérelme sikertelen vagy az intézkedés szükségtelennek bizonyul.

A Mareva intézkedés iránti kérelemben a felperesnek a következőket kell előterjesztenie:

  • pénzbeli jogorvoslatra irányuló kereset meglévő jogalapjára vonatkozó, kellően alátámasztott érvelés
  • arra vonatkozó bizonyíték, hogy az alperes olyan vagyontárgyakkal rendelkezik, amelyeket eltávolíthat vagy elrejthet
  • annak kockázatára vonatkozó bizonyíték, hogy az alperes azt megelőzően fogja értékesíteni a vagyontárgyakat, hogy az ítélet végrehajtható lesz.

A vagyontárgy vizsgálatára vonatkozó kérelmet azon vagyontárggyal kapcsolatban lehet benyújtani, amely az eljárás tárgyát képezi, vagy amellyel kapcsolatban kérdés merülhet fel. A vizsgálat joga nem függ a kérelmező érvelésének erősségétől.

Az Anton Pillar végzés iránti kérelemben a felperesnek bizonyítania kell, hogy valós annak a lehetősége, hogy az alperes a védekezése szempontjából hátrányos okiratokat és dolgokat meg fogja semmisíteni, vagy olyan anyagot tesz közzé, amelyhez a felperes titoktartáshoz való joga fűződik.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Az intézkedés iránti kérelemnek járulékosnak kell lennie és végrehajtható törvényes jogtól vagy jogalaptól kell függenie. Az intézkedés azonban nem a kérelmező jogainak végrehajtására irányul, hanem inkább a per elbírálásától függő status quo fenntartására vagy visszaállítására.

A Mareva intézkedés az Észak-Írországon belüli jelenlegi vagy jövőbeli vagyontárgyakkal kapcsolatban rendelhető el (függetlenül attól, hogy azok a kereset tárgyát képezik-e, vagy ahhoz kapcsolódnak-e), függetlenül attól, hogy az alperes Észak-Írországban rendelkezik-e lakóhellyel vagy ott tartózkodik-e.

A vagyontárgy megvizsgálására vagy megőrzésére vonatkozó végzés csak dologi vagyontárgy tekintetében hozható meg. Ez nem jelent megfelelő eljárást olyan okirat tartalmának vizsgálatára, amely az okirat megismerésére vonatkozó szabályok alapján áll rendelkezésre.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

A végzés végrehajtási eljárás keretében hajtható végre. A végzést azt megelőzően kell az alperes részére kézbesíteni, hogy az végrehajtás útján végrehajthatóvá válik. A kötelezettségvállalás az intézkedéshez hasonlóan hajtható végre.

Harmadik felek, mint például az alperes felesége, ügyvédje vagy bankja, akiket értesítettek a Mareva intézkedésről, kötelesek megőrizni az alperes birtokukban lévő vagyontárgyait. A Mareva intézkedés csak az alperessel szemben vált ki joghatást, és a felperesnek nem biztosít elsőbbséget a hitelezőkkel szemben.

A vagyontárgy vizsgálatára és megőrzésére vonatkozó végzés csak az eljárásban részes féllel szemben hozható meg, ezért joghatása azon személy hozzájárulásától függ, akinek a vagyontárgy a birtokában van.

Az Anton Pillar végzés nem házkutatási parancs, tehát kényszerítéssel nem hajtható végre, azonban ha a végzés arra kötelezi az alperest, hogy tegye lehetővé a házkutatást, akkor a vizsgálat lehetővé tételének alperes általi elutasítása a bíróság megsértésének minősül, és azt eredményezheti, hogy a bíróság úgy ítéli meg, hogy rejtegetnivalója van.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

A végzés lehet

  • Közbenső – amely a tárgyalásig hatályos
  • Ideiglenes – amely meghatározott időtartamig hatályos

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

A master végzésével vagy a bíró határozatával szemben bármelyik fél benyújthat fellebbezést. A fellebbezést öt napon belül kell benyújtani, és a másik fél részére legalább két teljes nappal azt megelőzően kell kézbesíteni, hogy a fellebbezés tárgyalását kitűzik. Az ötnapos határidő a bíróság mérlegelése alapján meghosszabbítható, a bíróságot azonban meg kell győzni arról, hogy erre alapos indok áll fenn. Az érintett fél azonban nem fellebbezhet a kötelezettségvállalással szemben. A másik fél meghallgatása nélküli kérelem elutasítása esetén a kérelmező fellebbezést nyújthat be, az alperes azonban a fellebbezés helyett a végzés hatályon kívül helyezését is kérelmezheti.

A fellebbezés teljes úrajtárgyalást jelent, bár elsőként a fellebbező ismerteti az érveit. Lehet ugyan új bizonyítékra hivatkozni, a bíró azonban meg fogja tagadni az új bizonyíték elfogadását, kivéve, ha arra alapos indok áll fenn.

A megyei bíróság által hozott közbenső végzés újratárgyalás kérelmezése révén vagy a Court of Appealhoz (fellebbviteli bíróság) előterjesztett érvekkel a felsőbíróság bírája előtt fellebbezhető meg.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megÉszak-Írországi Bírósági Szolgálat

Utolsó frissítés: 29/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Skócia

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás olyan biztosítási intézkedés, amely peres eljárás során vagy röviddel annak megkezdése előtt vehető igénybe. Lehetővé teszi felperes (hitelező) számára az alperes vagyontárgyainak megóvását annak érdekében, hogy azok rendelkezésre álljanak a peres eljárás során a felperes javára hozott határozat (ítélet) kielégítése érdekében.

Az előzetes végrehajtásnak két típusa van. Az első, az előzetes lefoglalás olyan módszer, amelynél a felperes pénzösszeg megfizetésére irányuló perben eredményesen „fagyaszthatja be” az alperes harmadik fél birtokában lévő pénzét vagy vagyontárgyait. E harmadik félnek ezt követően tilos e pénzösszegből kifizetést teljesíteni vagy a vagyontárgyat átruházni. A második, az előzetes letiltás megakadályozza, hogy az alperes bármely örökölhető tulajdonát átruházza, vagy értékesítse. Az előzetes letiltást pénz és ingóság helyett inkább földtulajdonnal vagy épületekkel kapcsolatban alkalmazzák, és megakadályozza az alperest abban, hogy a felperes követelését adott esetben hátrányosan érintő módon rendelkezzen a tulajdonával, például: a tulajdont eladja, majd a bevételekkel rendelkezzen.

Az előzetes lefoglalás, illetve letiltás is átalakítható általános végrehajtási eljárássá, ha a bírósági eljárásban a felperes számára kedvező határozatot hoznak.

Átmeneti lefoglalás

Az átmeneti lefoglalás az előzetes végrehajtáshoz hasonlóan egy előzetes eljárás, amely lehetővé teszi a felperes számára az alperes ingóságainak bírósági eljárás során történő lefoglalását. Eredményesen korlátozza az alperest abban, hogy rendelkezzen a birtokában lévő, per kimenetelétől függő, lefoglalt ingóságokkal. Az átmeneti lefoglalás ugyanakkor nem alkalmazható lakáscélú ingatlanokban, és bizonyos tárgyakra nem vonatkozhat. Továbbá, azt követően, hogy a határozatot meghozták, nem alakítható át végrehajtási lefoglalássá; fizetési felszólítás és további lefoglalás szükséges a lefoglalt tárgyak árverésen való értékesítését megelőzően.

Ideiglenes tiltás

A tiltás olyan bírósági végzés, amely megakadályoz valamely személyt valaminek a megtételében, például tulajdonátruházásban, tehát arra használható, hogy megőrizzék az alperes fennálló helyzetét. Az ideiglenes tiltás ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a tiltás, azonban általában a bírósági eljárás korai szakaszában, a tiltásra irányuló kérelem benyújtását követően és a tények vizsgálatát megelőzően biztosítják. Következésképpen nagyobb eséllyel támadják meg vagy helyezik hatályon kívül.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

A bíróság elrendelheti okiratok és egyéb vagyontárgy (beleértve a földterületet) ideiglenes megőrzését, ami lehetővé fogja tenni a perben részes fél számára a konkrét bizonyítékok megőrzését vagy bizonyítékok beszerzését.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 The procedure

Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtásra csak a bíróság végzése alapján kerülhet sor. Mind a Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság), mind a Sheriff Court (körzeti bíróság) hozhat lefoglalásra, előzetes letiltásra vagy ideiglenes lefoglalásra irányuló végzést. Az előzetes lefoglalás és az átmeneti lefoglalás csak olyan esetekben alkalmazható, ahol a kereset pénzösszeg (kivéve költségek) fizetésére irányul. Az előzetes letiltási biztosíték akkor alkalmazható, ahol az intézkedés hasonló következtetésre jut, vagy örökölhető vagyontárgy felperes részére történő átruházása érdekében valamely kötelezettség kifejezett végrehajtására irányul, vagy dologi biztosítéki jogot biztosít örökölhető vagyontárgy tekintetében.

A Sheriff Court (körzeti bíróság) előtti eljárás során a felperes az előzetes végrehajtásra irányuló végzést általában a keresetben (initial writ) kérelmezi. A kereset (initial writ) tartalmazza a felperes követelését. Az előzetes végrehajtás a felperes javára szóló jogerős határozat meghozataláig bármikor kérhető. A letiltást vagy lefoglalást általában a rendőrbíró hivatalnok (sheriff officer) (a bíróság okirat kézbesítésére és végzések végrehajtására kinevezett hivatalnoka) hajtja végre.

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság Skóciában) előtt az előzetes végrehajtásra irányuló végzést külön kell kérelmezni. A Lord Ordinary (első fokon eljáró bíró) (az Outer House of the Court of Session [legfelsőbb polgári bíróság elsőfokú kollégiuma] bármely bírája) ezt követően meghozza az előzetes végrehajtásra irányuló végzést. A letiltási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet általában a bírósági hivatalnok (Messenger-at-Arms) (a bíróság okirat kézbesítésére és bírósági végzések végrehajtására kinevezett hivatalnoka) készíti el.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

Mielőtt a bíróság végzést hozna olyan esetben, amikor az okiratokkal vagy a vagyontárggyal kapcsolatos eljárás még nem indult meg, a felperesnek bizonyítania kell, hogy valószínűleg polgári pert kell indítani, és hogy ezen eljárásban az érintett okiratokkal vagy egyéb vagyontárggyal kapcsolatos kérdés merülhet fel. A már folyamatban lévő eljárásban e végzést csak abban esetben hozzák meg, ha a felperes bizonyítja, hogy arra azért van szükség, hogy olyan dologgal rendelkezhessen, amely tekintetében a bizonyításra már sor került (azaz bizonyítja, hogy mit állított érvei alátámasztása érdekében). Ha a kérelemnek helyt adnak, a végzés fogja meghatározni a teljesítés módját. Ezt követően a végzés hiteles másolatát kézbesíteni kell azoknak a perben részes feleknek, akik ellen irányul.

2.1 A főbb feltételek

Előzetes végrehajtás

Az előzetes végrehajtás mérlegelésen alapul, és a bíróságok nem hoznak arra irányuló végzést, kivéve, ha teljesülnek az adósokra vonatkozó 1987-es skóciai törvényben (Debtors [Scotland] Act 1987) foglalt rendelkezések, és az adott körülmények között ez észszerűnek tűnik. A felperest terheli a felelősség, hogy meggyőzze a bíróságot a végzés kibocsátásának szükségességéről.

Ideiglenes tiltás

A rendőrbírót (sheriff) az ideiglenes tiltás elrendelését megelőzően meg kell győzni az ügy sürgős jellegéről és megalapozottságáról. Az ideiglenes tiltásnak az összes körülményre tekintettel megfelelő intézkedésnek kell lennie, és a rendőrbírót meg kell győzni arról, hogy a felperes számára nagyobb kellemetlenséggel fog járni, ha az ideiglenes tiltást nem rendelik el, mint az alperes számára, ha elrendelik.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

Mielőtt a bíróság végzést hozna, a felperesnek bizonyítania kell, hogy valószínűleg polgári pert kell indítani, és hogy ezen eljárásban az okiratokkal vagy egyéb vagyontárggyal kapcsolatban lényeges kérdések merülhetnek fel. Ha a polgári per már folyamatban van, a végzést csak abban az esetben hozzák meg, ha a felperes bizonyítja annak szükségességét (lásd a fenti 2.1. pontot).

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Előzetes végrehajtás

A lefoglalás lényegében „befagyasztja” az alperes tulajdonában, ugyanakkor harmadik fél birtokában lévő árukat és pénzt. E harmadik fél zárgondnoknak minősül. A lefoglalt pénzeszközök vagy áruk nem kerülhetnek a hitelező birtokába, vagy a határozat meghozatalát megelőzően nem értékesíthetők. Ha a felperes számára kedvező határozatot hoznak, a pénzeszközöket automatikusan átadják, ugyanakkor az áruk átadása érdekében kiadás iránti intézkedést kell elrendelni.

A letiltás személyre szóló eljárás, amely megakadályozza az alperest, hogy a hitelezők kárára értékesítse vagy megterhelje a tulajdonában lévő örökölhető vagyontárggyal kapcsolatos érdekeltségét. A letiltásokat azon vagyontárgy helyett, amellyel harmadik fél tartozik az alperesnek, inkább az alperes tulajdonában lévő, örökölhető vagyontárggyal szemben alkalmazzák.

Az átmeneti lefoglalással bizonyos kivételekkel dologi ingó vagyon foglalható le. A kivételek közé tartoznak az alperes lakóházában található ingóságok, az alperes tevékenységéhez vagy munkájához szükséges tárgyak, a romlandó áruk, valamint az előírt értékkel rendelkező ingóságok; valamint az alperes járműve.

Ideiglenes tiltás

Az ideiglenes tiltás azonnali hatállyal megtiltja az alperes számára, hogy adott cseleményt elvégezzen.  Megakadályozhatja az alperest vagy harmadik felet, hogy bármely fajta vagyontárggyal kapcsolatban lépéseket tegyen.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) és a Sheriff Court (körzeti bíróság) széles körű hatáskörrel rendelkezik azon okiratok és egyéb vagyontárgy (beleértve földterületet) megóvása, megőrzése és visszatartása tekintetében, amelyek fontosak lehetnek a folyamatban lévő vagy jövőbeli eljárás szempontjából. A bíróság elrendelheti az ilyen vagyontárgy elkészítését vagy visszaszerzését, valamint a mintavételt, továbbá azzal kapcsolatban vizsgálatot folytathat le.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Előzetes végrehajtás

Az előzetes lefoglalás eredményeképpen „befagyasztásra” kerülnek az alperes tulajdonában és harmadik fél birtokában lévő áruk vagy pénzeszközök. Ha a harmadik fél értékesíti a lefoglalt vagyontárgyakat, akkor értékükért felel a felperes felé. Ha a felperes keresete sikeres, elsőbbségi jog illeti meg a lefoglalt vagyontárgy tekintetében. Az előzetes lefoglalás befagyasztja tulajdonjogot, de nem ruházza át azt a felperesre.

Az előzetes letiltás nem biztosít a felperes számára dologi jogot a vagyontárgy felett, és nem tehet lépést a vagyontárgy birtokba vétele, illetve értékesítése érdekében. Ezen eljárás azzal a hatással jár, hogy az alperes vagyonának részeként megőrzésre kerül a vagyontárgy, és így megakadályozza, hogy az alperes vagyontárgyban fennálló érdekét értékesítse vagy megterhelje. A felperes a letiltás hatálybalépésének napját követő bármely önkéntes, a vagyontárgyat érintő jogi cselekményt figyelmen kívül hagyhat olyan mértékben, amennyiben az érdekeit sérti.

Ideiglenes tiltás

Ha az alperes nem tesz eleget a tiltásnak, a felperes a tiltás megsértése miatt eljárást indíthat ellene. Ha a vádat elismerik vagy bizonyítják, az alperesre kiszabható büntetés lehet bírság vagy adott esetben szabadságvesztés.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

A végzés be nem tartása azt eredményezheti, hogy az alapeljárásban a mulasztó féllel szemben mulasztási határozat születik. Ezenfelül azt eredményezheti, hogy bíróság megsértése miatti eljárást indul azon személlyel szemben, aki a tiltásban meghatározott okirat vagy vagyontárgy birtokában van.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Előzetes végrehajtás

A lefoglalás esetében, ha az alperes sikeres, akkor a jogerős határozat meghozatalakor előzetes lefoglalásra nem kerül sor.  Ha a felperes a pernyertes, a lefoglalás a határozat időpontjától számított három évig hajtható végre.

A letiltás megakadályozza az alperest, hogy az örökölhető vagyonát értékesítse vagy megterhelje.  Az előzetes letiltás a határozat meghozatalával automatikusan letiltássá alakul át.  A letiltás hatálya öt évig tart, azonban meghosszabbítható.

Ha átmeneti lefoglalásra kerül sor, annak hatálya hat hónapig vagy annak hatályon kívül helyezéséig tart.  Ha az alperes elleni kereset sikertelen, azzal együtt az átmeneti lefoglalás is véget ér.

Ideiglenes tiltás

Az ideiglenes tiltás hatályon kívül helyezéséig vagy a kereset jogerős elbírálásáig marad hatályban.  Ha a tiltás időhöz kötött, akkor a meghatározott időtartam lejártáig marad hatályban.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

A végzés a kereset jogerős elbírálásakor veszíti hatályát.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Előzetes végrehajtás

Az alperes két esetben kérheti az előzetes lefoglalást megakadályozó tiltás elrendelését.  Elsőként, amikor azonnal bizonyítható, hogy a lefoglalás helytelen lenne abban az értelemben, hogy azt végzés nélkül, szabálytalanul vagy rosszhiszeműen és alapos ok nélkül hajtották végre. A második esetben az alperes bíróság előtt vitatta a peresített főösszeget.

Ha a végzést előzetes végrehajtás érdekében hozták meg, az alperes vagy bármely érdekelt személy kérheti annak hatályon kívül helyezését vagy korlátozását.  A hatályon kívül helyezés teljes mértékben megsemmisíti a végzést és az abból eredő bármely eljárást.  Ha a lefoglalás, az előzetes letiltás, vagy átmeneti lefoglalás végrehajtására azt követően került sor, hogy a végzést jogtalanul hozták meg, a lefoglalást, a letiltást vagy az átmeneti lefoglalást hatályon kívül kell helyezni.

Ha a végzés érvényes volt, azonban a lefoglalás, a letiltás vagy az átmeneti lefoglalás nem volt eredményes vagy szabálytalan volt, az eljárást korlátozni kell.

Ha az alperes az előzetes végrehajtás hatályon kívül helyezését vagy korlátozását kéri, a felperes köteles a bíróságot meggyőzni, hogy az eljárást nem kell hatályon kívül helyezni vagy korlátozni.  A bíróság azt is elrendelheti, hogy az alperes adjon óvadékot (biztosítékot) annak biztosítására, hogy ha a határozatban pervesztes lesz, a lefoglalt vagyont, annak értékét vagy általában a teljes peresített követelést a felperes rendelkezésére bocsátják.

Ideiglenes tiltás

Az ideiglenes tiltást elrendelő vagy megtagadó, a Sheriff Court (körzeti bíróság) által hozott végzés ellen engedély nélkül a helyi főrendőrbírónál vagy engedéllyel a legfelsőbb polgári bíróságnál nyújtható be fellebbezés.

Az ideiglenes tiltást elrendelő vagy megtagadó, a Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) által hozott végzés ellen annak meghozatalától számított tizennégy napon belül nyújtható be fellebbezés.

Okiratok és egyéb vagyontárgy megőrzése

Az okiratok vagy vagyontárgy megőrzését elrendelő, a Sheriff Court (körzeti bíróság) által hozott végzés ellen annak meghozatalától számított tizennégy napon belül nyújtható be fellebbezés.

A Court of Session (legfelsőbb polgári bíróság) előtt bármely személy megjelenhet, aki okiratok vagy vagyontárgy megőrzésére vonatkozó felszólítást kapott, és azt megtámadhatja. A végzés végrehajtása során a bíróság által arra kijelölt megbízottja fogja az érintettet annak jogi tanács kérésére vonatkozó jogáról tájékoztatni. Ha e tanács kérésének célja annak eldöntésében való segítségnyújtás, hogy kérjék-e a bíróságtól a végzés megváltoztatását, a megbízott nem kezdi meg a jegyzékbe vett tárgyak felkutatását, birtokba vételét vagy megőrzését.

Kapcsolódó linkek

A link új ablakot nyit megSkót Bírósági Szolgálat

A link új ablakot nyit megCsődhivatal

Utolsó frissítés: 28/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.

Ideiglenes és biztosítási intézkedések - Gibraltár

1 Melyek az intézkedések különböző típusai?

Az intézkedés olyan bírósági végzés, amely meghatározott lépések megtételére vagy azoktól való tartózkodásra kötelezi a perben részes felet. Az ideiglenes intézkedés pedig a kereset tárgyalását megelőzően hozott végzés. A felperes a bírósági eljárás során vagy akár az eljárás megkezdését megelőzően is kérelmezheti helyzetének védelmét azáltal, hogy ideiglenes intézkedés elrendelését kéri annak érdekében, hogy az alperest megakadályozza abban, hogy a felperes érdekét sértő módon járjon el.

A felperes két különös típusú intézkedés elrendelését kérheti , ha fennáll annak veszélye, hogy az alperes bizonyíték megsemmisítésére vagy a felperes javára szóló ítélet meghiúsítására irányuló lépéseket fog tenni. Az első a házkutatási végzés, amely arra kötelezi az alperest, hogy tegye lehetővé helyiségei okiratok és vagyontárgyak megtalálása érdekében történő átkutatását. A második pedig a biztosítási intézkedést elrendelő végzés, amely megtiltja az alperes számára, hogy a vagyontárgyakkal rendelkezzen vagy azokat a joghatóság területén kívülre helyezze.

Ha a felperes valamely pénzösszeg (például tartozás vagy kártérítés) megfizetését kéri, a bíróság előleg fizetésére kötelezheti az alperest azon összeg tekintetében, amelyet végső soron az alperesnek adott esetben fizetnie kell, azon nehézségek elkerülése érdekében, amelyet a felperes részére az ítélethozatal esetleges késedelme okozhat.

Az alperes annak kockázatával szembesülhet, hogy még ha a keresetet el is utasítják és a felperest a költségek megfizetésére is kötelezik, a költségekről szóló végzés végrehajtása lehetetlen lesz. A bíróság az alperes védelme érdekében bizonyos körülmények között általában meghatározott pénzösszeg bíróság részére történő megfizetésével perköltség-biztosíték nyújtására kötelezheti a felperest.

A High Court (felsőbb bíróság) jogosult egy másik joghatóság területén folyamatban lévő eljárás támogatására ideiglenes intézkedést hozni, ha az célszerűnek látszik. E bíróság „egész világra kiterjedő, biztosítási intézkedést elrendelő végzést” is hozhat, amely másik joghatóság területén található vagyontárgyakra vonatkozik.

2 Milyen feltételekkel hozhatók ilyen intézkedések?

2.1 Az eljárás

Intézkedések (köztük a házkutatási végzések és a biztosítási intézkedést elrendelő végzések)

Az intézkedések a bíróság végzései. Az alperes házkutatási végzés vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzés hiányában általában nem köteles lehetővé tenni helyiségei átkutatását, illetve tartózkodni vagyontárgyai kimentésétől. A házkutatási végzés vagy biztosítási intézkedést elrendelő végzés iránti kérelmet a Legfelsőbb Bírósághoz kell benyújtani.

A kérelmezőnek teljes körű és lelkiismeretes tájékoztatást kell nyújtania azon lényeges tényekről, amelyekről a bíróságnak tudnia kell (különösen, ha a kérelmet a másik fél értesítése nélkül nyújtja be). A szükséges lépéseket tartalmazó végzéstervezetet is elő kell terjeszteni.

Ideiglenes intézkedés esetében a kérelmezőnek rendszerint „kártérítési ellen-kötelezettségvállalást” kell benyújtania, amely arra vonatkozó ígéret, hogy a kérelmező megtéríti az alperesnek az intézkedés által okozott veszteségeket, ha utólag az intézkedés szükségtelennek bizonyult (például mert a kérelmező a tárgyaláson pert vesztett).

A kérelmek az alperes értesítése nélkül is benyújthatók, amennyiben erre alapos ok áll fenn. A kérelmek azt megelőzően is benyújthatók, hogy a felperes előterjesztette volna az alapeljárást megindító keresetlevelét. Formális előírás nincsen arra nézve, hogy a kérelem megtárgyalása során a kérelmezőt ügyvédnek kellene képviselnie, a kérelmezőnek azonban ilyen kérelem benyújtásához rendszerint szüksége lesz jogi tanácsra és képviseletre.

Azt követően, hogy a bíróság meghozza a végzést, azt meg kell szövegezni és kézbesíteni kell az alperes részére. A bírósági hivatalnokok nem vesznek részt az ideiglenes intézkedések kézbesítésében és végrehajtásában. A házkutatási végzéseket azonban külön eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani. E végzéseket általában a házkutatási végzéseket ismerő, és a kérelmező ügyvédjeitől független „supervising solicitor” (felügyelet ellátó ügyvéd) kézbesíti. A supervising solicitor köteles az alperesnek a házkutatási végzést elmagyarázni, és őt azon jogáról tájékoztatni, hogy jogi tanácsot kérhet. A supervising solicitor fogja végrehajtani, illetve felügyelni a házkutatást, továbbá a házkutatásról a kérelmező ügyvédjeinek jelentést tenni.

Előlegfizetések és perköltség-biztosíték

Az előlegfizetésekre és perköltség-biztosítékra a felek megállapodása alapján kerülhet sor, megállapodás hiányában azonban kérelmet kell bírósághoz benyújtani. A kérelmet írásbeli bizonyítékkal alátámasztott keresetlevéllel kell benyújtani. A kérelmet kézbesíteni kell az alperes részére, aki ellenkérelmében bizonyítékot terjeszthet elő. Ha a bíróság meghozza a végzést, az meg fogja határozni a teljesítendő biztosíték vagy a fizetés formáját és összegét.

A végzések meghozatalának költségei

A fentiekben meghatározott végzések meghozatala költségeinek mértéke nincs rögzítve. Ugyanakkor a végzésre irányuló kérelem benyújtásának vannak bizonyos bírósági díjai, amelyek attól függnek, hogy kérelmet az alperes értesítésével vagy anélkül nyújtották-e be. E díjakra vonatkozó részletes tájékoztatást a legfelsőbb bíróság hivatalától (Supreme Court Registry) (277 Main Street, Gibraltar, telefonszám: [+350] 200 75608) lehet kapni.

A kérelmező felel az ügyvédjeit (és házkutatási végzés esetében a supervising solicitort) megillető díj megfizetéséért, bár az alperes végül kötelezhető e költségek megfizetésére.

2.2 A főbb feltételek

Az e fejezetben ismertetett jogorvoslatok mérlegelésen alapulnak, és a bíróság nem fogja azokat elrendelni, ha úgy ítéli meg, hogy az adott körülmények között nem lennének megfelelőek vagy aránytalanok lennének. A bíróságok hajlamosak óvatosabban eljárni a házkutatási végzések és biztosítási intézkedést elrendelő végzések esetében, mivel azok különösen szigorú intézkedéseknek minősülnek.

Ideiglenes intézkedések

Az ideiglenes intézkedés elrendeléséről való döntéshozatal során[3] a bíróság elsőként azt vizsgálja meg, hogy a kérelemmel „komoly eldöntendő kérdés” merül-e fel (ahelyett, hogy „jelentéktelen vagy zaklató” lenne). Ha nem, akkor az intézkedést nem rendelik el.

Ha komoly eldöntendő kérdésről van szó, a bíróság ezt követően az „előnyök és hátrányok egyensúlyát” fogja mérlegelni. Ez magában foglalja annak vizsgálatát, hogy rosszabb lenne-e a felperestől elvárni, hogy a tárgyalásig nélkülözze az intézkedést, vagy az alperesnek eltűrni az intézkedést. E kérdés elbírálása során a bíróság a következők kérdéseket az alábbi sorrendben fogja figyelembe venni:

  • A kártérítés megítélése-e a megfelelő jogorvoslat a felperes számára, ha a felperes lenne pernyertes? Ha a kártérítés megfelelő jogorvoslat lenne, akkor az intézkedést nem rendelik el. Ha nem (például mert a felperest ért kár helyrehozhatatlan vagy nem vagyoni jellegű), a további kérdéseket kell megvizsgálni.
  • Megfelelő védelmet biztosít-e az alperes számára a felperes kártérítési ellen-kötelezettségvállalása, ha az alperes lenne pernyertes? Ha a kártérítés megfelelő védelmet biztosítana az alperes számára, az általában az intézkedés mellett szól.
  • Ha úgy tűnik, hogy egyéb tényezők egyensúlyban vannak, a bíróság fenn fogja tartani a status quot. Az első tényező rendszerint az intézkedés mellett szól.
  • A bíróság egyéb társadalmi és gazdasági tényezőket is figyelembe vehet, például az intézkedés elrendelésének vagy elutasításának a foglalkoztatásra vagy a gyógyszerek elérhetőségére gyakorolt hatását.
  • A bíróság végső megoldásként figyelembe veheti a felek érdekeinek viszonylagos értékét, azonban csak akkor, ha lehetséges tiszta képet kapni arról, hogy az egyik fél érdeke fontosabb a másik félénél.

Házkutatási végzések

A házkutatási végzés peres eljárás szempontjából fontos bizonyítékok vagy vagyontárgyak megőrzése érdekében hozható. A házkutatási végzés meghozatalának feltételei az intézkedések egyéb típusaihoz képest szigorúbbak, és a bíróság nem fog végzést hozni, kivéve, ha a kérelmező bizonyítja, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

  • Különösen komoly fumus boni iuris áll fenn az alperessel szemben.
  • Az alperesnek a kereset alapjául szolgáló tevékenységei ténylegesen kárt okoznak vagy okozhatnak a felperesnek.
  • Egyértelműen bizonyítható, hogy az alperes terhelő okiratok vagy anyag birtokában van.
  • „Valós lehetősége” vagy „valószínűsége” van annak, hogy a végzés elrendelésének elmaradása esetében fontos okiratok vagy anyag fog eltűnni.

Biztosítási intézkedést elrendelő végzések

A bíróság jogosult biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozni, ha az „igazságos és helyénvaló”. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés meghozatalára nem kerül sor, kivéve, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

  • A felperesnek olyan komoly jogcíme van, amely felett Gibraltár bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
  • A felperes követelése az alperessel szemben „megfelelő érvekkel alátámasztott”.
  • Megalapozottan feltételezhető, hogy az alperes a joghatóság területén vagyontárgyakkal rendelkezik.
  • „Valós a kockázata” annak, hogy az alperes olyan módon fog a vagyontárgyakkal rendelkezni, hogy az ítéletet nem lehet majd végrehajtani (például vagyontárgyak értékesítésével vagy a joghatóság területéről való eltávolításával).

A bíróság különleges körültekintéssel jár el, mielőtt a külföldi eljárás támogatása érdekében biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozna, különösen ha az átfedésbe vagy összeütközésbe kerülne az azon külföldi bíróság által hozott, biztosítási intézkedést elrendelő végzéssel, amely előtt az alapeljárás folyamatban van, vagy ha a külföldi bíróság elutasította a vagyontárgyak biztosítását.

A bíróság nem fog az egész világra kiterjedő, biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozni, ha az alperes elegendő vagyonnal rendelkezik a joghatóság területén, és meg kell vizsgálnia, hogy az egész világra kiterjedő végzés végrehajtható-e azokban az országokban, ahol az alperes vagyonnal rendelkezik.

Előlegfizetések

A bíróság csak akkor rendelheti el, hogy az alperes fizessen előleget, ha az alperes elismerte, hogy pénzösszeget kell a felperes részére fizetnie, ha a felperes javára később meghatározandó pénzösszeget megítélő ítéletet már meghozták, vagy ha a bíróság meggyőződött arról, hogy a tárgyaláson a felperes részére „jelentős pénzösszeget” fognak kifizetni (vagy ingatlan birtoklására vonatkozó követelésben, az alperes általi földhasználat tekintetében kerül sor pénzösszeg kifizetésére). A személyi sérüléssel kapcsolatos ügyekben a fizetés elrendelésére csak akkor kerül sor, ha az alperes kötelezettségét a biztosító teljesíti, vagy ha az alperes állami szerv.

Perköltség-biztosíték

A leggyakoribb esetek, amelyekben a bíróság a felperest biztosíték adására kötelezi, a következőek:

  • A felperes az Európai Unión és az Európai Szabadkereskedelmi Térségen (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) kívüli lakóhellyel rendelkezik, és a felperes lakóhelye szerinti országban nehezen lehetne végrehajtani a költségviselésre vonatkozó végzést.
  • A felperes egy társaság vagy más bejegyzett szerv, és okkal feltételezhető, hogy nem lesz képes kifizetni az alperes költségeit, ha arra kötelezik. (A bíróság annak eldöntése során, hogy el kell-e rendelni a biztosíték adását, figyelembe fogja venni, hogy a felperes pénz- vagy forráshiányát az alperes eljárása okozta-e).
  • A felperes a per jogkövetkezményeinek kijátszása érdekében megváltoztatta a címét; vagy a keresetlevélben elmulasztott helyes címet megadni.
  • A felperes olyan lépéseket tett a vagyontárgyaival kapcsolatban, amely megnehezítené, hogy a költségviselésre vonatkozó végzést vele szemben végrehajtsák.

A bíróság csak abban az esetben hozza meg a végzést, ha meggyőződött arról, hogy az minden körülmények között igazságos. Figyelembe fogja venni, hogy a biztosíték iránti kérelmet megalapozott követelés megakadályozására használják-e fel, és hogy a követelés eredményességének valós kilátása van-e.

A bíróság továbbá jogosult elrendelni, hogy a következő személyek szolgáltassanak biztosítékot:

  • az eljárásban nem részes fél, aki a követelést az eljárás eredményéből való részesedés fejében finanszírozza, vagy aki a keresetindítás jogát a költségviselésre vonatkozó végzés kockázatának elkerülése érdekében a felperesre ruházta át;
  • Az eljárásban részes bármely fél, aki alapos indok nélkül nem nem tett eleget az eljárási szabályoknak.

3 Az ilyen intézkedések tárgya és jellege

3.1 Milyen típusú vagyontárgyakat érinthetnek az ilyen intézkedések?

Ideiglenes intézkedések

Az intézkedés előírhatja a perben részes fél számára vagyontárgyakkal kapcsolatos lépések megtételét, vagy azoktól való tartózkodást.

Házkutatási végzések

A házkutatási végzés előírja az alperes számára, hogy engedjen belépést a helyiségeibe, azonban nem teszi lehetővé a felperes számára, hogy a belépés során erőszakot alkalmazzon. A végzésnek meg kell határoznia az átkutatható helyiségeket, és fel kell sorolni azokat a tárgyakat, amelyeket a házkutatást végző személyek megvizsgálhatnak, lemásolhatnak vagy elvihetnek. A végzés csak olyan bizonyítékokra vonatkozhat, amelyek az eljárás szempontjából fontosak lehetnek vagy olyan ingatlanra, amely az eljárás tárgyát képezheti, vagy amellyel kapcsolatban az eljárás során kérdés merül fel.

Az általános formájú végzés előírja az alperes számára, hogy adja át a végzésben felsorolt tárgyakat. Ha a fontos bizonyítékokat számítógépeken tárolják, a helyiségekben található valamennyi számítógéphez hozzáférést kell biztosítani azok átvizsgálása érdekében, az összes talált tárgyról pedig másolatokat kell biztosítani.

Biztosítási intézkedést elrendelő végzések

A bíróság az alperes vagyonával kapcsolatban olyan biztosítási intézkedést elrendelő végzést hozhat, amely megtiltja az alperes számára, hogy vagyontárgyait a joghatóság területén meghatározott érték alá csökkentse, vagy meghatározott vagyontárgyak biztosítását elrendelő végzést hozhat. Az alperes továbbra is jogosult meghatározott összeget megélhetési kiadások, valamint jogi tanácsadás és képviselet fedezésére költeni, és a végzés lehetővé teheti az alperes számára, hogy a szokásos üzletmenet keretében rendelkezzen a vagyontárgyaival.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés általános formája a „maximális összegre” vonatkozó végzés, amely a megállapított értékig az alperes összes vagyontárgyára kiterjed. E végzés hatálya kiterjed minden olyan vagyontárgyra, amellyel az alperes jogosult egyedül rendelkezni, beleértve a harmadik fél által az alperes utasításai alapján birtokolt vagy ellenőrzött vagyontárgyakat.

Az általános vagy „maximális összegre” vonatkozó végzés hatálya bármely vagyontárgyra vonatkozhat, beleértve ingóságokat és ingatlanokat, járműveket, pénzt és biztosítékokat. A végzés ki fog terjedni a meghozatala után megszerzett vagyontárgyakra is. E végzés meghatározhat konkrét ingatlanokat, vállalati vagyont és bankszámlákat, amelyek tekintetében biztosítási intézkedést rendeltek el. A közös bankszámlát nem fogja érinteni a biztosítási intézkedés, kivéve, ha a végzés kifejezetten kiterjed rá.

3.2 Milyen hatásokkal járnak az ilyen intézkedések?

Az alperes figyelmét felhívják, hogy az ideiglenes intézkedés be nem tartása a bíróság megsértésének minősül, amely miatt az alperest szabadságvesztésre ítélhetik, megbírságolhatják vagy vagyontárgyait lefoglalhatják.

Nem jelenti szükségképpen a bíróság megsértését az, ha a harmadik fél lehetővé teszi az alperes számára, hogy a biztosítási intézkedést elrendelő végzés megsértésével értékesítsen vagyontárgyakat. Ugyanakkor, ha a harmadik fél, akit értesítettek a biztosítási intézkedést elrendelő végzésről, szándékosan segít az alperesnek a befagyasztott vagyontárgyak értékesítésében, e fél megsérti a bíróságot. A felperesnek ezért harmadik felek, mint például az alperes bankárai, könyvelői és ügyvédjei részére rendelkezésre kell bocsátania a biztosítási intézkedést elrendelő végzés másolatait. (A végzés általános formája feltételezi, hogy erre sor kerül, és figyelmezteti a harmadik feleket a lehetséges büntetésekre. E végzés tartalmazza a felperes arra vonatkozó kötelezettségvállalásait, hogy viseli a harmadik felek végzés betartásával kapcsolatban felmerült észszerű költségeit, és mentesíti őket az ennek során felmerül kötelezettségek alól.) A bankok és egyéb harmadik felek, még ha értesítették is őket a végzésről, jogosultak gyakorolni biztosítékra és beszámításra vonatkozó azon jogokat, amelyek a biztosítási intézkedést elrendelő végzés meghozatala előtt keletkeztek.

A biztosítási intézkedést elrendelő végzés a befagyasztott vagyontárgyakkal kapcsolatban a felperes számára nem biztosít tulajdonosi jogokat. A bíróság megsértése miatti eljárás megindításának joga általában a felperes egyetlen jogorvoslati lehetősége. A végzés megsértésével kötött szerződés jogellenes, és ezért azt a perben részes fél, aki tudatában volt annak, hogy megsérti a végzést, nem érvényesítheti. Ezenfelül a bíróság néha külön biztosítási intézkedést rendelhet el annak megakadályozása érdekében, hogy az alperes harmadik féllel fennálló szerződést teljesítsen. Ugyanakkor a tulajdonjog jogellenes szerződéssel is átruházható, és azt követően, hogy az ilyen szerződést teljesítették, általában visszaszerezhetők az átruházott vagyontárgyak.

3.3 Meddig érvényesek ezek az intézkedések?

Ha ideiglenes intézkedést elrendelő végzést a felek jelenlétében hoztak meg, e végzés megállapíthatja, hogy az a tárgyalásig, ítélethozatalig vagy a bíróság további végzéséig, vagy meghatározott időpontig érvényes. (Ha az ideiglenes intézkedés „további végzésig” érvényes, az érvényessége nem jár le, amikor a bíróság ítéletet hoz, hanem csak akkor, amikor olyan végzést hoz, amely az ideiglenes intézkedést kifejezetten vagy hallgatólagosan hatályon kívül helyezi.)

Az alperes értesítése nélkül hozott ideiglenes intézkedés általában korlátozott, ritka esetben 7 napnál hosszabb ideig marad érvényben, és másik bíróság végzése szükséges az érvényesség fenntartásához. Ha a bíróság másik fél értesítése nélkül hoz intézkedést, általában „visszatérési időpontot” határoz meg a további meghallgatásra, amelyen az alperes részt vehet, és vitathatja a végzés fenntartását. A biztosítási intézkedést elrendelő végzés általános formája megállapítja, hogy az a visszatérési időpontig vagy további végzésig érvényes.

4 Van-e lehetőség az intézkedés elleni fellebbezésre?

Az alperes vagy az ideiglenes intézkedés által közvetlenül érintett bármely harmadik fél bármikor kérheti a bíróságtól a végzés megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését (a már végrehajtott házkutatási végzéssel kapcsolatos kérelemmel ugyanakkor általában a tárgyalásig várni kell). Az értesítés nélkül hozott végzés megtámadásához nem kell a visszatérési időpontot megvárni. Az alperesnek a felperes ügyvédeit előzetesen tájékoztatni kell a kérelemről. A kérelmet általában ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amely a végzést meghozta, és arról gyakran ugyanaz a bíró határoz.

Az alperes kérelmének alapjául szolgáló jogalapok a következők: a végzés valamely feltétele teljesítésének elmulasztása, a körülmények olyan lényeges változása, amely megszünteti a végzés indokoltságát, a végzés korlátozó joghatása, ártatlan harmadik felek jogainak indokolatlan megsértése, valamint a felperes késlekedése követelésének érvényesítésében. Ha az intézkedést az alperes értesítése nélkül hozták meg, a végzés hatályon kívül helyezésének vagy megváltoztatásának jogalapjai közé tartozik a felperes azon mulasztása, hogy a lényeges tényeket a végzést meghozó bíróság tudomására hozza, valamint ha az értesítés nélkül ideiglenes jogorvoslat biztosításához nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték.

Ha a bíróság hatályon kívül helyezi a végzést, akkor az alperes jogosult a felperes kártérítési ellen-kötelezettségvállalására hivatkozni, és kártérítést követelni. A bíróság „károkra vonatkozó vizsgálatot” fog elrendelni az alperes veszteségeinek megállapítása érdekében, bár ez a tárgyalásig vagy későbbi időpontig elhalasztható.

A bíróság jogosult továbbá az előlegfizetésekre és perköltség-biztosítékra vonatkozó végzéseket is hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni, és elrendelheti, hogy a végzés alapján fizetett összeg egészét vagy egy részét vissza kell fizetni.

Utolsó frissítés: 27/09/2021

Ennek a lapnak a különböző nyelvi változatait az Európai Igazságügyi Hálózat tagállami kapcsolattartói tartják fenn. Az Európai Bizottság szolgálata készíti el a fordításokat a többi nyelvre. Előfordulhat, hogy az eredeti dokumentumon az illetékes tagállami hatóság által végzett változtatásokat a fordítások még nem tükrözik. Sem az Európai Igazságügyi Hálózat, sem a Bizottság nem vállal semmilyen felelősséget, illetve kötelezettséget az e dokumentumban közzétett vagy hivatkozott információk és adatok tekintetében. Az ezen oldalért felelős tagállam szerzői jogi szabályait a Jogi nyilatkozatban tekintheti meg.